Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA: 60 FILLER 1963. JANUAR 26, VASÁRNAP Milyen vonatok nem köz­lekednek? Lakáshelyzet Nyíregyházán 19 íves lumozo Rabol a Csombe-klíkk Halszaküzlet nyílt 1962-ben a második ötéves tervidőszak második évéiben a népgazdaság egésze, a la­kosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága —a terveknek megfelelően — je­lentősen továbbfejlődött. A nemzeti jövedelem — annak ellenére, hogy a mező- gazdaság ‘erméseredményeit az időjárás 1962-ben is kedvezőt­lenül befolyásolta — az elő­zetes számítások szerint kö­rülbelül 5 százalékkal növe­kedett. Az ipari termelés, a terme­lékenység, a kül- és a belke­reskedelmi forgalom a terv­nek megfelelően alakult. Az eredmények elérését nagyban előmozdította az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteleté­re indított szocialista mun­kaverseny. Ipar 9 ®/o-os emelkedés a termelésben A szocialista ipar termelé­se az elmúlt évben — mint­egy 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben, ezzel kismér­tékben meghaladta az 1962. évi népgazdasági tervben elő­irt színvonalat és több mint 2 százalékkal múlta felül a második öt­Mínusz 20,9 fok a csütörtöki rekord A legnagyobb „maleg“ —12 fok IHj Műhelyben a villanyszerelők Megrekedt az útépítés Időjelző állomás: ■— Január 17-én, csütörtö­kön reggel mínusz 20,9 fok hideget mértünk Nyíregyhá­zán. A legnagyobb „meleg” mínusz 12 fok volt s így a napi átlaghőmérséklet fagy­pont alatt 17 fokot mutatott. Pénteken sem volt különö­sebb változás: reggel 19,9 fo­kot mutatott a hőmérő, az átlag — 16,6 fok volt. Szom­baton reggel mínusz 16,8 fo­kot mértünk. Nem engedtük ki az embereket Iszály Péter, a TTTÄSZ nyíregyházi üzemvezetője: *— Csütörtökig bírták az em­bereink a nagy hideget, pén­teken már nem engedtük ki őket a vonalra. Bármennyire is fontos, sürgős a munka, az embereink egészsége még drágább. Természetesen nem ölhetett kézzel szemléljük az időt: telephelyünkön szorgal­masan végezzük a karbantar­tást. készülünk az újbóli ki­vonulásra. Küzdelem a szemétszállítással Lukács József, a városgaz­dálkodásiak igazgatója: — Sajnos, útfenntartóink­nak abba keBett hagyniuk a Tünde utca korszerűsítését s így rövid időre szünetel en­Á volánnál nek az ipari bekötő útnak a készítése. Legnagyobb problé­mánk a szemétszállításnál van: a korábbi 20 köbméter helyett most 40-et k ül elszál­lítani egy kocsinak. Tetézi a gondokat az, hogy a nagy hi­deg miatt lefagynak a jármű­veink, csak késve indulhat­nak útjukra. Kérjük a lakos­ság megértését.. — Műhelyünkben viszont „nagyüzem” van. A szokásos karbantartások mellett már készítjük az új KRESZ-táblá- kat, számításunk szerint feb­ruár 15-ig a megye valameny- nyi közlekedési jelzőtábláját kicseréljük. Naponta 4—5 kút fagy be Molnár János, a kútkarban­tartó vállalat igazgatója: — Megtörténik, hogy na­ponta 4—5 kút is használha­tatlanná válik a városban Ezért megerősítettük a kar­bantartó szolgálatot. Nagyban megkönnyítené munkánkat, ha a lakosok nem telefonálnának a szélrózsa minden .irányába, ha befagyott körzetük kútja, hanem csak a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyára jelentenék. A mi em­bereink minden reggel innen tudják meg, merre találhatók az elromlott kutak. Még egy kérés. Kevesebb volna a baj a kutakkal, ha a szülők meg­követelnék gyermekeiktől a kutak óvását Több elektromos kutunk hengeréből kavicsot, vasdarabokat szedünk: ezek zárják el a csövet, megreked a víz s negyed ói a múlva már jégcsap képződik benne. ta. aj éves terv 1962. évi elő­irányzatát. 1962-ben az ipar fő ágazatai közül a bányászat 4 száza­lékkal, a nehézipar (bányá­szat nélkül számítva) 10 szá­zalékkal, a könnyűipar 5 szá­zalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal növelte termelé­sét Az ipar egészén belül to­vábbra is a gépipar és a vegy­ipar termelése nőtt a leg­gyorsabban: 1962-bem a gép­ipar 11 százalékkal, a vegy­ipar 16 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ko­rábban. A gépiparon belül — az ötéves tervben kitűzött cé­loknak megfelelően — legna­gyobb mértékben a szerszám- gépgyártás, a híradástechnika és a műszeripar fejlődött. A három gépipari ágazat terme­lése együttesen 1962-ben 24 százalékkal volt több. mint 1961- ben és arányú* a gép­ipar egész termeléséin belül az 1961. évi 20 százalékró. 1962- ben 22 százalékra emel­kedett. A vegyipar egyes ágazatai közül 1962-ben is a gyógyszeripar és a műtrágya- gyártás termelésének növeke­dése volt a leggyorsabb: 1962-ben 35 százalékkal több gyógyszert és 18 százalékkal több műtrágyát gyártottak, mint 1961-ben. Nagymérték­ben fokozódott a műanyagok gyártása is, a hazai termelés azonban a szükségleteknek még csak kis részét elégítette ki. Az élelmiszeriparban az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfi-feldolgozóipar (10 százalékkal) és a konzerv­ipar (12 százalékkal) ter­melése nőtt. Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1962-ben a követ­kezőképpen alakult: Szén 28,7 millió tonna 101,7 százalék. Bauxit 1,5 millió tonna 108,5 százaléka, Kőoiaj 16 millió tonna 112,6 száza­lék, Villamos energia 9 1 mil­liárd kWó. 108,9 százalék. Acél 2,3 miliió tonna 113,6 százalék, Hengerelt acél 1.6 millió tonna 111,3 százalék. Alumínium 53 ezer tonna (Folytatás a 2. oldalon.) Biszku Béla elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Kö'ponti Bizottság titkára, — akii Nyíregyházán, a Gépjavító Váll»* latnál jelöltek a megye országgyűlési képviselőjének — • jelölőgyűlés részt vevőihez beszéL Egyhangú lelkesedéssel jelölték az üzemek dolgozói újra a választási listára Biszku elvtársat.- (FÉNY SZÖV-foío, Czékmánn felv.) Nyikiía Hruscsov pénteken találkozott a nyugat-berlini lakosság képviselőivel Berlin, (ADN): Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke pénte­ken az NDK fővárosában ta­lálkozott a nyugat-berlini la­kosság képviselőivel. A beszélgetés előtt Gerhard Danclius, az NSZEP nyugat­berlini szervezetének első tit­kára üdvözölte Hruscsovot, majd bemutatta a szovjet kor­mányfőnek a vele lévő is­mert nyugat-berlini ' közéleti személyiségeket: orvosokat, tu­dósokat. vállalkozókat egyhá­zi személyeket, szociáldemok­rata aktivistákat. Jelen voltak a csoportban azok, akiket a Német Szocialista Egységpárt a közelgő nyugat-berlini vá­lasztásokon jelöl. A rendkívül őszinte és szí­vélyes légkörben lezajlott be­szélgetés folyamán Hruscsov válaszolt a nyugat-berlini probléma békés rendezésével és a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos kér­désekre. A beszélgetésben részt vett nyugat-berlini sze­mélyiségek általános megelé­gedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke nagy megértést és érdeklődést ta­núsít a nyugat-berlini lakos­ság iránt FELHÍVÁS a „Javaslat a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekelt­ségének tovább fokozására“ — című cikk vitájára Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottság^ és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Kelet-Magyarország 1963. január 19-i számában meg­jelent „Javaslat a termelő­szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének tovább fo­kozására” című cikket vi­tára bocsátja. Kéri a két végrehajtó bizottság. — <*■ sősorban a termelőszövetke­zeti tagokat — vezetőket, mezőgazdasági szakembere­ket, a szakirányító appará­tus tagjait, de másokat is, hogy tanulmányozzák a megjelent „Javaslat”-ot és 1963. január 25-ig észrevéte­leiket írásban küldjék be a megyei tanács végrehajtó mcrógaiHl—ági osztályára. A községi és termelőszövetkezeti párttit­károk, tanácselnökök hívják fel a termelőszövetkezeti ta­gok figyelmét a megjelent fontos anyag tanulmány»* zására. A két végrehajtó bizottság a beérkező vélemények meg­vitatása ntán adja ki a vég­A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdaságiejleszlési terv le jesitéférél Biszku Béla elvtárs a jelölőgyűlésen Több húst, kevesebb tojást fogyasztottunk— 1 5 milliárd utas a város köz.eke fásban — Több lakás epa^t, mint 1961-ben — 9 milliárd forint takarékban

Next

/
Oldalképek
Tartalom