Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

Külpolitikai események sorokban Az Egyesült Nemzetek Szer­vezeténél akkreditált diplo­maták. az ENSZ titkárságá­nak munkatársai részvételével pénteken búcsúztatták New Yorkban Jevgenyij V. Kiszel- jovot, az ENSZ április 17-én hirtelen elhunyt főtitkárhelyet­tesét, a kiváló szovjet diplo­matát. A búcsúztatáson meg­jelent U Thant főtitkár is. Kiszeljov földi maradványait különrepülőgépen szállítják Moszkvába, (New York, TASZSZ) Szombaton délben közle­ményt adtak ki Vientianéban. A közlemény bejelenti, hogy pénteken este Souvanna Phouma miniszterelnök a .nap folyamán másodízben folyta­tott megbeszélést a szov jet és brit nagykövettel, valamint a nemzetközi ellenőrző bizott­ság tagjaival. Tájékozott for­rások szerint péntek óta nem enyhült a helyzet. (Vientiane, UPI—AFP) A Financial Times hosszabb meleg hangú cikkben is­mertette Budapest és a Ba­laton idegenforgalmi vonzó­erejét. Kiemeli, hogy a kül­földi látogató meglepetéssel üdvözölheti a szállodák ma­gas szintű vonalát. A buda­pesti utcákon elegánsan öltö­zött nőket, jó megjelenésű férfiakat lehet látni. (London, MTI) Ma 18 éve, hogy aláírták a szovjet—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A szovjet—lengyel gazdasági kapcsolatok a lengyel nép­gazdaság előrehaladásának alapját képezik. Lengyelország külkereskedelmi forgalmának 32 százalékát a Szovjetunióval bonyolítja lé. (Vnhsó, MTI) Giscard d'Estaing francia pénzügyminiszter pénteken Madridba utazott, hogy pénz­ügyi egyezmény megkötéséről tárgyaljon a spanyol kor­mánnyal. Hírek szerint a fran­cia kormány nagyobb hitelt kíván nyújtani Spanyolor­szágnak. (Párizs, TASZSZ) t Nagy-Britannia ipari ter­melésének színvonala tovább­ra is alacsony. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett jelentéséből kitűnik, hogy Í962 utolsó negyedének indexénél a termelés még mindig alacsonyabb, az elmúlt év februárjához visz<giyítva 114-ről 110 pontra esett. (Lon­don, TASZSZ) Liu Sao-csi, a Kínai Nép- köztársaság elnöke befejezte hivatalos látogatását Indoné­ziában, és szombaton eluta­zott az országból. A repülőté­ren Liu Sao-csi és Sukamo rövid beszedet mondott. A lá­togatás befejeztével közös nyilatkozatot írtak alá. (Dja­karta. TASZSZ) A világ közvéleménye felháborodottan ítéli el Grimau gyilkosait „Tizenhat éves korom­ban kezdtem harcolni a dolgozók felszabadításáért. Kommunista voltam, az vagyok és az is maradok a halálomig.” Több lehetőséget nem adtak arra, hogy beszéljen. Az olasz közvélemény meg- bélyegzi a franeóista hóhé­rokat. Viharos Franco-ellenes tüntetések zajlottak le To­rinóban, Genovában, Ná­polyban és más olasz váro­sokban is. Livomoban és Palermő- ban a munkások rövid ideig tartó sztrájkkal fe­jezték ki szolidaritásukat a hazájuk szabadságáért (Folytatás az 1. oldalról) Moszkva Boriszov, a TASZSZ szem­leírója írja: Az utolsó percig élt a re­mény az emberek szívében. A franeóista hóhérok al­jas bűntette nemcsak Grimau elvtánsait, nemcsak a kommu­nistákat háborította fel. Ilyen tiltakozó kampányra nem emlékszik a világ 1933 óta, amikor a hitlerista söp­redék fejszéje emelkedett Georgi Dimitrov feje fölé. Hitler utódai és sötét ügyé­nek Spanyolországba be- fészkelődött folytatói ezúttal nagyon siettek. Még azzal sem igen törődtek, hogy a törvényesség látszatát kelt­sék. Kergette őket a félelem, a népnek a franeóista diktatúra ellen vívott feltartóztathatatlanul fo­kozódó harcától. Róma Fausto Tarsitano ügyvéd, aki az Olasz Demokratikus Jogász Szövetség megbízásé- bői utazott Madridba, a kö­vetkezőket mondotta a TASZSZ római tudósítójának: Mélységesen megrendített az, amit Madridban átéltem, — folytatta Tarsitano. — Láttam Grimaut. A fején vi­lágosan látszottak a kínzá­sok nyomai, nagy seb volt a homlokán, össze ran csőit ke­zei meg voltak kötözve. A megkínzott, meggyötört Grimaunak két órán át állva kellett válaszolnia az úgynevezett „bírák” kérdéseire. De a legrövidebben „igennel” vagy „nemmel” kellett vála­szolnia. Valahányszor tilta­kozni próbált a rágalmak el­len, dúrván félbeszakították. Az óriási erkölcsi és fizi­kai feszültség ellenére, a „bírák” minden mesterkedése ellenére Grimau mégis fenn­hangon kijelentette: küzdő spanyol antifasisz­ta hazafiak iránt. Párizs Párizsban, ahol Grimau éveken át a spanyol köztár­sasági emigráció egyik veze­tője volt, és ahol felesége és két gyermeke éd, az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy Franco a nemzetközi közvé­lemény nyomása alatt meg- be lépése óta ez volt az első, változtatja a halálos ítéletet. A madridi Carabanchel bör­tön udvarán végrehajtott gyilkosság mérhetetlen felhá­borodást keltett. Az emberi jogok ligája Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszter azonnali visszahívását követeli Mad­ridból. JCiilpolitikai izéljegyzet Miért mondott le a trónról a walesi herceg? W. Shirer angol törté­nész meglepő dokumentu­mokat tett közzé a Lon­donban megjelent Harma­dik Birodalom című köny­vében a walesi hercegről, aki, mint köztudott, a har­mincas évek eleién Mrs. Simpson amerikai asszony miatt mondott le az angol trónról. Shirer dokumentumok­kal bizonyítja be, hogy a trónról való lemondás va­lójában nem a „morgana- ttkus szerelem” miatt tör­tént, hanem egészen más okokból. A hercegnek ro- konzenves volt Hitler dik­tatúrája; titokban levele­zést folytatott Göringgcl, Neurath külügyminiszter­rel, sőt Rosenberggel, a náci párt egyik főideoló- gusival, a „fajvédelem'‘ hírhedt' apostolával is. A trónörökös egy alkalom­mal Hamburgban Göbbels- sel találkozott s Ígéretet tett neki arra, hogy meg­koronázása után az angol politilca németbarát irány­zatot követ majd. A walesi herceg özei­méire 1935-ben az Intelli­gent Service derített fényt. A titkosszolgálat vezetőit annyira megdöbbentette a birtokukba került anyag, hogy hosszú ideig nem is merték továbbítani, ■,najd Bloőkwin lordpecsétömek tettek mégis jelentést. A lordpecsétőr a koronata­nácsnak egy drámai ülésén néhány miniszter jelenlé­tében a királyi család tag­jai elé terjesztette a do­kumentumokat. Röviddel ezután jelen­tették be, hogy a királyi herceg lemond a trónról, mert „házasságot kíván kötni egy nem rangbeli hölggyel”. Helyette testvérét koro­názták meg, VI. György néven. A leleplező dokumentu­mok óriási hatást váltot­tak ki Angliában; a sajtó nagy terjedelemben is­mertette az okmányokat. Moszkva, (TASZSZ): Georgij Nyikolszkij, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának levelező tagja, is­mert ichtiológus kijelentette, hogy „a Thresher amerikai tengeralattjáró tragédiája ko­moly következményekkel jár­hat az emberiségre.” A szov­jet tudós véleménye szerint az elpusztult tengeralattjáró atomreaktora megfertőzi az Atlanti-óceán északi részének halállományát mintegy ezer mérföldes sugarú körzetben. A kételkedők ellenvetéseit előre látva Nyikolszkij rá­mutat, hjgy a halak képesek akkumulálni környezetük ra­diokatxv szennyezettségének jelentéktelen dózisait is és „nem kizárt, hogy az egyes halak fertőzöttsége jelentő­sen felülmúlja azt a szintet, Leopoldville, (TASZSZ): A Progres című Leopold- ville-ben megjelenő reakciós lap, amelynek betiltását a közelmúltban a kongói sze­nátus követelte, egyideig tar­tó hallgatás után új rágaiom- hadjáratba kezdett a haza­fias erők ismert vezetői, kö­zöttük Gizenga ellen. Egyik cikkében, amelynek címe: „szabadon kell-e bocsátani Gizengát?” beismeri, hogy Gizenga megőrizte a tö­megekre gyakorolt politi­kai befolyását, de éppen ezért nem tartja fl Biztonsági Tanács folytatta Szenegál panaszának vitáját New York, (MTI): A húsvéti afomellenes békemenet Angliában London: A húsvéthétfői aldermastoni békemenet elvonul a Windsori-kastély élőt , amelyben II. Erzsébet királynő és a királyi család más tagjai a húsvétot töltötték. A húsvéti menet néhány tagja levele adott át a királynőnek. MTI Külföldi Képszolgálat. A MUNKA IDEGENLEGIONISTAI Görög munkás panasza — Csak ígéret — 2 ezer török lány Minden idők legkülönösebb sztrájkja a múlt esztendőben robbant ki a nyugatnémet Kassel városkában: a helyi útépítő vállalat munkásai a heti munkaidő nyolc órával történő felemelését követel­ték. A munkabeszüntetés szokatlan módja mögött az állt, .. :hogy-.. Dél-Olaszország íéghyömöniságotsabb vidékei­ből - érkeztek, ezek a munká­sok és szívesebben "dolgoztak volna többet, hogy maga­sabb legyen a keresetük és több pénzt küldhessenek ha­za, nyomorgó családjuknak. Ez az esemény még foko­zottabban a közvélemény ér­deklődésébe állította azokat a külföldi munkásokat, akik százezres tömegekben érkez­nek Európa szegény országai­ból az iparilag fejlettebb ál­lamokba. „Csináld magad a piszkodat“ Maguk a nyugatnémetek nem nézik örömmel Európa munkaerő-feleslegének döm- pingjét. A „Quiok” című lap munkatársa beszélgetett egy görög munkással, aki azért jött el otthonából, hogy négy­gyerekes családját megment­se az éhhaláltól. Demetrios Kakatheodory a következőket mesélte tapasztalatairól: — Amikor haza akartam küldeni a pénzemet, s nem értettem pontosan a postai fogalmazvány szövegét, kér­tem a tisztviselőt, segítsen kitölteni. De válasza az volt: „Csináld magad a piszkodat!” A gyárakban sem ugyan­olyan elbánásban részesül a nyugatnémet és a külföldi munkás. Az egyik müncheni autójavító vállalatnál dolgozó Ramon Fernandez Marquina, nyíltan megmondta: — Főnökünk különbséget tesz köztünk és a németek között. Ha három német egy autó alatt fekszik és munka helyett beszélget, azt elnézi. De ha mi, spanyolok csak egy szót is váltunk egy­mással, akkor már ordít. Egy osztrák gyáros és a törökök A gyárosok ki is használ­ják, hogy a munka idegen- légionistái számára egyetlen lehetőség a hazájuktól távol vállalt munka. A „Volkss­timme” a múlt év végén a következő esetről számolt be. Az osztrák főváros egyik XIX. kerületi ruhanemű üze­me török munkásokat tobor­zott. A gyár ügynökének könnyű helyzete volt, mert az ígért 18 schillinges órabér­ért nemhogy Bécsbe, de a világ másik végiére is elmen­tek volna a munkanélküli tö­rök ifjúmunkások. De már az első hét végén csalódás ér­te őket: 18 helyett csak nyolc schillinget kaptak óránként. Aztán jött az újabb meglepetés: a tulajdonos oda- áUt egyik török munkása mögé és figyelte: hány mun­kadarabot készít. De a tény­leges 11 munkadarab helyett kijelentette, hogy csak ki­lencet „látott,” s ezért bün­tetést szabott ki. Vita kez­dődött. A gyártulajdonos az­zal vetett véget török szár­mazású alkalmazottja szavai­nak, hogy megfenyegette: azonnal elbocsátja. Mit te­hetett a fiatal török ekkor? Hallgatott. A külföldön dolgozó mun­kások élete is sivár. Ócska barakkokban laknak, öten- hatan egy szobában. Maguk kotyvasztják a napi élelmü­ket, maguk mosnak, takarí­tanak. A befogadó ország lakossága megveti, lenézi őket, nem is áll szóba velük. Estéik azzal telnek, hogy el­üldögélnek a barakkban, be­szélgetnek, énekelgetnek. s minden mondatuk azzal kez­dődik: ha újra otthon le­hetnek. .. A nők kasztja Külön kasztot alkotnak a nemzetközi idegenlégióban a nők. A számítások szerint 20 ezer olasz, 25 ezer spanyol, 26 ezer görög és 2 ezer török lány vállalt munkát Nyugat- Németországban. Sokan van­nak Svájcban is. Takarítónők, cselédek, mosogatólányok. A munkások a sok emberi megaláztatás ellenére, bár távol kell élniök a családtól és különbséget tesznek köz­tük és a hazai munkások kö­zött, mégis szerencsések. Dol­gozhatnak. Nem mindegyik kap ugyanis munkát. A colo­AZ IPARCIKK KISKERESKEDELMI VALLALAT 3. sz. nyíregyházi Finomtextiláruk boltjában Dózsa György út 2. szám alatt) f. hó 22-én hétfőn délutár fél 4-tól fél 6-ig megrendezésre kerülő tavasz diva(-t«náesodosro. Közreműködik: VÁRBÍRÓ GYÖRGYNÉ, a Minőségi Textilruházati Vállalat főszabásza. óránként. Aztán jött az újabb meglepetés: a tulajdonos oda- állt egyik török munkása mögé és figyelte: hány mun- „ kadarabot készít. De a tény- niaj Ford Müvek felvételi - - - - irodája előtt leste el a „Vie Nouve” című lap tudósítója a következő jelenetet. Két férfi várakozott. Egysaercsak nyílt az ajtó és kilépett egy tisztviselő. — Hány éves? — fordult az idősebb munkáshoz. — Elmúltam ötven. — Akkor a maga számára nincs munka. És ön? — Harminckettő... — Jöjjön velem! És ez e legszebb pillánál annak a sok százezer munkás­nak az életében, akik kis ba tyuval a hónuk alatt indulta) útnak sok száz kilométerekre — nem világot látni, nyelve két tanulni, szakmai íogáso kát ellesni — egyszerűen csal azért, hogy síri-éhező gye rekeiknek kenyeret adhassa­nak, s a család nyomorát va­lamivel elviselhetőbbé < gyek Ónody Gj ő (1393) A Thresher pusztulásának következményeiről Szoviet tudós nyilatkozata amely még veszelytelen az ember számára.” Az Atlanti­óceán északi térsége, amely az egyik legfontosabb halá­szati terület volt, hosszú éve­ken át veszélyes lesz. A vesz­teségekkel a halászoknak már most számolniuk kell. MEGHÍVÓ 1963. április 21. elő egy szenegáli falu bom­bázása miatt. Az ülésen felszólalt Portu­gália, a Kongói Köztársaság (Brazzaville) és Gabon küldöt­te. A portugál küldött javasol­ta, hogy egy „mindkét fél számára elfogadható semle­ges személy vezetésével ál­lítsanak fel vegyes bizottsá­got az eset kivizsgálására.” Indítványozta, hogv a vegyes bizottság jelentéstételéig a Biztonsági Tanács függessze fel a vitát. A gaboni küldött felszóla­lásában hangsúlyozta, .hogy a portugál kormány a kongói tragédiát előidéző helyzethez hasonló körülményeket akar teremteni Portugál-O- ban. Követelte, hogy e terület 1akossága haladéktalanul kap­jon önrendelkezési jogot. A brazzavillei küMntf í« Szenegál mellett foglalt ál­lást. „Portugália csapás az afrikai haladásra ma és fe­nyegeti azt a jövőben is” — mondotta. Kijelentette, hogv amennyiben a nagvhatatfViak nem használnák fel befolyá­sukat Portueáb’a megfékező- és ppm RóRV pl ervp'*''" TnÓC?S7í=*fPÍ+. p T3Í7+r>rv;:Pgf Tqá Rol 7 ólní/a h of ni mp_ vpl P<! ctparejl A R*-7+Aricó(Tí To*--'z->'- T- Aj tartja következő ülését. A Biztonsági Tanács pénte­ken este folytatta a vitát Sze­negál panaszáról, amelyel Portugália ellen terjesztett kívánatosnak szabadon bocsá­tását. A lap megkísérli a lehe­tetlent: igazolni Gizenga tör­vénytelen letartóztatását. Azt állítja, hogy az a harc, amelyet Lumum­ba meggyilkolása után a hazafias erők Gizenga vezetésével Kongó igazi függetlenségéért és egy­ségéért vívtak, „kommu­nista agitátorok” izgatá­sa volt. Véleménye szerint Gizenga szabadon bocsátása másodren­dű kérdés, s a parlament in­dokolatlanul foglalkozik vele olyan sokat Á kongói reakció folytatta rágaloinhadjáratát

Next

/
Oldalképek
Tartalom