Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-11 / 108. szám

Folytatta tanácskozását a szakszervezetek XX. kongresszusa PORT ÁRPÁD, a Vasas Szakszervezet Győr megyei bizottságának titkára többek között arról szólt, hogyan hajtják végre területükön a pártnak a gépipar fejleszté­séről szóló határozatát. El­mondotta, hogy a vasipari munkások nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a határozatból adódó feladatok végrehajtásá­hoz. Ezután BUGÁK JÁNOSNE, a SZOT titkára szólalt fel. Bevezetőben hivatkozva a kongresszus elé terjesztett Írá­sos jelentésre és a főtitkári beszámolóra megállapította, hogy a szakszervezetek felvi­lágosító és nevelő munkája, a XIX. kongresszus óta jelentő­sen fejlődött. Egyre nagyobb tömegek körében érvényesül a mozgalom politikai és kul­turális nevelő tevékenysége. — Az elkövetkező évekből — folytatta — a szocializmus építésének egyik legfőbb fel­adata: a gazdasági munka, a termelékenység és a termelés színvonalának emelése. Hang­súlyozni kell azonban, hogy ezzel szoros összefüggésben, kölcsönhatásban jelentkezik az ideológiai és politikai ne­velés, valamint a korszerű műveltség terjesztésének fon­tos tennivalója. — A tagság felvilágosításá­ban, a szocialista ideológia erősítéséért folyó harcban a mozgalom egyik leghatásosabb eszköze volt és marad a nagy hagyományokra visszatekintői szakszervezeti sajtó — mon­dotta ezután. — Ügy véljük azonban, hogy lapjaink az ed­diginél is többet tehetnek a kommunista sajtó „kollektív szervező feladatának ellátá­sában, ha még szorosabbra fűzik kapcsolatukat a mozga­lommal, az alap6zervezetekkel, az olvasókkal. Ezután az agitáció és a pro­paganda másik fontos terüle­téről, a politikai iskolákról szólt. Az elmúlt év őszén csak­nem ötezer politikai isko­lát szerveztek a gyárak­ban, hivatalokban, állami gazdaságokban. A szak- szervezeti politikai isko­láknak nagy a jövőjük. A következő években tízezré­vel nevelődhetnek itt olyan emberek, akik alapos felké­szültség birtokában, készség­gel vállalnak különböző szak- szervezeti megbízatásokat. — Az eddig' végzett kultu­rális nevelő munkánk teljes mértékben megfelelt a kor­szerű műveltség, a kulturális forradalom fejlődésével együtt­járó szükségletekhez, igyeke­zett lépést tartani a folytono­san növekvő kulturális Igé­nyekkel. Ezen a téren egyik legfon­tosabb feladatunk az — hang­súlyozza —, hogy a helyi nép­művelési munkát tervsze­rűbbé, céltudatosabbá tegyük, a különböző dolgozó rétegek igényeinek megfelelően ala­kítsuk. ki. A szakszervezeti bizottságok közreműködésé­vel el kell érni,- hogy a he­lyi művelődési igényeket és lehetőségeket minden üzem­ben gondosan mérlegeljék, s ezek alapján határozzák meg az elkövetkező időszak nép­művelési feladatait. Egyre inkább szükséges, hogy a népgazdasági, vagy szociális problémák nyilvános megvitatásához hasonlóan tár­sadalmi életünk kulturális kérdéseinek is megfelelő fó­rumot teremtsünk, a. dolgozók legfejlettebb ízlésű, legha­talmasabb tömegeinek tevé­keny részvételével. A válasz­tott vezető szervezetek — s központi vezetőségektől í ' szakszervezeti bizottságokig — a művészeti ízlés-nevelést éf a szakszervezetek művelődés­politikai szerepének növeléséi tekintsék fontos nevelő te­vékenységnek. Csakás ilyen módon valósulhat meg ez a törekvés, hogy a hivatásos mű­vészek nagyobb figyelmet for­dítsanak a fejlett ízlésű munkások, dolgozók vélemé­nyére, s az alkotók szoro­sabb kapcsolatot teremtsenek közönségükkel. Helyzetünk, feladataink is­meretében bátran mondhat­juk, hogy a szakszervezeti mozgalom rendelkezik a szük­séges anyagi és szellemi erők­kel, s az aktivisták lelkes tö­megeire támaszkodva képes lesz valóra váltani a XX. kong­resszus által kitűzött progra­mot — mondotta befejezésül Bugár Jánosné. A Szovjet Szakszervezetek Köziponti Tanácsának megbí­zásából VASZILIJ IIjJICS PROHOROV titkár szólalt fel, s tolmácsolta a szovjet dolgo­zók testvéri üdvözletét. Ki­emelte: a magyar és a szovjet ncp testvéri barátsága és szoros együttműködése, amely a proletár interna­cionalizmus elvein nyug­szik, ragyogó példája az új típusú nemzetközi kap­csolatoknak. Ez az együttműködés teljes mértékben megfelel Magyar- ország és a Szovjetunió «alap­vető érdekeinek, s ezért a jö­vőben is minden eszközzel erősíteni és fejleszteni kell a két nép baráti kapcsolatait. Ezután elismeréssel szólt a magyar dolgozó nép eredmé­nyeiről és megállapította: A sikerek döntő tényezője a magyar nép egysége, szőre® tömörülése forradalmi élcsa­pata. A Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány körül. —• A Magyar Népköztársa­ság szakszervezetei támogat­ják azt a nemzetközi méretű harcot, amelyet a világ mun­kásosztálya a kapitalista ki­zsákmányolás ellen, a nem­zeti függetlenségért, a béké­ért, a demokráciáért és a tár­sadalmi haladásért folytat. A Szovjetunió munkásai és alkalmazottai ezután is arra törekszenek, hogy további szálakkal még szorosabbra fűzzék a két nép testvéri ba­rátságát, együttműködését —, mondotta, majd befejezésül felolvasta a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának a magyar szakszervezetek XX. kongresszusához intézett üdvözletét. PENG KUANG-VEJ, az Össz-Kínai Szakszervezeti Szövetség Végrehajtó Bizott­ságának tagja felszólalásában nagy elimeréssel szólt a ma­gyar munkásosztály elmúlt évben elért eredményeiről, a szocialista építés sikereiről. A kínai munkások melegen gratulálnak a sikerekhez és szívből kívánják, hogy a jö­vőben újabb, s még nagyobb eredményeket érjenek el — mondotta. Ezután a munkásosztály nemzetközi méretű harcait elemezve rámutatott, hogy a nemzeti demokratikus forra­dalmi mozgalmak Ázsiában, Afrikában és Latin-Ameriká- ban feltartóztathatatlanul szélesednek, mind nagyobb az ellenállás az imperialisták elnyomó agressziós és hábo­rús politikájával szemben. A továbbiakban arról beszélt: széles körű egységfrontban egyesítsünk minden antiim- perialista és békeszerető erőt az Egyesült Államok vezette imperialista tábor ellen és elszántan harcoljunk a népek haladásáért, felemelkedésé­ért. — A kínai munkások és a kínai nép a jövőben is arra törekszik, hogy a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionaliz­mus, a moszkvai kiált­vány és a moszkvai nyi­latkozat alapján erősítse a szocialista tábor mun­kásosztályainak ék népei­nek barátságát, összefor- rottságát. Kívánjuk, hogy addig tart­son népeink testvéri barát­sága, míg csak víz hömpö­lyög a Jangce és a Duna medrében —, mondotta befe­jezésül a kínai küldött. ROGER LOUBET, a Fran­cia Általános Munkásszövet­ség (CGT) küldötte többek között elmondotta, hogy né­hány nap múlva Párizsban megkezdődik szakszervezetük XXXIV. kongresszusa. Nagy jelentőségű lesz ez a tanács­kozás, amely irányt mutat majd a francia munkásosz­tály további harcaiban. Az utóbbi két évben ugyanis fontos események zajlottak le Franciaországban, s ezek bebizonyították, hogy a fran­cia proletariátus semmit sem vesztett küzdő szelleméből. Egysége egyre szilárdabb lesz, s a CGT tábora is nö­vekszik. Már az aratásra is készül a Mátészalkai Gépállomás E héten zömmel indul a növényápolás Ifjúsági találkozó, úttörő seregszemle A leszerelési hónap kere­tében nagyszabású járási if­júsági találkozót rendeznek vasárnap Mátészalkán. A reg­geli zenés ébresztő után a já­rás községeiből csoportosan érkeznek majd a KISZ és úttörő fiatalok, s fél tíz óra­kor zárt menetben vonulnak majd fel a Vásár térre, ahol nagygyűlést tartanak. Menet közben a járási és községi párt és tanács szervek veze­tői köszöntik őket. A KISZ szervezetek képviselői pedig megkoszorúzzák Ságvári End­re emlékművét. A gyűlésen dr. Gombás Sándor, a Járási Pártbizottság Párt és Tömeg- szervezeti Osztályának veze­tője mond beszédet, majd megjutalmazzák a termelés­ben és szervezeti munkában kitűnt KISZ és úttörőszer­vezeteket. Ugyanezen a napon tartják meg Nyírbátorban a járási úttörőszemlét. Huszonhat úttörőszervezet több ezer tagja vonul fel egyenruhába a Szabadság térre, ahol Vass Piroska, megyei űttörőtitkár tart előadást. A beszédet sport­műsor követi. Délután a já­rási művelődési házban vil- Janymegvilágításos tábortűz mellett elevenítik fel a tábo­rozás emlékeit. Közben az út­törők műsort adnak. A Mátészalkai Gépállomás tavaszi felkészülése jól sike­rült. A szükséges erő- és munkagépeket idejében kija­vították. A 103 erőgépből, 101 rendszeresen dolgozik a talaj- és vetési munkálatok­ban. A munka meggyorsítása érdekében '21 erőgépen két műszakot szerveztek. Kihasz­náltak minden lehetőséget ar­ra, hogy a tavaszi munkát meggyorsítsák. Vasárnap és ünnepnap is dolgoztak, má­jus elsején például 92 erő­gép végezte a munkát. A jó szervezés lehetővé tette, hogy tavaszi tervüket korábban teljesítsék. Még ugyan tart — külö­nösen a mélyebb terüle­teken — a talaj- és ve­tési munka, de már a nö­vényápolásra készülnek. Tizenhat növényápológép várja a munka megkez­dését. A növényápolási munkára kötött szerződés teljes len­dülettel folyik. A gépállomás jelenleg 1800 holdra kötött szerződést de ez a szám öt­ezerre fos emelkedni. Ugvanis a gépállomás újabb fel­mérést végez, sorra járja a szövetkezeteket és pót­lólag köti meg a szerző­déseket. A járás több szövetkezeté­ben — Nyírcsaholy, Jármi — már megkezdték a burgo­nya és a cukorrépa kapálá­sát. E héten pedig zömmel indul a növényápolás. A ked­vező időjárás következtében számolni lehet arra, hogy ez a munka tornyosulni fog. A gépállomás erre is felkészült, A legjobb traktorosokat állít­ják a csatasorba, hogy a nö- vényápoló gépek teljes kapa­citással dolgozzanak. t Megfelelő ütemben halad az aratás, csépiéire való felkészülés is. Tizenhét kombájn cs nyolc arató­gép áll majd a termelő- szövetkezetek rendelkezé­sére. A kombájnok egy- része már üzemképes. Hat új kombájnnak — me­lyet a napokban kaptak meg —, megkezdték az összesze­relését és előreláthatólag jú­nius 5-ig az egyszáz üzem­óra bejáratása is megtörté­nik. Június 10-re pedig va­lamennyi gép készenlétben várja az aratási munkát. Tantárgy: a kor és a jövő Bartos József emlékezetes dátuma — Tanya után a város — Félezer ember a nemhivatalos iskolapadban ANDRES NOVO VASQUEZ, a Kubai Cukoripari Dolgozók Szakszervezetének titkára kö­szöntötte ezután a kongresz- szust. A magyar nép sikerei és tapasztalatai fokozzák erőnket, elszántságunkat, hogy tovább haladjunk a megkezdett úton, leküzdjük a nehézségeket, harcoljunk az imperializmus katonai és gazdasági agressziója ellen — mondotta többek között a kubai küldött. Algéria szervezett dolgo­zóinak meleg baráti üdvöz­letét AZZEMOU MOHAMED, az oravi területi szakszerve­zet titkára tolmácsolta. Kö­szönetét mondott a magyar szakszervezeteknek és egész népünknek azért az önzetlen támogatásért, amelyet Algé­ria népének nyújtott. SEPRÉNYI SÁNDOR, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelen­tését. Eszerint a küldöttek 56.8 százaléka fővárosi, 43,2 százaléka pedig a vidéket képviseli. A küldöttek 23,5 százaléka nő. Szakképzettség szerinti megoszlásuk a követ­kező: ipari és mezőgazdasági munkás a küldöttek hatvan százaléka, az értelmiségiek aránya 27,2 százalék, a kül­döttek 12,8 százaléka pedig az alkalmazotti rétegeket képviseli. A tanácskozáson a szava­zati joggal rendelkező kül­döttek kilencvenhat százalé­ka jelent meg, a kongresz- szus tehát határozatképes — jelentette be a mandátum- vizsgáló bizottság elnöke. Ezután a kongresszus foly­tatta a vitát a beszámolók felett. — Uraim — mondta a fő­nök. Véget kell vetni a kásön- járásnak. De hogyan? Várom javaslataikat. Értekezletet tartottunk tehát a javaslatok ügyében. Az értekezleten elfogadtuk azt a javaslatot, hogy tart­sunk értekezletet a késönjá- rás elleni harc kérdéséről. Megtartottuk az értekezletet és viharos vita után megszü­letett az a javaslat, hogy ne késsünk el. — Nem késni, az nem ele­gendő! — mondotta a refe­rens. — Szerintem egy ne­gyedórával nyolc előtt kelle­ne jönnünk! Tapsoltunk. De már fel is állt a könyvelő és azt mond­ta: , — Büszkék vagyunk a refe­rens elvtárs helyes hozzászó­lására. De nem jöhetnénk még korábban? Felajánlom, hogy 7 óra 20 perckor jövök, Olyan, amilyennek képzel­tem. Egyszerű és szerény em­ber Bartos József, ez az alig negyvenen túli erősen őszülő Ízig vérig pedagógus, ,a nyír­egyházi I-es számú általá­nos iskola igazgatója. Hat­száz nyiladozó értelem gon­dos kertésze, s a felnőtt em­berek tanítója. Idestova tizenöt esztendeje hűséges apostola az új kor eszméjé­nek. Szívemhez nőtt a tanya Nézem. Arca nyugodt, sze­me melegséget, szeretetet és őszinteséget sugároz. Két esz­tendeje került be az újtelek­bokori iskolából a városba. Tíz évig volt ott igazgató, a tanyai gyerekek nevelője, s a felnőttek tanácsadója. — Magam is tanyán éltem, ott nevelkedtem..— vall ma­gáról. — Itt születtem Nyír­egyházához nem messze, a Horváth-bokorban. Mikor 1945-ben elvonult a front, már tanítottam, majd a kor­mány felhívására jelentkez­tem az első demokratikus hadseregbe. Később az ala­kuló új rendőrségünknél ta­nítottam — így kezdődött. S aztán visszament a ta­nyára, ahol nagyon várták. — Szíveimhez nőttek a nyír­egyházi tanya világ emberei. Őket csak az tudja igazán megérteni aki közöttük él, s látta mennyit küzdöttek a homokkal, míg meghódítot­ták. Emlékezetes dátum 1948 márciusa. Ekkor jegyezte el magát a propaganda munká­val. Szemináriumot szerve­zett, a tanyai emberek okta­tója lett. — Nem tagadom, az első PONTOSSÁG sőt ha nem esik az eső, akkor 7 óra 15-kor. Isten engem úgy segéljen! A referens kontrázni akart, de a főrevizor megelőzte 6 óra 00 perces javaslatával. Rám került a sor. Én talán rosszabb legyek? — gondol­tam. Felálltam és egyszerre bedobtam az 5 óra néhány percet. Már azt hittem, győz­tem, de ismét felugrott a re­ferens és 5 óránál korábbra tett jaimslatot. Nem sokra ment, mert a könyvelő hat perccel túllicitálta. A raktáros rajta is túltett, de végül is az ins­truktor győzött, kereken 4 órával. A tapsnak vége-hossza nem volt. — Uraim — mondotta a fő­időben nagyon nehéz volt. Nem értették meg mit aka­rok, s bizony szembe kerül­tem egyes emberekkel. Az apósom csizmadiamester, s itt árult a nyíregyházi pia­con, már akkoriban is. So­kan vásároltak nála csizmát a tanyavilág emberei. Az öreg Ambrusz Pali bácsitól kér­dezte meg egyik alkalom­mal, hogy hová való. — Üjtelek-bokorba — vá­laszolta az. — Ismeri ott a tanítót? — Hogyne ismerném. — Aztán, milyen ember? — Nagyon jó, csak kom­munista. — Nem tudom él-e még Pali bácsi. Ha igen, úgy biz­tos mást mondana most, mint ahogy a vele egylvásúak is másként vélekedtek, amikor szerveztük a csoportokat. Hallgattak az emberek az okosszavú, igazságot hirdető Bartos tanító úrra, aki pil­lanatig sem ingott meg elv­hűségében. Érdemes volt? — Nappal az Iskolában, es­te pedig a párttitkár lakásán tanítottam lámpa mellett A Manda I-re jártunk át, mert ez volt a központban. S el­néztem milyen fáradtságot nem ismerők ezek az embe­rek. Kilométereket gyalogol­tak esőben, hóviharban, hogy ott legyenek a szemináriumo­kon. Szinte magam előtt lá­tom most is Adamit, Tur- csánt, Babicaot, Márfölilit meg a többieket... ■ — Érdemes volt? — Ügy érzem. Turcsán András tszcs elnök lett, Ada- ml András ha jól tudom most is párttitkár, Márföidi TTYTT3 nők könnyekkel a szemében. — Lelkesedésük minden ' vá­rakozást felülmúl. Erőfeszíté­seinket most a szervezeti ke­retek létrehozására kell össz­pontosítanunk. Jelöljük ki azt a napot, amelyen mindannyian nem csupán pontosan, de már hajnali 4 órakor munkába jö­vünk! Megállapodtunk, hogy le­gyen az például e hónap he­tediké. Ezután elénekeltünk egy mozgalmi dalt és haza­mentünk. Feszült komolyság­gal vártuk a döntő napot. Ha- todikán szabadszombatot csi­náltunk, hogy kialhassuk ma­gunkat hetedikére. Sajnos, hetedike éppen va­sárnapra esett. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy je­lentős lépést tettünk a későn- járás leküzdésének útján. Slawomir Mrozek lengyel humorista is csoportelnök. Érdekes em­berek. A kíváncsiság hozta hozzám őket. Megtudni, mit is akarok én a kommunista pedagógus. A módszerem? — kérdezi vissza. — Az őszinteség és a bizalom. Csak ez eredményez­hette, hogy szilárd meggyő­ződésű emberekké formálód­tak. No meg a példa. Ha másként élek mint ahogy be­szélek, talán nem ért volna semmit az egész munkám. Változnak az emberek Bartos József fáradhatatlan propagandista. — Szokatlan volt a tanyai emberek után munkásokat tanítani, de nagyon megsze­rettem — mondja. — Itt '.a- nítok a ruhagyárban két éve marxizmust—leninizmust «ét műszaknak. S külön öröm számomra, hogy olyan embe­reknek, akik nem, vagy na­gyon keveset, de szervezet­ten egyáltalán nem foglal­koztak politikával. S többsége 6—8 elemit végzett munkás. Szinte élvezetes számomra azt látni, hogy növekszik a tanultak hatására a kritikai érzékük, felelősségük. S ha lassan is, de változnak, for­málódnak. Néhányukat már átcsábítottam ide az isko­lánkba is. Most végzik a VII—VIII. osztályt — újsá­golja mosolyogva. — S még lesznek többen is! Több mint félezer ember­rel ismertette meg, plántálta a marxizmus-leninizmus tu­dományának magját, miköz­ben ő magáról sem feledke­zett meg. Elvégezte a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyetemet, s közben Kál- lósemjénben tanította 3 éven keresztül a pedagógusokat a magyar munkásmozgalom történetére. Konferenciát ve­zet a zeneiskola és a tanyai pedagógusokból és óvónőkből alakult szemináriumnak is. Kicsit sok ez egy embernek. — Amit szívesen csinál az ember, az soha nem lehet sok és fárasztó. Nekem a tanítás létszükséglet, mert hivatásomnak érzem. — Mindenki tanul ná­lunk. A feleségem a Felső­fokú Tanítóképzőben, s köz- bín tanít az V-ösben. én sza­kosítom, Tibi a Kölcseyben, Jóska az általánosban. S (higgye el, szinte látni, észlelni lehet, hogyan fejlődik még a családban is a világnézet, s formálódunk valamennyien. Őriz egy csekély pénzérté­kű, de annál többet érő vá­zát Bartos József. A mun- káshailgatók ajándékozták meg vele, akiket tanított. — örök emlékem marad — mondja büszkén. Farkas Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom