Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

,—MEZŐ GA ZDA SA G_, A bur^onvatermesztés teljes gépesítése Milyen gépeket várnak a termelők Szabolcs-Szatmér megye egyik fő terménye a burgo­nya. Évente több ezer vagon burgonyát termelnek meg a megyében, s az étkezési és ipari burgonya termesztése mellett mind jelentősebb az ország vetőgumó-ellátása is. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet foglalkozik a burgonyatermesztés céljára szerkesztett hazai — és kül­földről behozott — gépek egy részének gyakorlati minősíté­sével, s a munka közben je­lentkező észrevételek alapján tesz javaslatot a konstrukciók további tökéletesítésére. A konstruktőrök elsősorban a tömegtermesztés gépesítésé­re gondolnak, s számításon kívül hagyják azt, hogy a ve­tőburgonya termesztésének a gépesítése más igényeket tá­maszt. Ami már bevált A komimerszburgonya (tö­meg) termesztése hazai viszo­nyok között csaknem teljesen gépesített, gépesíthető. Az ültetés a CK—2 vagy a hazai gyártmányú BÜ—2 burgonya­ültető gépekkel megbízhatóan elvégezhető. Gyomirtásra, töl- tögetésre az RS—09-es vagy a ZK fcultivátorok alkalma­sak. Kártevők elleni véde­lemre a Rapidtox és az RS—09 szántóföldi permete­zőgépek jól alkalmazhatók. Betakarításra a K—2 és K—3 gépek legalkalmasabbak. Azon­ban a vezérlő ujjak hegesz­tése neim jó megoldás. A gé­pek korai elhasználódását napi két-három zsírozással megakadályozhatjuk, de inkább tartalékgépet vagy alkatrésze­ket kell beszerezni, minthogy a meglevő gépeken a vezé­relt ujjakat rögzítsük. Kísér­leteket végeztünk még az an­gol Ferguson burgonyaszedő kombájnnal is. A gép kevés munkaerővel rendelkező gaz­daságok kommerszburgonyá- jának szedésére alkalmas. Tel­jesítménye napi 2,5—3 ka- tasztrálls hold. Előnye, hogy kevés kézi munkaerőt igényel és a burgonyát a táblán zsá­kokban hagyja vissza. Válogatásra a Szabolcs—25 burgonyaosztályozó gépet al­kalmaztuk. A gép napi telje­sítménye 180—200 mázsa. Előnye a vízszintes rostamoz­gást végző gépekkel szemben, hogy a burgonyát nem sérti éppen a rosták dobómozgása következtében. Tárolásra a jövő irányvonala a burgonya­tároló épületek fejlesztése. Addig, amíg hazai tárolók nem épülnék, a burgonyát prizmákban kell tárolnunk. A prizmában tárolásnál a föl­delési munkák elvégzésére nagyszerűen bevált az OKZ— 120 lengyel gyártmányú priz­maföldelő gép. Napi teljesít­ménye eléri a 780—800 köb- méter/10 órát. Nagyobb figyelmet a vetőburgonyára A vetőgumó termesztésénél különbséget kell tenni a nor­mál és az előhajtatott burgo­nya között. A normál vető­gumók termesztésének gépesí­tése megegyezik a kommensz- árukéval. Egyedül az osztá­lyozásánál követel nagyobb kézi válogatást. Az előhajtatott burgonya vetőgumó termesztésének gé­pesítése még elég alacsony szinten mozog. Az ültetésre használt kísérleti UBK—6 elő­hajtatott burgonya ültetőgép Hz aranka irtása minden termelőnek kötelessége Pillangós virágú takarmány­növényeink egyik legveszedel­mesebb kártevője az aranka. Az aranka magva évekig el­hever a földben, és csak ak­kor csírázik ld, amikor meg­felelő gazdanövény kerül a közelébe. Az ezelőtt 5—6 év­vel kiszántott lucerna és vö­röshere földeken, ahol aran- kás foltok voltak, ha újra lu­cernát és lóherét vetünk, az elhullatt mag kicsirázik és a kácsirázott aranka föld feletti szára rácsavarodik a gazda­növényre, s abba belemé- lyesziti szívókéit. Az aranka gyökere ekkor elhal, s ettől fogva már csak a gazdanö­vény által felvett tápanya­gokból él. Az arankafertőzés mindig tovább és tovább terjed, az­által, hogy növekedve mindig újabb és újabb töveket hálóz be. Június második felében már virágzik és ha magot hoz, újból évekre megfertőzi a ta­lajt. Éppen ezért, az arankás foltokat még virágzás előtt ki kell irtani, mint azt a 10/ 1958. FM. számú rendelet elő­írja. Az irtást végezhetjük vegy­szerrel, Krezonit E. 1 száza­lékos permetlé oldattal, ami­hez hektoliterenként még 0,2 kilogramm Nikepont, vagy- pedig Sandovitat adunk a ta­padás fokozása végett. Ezzel a permetlével az aramkás fol­tokat és azoknak 2 méterrel szélesebb körzetét, áztatássze- rűen megpermetezzük, ezt a permetezést 1—2 órán belül megismételjük. Használható e célra Arettc is. Ennek 3 szá­zalékos oldatát használjuk, szintén áztatásszerűen perme­tezzünk véle, de csak egyszer. Lehet Kuskutánt is használni az irtásra, ennek 10 százalé­kos oldatából négyzetméteren­ként 1 litert kell kiperme­tezni. Irthatjuk az arankát foltos felperzseléssel is. Ebben az esetben az arankás foltot és annak szintén 2 méteres kör­zetét lekaszáljuk. A lekaszált falit termését sem zölden, sem megszárítva kivinni nem sza­bad! Ugyanis az elhullott aran­ka egy kis darabkája új fer­tőzést okoz a lucernában, az aranka magja pedig megemésztetlenül megy át az állat bélcsatomáján, s így a trágyával újra megfertőzzük szántóföldjeinket. Ebből kö­vetkezik, hogy június máso­dik felében, amikor az aran­ka már virágot hozott, csak felperzseléssel irthatjuk a fol­tokat, mert a magnak nem árt a permetlé. A lekaszált foltot fonnya- dás után szalmával leszórjuk, petróleummal megöntözzük, és felgyújtjuk. Esetleg — ha van, — lángszóróval is felperzsel­hetjük. A felperzselt folt he­lyét felássuk és lucernamag­gal újra bevetjük, vöröshere esetén fűmagot vetünk bele. A lucerna és lóhere, mint tudjuk, igen fontos takar­mánynövény. Tulajdonképpen egész évi takarmányozásunk alapja. EzenkíVül a magyar lucernamagnak nagyon jó hí­re van külföldön, és igen ke­resett cikk, de csak ha aran­kamentes. Éppen ezért kor­mányzatunk nagy súlyt he­lyez az arankairtásra, annak időben való végrehajtását el­lenőrizteti, s ahol azt nem hajtották végre, mint köz­érdekű védekezést végrehaj­tatja, a termelő költségére. 1963. június 1. Baly Kálmán Növényvédő Állomás, Kállósemjén. az ültetés agrotechnikai köve­telményeit kielégíti. A szárfelhúzás, szárroncso-, lás eddig még megoldatlan gépesítési problémát jelent. A fertőzés megakadályozása csak akkor tökéletes, amikor a föld felett zöld szárrészek nem maradnak. Eddig csak a kézi szárfelhúzássai értünk el jó eredményt. A gépi szárta- lanítási kísérletek közül leg­jobb véleménnyel az NDK gyártmányú Krautschläger munkája iránt vagyunk, azon­ban a szárroncsolás után a tövek kizöldülnek, ezért szük­séges lenne vegyszerrel együtt alkalmazni. A betakarításra jelenleg a K—2, K—3 gépek alkalma­sak. Legkevesebb a vesztesé­gük és legkisebb százalékú sérülést eredményez a mun­kájuk. Alakítsák át az osztályozót A vetőgumó válogatására a Szabolcs—25 burgonyaosztá­lyozó gép csak átalakítással lesz alkalmas. Jelenleg 2, esetleg 3 fő válogathatja a burgonyát s ez nem teszi le­hetővé, hogy fémzárolt minő­séget állítson elő a gép. A fémzárolt vetőgumó minősége érdekében szükséges, hogy a már osztályozott burgonya még válogató görgősoron is áthaladjon, vagy a válogató­asztal mellé lépcsőzetesen leg­alább 6 ülést helyezzenek el a görgős válogatóasztal emelkedésének megfelelően, így biztosítható lesz, hogy a vetőgumó közé vágott, rágott és romlott burgonya ne ke­rüljön be. A prizmák földe­lésére a már említett OKZ— 120 prizmaföldelő gép alkal­mas. A gépszerkesztőknek a kom- merszburgonya-tenmesztés gé­pesítése mellett figyelemmel kell kísérni a vetőburgonya- termeszrtés gépesítési igényeit is. Fölösleges csak vetőgumó osztályozására megfelelő gé­pet gyártani, de kell olyat is gyártani, amely ezt a mun­kát is kifogástalanul elvégzi. Búzás László főmérnök. Kibúvó nélkül! Aligha hihető, hogy valaki azért ad javítóba hibás tárgyat, hogy ítélet­napig ott legyen. Márpe­dig egyes gél állomásokon, mint a Mátészalkáin, nyírteleken és még né­hánynál megfeledkeznek erről. Nemrég tíz gépállomá­si vizsgálatnál megállapí­tották, hogy nem készül­nek hibafelvételi jegyző­könyvek. A véletlenre bízzák különösen a tsz-ek gépeinek javítását, nem vállalnák kötelezettséget a szerződésben, hogy mi­korra készítik el a hibás gépet. (S a tsz-ek sem ragaszkodnak ehhez, saj­nos.) Bajok vannak az anyag-, alkatrészellá­tással, — ez közismert. De ez nem lehet kibúvó, ezzel nem lehet leplezni a helyi tervszerűtlensé- get, kapkodást, sem el­hárítani a felelősséget. A tsz-ek megfizetik a javí­tási költséget, de elvár­ják, hogy időben és úgy hozzák helyre gépeiket, hogy ne romoljon el még mielőtt a gépállomás ud­varáról elvinnék őket. De, hogy lehet követe­lőzni, reklamálni, ha ta­lálomra adják át javítás­ra a gépeket és úgy ve­szik át, papír nélkül. Sokba kerül ez így, ha le nem zárják a kibúvó­kat. Pg­Állványos szénaszárítás a nyírturai Zöld Mező Tsz-ben. Növények előállítása — gyárban B iológiai érdekességek A sejt rendkívüli bonyo­lult önirányító mechanizmu­sában a differenciálódás ké­miai „kibernetikus“ módszer­rel zajlik le. Ha megértjük ennek a fo­lyamatnak a mechanizmusát és kívánságunk szerint tud­juk irányítani, ha arra tud­juk késztetni bármely sej­tet, hogy ne csak ilyen, vagy amolyan részletét alakítsa Tci az állat, vagy a növény szer­vezetének, hanem éppen azt, amire nekünk az adott eset­ben szükségünk van, akkor ez végső soron azt jelenti, hogy gyárakban, üzemeltben állíthatjuk elő az értékes és ritka növények egész sorát, amelyekből vitaminokat, hor­monokat, gyógyszer alap mvé­gokát nyerhetünk, vagyis megkaphatjuk azt, amiért az a bizonyos növény olyan ér­tékes, s mindezt mesterséges úton állíthatjuk elő. Ez azt Felemelték a borszőlő és a must átvételi árát Rendelet a bor felvásárlási árának megállapításáról A Magyar Közlöny legutób­bi száma közli az élelmezés- ügyi miniszter rendeletét a borszőlő, a szőlőcefre, a must és a bor felvásárlási árának megállapításáról. Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Borforgalmi Igazgatósá­gán tájékoztatásul közölték, hogy a felvásárlási árak ren­dezésével az a cél, hogy a szőlőtermelő gazdaságokat, gazdákat az eddiginél érde­keltebbé tegyék a borszőlő, illetve a szőlőcefre értékesíté­sében, s így a korszerű fel­dolgozóüzemekbe központo­síthassák a szőlőfeldolgozást. Az országos és a nemzetközi borversenyek tapasztalatai szerint ugyanis a jól gépesí­tett, korszerű állami pince- gazdaságok az azonos meny- nyiségű és minőségű szőlőből, cefréből több és jobb minő­ségű bort készítenek, mint a kisüzemi felszereléssel dolgo­zó termelőszövetkezeti, illet­ve egyéni pincék. Az új árrendezés egyik jellemző vonása, hogy a borszőlő és a cefre átvé­teli árát a korábban ér­vényben levő árakhoz ké­pest általában 17 száza­lékkal emelték. Az új árakban tükröződik a harmonikus összhatásútok értékes zamatanyagot tartal­mazó kellemes homoki borok „felfutása“ az általában nagy maligán-fokkal jeleskedő hegyvidéki borokkal szemben. A korábbi nagy árkülönbsé­gek most észrevehetően csök­kentek. További eltérés a ko­rábbi gyakorlattól az, hogy a szerződéses felárat nem a termőterület alapján számított arány, hanem az össztermés­ből átadásra kerülő árumeny- nyiség aránya szerint kapják a termelők az alapár kiegészí­téseképpen. A rendelet ki­I mondj a többek között, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, termelőszövetkezeti csoport, egj'szerűbb mezőgaz­dasági szövetkezet és hegy­község részére, ha a szerződés alapján át­adott borszőlő, szőlőcefre, raust és bor mennyisége a tényleges termésének 60 százalékát nem éri el, úgy 10 százalék, ha a termés 60—80 százaléká­nak felel meg, 20, ha a 80 százalékát is megha­ladja, 30 százalék szerző­déses felárat fizetnek ki. A szerződés alapján átadott borszőlőnek, szőlőcefrének, mustnak legalább a 15 cukor­fokot, a bornak legalább a 9 maligán-fokot kell elérnie az átadáskor. Szerződéses fel­árat csak egészséges, tiszta ízű, direkttermő-mentes euró­pai fajta borszőlőért, szőlőcef­réért, mustért vagy borért, to­vábbá othelló szőlőért, vagy — más direkttermőtől men­tes — othelló mustért és bo­rért szabad kifizetni. A „Nantszkaja" fajtájú kö­zönséges répa gyökerének egy kis darabkáját egy bizonyt» meghatározott összetételű tápanyagba tették. A gyökér- darabka növekedni kezdett. A répa rendezetlen tömege egyre nőtt és nőtt. Ebből a tömegből is levettek egy da­rabkát és átültették egy má­sik táptalajba, a sejtek pe­dig tovább növekedtek. A sejtszövet mesterséges körül­mények között végtelen hosa- szú ideig képes növekedni; Új növények a vegykonyhában Raisza Butenko elhatároz­ta, hogy nemcsak a sejtszö­vetek növekedésének folya­matát tanulmányozza, hanem megtanulja azt is, hogyan le­het Irányítani a szövetek új formáinak és tulajdonságai­nak kialakulását. Egy darab­ka sejtszövetet áthelyezteR egy másik táptalajba. Nuk­lein vegyületet adtak hozzá és aminósavat, (ez képezi az alapanyagát a sejtben a nuk- leinsav kialakulásának). Meg­változott az anyagcsere! A zavaros, formátlan tömegben előbb alig megkülönböztethe­tő, majd egyre tisztábban felismerhető bimbócskák je­lentek meg. Akkor egy da­rabka bimbós szövetanyagert áthelyeztek egy más táptalaj­ba. Az új anyagok újabb vál­tozásokat hoztak létre a sej­tek anyagcseréjében. Megkez­dődött a szár, a levelek, a gyökerek gyors fejlődése. A folyamat egy teljesen kifej­lődött répa kialakulásával zárult le. Először I. S. Steward ame­rikai tudósnak sikerült szo­matikus — nem ivari — sejt­ből répát előállítani teljes mértékben. Raisza Butenko szovjet kutató nemcsak meg­erősítette ezt a lehetőséget, hanem tovább is fejlesztette; Megtalálta azokat a körülmé­nyeket, amelyek lehetővé te­szik, hogy bármilyen sejtből — előállíthassuk a növényt és irányíthassuk annak fejlődé­sét. ÚJ SZAKKÖNYVEK Goffa András—Kocsis Károly—Szász János Villamosság a mezőgazdaságban A szerzők hazai szakiro­dalmunkban először foglal­ják össze ezen a szinten a villamos energia mezőgazda- sági alkalmazásának legfon­tosabb ismeretanyagát. Beve­zetésként tisztázzák az alap­fogalmakat, majd behatóan tárgyalják a villamos elosztói és fogyasztói hálózatok sze­relését, a villamos világítás és fűtés főbb kérdéseit, a vilia- mosgépek különböző fajtáit I és működési elveit, valamint I az aszinkron motorok üzeme- j lését Az érintés- és villám- I védelem előírásait külön fe­jezetben teszik közzé. A könyv a mezőgazdaságban foglalkoztatott valamennyi szakember számára fontos se­gítségül szolgál. Oroszlány István Vízgazdálkodás a mező- gazdasági üzemekben A könyv az Agrártudomá­nyi Egyetem, és a mezőgaz­dasági főiskolák kultúrtech- nika tárgyának tankönyve, és egyben a vízgazdálkodás szakembereinek is fontos ké­zikönyve. A vízgazdálkodás két fő irányát tárgyalja: a káros felszíni és felszín alat­ti vizeik elleni védekezést és a víz megőrzését, illetve hiá­nyának pótlását csapadék­visszatartás, tárolás és öntö­zés útján. E két téma vala­mennyi elméleti és gyakor­lati tudnivalóját sikeresen foglalja össze. 2 jelenti, hogy a mezőgazdaság legfontosabb ágazatait iparrá alakíthatjuk, lerázhatjuk ma­gunkról az eleven természet­től való függést, megszüntet­hetjük azt a tényt, hogy ál­landóan félni kelljen az év­szakok változásától, a nappa­loktól és éjszakáktól, az idő­járás szeszélyeitől. Tízmázsás sárgarépa? A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának növény-fizio­lógiai intézetében Andre] Kudssamov akadémikus irá­nyítása mellett olyán kísér­leteket folytatnak, amelyek ennek a feladatnak megoldá­sához vezetnek... Már jónéhány éve, hogy Raisza Butenko fiziológus la­boratóriumában olyan dolgo­kat művelnek, amelyek erő­sen hasonlítanak a csodák­hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom