Kelet-Magyarország, 1963. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

Kém a földrajzi fekvésen múlik... Megbénul az élet? — Mindég egy keveset , Összefogtak a nyírjákóiak pedagógus, a falu több veze­tője, mint Szabó Sándor vb. tiikár, vállalta egy-egy analfa­béta tanyását. Rendszeresen felkeresik őket a lakásukon, s tanítják őket. Többen képezik magukat azok is, akik pár éve abbahagyták a tanulási.. 1954 óta a mostani esztendeig sikertelenül próbál­koztak a dolgozók iskolájának a megszervezésével. Jelenleg 18 tsz-tag, szövetkezeti alkal­mazott, tanácsi dolgozó végzi a VII. és a VIII. osztályt. Ahány ház, annyi olvasó — Eredményes a népfront­bizottság kezdeményezése, az „ahány ház, annyi olvasö”- mozgalom megszervezése — ez a véleménye Kulcsár Jó­zsefnek. — Mig 1956-ban csu­pán 87 kötetes volt a könyv­tár, ma már a 730 kötet is kevésnek bizonyul. Jelenleg 588 a beiratkozott olvasók száma. A falun mind a 319 házában van ma már olvasója a könyvtárnak. A múlt év 9 hónapjában 1450 darab könyvet kölcsönözték a felnőtt és fiatal olvasók. Nagy eredmény, hogy a falu javára végzett társadalmi megmozdulásokkal Is tovább erősödik a közösség. — Különösen a tavalyi esz­tendőt kell e szempontból em­lítenem — mondja a tanács­elnök. Községfejlesztési ter­vünkben szerepelt 1580 folyó­méter vízlevezető csatorna építése. Ez megkövetelte a fa­lu lakosságának teljes össze­fogását. A népfrontbizottság tanácskozásra hívta össze az embereket. Akadtak aggályosikodók, vol­tak, akik különböző megjegy­zéseket tettek. A többség győ­zött azonban. Becsületesen részt vettek a közön munká­ban. Több mint 2000 köbméter földet mozgatott meg a falu népe, 35 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. S ennek, a népfrontmoz­galomban megtestesülő össze­fogásnak köszönhetik majd az emberek Nyírjákón, ha a jö­vő évben megépül a bekötő út, mely a falut az ország- úttal köti össze. F. K. Pályázat a tanácsmimkáról Akadnak szerencsétlen fek­vésű községek ahoi, ha bekö­szöni, az esős ősz, vagy hó­akadályokat okoz a téli vihar, csaknem megbénul az élet. Ilyen Nyírj ákó is. A homok­buckás kis falu, mely 1200 lei­ket számlál, 500—500 méterré fekszik a kövesúttól. S bizony nem egy esetben megtörtént már, hiába hívtak mentőt a súlyos beteghez, a feneketlen sártenger miatt nem tudott a helyszínig eljutni. Háton, öl­ben, meg mikor hogy cipelték ki a beteget a kövesútig. Ha­sonló módon szállítják be a község részére érkező árukat, szekérrel hordjak ki az autó­hoz a tejjel telt kannákat Nem volt kultúrháza, mozi­ja, könyvtára. Sok volt az írás- tudatlan. Csak akaratuk volt. Fejlődni. Istállótól a kultúrházig — Csák helyiségünk nem volt — emlékszik vissza Kul­csár József tanácselnök. — Egy régi, valamikor istállónak használt épülőben jöttünk össze néhány éve is. Itt rendezték az előadásokat. — Nagy veszekedésre kap­tunk vetítőgépet — folytai ja. — Befolyt az eső, roskadozott az épület, életveszélyes volt benne lenni. A MOKÉP elvi­tette a gépet. Megszűnt a mozi is. A népfrom. bizottság fele­lősségére vissza kapuk a vetí­tőt, de tenni kellett valamit, változtatni a lehető Ion állapo­tokon. Igen ám, csak kevés volt a pénzünk is. összefogott a falu. A Kere­pesi Józsá bácsi irányítása mellett megkezdődött a mun­ka. Fiatalok és öregek, lá­nyok és asszonyok, úttörők és kiszesek hordták a követ, bon­tották a régi istállói, meg­számlálhatatlan órát töltöttek el társadalmi munkával. Há­rom évig építették. . Minden eszi endőben ragasztottak hoz­zá egy keveset.1 Ahogy a kö­zösség pénztárcája engedte. — Tavaly a népfront kezde­ményezésére úgy döntöttünk, — magyarázza a tanácselnök —. hogy kibővítjük. Csaknem 100 000 forintot költöttünk rá. Otthont kapott a könyvtár, s alakítottunk egy klubszobát is. Célul tűzte ki a néni ont bi­zottság az írástudatlanság megszüntetését. Jelenleg 12 ími-olvasni nem tudó ember él Nyírjákón. De már mind­egyik ismerkedik a betűkkel, számokkal. Ugyanis minden A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága pályázatot hir­det a következő témák kidol­gozására: A községi tanács és vb. sze­repe és feladatai a termelő- szövetkezetek állami irányítá­sában. Mit kell tenni a tudomány és technika eredményeinek és az élenjáró dolgozók, munka­csapatok, brigádok tapasztala­tainak közkinccsé tétele ér­dekében? Tanácsaink kulturális neve­lő feladata a termelőszövet­kezeti községekben, különös figyelemmel a termelési pro­paganda munkára és a kultu­rált, közösségi ember formá­lására. A tanácsok és szerveik sze­repe - és feladatai a lakosság szolgáltató, javító igényeinek kielégítésében. A tanácsi szakigazgatási szervek feladatai, a tanácsi vállalatok . irányításában, A tanácsi költségvetési gaz­dálkodás hogyan szolgálja a gazdasági, kulturális, szociá­lis, egészségügyi feladatok jobb ellátását? A szocialista demokratiz­mus kibontakoztatásával kap­csolatban hat téma közül lehet választani. Lehet pályázni egyéb téma­körökből is, mint például: Hogyan szervezze meg mun­káját a tanácsi vezető? Milyen módszerekkel oktas­suk a tanács funkcionáriusok továbbképzési anyagát? Községem, fejlődésének tör­ténete. ' Díjak: az I, témakörnél ki­osztásra kerüi egy 2000 forin­tos első, egy 1200 forintos má­sodik és egy 800 forintos har­madik díj. A II., III., és VI. témakör­nél egy-egy 1500 forintos el­ső, 1000 forintos második és 500 forintos harmadik díj ke­rül kiosztásra. Követelmény: színvonalas, legalább 25 másfélsorosan gé­pelt oldalnyi terjedelmi ta­nulmány megírása, amelyet még sehova nem nyújtottak be és sehol nem jelent meg. A tanulmányban a társadalmi, gazdasági viszonyok alapos elemzéséből kell kiindulni és megfelelő következtetéseket kell levonni az új helyzetben végzendő feladatokra. A pályaművek beadásának határideje 1963. augusztus 1. Bővebb felvilágosítást min­den. községi tanács ad. Nyíregyházi darab miskolci premier Az új év színházi műsorából zunk méltó keretek között akarja megünnepelni a nagy évfordulót. Úgy gondoljuk, az eredeti eszméhez maradunk hűek, amikor új magyar da­rab ősbemutatóját vettük tervbe a jubileumi előadásra. .Gondolom, a nyíregyházi kö­zönség számára külön öröm, hogy a jubileumi darabnak, A világ peremén-nek a szerző­je a nyíregyházi: Sipkay Bar­na. Január első napjaiban kezdjük el a próbáját és feb­ruár elsejére tervezzük a be­mutatót. A szereplők között, a főszerepekben találhatjuk majd többek között Darvas Ivánt és Polgár Gézát — Azt meg sem kérdezzük, láthatjuk-e majd Nyíregyhá­zán, annyira természetesnek vesszük, inkább a többi be­mutatókról érdeklődnénk. — Csehov: Ványa bácsi, Shaw: Szent Johanna, Ben Jonson: Volpone és Innocent Vincének egy Mikszáth novella alapján írt zenés darabja, a Havasi szerelem lesz az új év kiemel­kedő eseménye. Sajnos, arról még nem tudunk pontos tájé­koztatást adni, hogy melyik darabbal mikor látogatunk el Nyíregyházára, mert műsorter­vünk még nem készült el. Annyi azonban bizonyos, hogy amennyire hazai és megyei kö­telezettségeink, valamint a technikai lehetőségek megen­gedik, igyekszünk minél töb­bet vendégszerepelni Nyíre egyházán, mert közel áll hoz­zánk a nyíregyházi közönség, a nyíregyházi színház. Gál Béla Kép a Szerelem nem válóok című színműből. GERENCSÉR MIKLÓS: (Vad g^aiam Ejfél is elmúlt, Pásztor An­ti mégsem jött. Dani nem tü­relmetlenkedett, pedig épp azért- jött a párttitkár elé, mert türelme végképp össze­roppant Az elhatározás után, hogy eléje jön. megint meg­nyugodott, szint© egykedvűen lapult az erős illatú kamilla- virágok között, mintha fize­tésért tennél Nem bánta már: vessék tömlöcbe, akasszák fel, csak ennek a lelketlen közönynek legyen vége. Rendjén valónak tartotta volna a bizalmatlan­ságot, ha egyetlen szóval is bántotta volna a rendet, ha lelkében gyűlöletet hordoz a kommunisták tettei iránt, ha vagyonra és szolgára vásik a foga. De hiszen maga is szol­ga volt, apja kettő helyett dolgoztatta, s bármennyire is fájlalta családja romlását, be­látta, hogy sokan okkal bűn­hődnek a harácsolok közül. De ha nem vették észre a belá­tását, hanem egy párrá kö­tötték össze az apjával, ak­kor teljesen az apja sorsára akart jutni, minthogy a meg­1963. január 3. tűrtek lealázó helyzetét visel­je el. Csorbíthatatlan ember­ségben szeretett volna élni asszonyával, szerelme nem lé­tezhetett büszkeség nélkül, in­kább a lemondást választotta a sanda könyörület helyett. Csakhogy a lemondás egyút­tal élete végét jelentette vol­na — Klári nélkül nem látott a jövőbe, Klári elvesztésével a szívét szakította volna ki, szív nélkül pedig hogyan él­het az ember? .., ölni nem akart. Csak szem­benézni az ellenségével, ott, ahol a fák és a vetések, ahóí csak a hóid látja őket, miköz­ben a törvény vigyázol gya­nútlanul horkolnak az őrsök priccsein. A kristálytiszta éjszakában elhallatszott hozzá a pór fi­nom sustorgása. Aprókat nyö- szörgött a pedál és ebből meg­tudta, hogy valaki biciklin közeledik. Fölállt Kiballagott az út közepére. Anti a harmadik faluig jött vonattal, ott felült. biciklijére, melyet szokás szerint az állo­máson őrizték visszatértéig. Először csak annyit látott, hogy valaki áll az út közepén. A levegőt egyszerre ritkának érezte, sehogy sem akart vele megtelni a tüdeje. De azért hajtotta a pedált, egyenlete­sen. Közelebb érve világosan fölismerte Danit, zömök ter­metéről. Megállt, levette a pumpát a vázról. A biciklit elejtette. Három lépést előre­jött lassan, ráérősen. Ugrás- nyira lehettek egymástól. — Ne félj — mondta Dani békésen és nadrágzsebébe dug­ta mindkét kezét, hadd lássa a másik, hogy nem útonálló. — Csak akkor verekszem, ha kedved van hozzá. Ne kerül­gessük tovább egymást. — Te barom — dörmögte remegő hangon Anti. — Ki akar téged kerülgetni? — Ha barom lennék, rég megdöglöttem volna. Tedd le a pumpát. Az nem elég. A pisztolyod vedd elő. Hős le­hetsz. de nyálas. Agyonlősz és kitüntetnek. Ne félj, a pléhkrisztus nem fog ellened vallani. Antiba osont minden szo­morúság, amely az éjszaká­ban tanyázott. Fáradtan, nyu­godtan szólalt meg. — Nehéz lehet, tudom. Ne­kem se könnyű. Ha szereted Klárit, el kell menned a falu­ból. — Mert utadban va­gyok?! ... — Mert leintemálhatnak! — Miért? ... — Kulák vagy. Dani térde megroggyant, mintha ház omlott volna a vállára. Megint érezte a hur­kot, amely tavaly ősz , óta annyiszor szorította már a nyakát. Erőlködve tudott csak beszélni. — Ember vagyok, édes jó barátom. Ha bűnöm van, ci­peljenek bíróságra. Ha teher vagyok üssenek agyon. Csak élni ne hagyjanak így... A hosszú legény előbbre billentette fejét, lába mellett tanácstalanul lóbálta a pum­pát. Percekig hallgatott. — Ha ember vagy, akkor legyen belátásod — mondta végül halk határozottsággal. — El kell menned. Legalább addig, amíg nem tesznek igaz­ságot. — Ne hozz bajt a fele­ségedre, meg az apósodra. Tő­lem meg ne tarts. Becsülöm magam annyira, hogy mások is becsülhessenek. Többet nem mondhatok. Lehajolt á kerékpárért, föl­csatolta a pumpát és szó nél­kül elkarikázett. Dülöngélve gurult alatta a bicikli. Kőha- jí.ásnyira meg is állt, vissza­szólt: — Ha elmész, olyan helyre állj dolgozni, ahova legjobban kell az ember. Akkor féiesz- tendő múlva apádat is haza­hozhatod. Dani mozdulatlanságba fá­sultan állt az út közepén. Megvárta, amíg semmivé ehyész a távolodó bicikli nyi­korgása, aztán ráérősen indult hazafelé. Megint orgonáltak a farkaskutyák valahol messze, az országhatár közelében, s benne is nyüszítve jajdultak az érzések a gondolattól, hogy megint el kell mennie, de most már egyedül. 34. Pásztoréknak szoba kony- hás házuk volt, mint a leg- töob szegényparaszínak, de az elhurcolt gazda ragasztott hozzá egy féltetős kamrafélét még a háború előtt. Most ezt a szűk helyiséget rendezték be szövetkezeti irodának. Ta­nácsolták a járástól, hogy nyugodtan sajátítsák ki vala­melyik kulák házát, csak, hogy hiába múlták a hóna­pok, a kulák-költöztetés em­léke nem akart halványulni a faluban, az bizonyult hát a legokosabbnak, ha nyugton hagyják a lakatot a lezárt portákon. Napközben szólt az öreg Kincses Antinak, hogy be­szélni szeretne vele. A párt­titkár a rücskösfalú, fehérré meszelt irodában várakozott a sánta elnökre. Jobban félt az öregtől, mint valamennyi felettesétől együttvéve. Va­csora után behúzódott a sze- dett-vedett bútorok közé, egyik cigarettáról a másikra gyúj­tott, s a sűrű füstben olyan­nak tűnt a lámpa, mintha nem is levegőben, hanem zavaros vízben világítana. Anti ezen az estén akarta megmondani, hogy Klárit kizárták a párt­ból. A lányával együtt jött az öreg. Látva a nagy füstöt, nyitvahagyta az ajtót. Klári nem lépett be' a szobába. El­lenségesen köszönt, a küszöb­re állt, nekitámaszkodott a félfának. — Azért jöttünk, te Anti — kezdte az öreg —, hogy megmondjad világosan: kinek vagyunk mi útfVban? Neked, vagy a pártnak? A titkár behúzódott a szoba túlsó sarkába, hogy ne lássa Klárit. Volt ott egy régi ru­hásláda, szekrény híján eb­ben tartották az iratokat. Rá­ült. Szomorúan nézte az öre­get, aki az asztalra könyö­költ, s a lámpa mögül figyel­te őt, válaszra várva. Anti türelmesen, a mesélő emberek merengésével beszélt: — Nekem senki sincs láb alatt. Ismerem Józsi bácsit, tudom, hogy a saját ügyé­ben, vagy a családjáért egy tapodtat sem lép. Megpró­báltam maga helyett. Mind-m* mepróbáltam. Ez jött ki be­lőle. Amíg lehetett, vitatkoz­tam. Aztán parancsoltak. Még mindig jobb, ha engem hibáztatnak. Egy emberről én is szívesebben hinnék rosszat, mint a pártról. Néhány kósza szúnyog dünnyögött be a szobába, mo­hó csapongással szimatolták körbe az emberek arcát. Kin­cses messzebbre tolta magá­tól a kormosüvegű lámpát. — Arra utasítottak, hogy Danit küldd el a faluból? Pásztor Anti nem szólt, nem is' nézett Kincsesre, csak fejbólintással válaszolt. — Milyen indokot mond­tak? — fagg'atta tovább az öreg. — Hogy élesedik az osztály, harc. Azt kívánják tőileír hogy válasszam el őket. Ko’ munista nem élhet kulák (Folyta Három színdarab új évi tervéről kértünk nyilatkozato­kat. A Debreceni Csokonai Színház, sikerrel adta elő, Molnár Ferenc Olympia című víg játékát. Közönségsiker Megkértük Lengyel Györ­gyöt, a darab rendezőjét, mondja el milyen szempontok alapján került műsortervbe az Olympia? — Molnár Ferenc irodalom- történeti értékelése az elmúlt években egyre tisztázotabb lett. Élvezzük és értékeljük benne a virtuóz színpadi já­tékok költőjét, a dialógusok szellemes íróját, kora arisz­tokratikus és polgári társa­dalmának, ha nem is mélyen gondolkodó, de sokszor lé­nyegeket is felmutató kritizá­ló ját, szellemes ábrázolóját. Molnár Ferencet játszani két okból is érdekes, élveze­tés. Törekvéseit és szándékait követve színes, stilizált, sza­tirikus játékot lehet teremte­ni. A molnári csípések, ha jól odafigyelünk mondataira, a mi színpadunkon önkénytelenül is szúrásokká válnak. A másik ok, amiért érdemes játszani az, hogy kevesen is­merték a színpad titkait, a színjáték szellemét úgy, mint ő. Virtuóz volt, akinek mű­vei az éle, az örök játékosság, az egyes kritizált jellemek furcsaságának mesteri pellen­gérre állítása valóban rendkí­vüli élvezetet nyújt színész­nek és közönségnek egyaránt. A január 1-i és 2-i előadáso­kat újabb követi, 4-én is be­mutatják. Szeretem nem válóok Az Állami Déryné Színház az új év első napjaiban in­kább a megye nagyobb köz­ségeinek színházkedvelő kö­zönségére gondolt. Kertész Imre és Fényes Szabolcs a Szerelem nem válóok című 3 felvonásos vígjátékát január 1—7 között 7 községben játsz- szák. A sorrend: Kocsord, Ti- szavid, Tiszalök, Balkány, Nyírmegyes, Tarpa és Nyír- mada. Mit tegyen az ember, ha egyszer szerelmes a feleségé­be? Ez a kérdés állítja szinte megoldhatatlan feladat elé Ács Zoltán tanár urat. Hogy ne legyen nagyon egyszerű a dolog, Gusztáv bácsi, az ideális társbérlő és a hirtelen betoppanó mama működésbe is lép, hogy mindent rendbe­hozzon. A vígjáték kacagtató bo­nyodalmai, pergő, váratlan fordulatai és friss, mai mon­danivalója Fényes Szabolcs hangulatos zenéjével jó szó­rakozást nyújt A világ peremén — Darvas Ivánnal A Miskolci Nemzeti Szín­ház programjáról Siklóssy László művészeti titkár adott tájékoztatót olvasóinknak. — December 30-án kettős jubileumot tartott a színház a Denevér előadásával. Ez volt az államosított miskolci színháznak a 200. előadása. Ez a darab nevezetes állomás Orosz György főrendező éle­tében is. A főiskola elvégzése óta, 1951-től rendez Miskolcon és ez az 50. rendezése. Még jelentősebb évforduló­hoz érkeztünk az új esztendő­ben. Színházunk ekkor ünnep­li fennállásának 140. évfordu­lóját. 1823-ban a magyar szó jegyében, a német színházzal folytatott egyenlőtlen harcban született mez az első magvar kőszínház Miskolcon. Színhá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom