Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

A Pravda hétfői szánta szer­kesztőségi cikket közöl „Erő­sítsük a kommunista mozga­lom egységét a béke és a szo­cializmus diadala érdekében” címmel, Ä két teljes oldalt betöltő cikk bevezetőben meg­állapítja, hogy az emberiség fejlődésében egyik legfelelő- ségte] jesebb szakaszhoz érke­zett, e szakaszt rendkívül fon­tos események, valamint a szocializmus és a béke erőinek éles összecsapásai jellemzik az imperializmus, a reakció és a háború erőivel. Az új világ szőkébb körre szorítja a régit, a kapitalizmus világát. Az el­múlt év eseményei is ezt bizo-' nyitják. A nemzetközi kommunista mozgalom nagyszerű sikereket ért el. Mindenekelőtt azért, mert harcának minden szaka­szában szentül megőrizte hű­ségét a marxizmus—leniniz- mushoz. A 1957-ben és 1960- ban lezajlott moszkvai tanács­kozásokon a kommunisták ki­dolgozták az új történelmi kö­rülményeknek megfelelő stra­tégiai és taktikai vonalat. A világ fejlődésének . menete megcáfofhatatlanul igazolja, hogy minden győzelem záloga: a hűség ehhez a vonalhoz, a kommunista mozgalom egy­sége. Bulgária, Magyarország, Csehszlovákia és Olaszország kommunista és munkáspárt­jainak nemrég lezajlott kong­resszusai meggyőzően bizonyí­Az albán vezetők szegték meg a tanácskozás elvét tották, milyen gyümölcsöző eredményekkel jár mind a szocialista, mind a kapitalista, országok kommunista Pártjai szempontjából a nemzetközi kommunista mozgalom straté­giai és taktikai vonalának kö­vetkezetes megvalósítása. Ezek a kongresszusok komoly hoz­zájárulást jelentettek annak, a kérdésnek marxista—leninista kidolgozásához, hogy a népi demokratikus országok hogyan térjenek rá a szocializmus építésének betetőzésére, elő­mozdították a kommunista mozgalom összeforrottságát. A Pravda a továbbiakban rámutat, hogy a nemzetközi kommunista1 mozgalom sorai­ban sajnálatos módon olyan nézeteket terjesztenek, ame­lyeknek éle a marxizmus— leninizmus egész sor alapé­tele ellen irányul, s amelyek­nek célja a testvérpártok ösz- szeforrottságának aláásása. E dogmatikus, szakadár, a mar­xizmus—leninizmussal szem­ben mélyen ellenséges néze­teket a legnyiltabban az Al­bán Munkapárt vezetői han­goztatják. embereknek még a szüksége­seket is meg kell tagadniuk emiatt. A vezércikk ezután fi ka- rib-tsengeri válság leküzdésé­nek eredményével foglalkozik. Megállapítja: megszilárdult a szocialista Kuba szuverenitá­sa és függetlensége. Magától értetődik — írja a továbbiak­ban a lap —, hogy a harc még folyik és a Szovjetunió éppen ezért határozottan tá­mogatja a Kubai Köztársaság ismert öt követelését és ha­talmas, sokoldalú segítséget nyújt Kubának. Az élet, százmilliók gyakor­lati harca igazolta, hogy a békés együttélés politikája összhangban van minden nép életbévágó érdekeivel. Bebizo­nyosodott, hogy a békés együttélés körülményei között kedvező lehetőségek támadnak az osztályharc kibontakozásá­hoz a tőkés országokban a nemzeti felszabadító ‘ mozga­lom, a demokratikus mozgal­mak, a szocialista forradal­mak ki bon tokozására A Pravda ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a mar­xisták—leninisták ' nem -'húny- nak szemet az imperializmus agresszív .lényege felett sem. Vajon lehet-e kétség afelől, hogy’ á. szocialista. tábor hely­zete a . mai világban csészén más lenne, ha e tábor nem ren­delkezne hatalmas fegyverzet­tel, mindenekelőtt nukleáris raíkétafegyverakkel. Ebben az esetben min alapulna a szo­cializmus biztonsága? Talán Valamiféle varázsigén? Nem • világos-e, hogy még azok is, akik olyan dühödten szidal­mazzák most a Szovjetuniót, a Szovjetunió segítsége nél­kül, hatalma nélkül nem tud­nák fenntartani magukat az állig felfegyverzett imperializ­mussal szemben. A Pravda felteszi a kér­dést: Vajon miért volt szük­ség .arra, hogy Marx és Lenin mégha távozásai val . -szembeál­lítsanak egy más, házi sütető tételt a „papirtigrisről”, ama ■•az imperializmus erőinek le­becsülését jelenti? A „papírtigris” kifejezés lé­nyegében véve leszereli a tö­megeket, mert azt a gondola­tot sugalmazza, hogy az im­perializmus ereje csak mese és azt nem kell számításba venni. Az ilyen frázisok csak közömbösséget kelthetnek a népekben, az éberség elaltatá- sára vezethetnek. Akik ilyen frázisokat terjesztenek, azt is mondjak, hogy stratégiai szempontból meg kell vetni az ellenséget, viszont taktikai szempontból teljesen komo­lyan kell venni. Csakhogy ez efféle „kettős könyvelés” el­lenkezik a marxizmus—lenin- izmussc4. Marxista értelemben a stratégia és a taktusa egy­séges. A szocializmus győzedelmeskedhet atomháború nélkül is A kommunista mozgalom úgy véli, hogy ha az imperia­listák háborút robbantanak ki, ez a korhadt kapitalista rendszer végleges pusztulását fogja jelenteni. Ám a szo­cialista forradalomnak nincs szüksége arra, hogy atom­vagy hidrogénbombák törjenek számára utat — mutat rá a Pravda a többi között. A Pravda ezután hangsú­lyozza: Azok, akik azt mond­ják, hogy a béke védelmének jelszavai „illúziókat" keltenek, a nemzetközi kommunista mozgalom álláspontja ellen lépnek fel, leszerelik' a töme­geket, mert hiszen azt mond­jál?: a tömegeknek, hogy a vi­lágháború elhárítását célzó harcra kudarc vár. Ilyenfor­mán gyakorlatilag a háború erőit segítik. A kommunisták igazi forradalmi optimizmusa abban a meggyőződésükben •• rejlik, Hogy meg lehet: aka­dályozni a világháborút, meg lehet fékezni az agresszív erő­ket és ezért a kommunisták aktív fellépésre szólítják fel a tömegeket a háborús gyűj- togatókkal szemben. A kom­Az SZKP XXII. fcongresz- szusán, majd Bulgária, Ma­gyarország, Olaszország és Csehszlovákia kommunista és munkáspártjainak kongres­szusán a Kínai Kommunista Párt küldöttsége azt állította, hogy hiba volt nyíltan bírálni az albán vezetők irányvonal lát és a testvérpártokra igye­kezett irányítani a felelőssé­get a felmerült nézeteltéré­sekért. Ilyesmit állítani azon­ban egyértelmű azzal, hogy szembe szállnak a megcáfolha­tatlan tényekkel, mentesítik a felelősség alól azokat, akik valóban harcot folytatnak a marxista—leninista pártok egy­séges vonala ellen. A Pravda emlékeztet arra, hogy az albán vezetők már 1960 novemberében, a 81 kom­munista párt tanácskozásán közvetlen támadásokat in­téztek az SZKP XX kong­resszusának vonala ellen, az 1957-es moszkvai nyilatkozat tételei' ellen. Az albán veze­tők már akkor kijelentették, hogy nem értenek egyet a bé­kés együttélés politikájával, azzal a küzdelemmel, amely­nek célja a leszerelés, vala­mint a vitás kérdések tár­gyalások útján való békés ren­dezése, azzal a tétellel, amely szerint a szocializmusba váló átmenetnek számos formája van. Az Albán Munkapárt veze­tőinek álláspontja mély aggo­dalmat keltett az SZKP-ban és minden kommunista párt­ban, mindazokban, akik nagy­ra értékelik soraink egységét — állapítja meg a többi kö­zött a Pravda. — Az SZKP Központi Bizottsága szilárdan ragaszkodva ahhoz az elvhez, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalomban felmerülő vitás kérdéseket a pártok kö­zötti eszmecsere és kölcsönös konzultáció útján oldják meg, még 1960 augusztusában két­szer is javasolta az Albán Munkapárt Központi Bizottsá­gának, hogy szervezzék meg a két párt képviselőinek talál­kozóját. Az albán vezetők azonban visszautasították az SZKP minden kísérletét, amely a kapcsolatok rendezé­sére ' irányult.. •Togosan merül fel á kérdés: vajon ki szegte meg a tanács­kozás elvét? Ki kezdte meg a támadásokat a kommunista mozgalom ellen, e mozgalom . kollektív alapon kidolgozott programdokumentumai ellen, és ki folytatja a támadásokat már néhány éve? Hogyan mi­nősítsük azoknak az állításait, akik az. igazságot a hazugság­gal helyettesítik, és semmibe véve a1 nemzetközi kommu­nista mozgalom akaratát, nyíl­tan buzdítják e szakadárokat oly módon, hogy terjesztik ezek nézeteit és védelmükbe veszik a jogos bírálattal szem­ben? Az SZKP XXTI. kongresz- «r usán N. Sz. Hruscsov kije- vrtette: „Osztjuk kínai bará­tink nyugtalanságát, értékel­jük az egység erősítésére irá» nyúló gondoskodásukat. Ha a kínai elvtársak erőfeszítéseket óhajtanak tenni az Albán Munkapárt és a testvérpártok közötti kapcsolatok rendezésé­re, akkor aligha mozdíthatja1 elő bárki is jobban e feladat megoldását, mint a Kínai Kommunista Párt. Ez valóban hasznára válnék áz Albán Munkapártnak, megfelelne a szocialista országok egész kö­zössége érdekeinek.” Korunk legfontosabb problémája a háború és a béke kérdése Korunk legfontosabb, leg­életbevágóbb problémája a háború és a béke kérdése: S mint a Pravda rámutat, a kommunista pártok csakis a békés együttélés álláspontjára helyezkedhetnek. Az albán dogmatikusok azt állítják, hogy a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élése az --imperializmushoz va­ló közeledés és az imperia- li zmmssal való összeolvadás vonalát-« jelenti; azt a kérdést, legyen-e háború vagy se, az imperialista országok vezér­kari főnökei döntik el és a világbéke fenntartásának ügyét csak egy úton-módon, az imperializmus eltemetésével lehet előmozdítani. A dogmatikusok arra teszik a hangsúlyt, hogy a nukleáris háború nem félelmetes, hogy »az atombomba: papírtigris“. A dogmatikusok csupán hang­zatos leleplező frázisokkal és szidalmakkal harcolnak az imperializmus ellen. Mint a Pravda rámutat, a tényleges harc ennél sokkal többet- je-, lent. A feladat: sikeresen fej-' leszteni a szocialista társa­dalmat. Szilárdan és követke­zetesen békeszerető külpoliti­kát kell folytatni. A legna­gyobb éberség szükséges az imperializmussal szemben, gyarapítani kell a szocialista tábor hatalmát, védelmi' ké­pességét, fáradhatatlanul le kell leplezni az imperializmus politikáját, fokozni a béke, erőinek szervezettségét. A „papíríigris“ kifejezés lényegében leszereli a tömegeket A Pravda rámutat, hogy a világ kommunista nártjai egész erejüket és energiájukat a nagy történelmi küldetés megvalósításának szentelik. E küldetés azt is jelenti, hogy már a jelenlegi korszakban megszabadítsák az emberisé­get az új világháború iidércé- től. Az imperialista- háborús gyújtogatok etieni harc fő ter­he a szovjet nép vállaira há­rult. E terhet viselni nem könnyű. Nem ritkán a szovjet rmmisták igazi forradalmi op­timizmusa abban rejlik, hogy véleményük szerint minden forradalmi folyamat kibonta­kozik és egyre szélesebben tud kibontakozni a békés együtt­élés kürülményei kozott és, hogy a szocializmus az egész világon győzedelmeskedhet, pusztító atomháború nélkül is. A Pravda a továbbiakban megállapítja: Az SZKP csak­úgy, mint az egész nemzetkö­zi kormmmisca mozgalom, ab­ból indul ki, hogy a mun­kásosztály és élcsapata — a marxista—leninista pártok . — számára kívánatos lenne a szocialista forradalom békés úton való végrehajtása. Ugyanekkor az SZKP válto­zatlanul hangsúlyozza, hogy olyan helyzetben, amikor a kizsákmányoló osztályok erő­szakhoz folyamodnak, szem előtt kell tartani a szocializ­musra való nem békés átté­rés lehetőségét, a fegyveres harc lehetőségét. Erősítsük a kommanista mozgalom egységét A dogmatikusok voltaképpen, midőn elvetik annak lehető­ségét, hogy a munkásosztály a hatalmat békés úton is ki­vívhatja, nem látják az ele­ven életet, netn látják a mun­kásmozgalom növekvő énjét és szervezettségét és néptö­megeknek a szocializmus irán­ti növekvő vonzalmát, tagad­ják a szocialista rendszernek a világfejlődés menetére gya­korolt fokozódó befolyását. Ám ez azt jelenti, hogy a dogma­tikusok nemcsak, hogy nem képesek a világforradalom ügyét előbbre vinni, hanem lényegében fékezik azt. Nagyon káros dolog lenne, ha e rendkívül sokrétű világ­ban a forradalmi f oly i máto­kat egyetlen régi. sémába te­relnénk, ahogy ezzel a dog­matikusok próbálkoznak. A Pravda leszögezi: a test­vérpártok 1957. és 1960. évi tanácskozásán közösen kidol­gozott. marxista—leninista stra­tégia és taktika az egyedül helyes. szigorúan figyelembe kell vennie és be kell tartania a kommunista világmozgalom dokumentumait, egységes véle­ményét. Más út nincs. Az SZKP-nek a XX. és XXII. kongresszuson megha­tározóit irányvonala a szo­cializmus összes eiőinek tömö­rítését, valamennyi testvérpárt egységének erősítését, az ariti- imperialis.a front, minden er ék­jének összefogását szolgaija. Ezen irányvonalon nyugszik a szocialista Jugoszláviával való viszonyunk fejlesztésének ál­láspontja is. A jugoszláv kom­munisták és vezetőik által bel­es külpolitikai téren az utóbbi időben lett lépesek sokat tör­lesztettek abból, ami hibás volt és Jugoszláviában a szo­cializmus építésének ártott. A jugoszláv kommunisták lépé­seket lettek az egész kommu­nista világmozgr.lpmhoz való közeledés és a vele való egy­ség érdekében, s akik azt ál­lítják, hogy Jugoszláviában „restaurálták a kapitajizmust”, hogy ott „új burzsoá eleinek” foglallak el a vezető pozíció­kat, szándékosan valótlant mondanak, nem akarjak ele­mezni a tényeket és jelensé­geiket, s azokat koholmányok­kal cserélik fel, megkísérlik egy egész ország népét ki­taszítani a szocializmusért küzdő harcosok soraiból. Az SZKP nyíltan kijelenti, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével még egesz sor ideológiai kérdésben nezeteltó- rósek vannak. Ám Jugoszlávia közeledése ahhoz az országhoz amely a kommunizmust építi, vilathatlanul elősegíti számos ideológiai kérdésben a nézet- eltérések mielőbbi leküzdését. A kommunista mozgalom­ban nincsenek „fölérendelt” és „alárendelt” pártok. A kommunista pártok test vér- pártok. Egy az ideológiájuk a marxizmus—leninizmus, egy a céljuk — harcolni az impe­rializmus ellen, a kommuniz­mus győzelméért. Valamennyi kommunista párt egyenrangú és önálló, valamennyi felelős a kommunista mozgalom sor­sáért, győzelméért és kudar­caiért. E tételeket a mi pár­tunk mondta ki először. Nagy gondot fordít az SZKP arra, hogy betartsa a testvérpártok egyenjogúságának és szolida­ritásának elveit, milyen feltét­len hűséget tanúsít a proletár internacionalizmus elvei iránt. A proletár intemacionalizmu9 iránti hűség pártunk vérévé vált, s erről valamennyi or­szág népe számos példa alap­ján nap mint nap meggyőző­dik. Az SZKP-nek mélységes meggyőződése, hogy a jelen­kori világfejlődés legfontosabb kérdéseinek kollektív megvi­tatása lehetővé teszi a nemzet­közi kommunista mozgalom tömörítését, — állapítja meg cikkében a Pravda akik megnyitják a kritika tü­zet az imperializmus edlen év­tizedeken át bátran harcoló kommunista pártokra, s azok vezető káderei, akik a világ minden foiTadalmáránál meg­érdemelt mély tiszteletót vív­tak ki maguknak. Az albán „teoretikusok” ma már a kommunista világmoz­galomban kizárólag „revizio­nista klikkeket" ismernek. Eredménytelen felhívásokat intéznek hol az egyik, hol a másik kommunista párt „egy­szerű tagjaihoz”, hogy „dönt­sék meg” e „klikkeket”. S akadnak emberek, akik azzal szereznek maguknak érdeme­ket, hogy az ilyen irományo­kat világszerte terjesztik. Meg kell mondanunk, hogy a trockizmus fellépésének ideje óta egyetlen opportunista irányzat sem folyamodott ilyen szörnyű módszerhez, amely teljesen meghamisítja az igazságot, amely tévedésbe ejti saját országának népét es a világközvéleményt. Az albán vezetők és támoga­tóik a nemzetközi kommunis­ta mozgalom pozíciói ellen végzett aknamunkájukat a két nyilatkozat megvédeimezésé- vel próbálják leplezni. Ám va­lójában — ahogy ez mindenki előtt nyilvánvaló — eltávolod­tak e marxista program-okmá­nyok betűjétől és szellemétől A Pravda hangsúlyozza: Minden kommunista pártnak Az SZKP mindig követke­zetesen harcolt és harcolni fog mind a revízión izmus mind a dogmatizamis és szektásság ellen. Egyesek vi­szont egyoldalúan csupán a revizionizmus elleni harcol hangsúlyozzák, s meghozat olykor az allkotó marxizmus —Leninismust tüntetik fel „reviziomzmusnak”, s ezze nyilván zavart keltenek a kommunista mozgalomban. A balos szektartamzmus beteg­sége a nacionalizmusból táplálkozik, s egyben táp- álja is azt. A tapasztalatok tzt bizonyítják, hogy a balos szektarianizmus betegsége kü- .önösen tűrhetetlenné válik, ia hatalmon levő párt teve- íenységében nyilvánul meg, annyival is inkább, mert a kommunista mozgalom vonala illen irányul olyan létfontos­ságú kérdésekben, mint az sgósz emberiség sorsát érintő láború es beke kérdésed. Ezért i kommunista világmozgalom- >an a baloldali opportunizmus, i dogma ttom us és a szektásság nind súlyosabb veszéllyé va- ik. A Szovjetunió Kommunista Pártja csakúgy, mint a többi marxista—leninista part, _ in- ernacionalista kötelességének akinti, hogy szigorúan betart- ;a a moszkvaj tanácskozáso­kon elfogadott okmányok te­eleit, s hogy a kölcsönös kap- solatok terén az említett otc- nányokban lefektetett elvek- íek megfelelően járjon el. Szórt a kommunistákban id­étlenül komoly aggodalmat kelt az utóbbi időben napvi- ágot látott ázon tézis, hogy a lemzetközi kommunista moz­galomban „ideiglenes többség 'an”, amely „makacsul kitár: libái mellett”, és „ideiglenes kisebbség”, amely „bátran és íatározottan védelmezi az gazsagot”. E tézishez ragasz­kodni voltaképpen a nemzet­közi kommimis.a mozgalom kzétíorgácsolásához, azon esz­mei és szervezeti elvek alá- isásához vezetne, amelyekre i mozgalom épül, s amelyek ilapjan a szocializmus világ- örténelmi jelentőségű győzel­mei megszülettek. E tézis psu- rnn a kommunista mozgalom megbontásának, a marxisra— eninista pártok közös pozí- :iói megtagadásának indoko- asara szolgál. Különsem ártalmas' ez az állítás, mert összefügg azzal a íi hetet len igénnyel, hogy az -gyík pártot Lenin igazi örö­kösének, az összes többi pár­okat pedig a marxizmus— eninizmustol való elhajlóknak nyilvánítsák. Nem kétséges, hogy a kom­munista pártpk visszautasítják azt a túlzott igényt, hogy va­laki önmagát állítsa Lenin he­lyébe és az „igazság” kizáró­lagos őrzőjének nyilvánítsa magát. A Pravda a továbbiakban leszögezi: Merőben nem leni­nista rnodon járnák el azok, kérlelhetetlenül kell harcolni a marxizmus— leninizmus bármiféle eltorzítása ellen A Pravda szerkesztőségi cikkének visszhangja Berlin: A Neues Deutschland telié« terjedelemben közli a Pravda szerkesztőségi cikkét, amely a dogmatikus és szektás ál­láspont kártékonyságát hang­súlyozza. Az NDK többi lapiá részleteket ismertei a .cikkből. Szófia: A bolgár közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta a Prav­da cikkét, amelyet minden bolgár lap teljes terjedelem­ben közölt. Belgrad: A jugoszláv lapok vezető helyen és részletesen ismer­tetik a Pravdának a kommu­nista mozgalom egységéne!: megszilárdításáról szóló cik­két. A Borba címként emeli ki a cikknek azt a gondolatát, amely hangoztatja, hogy „a békés együttéiés politikája az egyetlen helyes álláspont, ame­lyet a kommunistáknak el kell fogadniok”. London: Az angol fővárosban a la, pok ilyen és ehhez hasonló c,, mekkel adnak hírt a cikkről: „A. Pravda válaszol a dog­matikusoknak” — „Az egész világ kommimistái számára szükséges az egység” — „Fej kell számolni a széthúzást” —< írja a Pravda, A nemzetközi közvélemény nagy figyelemmel fogadta a Pravda január 7-i szerkesz­tőségi cikkét, amelynek a cí- me: „Erősítsük a kommunis­ta mozgalom egységét, a bé­ke és a szocializmus diadala érdekében”. New York: Az amerikai hírügynöksé­gek gyorshír jelzéssel adták a Pravda cikkéről szóló be­számolójukat. A UPI moszk­vai tudósítója a cikknek azt a részét, emeld ki, ame’y a Szovjetunió Kommunista Párt- jánalt ama eltökéltségét hang­súlyozza, hogy kollektív rí rák útján kell rendezni a testvér- pártok között a vitás kérdése­ket. Varsó: Varsói politikai körökben rámutatnak a Pravda ama megállapítására, hogy a szék, fás és a dogmatikus elemek nem hisznek a komrnunizmus és a néptömegek erejében, ab­ban a lehetőségben, hogy a szocializmus az államok kö­zötti, vagy az egész világot át­fogó háború nélkül is győz­het. Prága: A keddi csehszlovák sajtó egyik legfontosabb tornája a Pravda «akise.

Next

/
Oldalképek
Tartalom