Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-19 / 115. szám
MEZŐGAZDASÁG A hosszan tartó téli időjárás ellenére a gondos és lelkiismeretes munka, kellő szakértelem lehetővé tette, hogy a dohánykiültetés május elején ez évben is megkezdődjön. Miért fontos a korai ültetés, különösen Szabolcs-Szat- már megyében? A május közepéig kiültetett dohány biztosabb és nagyobb, minőségileg jobb termést ad, mint a később — különösen júniusban — ültetett dohány. A dohány növekedése mérsékelten felmelegedő és nyirkosabb, esősebb időt kíván. Kifejlődve, a rendes éréshez szárazabb, meleg időre van szüksége. Májusban rendesen gyakoribb az eső, mint júniusban és így a korán kiültetett palánták gyors megeredése és erőteljesebb növekedése biz- tosítottabb'. A júniusban kiültetett dohány, még ha kezdetben megfelelő is az időjárás, akkor jut a nyári forróságba, amikor még teljes növekedésben van, amikor esőre és mérsékeltebb melegre lenne szüksége. Az ilyen dohány fejlődése a nyári forróságban és szárazságban megakad, levelei eldurvulnak, kényszer- érettek lesznek, vagy pedig ősszel, az esős idő beálltával indulnak ismét növekedésnek és így többnyire későn és éretlenül kerülnek törés alá. Tehát minél korábban ültetünk, annál gyorsabban fejlődnek, és annál finomabbak lesznek a levelek. A korai ültetés előnye a szárításnál Is megmutatkozik. Az augusztusban törhető dohánynál a szárítás feltételei jobbak. A hosszú augusztusi napok, a rövid, meleg éjszakák szép színeződést biztosítanak. Igen lényeges és alapvető az ültetési távolság betartása. A sűrű ültetésnél részbeni takarásukkal és kölcsönös be- ámyékolásukkal a levelek finomsága lényegesen fokozóÓi növényvádőszerek Hungária DL 5 porozószer. Hatóanyaga 5 százalékos DDT és 0,5 . százalékos Lindán (gamma HCH). Egyes kártevők ellen kataszteri holdanként a következő mennyiséget kell felhasználni: burgonyabogár ellen 15—20; lucer- nakártevők és kukoricabarkó ellen 20—25; földibolhák ellen 10; repcedarázs, káposztalégy ellen 10—15; gabonafutrinka lárvája ellen 25 kilogramm. A méhekre veszélyes, virágzás idején a szerrel porozni tilos. Nagykereskedelmi ára: 565,50 forint mázsánként. Intratino permetezőszer. Hatóanyaga 50 százalékos thio- meton. Nagyüzemi gyümölcsösökben levéltetvek, vértetvek és atkák ellen 0.4—0,5 százalékos (ipo liter vízben 40—50 gramm) töménységű permet lében alkalmazzuk. Erős méreg. a méhekre veszélyes. Nagykereskedelmi ára: 17 574 forint mázsánként. Aretit gyomirtó permetező szer. Hatóanyaga 35 százalékos dinitro-sec-butilfenol-ace- tát. Felhasználható az új vetésű 3—5 leveles fejlettségű lucerna gyomirtására kataszteri holdanként 3.5 kilogrammos mennyiségben 3—400 liter vízben kipermeteZve. Az aranka irtására 2—3 százalékos pei metlében használható a foltok egyszeri áztatásszerű beperme- tezésével. Méreg, a méhekre veszélyes. Nagykereskedelme ára: 6090 forint mázsánként. lésének gondját késő őszig elveti és jól táplált, fejlődésben nekilendült csikóállomány alakul ki. A következő években egész éven át ménesi tartásra kell rátérni. Olyan legelőt, időszaki vetett legelőt és zöldta- karmányos futószalagot kell a csikóménes részére összeállítani, ami a fejlődési e r é 1 y t a csikókban egész éven át fenntartja. Számítások szerint a megyében járásonként 2—4 csikóménest szükséges összehozni, s ezek szervezése a tanácsra, u tsz szakembereire hárulna. Padusitzky László agrármérnök (Debreceni Lótenyésztési Felügyelőség) Morvái János juhász, a Nyírmadai Állami Gazdaság barabási üzemegységében 650 merinói juhot gondoz. Félmillió tonna szuperfoszfát A szupert oszf átgyártásba n hoz a Tisza-menti Vegyimű- ugrásszerű fejlődés követke- vek most elkészült új kénsav- zik be annak eredményeként, gyára biztosítja az elegendő hogy a Szolnoki Tisza-rpenti kénsav-alapanyagot. A követ- Vegyiművek tavaly tavasszal kező években még több szu- üzembe helyezett műtrágyagyá- perfoszfát műtrágyát kér *áz ra az idén már teljes kapa- ipartól a mezőgazdaság. Az citását kihasználva 1 200 000 ehhez szükséges újabb kéntonna szuperfoszfátot állít elő. savgyár beruházási elökészü- A múlt évben az egész szu- létéi is megkezdődtek. Ez a perfoszfát-termelés 330 000 gyár ugyancsak a Tisza-menti tonna volt. az idén a szolno- Vegyiművekben épül fel, 100 ki 200 000 tonnával együtt jó- ezer tonna kapacitással, s val felül lesz a félmillió ton- 1965-ben már üzembe is he- nán. A szolnoki gyár teljes lyezik. Ekkorra évi 120 000 kapacitású belépésé 60 szá- tonnával növelik a szuper- zalékos termelésnövekedésnek foszfát-termelést, amely így felel meg a tavalyihoz viszo- előreláthatólag eléri az évi nyitva. A hatalmas felfutás- 650 000 tonnát. dik, A szabolcsi és hevesi dohánynál 60x40, a debreceni és a kapadohánynál 70x50 centiméter az optimális sor- és tőtávolság. A dohányperonoszpóra szántóföldön a dohány kiültetésé után jelentkezik. A tövek alsó leveleinek fonákén, majd a színén is 1—2.5 centiméter átmérőjű, többnyire kerek vagy kissé szögletesedé, zöldessárga színű foltok jelentkeznek, melyek később alaktalan folttá fólynak össze. A foltokon párás, nyirkos viszonyok között féhéres-szürke, majd ibo- lyás-szürke finom, laza penészgyep képződik. Ez többnyire reggel figyelhető meg, míg napközben vagy huzamosabb időn át tartó szárazság esetén nem látható. A fertőzés későbbi szakaszában megindul a foltok bar- nulása és elhalása. A foltok helyén a levélszövet elvékonyodik és kiszakadozik. Az erősen fertőzött levelek teljesen elrongyolódnak. Kártétele azért jelentős, mert az al-/ só, tehát a legértékesebb leveleken okoz kárt, ezeken 30—70 folt is előfordulhat. Borús, csapadékos, hűvös, szeles idő kedvez a betegség kifejlődésének és terjedésének. Ha járványosán jelentkezik, a legsúlyosabb károkat okozhatja. A 8/1961. FM számú rendelet a dohényperonoszpórát veszélyes kártevőnek nyilvánítja, ezért a védekezés ellene kötelező! Közvetlenül a dohánytáblák mellett paradicsomot vagy paprikát termelni nem szabad! A kiültetés és pótlás befejezése után a megmaradt palántákat meg kell semmisíteni. A kiültetéstől számított 6 napon belül kötelező a dohánytáblák leper- me te zése még abban az esetben is, ha fertőzést nem észlelünk. A dohánytáblákat hetenként kétszer át kell vizsgálni, és amennyiben peronoszpöra- fertőzés áll fenn, azt a Do- dánybeváltó Vállalatnál azonnal jelenteni kell. A védekezést pedig haladéktalanul el kell végezni! A permetezőszert a Dohánybeváltó Vállalat ingyen adja a termelőknek és peremetezési munkadíj fejében holdanként 80 forintot térít. A dohányperonoszpóra' elleni permetezésre Zineb—80 permetezőszert használunk 0,4 százalékos töménységben. Fertőzés észlelése esetén az egész dohánytáblát, valamint az 500 méteres körzeten belüli esetleges más dohánytáblákat is le kell permétézni. Növényvédő Állomás Kállósemjén Dohánytermelőknek: A korai ültetés jelentősége A peronosspóra elleni védekesés A szarvasmarhatartás problémái Megyénk szarvasmarha-tenyésztésének főbb feladatai: a tejtermelés növelése; a te- nyészüszőnevelés megjavítása; a hizlalás idejének a lerövidítése 16—18 hónapos kórra; tény észbi ka -nevelés. Számítások szerint egy 600 kilogrammos tehén napi lét- fenntartási költsége, tömegtakarmányokat alapul véve — takarmányozás, gondozás, istálló elhasználódás, szakirányítás stb. — mintegy 15 forintjába került. Ez a költség megvan akkor is, ha a tehén egyáltalán nem termel. A literenkénti tejtermelés költsége — a fentieken kívül —, a jelenlegi abrakárakat figyelembe véve, egy forintra téhé- tő. Ezek szerint egy napi 5 liter tejet termelő tehén ösz- szes költsége 20 fórint; ebben az esetben egy liter tej 4 forintba kerül. A napi nyolc liter tejet termelő tehén az, amely már nem ráfizetéses. Évi 2920 literes termelése — a jelenlegi árakat; nagyüzemi felár, zsírszázalék, tbc-mente- sítés stb. figyelembe véve — 12 fillér jövedelmet biztosít literenként. Ezenfelül ezer forintnyi jövedelem a született borjú, a termelt trágya értéke egy év alatt. Megyénk tehénállománya minden válogatás nélkül képes a 3000 literes átlagos tejtermelésre. Példa lehet erre a nyíregyházi Ságvári Tsz tehenészete, ahol egyáltalán nem történt válogatás a tejtermelésre. A tehenek megfelelnek a megye tehénállománya átlagának. A Ságvári Tsz- ben a teheneket helyesen ta- karmányozzák, vigyáznak arra, hogy az állatok súlya égyés időszakokban ne ingadozzon. Az állomány törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. A borjútejjel együtt 4050 kilogramm volt a tehenenkánti átlagos tejtermelésük. A Ságvári Tsz-ben az alapot az Olcsó tömegtakarmány adja. A zöldtakarmányokat Is szecskázva, a fehérjekeményítő értékét figyelembe vé- Ve, keverten etetik. A pillangós takarmányokat nyáron is takarékosan használják fel, csak annyit etetnek belőle, amennyi a fehérjében szegény tömegtakarmányok kiegészítéséhez szükséges. Az alaptakarmányt a létfenntartáson kívül 8 liter tej termelésére adják, efölött literenként 40 deka abrakot biztosítanak. Az előhasi üszőkét el- lés előtt 2—3 hónappal előkészítik: 16—17 liter tej termeléséhez elegendő tápanyagot etetnek velük. A tehenekét ellés előtt 2 hónappal elapasztják. és 10—18 liter tejre takarmányozzák. Ellés után másfél héttel ráetetnek: másfél hónapon át a termelt tejen felül 1—2 liter tej termeléséhez szükséges takarmányt adnak. Az etetések, itatások idejét pontosan betartják. A Ságvári Tsz eredményeihez hasonló a dögéi Zalka Máté Tsz 3908, a vencsellói Szabadság Tsz 3681, a gávai Dózsa Tsz 3464 kilogrammos évi tejtermelése is. Nem így van ez a közelmúltban még híres tiszadobi Táncsics Tsz-ben. ahol az ellenőrzés alatt álló 65 tehén a múlt évben, borjútejjel együtt, csupán 1519 kilogrammot termelt átlagosan. A .kipusztulófélben lévő magyarszürke tehenek 1959-ben a beregi részen 1675 liter tejet adtak. Balsán igen jó öntözési lehetőségek vannak, a tehenek átlagos tejtermelése éveken keresztül mégis 1000—1200 liter körül ingadozik. Termelőszövetkezeteink többségében elhanyagolják a lejtermelést a mindenáron való hizlalás miatt. A tisza- vasvári Munka Tsz-ben az igyanolyan korú, tenyésztésre meghagyott üszők a múlt íyáron csökött selej tállatoknak néztek ki hízó társaik mellett. A csengeri Lenin Tsz költséget nem kímélve vásárolta fel hizlalásra a csontozni való jószágot, zárszámadás idején jelentős mennyiségű takarmányt adott el, s jelenleg a tehenek annyira gyengék, hogy borjaik tejszükség- Letét sem képesek megtermelni. A hizlalásra nagy szükség, van, de nem mindenáron. Egyszerű számítás: egy takarmányt jól értékesítő növen- iékbika egy kiló súlygyarapodásához 3.67 kiló keményí- tőértékiet — ebbein 610 gramm emészthető fehérjét — használ fel. Csak az emészthető fehérje 12 liter tej tér meléséhez lenne elegendő, g ezt a tejet 33,60 forintért lehetne eladni. Ez az .összeg több mint kétszerese a hízott állat kilónkénti értékesítési árának. .. A legfontosabb: kedvező arányokat kialakítani a szarvasmarhatartásban. Ha tehenészete van a tsz-nek, tegyen meg minden lehetségest annak érdekében, hogy a tehenek gazdaságosan termelhessenek, a fenyészüszők is kifogástalanul fejlődjenek, s a fennmaradó vagy más forrásokból biztosított takarmánnyal hizlaljanak. Annak ugyanis semmi értelme, ha sgylk oldalon extrém minőségű hízott bikákat állít elő a gazdaság, másrészt — mivel ^hanyagolja — a tehenészetre alaposan ráfizet. Szkita József Törzskönyvi Feáüavetáség Ä lófogat fontos kisegítő vonóerő . Fordítsunk nagyobb gondot a csikónevelésre Mezőgazdasági nagyüzemeinkben a teljes gépesítésre való fokozatos áttérés a tendencia. a gép kétségtelenül kiszorítja a fogatös vonóerőt. Ez a „kiszorítás” azonban folyamatos, nem egyik napról a másikra mégy végbe, hanem még előreláthatóan hosszú ideig szükség lesz a lóra. mint kisegítő, kiegészítő vonóerőre. A tsz-eknél nem volt az elmúlt években alapos és reális a vonóerő-tervezés és fölösleges számú lóseléjtezést hajtottak végre. Minden nagyüzemnek a távlati tervei alapján kell teljes korú lóál- lömányát és annak szükséges utánpótlását is megtervezni. Ehhez irányadó az, hogy a teljes korú lóállományból évente 8—12 százalékot ked selejtezni természetes elhasználódás folytán. Ezt saját tenyésztésből szükséges pótolni. 1961-ben a megyében a teljes korú lóállománynak az összes csikóállomány csak 20 százaléka volt, míg 1962-re 15 százalékra csökkent. Optimális a ?0 százalék. Ezek a lüizot- ;an csökkenő arányok megye- szerte arra mutatnak, hogy a kővetkező években nőni fog a fogatos vonóerő h i á n y. Tapasztalataink szerint a meglévő csikók tartása és felnevelése a tsz-ek egy részénél nem korszerű. Azokból teljes értékű munka- lovak nem lesznek. At kell térni a lóutánpótlás tervszerű megalapozására. A barabási Béke, a tlszabez- dédi Kossuth, vagy a kisvár- dai Rákóczi és még sok tsz kiváló kondícióban és fejlődésben tartják és nevelik csikóállományukat. A korszerű csikópevelést a tsz-ek többsége még nem ismeri. Pedig lenne sok tsz- nek, különösen a Tisza ártérben, a szatmár-beregi kiterjedt legelőkön, olyan területe, ahol csikóállományukat nagyüzemi szinten nevelhetnék. Három-négy tsz kooperációjában kell kialakítani a nagyüzemi csikónevelést. Csak úgy lehet a szakszerűséget a nevelésben, a nemenkénti és évjáratonként! elkülönítést biztosítani, ha 80—160 csikó egy ménesben nevelődik. A ménes a csikók tartásának és neveA korszerű hideglevegős szénakészítés A megye termelőszövetkezetéinek egy része az idén kapott először hideglevegős szénaszárító berendezést. Állami gazdaságainknak már Van gyakorlatuk a pillangós szénafélék hideglevegős szárításában, ennek alapján ismertetem a mi módszerünket. A rendén való szénaszárítás hátrányai közül azt említem meg, hogy a széna fehérjetartalmának fele, a ka- rotinnak 90 százaléka vész el, s ez a veszteség csapadékos időben még fokozódhat. Azok a leglényegesebb tápláló anyagok mennek így veszendőbe, amelyekben nagy hiányunk van, A hideglevegős szárítási eljárásnál a kaszálás megegyezik az állványos szárítási módszerével: rendrevágás géppel, renden fonnyasztás 35—45 százalékos víztartalomig (ez az Idő 30—50 óra), majd rendsodrás, a sodrat beszállítása a szárító berendezéshez. A szállítás munkáját úgy szervezzük, hogy a vontató csak addig álljon a táblán is, a berendezésnél is, ameddig a pótkocsikat fel, vagy leragasztják. A szárítóberendezésre közvetlenül a pótkocsiról rakjuk a lucernát vagy vörösherét. A berendezésre a rétegekét ■— £ méter szélesen. 25 méter hosz- szon — elevátorral rakjuk. A cél az, hogy a 35—45 százalék nedvességtartalmú zöldanyagból 19—29 százaléknyi vizet elpárologtassunk, ventillátor segítségévéi. Biztosítani kell a kazal légjárhatóságát — 8—9 négyzetméterenként egy- egy kürtővel. A berendezésre az első réteget 4—4,5 méter vastagra rakjuk, a második réteggel a kazal 3,5—4 métert, a harmadikkal 3—3,5, a negyedikkel 2—2,5 métert emelkedik. A szárításhoz a szénamennyiségnek megfelelő ventillátort alkalmazunk. (Ha kicsi a kapacitás, a széna hosszabb időn át szárad, fennáll a befülledés veszélye, a szükségesnél erősebb ventillátor gyorsan kiviszi a levegőt, az nem telítődik kellően nedvességgel, a szárítás itt is elhúzódik.) A villannyal hajtott ventillátorhoz biztonsági tartaléknak kismotort — MIA, MIB — vagy más meghajtó gépet biztosítunk esetleges áramszünet esetére. A rétegrakás napján a ventillátort éjfélig üzemeltetjük! A szárítás ideje alatt a kazal hőmérsékletét állandóan ellenőrizni kell. Ha : a kazal belső hőmérséklete a , 35 fokot meghaladja — tekin- ! tét nélkül a levegő optimális, 80—85 százalékos relatív páratartalmára — a ventillátort újra bekapcsoljuk, s mindaddig üzemeltetjük, míg a széna hőmérséklete újra azonos lesz a külső léghőmérsékiet- tel. ( A következő szárítandó ré- teget akkor rakjuk a kazal- ' ra, ha az előző réteg nedves- 1 ségtartalma a 20 százalék kö- < rül mozog. Ez általában az; ötödik napon következik be. Kodak István mezőgazdasági mérnök 4
