Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-29 / 74. szám
AZ IFJÚSÁG EREJE A fiatalságban lévő er6 kimeríthetetlen, s ennek az erőnek a szocializmus építésében való felhasználása társadalmunk valamennyi vezetőjének egyik legfontosabb kötelessége. Aki az ifjúságban lévő ambíciót nem látja, az bekötött szemmel jár, az nem látja a jövőt A közömbösségnek, a nem kellő tisztánlátásnak igen-igen sok kö - ze volt ahhoz, hogy falvaink- ban a fiatalok egy része kilátástalannak tartotta a holnapot s elvándorolt... Az ifjúságnak egy másik, jelentékenyebb hányada itthon maradt s küzdött — és még ma is küzd — azért hogy méltó helye legyen a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésében, hogy kialakuljanak azok a társadalmi-gazdasági körülmények, amelyeknek a keretei között megtalálják számításaikat Nem vészharangot kongatunk, amikor ilyen nyílt valóságban nyúlunk a falusi ifjúság dolgához^ Ismeretes, az, hogy sok szülő maga biztatja gyermekét: hagyja el a falut, máshol keresse érvényesülésének lehetőségét Ezt akkor teszik, amikor százá- val-ezrével fordítanak hátat az átmenetileg választott új munkakörülményeknek és életformának a városban, s visszatérnek a községekbe. Az ilyen szülők a leglényegesebbre nem gondolnak, arra, hogy őket kellene és kellfel- váltaniok fiaiknak a mező- gazdasági termelő munkában, abban a sokrétű szakmában, amelynek mind nagyobb a becsülete. Nagy a fiatalok igénye a falu új viszonyai között? Nyugodtan állíthatjuk, hogy nem. Kétségtelen nagyobb, mint szüleiknek voltak saját fiatalságuk idején. Viszont ezeknek a szülőknek is hallatlanul megnőtt anyagi-társadalmi igényük a múlthoz viszonyítva. A csegöldi, szocialista címért harcoló ifjúsági brigádnak tavaly tizenöt tagja v.Mt Ez a brigád kétszeresére növekedett, Mi Vonzotta ebbe a brigádba az otthonlévő — és városból hazatért —- fiatalokat? — A mi brigádunkban soha nincs veszekedés, megértjük egymást — ebben látja a magyarázatot Hergelt Tihamér. Milyen egyszerű! Megértik egymást! Egyetértés a munkában, a közösségi életben a szórakozásban. Talán többet jelent mint az anyagi megbecsülés, amelyben a tsz vezetői részesítik e fiatalokat! A fiatalok megértőbbek mint sokan gondolják. Az kétségtelen, hogy jó gazdasági eredményeket elérő szövetkezetben gyorsabban megalakul az ifjúsági brigád mint ott, ahol gyenge a tsz. Mégis elég sok példa van arra, hogy ez utóbbi szövetkezetekben is létrejönnek a brigádok. A nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben már több, mint százan vannak azok a fiatalok, akük részt akarnak venni az ifjúsági brigádmunkában. Tavaly itt az ifibrigád 130 mázsás burgonyatermést ért el átlagban. A tsz-é ötven mázsás volt. Ha a szövetkezet egész területén olyan munkát, termelési módszert alkalmaztak volna, mmt az ifjúsági brigádban, akkor tizenhat forinttal lett volna gazdagabb minden munkaegység! Szamosszegen tavaly egy ifjúsági brigád volt a kukorica termesztésében. -E? a brigád elnyerte a KISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját. Ebben a községben az idén három brigád - Kezd munkához. Ez az a másik tényező — kimondva, vagy kimondatlanul — amely szervezi a fiatalokat: az új felkarolása, becsvágy a többért, a jobbért. Az ifjúságnak ez a tulajdonsága hatványozottan jelentkezik. Fel kell használni, segíteni ennek a kibontakozását. Több tsz-ben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fiatalokra. Az anyagi erőkhöz mérten nagyobb arányban biztosítják részükre a havi előleget, elősegítik kulturális igényeik kielégítését Néhány járásban — mint a kisvárdai, fehér- gyarmati és mátészalkai — a járási tanács ifjúsági aktívacsoportot hozott létre a mezőgazdasági osztályokon. Az új iránti érdeklődés, a közösségi szellem kialakítása a kulturált élet megteremtése, a termelés fokozása és a példamutatás — ezek azok a legfőbb tényezők, amelyek az ifjúság tevékenységében kikristályosodhatnak. Éppen ezért nagy fontosságú, hogy a ma még gyengébb eredményeket felmutató szövetkezetekben is létrejöjjenek az ifjúsági brigádok; Ha a fiatalok példás közösségi életet élnek, s jó termelési eredményeket mutatnak fel, akkor ezzel hatást gyakorolnak az idősebbekre, megingathatják, megdönthetik a régi, elavult, s ma már a fejlődést gátló szemléletet. A fiatalság eredménye az egész közösségé. Annak a javát szolgálja. Azért vét a jövő ellen az a vezető, aki csak so- kadrangú kérdésnek tartja az ifjúsággal való fokozott törődést. Samu András 1919—1945 Gulácsi János útja Tiszaherceltol Cimljánszldq A cimljánszki „Vörös Gárdista Szovhoe" almáskertjé- ben áprilisban mint menyasz- szonyi csokor, millionyi virággal virágba borulnak a fák. A szovhoe központjában nem messze az igazgatósági épülettől van egy öreg almafa, talán húszéves is már. Alatta sírhant, rajta mindig friss virág, a vörös csillagos fejfán röviden ennyi áll: Itt nyugszik Gulácsi János Georgievics, meghalt a hazáért! Nézem a fejfát, a felírás magyar nevet taíkar. Ki volt Gulácsi János? Forgassuk vissza az évek lapjait Csörren az angyalos címer 1919. augusztus. Gyász, szomorúság. A 133 nap előtti mosoly, öröm eltűnt a prele- tárarcokróíL A szegiedi hóhér akasztat szerte az országban! A Prónay különítmény böl- lérbicskásainak útján vérgőzös a sötét magyar éjszaka. Egy nagy jaj dermcszti a szíveket, mi lesz holnap? Lesz-e felébredés a gyilkos mából? Horthy Miklós darú- tollas legényei Nyíregyházára is eljutottak már. Tort ülnek a polgármester úr vendégeiként a Nagykorom« tükrös termeiben. Augusztusi éjszaka, dári- dóznak az urak. De leszegett fejjel, ökölbe szorított kézzel jön egy fiatal tiszaberceli legény. A koronás, angyalos, turul- madaras címer ott fityeg a bejárat fölött a Nagykoromén. Koronás, angyalos címer, te hoztad ránk a vészt! Te akarod, hogy nyomor, szenvedés hazája legyen az ország! Te akarod, hogy akasztófa erdő legyen az utakon — kavarogtak a gondolatok Gulácsi agyában. — Egy szökkenés, a címer, a gyűlölt úri jelkép egy pillanat alatt a kövön hevert darabokra törve. A csörrenés betöltötte a Kossuth teret, fényes kardú tiszt urak rohantak a Korona felé. — Ki merte tenni ezt? Elfogni a gazembert! — A toronyra akasztatom M — ordította a tegnap még nyűiként lapuló polgármester. Az éj sötét, hamar elnyelte a szomorú szívű proletárfiút; Gulácsi János húsz évéivel a vállán nyakába vette a bujdosók nehéz, de üres tarisznyáját, elindult az osztrák határ, Bécs felé. Elmaradozott a szívébe zárt gyönyörű haza, — ami soha 30 ÉV TÁVLATÁBAN ... Négy nyomtávú utak Nyíregyházán Villany mozdonyok a záhonyi vonalon — Autóbusz-vég álló más a Lenin téren — Repülőgép, vagy helikopter? Szerdán délután a TIT Bessenyei klubjában Nyíregyháza város közlekedésének fejlődéséről és 30 éves tártat! tervéről tartott előadást Veres Albert, az U VATERV tervezőmérnöke. 100 jármű, közel 59 kerékpár Egy országos főútvonal kivételével valamennyi fontosabb megyei út Nyíregyházán kezdődik, vagy itt ér véget. Érdekes, hogy az utak szinte kivétel nélkül a Kossuth térre futnak be. 1953-ban és 1963-ban forgalomszámlálást tartottak városunkban. Az első számlálás óta a motoros forgalom 2,31- saeresére nőtt, a fogatos forgalom viszont harmadrészével csökkent Aránylag magas a kerék* párforgalom. A város belterületén minden 100 jármű közül 59 kerékpár. Járműmentes belváros Az elkövetkezendő 30 év alatt a motoros forgalom ugrásszerű növekedése várható. A forgalom a mainak sokszorosára növekszik, korszerűsíteni kell az útvonalakat. Ezért úgy tervezik, hogy a Nyíregyházára érkező főútvonalakat négy nyomtávúvá alakítják át A modem várostelepítésd elgondolások szerint a belvárost járműmentesíteni kell. Arról is szó van, hogy Nyíregyháza centruma körül körforgalmú utat alakítanak ki és nappal a gépjárművek a központban nem közlekedhetnek. A helyi és távolsági autóbuszjáratok jelenleg a Beloiannisz térre futnak be. A hely kicsi, korszerűtlen, óriási a zsúfoltság. Ügy tervezik, hogy a jövőben az autóbusz- járatok végállomását a Lenin térre helyezik át. Feltétlen korszerűsítésre szorul a vasúti közlekedés is. Hogy tehermentesítsék a Nyíregyháza—Záhony közötti vonalat, dupla sínpárt fognak kiépíteni és villamosítják. Ugyancsak villanymozdonyokkal látják el a Nyíregyháza— szerencsi vonalat. Örökös problémát jelent a kisvasút. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium szakemberei kimutatták, hogy üzemeltetése nem gazdaságos. Városi szakaszán villamosok is közlekednek. A kocsipark elavult, a közlekedés lassú. Megszüntetése azonban addig nem lehetséges, amíg a forgalmat autóbuszokkal nem tudják lebonyolítani. A légiforgalom jövője Nyíregyháza be van kapcsolva az országos légiközlekedésbe. Most folynak kísérletek nemcsak hazánkban, hanem * külföldön is, hogy a belföldi forgalmat helikopterekkel bonyolítsák majd le Ez azonban még csak távlati terv, s lehet, hogy a szakemberek praktikusabb megoldást is találnak. (bogár) Az EKA Világítástechnikai Laboratóriumában van Közép- Európa legnagyobb Ulbricht gömbje. A négyméteres átmérőjű gömbben fotocellákkal vizsgálják az ipari lámpatestek hatásfokát. Foto: Jármi Béla. Vuh! — kapta el egyszerre „valaki" a kabátom, s mikor ijedten hátrafordultam, egy kutyát láttam a hátam mögött. A csatorna mentén haladtam az új lakónegyed felé. Este volt, nem vettem észre, mikor szegődött a nyomomba. Kövülten vártam, hogy nesztelen kísérőm letépi rólam a ruhát, de csodák csodája, az eb elengedte a kabátom szárnyát, s megszólalt: „elnézést uram, nem akartam megijeszteni, de ön nem vette észre a kanálist, s ha nem fogom meg.. .** A csatorna szennyes vize alig egy lépésnyire hömpölygőn tőlünk... Jól van kisfiuty&m, jól van. Derék állat vagy. S nyújtottam a kezem, hogy megsimogatom. — Vuh, vah! Ne simogasson meg kérem, utálom a simogatást. — Dehát? — Semmi dehát! Nekem kutya kötelességem volt önt figyelmeztetni. Tudom, hogy ez önnek szokatlan, hiszen az emberek már csak akkor szólnak, akkor siránkoznak, mikor a társuk már a pocsolyában fetreng. Dehát az más. Maguk meg tudják magyarázni ezt a magatartást... Vuhv, vuhv.., na, ég Önnel. — Kedves..} — Arthur, mutatkozott be a kutya. BESZÉLGETÉS A SÖTÉTBEN Én csak enyhén biccentettem (legyen az ember óvatos). — Arthur? Micsoda arisztokratikus név. A kutya gúnyosan mosolygott: — A gazdáméic ízlése... Egyébként nemrégen kaptam. Mikor a mostani gazdám apjánál laktam kinn a tanyán, akkor vau, vau, vau... Hirtelen panaszos vinnyogásba kezdett. — Mi baj, mi történt? Hőkölök hátra. — Bocsánat. Ez a feltételes reflex. Tudja Pavlov.,. Nagyon nehéz leküzdeni... Szóval kinn a tanyán a Pajtás nevet viseltem, de itt a városban egyből Arthurrá kereszteltek, s ha nem hallgattam erre a névre, megkorbácsoltak. — A gazdája? — Dehogy. A. felesége. Kis gyenge nő, pillanatok alatt széttéphettem volna, dehát nem élünk a középkorban. — Nem volt más dolga az asszonyának, csak magát dresszirozni? — Jól keres a férje, minek dolgozzon? — Gyerek? — Majd 2 év múlva születik, ha megvették az autót. ■„ De a nevét már kitalálták. Ofélia lesz, mert még nincs ilyen név a városban... !— Mit nevet? ■— Tudja, mikor a gazdám este sárosán, fáradtan hazajött, a felesége vagy a divatról, vagy a francia klasz- szikusokról kezdett neki beszélni, Szegény férjnek már kopogott a szeme az éhségtől, de azért hallgatta a szóáradatot, mert nem akarta, hogy a felesége szakbarbárnak nevezze, — Az asszonyka egész nap unatkozott — én megértem. — Dolgoznia kellett volna — vauh, vauh. A munka... — Miért? Maga dolgozik Arthur? — Éppen ez a baj, hogy nem. Kinn a tanyán minden falatért meg kellett küzdenem. Nappal a birkák, disznók felügyelete, éjjel a házőrzés. De itt? — Én kérem szakítottam ezzel az élettel. Megyek a tanyára dolgozni. — De miért? — Emberi dolog. Vendégek jöttek tegnap hozzánk. A gazdám főnöke, meg a felesége. Hozták magukkal a kis lajbis pincsit is, Fifit. A gazdámék ujjongtak, pedig utálják a főnökéket kutyástól együtt. Az én asszonyom azért lesegítette a mellényt a „cukor kis kutyáról", majd. Fiji körbe járt, mindenkinek pitizett és csókra nyújtotta a pofáját. Utána egy ugrással a fotelben termett, De milyen egy satnya kutya, ugrás közben leverte az 500 Ft-os Déryné szobrot az asztalról. Oda a gics, gondoltam flegmán, s egy kicsit vakkantottam. Az asszonyom szólni se tudott a dühtől, de nem akarta a főnökéket megbántani, gyorsan erőt vett magán. — Biztosan ez a nagy dög ijesztette meg szegénykét, védte a pincsit, s ezzel fogta a korbácsot... minek részletezzem. Elvakított a düh.., Egyetlen roppanással öltem meg a pedigrés kutyát... aztán szó nélkül neki ugrottam az ablaknhk. Itt a csatorna partján bujkáltam ma, mérlegeltem az esetet, de nem érzem magam bűnösnek. Üj életet kezdek. — Hát sok szerencsét. Nekem tényleg indulnom kell, mert ha kések, nem kapok vacsorát. Szívesen meghívnám éjszakára, de szűkösen lakunk, meg aztán félek, hogy észreveszi a házmester. .. — Vauh. vah... nem tesz semmit. Én látok a sötétben is, meg aztán jól ismerem az utat... se volt az övé, a proletároké — csak egyszer 133 napig. A nyolcadik napon átlépi az osztrák határt. Bolyongó kommunisták, volt vöröskatonák — akiket elüldözött a fehér terror — tarkítják a bécsi utcákat. Hová, merre? Hol lelnek a kommunisták hazát? Messze, oroszföldön győztek a bolsevikok! Igaz, még most is áll a harc, Gye- r.yikin, Kolcsák bandáival. Oda tálán, ott lesz új haza! Ott még lehet folytatni a harcot s hátha egyszer még onnét felkel a lebukott magyar nap is. És Gulácsi János elindult Oroszország felé. Legyen Március a neve 1921-ét írtak a naptárban, két éve annak, hogy Cáricin környékén megismerkedett a szikár, csiUogószemű Natália Petrovnával — aki megígérte akkor, hogy várni fog rá, ha vége lesz a harcnak feleségül megy hozzá. Sokat gondolt rá a véres harcok alatt, álmodta a jövőt Nátália Petrovnával, s való-' ban 1921-ben el is ment érte Cáricinbe s megtartották az esküvőt. Elhatározta, hogy volt hadifoglyokból, vöröskatonákból szovhozt szervez, közös gazdaságot. Az első gyümölcsfák mikor lombot engedtek, megszületett az első fiú. Legyen Március a neve, s Nátália Petrovna boldogan mondta: — Legyen, hisz ekkor volt a fi csodálatos forradalmatoknak a győzelme. Két esztendő múlva kisi lány köszöntött be Gulácsi János Georgievics szovhoz! igazgató házába, öt Amáliának keresztelik, emlékére annak az olasz leánynak, aki Becsben. pár hétig ápolta a menekült Gulácsit.. így telnek a napok boldogságban, örömben. Épül, szépül a szovjet haza, de szíve mélyén még mindig ott él a Tisza- part, a poros, akácos nyi recsegi táj. Mindig álmodik, hogy egyszer még visszatér, hogy leng még a vörös csillagos lobogó büszkén a Kossuth téren... Szabadságot Európának! A megvalósuló álmokra tör 1941-ben a fasiszta hódító, Hitler. Gulácsi János elindítja a családot kelet felé, s ő, ismét felveszi a fegyvert s mint __ a szovjet hadsereg törzsőrmestere, a harctérre megy. Igaz, az első hónapokban vereség vereség után, de hitt a győzelemben, mert a proletárokat verhetik, de elpusztítani nem tudja soha senki sem! S valóban eljött a nagy nap. Sztálingrádnál a német seregek döntő vereséget szenvednek. Megindul a győzelmes előrenyomulás nyugat felé. A jelszó: „Barlangjában elpusztítani a fenevadat’‘. A szovjet emberek szent esküjükhöz híven harcolnak. Boez- szút az elpusztított szovjet falvakért, felszabadítani az elnyomott rab népeket, szabadságot Európának! Maréknyi föld a Tisza partjánál Gulácsi beteg. Nemrég volt súlyos sebesült, de bensőjében feszül a hit, hogy lesz újra gazdaság, lesz újra élet, csak akarni kell. Ezen a napon' érkezik hozzájuk a frontparancsnok parancsával, Anasztáz Mikojan elvtárs. A parancs így szó: — Gulácsi János nem megy tovább a frontra, szervezze újjá a szovhozt, indítsa meg a termelő munkát! Fel kell cserélni a fegyvert az újjáépítő szerszámmal. 1945. április 4-én Gulácsi Jánost a szovhoz munkásai könnyes szemekkel odatemették kedvenc fái alá, sírhantjára a hazatérő bajtársak hoztak egy maréknyi fjildet a Tisza partjáról. Gyarmati Béla Pusztai András
