Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-10 / 58. szám

10000 holdat érint

Negyven százalékkal magasabb ár a fertőzésmentes gyümölcsért

Dr. Jávor István FM. főelőadó tájékoztatója

A Földművelésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ. a megyed tanács, a MÉSZÖV képviselői tanácskozást tartottak Nyíregyházán, s ez alkalommal megvizsgálták: az FM és a SZÖVOSZ szórványgyümölcsösök növényvédelmére vonatkozó rendeletének a végrehajtása érdekében mit tettek eddig az érdekelt megyei szervek.

Megkértük dr. Jávor Istvánt, a Földművelésügyi Minisztérium főelőadóját: adjon tájékoztatást az akcióról, s mondja el az itt szerzett tapasztalatait.

— Az országban öt megvét. ezenkívül néhány járást érint most a szórv'ánygyü- mclcsösök növényvédelmével kapcsolatos akció. Szabolcs- Szatmárban jóval meghaladja az összesített szórványgyümölcsösök területe a tízezer holdat, közel egymillió termő- faegységnyi vegyes gyümölcsfa érintve. Bővebb magyarázat nem szükséges ahhoz, hogy ilyen mennyiségű gyümölcsfánál mekkora jelentősége van az egészséges gyümölcs megtermelésének mind a belső fogyasztás, mind az export szempontjából. Emellett legalább ilyen fontos az is, hogy a fertőző gócok megszüntetésével elejét vehetjük a nagyüzemi gyümölcsösökben is a kártételek terjedésének.

— Erre az akcióra 9 SZÖVOSZ — az érintett megyékben — 44 millió forintot biztosít az idén. A termelőket érintő költségek minimálisak ahhoz képest, ameny- nyi hasznuk származik ezáltal a jó minőségű termésből. Az állam megkülönböztetett árpolitikával is ösztönöz a szakszerű növényvédelem elvégzésére: a fertőzésmentes gyümölcsért 40 százalékkal magaso,bb árat fizet már az idén a felvásárló kereskedelem, mint a mindenkori átNémetb Józsefní, a nyíregyházi Ságvári Tsz baromfigondozója. A szövetkezí-t nemrég 27 mázsa pecsenyecsibét értékesített terven felül.

Hj. felv.

lagár — függetlenül attól, hogy a termelő kötött-e szerződést a gyümölcsre vagy nem.

Az akció szervezésével kapcsolatban szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, s a MÉSZÖV a lehetőségekhez képest jól felkészült. Megtörténtek a felmérések. A szórvány gyümölcsösök növényvédelmére 13 000 háti permetező áll rendelkezésre a termelőknél és a földmű vesszövetkezeteknél. Másfélszer annyi növényvédőszer áll rendelkezésre. mint

amennyit tavaly felhasználtak.

— Azonban ee nem olyan

egyszerű feladat. Például a községekben működő különféle társadalmi szerveknek sokkal nagyobb felvilágosító

munkát kell végezniök mint eddig tették. Szükséges számba venni, hogy az egyes gyümölcstermelők ténylegesen hogyan akarják a növényvédelmet lebonyolítani: egyéni géppel és munkával, földművesszövetkezet vagv termelő- szövetkezet segítségével? A rendelet kimondja, hogy minden girümölcsöst. kötelező növényvédelemben részesíteni.

— Az akció maradéktalan

és sikeres végrehajtása valóban társadalmi összefogást

igényel A járási kertészeti felügyelők, fmsz-ek. 1 á-<■ nn ’. mi szervek segítése mellett a legnagyobb felada* a községi tanácsokra hárul.

Tapasztalatunk, hogy az alma mellett elhanyagolják a szórványokban a többi gyümölcsnemet. Van éset, hogy például aszalt szilvát külföldről vagyunk kénytelenek behozni, mert a hazai termés — ez vonatkozik a szatmári termés nagyobb részére — még erre sem felel meg.

— Végül: a megyében az idén 1500 vagon gyümölcsöt akar szerződni a kistermelőktől — háztáji stb. — a kereskedelem. Nagyjából háromforintos kilónkénti átlagárat számítva, ezért a mennyiségért a plusz 40 százalék ártöbblet 18 millió forint jövedelmet jelentene, ha a gyümölcsöt fertőzésmentesen tudnák értékesíteni.

Stnrn András

Asszony az elnöki székben

Az a tenger nagy sár Guta története — Asszonytitok

Eleinte nem vették észre, hogy ott ül az elnöki asztalnál. A titkárhoz fordultak minden üggyel. Elvégre csak a férfi, a titkár a főnök, — gondolták a falusi emberek.

— Hogy is tudna egy egész falut vezetni egy asszony... — zúgtak össze még a falu asz- szonyai is.

Jolika, azaz Kovács Gyulá- né igen szűiirharkúain kapott kalapemelést a,z első hónapokban. .Mikor aztán olyan fába vágta a fejszét néhányad magával, mint a bölcsőde dolga, egyesek még sajnálni is kezdték:

— Nagyobb fiúk se tudták dűlőre vinni, ő előtte. Mit akar ez a tiatal asszonyka?

— Hatvankettőben rárakták az utolsó cserepet is az ötven- fórőhelyes .bölcsödére, amely azóta is házi kezelésben van. így lett az elnöknőbői Jolika, húgom, lelkem... Ahogy teltek az évek.

Most újra megválasztották, a Rákóczi utca lakói, százszázalékos szavazatot kapott. S az ünnepnapok után következnek a hétköznapok.

— Nem lesz könnyű a következő négy év sem — mondja. — Annri minden kellene még a községek, tenger nagy a sár az utcákon, nincs művelődési otthonunk...

A két nagy gondot említi elsőnek, s hozzáteszi: csaknem tíz közérdekű javaslatot jegyeztek fel a jelölő gyűléseken. A Rákóczi utcában talán a legmélyebb a sártenger, az itt lakók kértek a legsürgősebben segítséget. Ök is beszállnak salakot hordani az állomásról — ajánlották.

Járda kellene, igen hosszú. De ennek költsége elvinné a községfejlesztés pénzét és azt, amely az adóból visszamarad. Márpedig 86-ra, úgy döntött a község, művelődési otthont építenek. Ez előbb való a járdánál is. Addig gyűjtik rá a pénzt..

— A mi községünkben is erősödik a tsz, gazdagodik a falu. Tavaly 27 forintot, az idén pedig már 51-et ért egy munkaegység. Jól fizetett a vetóburgonya és 3 sertéshíz- lalás. Már tizennégy televízió van a faluban..

Elhallgat az elnöknő. Talán sablonosnak találja, amit mondott, a néhány számot, amely mind nágyon-nagyon kevés ahhoz, hogy sejtesse Komoró fejlődését.

Asszony titkok kerülnek szóba, civakodás, válóper, békl- tés, italos férfiak megfékezése. Ehhez is köze van Kovács Gyulánénak a bizalom jóvoltábóL

— A napokban is lehívott egy asszonyka, hogy beszéljek a férjével. Állandóan iszik. Már Válni akartak. Gyakran meglátogattam őket. A férfi megígérte, hogy jó útra tér.

Egy asszony előtt jobban kitárulnak a női szivek. Az elnöknó fogadóórái ezért is korlátlanok, színhely az utca, a mozi, ahol éppen találkoznak vele a komoróiak.

Komoré „vége” is foglalkoztatja, ahoi néhány cigánycsalád él. Rövidesen kutat ásnak részükre. Ez is javaslat volt.

*— Az egyik tanácstagunk, Komolai Sándor református lelkész régóta foglalkozik a község múltjával. Készül is megírni Komoró történetét...

A 27 éves elnökasszony még tovább beszél a község múltjáról, jelenéről. Mástól tudom meg, hogy férje csiszoló a kásvárdai Vulkánban, két fia van, 11-évesek; Gyula és Béla, ikrek, s a nyáron készülnek házat építeni. Egy család gondján felül egy község gondját is vállára vette Kovács Gyuláné.

Ma m ár senki sem kérdezi * hogyan tud asszony egy egíész falut vezetni.

P. G.

Egyre több tsz árusít a nyíregyházi piacon

Egyre több nyíregyházi éa vidéki termelőszövetkezet létesít élárusító pavilont a nyíregyházi piacon. A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz négy hónap alatt félmillió forintot forgalmazott, a nyíregyházi Dózsa Tsz bevétele a piaci termékekből 154 ezer forint volt. Hasonló forgalmat bonyolítottak le a nagyhalászi, bu.ii, nyírteleki tsz-ek is. A bují Táncsics és a ryír' eleki Dózsa szintén négy hónap alatt 35, illetve 25 ezer forint bevételre tett szert a városi piacén. Átlagosan havonta 20— 25 ezer forint értékű árut ad egy-egy árusító tsz a vásárlóközönségnek.

Ebben az évben még több árut szándékoznak a piacra vinni a nyíregyházi és a környékbeli tsz-ek. A nyíregyházi Dózsa ,800 ezer forint, a nyíregyházi Vörös Csillag 700 ezer forint értékű árut .számít piacra vinni. Több vidéki tsz is bővíti a piaci árusító pavilonját, egyben bővítik a választékot is.

A hagyományos piaci árukat egyébként csak 26,8 százalékban vásárolták a fogyasztók a piacon, 73,2 százalékukat a bolti kiskereskedelmen keresztül szerezték be.

Húsvétra feles saláta

A titokzatos fólia Fehérgyarmati zöldségesek

Alighogy elhagyjuk a Szamoson átívelő hidat, jobboldalt láthatók a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz palántanevelő melegházai. Kint még alig van mozgás, csupán néhány ember rendezgeti az akkor érkezett üveglapokat.

A melegházban valóságos tavasz fogad. Fiatal kertészlányok, szakszerűen kezelik, vízzel permetezik a palánták tízezreit. Jókedvvel, nótaszóval.

Egy idősebb férfi ingujjra vetkőzve a hőmérőt nézi, plusz 23 fokot mutat.

— Hej, de jó volna, ha már kint is ennyit mutatna — sóhajt fel. — Egy hónapot hátráltatott ez az időjárás.

— Nyisd ki az ablakot, meleg van a palántákra.

ALEKSZAMR MSZIB0V:

Fordította- 5ZATI1MÄRI GÁZŐR

31.

Hány emberünk lelte kínhalálát a különböző Somder- kommendók és Einsatzgrup- pók pincéiben és krematóriumaiban ... Azokban az archívanyagokban bizonyosan megtalálhatjuk, hogy éltek, hogyan harcolták és haltak meg ezek a honfitársaink. Aztán: különböző utakon olyan híreket kaptunk, hogy ezek a vadállatok embertelen, tömegűié kísérleteket végeznek a hadifoglyokon. Oxigénszomj- jal, ultraalaceony hőmérséklettel, ultraalacsony légnyomással ölik meg őket. Mérgeket fecskendeznek be. a foglyok ereibe, rajtuk próbálják id a mérgező eszközöket, az új fegyverfaj tálkát: a gránátokat, az aknákat, a lángaknákat. Ki tudja, nincsenek-e minderről adatok a fasiszták tatkos archívumaiban!... S még egyszer hangsúlyozom: a hitleristák ügynökhálózatának feljegyzései, iratai. Ezek p

legten tosabbak. Nagy kár származik belőle, ha elkésünk velük. Minden módon, bármi áron meg kell szereznünk ezt a dokumentációt. Vegye számításba: nemcsak mi érdeklődünk az archívumok után. Távolról sem. Nem bocsátja meg hazánk, ha ezek a dokumentumok, amelyekről szó van, más országok hírszerzőinek, a kezére jutnak. Ebben az esetben a fasiszta ügynökök új és veszedelmesen energikus gazdákat kapnának.

— Mindent megértettem, tábornok elvtárs — mondta Aszker.

— Megértette és felmérte, mennyire fontos az a feladat, amelyet meg kell oldania?

— Igen, tábornok elvtárs.

— Hány éve párttag, Kerimov elvtárs?

— Három éve, — felelte Aszker, de aztán kijavította magát: csaknem három éve.

— Ezt a mostani munkánkat fontos partmegbízatás- rik tekintem — mondta Li- ko.v. — Ügy vélem, csak így g ndolkodhat egy állambiz- V asági tiszt.

Pontosan így.

— Mindig eszerint cselekedJí. És még egy: gondoljon mindig hazánkra, népünkre,

elvtársaira és családjára. Higy- je el, ez átsegíti a nehéz órákon.

— így végzem majd a munkámat, tábornok elvtárs.

— Ott... — Likov egy pillanatra elhallgatott, s közben a fejével félre mutatott, — ott már tudják, hogy maga megy. Tudják és egyetértettek választásommal.

— Köszönöm, Szergej Szer- gejevics — szólalt meg rekedten. Aszker. — Megfogadom önnek: mindent megteszek, hogy...

Nem fejezte be a mondatot, hanem hevesen megszorította Likov feléje nyújtott kezét.

NYOLCADIK FEJEZET

A megbeszélt napon Aszker ismét bement a tábornokhoz.

Likov levette a szemüvegét — valami iratokat böngészett — s az asztal mellett álló karosszékre mutatott.

— Mi jót hozott, Kerimóv elvtáns?

Aszker elmondta a tervét, A tábornok figyelmesen, elmé- lyülten hallgatta. Az egész terv igen bátor és szokatlan volt.

Likov belenézett a feljegyzésbe, amit Aszker hozott.

— Szóval Lange?

— Igen, tábornok elvtárs. Éppen ő és nem Horftann, bár minden bizonnyal megfelelne

6 is. De Georg Homann katonaszökevény. Katonaszökevény is, kommunista is, s ó masa vállalkozott.

Likov fejbólíntással jelezte: tudja mire gondol

— Lange pedig tiszta, -— folytatta Aszker. — Olyan tiszta, mint a szűz hó. Még egyszer alaposan átnéztem a dolgait. Minden lehető módon ellenőriztem, megfelelnek-e a valóságnak azok, amelyeket elmondott. Kihallgattam Ho~ mannt is, meg azt a tizenöt másik németet is, akikkel együtt volt a harmadik zászlóaljban. Nincs eltérés a jellemzésekben. Tessék itt vannak a vallomások. — Egy vaskos dossziét nyújtott oda a tábornoknak. ■— Pedig nem is sejtik, hogy Lange itt van a kezünkben. Sőt, mi több, olyan hírek keringenek köztük, hogy Lange elesett, ügy hogy teljesen nyíltan, minden fe- szélyeztetés nélkül beszélnek a volt bajtársról...

Megjött az engedély: Herbert Lange részt vehet az akcióban. Aszker ekkor beszélt először mindenről nyil- tan a némettel. Lange izgatott volt.

— Ez igaz lslnne? Maga hisz nekem? — mondta Aszkernak akadozó elesukló hangon. — Feleljen, uram...

— Nyugodtan szólíthat elv- társnak.

>— Felperzseltük a szovjet városok és falvak ezreit, honfitársainak a vére patakokban ömlik miattunk, maga meg... ilyen baráti...

— Német bon-ma oltotta ki a nővérem életét. A tábornok, akivel beszélt eavetlen fiát vesztette el a háborúban.

— Rendelkezzék velem bármiben, — felelte rá gyorsan Lange.

— Csak mondja meg, mindenre kérem, ami szent: teljesen megbízik-e bennem, vagy... hogyan is fejezzem ki magamat... csak eszköz leszek? Nem, nem, kész vagyok bármilyen szerepre. Végeredményben ez nem is olyan fontos. Egyes-egvedül az eredmény fontos: hasznos lehetek valamiben, és ha egy kicsit ts, segítek eltemetni a nácizmust.

— Az életemet bízom magára, Lange elvtárs! — mondta Aszker. 1

— Köszönöm. — Lange hirtelen felállt. — Köszönöm, '• barátom. — összeráncolta j homlokát, s új iával a Szívére ! mutatott: — Ha tudná, mi megy végbe most itt. Attól félek, nem ma»-ad a helyén ez a vén szívem.

KILENCEDIK FEJEZET

Az Ostburg környékén elhelyezkedő hadianyaga várak

elleni szovjet légitámadás késő éjjel kezdődött. A grámegy ed hen hamarosan rőt lansok világították be a horizontot, a bombák robbanása rázkód- tatta meg a levegőt Légvédelmi ágyuk torkolatttize látszott messziről Nagv kaliberű áevuk dör őriek szüntelen.

Heinz Bohlm Standarten- fíihrer a7 nstburgi Abwehrstelle főnöke a léPitámadps befejése után leadta a szükséges utasításokat. s hazament. A zonnal ’efeküdt. Azt remétte hnev legalább az éjszaka hátralévő részét ágvbae fait heti. Ki kellett nihenn'e magák mert az elintézni "aló ügvek tengere várta másnap reggel.

(Folytatjuk)

Horváth Béni a főkertész. Közel van már a hatvanhoz, de mozgását, fürgeségét a fiatalok is megirigyelhetik. Még- jobban a tudását.

— Negyvenkét éve vagyok kertész — mondja nem kis büszkeséggel. — Sok fiatalt tanítottam már meg a kertészetre. Nem is bánták meg. Most hatot tanítóit erre a mesterségre.

A melegházban alig lehet mozogni. Falánta, palánta mellett. Már olyan szép a saláta, hogy az ember önkéntelenül is a rántott csirke mellé képzeli.

— Látja — mutat % kezével nagy kört leírva — ^.^íyl van, hogy már nem férünk tőle. Meg lassan kicsi lesz ez a hely. De ezen is segítünk, majd megmutatom hogyan.

Ládákba rakva szépen zöldednek a saláta, paprika, paradicsom, karalábé palánták. Mind kiültetésre vár. Közel a százezerhez. Jut' belőle a környező szövetkezeteknek is eladásra. Persze legtöbbje, a saját kertészetükben marad.

— Az elmúlt évben ötven holdon volt konyhakertészetünk — mondja Horváth Béni — de ez évben már kilencven hold lesz. Kell a palánta.

— Jövedelmező a kertészet.?

— Tavaly is jól sikerült, az idén még jobban akarjuk. A kertészetre egymillióhárom- százezer forintot terveztünk. Nézze, milyen szépek a virágaink — mutat a sok színben pompázó ciklámenre meg a hortenziára. — Virágkertészettel is foglalkozunk.

A melegházaktól kissé távolabb szép sorjában melegágyak, Üveglapokkal befedve, tégla és cementburkolattal készültek. Jöhet akármilyen hideg, a palánták akkor is szépen fejlődnek.

Betekintek. A retek 5—6 centiméter magas. Szép, egyenletes. Pedig az idéi tél nem volt valami enyhe!

Távolabb újszerű fenér lepel. Találgatni kezdem, mi lehet?

— Ez fólia — műanyag-‘a- karó — .büszkélkedik a főkertész. Nagyon hasznos és főleg olcsó. Tíz darab Három méter szélesek és húsz méter hossz''nk. Bár több volna belőle. Jól lehet alkalmazni a hidegben is, naor* egyformán tartja a r-ott". alatta gyorsabban nő a palánta. Meglátja, húsvétra már egész nagy fejes salátánk lesz!

Á tavasz még csak mocorog, de Béni bácsiék már telje* készenlétben vár' Ak.

Bálint I.ajcM,