Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-27 / 72. szám
f • png- fiVFOLTAM, 72. SZAM ARA: 50 FILLER 1963. MÁRCIUS 27, SZERDA Befejeződött az orszáigyílés ülésszaka Kedden folytatódott a költségvetés vitája As országgyűlés keddi ülésén folytatta 02 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Dobi István, c Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen megjelentek — Leontin Sa- lajan hadseregtábornok, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere vezetésével — a román néphadsereg küldöttségének tagjai is. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend tárgyalása előtt az elnöklő Vass Istvánná köszöntötte a román néphadsereg küldöttségét. Bontakozik az emberi kapcsolatok új formája A továbbiakban a járulékos beruházásokkal foglalkozott. Péti János ezután rámutatott, hogy még mindig sok olyan gépet gyártanak nálunk, amelyek a gyakorlatban nem válnak be. A továbbiakban árral beszélt, hogy az eddiginél szélesebb körben kellene megvalósítani a szomszédos termelőszövetkezetek összefogását egy-egy nagyobb belvízrendezés!, talajvédelmi, stb. feladat megoldására. életkörülményeivel foglalta zott. Elmondotta, hogy a zalai olajmezőkön világ- viszonylatban Is jelentős eredményeket értek el. A fejlődés érdekében arra van szükség, hogy mielőbb különleges berendezéseket állítsanak munkába, s a jelenleg használt sokféle típus helyett egységesítsék ,a technikai felszerelést. A képviselőnő felhívta a figyelmet arra, hogy felkutatott földgázkészleteinket még nem aknázzák ki megfelelő mértékben. Nagy hasznot jelentene a népgazdaságnak, ha a jelenlegi mintegy 300 millió köbméteres föld- gáztermelést 1,2—1,5 milliard köbméterre emelnék. Az a terv, hogy növeljék a propánbutángáz-fogyasztók 6zámát és a széndioxid termeléssel kiszélesítsék a szénsav- és a szárazjég ellátást Placskó Józsefné elmondotta, hogyan változtak meg az olajbányászok felszabadulás előtti nyomorúságos életkörülményei. A barakkok helyett egészséges lakóházak, szociális intézmények, munkásszállások épültek. A képviselőnő javasolta, hogy a dolgozók saját erőforrásaihoz társuló állami segítséggel,, építsenek központi lakótelepeket a munkahelyüktől távol lakó fűrőmunkások számára. A költségvetést a maga és a Zafta megyei képviselőcsoport nevében elfogadta. Nagyobb gondot a járulékos beruházásokra A keddi vitában elsőnek Pataki Mihály Baranya megyei képviselő szólalt fel. A nehézipari tárca költségvetési előirányzataival foglalkozott, s részletesen szólt Baranya megye iparának fejlődéséről, eredményeiről. A képviselő ezután beszámolt arról, hogy a Baranya megyei üzemek dolgozói helyeslik, mélységesen egyetértenek az amnesztiában kifejezésre jutó humánus gesztussal. A megtévedt emberek előtt most az amnesztia rendelet szélesre tárta a becsületes dolgozók nagy közösségének kapuját. Segítő szóval, baráti támogatással fogadjuk vissza magunk közé a megtéved tekét, s mindent megteszünk azért, hogy teljes értékű társaink legyenek az életben, mindennapi munkánkban. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Péti János Tolna megyed képviselő a falusi emberek életének változásairól és a mindennapok gondjairól beszélj és mondanivalóját sok példával illusztrálta. — Bármerre nézünk Is, azt láthatjuk, hogy az emberi kapcsolatok új formája bontakozik a termelőszövetkezetekben. Az- előtt akinek többje volt, letaposta a másikat. Most, as új viszonyokra jellemző módon — segíti. A felszólaló elégedettem nyugtázta, hogy a kötségve- tésben súlyának megfelelő helyet kapott a mezőgazdaság Elmondotta, hogy Tolna megye például az idén több punt 150 millió forint értékű mezőgazdasági beruházással gazdagodik. —Amennyire örvendetes az állami .gondoskodás — hangsúlyozta a képviselő, — &ny- nyira felháborító, hogy egyes helyeken felelőtlenül használják fel a rendelkezésre álló összegeket. A szélcsatom ás górok példáját idézte, amelynek tervezői egy több évtized óta ismert elvet szabadalmaztattak a közelmúltban, s olyan típusterveket bocsátottak darabonként ezer forintért a tsz-ek rendelkezésére, amelyek — enyhén szólva — rosz- szak. Az ezek alapján felépített górékat ugyanis nem lehet megtölteni, mert megdőlnek; oesaeroekadnak. Náluk például több minit tíz közös gazdaság részvételével szabályozták a Koppány-csa- tormát, s ennek köszönhető, hogy a tél végi árhullám jelentősebb károk nélkül, három nap alatt levonult. A képvisel» végül bejelentette, hogy mind a maga, mind a Tolna megyed képviselőcsoport nevében elfogadja és elfogadásra ajánlja a beterjesztett törvényjavaslatot. Placskó Józsefné Zala megyei képviselő felszólalásában az olajbányászok munkájával, Vida Miklós budapesti képviselő több figyelemre méltó észrevételt tett a kommunális szolgáltatások színvonalának emelésére. Fontos feladatként jelölte meg, hogy elavult, elhasználódott közüzemeinket mielőbb az igényeknek megfelelően fejlesszük. A képviselő részletesen beszélt a gázszolgáltatás fejlesztésének lehetőségeiről. Megemlítette, hogy a következő években népgazdaságunk mintegy másfél milliárd köbméter földgázt hasznosíthatRámutatott a továbbiakban annak szükségességére, hogy az energiagazdálkodási hatóság határozza meg az egyes energiahordozók felhasználásának megfelelő mértékét. Felszólalása végén indítványozta, hogy a közép- és felsőfokú oktatásban kapjon megfelelő helyet a gázipar és a gázszolgáltatás szakembereinek képzése. A költségvetést elfogadta. Tugyi István Hajdú-Bihar megyei képviselő a költség- vetés Ipari vonatkozásaival foglalkozott. Beszámolt Hajdú-Bihar megye dolgozóinak Munkában az országgyűlés. A beteg talaj orvossága Szabolcs, Hajdú, Szolnok... Az ország sok elvadult szántóföldjére indulnak a kisvárdai lápi mésszel megrakott vagonok, hogy gyógyítsák a beteg talajt. — A képen: A markológép dömperre emeli a talajjavító anyagot. Foto: Hammel József. múlt évi eredményeiről: arról, hogy a termelés színvonala náluk a múlt évben 13,3 százalékkal volt magasabb, mint 1961-ben, s a termelés emelkedésének 51 százalékát a termelékenység növelésével érték el. — Az Idei költségvetés — folytatta ezután — 400 millió forintot Irányoz elő megyénk iparának fejlesztésére. Ebből elsősorban a gördülő csapágy-, az orvosi műszer-, és a gyógyszergyártás részesedik — mondatta többek között, majd tolmácsolta a megye kérését: a nagyszabású iparfejlesztési tervek, valamint az ezekkel kapcsolatos kommunális építkezések szükségessé teszik, hogy a közeljövőben megszűnő, . korszerűtlen Debreceni Cementipari Vállalat helyett új épületelemgyár létesüljön a megyeszékhelyen. Tngyl István a továbbiakban beszámolt arról, hogy április elsején debreceni központtal megalakítják a Magyar Gördülő Csapágy Műveket, amely magában foglalja majd as iparág valamennyi mar gyarországi üzemét Szólott a szakemberképzés, a lakásépítkezések problémájáról Javasolta, hogy a minisztériumok az ipar telepítésével párhuzamosan fordítsanak nagyobb gondot a járulékos beruházásokra, s a községi tanácsokkal együtt bővítsék az üzlethálózatot s gondoskodjanak a szükséges egészségügyi és kulturális intézményekről is. Ezután arról beszélt, hogyan lehetne az iparban ma még meglevő hiányosságokat rövid időn belül megszüntetni. Aa ütemes termelést például mondotta többek között —• sok esetben az akadályozza) hogy helytelenül állapítják meg az alapanyagot gyártó és kikészítő vállalatok szállítási határidőit. Felvetette azt a gondolatot, hogy helyes lenne a Budapesten működő anyagelosztó központok egyes szerveit a vidék ipari sajátosságainak megfelelően decentralizálni. Véleménye szerint így jelentősen csökkenthetnék a válla* latok készleteit és gyorsabbá tehetnék az anyagellátást. Tugyi István mind a magaj mind a Hajdú-Bihar megyei képviselők nevében elfogadta a törvényjavaslatot. A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. 1,1 milliárd tudományos kutatásra Kis Árpád, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke, Szolnok megyei képviselő volt a következő felszólaló. — Az előttünk fekvő költségvetés számos tétele, illetőleg a mögöttük lévő anyagi tartalom nagy érdeklődést vált ki a közvélemény legszélesebb rétegeiben — mondotta, majd hangsúlyozta, — hogy tartós és megalapozott gazdasági eredmények elérése az életszínvonal állandó és távlatokban mind nagyobb mértékű emelése csak akkor lehetséges, ha fokozódó mértékben növekszik az ipari és a mező- gazdasági termelés technikai színvonala is. Tudományos kutatásra a költségvetés 1,1 milliárd forintot irányoz elő. Ezen as összegen felül az ipari termelés és az ipari termékek műszaki fejlesztését as a 2,2 milliárd forintos műszaki fejleszté^L alap is szolgálja, amelyet a termelő vállalatok termelésük értéke arányában képeznek. Ezen az összegen belül is az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a vegyipar és • gépipar műszaki fejlesztési alapja. A továbbiakban a tudományos kutatásra fordított összegek, valamint a műszaki fejlesztési alap felhasználósának néhány tapasztalatával, az elért eredményekkel és a hasznosítandó tanulságokkal foglalkozott, A többi között kijelentette: (Folytatás a X oldata*) Foto: Kalmár György.
