Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-22 / 68. szám

• •

Összeült az országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról.)

írt módon történt. Az Országos Választási Elnökség ezzel befejezte munkáját, s kéri az országgyűlést, hogy beszámolóját vegye tudomásul. Az elnökség nevében az országgyűlés és á tanácsok négyéves munkájához sok sikert kívánok — fejezte be beszámolóját dr. Dallos Ferenc.

A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette.

Ezután Ollári István körjegyző felolvasta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségépek javaslatát a rnandátumvizsgáló bizottság elnökére és tagjaira. Az indítványt az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, s a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé dr. Dabrónaki Gyulát, tagjaivá pedig Gém Ferencet, Harmati Sándort, Lombos Ferencet, dr. Molnár Frigyest,

Szabó Piroskát és dr. 2Isip- mond Lászlót választotta meg.

Az elnöklő dr. Harrer Ferenc ezután a mandátumvizsgáló bizottság munkájának időtartamára szünetet rendelt el.

A szünet után dr. Harrer Ferenc bejelentette, hogy megvizsgálták és rendben találtak a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét, s így a bizottságban részvevő képviselőket igazoltnak jelenti kh

A mandátumvizsgáló bizottság nevében dr. Dabrónaki Gyula tett jelentést az országgyűlésnek. A bizottság az ügyrend előírása szerint megvizsgálta a képviselők megbízóleveleit és megállapította, hogy azok megfelelnek a törvényes előírásoknak. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette.

László, Fabók János, Horváth Ede, Horváth István, Horváth Kámlyné, Gácsi Miklós, Kiss Árpád, Pataki Mihály, Placskó Józsefné, Szurdi István.

Jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság

Bariba János, Borka Attila, Gonda György, dr. Harrer Ferenc, Kovács Pál, dr. Molnár Erik, Oláh György, Pan- kovits Józsefné, dr. Pongrácz Kálmán, dr. Prieszol Olga, dr. Tatár Kiss Lajos.

Kereskedelmi bizottság

Dr. Bognár 'József, Dénes Sándor, Kollár József, Mokri Pál, RameisI Ferencné, Széli János, Szirmai Jenő, Tóth Jánosné, dr. Vdvardi Károly- né.

Az országgyűl«

Ezután Ollári István ismertette az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatát az országgyűlés tisztikarára. A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták.

Az országgyűlés elnökévé Vass 1 stvánnét; alelnökeivé dr. Beresztóczy Miklóst és Pólyák Jánost, jegyzőivé Galló Ernőt, Huber Lajost, Papp Lajost, Pala Károlynét, dr. Pesta Lászlót és Varga Gábornál választották.

Dr. Harrer Ferenc . ezután javasolta:

Rónát Sándor elvtársnak tízéves elnöki tisztsége alatt végzett eredményes munkája elismeréséül mondjunk köszönetét és a személye iránti szeretetünk és megbecsülésünk jeléül ezt az országgyűlés jegyzőkönyvébe örökítsük

s új tisztikara

Andrást, dr. Törő Imrét és Úszta Gyulát választotta meg.

Ezután került sor az országgyűlés állandó bizottságainak megválasztására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára az országgyűlés tíz állandó bizottságot választott. A bizottságok tagjai a következők:

Honvédelmi bizottság

Egri Gyula, Gazsó Sándor, Keleti Ferenc, Nagy Richárd, Putnoki László, Révész Géza, Róka Mihály, Szabó Gusztáv, Szabó József.

Ipari bizottság

Balogh László, Blaha Béla, Bondor József, Csedrehi

Kulturális bizottság

Andrási Béla, Benke La- josné. Darabos Iván, Darvas József. Gosztonyi János. Kelen Béla, Mesterházi Lajos, Szabó Pál, Váci Mihály.

Külügyi bizottság

Bogár Jánosné, dr. Germa- nus Gyula, Hegyi Gyula, dr. Mihályfi Ernő, Molnár Ernő, dr. Móricz Virág, Pul- lai Árpád, Szirmai István, Vas-Witteg Miklós.

Mezőgazdasági

bizottság

Dr. Baskay Tóth Bertalan, dr. Erdei Ferenc, Farkas János, dr. Fekszi István, Kőkai Jánosné, Lakatos András, Mészöly Gyula, dr. Molnár Frigyes, Z. Nagy Ferenc, Pál

Károly, Sebestyén Gyula, Szábó János, Tisza József.

Szociális és

egészségügyi bizottság

Balogh Ferenc, Bodonyi Pálné, Háner József, Martin János, Mázi József, dr. Pesta László, dr. Pregun Albert- né, Sárii Rózsi. dr. Sáró András. dr. Stark Janka, Tóth Anna.

Terv- és költségvetési bizottság

Berkes István, dr. Bognár József, Bondor József, dr. Dabrónaki Gyula, Egri Gyula, dr. Erdei Ferenc, Friss István, Gosztonyi János, Inokai János, dr. Katona Lajos, dr. Pesta Lászó, dr. Pongrácz Kálmán, Bagó Antal.

Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság

Bakó Ágnes, Dóra János, Fegyveres István, Győri Imre, Harmati Sándor, Katona Sándor, Kollár József, Sándor József, Szabó Piroska,

— Ezzel az 1963. március 21-re összehívott országgyűlést megalakultalak jelenítem ki — mondotta Vass Istvánná, majd szünetet rendelt el.

Az országgyűlés délutáni tanácskozását Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülésé: és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, valamint a

meg.

A képviselők a javaslatot hosszantartó nagy taps közben elfogadták.

Ezután a korelnök átadta helyét az országgyűlés újonnan megválasztott elnökének. Vass Istvánná székfoglalójában köszönetét mondott a bizalomért;

— Mind a magam, mind á tisztségviselő tárnáim nevében fogadom, hogy minden erőnkkel, tudásunkkal népünk hű szolgálói leszünk. Képviselőtársainkkal a VIII. pártkongresszus határozatainak szellemében munkálkodunk a szocialista demokratizmius további kibontakozásán, népi nemzeti egységünk erősítésén. Fogadjuk, hogy mindent megteszünk népünk még szebb, boldogabb jövőjének megteremtéséért, azért, hogy megszolgáljuk a bizalmat — mondotta többek között. (Hosszantartó taps.)

Az országgyűlés tagjai ezután jóváhagyólag tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről és határozatokról, majd dr. Pesta László jegyző ismertette az MSZMP Központi Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére, helyettes elnökeire, titkárára és tagjaira.

Az országgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta, s a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökévé Dobi Istvánt, helyettes elnökeivé Gáspár Sándort és Kisházi Ödönt, titkárává Kiss Károlyt, tagjaivá pedig Barcs Sándort, ár. Bartha Tibort, dr. Dési Frigyest, dr. Horváth Richárdot, dr. Maros Józsefnét, dr. Mihályfi Ernőt, Nánási Lászlót, Nagy Dánielt, Nógrádi ' Sándort, dr. Ortutay Gyulát, dr. Pongrácz Kálmánt, Rónai Sándort, dr. Sályi Istvánt, Szakosíts Árpádot, Szobek

1963. márt. 22.

A forradalmi imivfikás-para*zt kormány

elnökének beszéde

— Tiszteli Országgyűlés!

— Képviselőtársaim!

— Kedves Elvtársak!

— Mindenekelőtt őszánte köszönetét mondóik az országgyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyásáért — kezdte beszédét Kádár János. — A kormány összetételében bekövetkezett változásokról kijelenthetem. hogy a most felmentett eivtársakfca] politikailag mindvégig a legjobb egyetértésben dolgoztunk és felmentésüket kizárólag a munka gyakorsai követelményei indokolják. Üjonnan kinevezett tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással tekintünk.

— Mégegys-zer megköszönve a kormány iránt kifejezett bizalmat, a Minisztertanács valamennyi tagja nevében biztosítani szeretném a tisztelt országgyűlést, hogy a munkával igyekszünk a bizalomra rászolgálni.

A kormány .elnöke ezután a kormány álláspont járói s’.últ néhány időszerű kérdésben.

Népünk bizalma új erőt ad

— További munkánk megítélésében nagy jelentőségű az a tény — mondotta —, hogy a február 24-i ország- gyűlési és tanácsválasztások népünk szilárd politikai egységét mutatták, a Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyöntetűen támogatták. A jelölő gyűléseken a választók csaknem fele, kereken 3 400 000 ember vett részt, a választás sikeréért a különböző bizottságokban több, mint 1 millió ember fáradhatatlanul és lelkesen dolgozott.

— A kereken 7 100 000 választói joggal rendelkező honfitársunk közül mindössze 200 000 olyan volt, aki nem élt választójogával és 75 000 olyan, aki a Hazafias Népfront jelöltjei edlen szavazott. Azonban reálisan nézve a választás eredményeit, ezen túlmenően számolnunk keil azzal is, hogy a Hazafias Népfront jelöltjeit támogató

választók között voltak olyanok is, akiknek bizalmát teljes mértékben még nem bírjuk. Ezek nyilvánvalóan azért szavaztak a listákra, hogy

úgymond, „rosszabb ne legyen.”

Minden tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a helyes gyakorlat menetében az eszme holnap meghódítja és magával ragadja azokat is, akik ma még ingadoznak. Ez feladatot ad számunkra.

— A választási eredmények pantos értékelése, a további munkalehetőségeink felmérése szempontjából azonban a döntő az, hogy a választók óriási többsége s*álárd politikai öntudattal. teljes belső egyetértéssel támogatta a Hazafias Népfront céllá tű zéseit és jelöltjeit. Elmondhatjuk, hogy az 1963. év február 24-x országgyűlési és tanácsválasztások a párt, a Hazafias Népfront, a rendszer hatalmas politikai győzelmét hozták.

— Az a mély és szilárd bizalom, amelyet népünk politikánk iránt a választás napján szavasatokban is kifejezésre juttatott, új erőt ad mindnyájunknak és űj, még erősebb kötelezettség számunkra. Honfitársaink, akik február 24-én szavazatukkal támogatták a Hazafias Népfront jelöltjeit, bizonyosai: lehetnek abban, hogy mind az ország- gyűlés, mind a kormány, mind a tanácsok megválasztott tagjai törekszenek arra, hogy méltók legyenek a bizalomra.

Tovább bontakoztatni a szocialista demokráciát

Kádár János a továbbiakban az országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatáról szólott. Mint mondotta, az országgyűlés, a kormány feladata, hogy u szocialista társadalom építésének céljait jól szolgáló terveiket dolgozzanak ki.

A törvényhozás, illetve a kormányzás vezesse és Irányítsa a szocialista építő munkát, biztosítson minden szükséges feltételt ahhoz, hogy a nagy, országépítő terveink az életben népünk javára sorra- rendre megvalósuljanak.

— A fővárosi, a megyed, a városi, a kerületi, a járási és a községi tanácsok feladata először: az országos tervek megvalósítását szolgálni a maguk területén; másodszor: a helyi kérdéseket, felső támogatással és helyi erőkkel megoldani; harmadszor: az emberek mindennapi személyes ügyes-bajos dolgaival lelkiismeretesen és híven foglalkozni és azokat megoldani.

— Magának az országigyűlésnek a törvényalkotás terén nyilvánvalóan új feladatai is varnak a fejlődésnek egy olyan új időszaikában, amikor népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik és államunk jellegében a proletariátus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik.

— Törekedni kell a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Társadalmunk erőit, a dolgozó tömegeket mindjobban be kell vonni a hatalom gyakorlásába, az igazgatás és az ellenőrzés

munkájába.

— Nyilvánvaló, hogy bátrabban lehet és kell alkalmazni és általánosítani választójogi rendszerünk fejlesztésénél, a képviselőválasztásoknál is azokat a jó tapasztalatokat, amelyékét a tanácsi választásoknál az egyéni választói körzet és az egy helyre több személy jelöléséből nyertünk. Végül, ennek az ország- gyűlésnek foglalkoznia kell, a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően, alkotmányunk továbbfejlesztésével.

— Bár a feladatokat itt mindössze csak jelezni lehet, nyilvánvaló, hogy nagy munka vár a most megválasztott országgyűlésre és tanácsokra. E munka vezetésére az imént választotta meg országgyűlésünk saját tisztikarát és a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Engedjék meg, hogy a nagy és szép, és lelkesítő feladatokra gondolva, a kormány nevében sikeres munkát kívánjak a képviselőknek és

Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyészének tisztségében való megerősítése tárgyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az átiratokat dr. Pesta László jegyző ismertette.

Az országgyűlés Kádár Jánost kormányelnöki tisztében, Apró Antalt, Fehér Lajost, Focic Jenőt, Kállai Gyulát kormány-elnökhelyettesi, ár. Münnich Ferencet álLamminisz- teri tisztében; dr. Ajtai Miklóst az Országos Tervhivatal elnöki tisztében, Czinege Lajost honvédelmi miniszteri, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi miniszteri, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszteri, llku Pált művelődés- ügyi miniszteri, lncze Jenőt külkereskedelmi miniszteri. Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszteri, Kovács Imrét élelmezésügyi miniszte ri, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszteri, Losonczi Pált földművelésügyi miniszteri, Nagy Józsefnét könnyűipari miniszteri, dr. Nezvál Ferencet igazságügyi miniszteri, Pap JáTiost belügyminiszteri, Péter Jánost külügyminiszteri, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszteri, dr. Tímár Mátyást pénzügyminiszteri, dr. Trautmann Rezsőt építésügyi miniszteri és Veres Józsefet munkaügyi miniszteri tisztében egyhangúlag megerősítette.

Az országgyűlés egyhangúlag megerősítette dr. Szalai Józsefet a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztében és dr. Széná- si Gézát legfőbb ügyészi tisztében.

Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságé, nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra«

tanácstagoknak, az országgyűlés újonnan megválasztott tisztikarának, az Elnöki Tanács tagjainak.

A dolgozó osztályok szövetsége

A Minisztertanács elnöke ezután hangsúlyozta:

— A Magyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irányvonalát a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront programnyilatkozatai adják meg. A szocializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét, teljesítenünk és gazdasági céljainkkal összhangban túl kell teljesítenünk második 5 éves tervünket, amely a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap

22—23 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékos növelését tűzi ki célul.

Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvonalának egyes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően.

— Belpolitikai helyzetünket meghatározza, fejlődésünket megkönnyíti, hogy hazánkban már nincsenek kibékíthetette- nül ellentétes érdekű osztályok, hogy a közösség és az egyes ember érdeke egybeesik és hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének célkitűzésében a munkásosztály eszméje, a dolgozók forradalmi öntudata, hazafisága és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége találkozik.

— Politikánk fő támasza a szocializmus zászlaját hordozó munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szocialista társadalom felépítésére létesült szövetsége és célunk a párttagok és pártonkívü- liek összefogása, a szocialista nemzeti egység megteremtése.

— A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista törvényesség megőrzésére és további megszilárdítására törekszik. Az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva, a kormány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyformán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és mindenkivel betartassa.

— A Magyar Népköztársaságban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztály- ellentétek megoldódnak, nemzetiségi. faji, felekezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már ismeretlen.

— Az állam és a Magyar- országon működő egyházak viszonya normális, szerződésekben szabályozott és évről évre javuló. A tudományos és a vallásos világnézet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallás- gyakortatot, az egyházak tudomásul veszik az állam törvényeit és ezért nem kell. hogv közöttünk politikai harc folyjék.

— A hívők és a nem hívők egyaránt a Magyar Népköztársaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy eltüntessük a kizsákmányoló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is és felépítsük a dolgozók szabad, szocialista társadalmát.

— Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szocializmus teljes győzelmet arasson a termelési és társadalmi viszonyokban. Hazánkban a szocialista termelési viszonyok már a népgazdaság valamennyi ágazatában győztek. Most a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása és a termelőerők nagyarányú fejlesztése van napirenden. Jelenleg verseny folyik világméretekben a kapitalista és a szocialista rendszer között. Tennivalóinkra világos eligazítást adott Lenin, amikor rámutatott, hogy az új, a szocialista társadalom véglegesen akkor győzte le a régit, a kapitalizmust, amikor megteremtette a munka magasabb termelékenységét, mint amilyen a régi rendszerben volt.

— Ezt a célt, az országra és a múltra értve, már elértük. De ez kevés.

Arra kell törekednünk, hogy a termelés mind több területén mielőbb elérjük és túlhaladjuk a munka magasabb termelékenységének megvalósításában a legfejlettebb kapitalista országok szintjét is.

Nem kétséges, hogy magasabb rendű társadalmi rendszerünk és népünk felszabadult alkotó erői segítségével történelmileg nem nagy idő alatt elérhetjük, és el is érjük ezt a célunkat is.

A marxista-leninista világnézet érvényesüléséért

— Senki se higyje azonban azt, hogy a munka magasabb termelékenységéért küzdve, társadalmunknak csak a gazdasági, az anyagi területen, a műszaki fejlesztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győzelméért folytatott harcban elsőrendű és különleges fontossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjaira. Állhatatosan kell dolgoznunk azért, hogy a szocialista eszme, a marxista—leninista tudományos világnézet még jobban érvényesüljön és teljes mélységig hatoljon, a közoktatásban, a művészetek terén, a kultúrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irányítja. Megvan azonban e harcban az államnak is, közintézményeinknek is, a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteinknek is a maguk feladata.

Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocia(Folytatás a 3. oldalon.)