Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

A Pravda cikke a nemzet! demokratikus államról Moszkva, (TASZSZ): hogy a kommunistákat távol­tartsék az egész nemzetet A Pravda a nemzeti de- érintő feladatok megoldásától, mokratikus állam formájával hogy megtorlásokat és letar- foglalkozó • cikket közöl, tóztatásokat foganatosítsanak amelyben megállapítja, hogy ellenük. a nemzeti demokrácia az élet a Pravda megállapítja: által szült államforma. azok az <|italános demokrati­A nemzeti demokrácia lét- átalakulások, amelyek egy rehozása nem jelent átmene- fiatal szuverén államban tét a szocialista rendszerbe — végbementek, arról tanúskod- írja a lap. Ez azonban nem naj;^ hogy ezen államok népei jelenti azt, hagy a politikai é» elvetik a fejlődés kapitalista gazdasági függetlenseg meg- útját, hogy helyeslik a nem­erősítése, a termelő erők fejr demokrácia programját, lesztese, valamint annak ré- Á Pravda végezetül ráma- vén, hogy a szeles néptöme- t^t arra, hogy a nemzeti de- gek bekapcsolódnak az állam mokrácia gazdasági életében a politikájának kialakításába, a vezető szerepet egyre inkább nemzeti demokratikus állam állami tulajdon fogja át- ne könnyítené meg a szó- venni, cializmusfca való átmenetet, A nemzeti demokratikus ál­lamért folytatott harc élcsa­patában ott halad a proleta­riátus. Azokban az országok­ban ahol a proletariat!» gyenge, a nemzeti demokrá­cia más haladó társadalmi erők vezetésével is létrejöhet. Az ilyen államok kialakításá­nak legkövetkezetesebb és legönfélájdozóbb harcosai a kommunisták. Ezért reakciós jellegű minden olyan kísérlet, Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának elnöke január 19-én levelet intézett Flandaranaike asz- szony ceyloni miniszterelnök­höz. Levelében kijelenti, a kínai kormány elvben elfo­gadja a hat ország colomból tanácskozásán kidolgozott ja­vaslatokat, mert ezek kezdeti alapul szolgálhatnak a Kínai Népköztársaság és India hiva­talos képviselőinek olyan ta­lálkozóihoz, amelyeken meg­vitatnák a tűzszünet fenntar­tásának, a szemben álló fedek fegyveres erői egymástól való eltávolodásának kérdését és ezzel elősegítenék a tárgyalá­sokat Kína és India között Csou En-laj rámutat, hogy a Kínai Népköztársaság kor­mánya mindig támogatta a colomból tanácskozáson részt vevő országok erőfeszítéseit, majd hangsúlyozza, a kínai— indiai határkérdés békés megoldása szempontjából a leglényegesebb dolog mielőbb megindítani a tárgyalásokat a Kínai Népköztársaság és In­dia között Az Űj Kína hír­ügynökség által közölt levél kijelenti, a colomboi tanács­kozás békefelhívására vála­szul a kínai fél kész még egy lépést tenni a megbéké­lés útján és egész sor határ- menti körzetben nem létesít közigazgatási szerveket azzal a feltétellel, hogy ugyanezek­re a területekre India sem küld közigazgatási személyze- tét, és rsanatokat. Todor Zsivkov Belgrádban r Belgrád, (TASZSZ): Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusáról hazatérő­ben pénteken Belgrádba ér­kezett. A pályaudvaron Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet«- ségének főtitkára és más ju­goszláv vezetők fogadták Esivkovot. Pénteken reggel megbeszé­lés folyt le Joszip Broz Tito és Todor Zsivkov között. A beszélgetésben más jugoszláv és bolgár párt- és állami ve­zetők is reszt vettek. Megvi­tatták a két szocialista or­szág kölcsönös viszonyának és együttműködése fejlesztésének kérdéseit, valamint a nemzet­közi viszonyok időszerű prob­lémáit. Berlin, (MTD: Lübke, az NSZK köztársasá­gi elnöke pénteken délelőtt a nyugat-berlini rádiótoronynál lévő Palais nagycsarnokában ünnepélyesen megnyitotta a „zöld hét” elnevezésű mező- gazdasági kiállítást. E kiállí­tás mezőgazdasági jellegét azonban jóformán csak az mutatta, hogy a megnyitási ünnepség alatt a csarnokokban elhelyezett éttermekből jó illatú ételek szaga áradt szét a Palais helyiségeiben. Egyébként a kiállításon egyetlen parasztot sem lehe­tett látni, annál nagyobb számban jelentek meg a frontvárosi előkelőségek, akik nagy tapssal fogadták Hein­rich Lübke köztársasági el­nök, továbbá Werner Schwarz nyugatnémet élelmezés- és mezőgazdaságügyi miniszter, szovjetellenes és NDK-ellenes uszító beszédeit. A „zöld hét” nevamsásta jel­legét mutatja az is, hogy a Köves Tibor, az MTI londo­ni , tudósítója jelenti: Angol hivatalos körök elég­tétellel nyugtázzák a Párize— Bonn tengelyre gyakorolt nö­vekvő amerikai nyomás jeleit, bár továbbra is attól tarta­nak, hogy a Macmilian-kor- mány „végsőkig kitartani” — politikája az egyre erőtelje­sebb hazai támadások súlya alatt összeroppanhat, még mie­lőtt beyerekedhetné magát a Közös Piacba. Értesülések sze­rint itteni amerikai diploma­ták igyekeznek lelkét verni a De Gaulle—Caesar brüsszeli bukása De Gaulle: — Hát te Is fiam, Brutus!!? (Endrődi István rajza.) nek, akkor remény van, hogy más országok is aláírják az egyezményt. Ha más országok nem írnák alá a szerződést és megkezdenék saját kísérletei­ket, akkor erről Ítéletet kel­lene alkotni és biz'.ce vagyok benne — mondotta az elnök —, hogy ezt a megkötendő szerződésbe belefoglalnánk. Meg kellene ítélni, abban az esetben, hogy ha más állaim nem csatlakozik az egyez­ményhez, az szétzúzza-e az egyezményt és ezért az egyez­ményt érvényteleníti-e.’ Azon­ban mindenekelőtt meg kel­lene kötni a három most tár­gyaló fél között az egyez­ményt A harmadik fontos kijelen­tése Kennedynek arra vonat­kozott, hogy bizonyos kong­resszusi körök hangoztatják, hogy a Szovjetunió ismét fegyvereket halmoz fel Kubá­ban. A szenátus egy albizott­sága pénteken ebben az ügy­ben vizsgálatot rendelt el Az erre vonatkozó kérdésre az elnök azt mondotta: legjobb információnk szerint az októ­beri válság óta csupán egy szovjet hajó érkezett Kubába, amelyen esetleg katonai fel­szerelés lehetett. De nem tör­tént katonai erő felépítése olyan értelemben, hogy kúi földről fegyverek áramlaná- nak Kubába. Nincs semmiféle bizonyíték arra sem, hogy az egyetlen, Kubába érkezett hajó offenzív fegyvereket szállított volna.' Nincs szó te­hát katonai felsizerelés Ku bába áramlásáról — hangoz­tatta az elnök, aki ezzel nyil­vánvalóan le akarta szerelni az egyes körök által szándé­kolt- újabb hisztéria-hangula­tot a kubai kérdésben. csüggedő angol kormánytiSSt­viselőkbe és azzal biztatják őket, hogy Adenauernak előbb- utóbb el kell .határolnia ma­gát De Gaulle NATO-ellenes vonalától, mert ..különben pa- lotaforradalammal keil szem­benéznie”. A Times diplomáciai szem- leírója hangsúlyozza, hogy Stikker NATO-főtitJcár londo­ni lá*ogatása a multilateral» N A TO-atormközösf.óg létreho­zásának meggyorsítását céloz­za, és ámbár Franciaország nyilván nem óhajt riszt ven­ni benne, bizonyos hogy ?T„ u- gat-Németorggág komolyan ér­deklődik a terv iránt, Victor Gordon Lennox, a rendszerint legjobban értesült angol diplomáciai szemleíró, akit szoros családi kapcsolatok fűznek a kormányhoz, a Daily Telegraphban közölt nyílt le­velében megállapítja: „De Gaulle nyilvánvalóan arra tö­rekszik, hegy Franciaország legyen Európa vitathatalan vezetője Eri a c#t szolgálja Nyugat-Németonszággal kötött szerződése is. Elgondolkoztató kérdés azonban, hogy vajon a mai Franciaország meddig tudja Nagy-Britannia és a2 Egyesült Államok segítsége nélkül ellenőrzése alatt tarta­ni a feltörő Nyugat-Németor- szágot— „GNOME” fedőnév alatt vég­rehajtott amerikai föld alatta atomrobbantást (amelynek ha­tóereje viszonylag igen ki­csiny, mindössze 3 kilotonn* volt) — fél földkerület távol­ságban jelezték a műszerek; minden külön ellenőrzőhálózat nélkül! Ugyanebben az évben az úgynevezett „Pugwash konferencián” ahol a világ legkiválóbb atomtudósainak tucatjai gyűltek össze, kimu­tatták, hogy már az egy kilo- tonna nagyságrendű föld alat­ti robbantásokat is hétezer kilométeres távolságban tel­jes bizonyossággal észlelni lehet. Mindez jelezte, hogy az amerikai álláspont teljesen szubjektív és tudománytalan: a valóságban az egyes orszá­gok nemzeti eszközei teljesen kielégítő ellenőrzést nyújtaná­nak egy általános robbantási tilalom betartására. A „fekete dobozok” javas­lata csak ogv évvel később, az 1902-es Pugwash konferen­cián bukkant fel — mégpe­dig azért, mert az amerikai kormány továbbra sem adta fel követelését. A „fekete do­bozok” lényegében hordozha­tó földrengésjelző állomások; amelyeknek szeizmográfjait nemzetközi felügyelet mellett lepecsételik, majd meghatáro­zod; helyre szállítják. Bár­milyen „gyanús” robbantás esetén az állomás leszerelhe­tő. És nemzet közi fórumok megvizsgálhatják a szeizmog­ráf „vallomását”. A Szovjet­unió a maga részéről elfogad­ta ezt a javaslatot — s a je­lek szerint végül is ez törte át a már esztendők óta ingado­zó amerikai „frontvonalat” a föld alatti atomrobbantások ügyében. Megkezdődhetett a Vita részletkérdésekről — az elv azonban fél reé rtóetetle- rrül az maradt hogy a feke­te dobozok” néhány ponton egyszerűen kiegészítik azokat a nemzetközi ellenőrző eszkö­zöket. amelyeket minden or­szágban a födrengésjelző ál­lomások hálózata jelent. A föld alatti robbantások ügyének kimozdulása a holt­pontról: örvendetes Ígéret a nemzetközi enyhülésre —, de az ügy „előtörténete” sokat­mondó figyelmeztetés, amely a realitások iózan felmérésére Int: az érlelődő, mindkét fél számár* kielégítő kompro­misszum után aligha látvá­nyos „gátszakadás” követke­zik. Inkább a szívós, IépésrpJ- lépésne folytatott küzdelem a megegveaés körének kiterjesz­téséért. Nehru a békés egymás mel'ett élés polltikálirél Nehru miniszterelnök beszélt az indiai parlamentben. Hang­súlyozta, hogy az indiai kor­mány a fennálló vitás kérdé­sek békés eszközökkel történő megoldása mellett száll síkra. Az indiai kormány külpoli­tikájáról szólva Nehru han­goztatta, hogy india változat­lanul a háborús tömböktől va­ló távolmaradás politikáját követi. A miniszterelnök szigo­rúan bírálta az ellenzéki reak­ciós pártok képviselőit, akik az el nem kötelezettség poü- tikájónak feladását követelik. Nehru rámutatott arra, hogy a 'emondás a békepoli tikáréi háborút, az emberi aivllizáeió teljes pusztulását jelentemé. Garanciában és garancia időn túl! javítások az ország égés* területén. (171) * Csou En-’af levele a ceuloni mlniszterelnOKMz Hét esztendős tanácskozás és több, mint háromszázötven ülés után az új szovjet kez­deményezések és a nyomuk­ban kibontakozott Hruscsov— Kennedy levélváltás fokozza a megegyezés reményét: a vi­lág szeme a vita középpont­jában álló föld alatti atomrob­bantások és a „fekete dobo­zok” felé fordul. Miért vált ez a kérdés az atomkfsérietek betiltásáról folytatott vita gerincévé? A válasz: kifejezetten politikai okokból, a tudományos ta­pasztalat és a technikai le­hetőségek ellenére. Már az 1958-as genfi szakértői konfe­rencia arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a rendkívül kicsiny föld alatti atomrobban­tásokat is igen nagy távol­ságban észlelni lehet. Mégpe­dig rendkívül egyszerű mó­don: az egyes országok föld­rengésjelző hálózatának se­gítségével. E műszerek leg­modernebb változatai félreért­hetetlenül meg tudják külön­böztetni a robbantásokat a földrengéstől. Az amerikai atompolitika ezt g. tudományos tényt azért nem volt hajlandó figyelem­be venni, mert az „atom-ver­seny” híved a föld alatti rob­bantásokban látták az „utol­só barikádot”: az egyetlen le­hetőséget arra, hogy ragasz­kodjanak a „helyszíni nem­zetközi ellenőrzés” kémkedési manővereket rejtő gondolatá­hoz. Strauss admirális, aki az 1958-as határozat időpontjá­ban az amerikai atomenergia- bizottság vezetője volt —egy Nevadában végrehajtott kis­méretű atomrobbantásról azt állította, hogy hétszáz kilomé­teres távolságban már nem tudták észlelni a szeizmográ­fok. Erre a kísérletre alapoz­ták azután a genfi tárgyalá­sok smbofázs-talktilcáját. 1959- ben különböző sajtó-indisz­kréciók miatt kiderült, hogy Strauss és a Pentagon volta­képpen hamis jelentést ké­szítettek: nem 700 — hanem hétezer kilométer volt a szó- ban forgó kisméretű föld alatti robbanás észlelési határa. Strauss helyzete tarthatatlan­ná vált és nem a csalás miatt, hanem azért, mert kiderült... Eisenhower kénytelen volt meneszteni az admirálist •— de a tudományos ham'sitás- ra alapozott teljesen önkényes politika változatlan maradt. A továbbiakban m a poli- ikát még számos tudományos, technikai csapás érte. I©« pél­dául 1961 decemberében a •• Örvendetes ígéret ak enyhülésre A „fekete dobozok“ története Palais nagycsarnokát a hitle­ri Németország 18 tartomá­nyának hatalmas zászlóival díszítették fel, s a kiállítási csarnokokat is e tartományok­ról , nevelték el. Provokációs „zöld hét“ Nyogai-Berlinben Washington kitartásra buzdítja Angliát politikáját. Ha méltók va­gyunk történelmi feladatokra — mondotta az elnök —, ak­kor folytatnunk keli ezt a politikát. Az elnöknek ezt a kijelen­tését washingtoni politikai körökben rendkívül komoly figyelmeztetésként értékelik De Gaulle felé. Kennedy elnök második föptos kijelentése arra a kér­désre vonatkozott, hogy lát-e az elnök lehetőséget a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetéséről folyó tárgyalá­sok sikerére, azután, hogy Qramiko szovjet külügymi­niszter kijelentette: Francia- országnak is alá kellene írni az pgyezményt Az elnök azt mondotta: Ha a most folyó tárgyalások sikeresek lesz­Wasthington, (MTI): Kennedy elnök csütörtöki sajtókonferenciáján rendkívül komoly figyelmeztetést inté­zett Franciaországhoz. Előre elkészített nyilatkozatban anélkül, hogy Franciaország nevét említette volna, kifej­tette, hogy ,a kommunista ve­szély ellen” sem az Egyesült Államok, sem Nyugat-Európa egyedül nem tudna védekezni. A nyugati világ erőforrásai az Atlanti Szövetségben vannak összpontosítva. Ha ennek a szövetségnek az egysége nem marad fenn. akkor a legna­gyobb veszélybe kerülhet a nyugati világ — hangoztatta Kennedy elnök. Az Egyesült Államok kor­mánya a legutolsó 12 évben erre a realitásra alapította Nincs fegyverszállítás Kubába Komoly figyelmeztetés De Gaulle-nak * » Kennedy sajtókonferenciája kát fejezik ki a szabadság szi­getével. A nyilatkozat aláírói kijelentik: teljesen egyetérte­nek a kubai forradalom el­veivel & azokkal az intézke­désekkel, amelyeket az új tár­sadalom építése érdekében, va­lamint a nemzeti szuverenitás és az általános béke védelmé­re hoztak. Havanna, (TASZSZ): A kubai forradalom negye­dik évfordulójának ünnepsé­gein és az amerikai nők kongresszusán részt vett la­tin-amerikai küldöttség tagjai közös nyilatkozatot tettek köz­zé, amelyben elítélik a Ku­bával szembeni agresszív ame­rikai terveket és szoiidaritásu­Szolidarltás Kubával sasáigi elnökválasztást. Általá­nos népszerűségéből következ­tetve aligha kétséges a szo­cialista Scharf újraválasztá­sa. Ezért valószínű, hogy a néppárt -nem is állít vele szemben hivatalos jelöltet. A koalíció létrejöttének egyik legfőbb akadálya . még ma i$ az, hogy a szocialisták nem hajlandók „feláldozni” pártjuk elnökhélyéltesét, Bru­no Kreiskyt, akinek külügymi­niszteri tárcáját Gorbach a néppárt számára követeli Becs, (MTI): Lóránt Lász­ló Endre, az MTI tudósítója jelenti: Ausztriának több mint két hónapja nincs beiktatott kor­mánya. Az új kormány köze­li megalakulására sincs kilá­tás. Pénteken kilenchetes eredménytelen alkudozás után ismét félbeszakadtak az oszt­rák néppárt és az osztrák szo­cialista párt koalíciós kor­mány alaki tásj tárgyalásai. Gorbach, a néppárt — kor­mányalakítással megbízott — elnöke jövő héten jelentést tesz Scharf osztrák köztársa­sági elnöknek és visszaadja megbízatását. Minden valószínűség sze­rint ismét Gorbach kap meg­bízást a kormányalakításra. Osztrák szélsőjobboldali lap kommentátorok lehetségesnek tartják, hogy Gorbach eset­leg felhatalmazást kér a köz­társasági elnöktől csupán nép­párti — kisebbségi — kor­mány alakítására. Jól érte­sült politikai körök vélemé­nye szerint nem valószínű, hogy ebbe a tervbe beleegye­zik a szocialista köztársasági elnök, akinek elnöki megbíza­tása egyébként április végén lejár. Ausztriában valószínűleg április 28-ra tűzik ki a köztár­Féíbeszakadtak az osztrák koalíciós kormányalakítási tárgyalások Áprilisban köztársasági elnökválasztás Ausztriában

Next

/
Oldalképek
Tartalom