Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-26 / 71. szám
Folytatja munkáját az országgyűlés ílWytatás az X. oldalról.) kifejtett, a bizottságok egyértelműen helyeslik. >— Az országgyűlési bizottsága!: nem kívántak számszerű módosítást az előterjesztett Javaslaton, s ilyet a terv- és költségvetési bizottság sem javasol. Ugyanakkor a véleménycserében felvetődött számos olyan fontos és időszerű gazdaságpolitikai kérdés, amely összefügg a költségvetéssei. illetve befolyásolja annak végrehajtását «— A bizottságok ülésein figyelem irányult arra, hogy a tervezett igen jelentékeny termelésnövelés a mezőgazdaságban reálisnak tekinthető-e. Ez ugyanis nagymértékben befolyásolja a népgazdaság egyéb területeinek tervteljesítését, s a költségvetés valóra váltását A mezőgazdasági bizottság vitájában — a földművelésügyi miniszter és a bizottsági tagok egységes véleményeképpen — az az álláspont alakult ki, hogy ezt döntően kát tényező befolyá- ’ solja. Aa egyik Ilyen tényező a jelenleg még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítése, amelyre a költségvetés és az Illetékes szervek is Jelentékeny összegeket irányoznak elő, A másik pedig az, hogy már közepesen kedvező időjárás is elegendő a terv teljesítéséhez. Erdei Ferenc ezután részletesen foglalkozott a költségvetés mezőgazdasági előirányzataival. — A költségvetés számai ®embetünőbben mutatják, az előirányzatokban és a beruházás keretekben az elmúlt évekhez képest jelentősen növekedett. —t A vitában minden bizottság megerősítette a kitűzött céléit szükségességét és helyességét. A terv- én költségvetési bizottság mindezek alapján javasolja, hogy az országgyűlés változtatás nélkül fogadja e) az 1963. évi költségvetésre benyújtott törvényjavaslatot. Dr. Endes Ferenc javaslatára ezután a képviselők elhatározták, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatják le. Ezután Nyers Rezső, az az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt fel. Nyers Rezső felszólalása —- Kemény tál van mögöttünk, a hideg és hó okozta nehézségek miatt ma is sok a gondunk, ráadásul a tavasz is késlekedik — kezdte beszédét. — Mégis reménységgel, bizakodással nézhetünk a következő hónapok elé. Bizakodásunkat arra alapozzuk, bogy az elmúlt hónapokban csupán a természeti körülmények alakultak kJadvezőttesvül, — társadalmi, politikai viszonyaink ez idő alatt is számottevően fejlődtek. A Hazafias Népfront választási sikere és a választások politikai légköre azt tanúsítja, hogy népünk nagy többsége magáévá teszi legfőbb politikai céljainkat, s helyeslik gazdaságpolitikánkat is. — Bizakodásunknak gazdasági indítéka az, hogy gazdaság- politikánk az elmúlt években helyesnek bizonyult. Az állami költségvetés előirányzatai további lépést jatente- nefe második ötéves tervünk megvalósításának útján. Gazdaságunk alapjai szilárdak, gazdaságpolitikánk mentes a kanyaroktól. terveinkből régen száműztük a vakmerőséget éppúgy, mint az opportunista mindenbe belenyugvást. — A gazdasági fejlődésnek szocialista típusú országokban természetes velejárója, hogy a rendszeresen emelkedő nemzeti jövedelemből nő a lakosság fogyasztása, bővül a vállalatok és szövetkezetek pénzalapja, s növekednek az állami befektetések és az állami szolgáltatások. *— Pénzügyi politikánk realitása szempontjából helyes és ésszerű, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 11—12 milliárd forintos növekedése mellett az állami költségvetés 6,9 milliárd forinttal emelkedik. A költségvetési tartalék képzése elegendő biztonságot nyújt arra az esetre fc, ha esetleg a nemzeti jövedelem és ennek nyomán az állami bevételek elmaradnának a tervezettől. Az a helyes tervezés, amely ezzel is számol — hiszen mint köztudott, a nemzeti jövedelem nem ^ tervezhető abszolút biztonsággal, kedvezőtlen esetben — főleg az időjárás hatásaként — évente 2—3 százalékos kiesés lehetséges. Eredményes, jő munkával átlagos időjárás esetén elérhetjük, hogy még az év második felében a költségvetési tartalékot is felhasználhassuk dolgozó népünk javára. Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott, hogy előirányzatok a tavalyinál lényegesen kisebb összeget biztosítanak a népgazdasági üsszkóezletek növelésére. Mint mondta, ez fontos és üdvözlendő elgondolás, hiszen közismert, hogy az utóbbi két évben a vállalatok készletei túlságosan megnövekedtek, sok hdlyen felesleges anyagok, alkatrészek, félkészáruk, sőt készáruk is felhalmozódtak, Ezek nagyrészét hasznosítani lehet és kell is, hiszen ha népgazdaságunk készletállományát csupán egy százalékkal csökkentjük, már ezzel is milliárdos nagyság- rendű összeget takaríthatunk meg. A költségvetési összegek felhasználásáról, elosztásáról szólva Nyers Rezső hangoztatta, hogy a legnagyobb összeggel a beruházások — azok között is zömmel a termelő jellegű beruházások — szerepelnek az előirányzatok között. Sok szociális és kulturális létesítmény is tető alá kerül, s jelentős összeg jut a magánlakás-építkezésekre fordított állami hitelek fedezésére. A beruházások után legnagyobb összeggel a szociális és kulturális ellátásra előirányzott kiadások emelkednek, s ezen bel ül nagyobh mériéfcben nőnek a szociális kiadások. 600 millióval nő a lakosság jövedelme Pozitív tényként könyvelhetjük el — folytatta —.hogy a munkabéreken felül az állami központi pénzalapból is 600 millió forinttal növeljük a lakosság közvetlen jövedelmét, nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíj és egyéb juttatás formájában. Ily módon a költségvetési összkiadások 10 százaléka, csaknem 9 milliárd forint, közvetlenül pénzben egészíti ki a lakosság jövedelmét — Egyet kell érteni a honvédelmi kiadások növelésével, annak ellenére, hogy a béke hívei vagyunk, a békés egymás mellett élés és a leszerelés gondolatát támogatjuk. A korszerű honvédelem megszervezése nem csekély anyagi terhet ró népgazdaságunkra, de ezt vállalnunk kell, mert Népköztársaságunk nem maradhat védtelen a szocialista országokat nyíltan fenyegető, háborúra spekuláló körökkel szemben. Ezért békés törekvéseinknek honvédségünk korszerűsítésével kell nyomatéket adnunk — összefogva a többi szocialista országgal. Nyers Rezső ezután hangoztatta, hogy a költségvetés elfogadásával még nem érezhetjük népgazdaságunk zsebében sem a tervezett nemzeti jövedelmet, sem az állami bevételeket. A tervek megvalósítása a tavalyinál jobb gazdálkodást feltételez és igényel mind az áruforgalom, mind a beruházások terén. Fejlesztjük a nemzetközi munkamegosztást — Ez évi tervünk sikere nagyrészt azon múlik, milyen mértékben tudjuk fokozni a gazdaságosságot. Ennek érdekében legfőbb tennivalónk a termelés és a szükségletek eddiginél jobb összehangolása, a tervezett önköltségcsökkentés elérése és a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése. — A termelés és a szükségletek összehangolása gondos együttműködést követel a termelő és a felhasználó szervek között. A beruházóknak és a kereskedelemnek például Időben kell rendeléseit eljuttatnia az iparhoz, hogy biztosított legyen a gyártás folyamatossága. Ugyanakkor az ipari termelést minden vállalatnál az eddiginél szigorúbban a rendeléshez kell Igazítani. A tapasztalatok szerint különösen a beruházási javak termelését nehezíti az összehangolatlanság. A beruházók késnek a rendelésekkel, ezért kevesebb idő marad a gvártás előkészítésére, amiből késedelem, minőségi hibák származnak. —* A külkereskedelemnek nagyobb gondot kell fordítania az exportáruk megrendelésére. Különösen vonatkozik ez a kohó- és gépi pori vállalatok termékeire. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi felmérés ugyan némi javulásról ad számot: az idén január végén az 1963-as exportra tervezett készárú 90 százaléka már a rendeléssel fedezve volt — szemben a tavalyi 88 százalékkal. — Az önköltség tervezett csökkentésétől, a termelékenység növelésétől nagymértékben függ idei költségvetési programunk jó végrehajtása, sőt a költségvetés egyensúlya is. Idei népgazdasági tervünk feszített önköltségcsökkentés! előirányzatokat tartalmaz, annak ellenére, hogy a népgazdaság néhány területén a százalékos megtakarítás az előző évinél kisebbre méretezett. A költségvetési bevételekben 2,2 milliárd forinttal növekszik az önköltség- csökkentésből származó tiszta, jövedelem. Ez az összeg az ipari termelés költsegszintjének 1,2 százalékos, a közlekedés kött- ségszíntjének 1,1 százalékos és az állami gazdaságok termelési költségének 2,8 százalékos csökkentéséből tevődik össze. — Az ipari termelés költség- csökkentése egészében véve kisebb ugyan a tavalyinál, de elérése mégis nehéz, mert egyidejűleg emelkednek az iparban a korszerűsítési, minőségi követelmények, ezenfelül az év hátralevő részében pótolnunk kell a hosszú tél okozta termeléskiesést és a többletköltségeket. — Az önköltség csökkentésének minden olyan lehetőségét számba kell vennünk és ki keil használnunk, amely összefér szocialista elveinkkel, A beruházásokat időben kell elvégeznünk, a gyártástechnológiát javítanunk kell. s fontos feladat a műszaki színvonal emelése, a gyártmányösz- szetétel ésszerű, gazdaságos változtatása, az anyagfelhasználás csökkentése, az üzemek belső szervezettségének fokozása. Feltétlenül ügyelnünk kell azonban arra, hogy a minőség rontásával, az áruk használhatóságának csökkentésével egyetlen vállalat se csökkentse termékeinek önköltségét! Javítsak a gazdasági ösztönzést Nyers Rezső a továbbiakban hangsúlyozta: javítani kell a vállalatok ösztönzését a gazdaságosabb, olcsóbb termelésre. Tovább kell ösztönözni és segíteni az iparvállalatokat a szocialista nemzetközi munka- megosztás fokozására, a nemzetközi szintű special! tálódás figyelembe vételére. Ez létkérdés számunkra már most is, de még inkább az lesz a jövőben. Olyan árukat kell tehát termelnünk, amelyek a szocialista, vagy a kapitalista piacon keresettek, s amelyeknek eladási árában megtérül a befektetett összmunka. Nagy fontosságú számunkra a szocialista országokkal való műszaki-technikai kooperáció, sőt esetenként az együttműködő országok közös kutató-fejlesztési bázisának létrehozása is. —• A terv és a költségvetés feltételezi a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem növelését is. A költségvetés is tükrözi azt a törekvést. hogy a Magyar Nén- köztársaság minden országgal szívesen kereskedik a kölcsönös előnyök alapján. — A mezőgazdaságban célunk változatlanul az, hogy szocialista alapokon mielőbb korszerű, magas termelékenységű mezőgazdaságot teremtsünk. A költségvetésben előirányzott összegek bizonyítják, milyen jelentős erőfeszítéseket tesz államunk e cél mielőbbi valóra váltósáért. A költség- vetésből például a tavalyinál 42 százalékkal több hosszú-, éa középlejáratú hitelt nyújtunk a termelőszövetkezeteknek, zömmel beruházásokra. A szövetkezetek saját erejükből Is jelentős összegeket ruháznak he. Mindezek eredményeként a mezőgazdasági beruházások aránya az Idén az összes beruházások 22 százalékát teszik ki. —* A beterjesztett költség- vetési előirányzat helyes törekvéseket, szolid módszereket tükröz. Készítői mentesek voltak a túlzásoktól Is, a lazaságoktól is, nem „terveztek be" sem az optimizmust, sem a pesszimizmust, éppen ezért mindannyian optimisták lehetünk a végrehajtást, a célok elérését illetően. — Ezért a költségvetést * Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom — fejezte be hozzászólását nagy taps kö*ben Nyers Rezső. Nyers Rezső felszólalása után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Ortutay Gyula felszólalása A költségvetési vitában ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bács-Kiskun megye képviselője szólalt fel. Bevezetőben összegezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket a népfrontbizottságok a választásokat megelőző gyűléseken szereztek. Ortutay Gyula ezután arról beszélt, hogy a választásokon is bebizonyosodott: erősödik, szilárdul a szocialista nemzeti egység, s népünk nap-nap után tettekkel mond igent a párt és a kormány céljaira, politikájára. Részletesen szólt arról is, milyen szerepet tölt be a magyar értelmiség ebben a gazdagodó nemzeti egységben. —- Értelmiségünk ma már nem érzi kívül magát a munkás—paraszt szövetségben, eggyé vált a dolgozó néppel, munkása, alkotója szocialista életünknek. A Hazafias Népfrontbizottságai, aktivistái nap-nap után példák százaival találkoznak, amelyek bizonyítják, hogy az értelmiség cselekvő, tevékeny segítője a szocialista építésnek, a népjólét növelésének. Orvosi rzűrőbrigádok járják a falvakat, s társadalmi munkaként ezrek, tízezrek szűrővizsgálatát végzik el. Mind szélesebb körű akció bontakozik ki a termelőszövetkezeti gazdálkodás társadalmi támogatására. Ortutay Gyula a Bács-Kiskun megyei képviselők és a maga nevében a költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A vita további részében felszólaltak: Gácsi Miklós, dr. Noszkay Aurél, Gosztonyi János. dr. Sályi István, Gaíló Ernő, dr. Várkonyi Imre, Vaakó Mihály, Z. Nagy Ferenc, Klauko Mátyás, dr. Petii Gábor, Kollár József, Csorvási Sándor, Varga Józsefné és Inolcai János képviselők. Csorvási Sándor felszólalása Csorvási Sándor megyünk képviselője felszólalásában a mezőgazdasági szakemberképzés rendkívüli fontosságát hangsúlyozta. — Arra kérjük az illetékeseket: az eddiginél is gondosabban, körültekintőbben használják fel a szakemberek képzésére előirányzott összegeket, a lehetőségekhez mérten minél több magas képzettségű mezőgazdasági mérnököt, technikust és egyéb szakembert küldjenek a termelőszövetkezetekbe és ál lami gazdaságokba. A költségvetést elfogadta. A felszólalások után az elnöklő dr. Réresztóczy Miklós javaslatára a képviselők elhatározták, hogy március 28-áa, köddel dólelőtt 10 órakor folytatják a törvényjavaslat vitáját.