Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-13 / 60. szám

A francia bányászsztrájk kedden 12. napjába lépeftt. Valamennyi bányában válto­zataim! szünetel a munka. A kormány nem vonta vissza a katonai behívásokról szóló rendelkezését, de mindeddig nem mert erőszakhoz folya­modni. PompidOQ számítása, hogy a szénhiány várható kö­vetkezményeinek ecsetelé- sével a sztrájkolok ellen hangolja a közvéleményt, nem vált be. A lakosság zöme a bányászok mögött áll, támogatja harcokat. A bányász szakszervezetek nem zárkóznak el a tárgyalás elől, de fenntartják követelé­seiket, s csak akkor hajlan­dók abbahagyni a sztrájkot, ha a kormány teljesíti a bá­nyászok jogos követelését. Franciaországban úgyszól­ván nincs üzem, ahol a munkások nem adakozná­nak a bányászok sztrájk­alapjára. A szolidaritási mozgalom a lakosság töb­bi rétegére is kiterjed. Tanítók, tisztviselők egy­két napi keresetüket ajánlják fel. Az északi szénimedenoékban a templomokban is a bányá­szok javára gyűjtöttek. A Ra- cing-Mub futballistái prémiu­mukat ajánlották fel a bányá­szoknak. A nyugatnémet bá­nyász szakszervezet 100 000 márkát küldött a francia test- vérezakszer/ezetrek. KÖZÉP-KELETI HELYZETKÉP (Erdei Sándor rajza.) Rövid hírek MEGKEZDTE XVII. ÜLÉS­SZAKÁT a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság. U Thant ENSZ-főtitkár a bizott­sághoz intézett emlékiratában rámutatott, hegy a nőik még mindig igen sok országban nem rendelkeznek szavazati joggal. Csődöt mondott az Avgi elleni per A görögországi és a világ- feözválemóny nyomására az athéni büntetőbíróság hétfőn kénytelen volt megszüntetni az eljárást Paraszkevopulosz, az Avgi igazgatója ellen. Mint ismeretes, Paraszkevopulosz-t azért állították bíróság elé, mert a lap közölte a kom­munista párt Központi Bizott­sága 4. plénumának határoza­tait. A bíróság elismerte a vádak tarthatatlanságát, így Paraszkevopulosz szabadlábra került. Egy másik pert is lefolytat­tak az Avgi ellen, amiért 1962 szeptemberben cfflcfeeket közölt a görög népnek a hit­lerista megszállók elleni fel­szabadító harcáról. Krikiszt, a lap volt technikai igazgató­ját három és fél hónapi bör­tönbüntetésre ítélték. SZOLDATOV, a Szovjetunió londoni nagykövete hétfőin felkereste Home angol kül­ügyminisztert és — iránt a külügyminisztérium szóvivője közölte — általános jellegű megbeszélést folytatott vele. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ŰRHAJÓZÁSI HIVATALA bejelentette, megállapodást kötött a francia országos űr­kutatási intézettel, amelynek értelmében az űrhajózási hi­vatalnak Wallops Islandben lévő kísérleti telepéről vég­zett próba-rakéiakilövóseket kővetően közös amerikai— francia mesterséges holdat in­dítanak földkörüli pályára, későbbi időpontban. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK nagy haditengerészeti rádió­támaszpontot szándékozik lé­tesíteni Nyugat-Ausztrália északnyugati partján 33 mil­lió fontsterling költséggel. A támaszpont szoros összekötte­tésben állana az Indiai-óceán­ban működő Polaris-búvár- naszádókkal Ezenkívül Ame­rika három világűrrakéta-fi- gyelő állomást akar Ausztrá­liában építeni. Az ausztráliai munkáspárt ellenzi az ameri­kai tervet, mert súlyos meg­torlások célpontjává tenné Ausztráliát. A DIVATOS ÖLTÖZKÖDÉS KELLÉKE AZ ÍZLÉSES női táska: Kői táska vaj színben és feketében divatos fazonokban 80,— Ft-tói 208,— Ft-ig Női nagyalakú divattáska drapp, néger barna, szürke szí­nekben 196,—, 204,— Ft. Különböző fazonú és méretű műbőr bevásárló táskák 112,— Ft-tól. KAPHATÓ: AZ IPARCIKK KISKER Bőrdíszmű szaküzleteiben Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán (738) A sztrájk kezdi éreztetni hatását a francia iparban is. Eddig több mint kétmillió tonna szén, Franciaország évi széntermelésének négy száza­léka esett ki. A külföldi szén­szállítmányokra nem lehet számítani. A szovjet dokk­munkások már bejelentették: nem raknak be szenet a Fran­ciaországba induló hajókra. A francia kikötőmunká&ok és vasutasok ugyancsak szolidá­risaik a bányászokkal. A szénhiány miatt több üzem már csökkentette, vagy beszüntette termelé­sét. A nagy cementgyá­raknak, vegyipari és tex­tilüzemeknek mindössze néhány napi szénkészletük van. A sztrájk kényes helyzetbe hozta a kormányt és az UNR képviselőit. A degaulleista párt a választások előtt .szo­ciális programjával" sok sza­vazót megtévesztett, főleg a Lorraine-i (lotharinglai) szén­medencékben. A sztrájk kitö­résekor a bányászok számon- kérték a választási ígéreteket Egyes UNR-fcépvisedők arra kényszerültek, hogy a tüntető bányászokkal együtt vonulja­nak fél és a katonai behívók visszavonását követeljék De GaulletóL Párizsból azonban hamarosan leintették őket A Francia Kommunista Párt és a szocialista párt parlamenti csoportjai a ház elnökéhez intézett le­velükben a nemzetgyűlés azonnali összehívását kö­vetelték. Hasonló kíván­sággal fordult Pompi(Joli­hoz Maurice Faure, a ra­dikális párt elnöke is. A kormány és a parlament degaulledsba többsége el akar­ja kerülni a parlamenti vitát, amelyben az ellenzék színval-i lásra kényszerítheti az UNR-t. Szavazás esetén nyíltan meg kellene tagadniok a válasz­tóknak tett demagóg Ígéretei­ket Ezért ellenzik a parla­ment rendkívüli ülését, amely­nek összehívásához a kormány hozzájárulása, vagy a képvi­selők többségének aláírása szükséges. Magyar Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete 18. kong­resszusa vasárnapi záróülésén elhatározta, hogy táviratban biztosítja együttérzéséről a sztrájkoló francia bányászo­kat. Ez volt az az Union Minié­re, amely felfigyelt Moise Csomóéra. És ez volt az a „bölcsőtől koporsóig" a vál­lalat által fémjelzett katan- gai rendszer, amelynek fenn­tartásában Csombera olyan nagy szerepet bíztak. Moise Csombera mind az Union Miniérenek, mind Belgiumnak 1960-tól volt kü­lönös szüksége. Ebben az esz­tendőben ugyanis Kongóban történelmi jelentőségű esemé­nyek sorozata kezdődött el. A nemzetközi erőviszonyok világszerte gyorsan változtak. Nemcsak Ázsiában, hanem Af­rikában is sorra szabadultak fel a gyarmati rabságban tar­tott népek. A belga sajtó su­gárzott az elégedettségtől, a sorok között azonban már érezhetően ott vibrált az ag­godalom. Mi lesz ilyen körül­mények között Belgium, pon­tosabban a belga nagytőke kincsesbányájával, Kongóval? Egymás után hangzottak el a beszédek. Vonaluk a? volt: milyen pompásan bevált a belga uralom a kongóiak szá­mára, ha ilyen elektromosság­tól villódzó légkdtben is él­nek, dolgoznak tovább, mint eddig, nem zúgolódnak, az „együttműködés" fehérek és feketék között tökéletes. Hiá­ba, a mintagyarmat ebben az érthetetlenül forrongó, változó világban is mintagyarmat ma­rad, a stabilitás, a nyugalom szigete; „Aztán ezek a bangóik is elhallgattak. Aránylag hirte­len jött az egész, mint ahogy hirtelen jön a vihar is, de csak a figyelmetlen, tudatlan szemlélő számára. Mert, aki­nek szeme van, aki látni akarja, az látja, érzi, hogyan változik meg a csend tartal­ma, hogyan van benne a még mozdulatlan forrósítgban a ki­robbanás biztos ígérete. SORTŰZ így volt ez Kongóban is, mindenki látta, csak a pater­nalista, atyai gőgtől felíuval- kodott, évszázados illúziókat kergető kolonialisták nem. Ilyen értelemben valóban hir­telen történt a robbanás. Tün­tetések söpörtek végig az egész országon. Ijpopold vilié­ben, Elisabeth viliében sortű- zek dördültek, halottak ma­radtak a kövezeten. A felkészületlen Belgium megriadt. A nagytőke és a kormány egyben józannak bi-. zonyult, abban, hogy a kis Belgium képtelen egy „algé­riai atilusu” hosszú, iszonyú költségeket felemésztő elnyo­mó harcra berendezkedni. De a vihar már itt volt, más megoldást kellett találni és gyorsan. Megszületett ' a döntés, amelynek részleteiről, megva­lósításának módszereiről még sokat fognak beszélni, de amelyről egy már is biztos: az önmagát túlélt gyarmati rend egyik legerkölcstelenebb, legcinikusa'bb kísérlete volt arra, hogy amíg lehet meg­tartsa a lényeget: a gazdasá­gi kifosztás lehetőségét. A más gyarmati hatalmak beleegyezé­Bídault mégis Nyugat- Németországban marad? Hírügynölksiégi jelentések — utalt Bidault-ííak arra a Teve- korábbi találgatásokkal ellen- lére, amelyet a napokban ka- tótben — hétfőn este arról pott meg, de felbontatlanul le­számoltak be, hogy a bonni vább küldött; a nyugatnémet kormány javasolta a bajor állami ügyészségnek. Kijelen- tartományi kormánynak, ad- tette, csodálkozik, hogy Bi- jon menedékjogot Bidaulf dault minden diplomáciai szo- OAS-vezetőnek. Az eljárás kássál ellentétben, egyenesen módja az, hogy Bidault-nak hozzá fordult, és ily módon írásbeid kérelemmel kell a kellemetlen helyzetbe hozta, bajor 'hatóságokhoz fordulni Bonnban nagy politikai je- és vagy politikai menedéket, lem tősége', tulajdonítanak azok- vagy nyugat-németországi nak a következményeknek, „lakhatási engedélyt’' kérni, amelyek a „Bidault-ügyből” Junker bajor belügyminiszter adódhatnak, a Reuter munkatársának hét­főn este azt mondotta, ha Bi- dault kérését megkapja, haj­landó lesz utasítást adná a lakhatási engedély kiadására, ..némi korlátozással", az en­gedély időtartamát és a moz­gási szabadságot illetően. A hétfői nap folyamán B1- dault-t egy autóval a herr- schingi rendőrfónökségre vit­ték. ahol délelőtt és délután is kihallgatták. A nyugatné­met hatóságokhoz közelálló körök szerint a kihallgatás nem a menedékjog kérésére, hatjem a volt francia minisz­terelnök titkos politikai tevé­kenységére vonatkozott Fohozfidá amerikai beavatkozás Pakf$zi£ii beliigyeibe A Dawn című pakisztáni katársaá nyűt támadásokat in­lap „Folytatódik az amerikai dítottak egyes pakisztáni ve- beavatkozás" című cikkében zetők ellen, akiket „komrnu- írja: amerikai diplomaták és Pistáknak”, vagy „Amerika- más személyek arcátlan ki- elleneseknek” neveznek és serieteket tesznek a pakisz- követelik eltávolításukat, táni kormány belügyeibe való Magabiztosan 'Idjelenthet­beavatkozásra. Többek között jük, hogy kudarcra vannak ítélve azok az amerikai kí­sérletek, amelyek célja az Egye­sült Államok ellenőrzése alá helyezni a pakisztáni közigaz­gatást és eltávolítani az ame­rikaiaknak nem tetsző haza­fias érzelmű hivatalnokokat, — írja a tudósító. Pakisztán hivatalos és nem hivatalos körei — ír­ja a Dawn tudósító — mély sajnálkozásukat fe­jezik ki amiatt, hogy amerikai diktátumot pró­bálnak érvényesíteni azok­ban a kis országokban, amelyeknek segélyt nyújt az Egyesült Államok. Mint e körök egyik képvise­lője kijelentette: „természete­sen hálásaik vagyunk az ame­rikaiaknak segítségükért, együtt akarunk működni ve­lük, barátságot akarunk fenn­tartani velük, sőt tisztelni is akarjuk őket. Ha azonban ennyire önhittekké válnak és ők akarják eldönteni, hogy kit milyen hivatalos pozícióba helyezzenek, akkor vegyék vissza dollárjaikat és hagyják el Pakisztánt.” — közli a tudósító —­a főbb minisztériumok legfontosabb helyeiről el akarják távolítani azo­kat a vezetőket, akiknek drágák Pakisztán érdekei és akik nem hajlandók vakon kővetni az Egyesült Államok politikáját. Az amerikai követség imm­Bi dault hétfőn a késő esti óráikban hagyta dl a rendőr­ség épületét, mint a DPA meg­jegyzi, nyugodt és elégedettem mosolygó arccal. A fotóripor­terek és filmfelvevők kereszt­tüzében kijelentette, reméli, hogy Nyugat-INémetarszágban fog maradni. Közölte továbbá, hogy talán szerdán sajtóérte­kezletet tart. Adenauer a CDU funkcio­náriusainak egy csoportja előtt sével kidolgozott eljárás első lépése az volt, hogy Belgium meglepően gyorsan tárgyalá­sokba bocsátkozott a kongói nacionalizmus .Képviselőivel. Azaz éppen arról van szó, hogy nemcsak a • kongói na­cionalizmus képviselőivel. A kolonialista tervnek elv ben az első szakaszában gon­dosan vigyáztak a belgák ar­ra, hogy a brüsszeli kerékasz­tal konferencián a bennszü­lött küldöttek között, ott ül­jenek az ő nótájukat fújó, megvásárolt kongói politiku­sok is. Ekkor lép a világpoli­tika színpadára az addig for­málisán reprezentálgató tá­tongni aranyifjú, Moise Csőm­be. CÉDULÁK A TÁR­GYALÓTEREMBEN Már az első pillanatban as a jellemző rá, hogy árulását nem is igyekszik szépen csen­gő frázisok sztanioljába cso­magolni. Egész Afrika, a* egész haladó világ felháboro­dását vállalva, ez a néger po­litikus nyíltan, teljes mel 'szé­lességgel a gyarmati uralom változatlan fenntartása mel­lett szállt síkra. Hogy Csőmbe mennyire nem törődött még a látszattal sem, azt a konferencia színhelyére való bevonulása is bizonyít­ja. Már ennél a kerékasztal­nál is kiderült, hogy Patrice Lumumba és Moise Csőmbe esetében két egymással telje­sen és kibékíthetetlenül ellen­tétes emberi és politikai tí­pusról van szó. Csőmbe ele­gánsan, derűsen érkezett, mö­götte egyszerűen nyüzsögtek * fehérbőrű tanácsadók, az Uni­on Miniére és a katangai gyarmati kormányzat embe­rei. Állandóan a fülébe sug­dostak, cédulákat küldözget­tek neki — a látvány még a szélsőjobboldali nyugati sajtó számára is undorító volt. Patrice Lumumba ugyanak­kor bekötözött csuklókkal ér­kezett: a nemzeti mozgalom szabadította ki a belgák bör­tönéből és a kötés alatt a brutális bilincsek okozta seb­hely lángolt. Lumumba és Csőmbe össze­csapása már ott, a brüsszeli kerékasztalnál megtörtént. Ahogy Csőmbe nem rejtette véka alá, kinek az érdekében dolgozik, úgy Lumumba sem csinált, titkot abból, mennyi­re leküzdhetetlen utálatot vált ki belőle a katangai „küldött?* viselkedése. A KIRÁLY MOSOLYOG „Követelem — kiáltott fel Lumumba —, hogy valameny- nyi fehér tanácsadó azonnal hagyja el ezt a termet! Mégis csak felháborító, hogy Moise Csőmbe ki sem meri nyitni a száját, amíg nem kap cédu­lát valamelyik mögötte he- lyetfoglaló európai úrtól!” A Patrice Lumumba mögött álló Kongói Nemzeti Mozga­lom, tehát a kongói nép aka­rata győzött a brüsszeli ke­rékasztal konferencián: a bennszülött politikusok több­sége a világsajtó jelenlétében, letagadhatatlanul és félreért­hetetlenül azonnali függet­lenséget követelt Bebizonyo­sodott, milyen tömeghangulat izzott mindig is a mintagyar­mat látszólag csendes, rezate- r.éstelen kulisszái mögött. A belga kólón ializmus, amely — mint említettük — más- gyarmati hatalmakkal együtt már kidolgozta tervét, számolt ezzel és hozzáfogott, hogy lépésről-Iépésre ponto­san megvalósítsa a saját „for­gatókönyvét". I960. június 30-án ünnepélyes keretek kö­zött kikiáltótták a Kongói Köztársaság függetlenségét. A leopoldvillei díszemelvényen Baudouin, a fiatal belga ki­rály mosolygott a fényképe­zőképek, a film- és televíziós felvevők kamerában. Következik: Több a belga- mi nt volt. 1963. március IX TúcLMiat &vuLft: wzkeccmt &wada&ma Tovább tart a francia bányászok sztrájkja Erősödik a szolidaritási mozgalom — Fogytán a szén­készlet — A magyar bányászok szolidáris távirata FIGYELEM! Értesítjük meglátogatóinkat, hogy a DÓZSA MOZIBAN március 14-től 20-ig műsoron lévő „Jltiei nini kél éltté!’ e. magyar film kerül bemutatásra. A nagy érdeklődésre való tekintettel mindennap délután fél i és fél háromtól IS TARTUNK ELŐADÁST. Jegyek elővételben mindennap féá 12-től kaphatók. Ifjúság! bérlet az első két előadásra érvényes, (744)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom