Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

majd fel egymás után. Leg­először egy 30 vagonos mag­tárat építenek, hogy legyen hova tenni terményüket. Gé­peket is vásárolnak, hogy könnyebben haladjon a mun­ka az új esztendőben. Üdülés a Balaton partján Nem feledkeztek meg a zár- számadási ünnepségen az öregekről sem. Megszavazták, hogy azoknak a munkaképte­len, rokkant, nyugdíjas, idős embereknek, akiket a sok év­tizedes fáradságos munka tett magatehetetlenné, 5—600 forint segélyt adnak. Ezenfelül meg­rendezik az idősek találkozó­ját, ahol megvendégelik őket. Megszavazták számukra a tü­zelőjuttatást, és a fiatalok el­vállalták háztáji földjeik egész éyi művelését. Kulturális alapra 130 ezer forintot tettek félre. Ebből az összegből 15 legjobban dolgozó fiatalt a Balatonra küldenek két hétre üdülni. Jut arra is, a szociális alapból, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik még alig jártak tovább falujuk határánál, megtekint­hessék fővárosunkat, annak nevezetességeit, szépségeit. A közeljövőben 15 ilyen dolgo­zó parasztot ültetnek autó­buszra, s küldenek el a fővá­rosba. / A hodászi Béke Termelő- szövetkezet a gyümölcstemesz- tés tette gazdaggá. Ezért el­határozták, hogy tovább bő vitik ezt az üzemágat. Az el­múlt ősszel újabb 60 holt almáskertet, 20 hold málnás és 10 hold szőlőt telepítette! a homokbuckákra. A közel jövőben újabb 100 hold futó­homokot zaboláznak meg gyü­mölcsfákkal. Újlaki Vilmos Szélhordta homokbuckák közé települt kis nyírségi fa­luban, Hodászon tartották megy megyénk első termelő­szövetkezeti zárszámadását. Valódi faluünnepség volt ez. Több mint félezer dolgozo paraszt osztozott a tavalyi szorgalmas munka gyümöl­csén. A Béke Termelőszövet­kezet központjában egymillió 894 ezer forint talált gazdára. Puskás János családja való­ságos főnyereménynek is be­illő összeget, 58 000 forintot kapott kézhez 1160 munka­egységért. Ezenfelül még nyol­cán értek el 50 000 forintos évi jövedelmet ebben a szö­vetkezetben. Ketten, hárman dolgoztak rendszeresen a kö­zös földeken, s így könnye­dén elérték az 1000 munka­egységet. Ez a legmeggyőzőbb bizonyítéka a jó gazdálkodás­nak­Emlékezés a múltra Az emberek őrültek a nagy jövedelemnek, de az ünnepi hangulatban fel-feltört a visz- szaemlékezés a falu régi ke­serve, a szegénység. Bizony szegény emberek voltak a hodásziak. Futóhomokos ha­tárukban alig termett meg két-háromszorosa a« elvetett rozsmagnak. A burgonya zö­me alig érte el a diónagysá­got, s az akkor termesztett kukoricák csupán négy-öt de- kásak voltak. Ahogy az em­berek beszélnek róla, a sze­gények vidéke volt ez. A mai öröm, a nagy jövedelem annál értékesebb. Tudják az embe­rek. honnan indultak el ösz- szefogva azért, hogy mindany- nyiuknak jobb legyen. A futóhomok buckákon már 400 hold gyümölcsös dísz­ük. Ebből 150 hold gazdag termést hozott az elmúlt esz­tendőben. összesen 8000 má­zsa almát értékesítettek, s en­nek is 91 százalékát exportra szállították. Több mint 3 mil­lió 200 000 forint bevételhez jutottak ebből az üzemágból. Ez ellensúlyozta, az aszály okozta károkat. Pótolta a más mezőgazdaSági növények ter­méskiesését. Tanyaközpont épül A termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan dolgoztak, s összesen 121 ezer munkaegy­séget gyűjtöttek össze. Ennek értéke meghaladta a 6 millió 50 000 forintot az év végére. A szép jövedelemből most bő­séggel telik mindenre. Több millió forintot érő tanyaköz­pontot építenek. Istállók, magtárak, pajták sorakoznak Exporttermék — 45 forint munkaegység Zárszámadás előtt a tiszateleki Béke Tsz-ben 650 millió forintért vásároltak tavaly hazánkban könyveket 1963-ban megjelennek a reform tankönyveit — Az Idén több ismeretterjesztő könyv Iát napvilágot mint tavaly nak és a könyvkiadásban sem jelentkeznek azonnal, de a fel­készülés megindult és a jövő évben is már bizonyos fokig realizálódnak. — Az 1963-as év konkrét könyvkiadói tervei sok­színű termest Ígérnek. Az élő magyar irodalom sok érdekes mai témát, mai tárgyú alkotást ígér, A magyar klasszikusok kiadá­sával már csak a Szépirodal­mi Könyvkiadó foglalkozik majd. A szovjet irodalom ki­adási terve javulást Ígér, és színesedik a népi demokrati­kus országok irodalmi művei­nek kiadása is. A Modem Könyvtár-sorozatban az Idén a tervek szerint sok új, friss külföldi alkotást bocsátanak közre. Az ismeretterjesztő könyvkiadás áz évek óta várt Magyarország történetével, á magyar irodalomtörténet má­sodik kötetével jelentkezik. Kiadóink sokkal több tan­könyvet bocsátanak ki, mint az elmúlt évben, s nem hiá­nyoznak majd a kézi- és zseb­könyvek sem. Újdonság lesz könyvkiadásunkban, hogy megjelennek az általános is­koláik számára az első reform- tankönyvek is! száma lényegében ugyanany- nyi volt, mint 1961-ben: 510 mű látott napvilágot 7,8 mil­lió példányban. — Az országos könyvforga­lomról sincsenek végleges adataink, — azonban ideigle­nes felmérés alapján — a ta­valyelőtti 610 millióval szem­ben előreláthatólag 1962-ben 650 millió forintért vásároltak könyveket, tehát a lakosság egy főre eső könyvvásárlása 62-ben 65 —66 forint! Ami a minőségi eredményt il­leti: Az elmúlt esztendővel nagyjából elégedettek lehe­tünk. Szépen, gazdagon bon­takozott ki a tömeg^orozatú könyvkiadás. — A könyvkiadásunknak természetesen még sok tenni­valója van. Az 1963. évi ter­vek összeállításánál abból in­dultunk ki, milyen tapasztala­tokra tettünk szert, hol van­nak még a könyvkiadásban „fehér foltok”, figyelembe vet­tük az olvasók igényeit és azokat a politikai, gazdasági és kulturális feladatokat, ame­lyek az MSZMP VIII. kong­resszusának határozataiból adódnak. Természetesen ezek a feladatok hosszú távra szól­Otß fűé nk írjft.: Csak át kellene venni Községünk lakói szeretik a jó filmeket. Sajnos, a község­ben nincs mozi. A helyi mű­velődési ház már készen áll, mozi üzemeltetésére is alkal­mas. A múlt évben át is ren­dezték, hogy a MOKEP veze­tőinek ne legyen semmi kifo­gásuk. Tanácselnökünk szerint csak át kellene venni és üze­meltetni. Nem tudjuk, hogy mi az oka, hogy mind ez ideig ez nem történt meg. Király Bála Szamosié tárfal va, Ady a. 4. Igaz József, a Moziüzemd Vállalat műszaki osztályve­zetője közli: Baleset és egész­ségvédelmi, valamint tűzren- désaetá kifogásokat találtak a szakemberek korábban, ezért nem vették át mozi céljára a művelődési ház nagytermét. Ekkor úgy álla­podtak meg a község veze­tőivel, hogy kiküszöbölik a hibákat, ha ez megtörtént — és ezt közük is a mozi üzemi vállalat vezetőivel — nincs akadálya, hogy megkezdje működését a számos tatár- falvi mozi. GERENCSÉR MIKLÓS: (VadgxiLamk&k Eddig egy lépést sem tett önmagáért. Bármit kívántak fölülről, engedelmesen meg­hajtotta a fejét. Többé nem akart a1 meggyőződése ellené­re cselekedni, mert hovato­vább a tisztesség romlását érezte, tisztesség nélkül pedig egy napig sem élhetett hité­ben. Amit a lányával, vejével és vele műveltek, nem tartot­ta becsületesnek. Elhatározta, hegy segítséget keres, meglá­togatja Cigié Mihályt, hátha ’.evetheti végre valahára mel­léről azt a sziklát, amely más- léi éve egyre tűrhetetlenebből nyomja. Az ajtó felé figyelt: Dani a pergamenszínű fényben állt, zsebes hátizsákjával a vállán. Szótlanul ölelte magához feke­te, árnyékszerű anyját Kincses föltápászkodott, a búcsúzkodókhoz bicegett. Paj- táskodón karolt bele vejébe. — Hát anélkül csak nem tnész el, hogy ne innánk egy pohárkával. Lányom! Elő a demizsont! Klári olyan volt mintha megszeppent volna. Zajtalan fürgeséggel kapkodott pohara­kat a konyhaszekrényből, a háromliteres demizsont a vi- zespad mellől vette élő. Két poharat töltött tele vörösbor­ral. Az öreg fáradt vidámsággal fohászkodott a Jcoccintáshoz. — Jó utat, fiam. Annyira jó utat, hogy legközelebb vég­képp itthon maradj. Egészsé­gedre!. ;, 40. Boldogan röppent fői az író­gép mögül a nagyszemű lány, amikor meglátta nagyapját a nyíló ajtóban. — Itt van — kacsintott cin­kosan a másik ajtó felé, me­lyet borsózöld párnázat borí­tott. — Mindjárt bejelentem... Cigié Mihály szelíden le­gyintett hosszú kezével. — Hagyd, kislányom. Itt­hon vagyok én. S ezzel el is tűnt a zöldpár- nás ajtó mögött. %A roásodtitkár rózsakoszo­rús asztalnál ült, tucatnyi bo­ríték volt előtte, olvasta a na­pi postát. Meglepetten, szigo­rúan hunyorítva kapta föl a fejét, hogy lássa, ki érkezett kopogtatás nélkül. Keskeny szája lassan vonallá húzó­dott a mosolytól, a levelet fi­noman összehajtogatta köny- nyű kezével, az asztalra ej­tette. — A, Mihály bácsi! Üdvöz­löm, Mihály bácsi! — Zajtala­nul felállt, az öreg elé sietett. Cigié Mihály lassan lépege­tett előre a kék folyondárok­kal, szögletes, piros minták­kal díszített szőnyegen. Egyik kezében a kalapját tartotta, a másikat köszönésre nyúj­totta, Megtört aprólukacsos ar­cáról nem Sok jókedvet olvas­hatott le a titkár. — Szervusz — mondta ér­des, öreges hangján. — Van egy kis időd? — Mihály bácsira mindig van! — fogadkozott a má,sod- titkár, s mosolya árasztotta a szívélyességet — Tessék he­lyet • foglalni. Megkínálhatom egy kis konyakkal? Az öreg leült mindjárt az első székre, amely a kezeügyé- be került. Széles vállára, ame­lyet megszámlálhatatlan soka­ságú zsák nyomott hajlottra molnár korában, most a pál­ma íves levele borult — Hagyd azt a konyakot. Inkább az emlékezésed vedd elő. Esztendeje is lehet, hogy járt nálad egy magas legény, arra kért, hogy engedd belép­ni a szövetkezetbe Kincses Jó­zsef vejét. Emlékszel? A karcsú, ezüstnyakkendős másodtitkár szórakozottan rancolgatta alacsony homlo­kát, majd könnyű szívvel föl­nevetett. — Honnan szedte elő ezt az ásatag ügyet, Mihály bátyám?! Rémlik valami, dehát bajo­san tudnék róla számot adni. Cigié Mihály egy árnyalat­tal élesebben nézett rá. — Igen? Pedig a Központi Vezetőségtől hozzád fordul­tak véleményért. Olyan leve­let diktáltál az unokámnak, hogy az utcán akár le is tar­tóztathatták volna Kincsest. A fiatalabb nyomban meg­feledkezett a nagy szívélyes­ségről. Baljósán vonogatta keskeny szemöldökét. — Az unokája milyen jo­gon fecsegi ki a párttitkokat? — De komoly lettél egyszer­re — mérte végig sajnálkoz­va az öreg. — Tegnapig sem­mit nem mondott el De teg­nap igen, mivel hogy nálam járt Kincses. Abban a hitben voltam, hogy a Pártközpont igazat adott neki. Még hara­gudtam is rá, amiért még egy lapot sem frt, hogy rendbe­jött a szénája. Hallgatott, mert ütötték, A lányát kizá­rattad a pártból, a vejét elül­dözted, őt magát meg levál­tattad. Nem vetném a sze­medre, ha jogos lenne. Csak­hogy jól vigyázz. Ártatlan em­bereket botoztattál meg. Az egyik kommunista levelet írt, hogy segítsenek. A másik kommunista levelet ír, hogy büntessenek. Döntsük hát el: kinek van igaza? Ezért jöt­tem. Két éve dolgozott ebben a pompás szobában a másodtit- kár, de így még soha senki nem mert beszélni vele. A szokatlan helyzet megzavarta, de csak azért, mert nem akár­ki olvasott a fejére. Cigié Mi­hály már tábornok volt a párt­munkában, amikor 6 még köz­katonaként szolgált, s az öreg karolta föl, az hozta be az apparátusba, s ettől kezdve maga is tudta már, hogyan használja az eszét. Nem akart ujjathúzni Cigié Mihállyal. Po­zíciójában ugyan biztonság­ban érezhette magát, meg­nyugtatóan vélekedtek róla egészen a legfelső körökig, de tudta, az öregnek is messzire érhet a keze, ha éppen akar­ja. Kedve szerint kurtán el­intézte volna Cigié Mihályt, mégis a türelemhez folyamo­dott, egyrészt a tisztelet miatt, másrészt minden eshetőségre számítva. — Ezen már nem lehet se­gíteni, Mihály bácsi — ma­gyarázta jóindulattal, arcán a tisztelettudó alázat halvány kifejezésével. — A Pártköz­pont döntött, az élet megy tovább. Minek bolygassuk meg a régi aktákat, amikor új is van elég? Oigle Mihály eddig a tér­dén tartotta kalapját. Most a titkár asztalára dobta ha­ragosan, a levelek tetejére. Nagyot sóhajtva fölállt ke­ményen rándította meg a fe­jét — De jó az a Pártközpont fügefalevélnek! Szívesen szá­jon vágnálak, tudod-e? Hát arra kell ez a gyönyörű szo­ba... a függöny, a szőnyeg, a telefonok..., hogy hivatalnok- forradalmár légy?! Vedd tu­domásul, hogy nem vagy alispán! Téged azok a ron­gyosok küldtek ide, akik neked csak lezárt akták, meg új ak­ták, betűk, betűk,.. A másodititkár bamba iszo­nyattal hátrált, arca a tropi­kál öttöny színéhez hasonlí­tott, szeme ijedten fönnakadt. A nyugalmáról hires Ogle Mihály sok évi hallgatásáról tépte le a zablát, viharosan hadonászott . hosszú kezével, fulladozott, mert köhö^iie kellett, de csak ömlött belő­le a szemrehányás zuhataga. (Folytatjuk » j, Kétmillió forint «& tss asztalán Megtartották az első zárszámadást megyénkben 50 torintott ér egy munkaegység a hodászi Béke Tsz-ben Az úi esztendő könyvkiadói tervedről és az elmúlt év eredményeiről, a magyal könyvkiadás fejlődéséről nyi­latkozott dr. Köpeczi Béla, £ Művelődésügyi Minisztériurr kiadói főigazgatóságának ve­zetője a Magyar Távirati Iro­da munkatársának: — Az 1962-es év az adat­gyűjtés szempontjából még nem zárult le — mondotta — a statisztika egyelőre az el­múlt esztendő első háromne­gyed évét foglalta össze. Aj 1961-es év azonos időszakáho; képest lényeges mennyiség változás nincsen: ebben az időszakban a könyvjellegű kiadványok száma 2549 volt, példány­számuk pedig meghaladta a 29 milliók A különböző kiadási ágafebar sem volt nagyobb változás csupán az ismeretterjesztc műveik kiadása emelkedett példányszámuk az előző év­hez képest 43,4 százalékka nőtt. A szépirodalmi műve! vétel meghaladta az 1 millió forintot. Az aszályos időjárás elle­nére 90 mázsás volt az át­lagtermés burgonyából, és 15 mázsa búzából kataszteri hol­danként. A tsz, a gazdaság valamennyi ágazatában járási szinten felül teljesített. A tagság munkájának megbe­csülését a zárszámadásig kifi­zetett félmillió forint prémium is bizonyítja. Az állattenyésztésben is lé­nyeges a javulás — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Vigván elvtárs,' a tsz agronómusa. Csak sertésből 232 darabot adtunk át az államnak a leszerző- dö‘t 160 darab helyett Ez 1,50 forint munkaegység ja­vulást eredményezett. Átía- gon felüli a tejhozam. A já­rási átlag 1900 liter és mi a tervezett 2300 litert is túl­teljesítettük — büszkélkedik. Jogos a büszkeségük, hogy az állammal szembeni kö­telezettséget túlteljesítették. Sőt saját erőből mintegy fél­millió forint értékű építkezést végeztek eL Az eredmények alapján át­lagosan 15 ezer forint kere­set jut egy tagra. Bereczki István, Ignácz József családja és még sokan mások 30-50 ezer forint évi bevételhez jutottak, hogy néhány példát ©mU telink a sok közül. Nemes Gyula a tsz elnöke, Ignácz József Beszédesek a számok mondja nevetve a tsz elnöke csak érteni kell a nyelvüket 127 kataszteri hold .gyümöl­csös a legfőbb jövedelmi for rásunk. 3,2 millió forint ke rült az almából a tsz pénztáré, ba. 23 vagonnal teljesítettül túl tervünket. A 74 vágói értékesített alma 70 százalék; exportra került. Hasonlóai jó az eredmény a dohány termelésben is. A tervezet 45 kataszteri hold helyett 6! kataszteri holdon termeltünl jó minőségű dohányt. A be Nagy nap a zárszámadás a tiszateleki Béke Tsz életé­ben. Egy-két hét, s a közel 2 millió forint a teljesített mukaegység arányában ki­fizetésre kerül. Vajon minek tulajdonítható az évről évre javuló zárszám­adás, a munkaegység értéké­nek emelkedése? A jó munkaszervezés, a megfelelő talajelőkészítés az időben történő növényápolás és nem utolsósorban a tagság egyre javuló mate viszonya az alapja eddig elért eredmé­nyeinknek — közölte velünk Uj tanyai kollégiumot létesítenek Varjúlaposon 6 tanyai iskolák helyzetéről tárgyalt. a nyíregyházi járási tanács végrehajtó hízottjára Jól bevált a tanyai iskolá­sok kollégiumszerű oktatása — állapították meg a nyíregyhá­zi járási tanács végrehajtó bizottságának szerdai ülésén, amelyen a tanyai iskolák hely­zetéről tárgyaltak. A járásban 44 tanyai, úgy­nevezett kisiskola működik. Bútorzatuk, felszerelésük ál­landóan gyarapodik. A kevés létszám miatt azonban a ma­gasabb szintű, szakosított ok­tatás nem valósítható meg. Ezt a problémát oldották meg részben azzal, hogy 1959-ben üjfehértón létrehozták az or­szág második, s a megye el­ső tanyai kollégiumát, amely­ben akkor 16 tanuló kapott helyet, a helyi és járási ta­náé.^ erőfeszítésed révén, s a szülők támogatásával — 130 000 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek — azóta bővítették, korszerű konyhával, szépen berendezett hálószobákkal, mosdóval, ne­velői szobával, televízióval, lemezjátszóval, filmvetítővel látták el. Jelenleg 146 gyerek tanul itt gondtalanul és si­kerrel. A tavalyi kollégiumi átlag 3,52 volt, szemben a ta­nyai iskolák 3,3-as eredményé­vel. A közösségi nevelés meg­mutatkozik a tanulók maga­tartásában, viselkedésében, öl­tözködésében egyaránt. Mivel a községben még nem sike­rült a feltételeket megterem­teni, a kollégiumon belül ön­állóan kezdik meg az idén a politechnikai oktatást iS. A végrehajtó bizottság szer­dai ülésén határozatot hozott újabb tanyai kollégium létre­hozására. A Nyírtelekhez tar­tozó Varjúlaposon egy kihasz­nálatlanul lévő emeletes épü­letet újítanak fel és alakíta­nak át erre a célra. Megvaló­sításával nyolc tanya felsőta­gozatú növendékeinek bizto- sítják a szakrendszerű okta­tást kollégiumi ellátással. A tervezési munkálatokat rövi­desen megkezdik. e

Next

/
Oldalképek
Tartalom