Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-01 / 50. szám

Egyetlen újsághirdetésre nyolc szakember — nagyobb részük mezőgazdgságj mérnök — je­lentkezett a baktalórántházi járás v(vetőinél: termelőszö­vetkezetben szeretnének dol­gozni. Jelenleg már a járást szemlélik, hogy megjeíöjjék, hol kívánnak dolgozni. Az Ál­lami Gazdaságok Megyei Igaz­gatóságától — minden elíen- agitáció mellett is — meg­vált például Varga Géza, a nyírmadai főállattenyésztő és feleségével együtt a tiszaszal- kai szövetkezetben helyezke­dett el. Dr. Bakó Ferenc má­tészalkai állatorvos Tarpára kérte magát, s hiába várták vissza a Hodászi Állami Gaz­daságba Lőrincz András agro- nómust: továbbra is a szálkái szövetkezetben marad. Meg­vált eddigi munkahelyétől a Nagvhalászi Gépállomás fő- mezőgazdásza is. és a hely­beli Petőfi tsz-né! irt alá 5 éves szerződést Bagolv And­rás, a nvírmadai posta dolgo- zóia most „fedte fel”, hoav ő tula.idonkéopen agronómusii képesítéssel rendelkezik s kér­te, segítsék elhelyezkedni a szakmáiéban. Mondhatnék, csábító az erő­södő tsz, különösen akkor, ha állami dotációval párosul. Kétségtelen, ez is döntő az esetek jelentős részénél. Sza­porodik viszont az olyan ter­melőszövetkezetek száma is, ahol már nana akadnak fenn azon, hogy a hozzájuk vá­gyódó iónevű szakembernek nem tudnak állami támoga­tást nvpitani A tiszadadai Vörös Csillag taesáea oéldául saiát erőből garantál támoga­tást a járási főagron'ómusnak. Egy múlt év végi statisztikát láttam a napokban: megyénk­ben 1959 óta 502 mezőgazda- sági szakember — köztük jó néhány elnök — vállalt mun­kát termelőszövetkezetben. Csak részben megnyugtató ez a szám: sokkal többre lett volna szükség. Ez a mostani visszaáramlás viszont minden­nél jobban mutatja, hogy erősödő tsz-einkben egyre na­gyobb rangja lesz a funkció­nak, a munkának, mert ott minden becsületesen dolgozó ember megtalálhatja a számí­tását. Angyal Sándor Jól melékszünk még azokra 1 a napokra, amikor — a mező- gazdaság nagyüzemi útra té­rése közben — megyénk fal- vajból csoportosan távoztak : ei emberek, mert nem bíztak abban, hogy megtalálhatják j számításukat a termelőszövet­kezetekben. Nemcsak a több pénzre, szép ruhára, köny- nyebb megélhetésre vágyó fiatalok hagyták el szülőfalu­jukat e vándorlás közben, me­nekültek azok az idősebbek is, akik szakmai tapasztala­tukkal, tudásukkal nagy hasz­nára lehettek volna a kezdeti ( lépéseket levő közi» gazdasá­goknak. Tudnivaló az is, mi­lyen nagy erőfeszítéseket kel­lett tenni a pótlásukért. Sok­szor hosszas rábeszélés után is nagynehezen hagyták el íróasztalukat azok a városon élő mezőgazdasági szakembe­rek, akik — rövid kintlétük alatt is — bebizonyították, képzettségüket jól kamatoz- ] tátják a közvetlen termelés­ben. Érthető volt a viszolygás, hiszen — mint a termelőszö­vetkezeti parasztság — a ta­nult szakemberek is bizonysá­got akartak látni. Azt, hegy a nagyüzemi gazdálkodás hoz­hatja meg a mezőgazdaság felvirágzását, a közösség és az egyének anyagi helyzeté­nek javulását. Túlzás lenne azt állítani, hogy ma már zömmel megerősödött tsz-eket találni megyerikben: van még tennivaló bőven. De a nem­rég lezajlott zárszámadó köz­gyűléseken — kevés kivétel­lel — fejlődésről adhattak számot. Érződött ez a munka­egység értékében, a közös vá­gjon gyarapodásában, az ál­talános méretű gépesítésben. Közös gazdaságaink erősö­dését jelzi ezen túl gz a ma­napság tapasztalható élénk érdeklődés, amely városon élő, vagy más munkaterületen dolgozó mezőgazdasági mér­nökök. technikusok részénél mutatkozik a tsz-ek iránt. A szabolcsi születésű dr Mes­ter Endre, az Élelmiszeripari Tervező Iroda volt tervosztály vezetője önként jelentkezett: Otthagyja Budapestet és me­gyénkben szövetkezetben szí­vesen vállal munkát. Ma már ő a berkeszi téesz elnöke. Kopognak arendelő ajtaján Ml FÉR AZ ORVOS FÜZETÉBE? kívül a tsz gazdaság köz­pontja. Fejtörést okoz Balási dok­tornak a tsz-beli munkavéde­lem, nem gondoskodnak bal­esetvédelmi felszerelésekről, pedig a permetezésnél n}ár volt néhány — szerencsére könnyebb — balesetük. — Az is köztudott, hogy a tbc-s tehén teje fertőzi az em­bert, a tbc-s ember fertőzi a tehenet. Mégse bírjuk elérni, hogy a fejők, gondozók eljöj­jenek a kötelezd orvosi vizs­gára. Gyakran cserélgetik az embereket a tehenészetnél. BABONA Csöndes türelmetlenséggel ejti ki a szavakat, mint aki jól tűdig, nem a szavak ere­je változtathatja meg a köz­ség kórlapját Á bölcsőde-gon­dot közös akarattal már le­veszik a falu válláról: az idén hozzáfognak a bővítéséhez. (Húsz férőhelyes, negyven az igény.) Erre szánják a tiszta­sági mozgalom 10 ezer forin­tos díját, melyet a község kapott. lassan eltűnnek az iz­gató gondok. Habár kuruzslásról ma már nem beszélhetünk, gyakori mée a babona a beregi fal­vakban. Hajdan a falusa orvos el volt zárva a tudománytól. Annyival gyógyított, amit az egyetemen kapott és a gya­korlatban a saját praxisa alatt szerzett. FEHÉR KÖPENY NÉLKÜL — Lépást tartani a fejlődő orvostudománnyal, itt falun ma sem könnyű. Mindeneset­re elolvasok lehetőleg minden új szakkönyvet, folyóiratot, toéábbképzésre pedig a na- ményi kórházba járok. Én magam ezenkívül minden év­ben „bevetem” magam a bu­dapesti szívsebészetre, mivel a szakmám a sebészet. Megis­merkedik az ember az qj el­járásokkal, meglátja azt is. k'ket utalhat be ide a betegei közül.. Üjra kopognak a rendelő ajtaján, az orvos felveszi a fehér köpenyt. Pedig most er­re nincs szükség. Nem beteg érkezett, egy asszony, akinek a férje nagyon iszik, nem ad­ja haza a keresetét. Az orvos megígérte, hogy segít, elvonó­kúrára küldi a férjét. Ezután méginkább megtelik Balási Zoltán füzete, nemcsak a betegek panaszaival. Em­beri sorsokkal, a község prob­lémáival is Február 24-én ugyanis tanácsba suknak vá­lasztották a Petőfi utca lakói. Páll Géza — Doktor ár, tessék jönni, azonnal! A kislányom félre-, beszél! Elhalkul a kopogás az abla­kon, fény gyűl benn. az orvos öltözik. Elindul a lovasszán, jeges tüskék marják az arco­kat. Egy beregi házban nem­sokára nyugodtabban várják a reggeli Dr. Balági Zoltán, a bereg- surányi orvos nem tálal fel különleges történeteit, téli élet­mentést. Mindennapos. Felzör­getik éjjel is, szán, szekér, motor várja. Beregsurány, Be- regdaróc és Marokpapi, csak­nem négyezer beregi betegsé­gét gyógyítja. NAPLÓ Belelapoz a rendelési napló­ba: 94 beteg Darócon, 62 Má- rokpapiban, 34 Surányban. Egy másik nap: 102 Beregda- róc, 97 Marokpapi, egy csen­des napi itthon: 49... Fázósan ölti fel télikabát­ját, indul a rendelőbe. A ren­delő jégverem, a kályha hasz­nálhatatlan. (Jövőre ígérték a cserépkályhát.) Meleg víz nincs, ősz óta csinálják a fürdőszobát, három vállalat, ktsz is, de még nem műkö­dik. Az udvar elhagyatott, ke­rítés nélkül olyan, mint a senki földje. m — Ilyenkor jönnek az iga­zolványért a továbbtanulók... — tér vissza az orvos. — Tu­lajdonképp nincs is hivatalos rendelési idő, minek írjam ki, ha itthon vagyok úgv is meg­vizsgálom, aki jön. Bármikor kopognak a betegek, a hétből három napot itthon rendelek, a másik három nap Bereg- darócon és Márokpapiban, sőt a télen egv ideig Csarodán is helyettesítettem ... Tehát sok a beteg — ismé­teljük az oly ismert, strófát. Balási Zoltán elgondolkodik: — Nem a beteg sok, ponto­sabban nem több. mint ré­gebben. Csupán igényesebbek lettek a falusi emberek is. Hol v§n már áz 3 világ, mi­kor a paraszt állatorvost lií- yott a tehenéhez, de ő maga Jó volt a kiválasztás, kedvező az ősszk ( ^ Vizsgák után a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán Tegnap már az utóvizsgák — A tanszékeik munkája is véget értek a Nyíregyházi gondos, a tanulmányokon kí- Tanárképző Főiskolán, s a ta- vül kiterjedt a nevelőmunká- nárikar délután értekezleten ra is. Egységesen és jó köye- yitatta meg az első félév ta- telményékkel léptek fel, hogy nulmányi eredményeit. cselekvő emberekké neveljék — Az első félév tapasztala- a hallgatókat, felébresszék a ta mutatja — hangsúlyozta tanári pálya, a hivatás iránti Kqvács József, a főiskola igaz- szere tetet, gatója —, hogy a tanuhná- — Általában elmondhatom: nyi munka jó volt, a fiatalok jó tanulsággal járt a kezdet, megálltak a helyüket A vizs- Látjuk: még nagyobb gondot gaeredmények tanúsítják a kell fordítanunk az egyenlete- «tegfelelő kiválasztást is. Az sebb tanulásra. Az ifjúsági elsőévesek létszáma 142, vizs- szervezetnek már munkaterve gahalasjztást csupán tizenhá- van, a diákszállóban is kiala- rom hallgató kért és kapott, kul a kollektív élet, a jobb Csütörtökön már ők is túl- eredmények alapja, s jó taná- jutQttok a? ^8 féléven. Két rqkat nevelhet főiskolánk: kitűnő hallgatónk van — Gás- pári László és Gönczi Katalin — g húsz Jelesen kívül. A számok tükrében az általános kép is kedvező. Megnyílt az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezetének 4. kongresszusa Csütörtökön délelőtt az ÉDOSZ székházában meg­kezdte kétnapos tanácskozá­sait az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének negyedik kongresszusa. Sárii Rózsinak, a szakszer­vezet titkárának megnyitója után dr. Szabó Zoltán, a szak­szervezet elnöke terjesztette elő a beszámolót. KÉT hónappal újév után könnyűipari üzemben A Budapesti Vöiös Október feldolgozó gépkolosszust, meg- Férfiruhagyár nyíregyházi cserélik a technológiai folya- üzemében zavartalanul folyik mátokat. A műszárítót előbé- a munka. Az év első két hó- re helyezik és ezáltal javul- napjában sikeresen túlteljesí- ni fog a rosthozam. több lesz tették a tervet. Előretartással a tépett kóc, amelynek má- do'gomak, nem értheti meg- zsája 300 forinttal nagyobb lepetés Ókét a negyedéves értékű, mint a rázott kócé. tervteljesítés során. A munka még folyik és e Javult a minőség is. miatt felére csökkent a terme­A napokban kapták az lés, de az elmaradást a, íél Örömhírt: A múlt év hegye- év végére pótolják, dik negyedévi eredményeinek alapján, a gyár üzemrésze! közötti . verseny győzteseként kerültek ki. Bár létszámban is ez az üzem a legkisebb, mégis megelőzték a kispesti, angyalföldi és a dunaújvárosi kollegákat. Alakuló tanácsülések Megyénkben március első napjaiban tartják a járási ta­nácsok alakuló üléseit... Már­cius 4-ér)' Nyíregyházán (a vá­rosi tanács), 6-án Nagykálló- ban. Tiszaiakon. 7-én Bakta- lórán(hózán, Cszngerbeji, Fe­hérgyarmaton, Mátészalkán és Nyíregyházán (a járási ta- náGS), 8-án Kisvárdán. Nyír­bátorban és Vásárosnamény- ban kerül sor a járási tanács alakuló -ülésére. Március 9-én tartják meg a megyei tanács első ülését. Megyénkbe látogat az egri érseki helynök Március 4-én megyénkbe látogat dr. Beresztóczy Miklós egri érseki helyböh, hogy is­mertesse a megye katolikus papjaival a legutóbbi vatikáni zsinat egyes kérdéseit. Az ér­seki helynök a tanácskozás után látogatást tesz a megyei tßtidcs elnökénél. .......-■■■■.....■ Két és fél milliárd dohánypalánta Megyénk termelőszövetkeze­teiben megkezdték a meleg­ágyak összeállítását és fejtei-: lését. A szokásosnál 30—46 mázsával több érett istállótrá­gyát raknak a keretekbe, kü­lönös gonddal préselik azt össze, hogy jobban tartsa a meleget. A megye nagyüzemi gaz­daságai egyébként összesen 15 00G holdon, négyezer hold­dal nagyobb területen ter­melik a híres szabolcsi virr ginia dohányt, mint tavaly. Csaknem 300 000 négyzetmé­ter területű lesz a most ké­szülő melegágyak felszíne, s ezen közel két és fél milliárd palántát nevelhetnek fel. A melegágyak elkészítéséhez több mint egymillió-kettőszázezer mázsa istállótrágvát használ­nak fel Szabolcs nagyüzemi gazdaságaiban. K on srervú fiion sági paradicsompor A Dunakeszi Konzervgyár az idei szezonban űj készít­ménnyel gazdagítja paradi- , esprpkonzerv-váln sztékát ■ pa­radicsompor készítését kezdik meg. A szakemberek szerint a paradicsompor veszteség nélkül megőrzi a friss termék íz- és zamatanyagait, készítési költsége kisebb, szállítása, raktározása egyszerűbb. Mázsánként 300 forint többletbevétel Január 21-től nagy munka folyik a Tiszántúli Rostkiké­szítő Vállalat nagyhalász! ken­derüzemében. A központtól kapott tervek alapján átren­dezik a hatalmas automata Friss jó egészségben kereste fel a szavazóhelyiséget a 70 éves Benkő András bácsi, a nyírteleki termelőszöv tk zeí nyugdíjasa. (Hammel Józseí feiv.) Szarná* {-ül — Ne sírjon, 'Lebenye, hasztalan itatja az egere­ket. Inkább azon törje a fe­jét, hol hibázott. Mert va­lahol hibázott. — De hiszen ez fáj a leg­jobban, Konkonya kartárs. En tudom, hogy becsülete­sen dolgoztam a. negyedé v­ben és mégis kimaradtam a jutalmazottak közül. Konkonya elhúzta a szá­ját: — Ugyan, kis nalvkám. Ezen rágódik s közben nem látja, hogy a kutya se figyel fel a maga odaadására. Nem­csak dolgozni kell tudni, tá­lalni is barátom. Tálalni! Hívja fel magára a figyel­met. Npgy órát dolgozzék, készítsen elemzéseket s a nap másik felében hordozza végig a szobákban, mint tet­ték azzal a bizonyos véres karddal. I.áttassa magát, Le­benye, különben még a por lépi be. Lebenye előbb ágált., — nem méltó ez hozzá — ha­nem amiKor felesége, az aranyos Anasztázia, éjfél utá >> is porolt az újból elmaradt jutqlom miatt, erősen meg­fogadta: már hoiüaptól lát­tatja magát, Mindennap. Másnap hatoldalas tanul­mányt ír arról, hogyan le­het megóvni a jegyzőköny­veket a szamárfülektől, ami felettébb rontia a hivatal jó hírnevét, Köhintett néhá­nyat, aztán felolvasta a köz­vetlen kollégáinak. Tetszett, meg is tapsolták s ebéd után már az osztályvezető gratu­lált a műhöz. „Ügyes, na­gyon jó Lebenye, közlöm majd az igazgatóval.” Lebe­nyével madarat lehetett vol­na fogatni. Éjjel nem tudott aludni, újabb ötlet nyugtala­nította: „Forradalmasítom a fogyóeszköz megóvását!” Két nap múlva díszes borítékban az igazgató elé tette „A ce- ruzahegyezés technológiája'’ című értekezését. „Zeniális, kitűnő” — lelkendezett az igazgató s megkérdezte: — Hogy is hívják magát? — Lebenye Kázmér. — Persze, persze. Lebenye. Milyen feledékeny vagyok. Újítását elterjesztjük az egész hivatalban, gondoskor dóm a díj kifizetéséről s nem feled,kezem meg később sem magárói. Lebenye szeméből kicsor­dult az örömkönny, Egy hét múlva a „Nyopitalan ra- dirozás”-sál készült el, hó végéré újabb hét témát dol­gozott fel s a negyedév utol- nó napjáig 32-vel lett kész. Cikkeztek róla a faliújsá­gon, szívküldit kapott a han- gosbemondón, fényképe fel­került a Dicsőség táblára. Két nappal a jutalomcsz- tás előtt ellenőrök érkeztek a felettes szervtől, fekete­kávé illata és hangos szó szüremlett ki az igazgatói irodából. „Mit csinálnak ma­guk itt? Elmaradnak a sta­tisztikai kimutatások, kés­nek a jelentések, hire-fiayt- va a javítás-szolgáltatásnak. A tröszt ötven százalékkal csökkentette a jutalmazási összeget, különös tekintettel az adminisztratív dolgozók­ra.” Lebenye Kázmér a kulcs­lyukon át hallgatta az igaz­gató önkritikáját s a men­tegetőzést: „Van azért egy­két rendesebb ember a köny­velésben is. Mint például ez a...” Ekkor Lebenye annyira el- érzékenyült, hogy nem is hal­lotta az igazgató szavait. Könnyes szemében képzelt képek villodztak, Anasztá­ziát látta, ahogy könnyed mozdulattal átveszi tőle a jutalomtól dagadó vastag bo­rítékot. Napokig tartott a hatás, s Lebenye Kázmér ebben az emelkedett hangulatban ész­re sem vette, hogy újból lemaradt a premizáltak név­sorából, (— Sándor! nem ment orvoshoz a bajával. Sorolja, hogy hány szülő hozza el gyermekét, mert: „Egy barna folt van a szeme alatt.” Avagy: Sápadt, nem lázas ugyan, nem is nyűgös, étvágya is van, mfg se tet­szik valahogy.. VESSZŐPARIPA — Nagyon jó, hogy ez már így van. Sok betegséget meg­tudunk így előzni, sok embert meg lehet menteni. Rég igen nggy volt a csecsemőhalandó­ság a Beregben. Most: három év óta Beregdarócon és Má­rokpapiban egy-egy csecsemő halt meg, Beregsurányban egy­sem . .. Hogyan válik mind egész­ségesebbé a falu, — erről be­szél Balási doktor. Hallgat a sok ezer gvógvítú tűszúrásról, a védőoltásokról, g tanács­adásról, az évi tíz előadásról, <y - betegápoló tanfolyamról. Egyedül ,.vesszőparipáiét” em­líti meg: Már 94 százpontos ház van Beregsurányban. Ennyi „Tiszta Udvar, rendes ház”. (200—230 közül.) A doktor kisfia szakítja meg a társalgást: — Apu, újra jöttéik. És na­gyon idegesek! TEJ ÉS TBC Néhány orvosságot ír fel, néhány igazolványt állít ki. Ezután tanulmányozzuk to­vább a község kórlapját: — Akad itt bizony kemény dió is — ‘ néz komolyan az ötvös. — Akár estig is sorol­hatnám. Elkezdjem? Nem rózsás a község közegészség- ügyi helyzete. Kaptunk egy rossz örökséget. legalábbis egészségű évi szempontból az, vagy három-négy uradalmi épület vá'n a faluban, ennyi helyen vannak a tsz-istállók. S mind benn a házak között, a faluban. Nyáron rengeteg a betegséget terjesztő légy. Tu­dom persze, hogy ez anyagi probléma, de jó lenne, ha mi­nél előbb megépülne a falun Áramlat és ellenáramlat 1963. máricus L

Next

/
Oldalképek
Tartalom