Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-26 / 121. szám
Fejlődésünkről és a táviatokról Beszélgetés dr. Fekszi Istvánnal, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökével ÉPÜL A NYÍREGYHÁZI VÍZTORONY A Kelet-Magyarország munkatársa felkereste dr. Fekszi István eivtársat, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökét és beszélgetést folytatott vele néhány időszerű kérdésről. 206 új gyógyintézeti ággyal bővítettük az egészségügyi intézményeket. Ez évben kerül átadásra a fehérgyarmati kórház és a 300 ágyas nyíregyházi tbc tüdőszaria töri um. vidéki ipartelepítési po- litikájának érvényesülését, a helyben foglalkoztatás, a városi nőik mun- kába állításának lehetősé— Pártunk illetékes — Sok példáját látszervei és a kormány a tűk már eddig is a helyi korábbi években megállaigyekezetnek. Mit tettek, pitotta megyénk viszonyhogyan mozgósítottak a tagos gazdasági, kulturátanácsok az eredményelis és szociális elmar asebb haladás érdekében? dottságát. Hogy értékeli elnök elvtárs, milyen erőfeszítések történtek azóta a fejlődés érdekében? — Joggal állapította mega Minisztertanács megyénk viszonylagos elmaradottságát. De azóta már sok minden történt Szabolcs-Szatmár haladásáért. A megye dolgozói, vezetői felelősséggel munkálkodnak a múlt rendszer örökségének megszüntetésén, s ebben nagy segítséget kaptunk a felsőbb párt- és állami szervektől, vezetőktől. Fejlődött gyarapodott, megyénk ipara, mintegy ötezerrel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. Ipari termelésünk az utóbbi négy év alatt 474 százalékkal emelkedett. Kilenc új tanácsi vállalatot hoztunk létre, s a munkások létszáma itt mintegy 67 százalékkal lett nagyobb. Ezeken kívül olyan létesítményeket is kaptunk, amelyek építése, beruházása még folyamatban van — ezek megyei, sőt népgazdasági jelentőségüket tekintve is nagyok — mint a Nyíregyházi Konzervgyár, az almatároló, a gumigyár, 3 mátészalkai és komorói fakombinátok, s nem utolsósorban a záhonyi beruházások. Ami megyénk mezőgazdaságát illeti, a legnagyobb eredménynek azt a történelmi tényt kell elfogadnunk, hogy lényegében befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel megnyílt a mezőgazdasági termelés fellendítésének és szövetkezeti parasztságunk felemelkedésének lehetősége. Szövetkezeteink évről évre gyarapodnak, fejlődnek. Néhány jellemző adat: 1958 és 1962 között a tsz-ek 735,4 millió forintot ruháztak be. 21 764 holdon telepítettek nagyüzemi gyümölcsöst, szőlőt. összesen mintegy 327 000 férőhelyes istállókat, nyári szállásokat, fiaztatókat, baromfióíakat, és csibenevelőket hoztak létre ea idő alatt Fejlődött a közös állatállomány; a vágómarha és hízó sertés értékesítésében már a közös gazdaságoké a döntő szerep. Az utóbbi évek rossz időjárása ellenére is biztosan nő a termelőszövetkezeti tagság jövedelme. 1961-ben átlagosan 24,71 forint jutott egy-egy munkaegységre, az elmúlt 1 évben 29,01. Idén a tervek szerint — már 33,19 forint lesz egy munkaegység értéke. Az elmúlt hat évben 543 általános iskolai tanteremmel gyarapodott a megye. Ebből 359 létesült állami beruházásból, a többi célhitelből, társadalmi munka árán. 66 középiskolai tanterem építését fejeztük be. Ezek a számok tulajdonképpen hat új gimnázium létesítését jelentik. Ez időben kaptuk meg a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát. Nagy a fejlődés az óvodáknál, ahol a férőhelyek számát 3400-al növeltük — jórészt községeink áldozatos munkája nyomán. Az általános iskolák tanulóinak száma közel húszezerrel, az ott tanító nevelők száma több, mint ötszázzal nőtt. örvendetes, hogy négyezerrel emelkedett a középiskolások száma is. Hat év alatt 26-tal lelt több mozink, 76-tal több művelődési otthonunk. Az elmúlt hat év során 94 községet villamosítottunk, ezzel a faluvillamosítás már 1963-ban befejezést nyer. Hogy milyen jelentősége van e ténynek éppen itt a mi'megyénkben, ezt felesleges kü Ionosképpen hangsúlyozni. — A központi beruházások döntően segítették a megye fejlődését. 1957-től máig 2,7 milliárd forintot kaptunk csak állami beruházásként. Sajnos, a nagymértékű elmaradottság megszüntetése még így sem megy máról-holnapra. Jelentős saját erőt is felhasználtunk. 1957-től a községfejlesztési tervek keretében mintegy 400 milliós saját erőforrást használtunk fel gazdasági, kulturális és szociális célokra. Nagymértékben hozzájárultak községeink a falu- villamosításhoz, a kulturális feladatok megoldásához, a tantermek építéséhez. Sok bölcsődét, szülőotthont, orvosi rendelőt, lakást, 30 új közkutat, 50 kilométernyi bekötő utat és több száz kilométeres járdát is építettéit. Mostani ötéves községfejlesztési tervünk végrehajtásához is több százmillió forinttal, nagyarányú társadalmi munkával járulnak hozzá a községek. Saját erőforrásból több ezer köbméter fával és sok vagon építőanyaggal járulnak a létesítmények megvalósításához. Az utóbbi években állandóan emelkedik költségvetésünk. 1963-ban például 64 millió forinttal emelkedett a megye tanácsainak jobb gazdálkodását segítő összeg a tavalyihoz képest. Az ötéves községfejlesztési tervben meghatározott kiadások 59,3 százaléka kommunális célt szolgál. A lakosság által felajánlott társadalmi munka értéke ebben az évben hárommillió forinttal haladja meg a tavalyit. — Nagy gondunk a lakáshelyzet. Különösen az Nyíregyházán, amelynek lakásai többnyire régiek, elavultak. Az igénylők pedig állandóan szaporod- nak... — Az utóbbi hat évben kizárólag állami erőből 1400 új lakást adtunk át. Ezek többsége Nyíregyházán; épült. A lakásépítési tervet az elmúlt két évben pontosan teljesítettük. Jelenleg is jó ütemben halad a kivitelezés. Jövőre — esetleg még ez év őszén — megkezdjük a stadion környéki, úgynevezett északi alközpontban a lakásépítkezéseket. Csupán a stadiont, a Sóstói utat, az Erdősort és a Kótaji utat bezáró beépítetlen területre 700 korszerű családi házat építünk. Ezenkívül az ötéves terv hátralévő időszakában Záhonyban, Mátészalkán, Tiszavasváriban és Nyírbátorban is adunk át állami erőből épülő lakásokat. Az új lakótelepeken épülő lakások már lényegesen kulturáltabbak lesznek, mint az eddigiek. Központi fűtéssel, hideg-meleg vízzel, beépített konyha és előszoba bútorokkal látjuk el azokat. Az állami lakásépítés eddig soha nem tapasztalt ütemben halad, még nagyobbak lesznek a lehetőségeink a jövőben. Évenként több száz családi ház is épül állami segítséggel, vagy teljesen magánerőből. Sajnos, a lakás- helyzet ezek ellenére még jó néhány évig gondunk marad, s azt csak 1975-re tudjuk végérvényesen megoldani. —■ A fejlődés ellenére is alacsony még áz ipar- ban foglalkoztatottak száma Szabolcsban. Hogyan látja elnök elvtárs a párt gén — Ismeretes, hogy megyénk munkaerő-foglalkoztatási helyzete nem a legkedvezőbb. A tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma még mindig csak 292, vagyis a megyék között a legalacsonyabb. Ebből következik a tennivaló is: többek között és elsősorban a megye gyorsabb ütemű és nagyobb terjedelmű iparosítása. Bár 1959- től 1962-ig a legnagyobbmér- vű fejlődés a tanácsi iparban következett be, ezt csupán saját erőből megoldani természetesen nem tudjuk. A Központi Bizottság felfigyelt ezekre a problémákra, határozat is született az Alföld — így megyénk — területének fokozott. iparosítására. A határozat megjelenése óta van előrehaladás, ennek eredménye például, hogy épül a konzervgyár és a gumigyár. Párt és állami vezetőink személyesen, a korábbinál jóval gyakrabban keresik fel megyénket, hogy itt, a helyszínen is megismerjék problémáinkat, segítsenek azok megoldásában. Az illetékes minisztériumi vezetőkkel folytatott tárgyalások során Ígéretet kaptunk arra, hogy Nyíregyházán hűtőház, bútorgyár, csiszolókorong és. rioporitgyár, az építőipari vállalatnak új telephely és más kisebb üzemek létesülnek, megyénkben újabb konzervgyár épül és jó néhány ma még Pesten működő üzemet is ide telepítenek. Nagy örömmel fogadták e bejelentéseket megyénk dolgozói. A minisztériumok és a főhatóságok eddigi intézkedései azonban nem megnyugtatók, pedig a megyének nagy szüksége lenne arra, hogy a második ötéves terv végére valamennyi beígért üzem megépüljön, illetve termeim kezdjen. Szabolcs-Szatmárban a ke-j, resők 62,9 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A megye népességszaporulata ige« magas, országosan is első. A múlt aránytalan ipartelepítési politikája az oka, hogy ma is mintegy 30 ezer dolgozónk jár más megyék munkahelyeire, s a munkaképes korú nők nagy százalékának foglalkoztatottsága sem megoldott Ez utóbbi Nyíregyházán és a járási székhelyeken jelentkezik főként. A helyzet javulása a mezőgazdaság belterjes fejlesztésén, az állattenyésztés arányának növelésén kívül elsőrendűen múlik az iparfejlesztésen. A mezőgazdasági feldolgozóipar létesítése mellett tág lehetősége van megyénkben a fa-, textil-, műszeripar stb. fejlesztésének. Ezzel a nők foglalkoztatottságán túl egyrészt a férfiak megyénkben történő elhelyezkedését is biztosíthatnánk. — Ezer és ezer mezór gazdasági szakemberre van máris szükség. Ä konyhakertészet, dohány és gyümölcskertészet nagyarányú fellendülése csak tovább növeli a ke- resletet. Kellene egy kertészeti főiskola is megyénkben. A négy plusz kettes iskoláknak és a mezőgazdasági szakiskoláknak is elsősorban a megye sajátos igényét figyelembe véve kell fejlöd- niök. Öntözőmester, gyümölcsös zöldségkertész, dohányos, tehenész, gépész, állattenyésztő szakemberek tízezreire van szükség már ma is, és még- inkább lesz a jövőben. 1965- re például 700 mezőgazdasági mérnököt, 2000 technikust, 17 000 szakmunkást, 1000 szerelőt és mintegy 6000 traktorost kellene foglalkoztatnunk. Azt javasoljuk, hogy a járások és a községek a helyi igényeknek megfelelően alakítsák ki az iskolatípusokat és válasszák meg a szakosítás irányát. Mivel megyénk a legelmaradottabb volt, az egyetemisták, főiskolások sem voltak róla kedvező véleménnyel. Miután megszerezték a képesítést, nem jöttek szívesen megyénkbe — még azok sem, akik innen mentek el. A pártbizottság és a tanács vezetői a legszorosabb kapcsolatot építették ki az egyetemekkel, főiskolákkal. Eljárunk a hallgatókhoz, tájékoztatjuk őket a jelenlegi helyzetről, a már sokban változott feltételekről. Ezenkívül igyekszünk a lehető legnagyobb anyagi támogatást — termelőszövetkezeti és tanácsi ösztöndíjakat is nyújtunk nekik. A tanácsaink által ez évre megszavazott társadalmi ösztöndíjak összege meghaladja az egymillió forintot. Teljesen indokolt lenne megyénkben' egy kertészeti főiskola létesítése, ezt illetékes felsőbb szerveink is elismerték. A megvalósulás időpontja azonban a népgazdaság helyzetétől függ. Bízunk benne, hogy az elkövetkező időszakban konkrétan is napirendre kerül ez a Jíérdés, hiszen Szabolcs-Szatmár jövője nagymértékben függ a hozzáértő, megyéjét ismerő és szerető megfelelő számú szakember biztosításától. — A jövő szempontjából fontos, hogyan sikerül valóban népiskolává fejlesz- teni a gimnáziumokat, középiskolákat, tömegesíleni a felnőttoktatást. ________ lentkezettek aránya negyvenszázalékkal emelkedett az általános iskolákban. A középiskolákban 4500 dolgozó tanul. Az iskolába járó felnőttek alig negyven százaléka termelőszövetkezeti tag, holott a probléma itt a legnagyobb. A felnőttoktatás ezért is társadalmi ügyünk. Bár az érdeklődés felkeltésén évek óta dolgozunk, a szakamai és általános műveltség megszerzésének szükségét még nem minden vezető érti meg. Ismerünk vezetőt, aki a munkába állításkor kötelezettséget vállaltat beosztottjával, hogy nem fog tovább tanulni. Ezen a szemléletmódon — ha szükséges — radikálisan is változtatni fogunk. — Sok szó esik manapság a kereskedelemről, a vendéglátóiparról. Főként vendéglátóipari hálózatunkkal kapcsolatban jelentkezríek bíráló észrevételek... — Már errűitettem, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése módot ad rá; az eddig ismert legmagasabb eredményeket is messze túlszárnyaljuk. Általánossá kell tennünk a nagyüzemi eljárásokat, a tudományos módszer rek alkalmazását, hogy azok minden szövetkezetünk köz- ktncsévé váljanak. Különösen a gyenge termelőszövetkezeteknél kötelességünk javítani a Bzakemberellátottságot. Több, mint négyszáz szakembert küldtünk eddig a tsz-ek segítésére. — Általános iskolák általánossá tételével párhuzamosan jelentkezik nálunk, hogy népiskolává tegyük a középiskolákat. Sajnos annak ellenére, hogy megyénk társadalma ezért maximális erőfeszítést tett, j elenleg még nem tudj uk kielégíteni a középiskolák iránti igényt. Az utóbbi négy év alatt 70 százalékkal növeltük az első osztályokba iratkózottak számát, az általános iskolát végzetteknek mégis csak 32 százalékát tudjuk továbbtanittatni. Pedig országosan 44, egyes megyékben 60—70 százalékos ez az arány. Uj gimnáziumokat nyitottunk Csengerben, Bakla- lórántházán, Ibrányban, Uj fehér!, ón. Középiskolákat létesítünk Demecserben, Mándokon, Nagyecseden, Tiszavasváriban. A fehérgyarmati technikum mellett gimnáziumi tagozatot is indítunk. A következő négy évben Vencsellőn, Nagyhalászban, Tarpán, Váliajon, Bal- kányban, Nyírmadán, Kölesén, Nyírbélteken és Tyúkodon szervezünk általánss iskolára épülő középiskolát. Elsősorban ezekre a helyekre építünk új tantermeket, iskolákat, nevelői lakásokat. Ide irányítjuk a végző és hozzánk érkező szaktanárokat. Az itt dolgozó általános iskolai talárokat segítjük az egyetemi végzettség megszerzésében. Nemcsak a helyi, de a járási erőforrásokat is az úi középiskolák fejlesztése, erősítése érdekében használjuk fel. A felnőttoktatás iránt is ugrásszerűen megnövekedett az igény. Igaz, nagy problémát jelent ennek a kielégítése, de biztosítanunk kell. mert megyénk lakosságának csak 22 százaléka rendelkezik az általános iskola nyolc osátálvának megfelelő végzettséggel. A múlt évihez viszonyítva a je— Amit mi a felszabaduláskor kaptunk, az nem volt más, mint szatócsbolt és kocsma. Ezek helyén már sok községünkben nyíltak korszerű üzletek, kisáruházak. A fejlesztés anyagi lehetőségei sok even át nem állták rendelkezésre, s csak most adottak. A városban hat korszerű üzletet és egy cukrászdát hoztunk létre, megoldottuk a Guszev-lakóte- lep mindennapi cikkeinek helyi beszerzését. Kát korszerű úgynevezett ABC áiuházat is kap a város. Ez évben kiépítjük a Ságvári-telep és a Bocskai utcai lakótelep üzlet- hálózatát. A földművesszúvet- kezetek 1963-ban 12 millió forintos beruházást eszközölnek a megyében. Áruházak létesülnek Üjfehértón, Nagyecseden. Fehérgyarmaton. Ezenkívül kétes félmillió forintot fordítanak a bolthálózat korszerűsítésére. Javul a vendéglátóipari helyzet, főként a legnagyobb idegenforgalmú megyei székhelyen. Látjuk a javulás jeleit: idén épül Nyíregyházán egy nagy cukrászati és hidegkonyha üzem. Baktalórántházán új étterem, Fehérgyarmaton, Csengerben és Kisvárdán korszerű cukrásztermelő üzemek épülnek. Sok község kap cukrászdákat, falatozókat. Nvír- egyházán két új cukrászdát is nyitunk. Már tervezik az északi alközpont lakótelepére eev vendéglátóipari kombinát építését. Több milliós költséggel korszerűsítjük a Szabolcs éttermet, szállodát és a sóstói szállót, A szállodai szobákat hideg-meleg vízzel, fürdőszobás szobákkal látjuk, el. Tárgyalások folynak az Országos Tervhivatallal egy új nyíregyházi szálloda építéséről. A tervek még sok más vendéglátóipari létesítményt ígérnek a megyé nek, elsősorban Nyíregyházának és Sóstógyógyfürdőnek. Soltész Albert rajza. — Most készülnek megyénk húszéves távlati tervének tanulmányai. Mi- lyen főbb elvek vezetik e tanulmány készítőit? — E tanulmány célja is az, hogy mindenre kiterjedő, alapos felmérés után szabjuk meg a feladatokat. Főhatóságainkká! ismertetjük megyénk ipari elmaradottságát és megalapozott javaslatokat teszünk a foglalkoztatottság fokozott növelésére. E tanulmányban foglakozunk a gyümölcsteiepítés perspektívájával, az intenzív kultúrák bevezetésével, elterjesztésével, a belterjes gazdálkodás, öntözés szélesítésének lehetőségeivel. Kulturális—szociális szempontból előbb az országos vidéki átlagot akarjuk elérni, ezt követően az országos átlaggal együtthaladva- teremtjük meg a korszerű egészségügyi és kulturális színvonalat. A lakáshelyzet nehézségeit is magában foglalja a tanulmány. Végleges megoldást találtunk benne arra is, hogy minden családot egészséges, korszerű és kényelmes lakáshoz juttassunk. Ezekben a tanulmányokban átfogóan vizsgáltuk megyénk lehetőségeit, tettünk javaslatokat a lakosság életkörülményeinek javítására. A terveket az év végére készítjük el, küldjük meg a kormánynak, majd ismertetjük a lakossággal. — Köszönjük elnök elv- lárs részletes tájékoztatóját. Megkérjük, vázolja néhány szóban: milyen segít- séget vár a végrehajtó bi- zottság a megye dolgozóitól, a társadalmi szervek- től, a főhalóságoktól^a jo- gos célkitűzések végrehajtásához?- A megye párt- és tanácsi vezetése nem kimélte erejét, hogy állandóan javítsa a gazdasági, kulturális élet színvonalát. Ebben a munkában eddig nagy segítségünkre volt • a lakosság, a Hazafias Népfront, a különböző tömegszervezet, mozgalom. Hadd fejezzem ki ezúton is köszönetemet nagyszerű segítségükért, lelkes munkájukért. Azt várjuk, a jövőben is vállaljanak társadalmi feladatokat, igy hamarabb válhat gazdag és kulturált megyévé Szabolcs-Szatmár. Központi szervetektől azt kérjük: értékeljék jobban az itt élők erőfeszítéseit, s a lehetőséghez mérten támogassanak bennünket igyekezetünkben, jogos kívánságaink teljesítésében. Koplia János 3 1963. május 26.
