Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-20 / 142. szám

Nyfrderzs, az olvasó falu Nyirderzsnek 890 a lélek- száma, — mégis — a könyv­ellátottság itt a legjobb a já­rásban. 869 könyv van a köz­ségi könyvtárban, egy olva­sóra tehát 0,98 könyv jut, ugyanakkor a járási átlag mindössze 0,38 könyv. Nyír- derzsen 156 állandó olvasója van a könyvtárnak, ami — ha tekintetbe vesszük az öre­geket és gyermekeket — egé­szen nagy szám. A nyírtler- zsi községi könyvtár 1965-ig 6000 forint értékű könyvvel , növeli könyvállományát. Ez­zel 1965 december 31-ig Nyír- derzsen egy lakosra 1,2 könyv fog jutni. Az állandó olvasók létszámát 178 főre emelik ed­dig az időpontig. S nemcsak a szépirodalmi könyvállo- mány, hanem a mezőgazda­sági is növekedni fog. Vízmű, bekötő út, politechnikai műhely, ösztöndíjalap j (ffi kislakás —20 millió forintos MUIlii íl Hogyan fejlődik a nyírbátori járás ? KÁDÁR ANDRÁS JÁRÁSI TANÁCSELNÖK NYILATKOZATA Nyírbogáéi változások Nem lazul a gyeplő — Megnőtt a dohányföld Az agronómus megmutatja A traktor fáradhatatlanul halad: járja a növénysoro­kat. Nem úgy az öt fogatos ekekapát tartó ember, akik a traktorra akasztott szer­szám után haladnak, ök ugyancsak elfáradnak, mig végigjárják az öt-hatszáz mé­ter hosszú sorokat. — Ehhez a kapáláshoz hív­tak mára — mondja verejté­két törülgetve Barna István, akinek mázsányi súlyát kü­lönben is elég vinnie. — Mit csináljak? Ennek munkának is mennie kell. A tavaszon hat asszony — An­tal Jánosné, Képíró Sandor- né, Tóth Piroska, Zsadányi Erzsiké, meg a két Juhász lány — fogott közre. „Pista bácsi — mondták , felvállaltunk hat hold do­hányt, de nincs hozzá férfi­ember. Jöjjön közénk." —• így lettünk dohányosok, negyven százalékra. Csak a hat hold közben megnőtt. A brigádvezetőnk kicsi ember, de a méréskor akkorát* lé­pett, hogy tizenegy holdra futotta a terület HétőnKnek. — Hogy bírjuk-e? — Mu- szály! Ha szétnéz most a nyírbogáti határban, nem is hinné el, hogy ez a tavalyi Rákóczi Tsz. Van jó veze­tőségünk, a múlt évi ätlag húszszázalékos prémium meg­szűnt, mindenki területet vállalt Dohányból tavaly a három mázsára sem rúgta a holdankénti termés. Ha csú­nyán mondom, úgy tavaly nem is volt semmi érteleme... Egy hold dohány után meg­szereztek 180 munkaegységet, meg húsz százalékot a termés értékéből. Mással is így vol­tak. Igaz, a kereset nem so­kat ért, de így volt — A múlt évi szerint, állí- a tóm, hogy a dohány ültetése megtartott volna egész Tava­szon. így meg, a negyven szá­zaléka ... Hajnali két órakor már ment a munka. A do­hányt már javában kapáljuk másodjára. Ez nálunk fő cikk: majd csak 800 holdon. — Én egymagámra — na a két kalonafiú hazajön, ök segítenek — a, másfél hold dohány mellett négy hold forgót, cukorrépát, burgo­nyát, kukoricát is vállaltam. — Azt hiszem, hogy a vezetésen áll vagy bukik mindig a dolog. Mi tavaly is azok voltunk, akik az idén vagyunk. A vezetők mások. A főagronómus kiveszi a szerszámot a tag kezéből, megmutatja, hogy kell csi­nálni. Többet láttuk a három hónap alatt a tagok közt a földeken, mint az előzőt egy­két év alatt. Ha a nép közt van, hát még a figyelmezte tés sem esik annyira zokon, mintha íróasztal mellől mon­daná. — Az tetszik még nekem, hogy gyűlésen is megmond­ják nyíltan, ki hogy dolgo­zik: nem számit, hogy párt­tag az illető vagy nem. És nagyon jól teszik, mert ha a nép látja, hogy az ellenőr­zés gyeplője lazul, akkor... No. de ilyesmi az idén már alig fordul elő. Nyár van, az emberek dol­goznak, de ennek ellenére N yírmihálydiban jó kulturá­lis élet folyik. Dános Albert, a nvírmihálydi kultúrotthon igazgatója a következőket mondja a falu kulturális éle­téről: — Annak ellenére, hogy eddig csak egy művelődési teremmel rendelkeztünk, vi­szonylag jól oldottuk meg feladatainkat. S ezt nemcsak leül túrcsoport j ainknak és jó TIT-előadóánfcmafc (Wéli­gurszky Antainé pedagógus­„VÍZFAKASITÁS“ Talán egy járásban sem any­nyira kincs a víz, mint a nyír­bátoriban. Érthető, hogy a he­lyi gazdasági vezetők minden alkalmat felhasználnak arra, hogy „vizet fakasszanak**, ha nem a sziklából, de a néhány község határát érintő csator­nából. Három község, Terem Nyír- vasvári és Aporliget a leg- érdekeltebb és leginkább a csatorna mentén fekvő Köz­ség. Lehetne öntözni, csak al­kalmas víztárolót kellene épí­teni. Ha a három község tsz-e összefogna, talán nem is lenne elérhetetlen. Még áprilisban írtak az apor- ligetiek a vízügyi szerveknek, hogy adjanak szaktanácsot a víztároló megépítéséhez, jöjje­nek ki a helyszínre. Eddig még válasz sem érkezett a le­velükre. Pedig, ha jövőre el akarják kezdeni az öntözést, már most nagyon időszerű len­ne hozzálátni a munkákhoz. Több millió forintot hozna a víz a tsz-eknek, több ezer má­zsa élelemmel többet a váro­sok asztalára. Bár vannak na­gyobb vízügyi vállakózások, — öntözőfürt, stb. létesítése — nem helyes megfeledkezni erről a viszonylag kis Jelen­tőségű, de mégis jelentős kez­deményezésről. Víz lenne, az öntözés megoldható, csak se­gítség szükséges, minél előbb... Ssáséves a Báni-telep Napraforgóolaj Nyugatnak — 32 milliós beruházás A Nyírbátori Tiszántúli Növényolajipari Vállalat most ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A gyár a helyi mezőgazda- sági termékek feldolkozására létesült. Kezdetben malom, és olajütő, szeszfőzde, szappan­gyár, később villanytelep, szeszfinomító, kenyérgyár épült az üzem területén. A gyár 1956-ban indult lé­nyegesebb fejlődésnek. Itt van az ország egyetlen gyer­tyagyára. Készítenek szönyeg- és kárpit tisztítószereket, porcelánragasztót, bőrapoló- és vérzéscsillapító szereket. A gyár leglényegesebb pro­filja, a napraforgómag fel­dolgozása. Az elavult sajtolok helyett modern csigása j toló­kat helyeznek üzembe, ami megötszörözte a termelést. Az üzemben sajtolt napra­forgóolaj teljes egészében ex­portképes, szinte valameny- nyi nyugat-európai országba eljut. A nyugati megrende­lők kívánságára új eljárás­sal, étkezésre kiváló minősé­gű, a vitaminokat teljesen megtartó olajat készítenek. Az üzem bővítésére 1963— 1965-ben 32 millió forintot fordítanak. Saját erőből már felépült az új hidráló üzem. Nemrég kezdték meg az új, mondern extrahálló üzem épí­tését, amely a legkorszerűbb eljárással készíti majd az olajat. Felépül a 450 vagonos rak­tárhelyiség, teljesen gépesít­ve. Ebbe helyezik el a tisztító szárítóberendezéseket is. Nyírbátorban nemrég ala­kult meg a termelőszövetke­zetek építőipari önálló közös vállalkozása, másnéven: a ász-közi építőbrigád. A nyír­bátori Kossuth és Űj Baráz­da, a nyírgyulaji, encsencsi, pócspetri, nyírbogáti és a nyírlugosi Szabadság tsz-ek 240 építőmunkását foglalkoz­tatják. Ebben az évben 68 dohány­pajtát, istállókat, kukoricagó- rékat, 30 bővizű ásott kutat. 35 kilométer hosszú kerí­tést készítenek el. A járás mind a húsz községében építe­nek a tsz-tagoknak. Az idén 68 lakás készül el. Ez évi munkájuk körülbelül 20 mil­lió forint termelési értéket fog kitenni. D régi nyírvizi halászat szabadtéri múzeuma Campingtábor lesz Bátorligeten Növekvő külföldi érdeklődés a bátori érdekességek iránt Megszokott kép nyáron a külföldi turistabusz Nyírbá­torban. Legutóbb lengyel, ro­mán, német, szovjet, dán, svéd és finn turisták ismer- ked’tek meg a különböző ko­rok művészetét őrző műem­lékekkel, a rendkívül érde­kes múzeumi értékeikkel, Bá­torliget egyedülálló szenzá­cióival, Nyírbátor városáaso- dó arculatával. Az idegenforgalomról, Nyír­bátor sajátos városépítészeti tervedről beszélgettünk Sza- lontai Barnával, a Báthori István Múzeum igazgatójá­val. — A városrendezésnél fi­gyelembe vesszük Nyírbátor műemlék jellegű arculatát. Legfőbb gondjaink egyike a műemlék-környék kialakítá­sa. Zöld övezettel fogjuk kö­rülvenni a két műemlék temp­lomot. A múzeum környékét, a papok rétjét vadparkká sze­retnénk kiépíteni társadalmi erővel. Nem lehetne ott szabadtéri múzeum formájában bemu- tartini a régi nyírvizi hadászat emlékeit? — Megvallom, van ilyen elképzelésünk, rendelkezünk is egykori halászcsónakkal, kunyhóval, felszerelésekkel. Jó lenne, ha sikerülne meg­oldani közös erővel. — Távlati tervünk az is, hogy a Báthori várkastély feltárt alapíalaiból romker­tet alakítanak ki, a vármarad­vány egyik helyiségében vár­történeti kiállítást és kőtá­rat rendezünk be. Ugyancsak terveink között szerepel ipar­történeti kiállítás megnyitása a most százéves fennállását élérő Bóni gyártelepen. Hogyan fejlődik az idegen- forgalom? — Az IBUSZ különböző, főleg lengyel turistacsopor­tokkal látogat el Nyírbátor­ba. Az idén tovább nő az idegenforgalom. Bátorligeten, ahol földtörténeti és Európában egyedülálló bioló­giai látnivalók fogadják az érkezőket, 1965-ben az IBUSZ campingtábort létesít. ezer takarékos család: 15 millió forint betétben Természetükké válik a Já­rás dolgozóinak a takarékos­ság. Ezelőtt három évvel 2 millió 400 ezer forint, az idén már 15 millió forint a járás takarékban elhelyezett összege. Hónapról hónapra emelkedik a rendszeresen ta­karékoskodó családok szama: az év elején 4605 családnak volt takarékkönyve, a ne­gyedév végére ez a szám 5027-re gyarapodott. Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár 13 működik a járás­ban 1134 taggal. Egyre több a gépkocsi-nyereménybetét, április végéig 238 darabot váltottak a járás lakói. Az elmúlt évben 70, ebben az évben május végéig 60 építési kölcsönkérelmet in­téztek el. március végén 483 építési kölcsönt kezeltek a járási fióknál 12 millió fo­rint összegben. 500 dolgozó­nak folyósítottak áruvásárlá­si kölcsönt. Az első negyedévben 131 ezer darab lottó és totószel­vényt adtak el, a járásban három szerencsés négytalála- tos nyertes volt az év első három hónapjában. Meséi ma is élnek Sárból vert kunyhóban la­kott Fedics Mihály aporligeti mesemondó. Részesarató, nap­számos volt míg bírta, öreg­ségére megvakult. Havi 2 pengővel, néhány kiló krumplival és néhány kéve rőzsével „támogatta” a nagy szabolcsi *mesefát az akhAi nyírbátori elöljáróság. 87 éves korában halt meg Fedics Mihály. Dr. Ortutay Gyula nyírségi kutató útja során fedezte fel. Meséiben érte el csúcsát a szabolcsi mesemondás, évszázadok ha­gyományai, régi motívumok kelnek életre meséiben. Vas­tag könyv, számos hangle­mez és magnetofonszalag őr­zi hagyatékát. Maga mondja el egyik ked­ves meséjét a Szépjány Vá­rónkét a ma élőknek — mag­nószalagról. £ nyírbátori já­rásban elevenen él a nagy szabolcsi mesemondó emléke, rendszeresen megemlékeznek róla, fényképeit, mesésköny­vét és egyéb emlékeit a nyír­bátori múzeumban ő-zik. Nemrég Fedics Mihálytól nevezték el az aporligeti mű­velődési otthont. Fedics Mihály az egykori névtelen mesefa, akiben írói erények lakoztak, akit isme­retlenségre ítélt c múlt, ma nemcsak meséivel tör utat a mába, nevét viseli egy otthon, amelyben az a kultúra él, amelyről ő álmodott. Márkás fényképezőgépek! BEIERMATIC készenléti tokkal WERRA III., IV., V. tokkal EXA II. tokkal EXAKTA VAREX tokkal PRAKTICA IV. tokkal KIS LABORFELSZERELÉS OBJEKTIVER fényképezőgépekhez: 1220 Ft 1880—2380 Ft 2480—3180 Ft 5440—6540 Ft 3640—4640 Ft 1000 Ft A vadait barátja (Bp. 5205) A községfejlesztési ered­ményekről érdeklődtünk Ká­dár Andrástól, a nyírbátori járási tanács vb. elnökétől. Kérdéseinkre a következőket mondotta: — Járásunk, a mostoha természeti adottságok miatt, soha nem tartozott a megye gazdag területei közé. Ez a tény erősen éreztette hatását előrehaladásunk különféle te­rületein. A helyi községfej- leszlési tevékenység is csak ) az utóbbi években bontako- I zott ki komolyabban. (Az ál- I lami létesítményekre nem té- I rek ki.) I — Az elmúlt évben a köz­ségfejlesztésnek mind a be­vételi.. o társadalmi munka, mind a saját anyagfelhaszná­lás tervét túlteljesítettük. összesen hót és fél millió forint értékű volt a beruhá­zásunk. Az idén hétmillió a'att terveztünk, azonban az eddigi eredmények azt mu­tatják: elérjük a tavalyi szin­tet. — A községfejlesztési tevé­kenységre jellemző, hogy a tennivalókat koncentráltuk; néhány községünk most csak bankhiteleit rendezi, s nem nagy értékű beruházásokat végez, általában társadalmi munkában. Jelentőségében a nyírbátori vízművesítés, ház­helyrendezések, a nyírlugosi kulturális és szociális létesít­mények, a járás két utolsó községének — Aporligetnek és Nyírderzsnek — a végleges villamosítása, a penészlekl óvoda építése, az átadott nyír- bélteki művelődési ház, a kis- létai bekötő útemluhető elő­ször. Az idei községfejlesztés­ben szerepel még a nyírmi- hálydi művelődési ház, az encsencsi általános iskola át­építése, Piriesén egészségház építése, Nyírvasváriban orvo­si lakás vásárlása, Máriapó- cson mélyfúrású kút létesíté­se. Pócspetri, Máriapócs és Kisléta autóbuszjáratot ka­pott. Pócspetriben társadal­mi munkával autóbuszgarázst építenek. Korántsem kielégí­tő, de már számottevő az az ötvenezer forintnyi társadal­mi ösztöndíj alap is a község­fejlesztésen belül, amellyel, tizenegy fiatalt segítenek. Többek között ösztöndíjasa van Teremnek, Nyírcsászári­nak is. Jelentős kezdeménye­zés Teremen egy politechni­kai műhely létesítése. — Az eredmények, s nem rossz idei kilátások mellett szükséges megemlíteni, «hogy bizonyos mértékig csökkent a társadalmi munka aránya az elmúlt évhez képest. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a beruházások mindin­kább speciális szakmunkát igényelnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok lehetőséget nem használnak ki néhány községben a tanácstagok kör­zeteikben . f Színjátszók a Duna-kanyarban Űj művelődési ház épül Nyírmihálydibah tsz-elnöfcnek, dr. Olvasztó Sándor állatorvosnak — hogy csak néhány nevet említsek) köszönhetjük, hanem Nyírmi- hálydi olvasni-művelődni sze­rető lakosságának is. — Milyen lehetőségük van új kultúrház építésére? — Most több mint kétszáz­ezer forintos beruházással épül egy modem, nagy kul­túrház. Ha készlesz, sokkal jobban kielégíthetjük az igé­nyeket, noha erre eddig sem lehet panasz.- A faluban működik egy KISZ színjátszócsoport, amely rendszeresen fellép más fal­vakban is. Legutóbb a Hu­szárvágás című háromfelvo- násos színművet adták elő nagy sikerrel. Sipos Lajos, Puskás Béla, Kovács Ági, Petrohai Sándor, Dávid Pi­roska a leglelkesebb tagjai a csoportnak. Gyermek tánccso­portjuk tavaly a megyei kul­turális szemlén ezüstérmet nyert. — Az iskolának is van kul- túrcsoportja —. mondja Danes Albert —, amely nem­csak a mi községünk, hanem a nyírgelsei. nyírbogáti, nyír- adonyi közönség tetszését is megnyerte Mark Twain: Kol­dus és királyfi című előadá­sával. Borús Erzsi. Halcsák Marika, Villás Miklós, Üve­ges Gyula és a többi általá­nos iskolás szinte már kész „színészek.” Most indulunk velük hatnapos országjárásra Szentendre környékére. _ a Duna-kanyarba. Jó munkáju­kat így jutalmazzuk. Jó helyre kerül az a két­százezer forint, amelvből új művelődési otthont építenek Nyírmi hál ydiban. Szegen függ az idős vadőr puská­ja. Vámyi Gábor nem jártja az erdei csapásokat. Beteg a szíve, fáj a lá­ba. Hosszú évek óta most fordul elő, hogy távol az erdőtől, otthonában, Nyírvasváriban töl­ti a nyári napokat. Öz, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly társaságában él immár 40 éve. Éle­te nagy részét az erdőben tölti. Té­len eteti a vada­kat, hogy kárt ne tegyenek a gyü­mölcsfákban, ne pusztuljanak el. — A télen is kihúztunk vagy húsz zsák occsu t ... — mondja. — Kis­gyerek-szánkón, az utcabeli fiúkkal. Tizenhat fácán és fogolyetetőt kel­lett megrakni, és az őzetetőket... Néha derékig érő hóban járta az er­dei utakat. Akkor kapott betegséget. A vadak nem éhez­tek, ahogy számol­ja, az apróvadakból száz közül tíz, a nagyobbakból öt hullott el a hideg­ben. A vadőr köteles­sége irtani a dú- vadat: 2 ezer szar­kát, 60 kóbormacs­kát, 400 kóborku­tyát és 60 rókát se­gített át a másvi­lágra Ványi Gábor. A 40 700 holdas területen nyolcán járják a csapáso­kat, de az idős vadőr télen két három körzetet is elllenőrzöitt, mikor beteg volt valame­lyik kolléga. Izgal­mas munka is akadt persze, 350 nyulat és 500 fo- golyt hálóval fog­tak be, franciaor­szági exportra. Ér­keztek vendégek is: 400 nyúl és 800 fá­cán a békéscsabai rezervátumból, vér­frissítésre. Volt egy külföldi vadász is: — Egy nyugat­német gyáros — mosolyog V ányi Gábor. — De mi­re vadászni akart, megbetevedett. Rög­tön autóba ült és vinni kellett Pest­re. Pedig csak va­lami véraláfutás volt rajta... Nyáron se tét­lenkedik a vadőr. A kotorékokból most kell kifüsitöl- ná a rókafiókákat, mert később az anyjuk kicsalogatja őket a rozstáblák­ra. A szarkafószke- ket is meg kell semmisíteni. Ilyen­kor szedi össze a vadőr a nvúlfióká- kat és teszi jó fé­szekbe, óvja a fá­cán. fogoly fészke­ket, hogy ki ne kaszálják, összesze­di a tojásokat. — Sajnos ebben most nem vehetek részt — mondja bánatosan, és visz- szaereszkedik szé­kébe. Pihen. Más­kor naponta 20— 25 kilométert le­gyalogolt. Sőt en­nél is többet; tíz éve elmúlt, hogy tanácstag. Járja a falut is. Vitte az az utak. vízállások utcabelieket mikor betöltögetése volt soron, vagy amikor a kastélyból óvo­dát csináltak. Bizakodóan bú­csúzik: „Ott kinn talán hamarabb meggyógyulnék az erdőben. Mert ott nem lehet beteg­nek lenni..

Next

/
Oldalképek
Tartalom