Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

KÁTAY ANTAL: Fecske hívogató Szép tavasz van, újra száll már a dalunk: vissza vár régi eresz, régi ház, Füsti fecske ott tanyázz! Déli szél fú, virág pattan, fecske-szárnyon jön a nyár, Csivitelő kisbarátunk, egész házunk visszavár! GYEREKSZÁJ A tanítónő az iskolában a jó erkölcsről tartott előadást és megkérdezte Pistikétől: — Nos fiam, ha én például belenyúló!: egy bácsi zsebébe és onnan pénzt veszek ki az 6 tudta nélkül, akkor mi va­gyok én...? Pistike habozás nélkül fe­lelte: — A felesége. Virágok között' Hamme? Egy csokor a frizuráiból. bécsi fodrászverseny ez évi díjnyertes MTI Külföldi Képszolgálat. H asznos tanácsok áziasszonyoknak langyos szappanoldattal leke­féljük s utána jól leöblítjük. Szódát' és egyéb erős szert nem szabad használni. Ka megbámulták, tegyünk az el­ső vízhez néhány csepp hid- rogénhiperoxidot. TINTAFOLT AZ ÍRÓASZ­TALON: Friss tintaföltöt ben­zinnel, citrommal, vágy me-, leg tejjel vehetünk ki. Régi foltoknál a következő: pépet készítünk sóskasóból és forró vízből, rátesszük a foltra, né­hány percig rajtahagyjuk, * tiszta vízzel jól leöblítjük, Ha először nem jött ki egészen, az eljárást megismételjük.­LÉGYPISZOK FESTMÉ­NYEN, RÄMA-N: A foltos he­lyet dörzsöljük meg kettévá-. gott vöröshagymával; ez le­szedi a piszkot. Gyermekrejtvény VÍZSZINTES: 1. Névelővel jóízű főzelék. 4. Üzlet. 5. Sü­tésnél, főzésnél elengedhetet­len kellék. 6. Lónoszogtató (első kockában kettőstoetű). 8. Gally. 10. Hamis. 11. Némán köt! 12. GSR. 14. Sziklák. 17. Szólít. 18. Állam az Arab-fél­sziget déli részén. 20. Belső, szóösszetételben, (fordítva). 21. Majdnem kíván! 22. Pedagó­gus. 24. Elsuhan. 26. Érté­kes. 28. Vissza: vallásos kép­zelődés szülte alvilági lény. ZSÍR-FOLT A PARKET­TEN. Friss zsírfoltot minden nagyobb nehézség nélkül ki­vehetünk a parkettból, na egy darabka fehér itatóspapírt megnedvesítünk benzinnel « ezzel dörzsöljük, míg a folt el nem tűnt. A papírt vál­togatni kell. Vagy: nedvesít­sük be jól a foltot terpen­tinnel s hagyjuk beivódni. Az így képződő zsírt könnyen le­vakarhatjuk késsel s a helyet fhegkeféljü-k forró szappanos vízzel. Régibb foltoknál meg kell az eljárást ismételni. Vagy: készítsünk sűrű pé­pet benzinből és magnéziából. (Vigyázat! Tűzveszélyes!!) Te­gyük ezt a foltokra, hagyjuk ott megszáradni és ismételjük meg az eljárást. Ha a folt na­gyon régi már, jobb az előbbi eljárás. NÁDFONATÜ és hasonló bútorok tisztítása: az ilyen bútornak az a legjobb, ha Előszobái iiókos polc készítését ajánljuk most a bar­kácsolók figyelmébe. A fiókos polc kombinált kisbútor. Felső, pálcás, vagy lécezett felületén el­helyezhetjük a kesztyűket, sáp kákát, sálakat, a középső pol­con az aktatáskákat, retikülöket, az alsó két fiókban pedig a tisz­títóeszközöket, keféket, portörlő ruhát, stb. Az oldalak fényezett keményfából vagy színesre fes­tett fenyőfából készülnek az alsó polccal együtt, s hengeres, eny­vezett facsapokkal kapcsolódnak egymáshoz. A felső polc henge­res vagy téglalap keresztmetsze­tű és az oldalfalak furataiba enyvezett lécekből áll. A fiók eleje az oldallapokkal azonos anyagból készül, oldala vékony fenyődeszka, feneke pedig farost- ■emezlap. A fiók al#tt nincs oolclap. a fiók hornyolt esúszó- íécen csúsztatható. A lábak gömb- vasból készülnek, hegesztett ösz- szeerősitéssel, s az oldallapokra, továbbá az oldallapok alsó élére fcsavaroz?uk őket. 29. Vissza: hármas (ének). 30. Létezett. 31. Időegység. 32. Némaság. 34. Alumínium vegyjele. 36. Kötoszo. 37. Rangfokozatot jelöl. 39. Fo­lyadék. 40. Tovább nem enge­délyez — fordítva. 43. Becé­zett női név. 44. Fanyar ízű bogyótermés. FÜGGŐLEGES: 2. Petőfi Sándor ismert költeményének címe. 3, Ebben a versben vi­lágosan meglátszik a nagy magyar költő forradalmi hit­vallása. 7. Van tudomása ró­la, tud létezéséről. 9. Derék­szíja. 11. Kihímez. 13. Sze­mélyére várakozott. 15. Gyil­koló. 16. Seb keverve. 17. Közhírré tesz. 19. NEGT. 21. Vissza: pörkölt része. 23. Szol- mizációs hang. 25. UG. 27. Jó bicska jelzője. 30. Kötőszó. 32. Eltulajdonít. 33. Fordítva, el­árusít. 35. LLÁ. 36. Vissza: becézett Etelka. 38. Régi súly­mérték. 39. LOE. 41. Kézzel jelez (második kockában két betű). 42. Boda Gábor. 43. Római 999. 44. Kettősbetű. MEGFEJTENDŐ: függőle­ges 2, 3. MÜLT HETI MEGFEJTÉS: Éljen nagy napunk, május el­seje! KÖNYVJUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: Pocsai Jú­lia Ti&zadada, Tóth Katalin Nyíregyháza. Vöröshadsereg útja 64. és Vermes László Ti­sza vasvári. Mit játsszunk, gyerekek ? Ezúttal egy kitalálós játé- Ka az eredmény páros szám, kot mondunk el nektek, amit, akkor a jobb kezében van ha megtanultok, bizonyára jól páros számú pénzdarab, s ha fogjátok tudni hasznosítani a válasz páratlan szám, ak- örsi játékokon, vagy máshol kor a jobb kezében páratlan egyaránt. szám van. A trükk azon egy­Egy barátunkat megkérjük, szerű tényen alapszik, hogy vegyen mindkét markába páros szám akármilyen szám- pénzdarabokat, méghozzá mai szorozva párosat ad ered- egyik kezébe páros, a másik- ményül, de páratlant csak ba páratlan számút. Szorozza párossal szorozhatunk úgy, meg a bal kezében levő dara- hogy az eredmény páros ie- bok számát egy tetszés sze- gyen. Továbbá egy páros és rinti páros számmal, a jobb egy páratlan szám összege kezében levőt pedig egy tét- mindig páratlan. Míg ^ akár szőleges páratlan számmal. A két páros, akár két páratlan kapott számokat adja össze. £zám összege mindig páros. Az összegből rögtön meg tud­juk mondani, melyik kezében van páros és melyikben pá­ratlan számú pénzdarab. Azt kérdezitek, hogyan? Egyszerű a válasz, ha egy ki­csit töritek rajta a fejeteket: Jaíék és munka? — Beszélgetés Kovács Elek pedagógussal — Minden szülőt komolyan fog­lalkoztat, hogy gyermeke ho­gyan, mit és milyen mérték­ben tevékenykedjen a nap fo­lyamán. Egyes szülők agyon­halmozzák gyermeküket a leg­különfélébb játékszerekkel, mások esetleg az ellenkező végletbe esnek. Ennek oka a gyermek * tevékenységének kü­lönféle módon való megíté­léséből fakad. Felmerül a kérdés: játék, vagy munka a1 gyermeki tevé­kenység? Frőbel 1863-ban így ír erről: „A játék nem játszadozás: a legnagyobb komolysággal és mély jelentőséggel bír”.. Ez a meghatározás azóta is meg­őrizte jelentőségét. Minden egészséges élőlényben benne lakik a vágy: tevékenykedni. A gyermeknél ez játékban nyilvánul meg. Abban is van igazság (ha nem is egé­szében), hogy a gyermek ké­sőbb olyan lesz a munkában, mint a játékban. Munka — játék. Kovács Elek tanítót kértük fel, hogy több éves tapasztalata birto­kában tisztázza a gyermek esetében a kettő közötti kü­lönbséget. — A gyermeknél a játék és a munka közti különbség tá­volról sem olyan nagy, mint ahogy azt az ember feltételez­né. Nem hasonlít-e jobban egymásra jó játék és jó mun­ka, mint a jó és a rossz já­ték? Mindenesetre bármely játék, a megfelelő energiaki­fejtés nélkül nem játék. A játék és a munka közti kü­lönbség a célok különbözősé­gében van. Míg a munka anyagi és kulturális műveket hoz létre célszerű tevékeny­ség folytán, addig a játék csak indirekt szolgálja ezt a tár­sadalmi célt: a leendő fel­nőttben képességeket, készsé­geket alakít ki, melyek ké­sőbb a munkához szükségesek. Ezért kell a játékot, mint a gyermek „munkáját” komo­lyan vennünk, ápolnunk és fejlesztenünk. — Ezek után kérnénk, hogy a játék tartalmáról szóljon né­hány szót a olvasónak. — A játékot nem szabad a környezettől elszakítani és magában vizsgálni, hisz az is a környező világ produktuma. A játék tartalmát is a külső környezet határozza meg. — Most már csak az a kér­dés, hogy ezt a tartalmat ho­gyan tehetjük még mélyebbé, jobbá? — Megfelelő körülmények-: kel, megfelelő játékokkal. A gyereknek tehát mindenekelőtt helyre van szükség (ha nincs gyerekszoba, akkor a szoba egyik sarka is megteszi), ahol zavartalanul „alkothat”. A gyereknek lehetőséget kell biztosítani, hogy ismereteit bő­vítse. Tehát élményessé kell tenni napjait. Felmerülő kér­déseit pedig vegyük komolyan. — Miket tart megfelelő já­tékoknak? — Minden korosztálynak más-más a játékszere. A cse­csemő például mindent meg­fog és „megrág”, aztán mi­után megismerkedett vele, el­hajítja. Ezt figyelembe kell venni és a játékokat ennek megfelelően kell összeválogat­ni (gumijátékok, csörgő, labda, stb). A gyermek fejlődésével párhuzamosan mindig komo­lyabb és komolyabb játékok­ra, és játékszerekre van szük­ség. így következnek a funk- ciójátékok (játékedények, bú­torok kezelése, „kismosás”, stb.), lionstrukciós játékok (játékkockák, kirakós játékok, építőkockák, stb); „mesterke­dések", barkácsolás; testedző játékok; azután a szabályok­hoz kötött játékok (foci, feje­lés, társasjátékok, sakk, do­minó,. malmozás. stb). E já­téktípusok aztán keverednek egymással. — Végű! egész észrevétlenül belenő a gyermek az ifjúkorba és a játékból igazi munka inti flsKtllánv — CSIP, CSIP, CSÓKA Néhány éve történt, egy tavaszi reggelen. Nagy zajra ébredtem., kimentem az erkély­re, megnézi, mi történt? A szemközti ház legfelsőbb emeletén még látszottak a rég: ostrom nyomai, tele volt be- lövésekkel, amelyekben ga­lambok laktak. Innen szólt a nagy zaj: két csóka-házaspár kilakoltatott két galamb-házaspárt. A környék galambjai oda­repültek a szemközti ház tete­jére. Voltak vagy harmincán és tétlenül nézték, hogyan kergetik ki testvéreiket él dobálják ki fészkeiket a falon levő lyukakból a csókák. Biz­tattam őket, menjenek, véd­jék meg testvéreiket, de őíí csak némán, hangtalanul néz­ték, mi történik. Rájöttem ar­ra, hogy a galambok csak turbékolni tudnak, még ve­szély esetén sincs más hang­juk. A csókák igen hasznos, vé­dett madarak, folyton cseveg­nek, bűbájos hangon, még re­pülés közben is. Ilyen szelíden csevegve vették birtokukba a legfelsőbb emeleten a két fészket és uralkodtak p kör­nyék galambjai felett. A ház tetején, a sarkon, áll egy torony, abból kinyúlik egy vasrúd — ez volt a várta, amelyen állandóan őrség vi­gyázott. A csókamamák a fészekben költöttek, az egyik csókapapa elszállt élelemért, a másik a rúdon őrt állt. Ha az első csókapapa visszaérke­zett, leadta az élelmet a fé­szekben és leváltotta az őrt. Évekig figyeltem őket... Ösz- szel elvándoroltak, következő tavasszal már nyolcán jöttek vissza, még nagyobb garral és hanggal újra kitették a galam­bokat. Csodálatos, hogy milyen béketűrők a galambok. Most már ketten őrködtek a vártán. Csak a levegőben éltek, soha nem repültek le a földre, pe­dig a galambokat a járókelők a környékbeli lakók etették az utcán. A csókák fentröl néz­ték. Bizonyára arról cseveg­tek, csiviteltek, hogy a galam­bok alamizsnából élnek. Talán meg is vetették őket, hogy el­fogadják az ennivalót az em­berektől, akik még repülni sem tudnak. Évek óta minden tavasszal kidobálják a galambokat és októberig ők uralkodnak, Igen ám, de múlt nyár vé­gén jött egy nagyobb hatalom, az „Ember". Megállt a ház előtt egy hatalmas teherautó, mindenféle létrákkal és vas­csövekkel, bevonták az egész házat a tetőig Kedvenc csó­káim eltűntek, nem hallottam már a hangjukat. Az első szabad, szombaton amikor nem dolgoztak az épí­tőmunkások, gyönyörű nyári idő volt. Egyszerre valamerröl megszólalt egy csóka. Repke­dett egy ideig az állványok között, majd bement egy lyuk* ba, amely az ő fészkük alatt volt, három emelettel lejjebb, megrázta magát, csak úgy porzott és ■nyöszörgött. Elre­pült, rövid idő múlva egy társával jött vissza. Az is megnézte a lyukat, bebújt, majd mikor kijött, lerázta ma­gáról a port és ő is nyöször­gőit. Ott repkedtek, nyöszö­rögtek, nem volt már vidám a hangjuk. Azután leteleped­tek ap állványon és vártak. Rövidesen megjelent vagy nyolc felnőtt csóka. Minde­gyik hozott a gyerekeknek va­lamit. Nem is lehet leírni azt az örömöt, amit a csevegé­sük elárult. A környékbeli galambok is megjelentek a ház tetején és végignézték a családi, ünnepélyt. Az, első öröm után a felnőtt csókák megnézték volt fész­küket és megállapították, hogy be van falazva. A kis lyukba be se bújtak. Összeül­tek és haditanácsot tartottak. Hosszabb ideig vitáztak, ta­nácskoztak, majd felrepültek a legfelső emeletre a kicsikkel együtt — egyszerre közrevet­ték a két kis csókát és neki­vágtak a levegőégnek. A galambok hangtalanul nézték végig az elvonulást és egy ideig némán vártak a háztetőn. Aztán odarepültek a tragédia színhelyére és hol egymásra néztek, hol a falak­ra... Mintha némi kárörömet láttam volna az arcukon... Aztán, mintha összebeszéltek volna, valamennyien felrepül­tek és önfeledten, boldogan dísz-kör repülést rendeztek a házak felett... Most értettem meg, hogy miért lett a galamb a béke jelképe! R. Mérei Erzsébet 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom