Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-10 / 58. szám

10000 holdat érint Negyven százalékkal magasabb ár a fertőzésmentes gyümölcsért Dr. Jávor István FM. főelőadó tájékoztatója A Földművelésügyi Minisz­térium, a SZÖVOSZ. a me­gyed tanács, a MÉSZÖV kép­viselői tanácskozást tartot­tak Nyíregyházán, s ez alka­lommal megvizsgálták: az FM és a SZÖVOSZ szórvány­gyümölcsösök növényvédelmé­re vonatkozó rendeletének a végrehajtása érdekében mit tettek eddig az érdekelt me­gyei szervek. Megkértük dr. Jávor Ist­vánt, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főelőadóját: adjon tájékoztatást az akcióról, s mondja el az itt szerzett ta­pasztalatait. — Az országban öt megvét. ezenkívül néhány járást érint most a szórv'ánygyü- mclcsösök növényvédelmével kapcsolatos akció. Szabolcs- Szatmárban jóval meghaladja az összesített szórványgyü­mölcsösök területe a tízezer holdat, közel egymillió termő- faegységnyi vegyes gyümölcs­fa érintve. Bővebb magyará­zat nem szükséges ahhoz, hogy ilyen mennyiségű gyü­mölcsfánál mekkora jelentő­sége van az egészséges gyü­mölcs megtermelésének mind a belső fogyasztás, mind az export szempontjából. Emel­lett legalább ilyen fontos az is, hogy a fertőző gócok meg­szüntetésével elejét vehetjük a nagyüzemi gyümölcsösök­ben is a kártételek terjedésé­nek. — Erre az akcióra 9 SZÖVOSZ — az érintett me­gyékben — 44 millió forin­tot biztosít az idén. A terme­lőket érintő költségek mini­málisak ahhoz képest, ameny- nyi hasznuk származik ezál­tal a jó minőségű termésből. Az állam megkülönböztetett árpolitikával is ösztönöz a szakszerű növényvédelem el­végzésére: a fertőzésmentes gyümölcsért 40 százalékkal magaso,bb árat fizet már az idén a felvásárló kereskede­lem, mint a mindenkori át­Németb Józsefní, a nyíregyházi Ságvári Tsz baromfigon­dozója. A szövetkezí-t nemrég 27 mázsa pecsenyecsibét értékesített terven felül. Hj. felv. lagár — függetlenül attól, hogy a termelő kötött-e szer­ződést a gyümölcsre vagy nem. Az akció szervezésével kap­csolatban szerzett tapasztala­taink azt mutatják, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, s a MÉSZÖV a le­hetőségekhez képest jól felké­szült. Megtörténtek a felmé­rések. A szórvány gyümölcsö­sök növényvédelmére 13 000 háti permetező áll rendelke­zésre a termelőknél és a föld­mű vesszövetkezeteknél. Más­félszer annyi növényvédőszer áll rendelkezésre. mint amennyit tavaly felhasználtak. — Azonban ee nem olyan egyszerű feladat. Például a községekben működő különfé­le társadalmi szerveknek sok­kal nagyobb felvilágosító munkát kell végezniök mint eddig tették. Szükséges szám­ba venni, hogy az egyes gyü­mölcstermelők ténylegesen ho­gyan akarják a növényvédel­met lebonyolítani: egyéni géppel és munkával, földmű­vesszövetkezet vagv termelő- szövetkezet segítségével? A rendelet kimondja, hogy minden girümölcsöst. kötelező növényvédelemben részesíteni. — Az akció maradéktalan és sikeres végrehajtása való­ban társadalmi összefogást igényel A járási kertészeti felügyelők, fmsz-ek. 1 á-<■ nn ’. mi szervek segítése mellett a legnagyobb felada* a köz­ségi tanácsokra hárul. Tapasztalatunk, hogy az al­ma mellett elhanyagolják a szórványokban a többi gyü­mölcsnemet. Van éset, hogy például aszalt szilvát külföld­ről vagyunk kénytelenek be­hozni, mert a hazai termés — ez vonatkozik a szatmári ter­més nagyobb részére — még erre sem felel meg. — Végül: a megyében az idén 1500 vagon gyümölcsöt akar szerződni a kistermelők­től — háztáji stb. — a ke­reskedelem. Nagyjából három­forintos kilónkénti átlagárat számítva, ezért a mennyisé­gért a plusz 40 százalék ár­többlet 18 millió forint jöve­delmet jelentene, ha a gyü­mölcsöt fertőzésmentesen tud­nák értékesíteni. Stnrn András Asszony az elnöki székben Az a tenger nagy sár Guta története — Asszonytitok Eleinte nem vették észre, hogy ott ül az elnöki asztal­nál. A titkárhoz fordultak minden üggyel. Elvégre csak a férfi, a titkár a főnök, — gondolták a falusi emberek. — Hogy is tudna egy egész falut vezetni egy asszony... — zúgtak össze még a falu asz- szonyai is. Jolika, azaz Kovács Gyulá- né igen szűiirharkúain kapott kalapemelést a,z első hónapok­ban. .Mikor aztán olyan fába vágta a fejszét néhányad ma­gával, mint a bölcsőde dolga, egyesek még sajnálni is kezd­ték: — Nagyobb fiúk se tudták dűlőre vinni, ő előtte. Mit akar ez a tiatal asszonyka? — Hatvankettőben rárakták az utolsó cserepet is az ötven- fórőhelyes .bölcsödére, amely azóta is házi kezelésben van. így lett az elnöknőbői Jolika, húgom, lelkem... Ahogy tel­tek az évek. Most újra megválasztották, a Rákóczi utca lakói, százszá­zalékos szavazatot kapott. S az ünnepnapok után következ­nek a hétköznapok. — Nem lesz könnyű a kö­vetkező négy év sem — mond­ja. — Annri minden kellene még a községek, tenger nagy a sár az utcákon, nincs mű­velődési otthonunk... A két nagy gondot említi elsőnek, s hozzáteszi: csaknem tíz közérdekű javaslatot je­gyeztek fel a jelölő gyűlése­ken. A Rákóczi utcában ta­lán a legmélyebb a sártenger, az itt lakók kértek a legsür­gősebben segítséget. Ök is be­szállnak salakot hordani az állomásról — ajánlották. Járda kellene, igen hosszú. De ennek költsége elvinné a községfejlesztés pénzét és azt, amely az adóból vissza­marad. Márpedig 86-ra, úgy döntött a község, művelődési otthont építenek. Ez előbb va­ló a járdánál is. Addig gyűj­tik rá a pénzt.. — A mi községünkben is erősödik a tsz, gazdagodik a falu. Tavaly 27 forintot, az idén pedig már 51-et ért egy munkaegység. Jól fizetett a vetóburgonya és 3 sertéshíz- lalás. Már tizennégy televí­zió van a faluban.. Elhallgat az elnöknő. Talán sablonosnak találja, amit mondott, a néhány számot, amely mind nágyon-nagyon kevés ahhoz, hogy sejtesse Komoró fejlődését. Asszony titkok kerülnek szó­ba, civakodás, válóper, békl- tés, italos férfiak megfékezé­se. Ehhez is köze van Ko­vács Gyulánénak a bizalom jóvoltábóL — A napokban is lehívott egy asszonyka, hogy beszéljek a férjével. Állandóan iszik. Már Válni akartak. Gyakran meglátogattam őket. A férfi megígérte, hogy jó útra tér. Egy asszony előtt jobban kitárulnak a női szivek. Az elnöknó fogadóórái ezért is korlátlanok, színhely az utca, a mozi, ahol éppen találkoz­nak vele a komoróiak. Komoré „vége” is foglalkoz­tatja, ahoi néhány cigánycsa­lád él. Rövidesen kutat ásnak részükre. Ez is javaslat volt. *— Az egyik tanácstagunk, Komolai Sándor református lelkész régóta foglalkozik a község múltjával. Készül is megírni Komoró történetét... A 27 éves elnökasszony még tovább beszél a község múlt­járól, jelenéről. Mástól tudom meg, hogy férje csiszoló a kásvárdai Vulkánban, két fia van, 11-évesek; Gyula és Bé­la, ikrek, s a nyáron készül­nek házat építeni. Egy család gondján felül egy község gondját is vállára vette Ko­vács Gyuláné. Ma m ár senki sem kérdezi * hogyan tud asszony egy egíész falut vezetni. P. G. Egyre több tsz árusít a nyíregy­házi piacon Egyre több nyíregyházi éa vidéki termelőszövetkezet lé­tesít élárusító pavilont a nyír­egyházi piacon. A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz négy hónap alatt félmillió forintot forgal­mazott, a nyíregyházi Dózsa Tsz bevétele a piaci termé­kekből 154 ezer forint volt. Hasonló forgalmat bonyolítot­tak le a nagyhalászi, bu.ii, nyírteleki tsz-ek is. A bují Táncsics és a ryír' eleki Dó­zsa szintén négy hónap alatt 35, illetve 25 ezer forint be­vételre tett szert a városi pia­cén. Átlagosan havonta 20— 25 ezer forint értékű árut ad egy-egy árusító tsz a vásár­lóközönségnek. Ebben az évben még több árut szándékoznak a piacra vinni a nyíregyházi és a kör­nyékbeli tsz-ek. A nyíregyházi Dózsa ,800 ezer forint, a nyíregyházi Vörös Csillag 700 ezer forint értékű árut .szá­mít piacra vinni. Több vidé­ki tsz is bővíti a piaci árusí­tó pavilonját, egyben bővítik a választékot is. A hagyományos piaci árukat egyébként csak 26,8 százalék­ban vásárolták a fogyasztók a piacon, 73,2 százalékukat a bolti kiskereskedelmen keresz­tül szerezték be. Húsvétra feles saláta A titokzatos fólia Fehérgyarmati zöldségesek Alighogy elhagyjuk a Sza­moson átívelő hidat, jobbol­dalt láthatók a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz pa­lántanevelő melegházai. Kint még alig van mozgás, csupán néhány ember rendezgeti az akkor érkezett üveglapokat. A melegházban valóságos tavasz fogad. Fiatal kertészlá­nyok, szakszerűen kezelik, víz­zel permetezik a palánták tíz­ezreit. Jókedvvel, nótaszóval. Egy idősebb férfi ingujjra vetkőzve a hőmérőt nézi, plusz 23 fokot mutat. — Hej, de jó volna, ha már kint is ennyit mutatna — só­hajt fel. — Egy hónapot hát­ráltatott ez az időjárás. — Nyisd ki az ablakot, me­leg van a palántákra. ALEKSZAMR MSZIB0V: Fordította- 5ZATI1MÄRI GÁZŐR 31. Hány emberünk lelte kín­halálát a különböző Somder- kommendók és Einsatzgrup- pók pincéiben és krematóriu­maiban ... Azokban az ar­chívanyagokban bizonyosan megtalálhatjuk, hogy éltek, hogyan harcolták és haltak meg ezek a honfitársaink. Az­tán: különböző utakon olyan híreket kaptunk, hogy ezek a vadállatok embertelen, tömeg­űié kísérleteket végeznek a hadifoglyokon. Oxigénszomj- jal, ultraalaceony hőmérsék­lettel, ultraalacsony légnyo­mással ölik meg őket. Mér­geket fecskendeznek be. a fog­lyok ereibe, rajtuk próbálják id a mérgező eszközöket, az új fegyverfaj tálkát: a gráná­tokat, az aknákat, a lángak­nákat. Ki tudja, nincsenek-e minderről adatok a fasiszták tatkos archívumaiban!... S még egyszer hangsúlyozom: a hitleristák ügynökhálózatának feljegyzései, iratai. Ezek p legten tosabbak. Nagy kár származik belőle, ha elkésünk velük. Minden módon, bármi áron meg kell szereznünk ezt a dokumentációt. Vegye szá­mításba: nemcsak mi érdek­lődünk az archívumok után. Távolról sem. Nem bocsátja meg hazánk, ha ezek a do­kumentumok, amelyekről szó van, más országok hírszerzői­nek, a kezére jutnak. Ebben az esetben a fasiszta ügynö­kök új és veszedelmesen ener­gikus gazdákat kapnának. — Mindent megértettem, tábornok elvtárs — mondta Aszker. — Megértette és felmérte, mennyire fontos az a fela­dat, amelyet meg kell olda­nia? — Igen, tábornok elvtárs. — Hány éve párttag, Keri­mov elvtárs? — Három éve, — felelte Aszker, de aztán kijavította magát: csaknem három éve. — Ezt a mostani munkán­kat fontos partmegbízatás- rik tekintem — mondta Li- ko.v. — Ügy vélem, csak így g ndolkodhat egy állambiz- V asági tiszt. Pontosan így. — Mindig eszerint cseleked­Jí. És még egy: gondoljon mindig hazánkra, népünkre, elvtársaira és családjára. Higy- je el, ez átsegíti a nehéz órá­kon. — így végzem majd a mun­kámat, tábornok elvtárs. — Ott... — Likov egy pilla­natra elhallgatott, s közben a fejével félre mutatott, — ott már tudják, hogy maga megy. Tudják és egyetértettek választásommal. — Köszönöm, Szergej Szer- gejevics — szólalt meg reked­ten. Aszker. — Megfogadom önnek: mindent megteszek, hogy... Nem fejezte be a mondatot, hanem hevesen megszorította Likov feléje nyújtott kezét. NYOLCADIK FEJEZET A megbeszélt napon Aszker ismét bement a tábornokhoz. Likov levette a szemüve­gét — valami iratokat bön­gészett — s az asztal mellett álló karosszékre mutatott. — Mi jót hozott, Kerimóv elvtáns? Aszker elmondta a tervét, A tábornok figyelmesen, elmé- lyülten hallgatta. Az egész terv igen bátor és szokatlan volt. Likov belenézett a feljegy­zésbe, amit Aszker hozott. — Szóval Lange? — Igen, tábornok elvtárs. Éppen ő és nem Horftann, bár minden bizonnyal megfelelne 6 is. De Georg Homann kato­naszökevény. Katonaszöke­vény is, kommunista is, s ó masa vállalkozott. Likov fejbólíntással jelezte: tudja mire gondol — Lange pedig tiszta, -— folytatta Aszker. — Olyan tiszta, mint a szűz hó. Még egyszer alaposan átnéztem a dolgait. Minden lehető módon ellenőriztem, megfelelnek-e a valóságnak azok, amelyeket elmondott. Kihallgattam Ho~ mannt is, meg azt a tizenöt másik németet is, akikkel együtt volt a harmadik zász­lóaljban. Nincs eltérés a jellemzésekben. Tessék itt vannak a vallomások. — Egy vaskos dossziét nyújtott oda a tábornoknak. ■— Pedig nem is sejtik, hogy Lange itt van a kezünkben. Sőt, mi több, olyan hírek keringenek köztük, hogy Lange elesett, ügy hogy teljesen nyíltan, minden fe- szélyeztetés nélkül beszélnek a volt bajtársról... Megjött az engedély: Her­bert Lange részt vehet az akcióban. Aszker ekkor be­szélt először mindenről nyil- tan a némettel. Lange izga­tott volt. — Ez igaz lslnne? Maga hisz nekem? — mondta Aszkernak akadozó elesukló hangon. — Feleljen, uram... — Nyugodtan szólíthat elv- társnak. >— Felperzseltük a szovjet városok és falvak ezreit, hon­fitársainak a vére patakokban ömlik miattunk, maga meg... ilyen baráti... — Német bon-ma oltotta ki a nővérem életét. A tábornok, akivel beszélt eavetlen fiát vesztette el a háborúban. — Rendelkezzék velem bár­miben, — felelte rá gyorsan Lange. — Csak mondja meg, min­denre kérem, ami szent: tel­jesen megbízik-e bennem, vagy... hogyan is fejezzem ki magamat... csak eszköz le­szek? Nem, nem, kész va­gyok bármilyen szerepre. Vég­eredményben ez nem is olyan fontos. Egyes-egvedül az eredmény fontos: hasznos le­hetek valamiben, és ha egy kicsit ts, segítek eltemetni a nácizmust. — Az életemet bízom magá­ra, Lange elvtárs! — mond­ta Aszker. 1 — Köszönöm. — Lange hir­telen felállt. — Köszönöm, '• barátom. — összeráncolta j homlokát, s új iával a Szívére ! mutatott: — Ha tudná, mi megy végbe most itt. Attól félek, nem ma»-ad a helyén ez a vén szívem. KILENCEDIK FEJEZET Az Ostburg környékén el­helyezkedő hadianyaga várak elleni szovjet légitámadás ké­ső éjjel kezdődött. A gráme­gy ed hen hamarosan rőt lansok világították be a horizontot, a bombák robbanása rázkód- tatta meg a levegőt Légvé­delmi ágyuk torkolatttize lát­szott messziről Nagv kaliberű áevuk dör őriek szüntelen. Heinz Bohlm Standarten- fíihrer a7 nstburgi Abwehrs­telle főnöke a léPitámadps befejése után leadta a szük­séges utasításokat. s haza­ment. A zonnal ’efeküdt. Azt remétte hnev legalább az éjszaka hátralévő részét ágvbae fait heti. Ki kellett nihenn'e magák mert az el­intézni "aló ügvek tengere várta másnap reggel. (Folytatjuk) Horváth Béni a főkertész. Közel van már a hatvanhoz, de mozgását, fürgeségét a fia­talok is megirigyelhetik. Még- jobban a tudását. — Negyvenkét éve vagyok kertész — mondja nem kis büszkeséggel. — Sok fiatalt tanítottam már meg a kerté­szetre. Nem is bánták meg. Most hatot tanítóit erre a mes­terségre. A melegházban alig lehet mozogni. Falánta, palánta mellett. Már olyan szép a sa­láta, hogy az ember önkénte­lenül is a rántott csirke mellé képzeli. — Látja — mutat % kezé­vel nagy kört leírva — ^.^íyl van, hogy már nem férünk tőle. Meg lassan kicsi lesz ez a hely. De ezen is segítünk, majd megmutatom hogyan. Ládákba rakva szépen zöl­dednek a saláta, paprika, pa­radicsom, karalábé palánták. Mind kiültetésre vár. Közel a százezerhez. Jut' belőle a környező szövetkezeteknek is eladásra. Persze legtöbbje, a saját kertészetükben marad. — Az elmúlt évben ötven holdon volt konyhakertésze­tünk — mondja Horváth Béni — de ez évben már kilencven hold lesz. Kell a palánta. — Jövedelmező a kertészet.? — Tavaly is jól sikerült, az idén még jobban akarjuk. A kertészetre egymillióhárom- százezer forintot terveztünk. Nézze, milyen szépek a virá­gaink — mutat a sok szín­ben pompázó ciklámenre meg a hortenziára. — Virágkerté­szettel is foglalkozunk. A melegházaktól kissé távo­labb szép sorjában meleg­ágyak, Üveglapokkal befed­ve, tégla és cementburkolat­tal készültek. Jöhet akármi­lyen hideg, a palánták akkor is szépen fejlődnek. Betekintek. A retek 5—6 centiméter magas. Szép, egyenletes. Pedig az idéi tél nem volt valami enyhe! Távolabb újszerű fenér le­pel. Találgatni kezdem, mi lehet? — Ez fólia — műanyag-‘a- karó — .büszkélkedik a fő­kertész. Nagyon hasznos és főleg olcsó. Tíz darab Há­rom méter szélesek és húsz méter hossz''nk. Bár több vol­na belőle. Jól lehet alkalmaz­ni a hidegben is, naor* egy­formán tartja a r-ott". alat­ta gyorsabban nő a palánta. Meglátja, húsvétra már egész nagy fejes salátánk lesz! Á tavasz még csak mocorog, de Béni bácsiék már telje* készenlétben vár' Ak. Bálint I.ajcM,

Next

/
Oldalképek
Tartalom