Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
KÁTAY ANTAL: Fecske hívogató Szép tavasz van, újra száll már a dalunk: vissza vár régi eresz, régi ház, Füsti fecske ott tanyázz! Déli szél fú, virág pattan, fecske-szárnyon jön a nyár, Csivitelő kisbarátunk, egész házunk visszavár! GYEREKSZÁJ A tanítónő az iskolában a jó erkölcsről tartott előadást és megkérdezte Pistikétől: — Nos fiam, ha én például belenyúló!: egy bácsi zsebébe és onnan pénzt veszek ki az 6 tudta nélkül, akkor mi vagyok én...? Pistike habozás nélkül felelte: — A felesége. Virágok között' Hamme? Egy csokor a frizuráiból. bécsi fodrászverseny ez évi díjnyertes MTI Külföldi Képszolgálat. H asznos tanácsok áziasszonyoknak langyos szappanoldattal lekeféljük s utána jól leöblítjük. Szódát' és egyéb erős szert nem szabad használni. Ka megbámulták, tegyünk az első vízhez néhány csepp hid- rogénhiperoxidot. TINTAFOLT AZ ÍRÓASZTALON: Friss tintaföltöt benzinnel, citrommal, vágy me-, leg tejjel vehetünk ki. Régi foltoknál a következő: pépet készítünk sóskasóból és forró vízből, rátesszük a foltra, néhány percig rajtahagyjuk, * tiszta vízzel jól leöblítjük, Ha először nem jött ki egészen, az eljárást megismételjük.LÉGYPISZOK FESTMÉNYEN, RÄMA-N: A foltos helyet dörzsöljük meg kettévá-. gott vöröshagymával; ez leszedi a piszkot. Gyermekrejtvény VÍZSZINTES: 1. Névelővel jóízű főzelék. 4. Üzlet. 5. Sütésnél, főzésnél elengedhetetlen kellék. 6. Lónoszogtató (első kockában kettőstoetű). 8. Gally. 10. Hamis. 11. Némán köt! 12. GSR. 14. Sziklák. 17. Szólít. 18. Állam az Arab-félsziget déli részén. 20. Belső, szóösszetételben, (fordítva). 21. Majdnem kíván! 22. Pedagógus. 24. Elsuhan. 26. Értékes. 28. Vissza: vallásos képzelődés szülte alvilági lény. ZSÍR-FOLT A PARKETTEN. Friss zsírfoltot minden nagyobb nehézség nélkül kivehetünk a parkettból, na egy darabka fehér itatóspapírt megnedvesítünk benzinnel « ezzel dörzsöljük, míg a folt el nem tűnt. A papírt váltogatni kell. Vagy: nedvesítsük be jól a foltot terpentinnel s hagyjuk beivódni. Az így képződő zsírt könnyen levakarhatjuk késsel s a helyet fhegkeféljü-k forró szappanos vízzel. Régibb foltoknál meg kell az eljárást ismételni. Vagy: készítsünk sűrű pépet benzinből és magnéziából. (Vigyázat! Tűzveszélyes!!) Tegyük ezt a foltokra, hagyjuk ott megszáradni és ismételjük meg az eljárást. Ha a folt nagyon régi már, jobb az előbbi eljárás. NÁDFONATÜ és hasonló bútorok tisztítása: az ilyen bútornak az a legjobb, ha Előszobái iiókos polc készítését ajánljuk most a barkácsolók figyelmébe. A fiókos polc kombinált kisbútor. Felső, pálcás, vagy lécezett felületén elhelyezhetjük a kesztyűket, sáp kákát, sálakat, a középső polcon az aktatáskákat, retikülöket, az alsó két fiókban pedig a tisztítóeszközöket, keféket, portörlő ruhát, stb. Az oldalak fényezett keményfából vagy színesre festett fenyőfából készülnek az alsó polccal együtt, s hengeres, enyvezett facsapokkal kapcsolódnak egymáshoz. A felső polc hengeres vagy téglalap keresztmetszetű és az oldalfalak furataiba enyvezett lécekből áll. A fiók eleje az oldallapokkal azonos anyagból készül, oldala vékony fenyődeszka, feneke pedig farost- ■emezlap. A fiók al#tt nincs oolclap. a fiók hornyolt esúszó- íécen csúsztatható. A lábak gömb- vasból készülnek, hegesztett ösz- szeerősitéssel, s az oldallapokra, továbbá az oldallapok alsó élére fcsavaroz?uk őket. 29. Vissza: hármas (ének). 30. Létezett. 31. Időegység. 32. Némaság. 34. Alumínium vegyjele. 36. Kötoszo. 37. Rangfokozatot jelöl. 39. Folyadék. 40. Tovább nem engedélyez — fordítva. 43. Becézett női név. 44. Fanyar ízű bogyótermés. FÜGGŐLEGES: 2. Petőfi Sándor ismert költeményének címe. 3, Ebben a versben világosan meglátszik a nagy magyar költő forradalmi hitvallása. 7. Van tudomása róla, tud létezéséről. 9. Derékszíja. 11. Kihímez. 13. Személyére várakozott. 15. Gyilkoló. 16. Seb keverve. 17. Közhírré tesz. 19. NEGT. 21. Vissza: pörkölt része. 23. Szol- mizációs hang. 25. UG. 27. Jó bicska jelzője. 30. Kötőszó. 32. Eltulajdonít. 33. Fordítva, elárusít. 35. LLÁ. 36. Vissza: becézett Etelka. 38. Régi súlymérték. 39. LOE. 41. Kézzel jelez (második kockában két betű). 42. Boda Gábor. 43. Római 999. 44. Kettősbetű. MEGFEJTENDŐ: függőleges 2, 3. MÜLT HETI MEGFEJTÉS: Éljen nagy napunk, május elseje! KÖNYVJUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: Pocsai Júlia Ti&zadada, Tóth Katalin Nyíregyháza. Vöröshadsereg útja 64. és Vermes László Tisza vasvári. Mit játsszunk, gyerekek ? Ezúttal egy kitalálós játé- Ka az eredmény páros szám, kot mondunk el nektek, amit, akkor a jobb kezében van ha megtanultok, bizonyára jól páros számú pénzdarab, s ha fogjátok tudni hasznosítani a válasz páratlan szám, ak- örsi játékokon, vagy máshol kor a jobb kezében páratlan egyaránt. szám van. A trükk azon egyEgy barátunkat megkérjük, szerű tényen alapszik, hogy vegyen mindkét markába páros szám akármilyen szám- pénzdarabokat, méghozzá mai szorozva párosat ad ered- egyik kezébe páros, a másik- ményül, de páratlant csak ba páratlan számút. Szorozza párossal szorozhatunk úgy, meg a bal kezében levő dara- hogy az eredmény páros ie- bok számát egy tetszés sze- gyen. Továbbá egy páros és rinti páros számmal, a jobb egy páratlan szám összege kezében levőt pedig egy tét- mindig páratlan. Míg ^ akár szőleges páratlan számmal. A két páros, akár két páratlan kapott számokat adja össze. £zám összege mindig páros. Az összegből rögtön meg tudjuk mondani, melyik kezében van páros és melyikben páratlan számú pénzdarab. Azt kérdezitek, hogyan? Egyszerű a válasz, ha egy kicsit töritek rajta a fejeteket: Jaíék és munka? — Beszélgetés Kovács Elek pedagógussal — Minden szülőt komolyan foglalkoztat, hogy gyermeke hogyan, mit és milyen mértékben tevékenykedjen a nap folyamán. Egyes szülők agyonhalmozzák gyermeküket a legkülönfélébb játékszerekkel, mások esetleg az ellenkező végletbe esnek. Ennek oka a gyermek * tevékenységének különféle módon való megítéléséből fakad. Felmerül a kérdés: játék, vagy munka a1 gyermeki tevékenység? Frőbel 1863-ban így ír erről: „A játék nem játszadozás: a legnagyobb komolysággal és mély jelentőséggel bír”.. Ez a meghatározás azóta is megőrizte jelentőségét. Minden egészséges élőlényben benne lakik a vágy: tevékenykedni. A gyermeknél ez játékban nyilvánul meg. Abban is van igazság (ha nem is egészében), hogy a gyermek később olyan lesz a munkában, mint a játékban. Munka — játék. Kovács Elek tanítót kértük fel, hogy több éves tapasztalata birtokában tisztázza a gyermek esetében a kettő közötti különbséget. — A gyermeknél a játék és a munka közti különbség távolról sem olyan nagy, mint ahogy azt az ember feltételezné. Nem hasonlít-e jobban egymásra jó játék és jó munka, mint a jó és a rossz játék? Mindenesetre bármely játék, a megfelelő energiakifejtés nélkül nem játék. A játék és a munka közti különbség a célok különbözőségében van. Míg a munka anyagi és kulturális műveket hoz létre célszerű tevékenység folytán, addig a játék csak indirekt szolgálja ezt a társadalmi célt: a leendő felnőttben képességeket, készségeket alakít ki, melyek később a munkához szükségesek. Ezért kell a játékot, mint a gyermek „munkáját” komolyan vennünk, ápolnunk és fejlesztenünk. — Ezek után kérnénk, hogy a játék tartalmáról szóljon néhány szót a olvasónak. — A játékot nem szabad a környezettől elszakítani és magában vizsgálni, hisz az is a környező világ produktuma. A játék tartalmát is a külső környezet határozza meg. — Most már csak az a kérdés, hogy ezt a tartalmat hogyan tehetjük még mélyebbé, jobbá? — Megfelelő körülmények-: kel, megfelelő játékokkal. A gyereknek tehát mindenekelőtt helyre van szükség (ha nincs gyerekszoba, akkor a szoba egyik sarka is megteszi), ahol zavartalanul „alkothat”. A gyereknek lehetőséget kell biztosítani, hogy ismereteit bővítse. Tehát élményessé kell tenni napjait. Felmerülő kérdéseit pedig vegyük komolyan. — Miket tart megfelelő játékoknak? — Minden korosztálynak más-más a játékszere. A csecsemő például mindent megfog és „megrág”, aztán miután megismerkedett vele, elhajítja. Ezt figyelembe kell venni és a játékokat ennek megfelelően kell összeválogatni (gumijátékok, csörgő, labda, stb). A gyermek fejlődésével párhuzamosan mindig komolyabb és komolyabb játékokra, és játékszerekre van szükség. így következnek a funk- ciójátékok (játékedények, bútorok kezelése, „kismosás”, stb.), lionstrukciós játékok (játékkockák, kirakós játékok, építőkockák, stb); „mesterkedések", barkácsolás; testedző játékok; azután a szabályokhoz kötött játékok (foci, fejelés, társasjátékok, sakk, dominó,. malmozás. stb). E játéktípusok aztán keverednek egymással. — Végű! egész észrevétlenül belenő a gyermek az ifjúkorba és a játékból igazi munka inti flsKtllánv — CSIP, CSIP, CSÓKA Néhány éve történt, egy tavaszi reggelen. Nagy zajra ébredtem., kimentem az erkélyre, megnézi, mi történt? A szemközti ház legfelsőbb emeletén még látszottak a rég: ostrom nyomai, tele volt be- lövésekkel, amelyekben galambok laktak. Innen szólt a nagy zaj: két csóka-házaspár kilakoltatott két galamb-házaspárt. A környék galambjai odarepültek a szemközti ház tetejére. Voltak vagy harmincán és tétlenül nézték, hogyan kergetik ki testvéreiket él dobálják ki fészkeiket a falon levő lyukakból a csókák. Biztattam őket, menjenek, védjék meg testvéreiket, de őíí csak némán, hangtalanul nézték, mi történik. Rájöttem arra, hogy a galambok csak turbékolni tudnak, még veszély esetén sincs más hangjuk. A csókák igen hasznos, védett madarak, folyton csevegnek, bűbájos hangon, még repülés közben is. Ilyen szelíden csevegve vették birtokukba a legfelsőbb emeleten a két fészket és uralkodtak p környék galambjai felett. A ház tetején, a sarkon, áll egy torony, abból kinyúlik egy vasrúd — ez volt a várta, amelyen állandóan őrség vigyázott. A csókamamák a fészekben költöttek, az egyik csókapapa elszállt élelemért, a másik a rúdon őrt állt. Ha az első csókapapa visszaérkezett, leadta az élelmet a fészekben és leváltotta az őrt. Évekig figyeltem őket... Ösz- szel elvándoroltak, következő tavasszal már nyolcán jöttek vissza, még nagyobb garral és hanggal újra kitették a galambokat. Csodálatos, hogy milyen béketűrők a galambok. Most már ketten őrködtek a vártán. Csak a levegőben éltek, soha nem repültek le a földre, pedig a galambokat a járókelők a környékbeli lakók etették az utcán. A csókák fentröl nézték. Bizonyára arról csevegtek, csiviteltek, hogy a galambok alamizsnából élnek. Talán meg is vetették őket, hogy elfogadják az ennivalót az emberektől, akik még repülni sem tudnak. Évek óta minden tavasszal kidobálják a galambokat és októberig ők uralkodnak, Igen ám, de múlt nyár végén jött egy nagyobb hatalom, az „Ember". Megállt a ház előtt egy hatalmas teherautó, mindenféle létrákkal és vascsövekkel, bevonták az egész házat a tetőig Kedvenc csókáim eltűntek, nem hallottam már a hangjukat. Az első szabad, szombaton amikor nem dolgoztak az építőmunkások, gyönyörű nyári idő volt. Egyszerre valamerröl megszólalt egy csóka. Repkedett egy ideig az állványok között, majd bement egy lyuk* ba, amely az ő fészkük alatt volt, három emelettel lejjebb, megrázta magát, csak úgy porzott és ■nyöszörgött. Elrepült, rövid idő múlva egy társával jött vissza. Az is megnézte a lyukat, bebújt, majd mikor kijött, lerázta magáról a port és ő is nyöszörgőit. Ott repkedtek, nyöszörögtek, nem volt már vidám a hangjuk. Azután letelepedtek ap állványon és vártak. Rövidesen megjelent vagy nyolc felnőtt csóka. Mindegyik hozott a gyerekeknek valamit. Nem is lehet leírni azt az örömöt, amit a csevegésük elárult. A környékbeli galambok is megjelentek a ház tetején és végignézték a családi, ünnepélyt. Az, első öröm után a felnőtt csókák megnézték volt fészküket és megállapították, hogy be van falazva. A kis lyukba be se bújtak. Összeültek és haditanácsot tartottak. Hosszabb ideig vitáztak, tanácskoztak, majd felrepültek a legfelső emeletre a kicsikkel együtt — egyszerre közrevették a két kis csókát és nekivágtak a levegőégnek. A galambok hangtalanul nézték végig az elvonulást és egy ideig némán vártak a háztetőn. Aztán odarepültek a tragédia színhelyére és hol egymásra néztek, hol a falakra... Mintha némi kárörömet láttam volna az arcukon... Aztán, mintha összebeszéltek volna, valamennyien felrepültek és önfeledten, boldogan dísz-kör repülést rendeztek a házak felett... Most értettem meg, hogy miért lett a galamb a béke jelképe! R. Mérei Erzsébet 11