Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-07 / 81. szám
Állandóan emelkedik gazdálkodásunk eredménye írta; Danes József, az MSZMP csengeti járási bizottságának titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusának határozata kimondja: „Gazdasági előrehaladásunk sarkalatos kérdése a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése”. A második ötéves terv előirányzata szerint a mező- gazdaságnak 22—23 százalékkal kell növelni termelését. Ezt a feladatot csak akkor tudjuk végrehajtani, ha meg- . felelően foglalkozunk a mezőgazdasági, különösen a termelőszövetkezetekben folyó termelés feladataival. Az elmúlt pár év alatt annak ellenére, hogy a időjárás aszályos volt, Járásunk termelőszövetkezeteiben állandóan emelkedett a gazdálkodás eredménye. 1960- ról 1962-re az 1 hold szántóra eső gazdálkodás eredménye Járási átlagban 450 forinttal emelkedett. Ennek következtében évről évre növekedett a tagok jövedelme is. 1961-ben egy munkaegység értéke járási átlagban 29,92 forint volt, 1962-ben ez már 32,6S forint lett. Az egy tagra eső jövedelém viszont az 1961-ben elért 12 ezer 153 forintról 1962-ban 12 251 forintra növekedett a háztáji jövedelmeket nem számítva. ,::|n Mint látható, eredmé- nyék vannak; mégis sok ”:l:j a tennivalónk, hisz távolról sem használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek járásunkban adva vannak és nagyban elősegítenék a termelés emelését. Sőt egyes termelőszövetkezeteink a legalapvetőbb termelési eljárásokat sem alkalmazták a -múlt évben, megkésve végéZíék' á^mo- vényápolást a pályodiak és a méhteleinek, s ez terméskiesést okozott. Az ilyen és hasonló .fogyatékosságok csökkentették a jövedelmet több termelőszövetkezetnél. A kongresszus után járási párt-végrehaj tóbizottsági ülésen értékeltük a termeléssel kapcsolatos problémákat, megtárgyaltuk a tennivalókat.. Ügy döntöttünk, hogy elsősorban a tsz-ek vezetését javítjuk meg. Ennek megfelelően az elmúlt pár hónap alatt 17 fővel növeltük a mezőgazdasági szakemberek szá- ,mát a járásban, melyek közül 12 egyetemet vagy főiskolát, 5 pedig középiskolát végzett. Azokat a tez-elnökö- ket. akik nem feleltek meg a követelményeknek, javasoltuk a tagságnak, hogy helyettük megfelelőbb elnököket válasszanak, Ez meg is történt „Az erősebb segítse a gyen- gét”-mozgalom keretében. A több éves tapasztalattal' rendelkező elnökök közül vállalták másodállásként gyengébb tsz-ek elnöki tisztségét. Ezek az elvtársak sok segítséget tudnak adni, ami a jó gazdálkodásnak is egyik fontos feltétele. .:í[: A vezetés rendezése íijjll mellett az előző évek- néz viszonyítva ez évben több gondöt fordítottunk a termelőszövetkezeti tagok politikai. szakmai nevelésére is. Szervezett szakmai tanfolyamokon, konzultációkon igyekeztünk. őket felkészíteni a termelési feladatok jobb elvégzésére. Egyes községek vezetői azonban lebecsülik a dolgozók tanítását, nevelését. Urában, Porcsalmán több esetben elhanyagolták a szakmai, oktatás megszervezését. Ezek nem látják azt. ha a lsz-ta- gok nevelődnek, fejlődnek, a 1 termelésben hatása mutatkozik, szakszerűbben végzik munkájukat. Nagy gondot fordítottunk a termelőszövetkezeteik, terveinek az elkészítésére is. Az előző évek tapasztalatai alapján igyekeztünk olyan terveket összeállítani, amelyek a továbbiakban is elősegítik az egész járás termelését és teljesíthetők is. A termelőszövetkezetekben most folynak a terveket jóváhagyó közgyűlések. A közgyűlések után a terveket brigádokra bontjuk, hogy lássák' mi a feladatuk, s megfelelő alapot teremtsünk a bontakozó munkaversenynek. A járás termelőszövetkezeteinek múlt évi termelési eredményeihez nagyban hozzájárult a tsz-ta- gök anyagi érdekeltségének, a premizálásnak- a , bevezetése. Ezért a megyei párt és tanács vb. által kiadott közös javaslat alapján ez évben is kidolgoztuk az anyagi érdekeltséget célzó premizálást. Ezt a tsz-tagság mindenütt szívesen fogadta, hisz eredményeiből ismeri ennek hasznosságát. 1962-ben a járás termelőszövetkezetei 8 200 000 forintot fizettek ki prémiumként, mely az összrészesedésen belül 12,5 százaléknak felelt meg.. Ez évben 18 500 000 forint kifizetését terveztük premizálásra, ami az összrészesedés 24,5 százalékának felei meg. ,::{!? Az eddig alkalmazott :{|S alapvető termelési eljárni! rások mellett lehetőségeink vannak az új termelési módszerek alkalmazására. A múlt. évben már sikeresen foglakoz! unk ezekkel a« új eljárásokkal. Egyes növényeknél növeltük a tőszámokat, takarmánytáp etetéssel, öntözéssel, itatásos borjúneveléssel kísérleteztünk, eredménnyel. A tapasztalatok azt mutatják, ahol á termelőszövetkezetek foglalkoztak ‘ ezekkel, ott a jövedelem nagyobb volt. A takarmánytáp etetésének bevezetésével, járási viszonylatban az elmúlt másfél év alatt sikerült 12—13 hónapról 9—10 hónapra csökkenteni a sertéshizlalási időt. Több olyan termelőszövetkezetünk van, mint a szamostatárMvi, zajtai, gacsályi vagy a her- mánszegi, ahol már 8 hónapra csökkent a sertések hizlalási ideje. Szamossályiban az öntözött területen holdanként 400 mázsa .kiváló minőségű siló- kukorica termett, ezzel szemben öntözetlen területen járási átlagban a múlt évben holdanként 104 mázsa silókukorica-termést takarítottunk be. ,í|sj A csengeri Lenin Tcr- melőszövefckezet a múlt évben vezette be az itatásos borjúnevelést és már az első évben borianként 600 forint többletbevételt takarítottak meg tejből. Hasonló eredményeket még többet is említhetnék, amelyek mind azt igazolják, hagy az új termelési eljárások, új módszerek nagyban elősegítik a termelés emelését. Ezért határozott úgy a járási párt-végrehajtó- hizottság, hogy tsz-enként vizsgálja az új termelési eljárások tapasztalatait és lehetőségeit, majd utána párfcbi- zottsági ülésen tárgyaljuk meg a tennivalókat,, azok elterjesztése érdekében. A felsoroltak mellett még más intézkedéseket is foganatosítunk. Előrehaladásunk döntő feltétele a továbbiakban is az, hogy pártmunkánk homlokterében a termelés szervezése, segítése és ellenőrzése álljon. Ilyen szemléletmód kialakítására,. munkastílusra neveljük párt-ailapszervezeteínk vezetőit és tagjait i& SÜRGETŐ FELADATOK Kétműszakos építkezést! Interjá Kocsis Lászlóval, a megyei tanács vb. tervosztály-vezetőjével ÚJ GIMNÁZIUMOK — TERVEN FELÜL GŐZFÜRDŐ NYÍREGYHÁZÁN Későn tavaszodott; b rendkívül szeszélyes, kemény időjárás sokhelyütt okoz aggodalmat: vajon megépülnek-e a tervezett ipari, kulturális, kommunális létesítmények? Munkatársunk fölkereste .Kocsis Lásizlót, a megyei tanács vb. tervosztályának vezetőjét, s választ kért néhány időszerű kérdésre. Milyen munkákat hátráltatott a hosszú tél ? — Járhatatlanokká váltak a bekötő utak, korlátozták a vásútí, közúti forgalmat, szünetelt az anyagszállítás. De ennél is nagyobb gondot Okozott a Sók elfagyás. Nyíregyházán, a Vécsey közi iskolánál, a 300 ágyas tbc-szanatóriumnál, vidéken ■ például a fehérgyarmati kórháznál és másutt vakolatok, mennyezetek, kerítések, műkövek fagytak el: a kár több millió forint értékű. Hosszúra nyúlt a téli fagyszabadság is. Pedig az idén megyénkben 125 millió forint értékű létesítményt kell átadni rendeltetésének: lakásokat, iskolákat, ipari épületeket. ezer forintot adtunk a megyei építőipari vállalatnak azért, hogy a fagyos föld csákányozására a pénzösztönzést is alkalmazhassák. fiz építőiparon múlik — A kiesés egy hónap és néhány nap. Kétségtelenül megérzi a kivitelező ezt az időt. Mégis: ha az eddigieknél jobban szervezik a munkát, behozhatják az elmaradást. Javasoljuk, hogy a megyei építőipari vállalat valamennyi fontos munkánál vezesse be a kettős műszakot: erre megvan a lehetőség, a pénzügyi fedezet. Ha valamikor. akkor most bizonyíthat az építőipar: rajtuk múlik, hogy a tervezett 125 millió forint minden fillérje a megyében maradjon. Ügy véljük, a munkaverseny szélesebb kibontakozása nemcsak az égetően fontos létesítmények megépítését eredményezi majd, lehetőség nyílik több új munka indítására. Új létesítmények v —r Már említettem, megkezdődhet a termelés a nyíregyházi konzervgyárban. Ezenkívül %47 lakás építését fejezzük be megyénkben, ebből 221 Nyíregyházán készül el. Az idén minden körülmények között átadjuk végre a fehérgyarmati kórházat s befejezzük a nyíregyházi Vasvári, és csengeri gimnáziumok építését. Év végén felavathatjuk' a 300 ágyas tbc- szanatóriumot a sóstói erdőben. EZek csak a fontosabbak. Időközben folytathatjuk a fehérgyarmati gimnázium építését, megkezdhe jük a vá- sárosnaményi és a kisvárdai kórházak bővítését. Reméljük, jut erő arra is, hogy lerakjuk a paktalórántházi és az ibrá- nyi új gimnáziumok alapjait még 1933-ban. Nemcsak a nyíregyháziakat, a vidékieket is kellemesen érinti az a hír, 30» LIKAS A MEGYÉBEN hogy idén újabb 300 lukas építését kezdjük el. Ebből Nyíregyháza mellett már jut Mátészalkának, Nyírbátornak, Kisvárdának és Záhonynak is. Júliusban — ha különösebb nehézség nem adódik —■ megkezdjük a 140 férőhelyes anyás csecsemőotthon építését Sóstón, a termál medencétől északra lévő területen. Kevés a mozi, a szállodai szoba, nincs Kádfürdő Nyíregyházán — Várható-e az építésűit? — Ha az építők, a kivitelezők megfogadják tanácsunkat és bevezetik a ké'.műszakos munkát, úgy lehetőség nyílik arra is. hogy még az idén hozzálássunk a nyíregyházi köztisztasági gőz- és kádfürdő építéséhez a Malom utcán, az új Zrínyi-gimnázium mögötti üres telken. Folyamatosan, már jövőre, de legkésőbb 1965-ig megkezdjük a 600 személyes új filmszínház építését a nyíregyházi Lenin tér északi részén, ezt követően pedig az új szálloda kialakítása is megkezdődhet. Utoljára , hagytam az egyik legkél- lemsebb hírt: kormányunk lehetőséget- adott arra, hogy a korábbi terveken felül újabb gimnáziumok építéséhez kezdjünk Szabolcs-Szatmárban. Legkésőbb 1965 végéig vonulnak fel az építők az új nugy- ecsedi, nagykállói, újfehértói, demecseri, tiszavasvári és nyíregyházi gimnáziumok építéséhez. a. s. Mit tettek a nehézségek leküzdésére ? — Csak a legfontosabbakat említem. Nemrég hozzájárultunk ahhoz, hogy az 1-es számú ÉM Mélyépítő Vállalat na vasúton, hanem teherkocsikon szállítsa a sódert a nyíregyházi víztorony építéséhez; a többle^tsógítt fizetjük Ezenkívül r-r a tervezetten .-télül — 30 millió forinttal, növeltük a 'WíregyKází - töáítorataA rendszer és egységes vízmű építésére fordítandó idei öez- szeget: ez év végén a felépülő víztorony vizet ad a termelést megkezdő konzervgyárnak. Sokan méltatlankodnak a város központjában emelkedő homokhegyek miatt: reméljük, óv végén az eredmény — a munkalehetőség növekedése — ellensúlyozza a jelenlegi méltatlankodást. Mint eddig, a jövőben is konkrét segítséget kívánunk nyújtani a kivitelezőknek a nehezebben kapható anyagok beszerzésénél. Nem sajnáljuk, az anyagi áldozatot a hiányok pótlása érdekében: legutóbb például újabb 60 Hiába cikázott a fény, sütött melegen a márciusi nap, hátamat mégis megborzongatta valami, amint mentem, ahogy közeledtejn ahhoz a helyhez, melyet esztendeig munkahelyemnek mondhattam. Bizony, már lassan fél éve hagytam ott azt a homokbucka ölelte régi települést. Vele együtt a sáros utakat, az erdő árnyékában meghúzódó parányi tanyát és akikre legszívesebben emlékezek, az embereket. A vidám, erős akaratú munkatársakat, az önmagukkal is perelő, bormámort keresőket, a bizakodó fiatalokat és a napjaikat számlálgató öregeket. Az asszonyok is eszembe jutnak. Sok hajnalon találkoztam az idősebbjével, ahogy olvasót morzsolgatva jöttek a korai misékről. A páros tornyot már messziről megpillantottam. Az egyiken csillag van, a másikon kereszt, mely alig ■kísérti már az embereket. Árnyékában megtört az évszázados gyűlölet. Gyakgri a vegyes házasság. A neonfényes kultúrházban pedig együtt mulat a fiatalság. Még a lelki pásztorok is megférnek néha egy asztalnál. Ahogy habzó szájú csikóim befordultak az iroda tágas udvarára, szemem VALIKA LEVELET IRT „Ami ezzel a kislánnyal történik, kibírhatatlan... nagyon sajnálom , a barátnőmét‘* — És hol voltak a felnőttek? Szokatlan levelet kapott a megyéi pártbizottság. Szép zsinórírással írta a levelet,egy kislány és'a sorokat mély aggodalom itatta áfets'/io . ,. /VlT. .'.. Nagyon kérem, hallgassanak meg. Egy osztálytársamról Érők*'most:'"Ami' ezzel a kislánnyal történik, kibírhatatlan. Szekeres Irénnek hívják, Sóstóhegyen, a Fenyves tanya 2. szám alatt lakik és velem jár a VIII/a osztályba.. így kezdődnek a sorok. A levél többi részét már az iskola nevelői szobájában mondja el maga a hűséges kis barátnő, Rocska Valéria, — Miért a megyei pártbizottsághoz írtál? — Nagyon sajnálom a barátnőmet. Volt, .hogy nem tudott tornázni, mert leszédült volna az éhségtől a gerendáról, vagy lóról: Amíg nem voltak ilyen- szegények, négyes tanuló volt. Most meg akaratlanul tekintett a kert felé. A tégla elejű csűr irányába, aminek az utcára néző végén az a régen említett gólyafészek van. A Kis Feri bácsi kezenyoma, melyet az áttelepült gólyapár ■napok alatt tett lakhatóvá. Gallyal és tél puhította gazmaradványokkal. Szorongásom azonban pillanatok alatt szerte foszlott. Az ősz, és a hosszú tél számtalan vihara csak a fészket viselte meg. Lakóit nem. Azok megjöttek és most ott kuporognak a fészek szélenyhében. Tollúkat felborzolja ugyan a hűvösbe váltó szél, de szemük vidáman tekintget a távolba. Az erdőn túlra, a buckák tövében meghúzódó vad vizek felé, ahol ütögeti már az orrát a gólyahír és az árok partjára tűző fényben néma békák melegítik zsibbadt tagjaikat. Vajon, a régi gólyák-e? — tűnődök magamban, vagy csak fészekfoglalók, kiket az ösztön hozott az alkalmas költő helyre? Titkolt, szorongással keresem a megnyugtató bizonyítékot, a parányi jelet, amiből esetleg következtethetnék. csak sír sokszor. Ezért is lett félévkor közepes. Én szoktam neki enni adni, van, amikor nálunk is alszik, mert messze laknak az iskolától és télen nagyon hideg- van hazáig. Az osztályfőnök. Arany László megerősíti: Irén többre1 képes; de a körülményeik rosszak. Apja fiatalon, szív- betegségben meghalt. Nagyapjához került, amíg anyja egy Pest megyei állami gazdaságban dolgozott. A nagymama törődött a gyerekekkel, de már ő is idős és beteg. — Nem volt családlátogatáson? — Többször Is. Láttam, hogy szegényesein élnek, de azt nem tudtam, hogy nincs mit enniük. Az volt a baj. hogy az édesanyjával sosem találkoztam. Messze dolgozott, csak ritkán jött haza egy-két napra, akkor meg nem tudtam vele beszélni. Egyszer- kétszer írt ugyan az iskoláMintha csak ' parancsra tennék gólyáink, egyszerre állnak fel, aztán szárnyat bontanak és nagy, mély csapásokkal vitorláznak el a fellegek nyomán. Mint akik vissza sem akarnak jönni. Pedig tíz perc sem telt bele, újra itt voltak. Küszködve a széllel, a légáramlattal, az egyik csőrében gally, á másikéban csutak- nyi gaz és egy két tapogató mozdulat után a fészekjavításhoz fogtak. Kívül is, belül is. És hiába fújt tovább a szél, vagy fenyegetett a bo- rulat, azok nem törődtek semmivel. Távoztak, jöttek, jöttek, távoztak és tatarozták, készítették az új nemzedék bölcsőjét minden erejükkel. Sokáig tűnődtem e nemes vívódáson. Az embert is megcsúfoló lankadhatatlan szorgalom láttán, melyet dehogy tudok szó nélkül hagyni... Dübörögjenek fel tehát a traktorok, pattogjon a szekerek tengelye, a kocsisok ostora, villanjon a kapa, surrogjon az ásó, felejtsük el a vihart, a hosszú hideget, uz előcsalt könnyeket, hisz nincs alku, és nincs megállás! Tavasz van, az idő rohan, minden követeli a magáét. A magnak, az életnek a földben a helye... Szállási László. nak, hogy jól tanulnak-e a gyerekek? Próbáltak segíteni az iskolában? Egy nevelő megjegyzi: az esetet jelentették a városi oktatási osztálynak. Sajnos, semmit nem tudtak tenni értük. — Talán gyűjtést kellett volna indítani.... — mondja egy másik pedagógus. — Dolgozni kellene anyukámnak, meg a bátyámnak— szól közbe halkan Szekeres Irén. — Akkor lenne miből venni ennivalót, meg ruhát. Igaza van. A társadalomnak így kell segíteni ezen a szegény családon. A helyi szervek megígérték, segítenek munkát szerezni, s amiben tudnak. A látogatás óta már járt Szekereseknél a tanácskirendeltség vezetője, az iskola- igazgató, a nptanács. Az eredmény, hogy Szeke- resné és a kisfiú már dolgozik a helyi célgazdaságban. — November 30-dg szól az asszony szerződése — közlik a gazdaságban. — De ismerjük a helyzetüket és mindent megteszünk, hogy meghosszabbítsuk a szerződést, állandó kenyeret juttassunk a családnak. A tanácskirendeltség vezetője, Bodnár Gyula említi á lehetőséget, hogy a két hold földdel beléphet a nagymama a téeszbe, s megkaphatja a havi öregségi segélyt. A háztáji műveléséiben is segíthetnek. A fiúcska helyzete is megoldódik. Szakmát szeretne tanulni. Amikor Kiss Sándor, a Kemecsei Állami Gazdaság igazgatója értesült a család helyzetéről, elhatározta, hogy magához veszi a nyári idényre dolgozni — könnyebb munkára. — Ha megfelel, s ő is akarja, ősztől jó szakmát tanulhat nálunk — mondja az igazgató. — Embert nevelünk a fiúból. •ér Rocska Valika látta á Szekeres család helyzetét. Volt ereje írni. de tőle csak ennyi tellett. Felvetődik viszont a kérdés: miért nem látták ezt eddig a felnőttek s miért nem próbáltak hatékony eszközökkel segíteni?- Kopka János 1963. áBrilis 7. (j7 oly á K a
