Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-16 / 112. szám

A PÁTROHAI RECEPT ' Célszerű munka és szorgalom Több ezer hold gondja — Ha jó a vezetés Megjelent a Népszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadója Az év elején már sok ter­melőszövetkezeti vezető és tag megismerte azt a hasz­nos füzetet amelyet a Nép- szabadság szerkesztősége adott ki, Termelőszövetkeze­ti Tanácsadó címmel. Most megjelent a második ilyen tanácsadó, amely ugyancsak fontos kérdésre ad feleletet. A kérdésekre a minisztériu­mok, főhatóságok illetékes szakemberei válaszolnak a ta­nácsadóban. Külön fejezetet szentel a tanácsadó a háztáji gazdálko­dásnak. Ismerteti a közös és a háztáji gazdaságok « helyes kapcsolatának kialakítására vonatkozó tudnivalókat. A tanácsadó második szá­ma minden postahivatalban és postai kézbesítőnél kapha­tó. A törvény, Lövőpetriben is törvény Maczinkó Mihály, a lövő­petri Március 15. Tsz tagja, még egy fél napot sem dol­gozott a tsz-ben. De miért is dolgozna? Van gondja elég: körülbelül 110 juh gazdája, azokat kell legeltetnie télen- nyáron, sárban-fagyban. S megmaradó kis idejét három katasztrális holdat is meg­haladó háztáji földje műve­lésére fordítja. Ahogy mon­dani szokás: jól forgatja ma­gát — még lovat is tart. Eny- nyi dolog mellett igazán lel- ketlenség elkívánni tőle, hogy a közösben is dolgozzék! Ugyan a brigádvezető, meg az új, tesz-elnök már több Íz­ben felszólította, sőt, meg is büntette, de 8 fütyül a tsz-re, a felszólításra, a büntetésre! A büntetést kifizeti, a hiva­talos írást eldobja, s megy, megy a juhaival __ Persze, nem a lövőpetri tsz legelőjé­re, mert a vezetőség ezt megtiltotta neki. Maczinkó azonban jó csil­lagzat alatt született — a szabolcsbákai Búzakalász Tsz szalmát, töreket, földterületet biztosított a nyájnak — ami­nek fejében elvihették a jó zsíros, aranyat érő trágyát. Hiába, vannak még jószívű tsz-ek a világon! Pusztai József, a másik juhosgazda sem tudott volna mit kezdeni, ha az egyik aranyosapáti tsz nem veszi szárnyai alá. Neki ugyan csak 4? juha van, de az ilyen embert is támogatni kell. ha nem is olyan ügyes, mint Maczinkó. így gondolkozhattak az ara- uyosapáti vezetők, amikor szerződést kötöttek Pusztai­val, s most ő — lövőpetri tsz-tag létére —, Beregben legelteti nyáját együtt a kö­zösével. .. A jószívű aranyos­apátiak meg később küldtek egy mentegetőző levelet Lö- vöpetribe, miszerint, tudják, hogy ez törvényellenes, de így meg úgy, szükségük van egy jó juhászra— stb. Hát ilyen dolgok is vannak Lövőpetriben. Juhosgazdák, lótartó tsz-tagok... mintha a kisvárdai járásban nem is­mernék a 7. számú törvény- erejű rendeletet. Ratkö József Rajzik a cseresznyelégy A talajból előbújó cseresz­nyelegyek rajzása megkezdő­dött. A tojásrakáshoz 18 Cel­sius fok hőmérsékletet igé­nyelnek, és a tojásokból 6— 10 nap múlva kelnek ki a lárvák. A fehér, fejvégnél kihegyesedő nyüveitől „ku- kacos” a cseresznye és a meggy. A mi viszonyaink kö­zött rendszerint nagy egyed- sűrűséget ér el. Emiatt az axportunk lényegesen csök­ken. Külföldre a cseresznye- légy nyüvével fertőzött „ku- kacos” cseresznyét, meggyet kivinni nem lehet. A cseresz­nyelégy nyüvei igen tekinté­lyes kárt tehetnek, mert a kártétel meghaladhatja a húsz százalékot is. Erős fertőzésre számítha­tunk Nyíregyháza, Sóstó, Üj- íehértó és Nyírbátor környé­kén. Védekezés: Mivel a cse­resznyelégy rajzása megin­dult, a védekezést azonnal meg kell kezdeni. Igen jó eredménnyel alkalmazható a Pernit 0,40 és a Hungária DL—40 0,30 százalékos tö­ménységben. A védekezés végrehajtása házikertekben és szórványgyümölcsösökben is kötelező. Növényvédő Állomás Kállósemjén Megkezdődött a mezőgazdasági tanulók szerződtetése Szépen fejlett kismalacokat nevel Illés János, a nyírlugosi Szabadság Termelőszövetkezet fiatal sertésgondozója. (Hammel József felv.) A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban megkezdődött a mezőgazda- sági tanulók szerződtetése. ALEKSZANDR NASZIB0V: fordította: SZATHMÁRI GÁBOR 83. — Még nem tudták meg­állapítani. .. Nézze meg ezt is, tábornok elvtárs. Egy másik rádiógramot adott át Likovnak a tiszt. Ebben a jelentésben az állt, hogy a napokban — nyugat­ról kelet felé tartva — a külföldi kémek egy nagyobb csoportja lépte át a francia— német határt. Ma két másik, hasonló csoport követte őket. A német tábori csendőrség őrjáratainak sikerült elfog- niok néhány ügynököt. Az a gyanú, hogy valamilyen kü­lönös feladatra készülődnek az átdobott kémek. — Ugyanahhoz az ügynök­ségihez tartozik, amelyikhez Thedder — mondta csende­sen Ldkov. A tábornok felemelte az állambiztansági hivatal veze­tőjéhez szóló közvetlen tele­fon kagylóját, s engedélyt kért tőle, hogy bemehessen hozzá. 2 Az áliamlbiztonsági hivatal vezetője figyelemmel tanul­mányozta a dokumentumokat, amelyeket Likov vitt be hoz­zá. — Bátor terv —, szólalt meg végül. Bátor és kockáza­tos. Dehát más megoldás nincs. Igazuk van. Elvben ón máris mellette vagyok. Likov megkönnyebbülten sóhajtott fel. — De... az akció méreted olyanok, hogy speciális enge­délyt kell kérnünk. Készül­jön fel* Szergej Szergejevics. Maga ennek a csoportnak a vezetője, tehát magának kell majd referálnia. — Még ma kellene. Hatal­mas munka áll előttünk, az idő pedig már nagyon szorít bennünket. — Igen, igaza van. Még ma kell __ Likov tábornok és a fe­lettese késő este ért vissza az állambiztonági hivatalba. De­rűsek voltak. Elfogadták a tervüket. — Ma jelentkeznek Aszke- rék? — kérdezte az állambiz­tansági hivatal vezetője. — Igen. ■— Likov az órájá­ra nézett. — ötven perc múlva. — Közöljék velük a Tehed- derről kapott hírt is. És mondjanak nekik valami megnyugtatót. Hiszen tudja, mennyire izgulhatnak most... — Hát hogyne... — És tiltsa meg nekik, hogy valamit is csináljanak addig, amíg idehaza nem biz­tosítottunk minden szükséges feltételt a sikeres munkához. Addig ne moccanjanak. Vár­ni és várni, pihenni és erőt gyűjteni. — Egyelőre ez a fel­adatuk. — Értettem. — Egy érdekes, új hírt sze­retnék elmondani, még magá­nak, hogy annak idején majd ne érje készületlenül... Vég­leges döntés született: a há­ború után bíróság előtt von­ják felelősségre a legfőbb fasiszta háborús bűnösöket. Hitlerről, Göringről, Himm- lerről, Göbbelsről, Ribbent- .roppról, Kruppról, Schacht­ról és néhány más személy­ről van eddig szó. — Értem. — A bírósági tárgyaláshoz viszont dokumentumok kelle­nek. Minél több dokumen­tum. •. Látja, hogyan nő szüntelenül a jelentősége és a fontossága annak a feladat­nak, amelynek megoldásán • most Karlslusteban dolgoz­nak az embereink. — Igen, vezető elvtárs, pontosan így van. — Állapodjunk meg a kö­vetkezőkben: rendes munka­körét adja át ideiglenesen valamelyik helyettesének, ma­ga pedig csak ennek az ak­ciónak az előkészítésével és lebonyolításával foglalkozzék. Ne csináljon egyebet, erre fordítsa minden figyelmét. — Már éppen kérni is akartam ezt. — Akkor annál jobb. Leg­okosabb lenne, ha el is utaz­na, s valahol az akció színhe­lyéhez közelebb eső helyen ütne tanyát. — Ez az én kívánságom is. — És vigye magával Ri- bint is. — Igen, ő is jön. — És még valamit. Reggel lépjen összeköttetésbe a tá­volsági légibombázó egysé­gek parancsnokával, tisztáz­zon velük mindent. Konzul­tálja meg a problematikus dolgokat, s lassan, módjával el is kezdhetik az akciót. Maga pedig foglalkozzék köz­ben az embereivel. Személye­sen válogassa ki őket. Ügyel­jen, hogy a kiválasztott ejtő­ernyősöknek legalább a fele tudjon gépkocsit vezetni. Is­métlem : személyesein ellenő­rizzen mindent. — Minden rendben lesz. — Remélni szeretném, hogy szerencsésen fejeződik be az akció. — Az állambiztonsági hivatal vezetője hátra tolta a széket, amelyen ült, s fel­állt. Odament Likovhoz és barátian megölelte. — Nehéz munka áll előttünk. Hiszen ilyen hatalmas méretű fel­adatra egyikünknek sem kel­lett eddig még vállalkoznia, igaz? — Most más idők járnak. Jobbak a körülmények. A technika egész tárháza- áll a rendelkezésünkre, s van bő­ven tartalékunk is. — Igen, nem negyvenegyet írunk. Kinőttünk a gyerekci­pőből, a kezdetlegességből. Kinőttünk és megerősödtünk. Egy hét múlva tíz szovjet bombázó jelent meg Karls- luste felett. Az egyik raj — különválva a többi géptől — a vasúti csomópont és a nyu­gati irányból Karlslusteba ve­zető autósztráida ellen inté­zett támadást. A többi repü­lőgép a város északkeleti pe­rifériájára szórt repeszbombá­kat. Arra a környékre, ahol a legnagyobb autógarázsok helyezkedtek el. A bomibaso- rozat romokba döntötte eze­ket a garázsokat, A gépko­csik legfőbbje megsérült, ki­gyulladt, használhatatlanná vált. Pontosan huszonnégy óra múlva megismétlődött a szov­jet repülők bombatámadása. Ezúttal ugyancsak az észak­keleti városrészben elhelye­zett olaj tárolókat, benzin rak­tárakat érte a szőnyegbom­bázás. Az olajcisztemák szétrom- bolása után újabb repesz­bombaszériát szórtak az autó- garázsokra, majd tíz bambát szórtak egy lakatlan részre—, a város és az Elba-parti er­dő közötti pusztaságra, a híd és az útelágazás környékére. (Folytatjuk) 19 n övén ytermesztési, ál­lattenyésztési és kertészeti szakmába az idén 8200 fiút és lányt vesznek fel, csak­nem annyit, mint ahányan most a három évfolyamon összesen tanulnak. Legna­gyobb a felvétel a szántó­földi növénytermesztési, az öntözéses gépészeti, a zöld­ségtermesztési, a szarvasmar­ha- és a baromfi tenyésztési szakmában. A tanulók há­romnegyed részét termelőszö­vetkezetek, a többit állami gazdaságok és kertészeti vál­lalatok szerződtetik. > A mindössze néhány éve indult mezőgazdasági tanuló- képzés szervezete az idén tovább fejlődik. Néhány spe­ciális szaiona — mint pél­dául a halászat, méhészet, kertészeti magtermesztés — kivételével a megyék már önállóan gondoskodnak a me­zőgazdaságuk távlati tervé­nek megvalósításához szük­séges szakmunkások kiképzé­séről. Az új tanévben megkezdik a szakmunkások képzését a gyengébb termelőszövetkeze­tek részére is^ Eddig ugyanis csak azok a fejlett, szilárd mezőgazdasági üzemek szer­ződtettek tanulókat, ahol a fiatalok megismerkedhettek a korszerű gazdálkodással, így viszont éppen a gyenge szö­vetkezetek nem gondoskod­hattak saját szakmunkás-el­látásukról. Az idén már ezek a közös gazdaságok is köt­hetnek szerződést, leendő szakmunkásaikat azonban ál­lami gazdaságok és erős ter­melőszövetkezetek üzemi is­koláiban képezik ki. Alig szállt ki a kocsiból Péter István, a Nyírtassi Ál­lami Gazdaság igazgatója, máris a telefonhoz hívták. A vonal másik végén a pátrohai Zöld Mező Tsz elnökhelyette­se beszél... — Csináljátok úgy, ahogy tegnap megbeszéltük — mond­ja az igazgató. — A háztájit csak a törvényes keretek kö­zött lehet kiadni... Különben a birkák szerződését elintéz­tem ... Igen ... Holnap reg­gel hatkor ott vagyok ... Leteszi a kagylót. Arca gondterhelt; a több ezer hol­das állami gazdaság irányí­tása mellett — másodállás­ként — a pátrohai Zöld Me­ző Tsz elnöke is. Gazdagságot rejt a föld — Nagyon összetorlódott a munka — mondja. — Az idő kedvező, ki kell használni minden percet a gazdaságban és a szövetkezetben is. — Hogyan bírja a két gaz­daság gondjait? — Ezt a többletmunkát, ami az elnöki teendőkkel jár, szívesen vállaltam. Meg kell mutatni az embereknek, mennyi gazdagságot rejt ez a föld! Őszintén szólva, eleinte egy kissé féltem. Nem a munkától, hanem attól: meg tudom-e nyerni az embereket, bizalmukba tudok-e férkőzni... A rossz vezetés, a helytelen gazdálkodás miatt a pátro- haiak már saját magukban sem bíztak. De megváltozott a helyzet, aránylag rövid idő alatt. Ezt mondják e! a té­nyek. a pátrohai emberek..­Ma már józanul ítélik meg a helyzetet, a több éves ku­darcot és mindenki tud mon­dani egy egy nyomós okot, ami megnehezítette a szövet­kezet helyzetét. De a mostani, az már más... — Péter elvtárs, a jelenlegi elnökünk, azelőtt többször járt itt a szövetkezetünkben segí­teni — mondja Bilcze And­rás. — Ilyen elnök kéne ne­künk: gondoltuk akkor, mert tudtuk és megérezték, hogy a beszéd mögött tudás is van! Addig-addig szorgalmaztuk, mig végre sikerült az elmúlt év őszétől elnökünknek meg­választani... . Csoda nem történt, de... — Mondtam én akkor — szól közbe Borbély János párt­titkár —, hogy ez az ember vissza tudja adni a tagság ön­bizalmát, bizony ez nagy cso­da lesz Pátrohán ... Csoda ugyan nem történt, de az új vezetés terveiben a tagság meglátta a célszerű gazdálkodás megalapozásának lehetőségeit. Az új elnök tud­ta, hogy szorgalmas emberek laknak itt, a földek is jók, hisz közvetlen szomszédságá­ban van az állami gazdaság­nak. Csak vissza kell adni a tagságnak a közös összefogás erejébe vetett hitüket. A munka nem volt egysze­rű, de hozzáértéssel rövid idő alatt olyan légkört teremtett Péter, István, amelyben a tag­ság zöme önmaga felelősségi­re ébredt. Nemcsak jő mező­gazdásznak, de kitűnő szerve­zőnek is bizonyult. Elképze­léseit a tagsággal közösen vi­tatta meg, kikérve mindig vé­leményüket. Az elnök háta mögött di­csekedtek el nekem, hogy mi­lyen nagyszerűen szervezte meg a munkát és a brigádo­kat. Okosan osztotta meg a két agronómus munkáját is. Azelőtt elmosódott a felelős­ség, aiig dolgoztak önállóan. Mg viszont tudják, miért fe­lelősek. Az elnök majd min­den reggel hatkor már a szö­vetkezetben van. Szervezi a munkát, irányítja az embere­ket. Ennek során mind többen megértették: csak az járhat jól, aki dolgozik. S ez a szor­gos nép már a télen bebizo­nyította: a két éve bentma­radt isláilótrágyát — a nagy hideg ellenére is — kihordta. Aztán a tavaszi munkát szin­te elsőnek kezdték meg. A bur­gonyát egy nap alatt negyven holdon ültették el. Ami nagy szó Pátrohán A szövetkezet azelőtt nem termelt vetőburgonyát. Ma 100 holdon termelnek minő­ségi vetőburgonyát. A község határában jól terem a kender­mag, az elnök javaslatára 100 holdon termelnek, ami 250 ezer forittal hoz majd több jövedelmet a szövetkezetnek. A jól jövedelmező gyümöl­csösre is gondolt. Terv szerint 150 holdat telepítenek, amiből már a tavaszon 25 holdat be­telepítettek. Azelőtt alig gon­doltak a szövetkezetben a hí­zómarhára, ma 80 darab hízik az istállóban. A tagok már előleget is kap­tak. Ami nagy szó Pátrohán! A hónap közepén újból osz­tanak. Az új elnök irányításá­val megteremtik annak reális aiapját, hogy a zárszámadás­kor 30 forinton felül érjen egy munkaegység­Hetedik hónapja irányítja Péter István a szövetkezet ügyes-bajos dolgait. Nehéz esztendők után bizta­tó év ígérkezik. Bálint Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom