Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

Állandóan emelkedik gazdálkodásunk eredménye írta; Danes József, az MSZMP csengeti járási bizottságának titkára A Magyar Szocialista Mun­káspárt Vili. kongresszusának határozata kimondja: „Gazda­sági előrehaladásunk sarkala­tos kérdése a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesz­tése”. A második ötéves terv előirányzata szerint a mező- gazdaságnak 22—23 százalék­kal kell növelni termelését. Ezt a feladatot csak akkor tudjuk végrehajtani, ha meg- . felelően foglalkozunk a mező­gazdasági, különösen a terme­lőszövetkezetekben folyó ter­melés feladataival. Az elmúlt pár év alatt annak ellenére, hogy a időjárás aszályos volt, Járásunk termelőszövetkezetei­ben állandóan emelkedett a gazdálkodás eredménye. 1960- ról 1962-re az 1 hold szántóra eső gazdálkodás eredménye Járási átlagban 450 forinttal emelkedett. Ennek következté­ben évről évre növekedett a tagok jövedelme is. 1961-ben egy munkaegység értéke járá­si átlagban 29,92 forint volt, 1962-ben ez már 32,6S forint lett. Az egy tagra eső jövedelém viszont az 1961-ben elért 12 ezer 153 forintról 1962-ban 12 251 forintra növekedett a háztáji jövedelmeket nem szá­mítva. ,::|n Mint látható, eredmé- nyék vannak; mégis sok ”:l:j a tennivalónk, hisz tá­volról sem használjuk ki azo­kat a lehetőségeket, amelyek járásunkban adva vannak és nagyban elősegítenék a terme­lés emelését. Sőt egyes ter­melőszövetkezeteink a legalap­vetőbb termelési eljárásokat sem alkalmazták a -múlt év­ben, megkésve végéZíék' á^mo- vényápolást a pályodiak és a méhteleinek, s ez terméski­esést okozott. Az ilyen és ha­sonló .fogyatékosságok csök­kentették a jövedelmet több termelőszövetkezetnél. A kongresszus után járási párt-végrehaj tóbizottsági ülé­sen értékeltük a termeléssel kapcsolatos problémákat, meg­tárgyaltuk a tennivalókat.. Ügy döntöttünk, hogy első­sorban a tsz-ek vezetését ja­vítjuk meg. Ennek megfe­lelően az elmúlt pár hónap alatt 17 fővel növeltük a me­zőgazdasági szakemberek szá- ,mát a járásban, melyek kö­zül 12 egyetemet vagy főis­kolát, 5 pedig középiskolát végzett. Azokat a tez-elnökö- ket. akik nem feleltek meg a követelményeknek, javasoltuk a tagságnak, hogy helyettük megfelelőbb elnököket vá­lasszanak, Ez meg is történt „Az erősebb segítse a gyen- gét”-mozgalom keretében. A több éves tapasztalattal' ren­delkező elnökök közül vállal­ták másodállásként gyengébb tsz-ek elnöki tisztségét. Ezek az elvtársak sok segít­séget tudnak adni, ami a jó gazdálkodásnak is egyik fon­tos feltétele. .:í[: A vezetés rendezése íijjll mellett az előző évek- néz viszonyítva ez évben több gondöt fordítottunk a termelőszövetkezeti tagok poli­tikai. szakmai nevelésére is. Szervezett szakmai tanfolya­mokon, konzultációkon igye­keztünk. őket felkészíteni a termelési feladatok jobb el­végzésére. Egyes községek vezetői azonban lebecsülik a dolgo­zók tanítását, nevelését. Urá­ban, Porcsalmán több eset­ben elhanyagolták a szakmai, oktatás megszervezését. Ezek nem látják azt. ha a lsz-ta- gok nevelődnek, fejlődnek, a 1 termelésben hatása mutatko­zik, szakszerűbben végzik munkájukat. Nagy gondot fordítottunk a termelőszövetkezeteik, terveinek az elkészítésére is. Az előző évek tapasztalatai alapján igyekeztünk olyan terveket összeállítani, amelyek a to­vábbiakban is elősegítik az egész járás termelését és tel­jesíthetők is. A termelőszövetkezetekben most folynak a terveket jóvá­hagyó közgyűlések. A közgyű­lések után a terveket brigá­dokra bontjuk, hogy lássák' mi a feladatuk, s megfelelő alapot teremtsünk a bontako­zó munkaversenynek. A járás termelőszövetkezeteinek múlt évi termelési eredményeihez nagyban hozzájárult a tsz-ta- gök anyagi érdekeltségének, a premizálásnak- a , bevezetése. Ezért a megyei párt és tanács vb. által kiadott közös javas­lat alapján ez évben is kidol­goztuk az anyagi érdekeltsé­get célzó premizálást. Ezt a tsz-tagság mindenütt szívesen fogadta, hisz eredményeiből ismeri ennek hasznosságát. 1962-ben a járás termelőszö­vetkezetei 8 200 000 forintot fi­zettek ki prémiumként, mely az összrészesedésen belül 12,5 százaléknak felelt meg.. Ez év­ben 18 500 000 forint kifize­tését terveztük premizálásra, ami az összrészesedés 24,5 szá­zalékának felei meg. ,::{!? Az eddig alkalmazott :{|S alapvető termelési eljá­rni! rások mellett lehetőségeink vannak az új termelési módszerek alkalma­zására. A múlt. évben már si­keresen foglakoz! unk ezek­kel a« új eljárásokkal. Egyes növényeknél növeltük a tőszá­mokat, takarmánytáp etetés­sel, öntözéssel, itatásos borjú­neveléssel kísérleteztünk, ered­ménnyel. A tapasztalatok azt mutatják, ahol á termelőszö­vetkezetek foglalkoztak ‘ ezek­kel, ott a jövedelem nagyobb volt. A takarmánytáp etetésének bevezetésével, járási viszony­latban az elmúlt másfél év alatt sikerült 12—13 hónapról 9—10 hónapra csökkenteni a sertéshizlalási időt. Több olyan termelőszövetkezetünk van, mint a szamostatárMvi, zajtai, gacsályi vagy a her- mánszegi, ahol már 8 hónapra csökkent a sertések hizlalási ideje. Szamossályiban az öntö­zött területen holdanként 400 mázsa .kiváló minőségű siló- kukorica termett, ezzel szem­ben öntözetlen területen járá­si átlagban a múlt évben hol­danként 104 mázsa silókuko­rica-termést takarítottunk be. ,í|sj A csengeri Lenin Tcr- melőszövefckezet a múlt évben vezette be az ita­tásos borjúnevelést és már az első évben borianként 600 fo­rint többletbevételt takarítot­tak meg tejből. Hasonló ered­ményeket még többet is em­líthetnék, amelyek mind azt igazolják, hagy az új terme­lési eljárások, új módszerek nagyban elősegítik a termelés emelését. Ezért határozott úgy a járási párt-végrehajtó- hizottság, hogy tsz-enként vizsgálja az új termelési eljá­rások tapasztalatait és lehe­tőségeit, majd utána párfcbi- zottsági ülésen tárgyaljuk meg a tennivalókat,, azok el­terjesztése érdekében. A fel­soroltak mellett még más in­tézkedéseket is foganatosí­tunk. Előrehaladásunk döntő feltétele a továbbiakban is az, hogy pártmunkánk homlokte­rében a termelés szervezése, segítése és ellenőrzése álljon. Ilyen szemléletmód kialakítá­sára,. munkastílusra neveljük párt-ailapszervezeteínk vezetőit és tagjait i& SÜRGETŐ FELADATOK Kétműszakos építkezést! Interjá Kocsis Lászlóval, a megyei tanács vb. tervosztály-vezetőjével ÚJ GIMNÁZIUMOK — TERVEN FELÜL GŐZFÜRDŐ NYÍREGYHÁZÁN Későn tavaszodott; b rend­kívül szeszélyes, kemény idő­járás sokhelyütt okoz aggo­dalmat: vajon megépülnek-e a tervezett ipari, kulturális, kommunális létesítmények? Munkatársunk fölkereste .Ko­csis Lásizlót, a megyei tanács vb. tervosztályának vezetőjét, s választ kért néhány időszerű kérdésre. Milyen munkákat hátrál­tatott a hosszú tél ? — Járhatatlanokká váltak a bekötő utak, korlátozták a vásútí, közúti forgalmat, szü­netelt az anyagszállítás. De ennél is nagyobb gondot Oko­zott a Sók elfagyás. Nyíregy­házán, a Vécsey közi iskolá­nál, a 300 ágyas tbc-szanató­riumnál, vidéken ■ például a fehérgyarmati kórháznál és másutt vakolatok, mennyeze­tek, kerítések, műkövek fagy­tak el: a kár több millió fo­rint értékű. Hosszúra nyúlt a téli fagyszabadság is. Pedig az idén megyénkben 125 mil­lió forint értékű létesítményt kell átadni rendeltetésének: lakásokat, iskolákat, ipari épületeket. ezer forintot adtunk a megyei építőipari vállalatnak azért, hogy a fagyos föld csákányo­zására a pénzösztönzést is al­kalmazhassák. fiz építőiparon múlik — A kiesés egy hónap és néhány nap. Kétségtelenül megérzi a kivitelező ezt az időt. Mégis: ha az eddigiek­nél jobban szervezik a mun­kát, behozhatják az elmara­dást. Javasoljuk, hogy a me­gyei építőipari vállalat vala­mennyi fontos munkánál ve­zesse be a kettős műszakot: erre megvan a lehetőség, a pénzügyi fedezet. Ha valami­kor. akkor most bizonyíthat az építőipar: rajtuk múlik, hogy a tervezett 125 millió forint minden fillérje a me­gyében maradjon. Ügy véljük, a munkaverseny szélesebb ki­bontakozása nemcsak az ége­tően fontos létesítmények megépítését eredményezi majd, lehetőség nyílik több új munka indítására. Új létesítmények v —r Már említettem, meg­kezdődhet a termelés a nyír­egyházi konzervgyárban. Ezenkívül %47 lakás építését fejezzük be megyénkben, eb­ből 221 Nyíregyházán készül el. Az idén minden kö­rülmények között átadjuk végre a fehérgyarmati kórhá­zat s befejezzük a nyíregyhá­zi Vasvári, és csengeri gimná­ziumok építését. Év végén fel­avathatjuk' a 300 ágyas tbc- szanatóriumot a sóstói erdő­ben. EZek csak a fontosab­bak. Időközben folytathatjuk a fehérgyarmati gimnázium építését, megkezdhe jük a vá- sárosnaményi és a kisvárdai kórházak bővítését. Reméljük, jut erő arra is, hogy lerakjuk a paktalórántházi és az ibrá- nyi új gimnáziumok alapjait még 1933-ban. Nemcsak a nyír­egyháziakat, a vidékieket is kellemesen érinti az a hír, 30» LIKAS A MEGYÉBEN hogy idén újabb 300 lukas építését kezdjük el. Ebből Nyíregyháza mellett már jut Mátészalkának, Nyírbátornak, Kisvárdának és Záhonynak is. Júliusban — ha különösebb nehézség nem adódik —■ meg­kezdjük a 140 férőhelyes anyás csecsemőotthon építését Sóstón, a termál medencé­től északra lévő területen. Kevés a mozi, a szállodai szoba, nincs Kádfürdő Nyíregyházán — Várható-e az építésűit? — Ha az építők, a kivitele­zők megfogadják tanácsunkat és bevezetik a ké'.műszakos munkát, úgy lehetőség nyílik arra is. hogy még az idén hozzálássunk a nyíregyházi köztisztasági gőz- és kádfürdő építéséhez a Malom utcán, az új Zrínyi-gimnázium mögötti üres telken. Folyamatosan, már jövőre, de legkésőbb 1965-ig megkezdjük a 600 sze­mélyes új filmszínház építé­sét a nyíregyházi Lenin tér északi részén, ezt követően pedig az új szálloda kialakí­tása is megkezdődhet. Utoljá­ra , hagytam az egyik legkél- lemsebb hírt: kormányunk le­hetőséget- adott arra, hogy a korábbi terveken felül újabb gimnáziumok építéséhez kezd­jünk Szabolcs-Szatmárban. Legkésőbb 1965 végéig vonul­nak fel az építők az új nugy- ecsedi, nagykállói, újfehértói, demecseri, tiszavasvári és nyíregyházi gimnáziumok épí­téséhez. a. s. Mit tettek a nehézségek leküzdésére ? — Csak a legfontosabbakat említem. Nemrég hozzájárul­tunk ahhoz, hogy az 1-es szá­mú ÉM Mélyépítő Vállalat na vasúton, hanem teherkocsikon szállítsa a sódert a nyíregy­házi víztorony építéséhez; a többle^tsógítt fizetjük Ezenkívül r-r a tervezetten .-té­lül — 30 millió forinttal, nö­veltük a 'WíregyKází - töáítorataA rendszer és egységes vízmű építésére fordítandó idei öez- szeget: ez év végén a felépülő víztorony vizet ad a termelést megkezdő konzervgyárnak. Sokan méltatlankodnak a vá­ros központjában emelkedő homokhegyek miatt: reméljük, óv végén az eredmény — a munkalehetőség növekedése — ellensúlyozza a jelenlegi mél­tatlankodást. Mint eddig, a jövőben is konkrét segítséget kívánunk nyújtani a kivite­lezőknek a nehezebben kapha­tó anyagok beszerzésénél. Nem sajnáljuk, az anyagi áldozatot a hiányok pótlása érdekében: legutóbb például újabb 60 Hiába cikázott a fény, sütött melegen a márciusi nap, hátamat mégis meg­borzongatta valami, amint mentem, ahogy közeledtejn ahhoz a helyhez, melyet esztendeig munkahelyem­nek mondhattam. Bizony, már lassan fél éve hagytam ott azt a ho­mokbucka ölelte régi tele­pülést. Vele együtt a sáros utakat, az erdő árnyéká­ban meghúzódó parányi ta­nyát és akikre legszíveseb­ben emlékezek, az embere­ket. A vidám, erős akaratú munkatársakat, az önma­gukkal is perelő, bormá­mort keresőket, a bizakodó fiatalokat és a napjaikat számlálgató öregeket. Az asszonyok is eszembe jut­nak. Sok hajnalon talál­koztam az idősebbjével, ahogy olvasót morzsolgatva jöttek a korai misékről. A páros tornyot már messziről megpillantottam. Az egyiken csillag van, a másikon kereszt, mely alig ■kísérti már az embereket. Árnyékában megtört az év­százados gyűlölet. Gyakgri a vegyes házasság. A neon­fényes kultúrházban pedig együtt mulat a fiatalság. Még a lelki pásztorok is megférnek néha egy asztal­nál. Ahogy habzó szájú csi­kóim befordultak az iroda tágas udvarára, szemem VALIKA LEVELET IRT „Ami ezzel a kislánnyal történik, kibírhatatlan... nagyon sajnálom , a barátnőmét‘* — És hol voltak a felnőttek? Szokatlan levelet kapott a megyéi pártbizottság. Szép zsinórírással írta a levelet,egy kislány és'a soro­kat mély aggodalom itatta áfets'/io . ,. /VlT. .'.. Nagyon kérem, hallgas­sanak meg. Egy osztálytár­samról Érők*'most:'"Ami' ezzel a kislánnyal történik, kibír­hatatlan. Szekeres Irénnek hívják, Sóstóhegyen, a Feny­ves tanya 2. szám alatt la­kik és velem jár a VIII/a osztályba.. így kezdődnek a sorok. A levél többi részét már az isko­la nevelői szobájában mondja el maga a hűséges kis ba­rátnő, Rocska Valéria, — Miért a megyei pártbi­zottsághoz írtál? — Nagyon sajnálom a ba­rátnőmet. Volt, .hogy nem tu­dott tornázni, mert leszédült volna az éhségtől a gerendá­ról, vagy lóról: Amíg nem voltak ilyen- szegények, né­gyes tanuló volt. Most meg akaratlanul tekintett a kert felé. A tégla elejű csűr irá­nyába, aminek az utcára né­ző végén az a régen emlí­tett gólyafészek van. A Kis Feri bácsi kezenyoma, me­lyet az áttelepült gólyapár ■napok alatt tett lakhatóvá. Gallyal és tél puhította gaz­maradványokkal. Szorongásom azonban pil­lanatok alatt szerte foszlott. Az ősz, és a hosszú tél számtalan vihara csak a fészket viselte meg. Lakóit nem. Azok megjöttek és most ott kuporognak a fészek szélenyhében. Tollúkat fel­borzolja ugyan a hűvösbe váltó szél, de szemük vi­dáman tekintget a távolba. Az erdőn túlra, a buckák tövében meghúzódó vad vi­zek felé, ahol ütögeti már az orrát a gólyahír és az árok partjára tűző fényben néma békák melegítik zsib­badt tagjaikat. Vajon, a régi gólyák-e? — tűnődök magamban, vagy csak fészekfoglalók, kiket az ösztön hozott az alkal­mas költő helyre? Titkolt, szorongással keresem a megnyugtató bizonyítékot, a parányi jelet, amiből esetleg következtethetnék. csak sír sokszor. Ezért is lett félévkor közepes. Én szoktam neki enni adni, van, amikor nálunk is alszik, mert messze laknak az iskolától és télen nagyon hideg- van hazáig. Az osztályfőnök. Arany László megerősíti: Irén több­re1 képes; de a körülményeik rosszak. Apja fiatalon, szív- betegségben meghalt. Nagy­apjához került, amíg anyja egy Pest megyei állami gaz­daságban dolgozott. A nagy­mama törődött a gyerekek­kel, de már ő is idős és be­teg. — Nem volt családlátoga­táson? — Többször Is. Láttam, hogy szegényesein élnek, de azt nem tudtam, hogy nincs mit enniük. Az volt a baj. hogy az édesanyjával sosem találkoztam. Messze dolgozott, csak ritkán jött haza egy-két napra, akkor meg nem tud­tam vele beszélni. Egyszer- kétszer írt ugyan az iskolá­Mintha csak ' parancsra tennék gólyáink, egyszerre állnak fel, aztán szárnyat bontanak és nagy, mély csa­pásokkal vitorláznak el a fellegek nyomán. Mint akik vissza sem akarnak jönni. Pedig tíz perc sem telt bele, újra itt voltak. Küsz­ködve a széllel, a légáram­lattal, az egyik csőrében gally, á másikéban csutak- nyi gaz és egy két tapoga­tó mozdulat után a fészek­javításhoz fogtak. Kívül is, belül is. És hiába fújt tovább a szél, vagy fenyegetett a bo- rulat, azok nem törődtek semmivel. Távoztak, jöttek, jöttek, távoztak és tataroz­ták, készítették az új nem­zedék bölcsőjét minden ere­jükkel. Sokáig tűnődtem e nemes vívódáson. Az embert is megcsúfoló lankadhatatlan szorgalom láttán, melyet de­hogy tudok szó nélkül hagy­ni... Dübörögjenek fel tehát a traktorok, pattogjon a sze­kerek tengelye, a kocsisok ostora, villanjon a kapa, surrogjon az ásó, felejtsük el a vihart, a hosszú hide­get, uz előcsalt könnyeket, hisz nincs alku, és nincs megállás! Tavasz van, az idő rohan, minden követeli a magáét. A magnak, az életnek a földben a helye... Szállási László. nak, hogy jól tanulnak-e a gyerekek? Próbáltak segíteni az isko­lában? Egy nevelő megjegyzi: az esetet jelentették a városi ok­tatási osztálynak. Sajnos, semmit nem tudtak tenni ér­tük. — Talán gyűjtést kellett volna indítani.... — mondja egy másik pedagógus. — Dolgozni kellene anyu­kámnak, meg a bátyámnak— szól közbe halkan Szekeres Irén. — Akkor lenne miből venni ennivalót, meg ruhát. Igaza van. A társadalom­nak így kell segíteni ezen a sze­gény családon. A helyi szer­vek megígérték, segítenek munkát szerezni, s amiben tudnak. A látogatás óta már járt Szekereseknél a tanácskiren­deltség vezetője, az iskola- igazgató, a nptanács. Az eredmény, hogy Szeke- resné és a kisfiú már dolgo­zik a helyi célgazdaságban. — November 30-dg szól az asszony szerződése — közlik a gazdaságban. — De ismer­jük a helyzetüket és min­dent megteszünk, hogy meg­hosszabbítsuk a szerződést, állandó kenyeret juttassunk a családnak. A tanácskirendeltség veze­tője, Bodnár Gyula említi á lehetőséget, hogy a két hold földdel beléphet a nagymama a téeszbe, s megkaphatja a havi öregségi segélyt. A ház­táji műveléséiben is segíthet­nek. A fiúcska helyzete is meg­oldódik. Szakmát szeretne ta­nulni. Amikor Kiss Sándor, a Kemecsei Állami Gazdaság igazgatója értesült a család helyzetéről, elhatározta, hogy magához veszi a nyári idény­re dolgozni — könnyebb munkára. — Ha megfelel, s ő is akar­ja, ősztől jó szakmát tanul­hat nálunk — mondja az igazgató. — Embert neve­lünk a fiúból. •ér Rocska Valika látta á Sze­keres család helyzetét. Volt ereje írni. de tőle csak ennyi tellett. Felvetődik viszont a kérdés: miért nem látták ezt eddig a felnőttek s miért nem próbáltak hatékony esz­közökkel segíteni?- Kopka János 1963. áBrilis 7. (j7 oly á K a

Next

/
Oldalképek
Tartalom