Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

Nagygyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) kában — végeredményben az egész emberiség felszabadulá­sának nagy ügyét szolgálják’1. Hruscsov rámutatott: az üj erőviszonyok lehetővé tették, hogy teljes reális feladatként tűzzük ki a termonukleáris világhábo­rú megakadályozását. Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek ké­pesek megfékezni az ag- resszorokat és útját állni a háborúnak. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy a békés együtt­élés Lenintől örökségbe ka­pott politikáját a Szovjet­unió külpolitikájában irány­adónak tekinti. — ^Pártunk mindig úgy vélekedett — folytatta —, hogy a békés együttélés ked­vező feltételeket teremt a ka­pitalista országokban a dol­gozók osztályharcának kibon­takozásához, kedvező feltéte­leket teremt, a nemzeti fel­szabadító mozgalom szaka­datlan fejlődéséhez”. Éppen a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élésének feltételei között győ­zött a dicsőséges kubai for­radalom, amelynek élén a nép ügyének lánglelkű harcosai állnak. — Megvalósulnak a nagy Lenin látnoki szavai, ame­lyekben a gyarmati rendszer elkerülhetetlen bukását jö­vendölte meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő, ami­kor minden nép részt fog venni a világ sorsának, inté­zésében — Jelentette ki a to­vábbiakban Hruscsov, majd hangsúlyozta: Harcolni kell a forradalmi erők egységének megbontása ellen — A' Szovjetunió és 4 töb- M szocialista ország nemzet­közi kötelességének tartja, íogy minden vonalon segítse is támogassa a nemzeti fel- ■zabádító mozgalmakat. — Segítségünkért cserébe ni nem követelünk katonai ámaszpontokat és koncesz- iziókat, nem kényszerítünk :á senkire szolgai feltételű i'gyezményeket •— jelentette ki Hruscsov. —> Elvünk: az egyenjogúság és a kölcsönös negbecsülés. Az imperializmus elleni tarc sikerének biztosítéka ko- -unk nagy forradalmi erői- iek: a szocialista világrend­szerhez tartozó országoknak, a nemzetközi forradalmi' mun­kásmozgalomnak, az elnyo- nott népek nemzeti felsza­badító mozgalmának, a bé­kéért, a demokráciáért és a íaladásért síkraszálló összes erőknek kölcsönös kapcsolata ás akcióegysége. Ezzel kapcsolatban Hrus­csov hangsúlyozta, hogy „ha­tározottan harcolni kell a orradalmi erők egységének negbontása ellen, bármilyen ormában történjék is az”. Hruscsov kijelentette: „Az olyan felosztás, amely nem osztályszem­pontokon, hanem világré­szeken, a bőr színén, vagy egyéb ismérveken alap­szik, nem a munkásosz­tály erőinek, valamennyi ország dolgozóinak egye­sítését, hanem ezek egysé­gének megbontását je­lenti. \z ilyen felosztás gyengíti a forradalmi erőket és segítsé- ?et nyújt a forradalom ei- enségeinek abban, hogy el­bánhassanak a dolgozókkal. Ez az elv tetszik az imperia- istáknak, mert az ő malmuk- *a hajtja a vizet, segít He­tik, hogy végrehajtsák bestiá- is törvényüket: „Oszd meg is uralkodj!” Hruscsov ezután foglalko­zott egyes nyugati „stratégák- íak” azokkal a kitalálásaival, •togy amilyen arányban nö- /ekednek a szocialista orszá­gok erői, olyan mértékben tá­nadnak leküzdhetetlen ellen­étek közöttük. „Ezek az urak, úgy látszik, a saját nércéjükkel szeretnék mérni 1 szocializmus világát“ — nondotta Hruscsov. Az imperialisták arra szá­llítanak, hogy a szocialista áborban felélednek a nacio- balista előítéletek. Ezzel kap­csolatban a szovjet kor- nányfő kijelentette: „Meg kell egyenesen mondanunk a szocializmus ellenségeinek: uraim, ezen a vesszőparipán sem jut­nak messzire!” A kommu­nisták az erre irányuló fondorlatokkal szembe ál­lítják következetes inter­nacionalista politikájukat, amely nem csupán egy or­szág, hanem az egész szo­cialista rendszer érdekei­ből indul ki. Az élet azt mutatja, hogy a nacionalizmus a’ revizionis­ta és dogmatikus nézetek egyik forrásává válhat. Ezért a kommunisták következetesen harcolnak a marxista-leninis­ta elmélettől való bármely eltávolodás ellen: a jobboda- li opportunizmus ellen ugyan­úgy, mint a „baloldali” op­portunizmus ellen, azzal a céllal, hogy erősödjék a kom­munista mozgalom sorainak egysége, fokozódjék e mozga­lom befolyása a világ fej­lődésének egész menetére. A burzsoá sajtóban sok badar koholmány lát napvilá­got a Szovjetunió és Kína Kommunista Pártjának vi­szonyáról. Mint önök is tudják, ha­marosan sor kerül az CASTRO: SZKP és a Kínai Kom­munista Párt küldöttsé­geinek találkozójára. Nem sajnáltuk az erőfeszítése­ket, hogy e találkozó erő­ink összefogására vezes­sen, kiküszöbölje az egyes kérdések felfogásában mu­tatkozó különbségeket. Re­méljük, hogy ez a talál­kozó pártjaink, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom to­vábbi összeforrottságára vezet majd, a kommunizmus nagy ügye előrenyomulásában leküzd minden akadályt és az egész világon diadalmaskodni fog — jelentette ki Hruscsov. A szovjet kormányfő bizto­sította kubai barátait, a szo­cializmus és a haladás hívét: a Szovjetunió Kommunista Pártja minden erejét latbave- ti, hogy erősítse az egységes, imperialista-ellenes frontot, fej­lessze a szocialista országok együttműködését és kölcsönös segélynyújtását, segítse a nem­zeti felszabadító mozgalmakat. Jóleső érzés számunkra — mondotta Hruscsov, — hogy Fidel Castronak a Szovjetunió­ban tett látogatása nemcsak a szovjet és a kubai nép, nem­csak a mi két pártunk egysé­gének megszilárdítását mozdí­totta elő, hanem elősegítette az egész szocialista közösség és az egész világot átfogó kommunis­ta mozgalom összefogásának erősödését is. Hruscsov ezután a Szovjet­uniónak a gazdasági és kultu­rális fejlesztés terén elért si­keréiről beszélt. s kifejezte meggyőződését, hogy a hétéves tervet teljesíteni fogják, sőt túl is szárnyalják. Értékelve azt az utat, amelyet a Szó«-' jetunió 45 év alatt járt be, hangsúlyozta, hogy a saját mai gunk javára, a társadalmunk javára, a még jobb jövő érde­kében végzett munka „a leg­csodálatosabb erő a világon, amely az emberi lángelme olyan megnyilvánulásait képes életre kelteni, amelyekre a ka­pitalizmusban még csak gon­dolni sem lehet.” Hruscsov többek között el­mondta, hogy a szovjet ipari termelés még tíz évvel ezelőtt is az ameri­kainak csak 33 százalékát alkotta, ma pedig már körülbelül 63 százalékát. Húsz esztendő múlva a Szovjetunió majdnem két­szer annyi iparcikket fog előállítani, mint ameny- nyit ma az egész nemszo­cialista világ termel. Beszéde végén kijelentette, hogy már nincs messze az a boldog idő, amikor minden ember lerázza magáról a régi világ bilincseit és belép igazi történelmének korszakába, a kommunizmus korszakába. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és Kuba népei tesvérek és közös ügyért har­colnak, egy sorban menetelnek ugyanazon nagyszerű cél felé. Barátságunk egyre szebb gyü­mölcsöket hoz s^ijd, kölcsö­nösen gazdagítja népeinket, gyorsabbá teszi közös előreha­ladásunkat a szocializmus és a kommunizmus felé. Fidel Castro a Szovjetunió Hőse Moszkva, (TASZSZ): Fidel Castrót, a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki és átnyújtották neki az ezzel járó Lenin-rendet, valamint az „Arany csillag” érmet. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének rendelete kimondja: Fidel Castronak ezt a kitüntetést a hős kubai nép győzedelmes szabadság- és függetlenségi harca meg­szervezésében szerzett kima­gasló érdemeiért, valamint a béke és a szocializmus nagy ügyének tett szolgálataiért adomány ózták. A rendelet hangsúlyozza Fidel Castro nagy szerepét a szovjet-kubai barátság szilárdításában és fejlesztésében. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének Fidel Castro kitüntetéséről szóló rendeletét azon a csütörtöki fogadáson ismertették, ame­lyet az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány adott a kubai szabad­sághős tiszteletére. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke a fogadás alkal­mával átnyújtotta Fidel Cast­ronak a Lenin-rendet, az „Arany csillag” érmet és a Szovjetunió Hőse cím viselé­sére jogosító oklevelet. A fogadás részt vevői lel­kesen üdvözölték a kubai for­radalom vezérét. Castro melegein megköszön­te az iránta tanúsított meg­tiszteltetést. Sekcu Touré felszólalása az afrikai államfők árfekezletén A kubai munkások és parasztok örökre eltemették a tőkés társadalmat Leírhatatlan üdvrivalgás köszöntötte a mikrofon elé lépő Fidel Castrot. Viva Cu­ba! Fidel—Hruscsov! Viva Fidel! — zengett-zúgott a ha-/ talmas aréna és Castro csak percekig tartó éljenzés után tudott szóhoz jutni. Beszéde elején visszapillan­tást tett több hetes szov­jetunióbeli útjának esemé­nyeire. A kubai küldöttség néhány napig még a Szov­jetunióban marad, ugyan — mondta — a hivatalos látoga­tás csütörtökön befejeződik, s a delegáció' most búcsúzik el a szovjet néptől. — A szeretet lavinája zú­dult ránk a Szovjetunióban — mondotta. — Látogatásunk rendkí­vül tanulságos volt. Elő­ször láttuk szemtől-szcm- be a szovjet élet valósá­gát. A világban két Szov­jetunió létezik: a valódi, amelyet a munkások, a parasztok építettek fel és védelmeztek meg, s amely a gyakorlatban testesíti meg Marx—Engels—Lenin eszméit, de létezik egy másik Szovjetunió is, ame­lyet a reakciós ellenséges erők, a monopóltőkc saj­tója fest hamis színekkel a népek elé. Kubában a ista-rendszer idején minden eszközzel ter­jesztették a szovjet-ellenes rá­galmakat, de a kommunizmus kísérteié, amelyről Marx be­szélt — ma már Latin-Ame- rikát is bejárja, s hiába pró­bálják az imperialisták pro­pagandistái amolyan mumus­sá tenni a kommunizmust a népek elrettentésére. — Kilencven kilométerre a legnagyobb imperialista or­szágtól, amelynek ideológiája elárasztotta és rothasztotta a kubai társadalmat, megterem­tettük Amerika első szocialis­ta országát, még az észak­amerikai imperialisták sem állíthatják, hogy a Szovjet­unió exportálta Kubába a for­radalmat, ami bizonyítja azt a marxi igazságot, hogy a tő­kés elnyomás maga ássa meg saját sírját. A kubai munká­sok és parasztok örökre el­temették a régi tőkés társa­dalmat, — A kommunista mozga­lom erkölcsi ereje minden új forradalommal csak növek­szik, vonzó ereje egyre ellen­állhatatlanabbá válik. Castro rámutatott, hogy a kubai for­radalom fennmaradásához és fejlődéséhez nem lett volna elég a szigetország népének hősiessége és önfeláldozása, ha nem élvezte volna a Szov­jetunió, a szocialista tá­bor támogatását, ha nem ala­kultak volna ki világszerte az imperializmus számára ked­vezőtlen merőben új, erővi­szonyok. Ha nem így lett volna, az amerikai imperia­lizmus régen vérbe fojtotta volna a kubai nép forradal­mát és ma nem építhetnénk szocializmust, hanem a he­gyekben véreznénk és a bör­tönök homályában sínylőd­nénk. • . — Külpolitikánk teljes mértékben a nemzetközi jogon, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alap­okmányán alapul, s jo­gunk van fokozni védel­mi készségünket — folytatta Castro. — Az im­perialisták tengeri blokád­jukkal a háborús szakadék szélére taszították a világot, fegyveres betörésre készültek. Az amerikai imperializmus Kubára és a Szovjetunióra akarja hárítani a felelősséget, de ma már világszerte tud­ják, hogy a tavaly októberi válságért viselt súlyos fele­lősség az Egyesült Államokat és a kubai ellenforradalmáro­kat terheli. Addisz Ababa, (MTI): Az afrikai államfők Ad­disz Ababa-i értekezlete a szerdai megnyitó ünnepség után csütörtök reggel Nasz- szernek, az EAK elnökének elnökletével kezdte meg ér­demi munkáját. A csütörtök délelőtti nyil­vános ülés első szónoka Se- kou Touré guinea! elnök volt. Beszédében javasolta, hogy az afrikai államok hozzanak lét­re közös piacot és a konti­nens természeti kincseit közö­sen aknázzák ki. A küldöt­tek tapsaitól kísérve tette meg a guineai elnök azt a javaslatát, hogy minden afri­kai állam évi költségvetésé­nek egy százalékát jutassa egy közös afrikai nevelésügyi alapnak. „Mindent meg kell ten­nünk, hogy az Addisz Aba- ba-i csúcsértekezlet teljes si­kerrel végződjék; Az értekez­letnek egy olyan új Afrikát kell létrehoznia, amely sajat sorsának ura lesz. Az afrikai nemzetek egyike sem képes arra, hogy egymagában kép­viselje Afrika érdekeit" — jelentette ki beszéde végén Sekou Touré. A guineai elnök után Bur- giba tunéziai elnök szólalt fel. Nassxer-barát politikusokat tartóztattak le Szíriában Beirut, (MTI): A libanoni fővárosba érke­ző hírek szerint Szíriában az elmúlt 24 órában legalább 30 Nasszer-barát politikust és 25 katonatisztet tartóztattak le. Politikai megfigyelők a mos­tani letartóztatási hullámot fi­gyelmeztetésnek tekintik, hogy a hadsereg erélyesen lesújt mindazokra, akik Nasszer mel­lett akarnak tüntetni. A had­sereg vezetői a Baath párt mö­gött állnak, minthogy a kö­zelmúltban nagyarányú tiszto­gatás során a kulcsfontosságú állásokból eltávolították a Nasszer-barát tiszteket. A legújabban _ letartóztatott politikusok között van Moha­med Dzsaran tábornok, a belbiztonsági szolgálat egykori vezetője és Jusszef Muzahem volt vallásügyi miniszter. Mindketten Egyiptom és Szíria uniója idején voltak fontos po­zícióban. A kis és nagy népek új kapcsolata a marxizmus—leninizmus alapján — Az októberi válság meg­oldása óta eltelt idő megvilá­gítja az eseményeket. Az impe­rializmus tervei kudarcba ful­ladtak. Fennmarad azonban az a veszély, hogy az imperialisták helytelenül értékelik az októ­beri események tanulságait. A szovjet kormány márciusi fi­gyelmeztetése azonban lehű- tötte a forró fejeket — mondot­ta Castro, majd így folytatta: — Küldöttségünk szovjetu­nióbeli útja megmutatta az im­perialistáknak, mennyire erős a Szovjetunió Kommunista Pártja és a mi pártunk, a szovjet kormány és a kubai kormány, a szovjet nép s a kubai nép szolidaritá­sa. A Szovjetunió, amely a Nagy Honvédő Háború idején több emberéletet vesztett, mint amennyi Kuba egész lakossága, nem habozott, hogy védelmébe vegye a mi kis országunkat. A történelem nem ismeri a szoli­daritás ilyen magas fokú pél­dáit. Ez az internacionalizmus, ez a kommunizmus! — Castro e szavainál leírhatalan ünnep­lésbe tört ki a stadionban szo­rongó 125 ezer főnyi tömeg és a stadionon kívül rekedt sok ezer ember. — Ez a példa is bizonyítja — folytatta Fidel Castro —, hogy a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján teljesen új kapcsolat alakul ki a ki­csiny és a nagy népek kö­zött. A Szovjetunió és Kuba barátsága valóban példasze­rű — mondotta, majd szólt Kuba és a szocialista tábor gazdasági kapcsolatairól. Meg­állapította, hogy a szocialista országok segítsége megmen­tette az éhínségtől a szigetor­szág lakosságát. A Szovjetuniótól és a szo­cialista országoktól ka­pott fegyverek lehetővé tették, hogy szétverjük az ainerikai fegyverekkel el­látott, Amerikában kikép­zett zsoldosok agresszió­ját. Mindig velünk volt a Szovjetunió segítsége. — Az imperialisták veresé­ge nem jelenti, hogy béké­ben hagynak bennünket — folytatta Castro. — Az Egye­sült Államok továbbra is szi­gorú gazdasági blokád gyűrű­jével veszi körül Kubát, s minden befolyását látbaveti, hogy más országok se keres­kedjenek Kubával. Az impe­rialisták sok ezer ellenforra­dalmárt képeznek ki saját területükön, ellenforradalmi ügynököket, szabotőröket és fegyvereket dobtak át ha­zánkba. A hadihajók és repü­lőgépek rendszeresen megsér­tik határainkat, továbbra is megszállásuk alatt tartják te­rületünk egy részét, a Guan- tanamo-i támaszpontot. Kubaiakat gyilkolnak, fel­forgató elemeket küldenek át a határon. Kuba kinyilvá­nította hajlandóságát, hogy békében éljen az amerikai kontinens minden országá­val, így az Egyesült Álla­mokkal is — mondotta Castro. — Népünk, miként a szo­cialista tábor minden népe, békére vágyik, hogy folytat­hassa a szebb élet építését. De a békéért folyó harc — amint Hruscsov elvtárstóli sokszor hallottam — nagy áldozatokat követel népeink­től, hiszen 4 legkorszerűbb fegyverekre van szükségünk. A szocialista tábor védelmi potenciáljának fokozódása megköti a háborús gyújtoga­tok kezét és jó feltétéleket teremt a népek antiimpe- rialista, gyarmatosításellenes harcához. Minél szilárdabb lesz a kommunista- és munkás- mozgalom egysége, annál nagyobb lesz ereje is. Ha a haladó erők egysége volt Marx jelszava több mint száz évvel ezelőtt, a kommunista- és munkás- mozgalom nemzeti egysé­ge ma is minden mar­xista—leninista jelszava kell hogy legyen. Castro kijelentette, hogy a kubai küldöttség szovjetunió­beli látogatása megmutatta a kubaiaknak, milyen roppant áldozatokat hozott és milyen hatalmas eredményeket ért el a szovjet nép. — A Szov­jetunió bevehetetlen erőddé fejlődött, a társadalom töké­letes szervezettsége imponá­ló benyomást tett mindnyá­junkra és biztonsággal tölti el a világ haladó erőit. Le­nin büszke lenne, ha látná mindazt, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja megte­remtett — hangsúlyozta Cast­ro. Köszönet nektek, szovjet testvérek! Befejezésül kijelentette: — Mindig emlékezni fo­gok arra a sok millió baráti kézre, amelyet a szovjet em­berek nyújtottak felénk, a sok boldog mosolyra és sze­retetteljes üdvözlésre. Fidel Castro hálás köszö­netét mondott Hruscsovnak, aki fáradhatatlanul kovácsol­ja a szovjet és kubai nép ba­rátságát és szövetségét, s a hallgatóság ismét percekig tartó üdvrivalgásban tört ki. — Köszönet nektek, szov­jet testvérek! — kiáltotta orosz nyelven Castro. — Éljen a kommunizmus! Haza vagy halál! Győz­ni fogunk! Amikor Castro visszatért az emelvényen elfoglalt he­lyére, ismét szívélyesen ösz- szeölelkezett Hruscsowal, majd kart-karba öltve üdvö­zölték a gyűlés hallgatósá­gát. A zenekar ezután elját­szotta Kuba és a Szovjetunió himnuszát, s a tömeggyűlés véget ért. Aláírták a szovjet— kubai nyilatkozatot Moszkva, (TASZSZ): Csütörtökön a Kremlben alá­írták a szovjet—kubai közös nyilatkozatot. A nyilatkozatot Fidel Castro és Nyikita Hruscsov írta alá. Az aláírásnál jelen voltak a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, a Fidel Cast­ro kíséretében lévő személyek, továbbá Olivarez Sanchez Ku­ba moszkvai nagykövete. 1963. május 24. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom