Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-12 / 35. szám
I kommunista mozgalom marxista—leninista egységéért, a szocialista országok összefogásáért A Pn A vasárnapi Pravda terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl a nemzetközi kommunista mozgalom belső nézeteltérésedről és az egység fontosságáról. A cikk megállapítja, hogy korunkban, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom a világesemények alakulását döntően befolyásodé politikai erővé vált, sokkal inkább mint valaha, szükség van a kommunista pártok marxista—leninista egységére, a nemzetközi szocialista közösség egybefomrtt- ságára. A Szovjetunió Kommunista Pártja különös jelentőséget tulajdonít a szocialista közösség megerősítésének, mert ez a nemzetközi kom-. munista- és munkásmozgalom legfőbb vívmánya. Ma, amikor 14 ország halad a szocialista fejlődés útján, s valamennyien más-más történelmi, nemzeti, földrajzi sajátosságokkal rendelkeznek, a fő kérdésekben vallott egység mellett lehetséges a kérdések különböző megközelítése bizonyos súrlódás, sőt nézeteltérés is egyes problémák megítélésében. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egyes országok a szocializmusra való átmene>- tet más-más gazdasági, politikai és kulturális fejlettségi színvonalon kezdték el, s ma is különböző harci szakaszokon állnak. Minden országnak megvan a maga konkrét tapasztalata a nemzetközi kapcsolatokban, s felelősségük sem egyforma a nemzetközi problémák megoldásában. A feladat azonban az, hogy a meglévő különbözőségek ellenére biztosítsuk az egységet a konkrét kérdések kezelésében, a béke és szocializmus világméretű diadaláért vívott harcban. A Pravda ezután hangoztatja. hogy az utóbbi időben keletkezett véleménykülönbség egymaga nem keltene aggályt és nyugtalanságot. Komoly gondot okoz azonban az, hogy egyes pártok képviselői az elvtársi eszmecsere helyett megenged élhetetlen útra léptek és támadják a kommunista világmozgalmaknak a marxista—leninista pártok által közösen kidolgozott irányvonalát. Éhben a helyzetben a nyílt polémia folytatása csupán a meglévő nézeteltérések elmélyülését eredményezhetné. A cikk emlékeztet rá, hogy Hruscsov az NSZEP kongresszusán javasolta a nyűt polémia beszüntetését és ezt a javaslatot a legtöbb nárt támogatta. A Renmln Ribao a kongresszusról szóló szerkesztőségi cikkében a következőket írta: „Hajlandók vagvunk az összes többi iestvéroárttal együtt megtenni minden lépést, ami elősegíti az enyhülést és elősegíti ez egvséeet. hogy megjavítsuk a légkört és előkészítsük a testvérpártok értekezletének összehívásához szükséges feltételeket.” Ezt a nyilakozatot csak üdvözölni lehetne — írja a Pravda — sajnos, azonban a kínai elvtársak ugyanakkor alaptalant! és élesen bírálják az NSZEP VI. kongresz- szusán elhangzott felszólalásokat, egyoldalúan értelmezik a moszkvai nyilatkozatokat és alaktalanul támadlak a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét Vajon úgy kell-e értékelni e cikk megielenését, mint arra való törekvést, hogy a gyakorlatban folytassák a polémiát más testvér- pártokkal? Szeretnénk hinni, hogy ez nem így van. Pártunk őszintén törekszik arra, hogy a kommunista mozgalom ne sodródjék bele a polémia egv újabb fordulatába. ami kárt okozhatna az egységnek. Ezért szeretnénk kifejteni álláspontunkat némely elvi kérdésben és megismételni felhívásunkat a marxizmus—lerunizmus a proletár nemzetköziség alánján álló egység megszilárdítására. A Pravda ezután részletesen foglalkozik Jugoszlávia kérdésével. Megállapítja, hogy az SZKP ki javította a Sztálin által Jugoszlávia rovásá»vda szerkesztőségi ra elkövetett hibáikat, a segíteni kívánt Jugoszlávia vezetőinek — akiknek szintén viselniük kell a felelősség egy- nószót a kapcsolatok megromlásáért — abban, hogy ők is közeledhessenek a nemzetközi kommunista mozgalomhoz. Az SZKP nem akarta végleg elszigetelni Jugoszláviát a szocializmus országaitól. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőségének a pártéletben, a gazdaságban, a bélés külpolitikában tett legutóbbi intézkedései sok mindent kijavítottak abból, amit a nemzetközi kommunista mozgalom hibásnak és a szocializmusra nézve károsnak ítélt. A JKSZ Központi Bizottsága 1961 novemberi harmadik plénumán, a végrehajtó bizottság 1962 márciusi kibővített ülésén, a végrehajtó bizottságin aík a kommunistákhoz és a vezető pártszervékhez intézett 1962 áprilisi levelében, az 1962 júliusában lezajlott negyedik plénumon, Tito, Rankovics és más vezetők több beszédében bírálták az elkövetett hibákat és fogyatékosságokat. Tito apliti beszédében szóvá tette, hogy a kommunisták hibákat követtek el és kiengedték kezükből a vezető szerepet, majd a JKSZ Központi Bizottsága intézkedéseket tett a párt vezető szerepének megerősítésére. Jugoszláviában fokozódik a központosított tervgazdálkodás, rendezik a külkereskedelem helyzetét, erősítik a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a JKSZ hangoztatja, mennyire fontos a dolgozók szocialista nevelésének megjavítása. Mindez megerősíti a szocializmus állásait Jugoszláviában és elősegíti a közeledést a többi szocialista országgal. Annál meglepőbb, hogy éppen ilyen körülmények között hallhatjuk: „Jugoszláviában restaurálták a kapitalizmust” és azt, hogy a jugoszláv vezetőket ki kell átkozni — írja a Pravda. A lap emlékeztet a Renmln Ribao 1957-es szeptember 12-i vezércikkére, amelyben a következőket írta Jugoszláviáról: „országaink népei ma a szocializmus építésének útján haladnak. Egy a felfogásunk sok nemzetközi kérdésben. Az egység ezekben az alapkérdésekben jó alapot teremt országaink baráti együttműködésére. Az ősz- szeforrottság érdekében mindenekelőtt azt kell tisztázni, mi a közös a fő kérdések megközelítésében, kölcsönösen tisztelni kell mindkét ország eredményeit és tapasztalatait a különböző feltételek között végbemenő szocialista építőmunkában. .. Jugoszlávia fontos sikereket ért el a szocializmus építésében.” A Pravda felteszi a kérdést: ezt hat évvel ezelőtt írták. Hogyan lehet hát most, amikor a tények tanúsága szerint Jugoszláviában pozitív fejlemények történtek, azt állítani- hogy ott megsemmisültek a szocialista vívmányok? Jugoszláviában nincsenek föl- desúrak és kapitalisták, a társadalmi szektor adta 1961-ben a nemzeti jövedelem 75 százalékát. Egy ország jellegének megítélésében törhetetlen a szubjektívizmus és az önkény. Az SZKP nem titkolja, hogy több ideológiai kérdésben fennmaradnak a nézeteltérések a JKSZ-szel — folytatódik a Pravda cikke. A szocialista országokban azonban arra kell törekedniük, hogy erősítsék a szocializmus pozícióit Jugoszláviában. Nem szabad a baráti kapcsolatok megszilárdításéra törekvő népeket kizárni az együttműködésből és a kapitalizmus táborába taszítani őket. Nem szabad feláldozni a szocializmusért vívott harc reális politikai érdekelt a „marxizmus —leninizmus tisztaságáról” szóló frázisok leple alatt. A kommunisták között folyó vitákról szólva a Pravda ezután megállapítja: a hibák bírálatának nemcsak a helyes vonal megvédelmezése a célja, hanem az is, hogy a hibák elkövetőit hozzásegítsük cikke hibáik kijavításához. A vitában megengedhetetlen a türelmetlenség és a düh, mert ez elkerülhetetlenül szektás korlátoltságra és szűkkeblű- ségre vezet és nem erősíti, hanem megingatja az egységet. Az ellenfelet keresztrefeszí- teni, nem venni tudomást a hibák kijavításáról, vég nélkül felhánytorgatni a hibákat: ez a pilitikai leszámolás eszköze, amelynek semmi köze a lenini _ elvekhez. A kommunista pártok közötti kapcsolatokban több türelmességre, több tapintatra, nagyobb rugalmasságra van szükség az egység érdekében. A kommunizmus híveinek a kommunizmustól való el taszítása nem lenini politika. A cikk ezután a kínai párt megnyilvánulásai alapján hangoztatja, hogy az SZKP és a KKP. valamint minden marxista—leninista párt között sokkal fontosabb az, ami közös, mint a meglévő néznél térések. A kínai elvtársak elismerik a moszkvai nyilatkozatokat, bíznak az új világháború elhárításának lehe-- tőségében, sfkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, elismerik a proletár diktatúra kivívásának fegyveres harci formái mellett a bélkés formákat is. Ha ilyen gyökeres kérdésekben egyek a kínai elv^ársak az SZKP-val, és a többi testvérpárttal, n em világos-e, hogy adva vannak a nézet- eltérések felszámolásának szükséges feltételei? A Pravda megái1 a piti a, hogy az egység fenntartása mindenekelőtt a közösen elfogadott elvekből kell kiindulni, s nem szabad elfelejteni, hogy a belső nézeteltérések — bármilyen komolyaknak is tűnjenek ma — végeredményben részleges jelentőségűek, Kötelességünk mindent megtenni a szociálist? népek közeledéséért, fokozni gazdasági, politikai és kulturális együttműködésüket, bővíteni a szocialista munka- megosztást. Nem szabad mechanikusan átvenni az ideológiai nézeteltéréseket a gazdasági és állami kapcsolatok területére. Az egyes ideológia’ és taktikai nézeteltéréseket nem szabad nacionalista érzések és előítéletek, nemzeti bizalmatlanság és széthúzás szítására felhasználni. Az Albán Munkapártról szólva a Pravda hangoztatja, hogy az AMP vezetői — amint ezt Hruscsov a XXII. kongresszuson is kijelentette — visszatérhetnek az egvség útjára. ha lemondanak hibás nézeteikről. Fártunk nyitva hagyja az ajtót az Albán Munkapárt vezetőivel fennálló nézeteltérések rendezésére” — írja. A nézeteltérések áthidalásának, a közös irányvonal kidolgozásának módszerei közül a Pravda megemlíti a kétoldalú és sok Oldalú találkozókat, tanácskozásokat, küldöttség- és tájékoztat »«cseréket, a cárt vezetők személyes érintkezését, az egymás kon eressz! v-ío való részvételt a közős elméleti és ideológiai munkát. Ezután rámutat, hogy az S 'KP, amelv a kommunista é» munkásoártok két moszkvai értekezletét kezdeményezte ma is helyesli egy ú.iabb értekezlet összehívását, ha a tWvérpártok ezt célszerűnek tartják. Az értekezlet sikerét emuban csak az alapos előkészület biztosíthatta. Ha ma már bármely párt érdeklődé*< lenn sít. egy kétoldalú találko-ö iránt, az SZKP erre bárm’lyen szinten és bármilyen időpontban hajlandó. A Pravda végül hangoztatja, hogv nem elég megszüntetni $ nvflt polémiát és be- fagvaszt?"! a meglévő nézet- eltéréseket, ha fenntartják a korábbi álláspontot. ,.Az SZKP nem kíméli erejét hoev m-^zilárdítsa a szocialista mszágok közössége és az egé«z kommunista világmozgalom egybeforrottságát. fokozza a kommunista mozgalom befolyását a vtlágfeilő- dés eeész menetére. Világ proletár iái egyesüljetek!" — fejeződik be a cikk. Választások Paraguayban Asuncion, (MTI): Paraguayban vasárnap reggel 7 órától délután 16 óráig bonyolították le az általános választásokat, amelyek öt évre adnak mandátumot az elnöknek és a kép viselőhöz 60 tagjának. A vasárnapi választáson első ízben szavaztak a nők is. Becslések szerint a 710 000 választó 70 százaléka járult az urnák elé. A szavazás végeredményének közzétételére valószínűleg csak egy-két hót múlva kerül sor a szavazatok eddigi megszámlálásából azonban kiderült, hogy Stroessner tábornok, eddigi elnök, a. Colorado Párt vezetője nyolcszor annyi szavazatot szerzett, mint mesterségesen gyártott ellenzékének, az Tjj Liberális Pártnak a jelöltje, Ernesto Gavilar.. Fasiszta figyfál mint képviselő Nyugat-Berlinben mégismétlődött a Frauendorfer-eset Berlin, (MTI:) A nyugat-berlini képviselő- ház CDU-párti tagja: Waltzog ügyvéd a náci időkben nyilvánosan szót emelt a túszok agyonlövetése mellett- Erre a tényre a nyugat-berlini Telegraf című lap vasárnapi számában a lap egyik olvasója hívta fel a figyelmet abból az alkalomból, hogy a CDU a frontváros Wilmersdorf kerületében ismét képviselőjéül jelölte a fasiszta ügyvedet. Waltzog ellen, akt Nyugat- Berlinben egyik élharcosa a hidegháborúnak és az NDK elleni provokációs politikának, már 1961 őszén is elhangzott ez a vád és az ügyvéd azóta sem kísérelte meg ennek megcáfolását. Nyugat-Berlinben tehát most megismétlődött a Frauendorfer-eset — azzal a különbséggel, hogy Nyugat-Németország- ban Frauendorfer és pártfogói kénytelenek voltak meghátrálni és a fasiszta bankár nem került be képviselőnek a nyugatnémet Bundes ágba. Waltzog ügyvéd viszont' még most arra számit, hogy a vasárnapi választásokon képviselői roandttumot szerez Nyu- gat-BerUnben. „Az agresszor víw, alá bújik!“ Imii Zsukov cikke az amerikai atomtengeralatsjáré-siratégiáról Moszkva, (MTI): I A hétfői Pravda közli Ju- ríj Zsukov „Figyelem! Az ag- resszor víz alá bújik” című cikkét, ^melyben az ismert szovjet szsmleiró bírálja az új nmerüiai stratégiai elképzeléseket. Zsukov rámutat, hogy a kubai válság után az amerikaiak fokozatosan leszerelik az Angliában, Olaszországban és Törökországban levő szárazföldi rákétakilövőhelyeiket, s ezek helyett a Poiaris- r akciókkal felszerelt atomiéiig eralattjárókra alapozzák ági esszív terveiket. Zsukov rámutat: Európa né- •'■ei, amelyek erélyesen tiltakoztak az amerikai atomtá- naszpomtok eilen, nem any- nyira naivak, hogy belenyugodjanak az álló támaszpon- ücnak mozgó ki lő vőheiy ékkel való felcserélésébe. Vagy Ellán komolyan azt hiszik az 'merikai vezető köreik, hogy ülj árnak az olasz nép eszén .is éberségén? Ha elszállítják Apukából a meglevő 30 támaszpontjukat és a Famfani- '-.ormánytól kierőszakolják az engedélyt, hogy Nápolyban elhelyezhessék enterprise típusú atomhajtású anyahajójukat és nukleáris tengeralattjáróikat. A szárazföldi rakétatámasz- pomtok elszállításának semmi köze az általános leszerelés első szakaszához, ahogyan ezt Washingtonban egyesek beállítják. Az egész átszervezés egyetlen célja: a NATO fegyverzetének korszerűsítése. Lényegében az Földközi- tengert támaszpontjukká akarják tenni (spanyol, olasz és görög kikötőkkel), a nagy-brltanniai Holy Loch kikötőjének felhasználásával megteremtik az északi mozgó tengeralatti támaszpontot, Aden kikötőjéből kiindulva az Indiai-óceánt is atomtengeralattjárók járhatják, később pedig Guam szigetén, illetve japán kikötőkben létesítenek úszó bázist a csendes-óceáni búvárhajók számára. Noha az amerikai flotta egyelőié mindössze kilenc atomi angeralatt járóval rendelkezik, semmi esetre sem szabad lebecsülni ezt az elvileg új hadászati elképzelést — írja Zsukov. — E tervek nemcsak a szocialista országok ellesi irányulnak, hanem veszélyeztetnek Európában, Ázsiában, Afrikában, vagy az amerikai kontinensen minden államot, amely nem hajlandó fejet hajtani az amerikai diktátum előtt. Teljes mélységében kell látnunk ezt az új veszedelmet, Befejezésül Zsukov rámutat: bármekkora legyen is az amerikai atomtengeralattjáró önálló hajózásának hatósugara szüksége van a szövetségesek kikötőiben levő. támaszpontokra Az egyi kilyen „anyabázis” a skóciai Holy Loch-ban van, aho' igen sok tömegtüntetésem követelték a támaszpont megszüntetését. Nem kétséges, hogy most, amikor világméretekben tervezik ilyen támaszpontok létesítését, mindenütt ilyen fogadtatásban részesítik majd az amerikai halálbázisokat. (356)
