Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-20 / 142. szám
Nyfrderzs, az olvasó falu Nyirderzsnek 890 a lélek- száma, — mégis — a könyvellátottság itt a legjobb a járásban. 869 könyv van a községi könyvtárban, egy olvasóra tehát 0,98 könyv jut, ugyanakkor a járási átlag mindössze 0,38 könyv. Nyír- derzsen 156 állandó olvasója van a könyvtárnak, ami — ha tekintetbe vesszük az öregeket és gyermekeket — egészen nagy szám. A nyírtler- zsi községi könyvtár 1965-ig 6000 forint értékű könyvvel , növeli könyvállományát. Ezzel 1965 december 31-ig Nyír- derzsen egy lakosra 1,2 könyv fog jutni. Az állandó olvasók létszámát 178 főre emelik eddig az időpontig. S nemcsak a szépirodalmi könyvállo- mány, hanem a mezőgazdasági is növekedni fog. Vízmű, bekötő út, politechnikai műhely, ösztöndíjalap j (ffi kislakás —20 millió forintos MUIlii íl Hogyan fejlődik a nyírbátori járás ? KÁDÁR ANDRÁS JÁRÁSI TANÁCSELNÖK NYILATKOZATA Nyírbogáéi változások Nem lazul a gyeplő — Megnőtt a dohányföld Az agronómus megmutatja A traktor fáradhatatlanul halad: járja a növénysorokat. Nem úgy az öt fogatos ekekapát tartó ember, akik a traktorra akasztott szerszám után haladnak, ök ugyancsak elfáradnak, mig végigjárják az öt-hatszáz méter hosszú sorokat. — Ehhez a kapáláshoz hívtak mára — mondja verejtékét törülgetve Barna István, akinek mázsányi súlyát különben is elég vinnie. — Mit csináljak? Ennek munkának is mennie kell. A tavaszon hat asszony — Antal Jánosné, Képíró Sandor- né, Tóth Piroska, Zsadányi Erzsiké, meg a két Juhász lány — fogott közre. „Pista bácsi — mondták , felvállaltunk hat hold dohányt, de nincs hozzá férfiember. Jöjjön közénk." —• így lettünk dohányosok, negyven százalékra. Csak a hat hold közben megnőtt. A brigádvezetőnk kicsi ember, de a méréskor akkorát* lépett, hogy tizenegy holdra futotta a terület HétőnKnek. — Hogy bírjuk-e? — Mu- szály! Ha szétnéz most a nyírbogáti határban, nem is hinné el, hogy ez a tavalyi Rákóczi Tsz. Van jó vezetőségünk, a múlt évi ätlag húszszázalékos prémium megszűnt, mindenki területet vállalt Dohányból tavaly a három mázsára sem rúgta a holdankénti termés. Ha csúnyán mondom, úgy tavaly nem is volt semmi érteleme... Egy hold dohány után megszereztek 180 munkaegységet, meg húsz százalékot a termés értékéből. Mással is így voltak. Igaz, a kereset nem sokat ért, de így volt — A múlt évi szerint, állí- a tóm, hogy a dohány ültetése megtartott volna egész Tavaszon. így meg, a negyven százaléka ... Hajnali két órakor már ment a munka. A dohányt már javában kapáljuk másodjára. Ez nálunk fő cikk: majd csak 800 holdon. — Én egymagámra — na a két kalonafiú hazajön, ök segítenek — a, másfél hold dohány mellett négy hold forgót, cukorrépát, burgonyát, kukoricát is vállaltam. — Azt hiszem, hogy a vezetésen áll vagy bukik mindig a dolog. Mi tavaly is azok voltunk, akik az idén vagyunk. A vezetők mások. A főagronómus kiveszi a szerszámot a tag kezéből, megmutatja, hogy kell csinálni. Többet láttuk a három hónap alatt a tagok közt a földeken, mint az előzőt egykét év alatt. Ha a nép közt van, hát még a figyelmezte tés sem esik annyira zokon, mintha íróasztal mellől mondaná. — Az tetszik még nekem, hogy gyűlésen is megmondják nyíltan, ki hogy dolgozik: nem számit, hogy párttag az illető vagy nem. És nagyon jól teszik, mert ha a nép látja, hogy az ellenőrzés gyeplője lazul, akkor... No. de ilyesmi az idén már alig fordul elő. Nyár van, az emberek dolgoznak, de ennek ellenére N yírmihálydiban jó kulturális élet folyik. Dános Albert, a nvírmihálydi kultúrotthon igazgatója a következőket mondja a falu kulturális életéről: — Annak ellenére, hogy eddig csak egy művelődési teremmel rendelkeztünk, viszonylag jól oldottuk meg feladatainkat. S ezt nemcsak leül túrcsoport j ainknak és jó TIT-előadóánfcmafc (Wéligurszky Antainé pedagógus„VÍZFAKASITÁS“ Talán egy járásban sem anynyira kincs a víz, mint a nyírbátoriban. Érthető, hogy a helyi gazdasági vezetők minden alkalmat felhasználnak arra, hogy „vizet fakasszanak**, ha nem a sziklából, de a néhány község határát érintő csatornából. Három község, Terem Nyír- vasvári és Aporliget a leg- érdekeltebb és leginkább a csatorna mentén fekvő Község. Lehetne öntözni, csak alkalmas víztárolót kellene építeni. Ha a három község tsz-e összefogna, talán nem is lenne elérhetetlen. Még áprilisban írtak az apor- ligetiek a vízügyi szerveknek, hogy adjanak szaktanácsot a víztároló megépítéséhez, jöjjenek ki a helyszínre. Eddig még válasz sem érkezett a levelükre. Pedig, ha jövőre el akarják kezdeni az öntözést, már most nagyon időszerű lenne hozzálátni a munkákhoz. Több millió forintot hozna a víz a tsz-eknek, több ezer mázsa élelemmel többet a városok asztalára. Bár vannak nagyobb vízügyi vállakózások, — öntözőfürt, stb. létesítése — nem helyes megfeledkezni erről a viszonylag kis Jelentőségű, de mégis jelentős kezdeményezésről. Víz lenne, az öntözés megoldható, csak segítség szükséges, minél előbb... Ssáséves a Báni-telep Napraforgóolaj Nyugatnak — 32 milliós beruházás A Nyírbátori Tiszántúli Növényolajipari Vállalat most ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A gyár a helyi mezőgazda- sági termékek feldolkozására létesült. Kezdetben malom, és olajütő, szeszfőzde, szappangyár, később villanytelep, szeszfinomító, kenyérgyár épült az üzem területén. A gyár 1956-ban indult lényegesebb fejlődésnek. Itt van az ország egyetlen gyertyagyára. Készítenek szönyeg- és kárpit tisztítószereket, porcelánragasztót, bőrapoló- és vérzéscsillapító szereket. A gyár leglényegesebb profilja, a napraforgómag feldolgozása. Az elavult sajtolok helyett modern csigása j tolókat helyeznek üzembe, ami megötszörözte a termelést. Az üzemben sajtolt napraforgóolaj teljes egészében exportképes, szinte valameny- nyi nyugat-európai országba eljut. A nyugati megrendelők kívánságára új eljárással, étkezésre kiváló minőségű, a vitaminokat teljesen megtartó olajat készítenek. Az üzem bővítésére 1963— 1965-ben 32 millió forintot fordítanak. Saját erőből már felépült az új hidráló üzem. Nemrég kezdték meg az új, mondern extrahálló üzem építését, amely a legkorszerűbb eljárással készíti majd az olajat. Felépül a 450 vagonos raktárhelyiség, teljesen gépesítve. Ebbe helyezik el a tisztító szárítóberendezéseket is. Nyírbátorban nemrég alakult meg a termelőszövetkezetek építőipari önálló közös vállalkozása, másnéven: a ász-közi építőbrigád. A nyírbátori Kossuth és Űj Barázda, a nyírgyulaji, encsencsi, pócspetri, nyírbogáti és a nyírlugosi Szabadság tsz-ek 240 építőmunkását foglalkoztatják. Ebben az évben 68 dohánypajtát, istállókat, kukoricagó- rékat, 30 bővizű ásott kutat. 35 kilométer hosszú kerítést készítenek el. A járás mind a húsz községében építenek a tsz-tagoknak. Az idén 68 lakás készül el. Ez évi munkájuk körülbelül 20 millió forint termelési értéket fog kitenni. D régi nyírvizi halászat szabadtéri múzeuma Campingtábor lesz Bátorligeten Növekvő külföldi érdeklődés a bátori érdekességek iránt Megszokott kép nyáron a külföldi turistabusz Nyírbátorban. Legutóbb lengyel, román, német, szovjet, dán, svéd és finn turisták ismer- ked’tek meg a különböző korok művészetét őrző műemlékekkel, a rendkívül érdekes múzeumi értékeikkel, Bátorliget egyedülálló szenzációival, Nyírbátor városáaso- dó arculatával. Az idegenforgalomról, Nyírbátor sajátos városépítészeti tervedről beszélgettünk Sza- lontai Barnával, a Báthori István Múzeum igazgatójával. — A városrendezésnél figyelembe vesszük Nyírbátor műemlék jellegű arculatát. Legfőbb gondjaink egyike a műemlék-környék kialakítása. Zöld övezettel fogjuk körülvenni a két műemlék templomot. A múzeum környékét, a papok rétjét vadparkká szeretnénk kiépíteni társadalmi erővel. Nem lehetne ott szabadtéri múzeum formájában bemu- tartini a régi nyírvizi hadászat emlékeit? — Megvallom, van ilyen elképzelésünk, rendelkezünk is egykori halászcsónakkal, kunyhóval, felszerelésekkel. Jó lenne, ha sikerülne megoldani közös erővel. — Távlati tervünk az is, hogy a Báthori várkastély feltárt alapíalaiból romkertet alakítanak ki, a vármaradvány egyik helyiségében vártörténeti kiállítást és kőtárat rendezünk be. Ugyancsak terveink között szerepel ipartörténeti kiállítás megnyitása a most százéves fennállását élérő Bóni gyártelepen. Hogyan fejlődik az idegen- forgalom? — Az IBUSZ különböző, főleg lengyel turistacsoportokkal látogat el Nyírbátorba. Az idén tovább nő az idegenforgalom. Bátorligeten, ahol földtörténeti és Európában egyedülálló biológiai látnivalók fogadják az érkezőket, 1965-ben az IBUSZ campingtábort létesít. ezer takarékos család: 15 millió forint betétben Természetükké válik a Járás dolgozóinak a takarékosság. Ezelőtt három évvel 2 millió 400 ezer forint, az idén már 15 millió forint a járás takarékban elhelyezett összege. Hónapról hónapra emelkedik a rendszeresen takarékoskodó családok szama: az év elején 4605 családnak volt takarékkönyve, a negyedév végére ez a szám 5027-re gyarapodott. Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár 13 működik a járásban 1134 taggal. Egyre több a gépkocsi-nyereménybetét, április végéig 238 darabot váltottak a járás lakói. Az elmúlt évben 70, ebben az évben május végéig 60 építési kölcsönkérelmet intéztek el. március végén 483 építési kölcsönt kezeltek a járási fióknál 12 millió forint összegben. 500 dolgozónak folyósítottak áruvásárlási kölcsönt. Az első negyedévben 131 ezer darab lottó és totószelvényt adtak el, a járásban három szerencsés négytalála- tos nyertes volt az év első három hónapjában. Meséi ma is élnek Sárból vert kunyhóban lakott Fedics Mihály aporligeti mesemondó. Részesarató, napszámos volt míg bírta, öregségére megvakult. Havi 2 pengővel, néhány kiló krumplival és néhány kéve rőzsével „támogatta” a nagy szabolcsi *mesefát az akhAi nyírbátori elöljáróság. 87 éves korában halt meg Fedics Mihály. Dr. Ortutay Gyula nyírségi kutató útja során fedezte fel. Meséiben érte el csúcsát a szabolcsi mesemondás, évszázadok hagyományai, régi motívumok kelnek életre meséiben. Vastag könyv, számos hanglemez és magnetofonszalag őrzi hagyatékát. Maga mondja el egyik kedves meséjét a Szépjány Várónkét a ma élőknek — magnószalagról. £ nyírbátori járásban elevenen él a nagy szabolcsi mesemondó emléke, rendszeresen megemlékeznek róla, fényképeit, meséskönyvét és egyéb emlékeit a nyírbátori múzeumban ő-zik. Nemrég Fedics Mihálytól nevezték el az aporligeti művelődési otthont. Fedics Mihály az egykori névtelen mesefa, akiben írói erények lakoztak, akit ismeretlenségre ítélt c múlt, ma nemcsak meséivel tör utat a mába, nevét viseli egy otthon, amelyben az a kultúra él, amelyről ő álmodott. Márkás fényképezőgépek! BEIERMATIC készenléti tokkal WERRA III., IV., V. tokkal EXA II. tokkal EXAKTA VAREX tokkal PRAKTICA IV. tokkal KIS LABORFELSZERELÉS OBJEKTIVER fényképezőgépekhez: 1220 Ft 1880—2380 Ft 2480—3180 Ft 5440—6540 Ft 3640—4640 Ft 1000 Ft A vadait barátja (Bp. 5205) A községfejlesztési eredményekről érdeklődtünk Kádár Andrástól, a nyírbátori járási tanács vb. elnökétől. Kérdéseinkre a következőket mondotta: — Járásunk, a mostoha természeti adottságok miatt, soha nem tartozott a megye gazdag területei közé. Ez a tény erősen éreztette hatását előrehaladásunk különféle területein. A helyi községfej- leszlési tevékenység is csak ) az utóbbi években bontako- I zott ki komolyabban. (Az ál- I lami létesítményekre nem té- I rek ki.) I — Az elmúlt évben a községfejlesztésnek mind a bevételi.. o társadalmi munka, mind a saját anyagfelhasználás tervét túlteljesítettük. összesen hót és fél millió forint értékű volt a beruházásunk. Az idén hétmillió a'att terveztünk, azonban az eddigi eredmények azt mutatják: elérjük a tavalyi szintet. — A községfejlesztési tevékenységre jellemző, hogy a tennivalókat koncentráltuk; néhány községünk most csak bankhiteleit rendezi, s nem nagy értékű beruházásokat végez, általában társadalmi munkában. Jelentőségében a nyírbátori vízművesítés, házhelyrendezések, a nyírlugosi kulturális és szociális létesítmények, a járás két utolsó községének — Aporligetnek és Nyírderzsnek — a végleges villamosítása, a penészlekl óvoda építése, az átadott nyír- bélteki művelődési ház, a kis- létai bekötő útemluhető először. Az idei községfejlesztésben szerepel még a nyírmi- hálydi művelődési ház, az encsencsi általános iskola átépítése, Piriesén egészségház építése, Nyírvasváriban orvosi lakás vásárlása, Máriapó- cson mélyfúrású kút létesítése. Pócspetri, Máriapócs és Kisléta autóbuszjáratot kapott. Pócspetriben társadalmi munkával autóbuszgarázst építenek. Korántsem kielégítő, de már számottevő az az ötvenezer forintnyi társadalmi ösztöndíj alap is a községfejlesztésen belül, amellyel, tizenegy fiatalt segítenek. Többek között ösztöndíjasa van Teremnek, Nyírcsászárinak is. Jelentős kezdeményezés Teremen egy politechnikai műhely létesítése. — Az eredmények, s nem rossz idei kilátások mellett szükséges megemlíteni, «hogy bizonyos mértékig csökkent a társadalmi munka aránya az elmúlt évhez képest. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a beruházások mindinkább speciális szakmunkát igényelnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok lehetőséget nem használnak ki néhány községben a tanácstagok körzeteikben . f Színjátszók a Duna-kanyarban Űj művelődési ház épül Nyírmihálydibah tsz-elnöfcnek, dr. Olvasztó Sándor állatorvosnak — hogy csak néhány nevet említsek) köszönhetjük, hanem Nyírmi- hálydi olvasni-művelődni szerető lakosságának is. — Milyen lehetőségük van új kultúrház építésére? — Most több mint kétszázezer forintos beruházással épül egy modem, nagy kultúrház. Ha készlesz, sokkal jobban kielégíthetjük az igényeket, noha erre eddig sem lehet panasz.- A faluban működik egy KISZ színjátszócsoport, amely rendszeresen fellép más falvakban is. Legutóbb a Huszárvágás című háromfelvo- násos színművet adták elő nagy sikerrel. Sipos Lajos, Puskás Béla, Kovács Ági, Petrohai Sándor, Dávid Piroska a leglelkesebb tagjai a csoportnak. Gyermek tánccsoportjuk tavaly a megyei kulturális szemlén ezüstérmet nyert. — Az iskolának is van kul- túrcsoportja —. mondja Danes Albert —, amely nemcsak a mi községünk, hanem a nyírgelsei. nyírbogáti, nyír- adonyi közönség tetszését is megnyerte Mark Twain: Koldus és királyfi című előadásával. Borús Erzsi. Halcsák Marika, Villás Miklós, Üveges Gyula és a többi általános iskolás szinte már kész „színészek.” Most indulunk velük hatnapos országjárásra Szentendre környékére. _ a Duna-kanyarba. Jó munkájukat így jutalmazzuk. Jó helyre kerül az a kétszázezer forint, amelvből új művelődési otthont építenek Nyírmi hál ydiban. Szegen függ az idős vadőr puskája. Vámyi Gábor nem jártja az erdei csapásokat. Beteg a szíve, fáj a lába. Hosszú évek óta most fordul elő, hogy távol az erdőtől, otthonában, Nyírvasváriban tölti a nyári napokat. Öz, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly társaságában él immár 40 éve. Élete nagy részét az erdőben tölti. Télen eteti a vadakat, hogy kárt ne tegyenek a gyümölcsfákban, ne pusztuljanak el. — A télen is kihúztunk vagy húsz zsák occsu t ... — mondja. — Kisgyerek-szánkón, az utcabeli fiúkkal. Tizenhat fácán és fogolyetetőt kellett megrakni, és az őzetetőket... Néha derékig érő hóban járta az erdei utakat. Akkor kapott betegséget. A vadak nem éheztek, ahogy számolja, az apróvadakból száz közül tíz, a nagyobbakból öt hullott el a hidegben. A vadőr kötelessége irtani a dú- vadat: 2 ezer szarkát, 60 kóbormacskát, 400 kóborkutyát és 60 rókát segített át a másvilágra Ványi Gábor. A 40 700 holdas területen nyolcán járják a csapásokat, de az idős vadőr télen két három körzetet is elllenőrzöitt, mikor beteg volt valamelyik kolléga. Izgalmas munka is akadt persze, 350 nyulat és 500 fo- golyt hálóval fogtak be, franciaországi exportra. Érkeztek vendégek is: 400 nyúl és 800 fácán a békéscsabai rezervátumból, vérfrissítésre. Volt egy külföldi vadász is: — Egy nyugatnémet gyáros — mosolyog V ányi Gábor. — De mire vadászni akart, megbetevedett. Rögtön autóba ült és vinni kellett Pestre. Pedig csak valami véraláfutás volt rajta... Nyáron se tétlenkedik a vadőr. A kotorékokból most kell kifüsitöl- ná a rókafiókákat, mert később az anyjuk kicsalogatja őket a rozstáblákra. A szarkafószke- ket is meg kell semmisíteni. Ilyenkor szedi össze a vadőr a nvúlfióká- kat és teszi jó fészekbe, óvja a fácán. fogoly fészkeket, hogy ki ne kaszálják, összeszedi a tojásokat. — Sajnos ebben most nem vehetek részt — mondja bánatosan, és visz- szaereszkedik székébe. Pihen. Máskor naponta 20— 25 kilométert legyalogolt. Sőt ennél is többet; tíz éve elmúlt, hogy tanácstag. Járja a falut is. Vitte az az utak. vízállások utcabelieket mikor betöltögetése volt soron, vagy amikor a kastélyból óvodát csináltak. Bizakodóan búcsúzik: „Ott kinn talán hamarabb meggyógyulnék az erdőben. Mert ott nem lehet betegnek lenni..
