Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

labfo 30—35 rrtilli méter csapa­dékra, a vegyszer hatásának kifejtéséhez 4—6 hétre van szükség. A gyamok pusztítá­sa esi toállapoiban és fiatal korban a legtökéletesebb. Ve­tés utím a talajt Ismét gyű­rűshengerrel zárijuk le. Magasabb a terméshozam Egy kilogramm Hungazin ára — kereken számolva — 110 forint. Hatkilós adagot számítva egy holdra az anyag- költség 600 forint, s ehhez jön még a kipenmetezés költsége. A termelőszövetkezetekben ál­talában 22—25 munkaegységet fordítanak a kukorica ápolá­sára holdanként, amely — 30 forintjával — 660—750 fo­rintnak felel meg, s ehhez kell még számítani a két-három- szori gépi, vagy fogatos ka­pálást. Ez a munkaráfordítás csökkenthető, esetleg a vegy­szeres kezelés költsége alá is mehet, azonban a Hungazinoa kezelésnek — a munkaerő­megtakarítás stb. mellett — a jelentősége a magasabb ter­mésátlagokban mutatkozik meg. 1962-ben a Hodász! Állami Gazdaság kapás művelésű te­rületéről 14,82, a Balkányl Állami Gazdaságban 17,82, ugyanakkor a vegyszerrel ke­zelt területről Hód ászon 21,34, Balkányban 22,33 mázsás sze­mes kukorica átlagtermést takarítottak be holdanként Maga a termésíóbblet kétsze­resen megtérítette a vegyszer költségét A silókukoricát és szemes kukoricát kezelhetjük más vegyszerrel is — a Dikonirt- tal Vetes után, kelés előtt — amikor a kukorica „szegálla­potban” van, a csíra 3—4 cen­timéterrel van a talajfelszín alatt — 1,6 kg Ich. Ehkonirtot permetezzünk ki 150—200 li­ter vízben. Kelés után akkor permetezzünk amikor a ku­korica 15—20 centiméter ma­gas. Ekkor holdanként egy ki­logramm Dikondrtot adjunk. A Dikonirt csak a kétszikű gyomokat írtja A fenti meny- nyiség és időpont betartása fontos, mert ellenkező esetben a vegyszer a kukoricát is ká­rosítja. Fodor Tamás növényvédelmi szakmérnök Több mint a havi fix Tanár-szemmel egy zárszámadásról nőén megejteni, hogy én is észrevegyem. Arra a ké­résemre, hogy kérek 10 db. Volgát, az eladónő pil­lanatnyi gondolkozás után . két db. himzőfon állal ki­szolgált, azzal, hogy „nincs több raktáron.” Nem kétlem, hogy való­ban nem volt több a rak­tárban. De jó lenne, ha nem tennének különbséget vásárló és vásárló között, még abban az esetben sem, ha csak egyszerű himzőfo- nalrol van szó. Riczn Iászló Záhony, MÁV-állomás Baktalórántháza 4 éve Négy év alatt sokat fejlő­dött a baktalórántháza já­rás. A felszabadulás előtt a já­rásban nem volt villany, 1958-ra 15 községet villamo­sítottak, jelenleg pedig a já­rás minden községét ellátták villanyárammal. A járásban 17 állandó és két vándormo- ri működik. A könyvtárak — 19 van a járásban — könyvállománya 4 év alatt 14 ezer kötettel gyarapodott 1958-ban 6693, jelenleg pe­dig 7875 általánosiskolad ta­nulót tartanak nyilván. 1958- ban 117, jelenleg 143 tante­rem áll a nevelők, tanulók rendelkezésére. Évről évre erősödnek a termelőszövetkezetek is: 1961- ben járási átlagban egy munkaegységre 14,60 forint jutott. Jelenleg 20—22 fo­rint. Több tsz-ben az egy munkaegység értéke eléri a 30—40 forintot. A tsz-ek munkáját 52 kihelyezett szakember segíti. Állami és magánerőből 489 családi ház épült négy év alatt. Igen jelentős volt a járási székhely, s a járás községeinek beruházása is, melyek értéke 45 millió fo­rint. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza. Sok érdeklődő hallgatta végig a kisvárdai II. Rákóczi Ferenc Tsz zárszámadó köz­gyűlését. E sorok írója is, aki az agitációs munka so­rán többször hangoztatta, hogy közeli az az idő, ami­kor a tsz-tag nem cserélné el a jövedelmét az irigyelt havi fixszesével, például az enyémmel, aki főiskolai vég­zettséggel értelmiségi pályán dolgozom. Stelkovics Istvántól elkér­tem elszámolási lapját, s a következőket állapítottam meg: 106 forinttal keresett többet havonta nálam, csak a pénzbeli részesedést te­kintve. Hivatkoztam arra, hogy ez, a megállapodásunk szerint a második évtől ne­kem jár, s eltekintek a ter­mészetbeni járandóságtól. Mosolyogva nézett élete pár­jára s így tért ki: « Hát igazán nem hittük még tavaly. Érdemes volt, és érdemes lesz dolgozni ezu­tán is. Különösen akkor, ha az idén is úgy járunk, mint tavaly, hogy a tervezett és kapott munkegység értéke között ismét lesz tíz forin­tos különbség javunkra. Ferenczá Ferencné vidá­man tekintget körül szem­üvegé mögül s így sóhajt: — Ha én ezt tudtam vol­na előre, ha hittem volna, akkor éjjel-nappal dolgo­zom! Kép szöveg nélkül Szegő Gizi rajza Papp Sándorné átvette já­randóságát, s hogy megbizo­nyosodjon arról, tényleg annyit kapott-e, amennyire számított, ott helyben, a kultúrház színpadán ült le megszámolni a pénzt. Hu­szonnyolc darab százas volt a kezében, ezzel gesztikulált. Egyedül dolgozott, mert fér­je vasutas. A hat iskolás gyermek mellől csak ritkán tudott dolgozni. Már akkor ia elégedett volt, amikor a 31 mázsa terményt és a 40 zsák tengerit hazavitték ne­ki. Kénytelen hinni a sze­mének. Ez a pénz az övé. Az elnökkel nem lehet be­szélni. Körülfogják az em­berek, á férfiak, asszonyok és fogadKoznak, hogy az idén másként lesz, többet és job­ban dolgoznak. Mások nem szólnak, csak rázzák az el­nök kezét. Érdeklődöm a könyvelő iránt. — Az az, ott ni o színpa­dom. Irányítja a 405 tagot, ki hol kapja meg a pénzt — mondják. Tisza Páltól meg­tudom, hogy ez az első szín­padi szereplése. A tagok azt mondják, hogy érdemes volt fellépnie. A jövő? Termelékennyé kell tenni a konyhakertésze­tet, a banomfinevelést, meg­teremteni a reális alapját annak, hogy az 1963. évre tervezett 43 forintos munka­egység is valósággá váljék, mint az 1962. évi közel 38 forintos. Sokat kell törődni az emberekkel. Nem elég, hogy feloldódtak a tagok, bíznak már a jövőj ükben, életvidámmá, többet, jobbat akarókká kell nevelni őket. S ebben jelentős mérföldkő volt ez a nap. Szendred Mihály juhász egyenes tartással indul ha­zafelé. Nem is látszik rajta, hogy 22 ezres húzza a kabát­ja zsebét. Igaz, nem kétfo­rintosokban kapta még. Az az érzésem eltávozó- ban, hogy eddig csak vallot­ták, hogy ők egy, nagy csa­lád. Mától kezdve niór érzik is. Lőrinczy Sándor, tanár. Ű 1963 február 13. ALEKSZANDR NASZIBOV: Fordította: SZAiHMARl GÁZŐR Kapa helyett kémia A kukoricatermesztés jövője A szuiperszelektív gyomirtó- szerek megjelenése a kukori- ca termesztésben új módsze­rek bevezetését tette lehetővé. A kukoricatenmesztés kiter­jesztésének eddig komoly aka­dálya volt, hogy a kukoricát csak kapás növényként ismer­tük. A vegyszerek alkalmazá­séval a kapálást ki lehet kü­szöbölni, és így mód nyílik arra, hogy azt az értékes nö­vényt nagyobb területen ter­meszthessük. Természetesen: a vegyszerek alkalmazásához nagy felkészültségre, pontos munkára van szükség. fl tapasztalatok négyévesek A vegyszerekkel történő ku­koricatermesztést 1959 óta vé­gezzük állami gazdaságaink­ban. Negyven holddal kezd­tük, s tavaly már 3800 hol­don termeltünk így kukori­cát a megye gazdaságaiban. A Simazin és Atrazin helyett ma már a hazai gyártású Hungazin DT, és Hungazin PK van forgalomban. Az el­ső a Simazannak, az utóbbi az Atraannak felel meg. En­nek döntő az ismerete, mert a Hungazin DT csak a gyö­kéren, a Hungazin PK pedig gyökéren és lombozaton ke­resztül fejti ki pusztító ha­tását, s az előbbi nehezen, az utóbbi könnyebben oldódik vízben. Hol és hogyan végezzük a vegyszerezést? Vegyszerezni olyan terüle­ten kell és szabad, ahol a ku­korica jól óiszlik, és a terület monokultúrás termesztésre al­kalmas. (A nagyecsedi lápon, a magas szervesanyag-tertaiom, a futóhomokon pedig a felta­laj mozgása miatt nem sza­bad alkalmazni a szupersze- lektív vegyszereket.) Azon a területen, ahol vegyszerezést végzünk, az előbb említett szuperszelektív vegyszerekkel, a következő évben újra kukoricát, silóku­koricát, d tokot kell termesz­teni. Vethető még borsé és burgonya is. Kalászos csak a harmadik évben vethető. Elényöseiib az őszi vegyszsrezés A vegyszerezés legalkalma­sabb ideje az esz, mert a téli csapadék a hatóanyagot tö­kéletesen bemossa a talajba, s ebben az időszakban a per­metezőgépeknek sincs mun­kájuk. A vegyszerezésre ki­jelölt területet 30—40 centi­méteres mélyszántásban ré­szesítsük, a szántást fogasol- juk el, s ha szükséges, tárcsá­val, disztillerrel, gyűrűshen- gerrel tegyük a talajt egyen­letessé, aprómorzsássá, és ez­után végezzük a permetezést. Az elmúlt ősz ezeknek a munkáiknak az elvégzéséit nem minden esetben tette lehetővé. Éppen ezért a tennivaló áz, hogy korán tavasszal, amikor a talajra rá lehet menni, a mélyszántást azonnal simítóz- zuk el, egyengessük tárcsával, disztillerrel, kultivátorral, gyűrűshengerreJ, és utána nyomban végezzük el a vegy­szerezést. A szükséges vegy­szer — a talaj kötöttségétől függően — 5—6 kg/kh. 500— 600 liter vízben ki permetezve. A permetezést követően köny- nyű magtakaró boronát járas­sunk. Simítót vagy seprűbo­ronát nem s za bad alkalmaz­ni A kukorica vetése előtt já­rassunk kutivátort. Más talaj­művelő gépet lehetőleg ne al­kalmazzunk, csak esetleg tár­cát, ezt is 6—8 centiméter mélységben. Arra ügyeljünk, hogy a talajra juttatott vegy­szer ne kerüljön mélyre- Mun­ka közben a talaj egyálta­lán ne ragadjon, mert a fe­lületen lévő vegyszert a mún- k?"ép összeszedheti. A vetés utáni vegyszerezést lehetőleg kerüljük, mert a mi száraz, aszályos tavaszaink bi­zonytalanná teszik a Hunga­zin hatását. Ugyanis a ható­anyag bemosódásához lega­taláMam az öregnek. A rendőr is kereste, de nem akadt rá. Én meg arra gondoltam, szól­ni kell a rendőrségen. Hiszen nem lehet egy embert ártat­lanul ... Különben miért tűnt volna el, igaz, parancsnok elvtárs? — Mindent elmondott? — kérdezte Azizov. — Amit tudtam, mindent elmondtam. — Még nem mindent. — Szemin egy tiszta lapot vett a kezébe. — Hogyan nézett ki ez az öreg? írja le az arcát, a ruháját, a sapkáját, milyen magas, hány éves lehet kö­rülbelül? Az asszony gondolkodott egy darabig, aztán viszony­lag pontosan leírta az öreg külsejét. Azázov Szeminhez hajolt, s halkan mondott neki egy-két szót. Utána Szemin kiment. Amikor visszajött, Orudzseva elé tett néhány fényképet. — Mondja, nincs véletlenül ezek között annak az öregnek a fényképe is? — Azizov kí­váncsian, várakozással nézett az asszonyra. Orudzseva végignézte vala­mennyi képet. — Nincs közte, ■— mondta határozottan. — Ezek mások. Egészen más emberek, pa­rancsnok elvtárs. — Köszönöm, Orudzseva elv­társnő. — Azázov felállt. — Segített nekünk. Ha eszébe jut még valami, csak telefo­náljon. Ide írom, erre a pa­pírra a telefonszámot Az asszony gondosan eltette a papírszeletet, karjára vette a gyereket és kiment. MÁSODIK FEJEZET Miután meggyőződött, hogy a kertes háziból kijött férfit letartóztatták, az öreg kiment az utcára, sietős léptékkel el­indult abba az irányba, amérről jött, Estefelé kiment az állo­másra. Egy jó óra múlva pedig egy kis állomáson szállt le a helyiérdekűről. Innen már csak hajításnyira volt a tengerparti falu, ahová igye­kezett — Hála neked mindenható! — suttogta magában, miköz­ben nyitotta a faluvégi házi­kó ajtaját Bement, gondosan bezárta maga után kulcsra az ajtót, s egy megkönnyebbült, nagy sóhajtással vetette rá magát az ágyra. Enni kívánt, az éh­ség kínozta, de nem volt any- nyi ereje, hogy felkeljen, meggyúj tea a lámpát, teát főzzön, meg valami kis vacso­rát készítsen. Beeotétedéit. Feljött a Hold. Az ablakból halvány, sárgás fénypászták vetődtek a padló­ra. Az utcáról tehénbőgés, birkák és kecskék bégetóse hallatszott be Kapuk csapód­tak, s a zajba emberi han­gok vegyültek. Az istállók körül szorgoskodtak, a jószá­got tették rendbe éjszakára a falubeliek. Minden háznak megvolt a maga öröme és bánata, dolga és reménye. Itt is, akárcsak másutt, az egé^z országban, a fronthírek lázában éltek az emberek. 1944 tavasza volt, s aszerint, ahogyan a szovjet csapatok nyomultak mind messzibb előle, úgy fokozó­dott az emberekben a türel­metlen várakozás: csak lenne már vége a háborúnak, s új­ságolhatnák egymásnak a győ­zelem áhított hírét. Csak az öreg nem várta ezt. (Folytatják) — Honnan tudta, hogy ha­zudik? Magyarázza ezt meg kérem, részletesebben. Ez na­gyon fontos. — Art kiabálta: „Ellopták a tárcámat, benne voltak ar élelmdszerjegyek is.” Én pedig nagyon jól tudom, hogy sem­miféle jegy nem volt abban — Részletesebben, legyen szí1 ies. — Az üzlet előtt teljeses kiforgatta az öreg a levéltár­cáját. A jegyeket kereste. Ak­kor nem voltok ott Most meg hirtelen előkerülték... Hát k: hiszi ezt el? Igazam van? — Folytassa, kérem — mondta Azizov, akit egyre jobban érdekelt az asszony minden egyes mondata. — Hát, ami utána történt art már ismerik... Ja, igen Amikor a tolvajt a háztetőn: elfogták, én is bementem odó a ház udvarára. Sok nép ősz- szeverődött ott Szétnézek, hát látom, hogy az öreg él: mellettem. „Ej, te ilyen olyan, — mondom neki, — Aliért feketítesz be egy em­bert ártatlanul? Hiszen a je­gyek nem voltak nálad?’ Ekkor mindenki felzúdult mert a rendőr és a katonák előhozták, akit elfogtak. Én is kiváncsi voltam, hát elbámész­kodtam. Aztán, amikor szét­néztem, már csak hűlt helyéi 3. — Akkor hát tessék, hall­gatjuk, — mondta a nőnek. Az asszony az asztalra tette ragy, kivörösödött kezét, s úkezdte: — A cirkusz mellett lakom, áz élelmiszerjegyeket abban íz üzletben szoktam beválta- li, amelyik a házunk köze lé­jen van... Itt ez a papír, ezen ■ajta a cím. A rendőrkapitány- lyal telefonáltunk is oda, íogy pontosan tudjuk-e a ci­nét. Jókora egy bolt az. — Ismerem — mondta Art- !ov, miközben a papírszeletre villantott. — Na, szóval ott állok előt­e a sorban.­— Mikor? — Ma volt ez, parancsnok ’Ívtárs! Délelőtt tíz órakor, szóval beálltam a sorba, vár­am. Mögöttem valami öreg- :mber állt. Lassan jutottunk ílőbbre. Végre már közvetle- iül az ajtó előtt álltunk, mi «vetkeztünk, hogy bemen­jun k a boltba. Eikkor az öreg- Bmber, aki a hátam megett /olt, hirtetem azt mondja: .Otthon felejtettem a jegyet”. Hát mitévő lehet ilyenkor az yriber? Mondom neki, szalad­jon gyorsan el érte. — S elszaladt? — El... Telik az idő, de az >reg még mindig nincs. Én már a cukrot is megkaptam, és az óreget nem látom sehol. — Végül nem is menf.visz- . sza? ' — Nem. A fene se törődik vele, gondoltam aztán. Az ő dolga. Lehetséges, nem volt elég pénze, vagy valami egyéb... De én nem tudtam tovább várni, a gyerek a, ka­romon. Elmentem. Megyek a villamoshoz. A piacra indul­tam. Elértem a megállóig és képzelje, ki mást látok, mint őt — Az öreget. — öt magát. Oda akartam menni hozzá, hogy megtud­jam, minek teszi bolonddá az embert. Aztán meggondoltam. Nem tudhatom, mi lehet az oka, hogy így tett az öreg Igazam van? Azizov bólintott — És nem mentem oda hozzá. Aztán meg már jött is a villamos. Én természetesen az első ajtónál szálltam fel a gyerek miatt. Végre elindul­tunk. Két megállóig csendben mentünk, de ahogy a harroa­; dikhoz közeledtünk, el kezdett lármázni, veszekedni. — Ugyanaz az öreg? — Ugyanaz. „Ellopták a tár­cámat,” — kiabálta. Nem is figyeltem volna oda, hiszen ; megesik az ilyesmi. De ami­kor tudom, hogy hazudik! ötszázan tekintették meg, a azóta emelkedett a martláto- gatók száma: ez év januárjá­ban 4196 mozi látogatói jegyez­tek fel, kétezerrel többet, mint az 1962-es év hasonló időszakában. Dicséret illeti a tsz vezetőit, akik az idén 22 tsz-tagnak váltottak mozibér­letet. Kalydi lenő A téli idő ellenére is népes esténként a tunyogmatolcsá művelődet otthon. A nők akadémiájának előadásait egy egy alkalommal 100—150-en iallgatják meg, az ismeretter­jesztő eladások részvevői­nek száma meghaladja a szá­zat. Falusi viszonyok között ez nem kevés. A filmművé­szetről szóló ankétet legutóbb Mozibérlet tsz-tagoknak Január 24-én egyik le­ányismerősöm megbízásá­ból azzal a szándékkal mentem be a Nyíregyházi Állami Áruházba, bogy fe­keteszínű Volga himzőfo- nalat vásároljak. (13 óra 50 perckor). Az előttem álló két vásárlónak (két gépkocsivezető akik az el­adó ismerősei lehettek) az eladónő a pult alatt be­csomagolt 6 db. Volga- cérnát. A Keit vásárló tá­vozása után az eladók egy­más között megbeszélték, hogy a kiszolgálást nem kellett volna olyan feltű­P ÜLT ALÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom