Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-13 / 60. szám

Szépen fejlődnek a paprikapalánták a Tiszavasvári Állami Gazdaság üvegházában. Hammel József felvétele. LIPCSÉBŐL JÖTTÜNK Hazaérkezett tanulmány útjáról a szabolcsi mérnökcsoport Hazaérkezett a Bpcsei vá­sárról az a szabolcsi építészek­ből, gépész-, vegyész, és er­dészmérnökökből álló csoport, amely a Műszaki é§ Termé­szettudományos Egyesületek Szövetsége idei első tanul- mányútján vett részt. Paulinyi Zoltán tervező- mérnök az ÉTÉ tágjait képvi­selte. —r Élményeimet, melyekről hamarosan vetített képes elő­adáson számolok majd be egyesületünk tagjainak, épí­tészeti és muzikális részre osztanám. Járt a nagy hírű Tamás templomban. ahol egykor Bach orgonáit, s meghallgatta a kórus fellépés előtti főpró­báját. Megcsodálta az Altes Rathaus, — a régi tanácsház — több évszázados falait, köz­Az olvasó kérdez, az illetékesek válaszolnak Miért leesik az építési engedélyek kiadása? A tavasz közeledtével egy­re több családi házat építeni szándékozó keresi fel Nyíregy­házán a városi tanács vb. épí­tési és közlekedési oszitályát. Az idő sürget, sokan kérik az építési engedélyt, hogy mi­előbb megkezdhessék az épít­kezéshez szükséges OTP hitel kérését, az anyagok beszerzé­sét. A családiház-építők leg­többje még ebben az évben szeretne beköltözni az új ott­honba. Többen hónapok óta kérik már az engedély kiadá­sát; eredménytelenül. Az osz­tályon arra hivatkoznak, hogy még nem kapták meg a vá­rosrendezési tervet és egyes építkezések ügyében azért nem dönthetnek. Olvasóink közül egy páran viszont arra hivatkoznak, hogy a terv el­készült, csak a tanácson aka­dozik az ügyintézés. Az ügy tisztázása végett kér resbük fel Föídesi Mihályt, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának veze­tőjét, aki a következő tájé­koztatást adta munkatársunk­nak: — Egyes, a város belterüle­tén lévő házhelyek beépítésé­vel valóban probléma van. Előzetes tájékoztatás szerint ugyanis a végleges városren­dezési terv több helyen csak emeletes lakások építését en­gedélyezi. Amíg azonban a tervet nem kapjuk kézihez, addig nem tudunk érdemle-, gesen dönteni. Osztálvunkra a terv még nem érkezett meg. A következő állomás a me­gyei tanács vb. építési és köz­lekedési osztálya. Mádi Gyula főmérnök, az osztály helvet- tes vezetője a következőket mondotta: — Nyíregyháza végleges .vá­rosrendezési tervét a buda­pesti VÁTERV már elkészí­tette. Jelenleg az Építésügyi Minisztériumban vár jóváha­gyásra. Az osztály már szám­talanszor sürgette a mdniszté- munot, de azt a választ kap­tuk, hogy a jóváhagyás előtt szeretnék még egyszer kikérni a város és a megye vezetőd­nek véleményét és a helyszí­nen megbeszélni az esetleges problémákat. — Előreláthatóan mikor kerül erre sor? • — Ebben a hónapban fel­tétlenül. A jóváhagyott enge­délyt mi azonnal továbbítjuk, a városi tanács- vb. építési és közlekedési osztályához, ahol ezek után semmi akadá­lya nem lesz annak, hogy az építtetni szándékozók építési engedély ügyében döntsenek. Tudjuk, - hagy sürget az idő és éppen ezért mindent meg­teszünk, hogy a jóváhagyás után azonnal megkezdhessék az építési engedélyek kiadá­sát. — tá — tűk szí a termet, ahol az északról délre és nyugatról keletre igyekvő kereskedők adtak egymásnak találkát. Elidőzött a lipcsei stadionnál: földrézsüje egyedülálló a vi­lágon. (Á háború utáni rom­halmaz közepén képezték ki a stadiont, s a fölhányás szol­gál lelátóul.) — Lendületesen tüntetik ol a háború alatti szőnyegbom- bázás nyomait Lipcse központ­jában is, a külterületeken már modern lakónegyedek sora­koznak. Itt fjgyplte meg: nagy ele­mekből, gyorsan építik a töm­böket úgy, hogy egyúttal a vakolatot is felrakják, nem kell újra állványozni. Erről is részletesen tájékoztatja sza­bolcsi kollegáit, több tekercs film, halomnyi prospektus lesz a segédeszköze. A vásár felülmúlta várako­zását: különösen az önműkö­dő irodagépek keltettek nagy feltűnést. Sok látogatója — és megrendelője — volt a magyar híradástechnikai ké­szítményeknek, a német kerá­mia áruknak s az ipara színe- javát, felsorakoztató szovjet pavilonnak — Skiccek, jegyzetek, felvé­telek: életem első külföldi ta­nulmányújának számtalan szakmai vonatkozású élmé­nyét őrzik. Ezenkívül néhány ajándéktárgy: praktikus gáz­gyújtó, borotva és késélező, műanyagtasak idézi a kint töl­tött napokat SzaiioSc« felkészült a tavaszra* írta: Henkei András, a megyei pártbizottság elsii Mára A tavaszi munkákra való fel­készülés Szabolcs-Szatmár me­gye nagyüzemi gazdaságaiban hónapokkal ezelőtt megkezdő­dött.. A zárszámadási előké­születek, az előzetes termelési tervek készítése, maguk a zár­számadások, tervtárgyaló köz­gyűlések, az anyagi érdekelt­séggel kapcsolatos tanácsko­zások, szakmai, politikai tan- fo'yamok mind-mind a tava­szi mezőgazdasági munkákra való előkészület, a termelési feladatok valóra váltását se­gítették a termelőszövetkeze­tekben. Megerősödött a szövetkezeti vezetés Az 1962-es esztendőről el­mondhatjuk, hogy erősödtek a szövetkezeti pártszervezetek, javult a termelőszövetkezetek vezetese. szilárdult a tagok munkafegyelme, s az időjárás nehézségei ellenére növeke­dett a termelés, az áruértéke­sítés. lS61-ben megyei átlag­ban 20 forint volt az egy munkaegység értéke, a nem­régiben véget ért zárszám­adásokon 28,80 forintot fizet­tek ki átlagban az 1962-ben teljesített munkaegységekre. Az elmúlt évben 102 gyen­ge termelőszövetkezet kezdte a. gazdálkodást. E szövetke­zeteknek csaknem kétharma­da a közepesek gazdasági szín­vonalára emelkedett egy év alatt. A fejlődés olt dőlt je­lentős, ahol a vezetés meg­erősödött, mert ebből követ­kezett a munkakedv növeke­dése, a gazdasági adottságok jobb kihasználása. Sajnos, a jó adottságokkal rendelkező nyíregyházi járásban nem kö­vetkezett be lényeges javulás. A gyenge tsz-ek ‘ sorába ke­rültek viszont más gazdasá­gok, amelyekben a természeti adottságok és a nem megfe­lelő vezetés — vagy mindket­tő — okozta a bajokat. Így 1963-ban mintegy 8Ó-r85 gyen­ge termelőszövetkezet meg­erősítésével kell számolnunk. Az. idei gazdálkodásra való felkészülés egyik jelentős ele­me a szakmai felkészültség fokozása volt. Mintegy 20 GO0 tsz-tag és vezető vett és vesz részt különféle szakmai okta­tásban. A . termelőszövetkezeti brigádvezetők tanfolyamain mintegy másfél ezren tanul­nak. Megyénkben 24 tsz-aka- démia működik. Ezenkívül számos tanfolyamot rendez­tünk 'a tsz-elnökök, könyve­lők a barofitenyésztqk, a juhászok és a halászok részé­re. „fiz erős segítse a gyengét" mozgalom A termelőszövetkezetek tag­jainak, vezetőinek számos ész­revétele alapján dolgoztuk ki a premizálási javaslat végle­ges formáját. E módszer ked­vező hatása gyorsan jelent­kezett: elenyésző azoknak a szövetkezeteknek a száma, MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS Dél körül járt az idő. Krakkó évszázadot utcáin sétálgattam egy jó étterem után kutatva. A magyarok nehezen szokják meg a len­gyel konyhát, mindenhol másképpen főznek. Az étte­rem kiválasztása tehát ko­moly feladat, különösen olyannak, aki nem tud len­gyelül. Az egyik sarkon ma­gyar beszédre lettem figyel­mes. — Önök magyarok? — szólítottam meg a két fér­fit. — Igen, azok vagyunk. Turisták, ön beszél magya­rul? — Elég tűrhetően — sze­rénykedtem. A két férfi jelentőségtel­jesen összenézett. Karonfog- tak és már cipeltek is ma­gukkal. — Kitől tanult meg ma­gyarul — Szüleim, a környezet.„ — Pompás — lelkendez­tek. ■— Nekünk ugyanis egy tolmácsra lenne szükségünk. Ráér ma délután? — Ráérek, de sajnos, én nem tudok. „ — Csak semmi szerényke­dés. Még hogy nem tud! Hi­szen úgy beszél magyarul, mint a vízfolyás. No, gye­rünk a szállodánkba Először is egy kis magyaros ven­déglátásban lesz része. A Hotel Monopol néhány száz méterre volt. FeipSttek a szobájukba, lenyomtak egy székbe és már nyitották is a bőröndöket. Kecskeméti baracpálinkával kezdtük. — Mit szól hozzá? — Kitűnő! — csettintet­tem a nyelvemmel. — Azt elhiszem. Most pe­dig kóstolja meg ezt. El tud­ja olvasni, mi van ráírva? „Szegedi Szalámigyár,” lly&n finomat aligha evett,. Nem akartam elrontani vendéglátóim kedvét, ezért inkább azt hazudtam, hogy még soha életemben nem et­tem pik^zalámit. Nagyon íz­lett. Ütánna rátértünk a to­kaji száraz szamorodnira. Az első üveg szinte pillanatok alatt kiürült. Egyikük a kö­vetkező üveget bontotta a másik cigarettával kínait, — Eredeti magyar cigaret­ta. Kossuthot kér vagy in­kább Tervet szív. — Tervet szívok. Már a második üveg to­kajinak is megittuk körül­belül felét, amikor megkér­dezték. — Mondja csak, mióta él maga Lengyelországban? — Idestova négy napja. Én ugyanis Nyíregyházáról jöttem egy másik turistacso­porttal. Bogár Ferenc ahol a premizálásról a tag­ság még nem döntött végle­gesen. 1963 első negyedében 50 ki­helyezett és 100 jövedelem Ki­egészítésben részesülő szak­embert kapnak a gyenge tsz-ek. Tavaly még csak el­vétve volt, de most már mind tcbb az olyan erős szövetke­zet., amelynek vezetője köz­vetlen elnöki beosztásban „másodállásban’' segíti a gyen­ge tsz-t. „Az erős segítse a gyengét’“ mozgalomban, ha az első lépéseket tettük is meg a múlt esztendőben, máris számos szép példával talál­kozhatunk. Horváth János elvtárs, a nyíregyházi Ságvá- ri Tsz elnöke, a korábban gyengén gazdálkodó felsősi­mái Béke őre Termelőszövet­kezet megszilárdításához nyúj­tott négy segítséget. Kiss Sándor eivtárs, a Kemecsei Állami Gazdaság igazgatója, másodállásként a kemecsei Üj Barázda Tsz-ben tölt be tsz-elnöki tisztséget. Szarén Sándort, a beregdaróci tsz-ei- nököc a szomszédos Bereg.su- rány dolgozó parasztsága ker­té meg, hogy szövetkezetük­ben is lássa el az elnöki te­endőket. A múlt év tapasztalatai alapján bátran javasoltuk er­re az esztendőre is az erősebb termelőszövetkezetek elnökei­nek, hogy „Az erős spgítse a gyengét" mozgalomban minél tpbb gyenge termelőszövetke­zetben segítsenek a vezetés megjavításában. E mozgalom keretében a csengeri járás va­lamennyi gyenge szövetkeze­tének az élére egy-egy jó tsz elnökét választották meg ve­zetőnek. A közvetett patro­náló munkáról sem mondunk le: a fővárosi V. kerületi inr tézmények és a megyei patro­náló vállalatok az idén a gyenge szövetkezeteket segítik majd. Jő szervezés, hathatós módszerek A megye mezőgazdasága előtt álló feladatok az idén sok gondot okoznak. Ez egy­részt qbbó(l adódik, hogy az elmúlt őszi tennivalókat a kedvezőtlen időjárás miatt nem lehetett maradéktalanul elvégezni. A tavaszi szántási munkák például egyharmadi- val gyarapodtak amiatt, hogy 70 OOÖ holdon elmaradt az.őszi mélyszántás. Nagyok a fel­adatok a gyümölcsösök tele­pítésében, másrészt az idéh megkétszerezzük a zöldségter­mő és öntözéses területet, egy­negyedével np a dohányter-: melés. Növekedett az intenzív búza terülpte, rqely a púza- vetés 45 százalékát teszi ki. Ez fokozott cövcnyápolási, fejtrágyázási munkát igényel. Sajnos, a jelenlegi időjárás máris okozott némi késedel­met a munkák megkezdésé­ben, sőt károk is származtak az őszi kalászosoknál az Osz- szegyűlt és megfagyott hóié miatt. A mintegy százezer holdas futóhomok — területünk ta­lajerő utánpótlása sajátos helyzet elé állítja megyénk mezőgazdasági üzemeit Mi vei nem rendelkezünk elegendő istállótrágyával, ezen a terü­leten elsőrendű szervesanyag- ptánpótló a csillagfürt zöld­trágya. Az 50-es évek elején mesterségesen visszaszorítot­ták a keserű csillagfürt ter­melését. A közelmúltban sza­bad kezet adtunk az agronó­m.usoknak, hogy belátásuk szerint termesszenek talajerő- utánpótlás céljára keserű csíl- lagfürtöt Máris nagy ered­ményeket értek el a baktaló- rántházi és a kir-várdai járás­ban. Ebben az évben jelentő­sebb előrelépést várunk a töb­bi homokos területi járásban 0 bargo!W*hQ'am emeléséért Már a múlt ősszel nagy gon­dot fordítottunk a pártérte­kezletünk által megszabott 83 ezer holdnyi burgonyaterület vetőgumó-szükségietenek mz- hasítására. A járási pártbi­zottságok, a termelőszövetke­zetek pártszervezetei Külön figyelemmel tartották a he­lyes vetőgumó-tárolás megszer­vezését. A termelőszövetkeze­tek túlnyomó többsége saját erőből biztosította a vetőgu­mót.. A burgony terű letek ta­lajerő-előkészítése jobb volt, mint a korábbi években, így jelentősebb termésátlag-emel­kedésre számíthatunk. Mind­emellett gondunk, hogy a bur- gonyaértékesítéfi szerződéseket maradéktalanul megkössük. Falusi pártszervezeteink -en- dezvényeiken évek óta foglal­koznak a burgonya tőszáárnö­velésének kérdésével. Megyei kutatóink és a lpgjobb bu: yo- nyateptnelő szövetkezetek be­bizonyították, hogy a hoidan- kénti 23 ezer körüli növény- szám, a talaj megfelelő táp- anyaggazdagsága és az egész­séges vetőgumó biztosítja a jó termést. Az aszályos ídó- járás ellenére számos szövet­kezetünk vplt, mint például a tisznt.eleki Vörös Október, a mándoki Űj Elet, ahol száz mázsa fölötti átlagtermést ér­tek el a múlt évben. A sza- bolcsveresmarti termelőszövet­kezetben az ifjúsági brigád 1962-ben holdanként 179 má­zsa gülbaha burgonya-termést ért el holdanként. A telepítésre kedvezőt len szá­raz őszi időjárás, valamint a korán beköszöntött fagy miatt az 1962. év őszére tervezett gyümölcs:- és szőlőtelepítést nem tudtuk befejezni. így 1963 tavaszán 5240 hold gyümöl­csöst s 1200 hold szőlőt kell telepítenünk a nagyüzemi kö­vetelményeknek megfelelően. Szabolcs megye nemcsak 8 burgonya és az alma hazája, hanem a nagy jövedelmet biztosító dohányt is a me­gyénkben termesztik legna­gyobb teríjleten. Természeti adottságaink mellett a dohány- termelés fokozása mellett szól, hogy a megye bőven rendelke­zik munkaerővel, s ezáltal no-. véljük a szövetkezeti tagok foglalkoztatását. A dohányte­rület növekedésének megfe- 1 lelően a termés befogadásá­ra 1333 pajtát építünk. Eb­ből, a kemény idp ellenére, 552-höz az építési anyagot az elmúlt hónapokban leszállítót-: ták és 30 termelőszövetkezet­ben 384 pajta építését meg is Kezdték. 200 000 hold szántása kenés műszakkal őszről tekintélyes terület maradt szántatlanuj, összeses mintegy 200 ezer holdat kell felszántani, s a tavasz is ké­sik. A gépállomásokon — bár alkatrészhiánnyal küzdenek — a lehetőségekhez képest jó Ütemben javítják a gépeket, a sajátjuk mellett a termelő­szövetkezeti erő- és munka­gépeket is. Elsőnek azokat a gepeket javítják, amelyekre legkorábban van szükség. A munka meggyorsítása érdeké­ben mindenütt a kettős mű­szak szervezésére mozgósíta­nak a gépállomási és terme­lőszövetkezeti pártszerveze­tek. A tavaszi munkákra való felkészülés közepette egy pil­lanatra sem feledkezünk meg az átteleltetés. az állattenyész­tés problémáiról. A pártszer­vezetek továbbra is szorga^ mázzák, hogy minden szövet­kezetben porciózva, nagy el­lenőrzés mellett, adagolják a szűkös takarmány készle tét A nagyüzemi gazdálkodás útján már hároméves tapasz­talataink vannak, s ezekre tá­maszkodva akarjuk felada­tainkat megoldani. Megyénk mezőgazdaságának népgazda­sági jelentősége igen nagy. Is­merjük Szabolcs megye me­zőgazdasági árutermelésének fontosságát, az ország élelmi­szer-ellátásában is. Rajta le­szünk, hogy ne okozzunk csa­lódást í*Megjetent a Népszabadság IMI március 22. szamában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom