Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-03 / 52. szám
Tehb mint négy és Sél millió kötet o polcokon Ezer tsz-mozibérlet két hónap alatt A. nyíregyházi virágváros Egy munkásoívasó állag A Szakszervezetek Országos Tanácsánál értékelték a szakszervezeti könyvtármoz- gakan elmúlt évi fejlődését. Az országban jelenleg 4442 könyvtárat — központi, körzeti, önálló, vagy letéti könyvtárat, illetve kölcsönző állomást — tartanak fenn a szak- szerveretek az üzemekben és a művelődési otthonokban. Ez a szám az előző évihez képest nem jelent emelkedést, mert — éppen a könyvállomány jobb kihasználása érdekében — az ugyanazon helységben — főképpen falvakban, vidéki városokban — működő, különböző szakszervezetekhez tartozó könyvtárakat összevonták. Az olvasók jobb kiszolgálását segíti elő az is, hogy a múlt évben valamennyi szakszervezeti könyvtár állományából kiválogatták a felesleges, az elavult, elrongyolódott példányokat — összesen mintegy félmillió kötetet —, s ezeket most kiselejtezik. A nagyarányú „könyvtártakarítás” ellenére a szakszervezeti könyvtárakban található művek száma jóval meghaladja a múlt évit, s eléri a négymillióhatszázezer kötetet. A rendszeresen felfrissített állományból az olvasók is szívesen kölcsönöznek. A könyvtári tagok tábora csaknem 600 006 főre gyarapodott, amihez hozzá kell még számítani azt a több százezer érdeklődőt, akik csak esténként visznek haza olvasnivalót. Egyre hatásosabb a 17 könyvet olvas évente könyvajánlás, az új művek népszerűsítése. A fokozódó olvasási kedv és a könyvkiadás javulása mellett ennek tulaj- dpnítják, hogy a kölcsönzött művek között —, amelyek száma tavaly csaknem kilencmillió kötetre emelkedett — egyre többen forgatják a mai magyar és a szovjet irodalmat. Az ismeretterjesztő kiadványok közül elsősorban a korunk technikai vívmányaival foglalkozó írások, továbbá az utinaplók és a nevelési kérdéseket tárgyaló művek népszerűek. Hogy az üzemekben folytatott népművelési munkának milyen fontos eszköze a könyv, mutatja még egy adat: egy munkásolvasó őt évvel ezelőtt évi átlagban hét könyvet olvasott el, a múlt esztendőben már 17 szépirodalmi, ismeretterjesztő, vagy műszaki témájú művet kölcsönzött ki. A földmű vessző vetkezeti szervek ebben az esztendőben 16 500 varon gyümölcs — egyebek mellett 8000 vagon téli alma, 1730 vagon kajszi, 1700 vagon szilva, 1100 vagon őszibarack, 800 vagon málna, 500 vagon meggy és 200 vagon cseresznye — szerződéses felvásárlását tervezik. A szerződések kötése az orTavaly megyénk néhány községéből az a hír jött, hogy a termelésben jól dolgozó tsz- íiataiokat mozijeggyel jutalmazza meg a vezetőség. Másutt is átvették a módszert s felfigyelt erre a moziüzemi vállalat is. Ennek eredményeként 1963 elején —először az országban — Szabolcs-Szatmár megyében szervezték meg a tsz-mo- zibélet akciót. Éltek a lehetőséggel a termelőszövetkezetek s úgy döntöttek, hegy a kulturális alao eay részét moá- bérlet vásárlásra fordítják. Fehérgyarmat, Sényő, Tar- pa. Nyírmeggyes, Szamosan- gyalos és Szamostatárfalva az elsők között igényelt tsz-mo- .zibérletet. Az év első két hónapjában megyénk száz községében több, mint ezer bérletet vettek meg a termelőszövetkezetek, mintegy 400 ezer forintért. Várható, hogy a zárszámadások után ez a szám tovább emelkedik. szág egész területén márciusban kezdődik. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, a term el őszövetkezeti csoportok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és a hegyközségek a föidművesszövetkeze- tek megyei értékesítő központjaival — a MÉK-kel —, a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdák pedig a helyi földművesszövetkezetekkel köthetik meg az értékesítési szerződést az eladásra szánt gyümölcsre. Az átvételi árakat — mint a SZÖVOSZ illetékes munkatársai közölték — úgy állapítják meg. hogy az áru gyümölcsüket szerződésesen értékesítő termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és hegyközségek 15, a termelőszövetkezeti tagok és az egvéni gazdák pedig 10 százalékkal kapianak többet: az adott gyümölcsfélére érvényes szabad felvásárlási árnál. Ha a termés közelebbi ismeretében a termelő az előzetesen leszerződött mennyiségnél többet akar értékesíteni, akkor az átadás előtt ké» héttel még pótszerződést köthet. Mai hozomány — A Jani nem volt megelégedve a munkaegységemmel. Szegő' Gizi rajza Márciusban kezdődnek a gyümölcsértékesítési szerződéskötések ALEKSmDR MSZIB0V: Fordította SZATHMÁRI GÁBOR 24. Aszskemek természetesen módjában állt volna, hogy kihallgassa a századparancsnokot, akinek a beosztottja volt Homairn. ő bizonyára többet tudott volna mondani. De Aszker nem sietett ezzel. Először a sorkatonákkal kellett beszélni. Az ő vallomásaikból akarta tudni, miféle ember ez a parancsnok, hogyan kell vele szemben viselkedni. Schulz hadnagyról, a szá- zadparancsnokról ennyit tudott meg Aszker: igényes és szigorú, a parancs teljesítését minden körülmények között megköveteli, de igazságos. Semmiségekért nem büntetett, sajnálta a katonákat. És még egy: Georg Homann Schulz javaslatára kapott rendkívüli szabadságot. Aszker érezte, hogy álmosság környékezi. Majd leragadt a szeme. Felállt az asztal mellől, fel-alá járt a szobában, s hogy elűzze az álmosságot, rágyújtott. Ablakából a láger területének egy részét látta, a nagy lakóbarakkokat. Az egyik barakk IStiX március 3. mellett egy fogolycsoport jókora nyírfarönköket fűrészelt keresztvágó fűrésszel. Egy másik csoport egy földbeásott oszlopnál tett-vett, a friss földet döngölte az oszlop körül. Az egyik hadifogoly pedig — „vasmacskával” alábán — már mászott felfelé az oszlopon, ezüstös színű hangszórót tartva a kezében. A távolabbi épület ajtaján egy német lépett ki, mögötte pedig a kísérő őr ment. Kihallgatásra hpzták a soron következő hadifoglyot. Aszker az asztalhoz lépett, begombolta gimn ászt vor kajának a nyakát, megfésülte a haját, s leült. Néhány pillanat múlva már a folyosóról hallatszottak a léptek. Kinyílt az ajtó, s az őr bevezette a foglyot. Aszker végigmérte az ajtónál álló embert, s közben intett a kísérőnek, hogy távozhat A német — éltesebb korú, köpcös, zömök, kissé görbelábú ember — nehezen lépdelt előre a szoba közepén álló székhez. Közben megbotlott valamiben, s majdnem elesett Zavarba jött, elpirult. Amikor a szék mellé ért, nem mert leülni, hanem kérdően nézett Aszkerre. — Üljön le, — mondta neki az őrnagy. A német végre letilt, ® téridére tette két nagy csontos kezét. Az újjain egészen tövig voltak vágva a körmök. Megnedvesítette a szája szélét, s egy mély sóhajtás szakadt fel belőle. Sandán, vizsgálódva nézte a vele szem- hem, az asztal másik oldalán álló, magas termetű szovjet tisztet. Észrevette, bogy a tiszt hátrafésült, szőkésvörös haja megritkult már egy kissé, a homloka feltűnően magas. Szürkés színű szeme nyugalmat, magabiztosságot sugároz. Csontos orrának nyergén egy finom kis görbület ült, arc- csontja széles, álla határozottan ívelt. Gimnasztyorkája feszesen simult atlétakülsejű testére. Széles derékszíj övezte körül keskeny derekát, A tiszt egész küljese erőről, energiáról, egészségről tanúskodott. Miközben így vizsgálhatta a német — saját maga számára is meglepő .módon — úgy érezte, hogy már nem fél ettől az orosztól Arcának merevsége mintha felengedett volna. Aszker is a fogoly arcát kutatta, s közben lassan a székre ereszkedett. — A neve? — kérdezte a németet. Rekedt, a hülésesre emlékeztető hangon mondta, hogy Herbert Lángénak hívják. — A rangja? — Obergefreiter. Januártól tavasz — A parkok óvodája M Ötvenezer muskátli, hortenzia, pálma... Virágváros a föld alatt. Pálmákért, folyosók, két oldalt virágágyak. A kora tavaszi napsugár ezeregyszáz négyzet- méter üvegtetőzeten csillog. Kinn még birkózik a tél, de itt benn már visszavonhatatlanul a kikelet az úr. Csaknem félszázezer dísznövény, muskátli, ciklámen, hortenzia, cinerária, aszparágusz, primula, pálma és ki tudná felsorolni hány fajta csodás virág létezik, gyökeret hajt, magot érlel, s száz meg száz színű virága illatoz. Olyan a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat Árok utcai virágkertészete ilyenke»-, mint egy hatalmas parfümös üveg. — Nálunk már január elsején beköszöntött a tavasz — mondja Czigler Foren c kertészmérnök, aki Gyúró György főmérnök társaságában kalauzol e különös birodalomban. — Itt a jácint a hírnök. — Nyílik a szegfű is, melyből 3000 tő van — nyitja ki az egyik üvegház ajtaját Gyúró György. — Tóth Józsi bácsi 65 esztendős kertészünk a mestere — mutatja be a virágok titkainak tudóját. — Az ő feladata Nyíregyháza parkjainak az ellátása virágokkal. — Már meg is van a szükséges mennyiség — mondja Józsi bácsi. --- Hisz csupán begóniából 64 000, agerátumból 10 000, antirrhinumból 10 000 és szalviából 3000 palántát neveltem. Ezek a koraiak, aztán következik a petania. cixnnia és a többiek... Csak egy baj van. Hamarosan nyugdíjba kell mennem, s nehezen válók meg a virágoktól. Művészet ez ••• Vall és emlékezik az öreg virágkertész. — Életem nagy részét a virágok közt éltem. Már 1917- ben kezdtem . Űjfehértón, Békési Gytjla királyi kormánytanácsosnál. Virágokat szerető, világjáró ember volt. Az ő birodalmában megtalálható volt az Európában honos ösz- szes fenyőfajta. De a felesége még nagyobb virágbolond volt. Ha nyáron elutazott valamilyen fürdőhelyre, s ott látott egy új típusú szőnyegágyat, már táviratozott is, elmondta férjének, s nekünk, mikorra megérkezett, el kellett készíteni. Állatfigurákat formáltunk virágokból, s úgy ültettük a gyepszőnyegbe. Különösen szerette a pálmákat és a tubarózsát. De hol van már az az idő?! A ipi szakmánkba is bevonult a modernség. Mert művészet ez, kérem, ízlésre, szépre nevelő művészet. S nem csak egyesek szórakozása _ Vegyészkedés A virág titkainak kutatása űzte Tóth Józsefet Debrecenr be, aztán Mauthnerhoz Pestre, Pallagpupztára, a Kerti- maghoz, s öregedő fejjel, sok tapasztalattal került Nyíregyházára. Most is Űjfehértón lakik, innen jár be. — Egy-egy virág nevelése több gonddal jár mint ery gyereké — mondja, s föidsza-ú kezével az asztalon előtte lé ő talajokból mint valami vegyész, úgy keveri össze, ar'- nyosan, a különböző virágé1 r.ak megfelelőt. — Így e?: jól 'kézzel, mert érzem — né fel egy pillanatra. — Az ar nyokat a térág fajtája és fe lettsége követeli meg. E cé ra 6—7 fajta földet haszr lünk. A másik asztalnál Sztokl' János virágkertész vegyészke- dik. Huszonöt esztendeje keveri a földet a cserepesek részére. — Most éppen a ciklámennek állítom össze a talaját. Fz akácfalcmbot, szarvasmarivtrágyát és tövén yhamokot igényel. Ki a virágot szereti Több évtizede lesik a virágok titkait. Szeretteik, kedvenceik sok örömet szereztek a menyasszonyoknak, édesanyáknak és apáknak névnapokon, vagy egy-egy születés- napi felköszöntéskor. — A virágokról sok szépet írtak a költők, de úgy szeretni, mint mi szeretjük, talán senki — így Tóth József. — Aki a virágokkal foglalkozik az örökké fiatal és szeNegyedszázados a nyíregyházi kertészoktatás reümes — vallja az 59 éves Sztoklász János. — Ezzel hódítani lehet kérem. Még annak is, aki csúnya... Mert a A nyírségi gyümölcstermesztés kibontakozásának kezdetén, 1938-ban hoztak létre Nyíregyházán a gyümölcs- termelés szakmai fejlesztése érdekében az első oktatási intézményt, a kertmunkáskép- ző iskolát Később a kertészek nevelése középiskolai fokon folyt, s az igényeknek megfelelően hozták létre az utóbbi években a felsőfokú oktatási. Több száz gyakorlati és elméleti szakembert nevelt negyedszázados fennállása alatt a nyíregyházi iskola. A technikum az idén, április 6-án ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. a jubileum alkalmából öregdiák találkozót rendez a technikum végaett diákjai részére. — Oberge frei tér — ismételte Aszker, miközben feljegyezte az asztalon előtte fekvő papírra. — Hol teljesített szolgálatot? Nevezze meg a divíziót az ezredet, a zászlóaljat és a saját beosztását. — „Teufel”-divizió, motoros lövész ezred, harmadik zászlóalj, első század, első szakasz. Aszker figyelmes lett: Georg Homann is az első századnál volt. —- Igen — mondta rá. — Most a pártállásról kérdezem. Tagja a nemzeti szocialista pártnak? — Nem, — rázta a fejét Lange. — És soha nem is voltam. — Akkor talán bizony kommunista? — kérdezte Aszker nem minden éle nélkül. A német mélyet lélegzett és ismét a fejét rázta. — Kommunista sem vagyok. — Leereszt tette a hangját, s érezhető sajnálkozással ismételte: — Igen, tiszt úr, nem vagyok kommunista. Pártom- kívüii vagyok. De a párton- kívüliek is különbözőek lehetnek. Vannak meggy őződéses, szilárd elvekhez ragaszkodó emberek És vannak, akik örökké meditálnak mindenen, határozatlanok, nehéz fejűek. Én az utóbbiak közé tartozom. — Nocsak! — nevette el magát Aszker. — Meglehetősen szigorú szemmel nézi saját magát.. — Vegye úgy, ahogy önnek tetszik, — húzta fel a vállát a német. — Azért mondtam azt, amit mondtam, mert a szociáldemokratákkal szimpatizáltam, s bármennyire is szomorú bevallani, a tulajdon hátamon segítettem a hatalomra Adolf Hitlert és a nácikat. — Ezt hogyan értelmezzem? — kérdezte Aszker, aki kezdte élvezni ezt a szokatlan kihallgatást. — Én természetesen nem egyedül voltam ilyen. Kiderült, idióta volt mindenki, aki bedőlt a nácin maszlagjának, hogy a német népnek nagy küldetése van ezen a földön. Ilyenek pedig nem kevesen akadtak,.. — Ez igaz — hagyta helyben Aszker. — Na és most milyen nézeteket, vall? Másokat, mint azelőtt? — Igen. — Annak hatása alatt, hogy foglyul esett? A kérdésben irónia volt. Lange elvörösödött, fejét le- horgasztotta. — Nem, — mormogta alig hallhatóan. — A fogságnak ehhez semmi köze. Más ennek az oka. Egészen más. — Mégis, mi? — Más, — ismételte Lange. — Az egészről azok a különben igen rendes emberek tehetnek, akikkel az életem során sikerült szorosabb kapcsolatba kerülnöm. — Kik ezek pontosabban? — Hárman voltak, * tiszt úr. Rendkívül különböző természetű, de nagyon rendes emberek. Egy ott maradt Németországban. Megmondanám a nevét, de ön úgy sem veszi semmi hasznát. — Nem biztos. — Lothar Fischnek hívják, sircsősz. — Temetőcsősz, — nem azt akarta mondani? — De igen, igen, temetőcsősz. Bocsásson meg. Lange egész zavarba jött. — De lám- csak, jobban ismeri a német nyelvet, mint én magam... — Szóval mi a nevezetessége ennek a Fisch temetőcsősznek? (Folytatjuk) virág szépít te. Halk kuncogás, huncut mosoly az au-cokpn. — Jani bácsi most íjra fiatal ember — mondja a fiatal, szőke mérnök, Czigler. — Most nősült másodszor. — Tetszik tudni, az eSső feleségem meghalt így kettesben csak jobb mint egyedül. Nem igaz?! Egyetértöleg bólintunk. Nyíregyházán 250 000 négyzetméter parkfelületet tartanak gondozásban, melye* Tóth József és Sztoklász János és munkatársaik látnak el virágokkal Várják már az idő javulását A tavasszal 125 000 virágpalántát ültetnek ki a város 18 parkjába fe a Sóstón. Víz! víz! — Csak a vízzel vagyunk bajban — mondja Gyúró György főkertész, — Bizony kérem — néz rám szomorú tekintettel Tóth — mert nincs nagyobb szomorúságunk és szívfájdalmunk, mikor látjuk, hogyan hervadnak el a szép és oly sok-sok áldozattal, szeretettel nevel virágjaink. Ez az esztendő azonban változásit hoz. Kapnak vizet a Bujtosról. S akkor vidulni fog a két öreg kertész, mert látják, hogy van értelme fáradozásuknak. Farkas Kálmán Koptatják az akácmagot A koptatott, mag a mezőgazdaságban már nem újdonság. a cukorrépa-termesztők évek óta eredményesen alkalmazzák ezt a módszert. A maghéjkoptatásra most az erdőgazdaságokban is rátértek. A szabad szemmel alig észrevehető koptatás után a magvakat akár egy évig is eltarthatják és azok 80—100 százalékban kikelnek. A budapesti erdőgazdaságban készült géppel napi nyolc mázsa akácmagot koptatnak,
