Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

A tizennyolcadik pont „Nincs szükség többé tanulóifjúságunk szárma* töm. szerinti kategórlzálá* sára.” Széles, körű vitát váltott ki a kongresszusi irányelvekben szereplő 18. pont fenti mon­:'tP. Sokat és hosszú hónapokig beszéltek róla a pedagógusok, az oktatásügy illetékesei, az egyszerű emberek. Megnyug­vás kísérte e kijelentést, ugyanakkor aggódás és féltés csendült ki sokszor a szavak­ból: vajon nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe a mun­kások, parasztok, a fizikai dolgozók gyermekei a közép­iskolai, df főként a főiskolai és egyetemi felvételeknél. Biztosíthat juk-e, hogy a tu­dásban egyszerű és tanu­latlanabb szüleik miatt — alacsonyabb szintről Induló munkás és parasztgyerekek nem kerülnek majd hátrá­nyos helyzetbe az iskolában, s később az életben? Most, amikor sor kerül a jelentkezésekre, majd a felvé­teli vizsgákra, most mutat­koznak a gyakorlatban is annak 3 jelei, hogyan sike­rült tenni is a munkás- és pa­rasztgyerekek érdekében? Már most is értékes tapasz­talatokat szerezhetünk, a szociális korlátozások mecha­nikus alkalmazásának eltör­lése után mennyit tett azért a társadalom, hogy biztosítsa az egyszerű fizikai dolgozók Balnak, leányainak továbbta­nulásához nélkülözhetetlen politikai, anyagi, szociális és nevelési feltételeket. Fejlő­dött e a kívánt mértékben az oktató-nevelő munka? Mert a származás szerinti kategória eltörlése nem je­lentheti, hogy figyelmen kí­vül hagyjuk az osztályokat, az ezekkel jelentkező és még fel nem számolt különbséget. Röviden; egy tanyán szüle­tett és tanyasi iskolába járt proletárgyerek nyilvánvalóan hátrányos helyzetben van a városi mérnök, vagy tanár gyerekével már a középiskola első osztályában. Sok helyütt megtalálható még ma is az osztatlan tanítás, a tanyai ta­nuló kilométereket gyalogol az iskoláig, napközi, más le­hetőségek híján csak este ehet főtt ételt. Ezenkívül is megtalálható az értelmiségiek, vagy más rétegbeliek gyere­keinek nyilvánvaló előnye. Egy számadat. Az ország lakosságának mintegy 70 szá­zaléka (Szabolcs-Szatmárban ettől is magasabb) fizikai dolgozó, munkás és paraszt. A középiskolákban tanulók kö­zött ugyanakkor csak 44 szá­zalékos a fizikai dolgozók gyermekének aránya. A hátrányt tehát még évek múlva sem tudjuk behozni. Nem lehet ezért a munkás és parasztgyermekeket bün­tetni. Ezért egy ideig Igenis figyelembe kell venni. hogy a fizikai dolgozó szülőle gyer­mekei megfelelő arányszám­ban képviseltessék magukat a középiskolákban, főiskolá­kon és egyetemeken. Ez sem­miképpen nem jelent valami­féle burkolt származás sze­rinti megkülönböztetést. Csu­pán azt, hogy már az általá­nos iskola első osztályától kezdve tudatosan készítsük fel az egyetemre a tanyai, fa­lusi, s a munkásszülők gyer­mekeit. Hogyan foglalkoznak a gye­rekkel a pedagógusok? — ettől függ az eredmény. Tudjuk, a tehetséget nem a nagy tárgyi tudás jelenti. A fenti adat azt is bizonyítja, hogy az értelmiségi gyereket senki sem akarja kiszorítani az iskolából, hiszen ma jóval több ilyen gyerek tanul, mint a felszabadulás előtt. Ám, a felvételi bizottságok kötelessége felmérni a tanulás iránti hajlamot, a tehetséget, mérlegelni a lehetőségeket, ha arról van szó, hogy a fizikai dolgozó gyermeke netán ki­sebb lexikális tudással ren­delkezik, mint másik társa- Jó szemmel észrevenni a te­hetséget, s biztosítani annak fejlődését, ez a mostani, köz­vetlen tennivaló. A megye tervei között nagy súllyal szerepel a középiskolai hálózat szélesítése. Az, hogy tegyük a középiskolát a nép iskolájává. Ha elérjük e cél­kitűzést, már sokat tettünk, azért is, hogy továbbtanulhas­sanak a munkás- és paraszt­gyermekek. Nagyobb így a lehetőség a főiskolai, egyete­mi kiválasztást illetően is. Ez­zel eleve biztosítjuk a fizikai dolgozók gyermekeinek na­gyobb arányban való tovább­tanulását Emlékszünk még rá, hogy a munkás—paraszt származá­si) tanulók továbbtanulásá­hoz szükséges jellemzés álta­lában sablon alapján készült. Az értelmiségi és egyéb ka­tegóriájú gyermekek bő és szinte mindenre kiterjedő jel­lemzésével szemben itt meg­elégedtek néhány elcsépelt mondat odavetésével. „Úgyis felveszik!” — volt a jelszó, s ennyiben olykor ki is me­rült a velük való törődés. A származás szerinti katei- gória eltörlése nem csökken­tette, ellenkezőleg növeli a pedagógusok felelősségét ezek­ért a gyermekekért. Hogy valaki munkásnak, paraszt­nak a gyermekeként született, ez már nem- helyzeti előny. A szocialista iskola —, műve­lődéspolitika természetesen nem hagyhatja figyelmen kí­OLVASONK JRJA: Termelőszövetkezetünkben az aszály és a vezetés hiá­nyosságai miatt, a mült évben nem értük e] a várt ered­ményt. A vezetés megjavítása érdekében a járási pártbizott­ság javasolta, hogy a szom­szédos Vencsellö termelőszö­vetkezeti elnöke —- ahol ta­valy 40 forinton felül volt az egy munkaegység értéke — patronálja szövetkezetünket. Jung János elvtársat, mi nem­csak patronálónak, hanem el­nöknek is megválasztottuk. Nagy a bizakodás tagjaink között, hogy egy tapasztalt vezető került a szövetkezet élére. Ezért is bátorkodtunk bur­gonyatermelési versenyt ia vül, hogy ezek a diákok messzebbről startoltak, mint a többiek. Jó úton halad az oktatási reform megvalósítása. A munka neheze azonban csak eztán következik. A pedagó­gusok, a falu közössége, a gyárak, a szervek feladata megteremteni a végrehajtás­hoz szükséges anyagi feltite- laket. Megyénkben háromezer diák bejáró. Szűkében va­gyunk a kollégiumoknak, s még sokáig ez marad a hely­zet, hiszen nagy anyagi ál­dozatokkal jár a megoldás, Amit viszont kihasználhat­nánk, mégis alig élünk vele: o tanulószobák létesítése, ta­nári segédlet a felkészülésnél. Fontos szerepet kellene szán­ni a vidéki tanulók szakköri foglalkoztatottságának. És be­hatóan kellene foglalkozni a gondolattal.: hogyan adhatna az iskola meleg ételt a bejá­ró diákoknak. Szint.e a minimális ez. de már most ősszel meg kellene csinálni, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyerekek Jobb tanulását elősegítsük. A megye vezetői, illetékesei, az országos szervek intézke­dései alapján, s helyi erőből is sokat tettek, tesznek a gyö­keres változásért. Uj tananya­gok, tankönyvek segítik e munkát. Egyre nagyobb • a ta­nár, a szaktanárigény, amely­nek teljesítése után szakosít­hatjuk a falusi iskolák min­degyikét, megszüntetjük az osztatlan tanítási rendszert Az újfehértói és a kállósem- .iéni példa igazolja: lebet a tanyákon is körzeti, bentlaká­sos kollégiumokat nyitni. Csak akarat, a társadalom megmozdulása, anyagi és er­kölcsi ereje kell hozzá. Nyilvánvaló már: a vitat­kozás, az értetlenség, az aggó­dás ideje lejárt. A mondat mögött, hogy nincs szükség többé a tanulóifjúság szár­mazás szerinti kategórizálá- sára, nagy munka kezdete van. A siker azon múlik, mit te­szünk érte már most. azonnal, hogy felkészültebbek, ráter­mettebbek legyenek a munkás, paraszt szülők gyermekei! Kopka János. kezdeményezni. Mi a burgo­nya nagy részét őszi mély­szántásba ültetjük. Az ülte­tendő terület többsége a múlt évben istállótrágyázva volt Van egv ötvenhoktas terü­letünk, amiben pillangós ta­karmányt termeltünk. Ezen el akarjuk érni a 120—130 mázsás holdankáriti átlagot. Holdanként egymázsa szu­perfoszfátot, 60 kiló káü sót és 80 kiló pétisöt adagolunk, összesen 500 hold lesz a bur­gonyavetésünk, amiből 200 hold esi rázta tott gumóval lett beültetve- Holdanként 23—34 ezer tövet ültetünk. Brevák Béla vb. elnök, Balsa Több mint kétszeresére növelte export­termelését cs háziipar MÉRLEGZÁRÓ KÖZGYŰLÉST TARTOTT A HISZÖV Szerdán délután tartotta az 1962- évi mérlegzáró küldött­gyűlését Nyíregyházán a Jó­zsef Attila Művelődési Ház nagytermében ® Ssabolcs- Szatroár Megyei Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetke­zet. A tanácskozáson, melyen több mint félezer tag jelent meg, Nagy Sandámé elnök ismertette a vezetőség beszá­molóját. Bevezetőben elmondotta, hogy mint korábban, úgy a múlt esztendőben is eredmé­nyes munkát végeztek a szö­vetkezet tagjai. Az 1968. évi termelési ter­vet, mely 13 400 008 fo­rint volt, 13 625 000 fo­rintra teljesítették. Ez 8(Ki tagnak -ji érdeme. — Különös gondot fordítot­tunk ap exporttervek teljesí­tésére — folytatta. — Az 1961. évi 1 100 000 forinttal széniben 1062-ben 2 920 000 forint értékű árut termeltünk a külföldi ál­lamok megrendelésére. Külö­nösen örvendetes a népművé­szeti tevékenység fellendülése, melyet mutat az is, hogy a múlt esztendőben 3 431 000 fo­rint értékű népművészeti ter­méket gyártottunk. Három brigádunk dolgo­zik a szocialista cím elnye­réséért, 10 dolgozónk ka­pott Kiváló Szövetkezeti Dolgozó oklevelet, az ibrányi és a nagyszállás; részlegek jó munkájukért ok­levelet és 1000—-1000 forint jutalomban részesültek. Tovább javult a lakosság szolgáltató- javító részlegek munkája is. Tavaly 400 0000 forint értékű munkát végeztek. 1962-ben végzett munka eredményeként szövetkezetünk 693 000 forint tiszta jövedelmet ért el, mely­ből 230 000 forintot osztunk ki tagjaink között nyereségré­szesedés címén. A múlt évben csaknem 1 millió forintot esz­közöltünk különböző beruhá­zásokra. Ezután az 1963-as év mun­kájával foglalkozott. Elmondotta, hogy a szövet­kezet 16 millió forintos terme, iési terve minden tagtól be­csületes munkát kíván, mert cs&k így lehetséges a teljesí­tése. Az eredmények Jók, hisz *z első negyedéves tervet, mely 3 700 000 forint veit, 4 200 000 forintra teljesí­tettek. A beszámolót sok hozzászó­lás követte, majd megválasz­tották a szövetkenet új veze­tőségét, s q különböző bízott. Ságokat. A nagykállói Zöld Mező Ts*-ben három S4 méter hosszú dohánypajtát építenek fel a dohány szüreteléséig. Foto: Elek Emil. „3CeJietnesen eialódtunli* Mi lelt a cipész kissé piacra járó inasaival? Piacra járó inasok 1962- ben címmel cikk jelent meg a Kelet-Magyarország múlt évi, október 21 számában: a Nyíregyházi Cipész KTSz négy tanulólánya panaszolta el rossz sorát. Piacra, tejivó­ba, kocsmába (!), varrónőhöz küldözgetik őket munkaidő­ben, olykor befogják házi munkák végzésébe — sorjáz­ták a szakszerveretnél. Az­tán a legnagyobb sérelmet közölték: miután szólni mer­tek, büntetésként megfosztot­ták őket a reggelizési időtől. Ez volt a helyzet fél év­vel ezelőtt, amelyhez az új­ságcikk megjelenéseikor a fé­lelem. társult: „Ezután bizto­san meg rpsszahb lesz... A KRITIKUS NAPOK — Rosszabb lett a helyze­tük? A lányok — akik most ép­pen elméleti oktatáson van­nak a Makarenkó utcai ipari iskolában, messze a „sértet­tektől” — szinte egymást elő­zik a válaszolásban; — Oh, nem, dehogy, most már minden rendben van. Most ' már. De a kritikus napokban;, amikor még az új­ságcikk volt a téma az üzem­ben, le kellett nyelniük egy­néhány megjegyzést a köz­vetlen munkatársaktól. Ilye­neket: „Nehogy szólj nekik, mert mindjárt rohannak a szakszervezethez!”, „Ezer bo­csánat, hogy meg mertem kérni..." A korban alig idő­sebb segédek nyomban tes­sékelni, magázrú kezdték őket, amelyben jóadag gúny volt. — De a vezetők és külö­nösen Bandi bácsi — ez Holka András, az elnök — iók vol­tak hozzánk —* emlékezik Banka Etelka. Bánhegyi Zsu­zsa és Béda Ica bólogatássnl erősítik ezt. Pongor Erzsiké nincs jelen, fekvő beteg. — Egyszer fényképészek jöttek, a Képes Újságtól, $ lejátszanak velünk a dióve­rést, a kabalababázást, meg a beszélgetéseinket. Csak ké­sőbb tudtuk meg, hogy ki akarják tenni a képünket is az újságba. Szerencsére a ri­port elmaradt. „FÁfT, NEM TETT fÓT A HÍRÜNKNEK“ Szerencsére? Hogyan? Ta­lán megbánták, amit tettek, jobb lett volna hallgatni? — Bandi bácsit, az elnököt megsértettük, hogy először nem neki szóltunk... Pedig jó hozzánk... S már mondják is, az utób­bi időben otthon érzik magu­kat a szövetkezetben,'*- nem kell futkosniuk, szakember figyeli n munkájukat. Segí­tik őket, az elnök le nem veszi a szemét róluk, szigorú, ha rosszul csinálnak valamit, de tud dicsérni is... Síp utca, cipész ktsz. Halkó András elnök őszin­te: — Fájt a cikk, nem tett jót a hírünknek. De igazat mondott s mi okultunk. GYORS INTÉZKEDÉS Először az előfeltételt te­remtették meg a fiatalok kép­zéséhez: bevezették a szalag- termelést, nőtt az egyéni fe­Milyen új létesítményeik tervdokumentációin dolgozna); a nyíregyház) Tervező Iroda mérnökei? — fordultunk kér­désünkkel SchoAtz Béla fő­mérnökhöz. — Számtalan lakóház, köz­épület tervezési munkálatait végzi jelen pillanatban iro­dáink. Az elkövetkező évek folyamán sok új épülettel gazdagodik megyénk: Nyíregyházán, Fehérgyar­matom és Ttsaawsváribam ki­lencvenöt — nagyrészt típus­tervek alapján készülő — lakóházat tervezünk. Tervezés alatt áll négy gimnázium­épület. Baktalórántházára, Ib- rányba és Uj fehértóra 8 tan­csoportos, Nagy öcsédre pedig egy 12 tancsoportes gimná­ziumot építünk. Baktalóránt­házára egy negyven gyermek elhelyezésére alkalmas böl­csőde-épület és új postahiva­tal tervein dolgozunk. Jelenleg a legnagyobb mé­retű tervezésünk a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat 600 vagono® növópysiiója. Ez lesz a megye' legmagasabb — 43 méteres — épülete. A válla­latnak több üzemi épületet is tervezünk, 6 ezek agy része már kivitelezés alatt áll. Elkészítette a Tervező Iro­da a nyíregyházi pályaudvar tani a lányokat az utolsó vizs­ga után is, jó kereseti lehe­tőség van a szövetkezetben, Ékre viszont csak akkor ke­rülhet sor, ha megfogadják a tapasztalt idősebb szakembe­rek tanácsait s becsülik a szakmájukat. BOSSZÚÁLLÁS HELYETT TÖRŐDÉS tóotü tér beépítési tervet, a javaslatot tett, bogy a jelen­leg épülő házakon kívül több új épület kellene az állomás előtti térre. Az áüamóstél nem messze van a Petőfi kisétterem. En­nek a helyén korszerű Biszt­ró épül majd. Most folyik s Zrínyi Ilona utcán felépíten­dő Állami Biztosító- és saj újépület tervezése ia. Április vegére készül el a Béke mozi födéanszerkezeit- átépítési terv doku men tációja- Ennek a terveit soron kívül készíti a Tervező Iroda. Az átépítéssel nem oldódik meg tolié* egészében a merni prob­lémája. N«m lesz korszerűbb, de biztonságosan üzemeltet­hetik majd. Az épülő vízmű műhelyeit, irodát, az Északi temető ra­vatalozóját, a Gelka szerviz épületénél; átalakítását nem­régiben készítettük el — fe­lette be ismertetőjét a Ter­vező Iroda íőmémoke. (S3) lelősség. A lányokat egymás­tól távoleső munkahelyre ál­lították, hogy ne legyen le­hetőség a tereferéfe, amely-» re az idősebbek előszeretet­tel és joggal ■ — hivatkoz­tak a lányok megítélésében. Valamennyiükért szakmun­kást tettek felelőssé. Így so­kat haladtak a tanulók a szakmában. — De még mindig nem eleget. Már nem fegyelmezet­lenek, megállják a helyüket az iskolában is. Gyakorlati­lag azonban sok pótolni va­lójuk van. Ezt mondja az elnök s tr.ég hozzáteszi: ők itt akarják tar­Halkó András: Nem volt egyszerű dolog rendet terem­teni. Nálunk olyanok dolgoz­nak többségben, akik a ma­gánszektor nem egészen em­berséges törvényeit szokták meg.- De máris lemérhető a változás. A lányok: Kellemesen csa­lódtunk, visszanyertük a ked­vünket Alig várjuk, hogy megalakuljon a tánccsoport, a kézilabdacsapat vállalko­zunk. Es nagyon nagyon sze­retnénk jó szakemberek len­ni... A tanulság: Ahol bosszú ál­lás helyett ki tudják javíta­ni a vétett hibát újból és új­ból meg tudnak tisztulni, ott a mi tásuda lmunk értékes kollektívája él együtt. Angyal Sándor. Nyírbátorban lesz a megye legmagasabb épülete Beszélgetés a nyíregyházi Tervező Iroda főmérnökével 3 1963. április 18. Mosván adunk több burgonyát a városnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom