Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-15 / 11. szám
IS képviselő-, 10 pótképviselő- és 96 negyei Sanácstagjeieltet javasoltak eddig a dolgozók a választási listára 8153 megyei, városi, járási és községi választó kerületben kerülnek sorra a Hazafias Népfront jelölő gyűlései február 29-ig. Tegnapig 2160 tanácstag jelölése törént meg a megyében. Eddig tizennyolc jelölt ke- rü't fel a Hazafias Népfront megyei választási listájára. Czigler Eleket a Nyirmadai Állami Gazdaságban, Bódi Sándort a Csengeri Állami Gazdaságban, C.sorvási Sándort a Fehérgyarmati Állami Gazdaságban, ár. Kováét Magdolnát a Nyírtass! Állami Gazdaságban, Erdei Lászlónál a tuz-séri ÉRDÉRT Vállalatnál. dr. Feksri Istvánt a Mátészalkai ÉRDÉRT Vállalatnál, Csűrös Jánost Vállaj községben, Madarász Istvánnál a Balkánvf Állami Gazdaságban, Sárfi Rózsit a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál, dr. Hornung Mátyást a Nyíriugosi Állami Gazdaságban, Maczhó Gábort a Tisza vasvári Alkaloida Gyárban, Benlcei Andrást a Nyíregyházi ' Uohányfermentálógyárban, Esze Gábort a tarpai Győzelem Tsz-ben, Kovács Károly- nét a gyürei Béke Tsz-ben, Váci Mihályt a Nyíregyházi Zrínyi Gimnáziumban, Barczi Gyulát a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál, Borbély Jánosáét a Rakamazi Cipész KTSz-ben és if.j. Heins- perger Pétert a vencsellői Szabadság Tsz-ben javasolták országgyűlési képviselőjelöltnek. A pő+képviselő-jelöltek listái ára Kdlmándi István Besenyőd, Simái Bálint Hermán- szeg. Szabó István Kisvárda, Balogh András Nyírbátor, Szántó Sándor Tiszadada, Rudda Mihályné Vásárosna- mény, Tompa Lajos Nyíregyháza, Porzsolt István Nyíregyháza, if). Tomasovszkl András Nagycserkesz és Bandi Gyula Űjfehértó került. A jelölő gyűléseken a következőket javasolták választókerületenként megyei tanácstagjelöltnek: Tiszadob: ifj. Bán György tanácsi alkalmazott, Tiszalök: dr. Borivó Lászlóné pedagógus, Tiszaeszlár: Vlszokai István tsz elnök, Tiszavaevári: Varga. János gyárigazgató, Vajda. Andrásaé tsz-tag, Nyír- egvháza: dr. Gerlei Peren c főorvos, dr. Merényi Oszkár pedagógus. Nagy Sándomé ktsz-elnök, Czimbalmos Béla közgazdász, Orosz Ferenc pártmunkás. Szarvas Ernő nyugdíjas, Scholtz Béla mérnök. Ősz András művezető, Oláh Pálné pedagógus, Kind- rusz András vasutas, Oros: Kokas Ferenc megyei népfront titkár. Napkor—Paszab Ináncsi Ferenc pedagógus, Kótaj—Nyírszöllós: Jenei Jánosáé pedagógus, Ibrány: Vincze József tanácsi alkalmazott, Búj—Paszab: Ceglédi Lászlóné könyvelő, Gáva—Tiszaber- cel: Beretvás Dezső konzervgyár igiazgató, Vencsellő—Tímár—Szabolcs—Balsa: Gyéreik Pálné tsz-tag. Rakamar— Tiszanagyfalu: Stomp László ktsz-elnök. Nyírtelek: Polcz János ÁG-igazgató, Űjfehértó: Pető Ferenc ÁG-főkertész, dr. Moskovits Károly megyei fő- oryos, Nagycserkesz—Kálmán- háza: Szilágyi Menyhért pártmunkás, Kamecse—Vasme- gyer: Kanócz János ÁG-me- zőgazdász, Nagyhalász: dr. Fábián Lajos tanácsi alkalmazott, Beszterce—Tiszatelek —Tiszarád: Sipos Jánosné pedagógus, Demecsei—Kék: Méhész Ferenc munkás, Nyírbog- dány—Nyírtúra—Sényő: dr. Margitics Imre bíró, Baktaló- rántháza—Nyírj ákó—Petnehá- ?a: Alexa lAszló pártmunkás, Vaja—Rohod—ör: Biró István tsz-tag, Nyírmada—Pusztadobos: Czigler Elek ÁG-fő- gépész, Laskod—Nyfrkércs— Ramocsaháza—Nyíribrony Weinberger Márton tsz-elnök. Apa gy—Levelek—Székely— Nyírtét: Hajdú Sándor gyár- igazgató, öfehértó—Besenyőd —Hagy: Gulyás Emilné dr. tanácsi alkalmazott, Nagvkál- ló: Nemes Imre tanácsi alkalmazott, Timdndi Mihályné tsz-tag, Kállósemjén: Fodor István grk. lelkész. Bfri—Érpatak: Herczku István tsz-tag, Bököny—Geszteréd: dr. Milán- kovtts Imre bíró, Balkány: Csongár Ferenc ÁG-mezógaz- dász, Balkány—Szakoly: Kiss István tszes-elnök, Nyírbátor: Pristyák László pedagógus, Dévai Béláné munkás, Nyírgyula j—Nyírcsászári—Nyír- derzs: Jakab András tsz-tag, Máriapócs—Kisléta—Pócspetrí: dr. Székely József bíró, Nyírbogát—Nyfrgelse: Soltész Ferenc tsz-tag, Nyfrlugos—Nyír- mihálydi: P. Szabó Gyula tanácsi alkalmazott. Nyirbáltok —ömbőly—Penészlek: Ajtói Ödön tudományom kutató, Nyírvasvári—Áporliget—Terem: Diczkó József megyei KISZ-titkár. Encseucs—Nyírpilis—PiricSe: Sárkö-i István gépállomásj doigozó M-'évza'- ka: Benedek Lajos vállalat’ igazgató, dr, Fekszi István tanácsi alkalmazott, Szamcss'"'" —Nagydobos—Szamoskér: ifj. Dienes la jós tsz-tag, Öpályi— Jármi—Papos—Nvírparasznva: Acél Béla MESZÖV-elnök, Hodász—Kántoriánosi: Illés Lajos tsz-tag, Nyírmeggyes— Nyírkáta: Ardai László tsz- tag, Nyírcsaholy—Fábiánhá- za: Dobai Károly tsz-tag, Mérk—Vállaj: Ta.rr István tsz-tag, Nagyecsed: Kelemen László tsz-tag, Győrtelek— Új körzet, régi bizalom Reggel még gondolni sem mertem arra, hogy életem egyik legkellemesebb napja lesz 1963, január lt-e, péntek. Márcsak azért sem hittem, mert erős fogfájással ébredtem, s kora délelőtt ott ültem a fogorvos székében. Péntek, foghúzás, injekció, — erre aligha lehet ráfogni a kellemes jelzőt. Napközben el is felejtettem, hogy hozzánk is bekopogott a népfront körzeti aktívája s a lelkünkre kötötte, hogy el ne felejtsük a jelölőgyűlést, este hatkor, az úttörőházban. Elmúlt az injekció hatása, újból fájt a húzás helye. Nyolc éve vagyok a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja s így megkülönböztetett kötelességemnek éreztem a részvételt körzetem tanácstagjának jelölésén. Hat előtt néhány perccel megérkeztem az úttörőházba. Itt ért a nagy meglepetés. Utólag őszintén elmondom, minduntalan arra gondoltam, csendben, külsőségek nélkül visszavonulok a közélettől. Új körzetbe is költöztem két éve. Lassan rendezgettem az emlékeimet: két választás mögöttem van, időközben a titkári funkciókat láttam el a tanácson, s a tanítás... A „hármas” igazgatása is sok fáradságot kíván, s messzi már Kocsord: Pap Gyula tsz-tag, Okörítófülpo®—Rápolt—Fül- pösdaróc—Géberjén: Pecséri László tszrkönyvedő, Csengfer —Komlódtótfalu: Simon Péter tsz-elnök, Tyúkod—Csengerújfalu—Ura: dr. Nagy Károly állatorvos, Porcs- alma—Hermánszeg—Szamos- sályi—Pátyod: Fecske József- né munkás, Szamostatárfalva — Csegöld — Csengersima — Nagygéc—Szamosangyalos— Szamosbecs—Császló: Szűcs Lajos szakszervezetek megyei titkára, Gacsály—Tisztaberek —Zajta—Rozsály—Méhtelek— Garbóié—Kishódos—Nagyhódos: Kovács István tanácsi alkalmazott, Fehérgyarmat— Penyige: Gecsei Károly ktsz- tag, Tunyogmatolcs—Nábrád —Panyola—Kérsemjén: Surá- nyi Amália tanácsi alkalmazott. Zsarolyán—Gyügye—Sza- mosújlak —Cégénydányád — Nagyszekeres—Mánd—Nemes- borzova—Kisszekeres: dr. Kovács László főorvos, Jánkmaj. tis—Kisnamény—Darnó—Tur- ricse—Csaholc: Kocsis László tanácsi alkalmazott, Kölese— Fülesd—V ámosoroszi—Sonkád —Botpalád—Kispalád: Varga Zoltánná pedagógus, Tisza- becs — Mllota —Tiszacsécse — Uszka—Magosliget: Janesó Gyula vízügyi igazgató, Szat- márcseke — Kisar—Nagyar— Kömörő—Turistvéndi: Szilágyi Imre KSH igazgató. Vásá- rosnamény—Ilk—Gemzse: Siket Gyula tsz-elnck, Jánd— Gergelyjugomya—Olcsvaapáti —Vitka: Sebestyén Ida tszkönyvelő, Tarpa—Hete—Fejércse — Gulács — Tivadar: Fagyas Jenő tsz-elnök, Csaro- da—Beregdarócz—Beregsurány —Tákos—Márokpapi: Szarka Gábor tsz-elnök, Tiszaszalka —Barabás—Gélén es—Tlszavid Vámosatya: Szabó Gyula ref. lelkész, Nagyvarsány—Kisvar- sány —Gyüre — Aranyosapáti: Kovács Károlyné nőtanács m, titkár, Lónya—Mátyus—Tisza- kerecseny—Tiszaadony: Debre- czeni Imre erdőgazdasági igazgató, Kisvárda: Gyorsok László munkás, Mátécsák István ktsz-elnök, Anarcs—Nvír- lövő—Lővőpetri —Pap—Jéke: dr. Nagy István főorvos, Szabol csbáka —Gyű I aháza—Nyírkárász: Riba Jánosné tsz-főkönyvelő, Ajak—Nyírtass — Berkesr: Hegymegi István ÁG-főkertész, Páiroha—Gégény—Rétközberenes: Túrjanicza Anna tanácsi alkalmazott, Domtorád: Bodó József alkalmazott, Dögé—Tiszakanyár—Kékese—Szabolcsveres- mart: • Teichmann Vilmos tudományos kutató. Komoró— Fényeslitke — Tornyospálca: Csorna József munkás, Újkenéz— Mezóladány—Benk— Tiszamogyorós — Eperjeske: Pongrác Ernő tsz-elnök, Mán- dok—Tuzsér Czapp Lajos tsz-elnök, Záhony—Győröcske —Tisza beydéd—Zsurk—Tisza- szentmár+op: Somkereki György munkás. IZZIK A VAS Miknek télen is melegük van _ így feésiüneK a fűtőtestek ta 200—220 darab szerelvény készül el a különböző típusú radiátortagokból. Ez rövidesen a duplájára emelkedik, hiszen ebben az évben már az egész ország radiátorigényét innen elégítik ki. Most térnek árt — az öntődében már sorozatban készülő — fél négyzet- méter fűtőfelületű, francia típusú radiátortagok szerelésére. A meneti úr ás és marás ma már automata gépeken történik, s mintegy négyszeresére emelkedett a termelés. A radiátorgyártásról készült két kép nem követi nyomon a hosszá folyamat ezernyi apró láncszemét, csupán egy-egy fontos műveletet rögzít. Seregnyi ember munkája párosul itt a gépek erejével, hogy — első ízben országosan — minél több lakásba szerelhessék fel a Kisvárdán készülő fűtőtesteket (Hammel—Tóth) ÜJsághir: A tavalyi 90 ézer négyzetméter fütöfeiületü radiátor helyett az idén 176 ezer négyzetmétert kell gyártani a kisvár- dai üzemben. Első látásra mintha senrn» sem történt volna: az öntődében ugyanúgy duruzsolnak a kupolókemencék mint eddig, és csapoláskor ugyanúgy folyik a tégelyekbe a vörösfehéren izzó, folyékony vas. A félmeztelen öntők továbbra is szaporán öntik formákba a nyug.alanul fortyogó, forró masszát.» — Pedig nem voit könnyű dolog az átállás — magyarázza Stenczel István kupolótech- nikus. — Egyik napról a másikra nem is lelhetett megvalósítani. Munkaerő van ugyan bőven, de az elkerülhetetlen átcsoportosítással olyan emberek kerültek a radiátoröntéshez, akiket előbb még át kellett képeznünk. Egyszerre két kemence üzemel, hat-hat órát, a harmadik mindig javítás alatt van. A napi 34—40 tonna hidegbe- tétből — mintegy fele — 20 tonna körül kerül hatvan kilós adagokban a tégelyekbe. Egy tégely tartalmából két radiátor anyaga telik ki. Az öntőpároknak egy műszak alatt félszázszor is meg kell fordul- niok súlyos terhükkel... De nincs fennakadás. Az izzó vas nyomán, a megsokasodott radiátorformákból kitóduló gáz méter magas fáklyaként égve világítja meg az öntők és formázok imbolygó alakjait. Közben dolgoznak a rámolok is. Kampós szerszámaikkal ügyesen szedik ki a gőzölgő homokból az új formát kapott, de még forró öntvényeket, hogy tisztítás utáp, mielőbb átkerüljenek a szerelőműhelybe. A szereidében eddig napooaz a nap, amikor először álltam fel a katedrára. Engem jelöltek. Először szóhoz sem tudtam jutni. Hogyan? Egyáltalán ismernek engem az erre lakók? Jobban körülnéztem: a széksorokat a szomszédok s tanítványaim szülei, testvérei töltötték meg. Jól esett hallani a felszólalókat, s bár mondhatnák, nekem már „prakszisom” van az ilyen eseményekben, egy kicsit erősebben vert a szivem. A bizalom megújítása a legrégibb tanácstag érzés- világát is átforrósítja. Nem készültem szépen csengő köszönet elmondására, ha abban a pillanatban a pedagógus Székely Lajosnak osztályoznia kellett volna a diák Székely Lajost, közepesnél jobbat nem írtam volna bizonyítványomba. Csak hallgattam a szíves szavakat, s az utravalót: szorgalmat, becsületet, emberséget várnak tőlem, s a kívánságok, hogy mielőbb járjak el a Dózsa György útiak vízellátásának javításában. Keresetlen „expozémban” talán nem is mondtam többet annál, hogy köszönöm a megbízatást, ha szükség van rám, folytatom a mindaji n y i un kért való fáradozást Érzem, még telik az erőmből. Sok kicsi sokra megy Az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedett az olvasók száma a közművelődési könyvtárakban. Ha olyan könyvet kíván az olvasó, amely a helyi könyvtárban nem található, a könyvtárközi kölcsönzés segítségével beszerzik más, magasabb típusú könyvtárakból. A fehérgyarmati és nagykál- lói könyvtárak évente 50—60 alkalommal segítik így az olvasóközönséget. Egyes községekben az utóbbi években azonban annyira sok az új olvasó, hogy néhány óra nyitvatartás mellett alig elégíthető ki az igény. A 7 189 lakosú Ibrány községben például már meghaladta az ezret ! Ilyen községekben feliétien ül szükséges napi nyolc órában foglalkoztatott könyvtárosokat alkalmazni. Eddig csupán Demecser, Mándok, Nagyecsed, ökftríiófülpos és Űjfehértó községekben végezte ezt a munkát teljesen függetlenített könyvtáros. Ebben az évben újabb öt sorakozik a régiek mellé: Balkány, Ibrány, Nagyhalász, Tisza vasvári és Dombrád. Ezekben a községekben már régebben a helyi tanács kezelésébe került a könyvtár, s ahol ez megtörtént, mindenütt nagyobb lelkesedéssel és gondoskodással . kezelik a tanácsok a könytárakat. Sok helyen a Hazafias Népfront, a nőtanács. a földműveszövet- kezet a könyvbe rá t-mozgatem keretében, könyvbált rendezett, a bevételből függönyö- get, térítőkét vásároltak. Az elmúlt ősz folyamán három hónap alatt 16 helyen rendeztek könyvbarátnapokat amelyeknek mindig jelentkezett az eredménye a későbbiek folyamán az olvasók számának növekedésében. Sokszor egészen kicsi lélekszámú községek, mint a 600 lelkes Szamosangyalos írókat hívott meg, hogy az olvasók közelebbről megismerhessék őket és elbeszélgessenek velük. A téli hónapok alatt a könyvespolcok szinte teljesen kiürülnek. Ilyenkor látni, hogy igen sok szép, hasznos könyvre volna még szüksége könyvtárainknak, azonban arz évente állami hitelből erre fordított mintegy egymillió forint nem tudja megoldani' ezt a problémát. Az volna a jó. ha 1965-re elérhetnénk: annyi könyv lenne a könyvtárakban, ahány lakos van a faluban. Gyakori, hogy egyes helyeken évről évre meghatározott összegeket adnak erre 3 célra községi ej lisztesből, a tsz-ek is támogatják erejükhöz mérten a könvtárakat. Igen helyes volna, ha minden községben az év folyamán egy-két előadás tiszta bevételét is a helyi könyvállomány növelésére fordítanák. A „sok kicsi sokra megy” elve alapján jelentősen gazdagodhat készletük azzal is, hogy aki teheti egy-két jó könyvet ajándékoz a könyvtáraknak. Sánta János a megyei tanács rnüv. oszt. előadója VÁLASZÚTON Somorjai elegáns volt és elegáns volt a piros Skoda Felicia is, amiből kiszállt, kitűnően, illet hozzá acélkék jersey zakója. Most is sietett, de volt annyi ideje, hogy m.eg- igyon velem egy feketét n Béke presszójában. Kellemesen melegített a nyárutói nap és olyan megnyugtatóan piros- lott a járdaszegélyen a Felicia, hogy az életet egyszerre nagyon szépnek, békésnek és gazdagnak láttam, még arról is elfelejtkeztem, hogy sürgősen szükségem lenne eöV szürke hasított bőrkabátra és ne adj isten, hogy hozzájussak. Amikor rágyújtottam és kényelmesen hátradőlve Somor- jaíra függesztettem a tekintetemet, kétségtelen volt előttem hogy Somorjai szavai is ilyen harmonikusan illeszkednek bele ebbe a hangulatba és lustán vártam, hogy 6 a Sors kegyeltje, háta mögött a piros Skoda Feltciával, szavakkal is kifejezést adjon ennek a hangulatnak. De Somorjai — panaszkodott. — Nehéz az élet! — kezdte és ahogy végigsimitott a homlokán, ujjún megcsillant egy karikagyűrű. — Nős? Mióta? — Hopyis...? Fél éve. — só. hajiott Somorjai. — Nem értem...! Hiszen ilyenkor még... —. erősen csodálkoztam. — Hát igen, — mondta Somorjai és szavai nyomán lassan kioontakazoit a tragédia. — Tudja, hogy én Piroskát szerettem. Szőke volt és kék szemű és pontosan olyan gömbölyű a megfelelő helyeken, ahogy az kell. Dehát mi voltam én még? Kezdő mérnök, az ösztöndíjból nem lehet rugdalózni: a diákszállásról összesen az inget és egy alsónadrágot vittem magammal. Piroskának nem volt semmije, csak egy friss érettségi bizonyítványa és egy nyolcadikos kisöccse. Hát erre nem lehet családot alapítani! Aztán megismertem a főmérnököt — Mártát. Esküszöm magának, én még nem láttam főmérnököt olyan pocsékul kocsit vezetni, mint Márta vezette a piros Feliciájátr Igaz, hogy Márta idősebb volt nálam nyolc évvel, de nagyon korrekt nó volt. és legalább olyan korrekt volt a fizetése U. Feleségül vettem, annál is inkább, mert ezzel a lakás- problémát is megoldottam, ugyanis Márta kétszoba összkomfortos öröklakással is rendelkezett. Ha és ott volt a Felicia, amely viszont fiatal volt, alig egyéves. Így lettem nős ember. — mondta Somorjai és tragikus arccal nyúlt feketéje után. Ahogy így elnéztem, úgy éreztem, elégedetlenségre igazán nincs oka és igyekeztem ezt tudtára is adni. mire Somorjai fájdalmasan elmosolyodott. — Gondolja?! Már az első héten rájöttem, hogy van valami az életemben, ami plusz mai nyugtalanít, valami, ami megbontja, a házasélet harmóniáját. Elgondolkoztam: az öröklakást, szeretem, Feliciát; szeretem, a feleségem .. A feleségem volt az a plusz, aki megbontotta azt az összhangot, amely összefűzött minkéi: a lakást, Feliciát és engem. A feleségemet — nem szerettem! Somorjai összeroskádva ült a helyén én pedig őszintén megsajnáltam. Lám, lám, esek ttt ül az ember a napon elnyúlva, kéjesen élvezi a pillanatnyi jót és felszínes gondolatai meg sem sejtik, az emberi lélek mélységeiben lezajló viharokat. De meddig élhet egy házasember szerelem nélkül? — folytatta Somorjai, kizökkent* ve bűnbánó gondolataiból. — Semeddig. Erre rögtön rájöttem, amikor felvették Irmát, az új gépírónőt. Irma fekete volt. barna szemű és épper. ott gömbölyű, ahol kell. Rögtön éreztem, hogy Irma az. aki a Nő. a szerelem lesz az életemben Azóta kettős életet élek, de már nem bírom sokáig. .. — Ha annyira szereti, gyerek úgy sincs, hát. váljon el — tanácsoltam. meghatva ennyi bánattól. Somorjai méitatlankodéa né. vett rám: — Az lehetetlen! Nem válhatok el a felségemtől. Miből tartom el akkor Irmát? Hidas Klára 1963. január 15. 3