Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-17 / 64. szám
őtéÁk iJineiz áztizenk Lima Lzdlmiíhm 1919 március 22-én hajnalban Nyíregyházára érkezett a hír: kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot Az események gyorsan perégnek. hiszen a tennivaló ezer és a reakció ellenállása erős. A kommunisták küzdelmének eredményéül megyénkben sorra alakulnak a munkás-paraszt állam csirái: a direktóriumok. S még jóformán létre sem jönnek, máris hozzálátnak szociálpolitikái és népkulturális tevékenységükhöz. A községi direktóriumokban parasztok és tanítók vállvetve küzdenek meg a paraszti félelemmel, bizalmatlansággal és az értetlenséggel. Ők az úttörők 1— ha csak körvonalaiban is >— már látják a célt: végre itt a lehetőség, hogy felemeljék a falut. Fel, soha nem látott és nem ismert magaslatra Aztán... aztán az erőfeszítések bármilyen nagyok is — nem érhetik meg tétjükét. Alig egy hónap ~ múltával, a nemzetközi imperializmus muníciójával töltött ágyúk, Mátészalka—Vá- sárosnamény irányából dörögnek, hogy hangjuk elnyelje a szabolcsiak szabadság kiáltását. Áll a harc és egyre hömpölyög. Vér és küzdelem. S aztán ahogy csendesülnek a fegyverek, úgy élénkülnek az ácskopácsolások: készülnek a bitófák, s az éjszakáidat fel- felhasitja a sortűz. Akiket talál — arcukon az utolsó reménnyel —, üzenik az utókornak: Tenni kell, tenni érdeme Az üzenet a sötétség huszonöt évén át, fáklyaként ég, s egyre erősebben lo bog. A negyedszázados évforduló idején gyűl ki Sza bolcsban is a többé eloltha- tatjan fény. Felemelni a falut — a munkásók, parasztok, tanítók egykori gondolata mar felnövekvő valóság. Tágulnak az iskolai tantermek, hogy mind töob gyerek férjen el bennük Évenként tízezer felnőtt ül iskolapadba. Terjed és törne geket hódít meg ez az egyetlen mondat: oktasson mindenki, hogy mindenki tanuljon! Ezerkilencszáztizpnki- lenc megvalósulatlan jelszava ez, melynek nyomán ezrek kezében iramodik meg a toll, hogy idős emberek ifjú betűi dicsérjék a kort És bővülnek az óvodák, hogy befogadják ázok gyermekeit., s ma már unokáit ts akik számára egykor a reménység nem válhatott valósággá. De régen kellett volna... Még tizenkilencben, hogy mint mostan a megye gyermekei, itt. Nyíregyházán szerzett tanári diplomával indulhassanak meghódítani a tudatlanságot. 1919 vágya teljesül, hogy megyénk középiskolái évről évre szaporodnak. S e gondolat jegyében indulnak útra könyvvel filmvetítővel, az autók, két év múlva már minden járásba. S gyarapodnak a könyvtárak is évenként százezer kötettel. Sok a terv, ahogyan a tennivaló is ezer. Tenni kell, mert tenni érdemes! Vinci* György. JÓZSEF ATTILA: MUNKÁSOK Forgolódnak ti tőkés birodalmak, csattog világot szaggató foguk. Lágy Ázsiát, borzolt Afrikái, falnak, s mint fészket ütik le a kis fahrt. Egy nyál a tenger! Termelő zabálás, — tó®, búvó országokra rá lehel a tátott tőke sárga szája. Párás büdősség-fethő lep bennünket el. S hói zápfog rág, a város érdes része, hol a vasbányák fuvallata ing, gép rugdal, lánc zúg, jajong ládák léce, Pedagógus KISZ-szervezet alakult Nyíregyházán A városi KlSZ-bizottság működik ifjúísáigs szervezek kezdeményezésére fiatal peda- Az alapezervezet létrehozása gógusoikból negyven tagú lehetővé teszi azt a másik KISZ-alapszervezet alakult közös kívánság megvalósítá- Nyíregyházán. A helyes elha- sát is, hogy a városban eltárolás* gondolatát az adta: szórtan dolgozó értelmiségi, a városi bizottságot az utóbbi fiatalok megismerkedjenek időben egyre több fiatal ér- egymással. Ezért az új KISZ- tel miségi kereste fel azzal a szervezetben szívesen fogad- kéréssel, hogy az iskolában ják az orvosokat, mezőgazdá- megszerzett. KISZ-tagságát szokat, technikusokat, mémö- szeretné továbbra fenntartani, köket és más területen dől goúj munkahelyén azonban nem zó értelmiségieket. A Kossuth Kiadó 1963-as terve A Kossuth Kiadó 1963-ban folytatja Marx-Engéls válogatott műveinek kiadását. Magkezdi Lenin műveinek új, teljes megjelentetését. Kézhez kanja az olvasó a Korunk világnézeti kérdései és az Esztétikai kiskönyvtár sorozat nagyszerű köteteit. A nagyértékű társadalomtudományi tankönyvek között is figyelmet érdemelnek majd’ az olyan ^ művek, mint Szeesődi László: A szocializmus és a társadalmi tudat; Kiss Arthur: Dogmatikus és revizionista nézetek az államról; Szigeti József: A magyar szellemtörténet bírálata; A. Siskin: A marxista etika alapjai; Czóbel Ernő: Válogatott írások; M. Csalin: Az elkeseredés és a félelem filozófiája; Leo Taxii: Szórakoztató biblia című kötete. Nagy érdeklődésre tarthat számot Szabó Gábor: A modern fizika filozófiai problémái, dr. Ákos Károly: Test és lélek és Rovanszkij—Ue- mov—Uemova: A gép és a gondolat című müve. A politikai gazdaságtan-világgazda- ság-gazdaságpolitika koréból különféle nagynevű szerzők a következő témákat dolgozták fel: A szocialista gazdaság iskolája, A szocialista Iparosítás hazánkban. A mezőgazda- sági üzérnek gazdaságtana. Ösztönző jövedelemelosztási módszerek a termelőszövetkezeti kertészetekben, Jólét és kultúra, Az egységes szövetkezeti paraszti osztály kialakulása stb. A választék roppant ga2dag. 92 évvel ezelőtt, 187Í. március 18-án kiáltották ki a párizsi kommün győzelmét lendkerék szíja esetten és nyalint, hoi a fésmkeblű dinamókat, szopják a sivalkodó transzformátorok, itt élőnk má. Es sorsunk összefogjak a nők, gyermekek, agitátorok. üt dOnk ml! Idegünk rángó bálló, vergődik benn’ a múlt síkos hala. A munkabér, a munkaerő ára, cmoog zsebünkben, úgy megyünk haza. Újságpapír az asztalon kenyérrel a az újságban, hogy szabadok vágyónk — poloskát űzünk lámpával s a kéjjel • bét deci íróccsel becsüljük magunk’. Etvtars és spicli jár a csöndben erre, részeg botlik, legény bordélyba lóg, mert hasal az éj ■ pörseméses melle, mait szennyes ingből, füst alól kilóg, így éjünk rm. Horkolva alszunk s törten egymás hátán, mint odvas farakás 5 hazánk határát: penész jelzi körben a málló falon; nedves a lakás. De ehrtánmm! — es as a nmnkásaútg, mely oeztályharcban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! 6 búvunk érte, mint az üldösöti. A történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ, bal a munkásság majd a sötét gyárra scaegzi az Eknber vörös csillagát! Wk| Utazás — ablak mellett ~ .................. i--------------— Nagyecsedröl Nyíregyházára utazom. Ismerős a község, ahol Vonatra szállók, mégis az ablak mellé igyekszem. Alig indulunk el, a kirakodónál két gép-féle kelt figyelmet. Olyanok, mintha furcsa óriási reflektorok vagy hangszórók lennének. A kí- bámulók közt megindul a találgatás, mire egy középkorú férfi (gépészmérnök, vagy tanár?) határozottan magyarázza: — Üjszerú takarmányszárítók. azok. Állami gazdaság vagy termelőszövetkezet számára érkeztek. Kintebb annyi tégla, kő, cserép, hogy néhány évtizeddel ezelőtt az egész község házaiban, utcáin sem igen volt több. Emeletes kul- túrház, áruház épül Nagy- ecseden, és nemsokára megkezdik a községen áthaladó kövesút javítását. Erről jut eszembe, mikor a minap Csengerben jártam, ahol ugyancsak serény építkezések folynak, (hol nincs ilyen?) két kucsmás paraszt- ember beszélgetését hallottam. — Mikor építünk már annyit, hogy elég legyen? — mondta egyikőjük. — A mi világunkban nincs vég — felelte a másik. Robog a vonaf, ülök az ablak mellett. Nagyon jól emlékszem, mikor apámék csinálták a falu raktárosánál a házra való betoncserepeket kicsi, rozoga gépeken. Hárman is meggyőzték. Nem volt kereslet, jó volt, ha egy hónapban két hetét dolgoztak. (Ma senkinek nem kellene az olyasmi hitvány cserép-féle.) Ma az ország építőanyag gyárainak ugyancsak iparkodni kell... Mátészalkán szenet hánynak ki vagonokbóL Féltucatnyi lapos kocsin itt ir. kékre, pirosra, zöldre festett mezőgazdasági gépek sorakoznak. Biztosan nagyon várják őket valahol... Más tehervagonokban hízott sertések, szarvasmarhák. Ezek a falvaktól ellenkező irányba mennek: a városok, tónyák munkásainak™ Rengeteg pénzbe kerül a szatmári rész vasúti gócpontjának, a szálkái állomásnak bővítése, korszerűsítése, de egyáltalán nem állnak üresen a ..megszaporított” vágánysorok. Üjabb utasok szállnak be. Tovább indul a vonat. Egy fiatal, nyugodt arcú anya szép meleg takarókkal bugyolált gyermeket tart ölében. Boldognak látszik. Mellette férje — ugyancsak ünneplőd ruhában, — ~akos- gatja a csomagokat. Vendégségben voltak, vagy oda igyekszenek... Nemrég az egyik falusi tanács szociális és egészségügyi állandó bizottságának ülésén beszámolót tartott az orvos. Olyasmit mondott, hogy mára ott tart a faluban a csecsemőhalandóság aránya, hogy világviszonylatban a hollandiai falvak előzik csak meg. „Irgalmatlanul nagy szó ez ahhoz képest, ami volt” — jelentette az orvos. Hosszú hetek, hónapok telnek el, és nem kell sírt ásni, kis koporsókat venni... Sokan olvasnak az utasok közül. Üjság. képeslap, könyv kisebb-nagyobb, csaknem mindenki kezében... Nem is olyan régen tíz újság se járt egy ötezres lakosú faluba, és egy-két értelmiségi emberen kívül nem jutott könyvhöz a lakosság. Hónapja körül voltam Saamoske- nen, amely falucskában alig valamivel él kétszáznál több család, s minden második háztól tagja valaki a könyvtárnak... Velem szemben egy deresedé hajú, szemüveges férfi dagadt aktatáskájából a közgazdasági technikum második osztályos fizika tankönyvét veszi elő. TanuL A szatmári táj után a nyírségi falvak, községek sorakoznak. s mind ad, mind mutat valamit. Traktoros a Zetor után akasztott pótkocsin kérgétől tisztított akácfákat szállít. Minden bizonynyal dohánypajta lesz belőle™ Kállósemjén határában metszik az alma fákat. A nagykálló! tsz központjában sok férfi mozog, valamit építeni kezdenek ott. Hó már csak imitt-nmott vám a vasúti árokban. A mindig következő, s elmaradozó végtelen határ pihentén Várja a melengető tavaszi napsugárt Magasabb helyeken, ahol vetettek ősszel, gyengén zöldell a kenyér- nekvaló. Az alacsonyabb részeken szennyes olvadás, be a száraz nyarak is megtanítottak bennünket. Olvastam, hogy a megyei Vezetők, szakemberek, mezőgazdászok dolgoznák a terven: hogyan lehetne Szaboles-Szatmár öntözési lehetőségeit maximálisan kihasználni? Hogy sok fontos növényféleségből még több teremjen... Zalka tol a vonat, húzza a gőzös a hosszú kocsisort. A második világháború után, mikor először utaztam ezen a vonalon, az árokmenti akácosok között sok téglalap alakú gödröt láttam. Egyikmásik mellett katonasisak árválkodott A németek esztelen makacssággal akarták tartani ezt a vidékét. >fem maradt más utánuk, csak azok a féltségből kapart gödrök. Mostanra betakarta a gödröket az idő: szélhordta földet és avart rakott beléjük. Nemsokára ezeken a helyeken is kihajt a fű, fölöttük madarak raknak fészket a fák kilombosodó ágaira^ Asztalon Bálint. MÓRICZ ZSIGMOND: f Uj világot teremtsünk 1919 FEBRUÁR 23. — NÉPLAP S a szolgabíró, a jagvzö, a hivatalnok dobja ki d hivatalból a szegény embert? Ak ár panaszra megy, akár panaszt tesznek ellene? Ezek az urak mind a legszegényebb szegénynépnek a cselérijei. Azért vannak azon a helyen. hogy elintézzék a nép minden ügyét-baját Ügy igyekezzenek hát, hogy megelégedéssel nézhesse az ember a szorgalmas, becsületes munkájukat. Mindjárt nem fáj úgy a szegénység. ha megaláztatás nem jár vele. nem :áj úgy a betegség, ha gúny és megvetés ; nem nehezíti a sorsot, nem j olyan nehéz az élet, ha mes- terséges^ gazságok nem teszik még százszorta nehezebbé. Megvolt a forradalom, most ' mar ki kell épülni az új világrendnek Egyenlőségnek, s igazságnak, becsületes testve- ( riségnek kell elkövetkezni. T.l világot kell teremte- 1 rönk! f Emberek vagyunk s csak most lettünk először emberek. Hadd jöjjön a munka, most először jön az az idő, mikor mindenki magának fog dolgozni! Ezután nem lesz olyan rettenetes gazdag az em pereknek egy csoportja s nem lesz olyan írtóztatóan szegény az emberek tömegének fele. S ami még ennél is fontosabb, senkinek nem lesz joga lekopni a szegényt, a kenyéradó nem fogja megpofozni a munkást, a szolgabíró nem fogja kiebrudalni a panaszost. A Kenyéradó szidja le a munkást? Ki ad kenyeret’ Ember adhat kenyeret? Tud valami ember kenyeret szülni? Csak a természet tud kenyeret teremteni. Akit kenyéradó gazdának neveztek eddig, az tulajdonképpen uzsorás, aki olcsón, egy darab kenyérért vette meg a teg- drágábbat, ami! ember eladhat: a munkát. • A magyar vidékeken minden száz lakos közül hetvenöt csak földművelésből él. Némely vármegyében még több Hajdú megyében hetvenkilenc. A földművesek közt száz lélek közül 54 vagyontalan munkás, vagy gazdasági cseléd, vagy majoros, juhtenyésztő, kertészeti munkás, 46 pedig kisebb-nagyobb vagyonú gazda A gazdák közül is öt holdon aluli kisbirtokos 50. öt és ötven hold között van a másik 20. A hátralévő hatnak nagyobb birtoka van ötven holdnál. Mégpedig száz közül egynek van száz holdja, özei közül egynek van ötszáz holdja. tízezer gazda közül' csak tgvnek van 1000 holdnál többje Tehát látnivaló, hogy a vagyontalanoké az ország fele, ( minden igazság szerint úgy keli lennie, s a nagybirtokosoké jog szerint az ország ti- , zedrésze. Pedig eddig úgy volt, hogy, a vagyontalanoké nem volt semmi, s a nagybirtokosoké \ olt az országnak egynegyedrésze. Egymilfiónyolcszázezer felnőtt, kereső embernek nem volt ebben az országban földje, ellenben 1439 földbirtokosnak volt összesen 13 millió 678 000 hold földje. Oj világot kell tehát teremteni. Ennek az új világnak olyannak kell lenni, hogy minden emberre jusson annyi föld. amennyi juthat. Midenkinek jusson annyi étel, amennyi a 1 teste táplálására elégséges, annyi ruha, ami a teste védő- ' sere szükséges, annyi önérzet, amennyi a lelke egészségére elengedhetetlen. Üj világ legyen. Ebben az űj világban nem szabad alázatos. nyomorult,’ úrtisztelő szolgalelkeknek ácsorogni az útfélen s nem szabad sörtedí- szes, puskás, kamásnis, hetyke, parasztlenézfi uraknak ku- csirozrii az út közepén. Soha többet a szegény ember alázattal le ne kapja a kalapját, ha egy úr előtt szerencséje van megállni. Az a szegény ember éppen Olyan ember, mint az a nagybirtokos. Emelje fel mindenki a fejét ebben az országban, nézzen fői az égre, szívja tele a tildéjét jó levegővé!, s vegye tudomásul, hogy ha megnyílik a tavasz, azzal megnyílik egy új világ. Testvérek vagyunk, most lettünk Igazán testvérek.
