Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-25 / 95. szám
Éljen a munkásosztály győzelmes eszméje, a marxizmus-—leninizmus! Emberek és közügyek Van egy füzet a városi tanácson, melyet a közkutakkal kapcsolatos panaszoknak rendszeresítettek. Nem nagy dolog, mégis figyelemre méltó. Ez évben április közepéig 65 városi lakos eszközölt bejegyzést a füzetbe vagy jelentette panaszát, s ugyanennyinek orvosolták is azt. Egy pillanatra álljunk csak .meg. Hisz az utóbbi megállapítás sántít. Igen, mert nem 65 embernek, hanem ezreknek a kívánságát teljesítették. Hogy kicsoda? A tanács. Ki érdemel dicséretet érte? Nyilván a tanács dolgozói is, de elsősorban a panasztevők, a nyitott szemmel járók, akik szívükön viselik embertársaik ügyes-bajos dolgait, kívánságait. S közben talán nem is gondolnak arra, hogy ezzel akarva nem akarva bekapcsolódnak a közügyek intézésébe. Államérdeket, népérdeket képviselnek. Ezeket az embereket társadalmi tanácstagi rang illeti meg. Nem egyedül álló példa. Nemrégiben egy ember azt kérte, hogy az Űjszőlő utcai óvoda környékét hozzák rendbe. Más új autóbusz megállóra tett javaslatot. A szocialista állam fejlődésével együtt jár, a szocialista demokrácia fejlődése is. Egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik tevőlegesen vállalnak részt az államügyek intézéséből, cselekednek a nép érdekében. Kállai Gyula elvtárs mondotta az MSZMP Politikai Akadémián tartott előadásában: „A bírálat, a javaslattétel a szocialista demokrácia komoly fokmérője és a fejlődés nagy hajtóereje. A nép javaslatait fel kell karolni, azokat meg kell vizsgálni, s a lehetőségekhez képest meg kell valósítani,” Ezért fontos vonása a szocialista demokrácia fejlesztésének a tömegek véleményének, javaslatainak és bírálatának állandó, rendszeres és alapos tanulmányozása és hasznosítása. Csak ezek figyelembe vételével fejlődhet tovább államunk. válhat egyetemes népi állammá. Lehet-e más célunk mint az, hogy ezt a várost mindenki sajátjának érezze, aki Nyíregyházán lakik? Nem. S akkor lesz igazán teljes értékű az a munka, melyet városi tanácsunk, tagjai s vezetői végeznek, ha a Nyírség fővárosának minden lakója felelősséget érez szűkebb hazája fejlődéséért, az itt észlelhető problémák megoldásáért, a bajok orvoslásában pedig önzetlenül segít. Az elmúlt hónapokban, de különösen a tanácsválasztá- sok idején számos tanújelét tapasztaltuk a közügy iránti nagy érdeklődésnek. Nyíregyháza 127 tanácstagi választó körzetéből a lakosság több száz közérdekű bejelentést tett, vagy élt a szocialista demokrácia nyújtotta bírálat lehetőségeivel egyes, általuk helytelennek ítélt intézkedésekkel kapcsolatban, s ugyanakkor javaslatokkal is segítették a hibák megszünA jövő iskolája Penészleken Osztályközösség helyén iskolaközösség — Öt tanteremben hat tanulócsoport — Újságolvasó gyerekek A penészleki iskola tantestületében végbement változások törvényszerű következményeként megváltozott az oktató-nevelő munka hatékonysága. Az udvaron a tornaóra keretében az egyik osztály kézilabdázók. A folyosó ablakán keresztül figyeljük őket. Felsősök. Abban a korban vannak, amikor a gyerek indulatai általában féktelenné válnak. És mosit mégis meglepetéssel tapasztaljuk, hogy a gyerekes fürgeség és játékosság nem lép át az isimert, rossz végletekbe: nem ugrálnak, nem ütik egymást kaján- kodva. amíg egyi ket-mósi kát nem látja a nevelő. Holló János elmondja, hogy a gyerekek viselkedése egykét év óta ilyen. Bizonyos kiegyenlítettség következett be a tanulók magatartásában. A folyosó még délben is tiszta. Reggel óta jó néhány szünet volt, s azóta, nem takarítottak. Sehol, semmi jele a tízperceknek: a papír és egyéb hulladékoknak. Mindezekre magyarázatot ad az iskolában kialakult tanítási mechanizmus, a ka- bimetrendszerű oktatás. Az igazgató így mondja: — Nem volt könnyű ezt bevezetni és legalább olyan nehéz volt meghonosítani, véglegesíteni. Még ma is úgy érezzük, kezdeti állapotban van, de törjük az utat. A kabinetrendszer lényeges tartalmi, minőségi változásokat hozott. Ezek között első helyen kell említeni, hogy az osztályközösségeket felváltotta az iskolaközösség. A gyerekek nemcsak saját magukért éreznek felelősséget, hanem egymásért is. Mindez ott kezdődött, hogy az új rendszerű oktatás megszüntette a tantermek különbségét. Minden tanterem mindenkié. Szünetben váltják egymást az osztályok, a tanrend szerint. öt foglalkozó terem van: így fizika-kémia, biológia, történelem-földrajz, stb. Az öt kabinetben hat tanulócsoport tud foglalkozni, ugyanis egy csoport tornaóráját nyáron a szabadban, télen a zsi- bogóban oldják meg. Ha mást nem néznénk, csak azt, hogy ily módon megyeszerte hány tanterem szabadulna fel — már ezért is jó a kabinet- rendszerű oktatás. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az iskoláinknak egy, kettő, három tantermet építünk. A szertári anyagok nyitva állnak. Még soha semmi sem tűnt el. — Jobban vigyáznak rájuk — mondja az igazgató, — mint tulajdon holmijukra. Ugyancsak megragadja a figyelmünket a folyosón elhelyezett többféle újság. Ez is az új rendszerű oktatás óta van így. A gyerekek elolvassák a lapokat, de nem tépik össze őket. Már többször felmérték, van-e valami eredménye az újságok kirakásának. Mindig a közelmúlt napok cikkei alapján kérdezték ki a gyerekeket. Az eredmény meglepő volt. Egy-egy osztály többsége helyes, értelmes válaszokat adott a különböző kérdésekre. A gyerekek tudják például, hogy Tanganyika köztársasági elnöke N vény ere, tudják, hogy mi az ENSZ, a Polaris-rakéta stb. A kis Usztics Sanyit ma is Brummelnek hívják, mert kapásból válaszolt még régebben a kérdésre: Ki a világ legjobb magasugrója? A gyerekek meglepően fesztelenek, kiegyensúlyozottak. Az előcsarnokban — a szünet alatt — pingpongoznak. Sokan nézik a játékosokat. A tapasztalatok önmagukért beszélnek: ez a jövő iskolája. Ebben a légkörben kívül-belül tiszta embereik nevelődnek, akik már mentesek lesznek a múlt rossz hagyatékaitól: az önzéstől és hazu- dozástól, a dicsekvéstől és szertelenségtől. A nyírbátori járásban ez az egyedüli új rendszerű iskola, Pócspetriben most kísérleteznek vele. A penészleki példa alkal más arra, hogy megyeszerte lerövidítsük a kísérleti időt. Vincze György tetését. Kállai elvtárs hangsúlyozta: „Elengedhetetlen, hogy minden egyes javaslatra és észrevételre a megfelelő állami szervek — amelyekhez a javaslat szólt, s amelyeknek a dolog a hatáskörébe tartozik — a helyi tanácsoktól az országgyűlésig választ adjanak“. Kétségtes len, uagy munkát jelentett, s jelent ez a nyíregyházi városi tanácsnak is, de örvendetes, hogy egyetlen észrevétel, bejelentés sem hangzott el hiába, nem maradt válaszo- latlanul, intézkedés nélkül. A Honvéd utcai lakosok kérték az eperfák kivágását, s helyükbe díszfák ültetését. A Luther házban lakók jelezték, hogy akadnak, akik a csendrendeletet nem tartják be. Sűrűbb ellenőrzést követeltek. A Hunyadi utcaiak a közvilágítás korszerűsítésére hívták fel az illetékesek figyelmét. Sorolhatnonk az észrevételeket, a közérdekű bejelentéseket, melyeket egyszerű emberek, munkások, tisztviselők tettek. Hogy segítettek-e ezzel?“ Igen. önszántukból kapcsolódtak be a város szépítésébe, a hibák megszüntetésébe, s ezáltal a közügyek intézésébe. Nyilvánvaló azonban, hogy eny- nyi észrevételt máról holnapra megoldani lehetetlen. De, hogy ne menjen feledésbe egyetlen panasz sem, o nép ellenőrzése szükséges. Nem szabad, hogy bárki is zaklatásnak vegye, ha egy- egy elintézetlen dolog miatt az emberek szót emelnek. Hiszen az ellenőrzés csak akkor hatékony, ha a népre támaszkodik. A nép, az emberek bevonása az ellenőrzésbe egyben a demokrácia fejlesztésének is igen fontos eszköze. Személyes kívánsággal kereste meg az illetékeseket Virányi Józsefné Tégla utcai lakos és Mohácsi Andrásné. Kívánságukat ugyan nem teljesíthették, de tanácsot adtak nekik, s ez is megnyugtató, mert látszik, hogy lelkiismeretesen foglalkoztak ügyükkel. Járal Györgyné tanácstag jelezte, hogy a Der- kovits utcai lakosok fűszerbolt és fodrász üzlet megnyitását kívánják. A tanács vb. utasította az illetékes osztályokat a javaslat megvizsgálására. S noha nem teljesíthető egyelőre, mégis jól esett az embereknek a figyelmesség. Nem maradt válasz nélkül Simori Gáborné Rákóczi utca 13. szám alatti lakos panasza sem, ha észrevétele nem is volt indokolt. Nem közömbös senki srimára az ami körülöttünk t; ténik. Így függnek össze emberek és közügyek, s terebélyesedik a szocialista demokrácia. Farkas Kálmán. Csúszó zsaluzással jó ütemben épül a városi víztorony. Foto: Hammel József. Könnyeiműség - mentő - kórház HÚSVÉTI KÉSELÉS, ITTAS MOTOROZÁS. GÁZOLÁS... Ezen a napon nem* csupán a poharak csengnek a Györgyök, Gyurik és Gyurkák egészségére, hiszen április 24-e többet jelent a megszokott, jókedvvel eltöltött névnapoknál. Sokkal többet! Szent György nap volt egykor a pál- forduló, az emberi sorsok keserves történeteiben. Mert, hogy is mondja a hajdani cselédsorsot idealizáló nóta: „Beszegődtem Tornácára bojtárnak”, s az is benne van, hogy „a gazdámmal leszek majd egy kenyéren, Szent György napján jönnek értem szekéren. Felteszik a tulipános ládámat, furulyámat, dudámat”. S hogy „fizetésem tíz forint húsz karajcár, megél abból egy bojtár."Beszegődtem Ta rnócára Hát bizony ebből a dalból csak annyi volt az igazság, hogy Szent György napján kezdődött s valamikor késő őszön — amikor az eke kifagyott a földből — akkor fejeződött be a cselédemberek idénymunkája. S mindez silány kom- mencióért. Persze a tulipános láda helyett többnyire érdes, háziszövésü lenvászon jutott és abba került a kis motyó. Nagy nap volt ez a zsellércsaládok életében. Az asz- szony némi dicsekvéssel újságolta szomszédjának, hogy az urát e- gész nyárra felfogadták. S a búcsúebéd zsírtalan bablevesébe a nap megkülönböztetéséül, gyenge hagymát főzött, s örömében még a gyerekekkel is kedvesebb hangon beszélt. Mert Szent György nap azt jelentette, hogy ha szűkén is, de télire meglesz a kenyér. Sőt a szárnyaló képzelet még egy vékony dongája malacot is varázsolt az ólba. A tíz forint húsz karajcárból pedig jut majd sóra, ecetre, gyufára, egy baboskendőre, no meg petróra, hogy a hosszú téli estéken gyér lámpafény pisloghasson a szobában, hogy a gyerekek megtanulják a legfontosabb betűket. Ugye mindez milyen távolinak tűnik? A mai fiatal Györgyök, Gyurik és Gyurkák számára annyira idegen* hogy talán meg sem értik, mit jelentett nagyapáink és apáink számára Szent György napja. Nem is gondolják, hogy Szent György napon fogamzott meg évről évre a szolgaság és 'megaláztatás. A kisbojtá- rok és felnőtt zsellérek feletti korlátlan uralom a lá- tástól-vakulásig lartó robot, és a szalmából vetett ágy az istálló valamely szögletében. Ne vegyék rossz néven, hogy névnapi megemlékezésül nem a szép tavaszról beszéltem. Nekem ez a Szent György napi emlék jutott eszembe. V. Gy. A nyíregyházi kórház 2. számú sebészetén kinyitották a kórtermek ablakait. A bekötött fejű, összeroncsolt lábú, karú, sérült gerincű betegek a nap felé fordultak. Vajon mit foghattak fel a tavasz ragyogásából? Pedig tegnap, vagy tegnapelőtt, vagy — ki hinné, alig egy hete — csaknem mindannyian egészségesen éltek, dolgozták, tanultak, játszót* tak, szerettek. Legtöbbjüket nem a pusztító kér, az orvul támadó betegség, hanem a könnyelműség döntött ágyba. Egy fiatalember hasra fordulva fekszik. A levegőt ki-. csit kapkodva veszi, a szeme csukva. Késelés — mutat rá az orvos. A tüdő is megsérült. Húsvét... Még ott az ágy mellett megtudok néhány statisztikai adatot is. A 2-es számú sebészet betegeinek 28—30 százaléka szúrt sérüléssel fekszik benn. Az esetek 90 százaléka italozás következménye. Csak húsvét hétfőjén tíz olyan mellkas szúrásos sérültet szállítottak be a mentők, amelyik mindegyike hajszál híján halállal végződött. Dehát micsoda őserők, gyötrő szenvedélyek markoltainak kést az emberekkel? Az orvos keserűen mosolyog... Megszólítom hát a sérült fiút. „Két forintot akart 'elvenni az öcsémtől egy másik.;, én nem engedtem...” A másik (14 .éves fiú) késsel állt bosszút... Az orvos odébb húz, a motorosokhoz. Apró, vézna le- gónykónél állunk meg. VII. osztályos. Az este hozták... Még tán mosolyog is, de a zúzott fej, a bedagadt szem csak keserves fintorokat enged... 1 — A szomszéd bácsi elvitt motorozni... Motorosok... Majdnem mindegyik így kezdi: elvitt motorozni, kölcsön kértem egy motort, eresztettem ami belefért... A kisfiú ebben az évben már nemigen megy iskolába. Nagy leckét kapott. De felépül e a másik ágy idegsérült motorosa? Az orvosok persze bíznak és bizakodnak a hozzátartozók is. De hány eset van, ahol kevés, nagyon kevés a remény a teljes felépülésre. Dr. Varga Sándor orvos 58 óra szolgálatot teljesített egyfolytában a hét végért Egy hét munkaideje ez. 56 óra..; Tíz felvétel, egy hosszú operáció, egy haláleset, gázolás... És a mentőautók keveset állnak. Az orvos, aki fáradtan, izzadtan kötöz, gipszel, operál és akinek sokszor még a sérült részegek bántalmait is el kell szenvednie, ha van egy kis ideje leül az ágy szélére és arról beszél, hogy milyen drága nálunk az emberélet. hogy ne tegyenek kárt meggondolatlanságból, köny- nyelműségből saját magukban és egymásban, hogy a felelőtlenség rengetek pénzébe kerül az államnak. De az orvos szava -már csak utolsó szalmaszál! Gyarmati Béla,,
