Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

Február 17-én, tehát alig tíz nap múlva képviselő vá­lasztások lesznek Nyugat-Ber- linben. A főútvonalak men­tén már hetek óta ott látha­tók a pártok választási plakát­jai és esténként a frontvárosi tv felváltva sugározza az SPO és CDU választási műsorát. A CDU és az SPD választási gyűléseinek programja álta­lában egy tánczenekar né­hány számával kezdődik. A nagyobb, reprezentatívabb gyűléseken jazz-énekes, még gyakrabban jazz-énekesnő is szerepel a műsoron. Azután megjelennek a görlök, termé­szetesen igen lenge öltözék­ben, s vagy öt percen át ^táncolnak”» Amelyik párt többet akar nyújtani a válasz­tó polgároknak, az megszer­vezi, hogy a görlök ne csak a színpadon maradjanak, ha­nem végigsétáljanak a közön­ség sorai között is. Ezután kijön a konferanszié és néhány perces szellemeske­dés és egy pár disznó vicc el­mesélése után bejelenti, hogy a képviselőjelölt kíván szólni a néphez. A beszéd áltálában igen rövid, nem szokott egy­negyed óránál tovább tarta­ni, van olyan jelölt, aki ösz- szetéveszti magát a konfer- ransziéval, végig humorizálja az egész beszédet és még csak véletlenül sem tesz egyetlen politikai vonatkozású kijelen­tést sem. Mások viszont — például Riesebrodt a CDU stiglitz-kerületi képviselőjelölt­je teljes komolysággal arról be­szélt, hogy az erőpolitikát tovább kell folytatni, különö­sen Nyugat-Berlinben, mert mindenekelőtt a nyugat-ber­lini polgárok helytállásától függ a világ jővője. A szónok végső szavalt a zenekar tussal húzza alá, azu­tán ismét jön a közkedvelt Macki-trió vagy a Wolf Gabbe zenekar, végül a konferanszié, (aki természetesen nagyon jól keres ezen az üzleten) felhív­Dohrinyin —Rusk megbeszélés * Washington, (Reuter, AFP): Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete fél­órás megbeszélést folytatott Rusk amerikai külügyminisz­terrel. A küUigyminisEstériumból tá­vozó szovjet nagykövet a hoz- zámtézett kérdésekre közölte, hogy az amerikai külügymi­niszterrel 'a nemzetközi hely­zet több, újabb fejleményéről tanácskozott, nem különben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok egyes kérdéseiről. Amidőn Dobrinyint megkér­dezték szóba került-e a francia- német szerződés, a nagykövet azt válaszolta, bizonyos mér­tékben igen. Kifejezte kormá­nya aggodalmait a szerződés miatt ahhoz hasonlóan, ahogy ez a moszkvai francia és nyu­gatnémet nagykövet előtt tör­tént. A nagykövet nem nyi­latkozott arról, hogy a Fran­ciaországihoz és Nyugat-Né- mstországhoz intézett tiltako­zó jegyzék másolatát átadta-e. Dobrinyin végül röviden kö zölte, hogy a kubai helyzet nem került megvitatásra és a nukleárisfegyver-kísérletek megszűnte ésének kérdését csak érintették. Az embargó-politika idejét múlta — ír ja a J\ew York Times New York, (Reuter): A New York Times pénte­ken azt tanácsolja az ameri­kai kormánynak, vegye fonto­lóra, időszerű-e még a Szov­jetunióval szemben érvényesí­tett kereskedelmi korlátozá­sok. „Az elmúlt napokban Moszk­va sikeresen fejezte be tárgya­lásait Franciaországgal és Japánnal: megkötötte az új kereskedelmi egyezményeket, amelyek tovább fejlesztik a Szovjetuniónak a szabad Világ e két fő ipari országával fenntartott máris jelentős ke­reskedelmi kapcsolatait...” — állapítja meg a New York Ti­mes cikke és elismeri, hogy a Szovjetunió egy évtized alatt jelentősen fokozni tudta ke­reskedelmét Nyugat-Európa majdnem valamennyi orszá­gával is. „Természetesen az Egyesült Államok a »nagy kivétel« — veti Washington szemére a cikk. — A szovjet—amerikai kereskedelmi forgalom to­vábbra is jelentéktelen marad. Pedig a Szovjetunió jó 6ok árucikket szívesein megvenne. Ilyenek sok iparág korszerű termelő gépei —, de a straté­giai anyagok kiviteléinek ná­lunk legszigorúbb korlátozó rendszere miatt a Szovjetunió nem juthat hozzájuk. Itt az ideje, hogy komolyan feliilvúas- gáljuk azt az embargo-politi- kát, amely éles ellentétben áll az Egyesült Államok nem egy szövetségesének kereskedelem­politikájával...” — tanácsolja végül a New York Times. A francia-nyugatnémet szerződésről szálé szovjet jegyzékek nyugati visszhangja FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI RUHÁZATI SZAKUZLE- TEKBEN és IPARCIKK BOLTOKBAN, AHOL 30—40 százalékkal olcsóbban vásárolhat ruházati arukat Enged­mény ö/o Férfi műböricabát 850,— Ft~tól 1030,— Ft-ig '9 Női puma cipő bőrtalppal 360,— Ft 19 Női ruha és pongyola fianellből 140,— Ft-tól 230,—Ft-ig 30 Nyakkendő fél- és tisztaselyem 30,— Ft-tól 50,— Ft-ig 30 Férfi zakó gyapjúszövetből, kül. 335,—Ff-tól 755,—Ft-ig 30 Férfi mi kádó gyapjú és műbőr 450,— Ft-tól 1100,— Ft-ig 30 Férfi télikabát gyapjúszövet­ből 1480,— Ft-tól 2340,— Ft-ig 30 Női ruha és pongyola matlasséból 2*6,— Ft-tól 420,— Ft-ig 30 SZÖVETKEZETI SZAKÜZLETEKET ÉS IPARCIKKBOL­TOKAT A MEGYE MINDEN NAGYOBB KÖZSÉGÉBEN MEGTALÁLJA. (349) POMPÁSAN FELÖLTÖZHET KEVÉS PÉNZBŐL, a február 16-ig tartó TÉLI V A S A R ÁRUIBÓL: . Eredeti Vásári Megtak­ar: ár: karikás: Kővirág női kabát 1300,— 910,— 390,— Delej női kabát 850,— 595,— 255,— Tisztagyapjú női szövetruha 420,— 294,— 126,— Kismama ruiha 280,— 168,— 112,— Nylon blúz 144,— 86,40 57,60 KAPHATÓ MINDEN MESETBEN AZ IPARCIKK KISKER NŐI KONFEKCIÓ SZAKÜZLETEIBEN. (350» ja a közönséget, hogy szavaz­zon az SPD-re vagy a CDU- ra. Az FDP gyűlései külsősé­gükben különböznek a fentebb leírt választási show-tól. Ez a párt úgy látszik jobban ra­gaszkodik a „klasszikus” vá­lasztási gyűlések formaságai­hoz. De tartalmilag az FDP je­löltjei sem tudnak mást mon­dani, mint a másik két párt kandidátusai. Az FDP minden valószínűség szerint több sza­vazatot fog kapni a mostani választásokon mint legutóbb. Ezt azonban nem önmagának, hanem a másik két pártnak köszönheti, mivel az SPD és különösen a CDP lejáratta magát a Hruscsov—Brandt ta­lálkozó emlékezetes meghiú­sításával. Az egyetlen párt, amely va­lóban programot tud adni a választóknak, mégpedig a nyugalom, a békés együttélés programját: a Nyugat-Berlini Német Szocialista Egységpárt De a pártnak roppant nagy akadályokkal kell megbirkóz­nia. Teljesen kizárják a rá­dió és a tv használatából, s a másik három párt választási programjának egyébként is egyik legsarkalatosabb pontja: a kommunistaelleneség, a nyu­gat-berlini kommunisták elle­ni uszítás. A párttagok azonban e ne­hézségek ellenére mindent el­követnek, hogy minél több választópolgárt meggyőzzenek igazukról. Képviselők jelölése amerikai módra Félmeztelen görlök, pornográf viccek a nyugat-berlini választási gyűléseken Hosszú lejáratú szovjet hitel Kubának Moszkva, (TASZSZ): A szovjet kormány elhatá­rozta, hogy előnyös feltételek mellett hosszú lejáratú hitalt nyújt Kubának. A hiteire vonatkozó megál­lapodás azokon a szovjet— kubai kereskedelmi tárgyalá­sokon jött létre, amelyek az 1963. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv aláírásával értek véget A Szovjetunió Kubának kő­olajat fémeket műtrágyát, vegyianyagokat, cellulózét, pa­pírt, gyapotot, gépeket és gépi berendezéseket, búzát és egyéb élelmi cikkeket szállít. Kuba a Szovjetunióba cuk­rot szeszt, nikkeltartalmú készítményeiket, dohányt és egyéb olyan árukat szállít amelyek iránt a Szovjetunió­ban érdeklődés mutatkozik. A Kubának nyújtott szovjet hitel és a Kuba számára lét- fontosságú árucikkek szállí­tása fontos szerepet játszik Kuba nemzetgazdaságéinak megszilárdításában és az or­szág lakosságának ellátásában. Moszkva, (TASZSZ): A nyugati országok lapjai kommentárokat fűznek a francia—nyugatnémet szerző­dés tárgyában a francia és a nyugatnémet kormányhoz inté­zett szovjet jegyzékekhez. A Párizsban megjelenő Libération a jegyzékek kap­csán felteszi a kérdést a fran­cia kormánynak: vajon képes tudatosan be­leegyezni a liba, hogy fran­cia katonák a Bundes- wdhrrel együtt harcolja­nak keleti területek meg­hódításáért? Hiszen — írja a lap — Franciaor­szág . és a Szovjetunió szövetséges volt a hitleris­ta agresszorok ellen vívott háborúban. Az Humanité azt hangsú­lyozza, hogy mint a szovjet jegyzék rámutat, fennáll a bonni Németország nukleáris felfegyverzésének veszélye. A Szovjetunió éppen a katonai szerződés ellen tiltakozik. Egyébként helytelen lenne csupán a Szovjetunió tiltako­zásának tényére figyelni, mert a francia kormányhoz intézett jegyzékben olyan ja­vaslatok is vannak, amelye­ket a kormánynak — ha gon­doskodni kíván Franciaország nemzeti érdekeiről — nem szabad figyelmen kívül hagy­nia. Az angol lapok a szovjet jegyzékeknek azokat a részeit emelik ki, amelyek szerint a francia—nyugatnémet szerződés nyílt megsértése a nácizmus megsemmisíté­sére vonatkozó négyhatal­mi kötelezettségvállalásnak és amelyek szerint Nyu- gat-Németország atom­fegyverkezése esetén a Szovjetunió kénytelen lesz a helyzet által megköve­telt intézkedéseket foga» naíosítani. A nyugatnémet Rheinische Post a szovjet jegyzék ama mondataira hívja fel a fi­gyelmet. amelyek rámutatnak: iá a Bundeswehr atomfegy- iterhéz jut, az az európai helyzet nagymértékű romlá­sát idézi elő. A Frankfurter Rundschau is megállapítja: a lyugatnémet—francia katonai szövetségben Moszkva olyan veszélyt lát, amely fenyegeti Európát és nem utolsósorban i Szovjetuniót. Az Unita című olasz lap megállapítása szerint a szov­jet jegyzékeket igen határo­zott és erélyes hang jellemzi. A Szovjetunió célja •— írja a lap —, hogy óva intse min- lenekelőtt Franciaországot, de vele' együtt az egész nyugati tömböt is azoktól a rendkívül komoly következményektől, »melyekkel Nyugat-Német- írszág bármilyen formában történő atomfelfegyverzése egész Európára nézve járna. A brüsszeli szakítás óta Igen feszült francia—angol viszony az utóbbi napokban még inikább kiéleződött Eh­hez nagymértékben járultak hozzá De Gaulle-nak egy kép­viselői csoport előtt tett ki­jelentésed. Főleg az az állítá­sa, hogy Macmillan a Ram­bouillets találkozón egy Amerikától független francia —angol közös atoimerő kiala­kítását javasolta. A brit mi­niszterelnök azonnali éles cáfolata kényes helyzetet te- ' remtet Az Elysée-palota helyreiga­zító nyilatkozata igyekezett áthidalni az ellentmondást. A közlemény szerint a sajtóban megjelent kijelentések csak fosszák’1, az államfő néze­teit nyilvánosan elhangzott szavai fejezik ki. Az erőtlen helyreigazítás a francia sajtóban sem ta­lált nagy sikerre. A Le Mon­de rámutat: De Gaulle-nak gyakori módszere, • hogy „bombázó" kijelentéseket tesz magánbeszélgetések során, hogy lemérhesse szavainak bel- és külföldi hatását. Ki nem mondott igazat? De Gaulle9 vagy Macmillan? 642 politikai elítélt Nyugat-Nómetországban Bertán, (MTI): Megdöbbentő adatokat ho­zott nyilvánosságra az NDK fővárosában az emberi jogok védelmére alakult bizottság arról, hogyan sérti meg Nyu- gat-N érne toszágban a lakosság legelemibb emberi jogait a po­litikai „igazságszolgáltatás”. 1961. januárjától 1962. novem­berének elejéig a nyugatnémet ultrák politikai okoknál fogva legalább 642 embert — akik a legkülönbözőbb politikai csoportokhoz, illetve egyhá­zakhoz tartoznak — zártak börtönbe, vagy vetettek vizs­gálati fogságba. Már csak egy hétig tart a TÉLI VÁSÁR ä NEMZETKÖZI SZEMLE Vállár az atlanti partokon — kétes értékű példáiódzás a kiömlött tejről — lehet e al­kalmazná Párizsban- az otta­wai módszereket? A hírügynökségek az el­múlt héten • Ottawából röpí­tették világgá a jelenlegi nem­zetközi politikai életre egyik legjellemzőbb hirt: Diefenba­ker kormányát az ellenzéki pártok együttes erőfeszítései megbuktatták. A kormány- válság ténye önmagában vé­ve még nem szenzáció, de a kanadai eseményeket feltétle­nül érdekessé, világpolitikai szempontjából is figyelemre méltóvá teszik a kormánybuk- tatss külső körülményei. Eb­ben az esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a belső erőviszonyok jelentősen elto­lódtak, hogy a nép a kor­mány buktató ellenzéki pár­tokban látná a jobb jövő biz­tosítékát. Nem! A sajtójelen­tésekből ítélve szó sincs er­ről. A kanadai nép széles tö­megei tulajdonképpen egyet­értettek kormányukkal, ami­kor az — ha óvatosan is — szembehelyezkedett az Egye­sült Államok kubai politiká­jával. Az is bizonyos, hogy a dolgozó milliók és jelentős polgári rétegek sem lelkesed­nék országuk nukleáris fegy­verkezéséért. Es mégis, a kor­mányt elsöpörte egy olyan vihar, amely tulajdonképpen nem belülről, hanem kívülről támadt és a parlament falai gyöngének bizonyultak. Jelenlegi közös platformújuk viszont megint nem a kana­dai belső helyzettel, hanem külső tényezőkkel magyaráz­ható. Az Egyesült Államok­nak már jó ideje útjában áll a halogató taktikát folytató Ddefenbaker kormány, amely saját hazájában is elveszi tex­te kezdeti népszerűségét, hi­szen választási igiéreteiből semmit sem tudott teljesíteni, önálló politikai és gazdasági programot igért, de az évek során egyre jobban függvé­nye lett az Egyesült Államok politikájának, ugyanakkor mégsem vált engedelmes esz­közzé és időnként váratlan nehézségeket támasztott, mint legutóbb is a nukleáris fegy­verkezés kérdéséiben. Wa­shington nem tűrte ezt to­vább és az elmúlt heteikben felelős amerikai politikusok olyan kijelentéseket tettek, ami egyértelmű volt a kana­dai belügvekbe való beavat­kozással. A washingtoni nyo­más kikezdte Diefenbaker széthulló pártját is. A had­ügyminiszter például már a kormánybuktatás előtti na­pokban lemondott, tiltakozva miniszterelnökének halogató taktikája ellen. A válságot előidéző parlamenti szavazás lényegében azt is tükrözte, hogy Kanada iparának körül­belül 65 százaléka az USA monopóliumainak kezében van és ezek - a monopolisták védik érdekeiket. Nem lehet tudni, mit hoznak majd Ka­nadában a tavasra választá­sok, de a jelenlegi kormány- válság és annak körülményei igen élénken foglalkoztatják a nyugat-európai közvéle­ményt is. A Washington ál­tal felkavart vihar ugyanis nemcsak az Atlanti-óceán nyugati partvidékén okoz vál­tozásokat, hanem egyre élén- kebb erővel tombol Európá­ban is. Egyes hírmagyarázók arról beszélnek, hogy Wa­shington tanul Brüsszelből és nem tűr meg szövetségesei kö­rében olyan kormányt, mely­re adott esetben nem számít­hat biztosan. A hírmagyarázók természe­tesen azt is megállapítják, hogy jelenleg a nyugat-euró­pai országokban jobban tud­nak védekezni a vihar ellen, mint Kanada sík vidékein. Párizs nem Ottawa és a fran­ciák fővárosában nem lehet alkalmazni a kanadai mód­szereket Alapjában véve más itt a politikai helyzet is. De Gaulle Angliával szemben el­foglalt álláspontja tulajdon­képpen leplezetlen USA elle­nes lépés is, és mint ilyen, feltétlenül felháborította Ken- nedyt és híveit. Ugyanakkor De Gaullera vagy egy hason­ló egyéniségű politikusra még szüksége van Amerikának Franciaországban — legalább is jelenleg. A nyugat-európai játszma jóval bonyolultabb, mint a kanadai helyzet, éppen eaért más taktikát is követel. A hí­rek szerint megkezdődött az amerikai külpolitika felülvizs­gálása és Washington mindent megtesz, hogy elszigetelje De Gaullet, Angliát pedig a brüsszeli kudarc ellenére is közelebb hozza a nvugat-euro- pai államokhoz. Nagy-Britan- niában mindenesetre sokat idézik most azt a közismert angol közmondást, hogy „nem érdemes belesími a kiömlött tejbe”. A londoni laipok hang­súlyozzák, hogy az angol né­pet semmilyen kár, vagy kel­lemetlenség nem tartóztatja fel alkotó tevékenységében. Kifejtik, hogy „Anglia csat­lakozása nemcsak az európai népek erkölcsi és gazdasági egyesülését és továbbfejlődé­sét biztosította volna, hanem az együttműködés fejlesztését más világrészek népeivel is. Dehát a tej kiloccsarrt, bús- lakodás helyett számoljunk az új helyzettel”. Ezek a sajtó- hangok igyekeznek meggyőz­ni az angol közvéleményt ar­ról, hogy nemcsak a tejük loccsant ki, sőt az a le&ßevés- bé... Nem célja ennek a cikknek, hogy elismételje az angol saj­tó ön vigasztaló sorait, de két­ségtelenül van valami igazság a lapoknak abban a megálla­pításában, hogy „valami meg­rendült a Közös Piacön belül és Európában”. Ez az önvi­gasztalás önleleplezés is. Ha nem is jelenthetjük ki egyér­telműen, hogy válságban van a nyugati szövetség, megálla­píthatjuk, hogy az imperialis­ta hatalmak között fenméIM ellentétek élesednek. Ezeket az ellentéteket semmi esetre sem szabad túlbecsülni, naég kevésbé azt a következtetést levonni belőlük, hogy csök­ken az a fenyegetés, amit ezeknek az országoknak ag­resszív katonai előkészületei a szocialista országokra je­lentenek. Végső fokon nem lehet még megítélni, mit eredményez az atlanti partokon dühöngő vi­har. A szél sok mindent el­pusztít, de az eső termőbbfe teszi a talajt A jeles: arra »fl mutatnak, hogy a politikusok nem függetleníthetik magukat a népek akaratától. Es a né­pek békét akarnak!... Kon ez AntaL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom