Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

egyes rendezvények mindössze pályahasználati díjat jelentet­tek a stadion gazdáinak, and négy-ötszáz forintot jelent. Igaz, az atléták foglalkozta­tása sem hozna különösebb anyagi hasznot, de nem is ez a lényeges. Sokkal inkább az, hogy megyénk atlétikai életé­nek fellendítése érdekében ez lenne az első komoly lépés: otthont adni nekik. Jelenleg ugyanis csak félig- meddig elfogadható, kényszer- megoldás Nyíregyházán az at­léták foglalkoztatása. A ver­senyeket a Diák pályán rende­zik amelyről már annyiszor el­hangzott a jogos, elmarasztaló vélemény. Egészségtelen, messze van a várostól, rossz helyen fekszik, s létesítmé­nyei sem felelnek meg egy komolyabb atlétikai verseny követelményeinek. A közelmúltban kritika érte az atlétikai szövetséget. Ennek elhangzása óta az elfogadha­tatlan pályaviszonyok ellenére is egész sor versenyt rendez­tek, igen sok tehetséges fiatalt foglalkoztattak. Illő lenne, hogy otthont kapjanak a nyír­egyházi stadionban. Ezzel elő­segítenék további sikeres munkájukat, és sok nyíregyhá­zi fiatalnak megfelelő sporto­lási lehetőséget teremtenénk, ügy véljük, ha a stadiont megnyitjuk a nyíregyházi at­léták előtt, megindulunk azon az úton, mely pezsgő atlétikai élethez vezet, olyanhoz, ami­lyen már volt megyénkben, s melyben olyan atléták nőttek fel. mint Kovács Józ«~f. Bal- czó András, Hecker és Ara­nyi. Bézi László A Vasas újabb veresége A Közép-Amerikában túrázó Vasas labdarúgócsapata az új­év első napján Costa-Ricában lépett pályára. Ellenfele az Alajuelense volt. A magyar bajnokcsapat 1963. évi rajtja sem sikerült, mert 3:1 (2:0) arányú vereséget szenvedő t. Csávás a 24. A nyugatnémet—osztrák nemzetközi síugróviadal, a ha­gyományos „négysánc verseny” harmadik erőpróbája a Gar- misch-partenkirchen-i viadal volt. A várakozásnak megfe­lelőéin ezúttal is a norvég vi­lágbajnok, Toralf Engan szere­peit a legjobban és 229,9 pon­tos eredményével (34 és 89 m) vívta ki a győzelmet. A több mint félszáz induló között ott voltak a magyarok is s a legjobban Osévás László szerepek, aki 182,4 ponttal (74,77) a 24. helyen végzett. Az 52. Iríei 1 lelPa'ála? Az 52. játékhéten mindössze egy 12 találatos szelvény akadit. A szerencsés nyertes 214147,50 forintot kap. 11 ta­lálatot 77, 10 találatot 1064 fo­gadó ért el, az .előzőek 2781,25 forintot, az utóbbiak pedig 268,75 forintot nyerlek. Vigasz­díjat — 57,50 forinik*': —, az 52. játékhét 9 találatos szelvé­nyeire fizetnek. Fekete Pál í Részlet a Sándor Károly pályafutásáról készülő regényből a cipő árát, s a hosszú idő óta fennálló sportegyesület életé­ben^ ezzel páratlan esemény történt: új, eddig nem használt cipő került eg^ kölyök lábára. MOSOLYGÖ HÁTVÉDEK Meinte az ellenfelek játékosai, a hátvédek nem vették komolyan. Rövidesen megismer'ék a maga környezetében sőt az egész Alföldön, a futballélet szeleinek szárnyán repült a hír a kis csapat csöppnyi jobbszélsőjének tudásáról. Rövid ideig tartott, hogy a helyén egyedül várhatta a labdát. Az ám főként csak ezt a taktikai utasítást adták az edzők a játékosoknak a mérkőzés előtt: — A tökmagra vigyázzatok! Semlegesítsétek, ahogyan tudjátok. Inasnak szerződtette az apja a móravárosá Kovácstest­vérek műhelyébe. Műszerész szakmát tanult. Ez eleinte ab­ból állt, hogy kerékpárokat, motorokat szerelgetett 10 pengő havi fizetésért. Ügyes kezű gyereknek ismerte, a mestere, Karcsi értett a bonyolult dolgokhoz is. Bár a műhelynek az egyik tulajdonosa Kovács István, a klub alelnöke volt, mégis csak este járhatott edzésre, de akkor, a nyári hónapokban, vakulásig kergette a labdát. A NAGY ALOM Á csapat erősségének tartották. Csodálták bátorságát, hallatlan vakmerőségét. Már nem mondta senki, hogy kies; termetű. Egyre többször jutott el füléhez: — A Csikar még sokra viszi... Csikarnak is voltak álmai. Ezek azonban számára elér­hetetlennek látszottak. Amikor már a móravárosi^ első csa­patban játszott, amikor ő rúgta a legtöbb és a győze'met je­lentő gólt, neki az volt a legnagyobb vágy®, hogy hossza- nadrágban és teljesen új félcipőben járjon. Mint a Tisza-partd vad szelek, olyan volt a játéka. Vi­harként száguldott a szélen, belement minden csínybe, nem ismert lehetettent, elveszett labdát és fáradságot sem. Pedig mit tudta még ő akkor, hogy az okos futballista jól beosztja a kilencven perceken az erejét. Féktelenül végigszáguldott a szélen, s sokszor a nyúlszívű nézők eltakarták szemüket, amint ez a Ms ördög fejjel ugrott levegőben a labdára. INKÁBB KOLBÁSZ... Olykor előfordult, hogy a kapufán csattant a feje. Sorsdöntő mérkőzéseket is megnyert a móravérosi csa­pat. Ilyenkor nem maradt el a beígért és a hagyományos prémium — öt liter bor került a vendéglőben a játékosok asztalára. A kis jöbbszélső pohara és a torka mindig száraz maradt. Soha nem szerette az italt, pedig néhányszor neki- durál a magát, hogy szégyenbe ne maradjon. Aztán feladta. Szervezete elutasította az alkoholt. Amikor úgy érezte, hogy tekintélyt szerzett magának, s arra gondolt, hogy o is számit már a tizenegy között, az egyik győzelemmel végződött mérkőzés után, amikor bold->- gan indult el a csapat a vendéglő felé, nagy merészen odalé­pett a klub alelnöke elé: . _ Pista -bácsi, nem lehetne az eddigi prémiumon vál­toztatni? _ . .... — Mire gondolsz, fiam? — ráncolta össze homlokát az Arm, hogy öt liter bor helyett öt kiló kolbászt kap­naH Az alelnök ezt a javaslatot nem is merte a többi játé­kosnak elmondani. KI A FENEGYEREK Sokszor új vendégek jelentek meg a pálya szélén. Köztük Kertes Mihály, a szegedi NB I-es csapat egyik vezetője is. Nagy gaudiummal fogadták a móravárosiak. Kertes nem so­kat teketóriázott. .... — Hallottam, hogy egy Senegyetek JaKS» a «apatban... — Kiesődet? Mi a neve?— — Valami Csikar... & aznap este Karcsi megfog*» a* édesanyja kezét: — Képzelje, édesanyám — meselte —, az én kedvem t t kijött Szegedről a Miska bácsi! Tudja, mit jelent ez? Az én kedvemért... Érts?- Dehogyis érte... — s legyizasit a keaé- ’«ri, YttessÄMt éous waüí áéSesee SSSMtar IBfcvito'. Gépészmérnököket, KÖZLEKEDÉSI MÉRNÖKÖKET, közgaszd Aszokat KÉPZETTSÉGÜKNEK megfelelő beosztásba KERES az 5. sa. AUTOKÖZLEKEDESI vÁllalat Nyíregyháza. (4685) A P R OH IRDETESEK Másíéiszobás kom­fortos lakásomat el­cserélném budapesti hasonlóért. Arany Já­nos utca 34. II. 12. (2) A Nyíregyházi Ren­dőrkapitányság Igaz­gatásrendészeti alosz­tályára 1 db telefon- készüléket, 1 db pénz­tárcát és még 1 db pénztárcát pénzzel együtt szolgáltattak be. Igazolt tulajdono­sok fenti kapitánysá­gon átvehetik. áj ár régi ée Legyen az atlétáké a stadion salakpályája! Az atlétika hívei fokozott érdeklődéssel tekintenek a ko­siéi jövő'hetek, vagy talán csak napok elé. Hamarosan sor ke­rül olyan döntésre, mely vég­leg meghatározza a stadion salakpályájának sorsát A pályát két sportág is sze­retné mégszerezni. Vannak, akik amellett kardoskodnak, hogy a stadion salakpályáját hagyják meg motorversenyek céljaira. Mások pedig azt sze­retnék, ha az atléták kapnák meg. Mindkét álláspont mellett több vélemény hangzott el. Szerintünk nem hasznos, ha ■ stadion salakján a motorke­rékpárosok kapnak otthont. Félreértés nevessék, nem ez ellen a sok bátorságot és ügyességet kívánó izgalmas és szép sportág ellen akarunk szót emelni. Csak következet­lenségnek véljük, hogy a me­gyeszékhely egyetlen reprezen­tatív sportlétesítményének pá­lyáját olyan sportág tartsa egész éven át lekötve, amely IS hónap alatt maximálisan 3—4 rendezvényt tart. Tervek szerint a Debreceni Talajjavító MEDOSZ SK moto­ros szakosztálya akarta bérel­ni a stadion salakját ez év­ben. Ez viszont azt is magá­val hozhatta volna, hogy —a távolság, s a szervezés prob­lémái miatt — az ily módon rendezett versenyek néha színvonalban bizonyára elma­radtak volna a várakozástól. Bár az ilyen rendezvényekre mindenkor sokan voltak ki­váncsiak, mégsem dicseked­hetnek a motorversenyek külö­nösebb anyagi haszonnal. Az A Korda—Vásárhelyi páros esélyesünk Öt héttel a budapesti műkorcsolyázó EB előtt Már csak öt hét választ eá a budapesti műkorcsolyázó Európa-bajnoikságtól és így nem csoda, hogy jegeseink az év utolsó napjait is versenyzéssel töltötték. A Bp Spartacus jubileumi versenye volt a következő ál­lomás abban a versenysoro­zatban, amely hivatott eldön­teni, hogy az egyes számokban kiket indít majd az EB-n a szövetség? Az időjárás kedve­zőtlen volt, különösen a sza­badon választott gyakorlatok­nál ömlött az ólmos eső. A versenyzők „a tétnek megfe­lelően” tudásuk legjavát igye­keztek nyújtani. A várakozás­nak megfelelően a legizgal­masabb küzdelmet az I. osz­tályú nők versenye hozta. A két nagy rivális, Szentmiklósi és Almási párharca azt mu­tatta. hogy mindketten egy­forma esélyesek az Európa- bajnokságon való indulásra. Az FTC versenyén Almási, most Szentmiklósi bizonyult jobbnak. Meg kell említeni a 3. he­lyezett Simsik Editet is: gya­korlatának gazdagsága mél­tán keltett feltűnést és ki­tűnő utánpótlásnak bizonyult. A férfiaknál ezúttal elma­radt a küzdelem, mivel Űjlaki nem indult. így az idén újra versenybe állt Ébert és Viglás vözött dőlt el az elsőség kér­dése. Ébert Mtűnő iskolázom k bizonyult, a hal gyakorlat közül né­gyet hibátlanul futott. Igen jó volt a szabadgyakor­lata is, örvendetes, hogy már jól bírta az ötperces progra­mot, amelyet férfias, elegáns futás és dupla kétfordulós ug­rások jellemeztek. A párosnál már az új rendszer szerint ke­rült lefutásra a verseny. Mi­vel e számban nincs kötelező gyakorlat, a Nemzetközi Mű- korcsolyázó Szövetség úgy döntött, hogy a reálisabb eredmény elérésére bevezeti két nap egymás után ugyan­annak a gyakorlatnak való le­futását. Itt a mezőnyből ki­emelkedett a Csordás—Kondi páros, akik folyamatos, szép korcsolyázásukkal, lendülete« programjukkal nehéz egymás utáni ugrásaikkal jó ered­ményre számíthatnak a nem­zetközi mezőnyben is. Bár a Korda—Vásárhelyi pár jég­tánc gyakorlatáról utoljára írunk, a látottak alapján azonban tőlük várjuk a legtöbb eredményt az Eurőpa-baj- nokságon. A nevezéseknél a végső dön­tést — tekintve, hogy ársza­bályok szerint csak egy-egy versenyzőt indíthatunk —■, a január közepén sorra kerülő Balaton-bajnokság, vagy pe­dig a magyar bajnokság hoz­za meg. Új magyar ifjúsági labdarúgók szeren cinek a Wembley Stadionban Az év végi jelentés utolsó mondatai hangzanak el, sebe­sen kattog az írógép a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség­ben. Kapocsi Sándor, az ifjúsági válogatott edzője átfutja a sorokat, egy-két telefon, táv­irat még, aztán a londoni Wembley Stadionról, az UEFA döntő színhelyéről beszélge­tünk, ahol az évszázad egyik legnagyobb magyar sikere, a 6:3-as győzelem született. 1963. tavaszán pedig egy új, fiatal csapat wembleyi sze­replésében reménykedhetünk. Joggal-e? Mit várhatunk fia­taljainktól? Erre kértünk vá­laszt az edzőtől. És a válasz: — Ül csapat, ez szó szerint igaz! Egyedül Géczy maradt az „öregek” közül, kívüle va­lamennyinek ez az első UEFA- tornája, a kezdeti nehézségek ellenére — amelyek az új csapat szervezésekor adódnak — bizakodunk. Főleg az őszt- rálcok elleni mérkőzés óta, egyre jobban össze kovácsol ó- dik az együttes, de, hogy van még javítni váló, mutatja a Lengyelek elleni izgalmas 160 perc. Elismerésre méltó lelke­sedésük, tanújelét adták küz­deni tudásuknak, amely a to­vábbiakban is alapja lehet as UEFA-tomán való jó szerep­lésnek. Január 2-a és 23-a kö­zött Tatán alapozunk, ahol sorkerül a hibák csiszolására is. — A nemrégen kapott ér­tesítés és a hozzá mellékelt fényképek azt igazolják, hogy az Angol Labdarúgó Szövet­ség méltó keretek között kí­vánja 100 éves jubileumát megünnepelni és sok szép él­ménnyel akarja a vendégek ott-tartózkodását felejthetet­lenné tenni. — Esélyeink? — Az. olasz—spanyol, francia- portugál, jugoszláv—bolgár mérkőzések győztesei nem kis ellenfelek. Közöttük elsőnek végezni óriási eredmény len­ne, ezért a hátralevő időben kemény munkát kell még vé­geznünk, s úgy érzem, ka itt jól dolgoznak a fiúk, mi nyu­godtan ülhetünk » kispadon. Móraváros. A Cserepes-sor környékén lakott Sándor Albert családja. Ä2S izmos vastag nyakú családapa sokszor állt a Tisza-partján és nyáron tenyerét szeme elé tartva figyelte a folyót, hogy közeleg-e teherhajó. RONGYLABDÄVAL AZ ELEMIBE Rakodómunkás. Hatan laktak egy szobában és ha ki­rakta a rakományt a partra és ha a munkából egyenes úton hazatért ■— meleg kása, vagy paprikáskrumpli, esetleg Ho­kedli került az éhes szájak elé a tányérba. Hús csak vasárnap délben párolgott a knimpH között: egy szelet hús, azt is a férjének sütötte a mama, hiszen 6 erős munkát végez, keccscl, kell neki a kalória. Itt nőtt fel második gyereknek a fiú. A Cserepes-sortól az eleírd iskoláig tartó egy kilométernyi utat a Kantod gyerek az egyik társával mindig a rongy labdát adogatva tette meg. Tizenöt éves korában sikerült akaratlanul is bekerülnie a nagyok közé. Az úgy volt, hogy 5 is mint a többi mezítlá­bas, a fociért rajongó Cserepes-sori gyerek, a mérkőzések szünetében megkaparintották a nagylabdát, s a közönség legnagyobb szórakozására egykapuztak, cselezgettek, kapura lőttek. BECENÉV SZÜLETIK Sokat nevettek a nézők Karcsi esete mozgásán, és sok­szor élvezettel kiáltottak fel: — Figyeld azt az apró kölyköt — mondogatták egymás­nak valósággal kicsikarja a másiktól a lasztit... Kicsikarja... Csikarja... Ekkor ragadt rá a beceneve — Gsikar, Aztán, mint az már a. gömbölyű labda körül ilyenkor történik: ördög László, a móravárosi csapat edzője odahívta magához a fiút. — Te Csikar, mit szólnál hassá, ha leigazolnánk a csa­patba... Életében először állt a szegedi fotográfus gépe elé. Báty­ja cipőjében, klotínadrúgban és szinte már szitává mosott ingében állt a lencse elé. Szegény mama, milyen büszkén hí- resztelte: BÜSZKE MAMA — A fiacskámról képet készítenek. Ke® a passzusába, abba ragasztják... Öten voltak gyerekek, de a mama sokszor arra gondolt, hogy az isten talán majd megbocsátja ezt az egyet, ezt a ra­gaszkodót, ezt az anyást, de kéménykö ésű fiát, ha egy ki­csit is, de valamivel jobban szereti, mint a többit. A többiért is megtett mindent. Amikor még köd ölte meg a Tisza-partját, amikor Mgördült az első villamos a sze- gedínemdzből, a mama nekivágott a varosba tartó útnak. A városháza épületének sok üzletét takarítgatta. Aztán kétMló kenyérrel karján sietett vissza a kis szobába. Igazságosan szeletelte fel a kenyeret. A magáét a kölyök zsebébe dugta. Mert Karcsi, amilyen apró termetű volt, olyan sokat, szere­tett enni. Csák enni! Mindent, ami ehető! CIPŐ KERESTETIK.«. firth* WW játszott ifjúsági csapatban, svwssdjárt felnőtté avanzsálták, a nagy csapatba került Csak éppen az okozott zavart, amikor első mérkőzése előtt — futballcipöt Kerestek a lábára. A külvárosi egyesületben ugyanis csak a nagy csapa­toktól Mselejtezett szögescipők hevertek a szertárban. És a leg­kisebb cipő is 42-es volt Karcsi lábának viszont 36-cs a mé­rete. Gyorsan összeült hát az elnökség * jafpaslátára » vehetők raegoSdatták a profcrléeMi: «»ssbhWs« Nyíregyházi Városi tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya felvételt hirdet 2 fő általános mérnöki munkakör betöltésé­re, azonnali hatállyal. Illetmény szolgálati időtől függően a MŰM ? I6/1O6G. sz. rendelet­ben foglaltak szerint. Ör.életrajz és erkölcsi bizonyítvány szüksé­ges. Szükség esetén lakást biztosítunk. 14698' 160 fcg-os hízott sertés eladó. Pacsirta i utca 16. U) Nyírségi Patyolat Vállalat értesíti - ügy­feleit. hogy helyi fiók­üzleteit január 3-ái»j vidéki felvételi üzle­teit január 4-én letér miatt zárva tartja. m A Mátészalkai Járá­si Rendőrkapitányság közli, hogy Nyírcsa- holy községben 1 dí> kerékpárt találtak. Igazolt tulajdonosa fenti kapitányságon átveheti. PANNÓNIA motorkerékpár 15 800,— 19 900,— PANNÓNIA motorkerékpár burkolt 17 600,— 22 000,«® DANUVIA motorkerékpár fekete 9 600,— 12 600,«» BANUVIA motorkerékpár színes» króm. 9 800,— 12 846»-« RÉSZLETRE IS MEGVÁSÁROLHATJA A baktalórántháa, asengeri, dtesnecseei, fehérgyarmati, nagy* kallói, nyírbátori, újfehértói, tiszalöki, tászavasváni, vásáro*» naményi, rakamazi nagyecsedj és a baJikányi SZÖVETKEäQm SZAKÜZLOTESJBEN. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom