Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-19 / 219. szám
A NAGY KEZDE1 ÉVEI Beszélgetés a megye gyümölcstelepítési programjáról Völgy a domb alján Helyi, sokszor ösztönös törekvések eredményeként létesült az utóbbi években sok ezer hold homokon gyümölcsös a megye termelőszövetkezeteiben. A termő gyümölcsöskertek jövedelme buzdító hatással volt, s ha többet nem is, de néhány tíz holdon ott is végeztek telepítést, ahol korábban még nem foglalkoztak ezzel a nagy jelentőségű termelési ággal. A második ötéves terv kezdete előtt mindinkább kihangsúlyozódott a gyümölcstermesztés népgazdasági jelentősége, s e téren távlati terveink mór jóval túlszárnyalják a hazai kereteket Az ötéves terv telepítési programjában — a meglévő eredmények figyelembe vételével is — 1962-t jelölhetjük meg a kezdet esztendejének azért, mert az idén kezdenek kibontakozni és megvalósulni azok a körvonalak, amelyek a valóban nagyüzemi gyümölcstermesztés megalapozását jelenítik. Az első lépés r E nagyarányú program valóra váltásának egyik fontos lépése egy olyan szerv létrehozása volt, amely kezében tartja a tanáccsal karöltve a megye gyümölcstelepítésének egységesítését, ugyanakkor gyakorlatilag bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába. Ilyen szerv a Szőlő-Gyümölcs Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat, amely az idén kezdte meg tevékenységét. E hosszúnevű intézmény — röviden ÜLTETVÉNYTERV — területi irodájának a vezetőjével, Herceg Lajossal beszélgettünk a vállalat és a termelőszövetkezetek jelenlegi feladatairól. A kirendeltség négy területi műszaki bizottsággal karöltve tavasz óta 115 termelőszövetkezetben végzett eredményes felmérést. Az elkészített okmányok tartalmazzák az egyes tsz-ek telepítési térképeit, a terület minőségi, éghajlati, domborzati adatait, az ötéves telepítési programot, a tsz munkaerő- és szakemberellátottságát stb. Megjelölik a telepítendő gyümölcsfajok és fajták arányát, a telepítési rendszert, a szükséges oltványok mennyiségét, sőt, elkészült a telepítvén yek költségvetése is egészen termőre fordulásig. — Ez volt az első fontos lépés, amelynek alapján rendszeresen lehet folytatni a munkát — vélekedik Herceg Lajos. — Reális az ütem, egységes a telepítési rendszer, és egységesek az egyéb, úgynevezett járulékos beruházások is. Ezek a beruházásók — kutak, növényvédő gépek és berendezések, raktárak, osztályozó és csomagolóh ázak — a telepítvény korának megfelelő ütemben létesülnek majd. Nagyok a feladatok A minden termelőszövetkezet részére elkészült és jóváhagyott alapokmányok szerint kezdik meg ezen az őszön mintegy nyolcezer hold gyümölcsös telepítését. A „mint- egyMnnek sajnos itt kell szerepelnie, mert vannak kezdeti nehézségek, s ezek közül legnagyobb az ültetendő alapanyag mennyiségének és választékának nem kielégítő volta. A faiskolák most térnek át a modem gyümölcsös kívánalmainak megfelelő oltványok előállítására, beletelik egy-két év, míg azok kd- ültethetők lesznek. Egyes termelőszövetkezet ékben még nincs kellő megértés az „egyéb” gyümölcsfélékkel kapcsolatban. A gyümölcsöst kizárólag a téli almásban látnák. A közvetlen belső, a hazai fogyasztó piac, az ipari feldolgozás és az export pedig követelőén szükségessé teszik más nyári-őszi gyümölcsök, a bogyósok termelését is. A javaslat szerint négyezer holdon szükséges telepítés előtt a talaj mélyforgatása. E munka elvégzésének kétharmadára kötöttek szerződést a tsz-ek a gépállomásokkal, azonban a mélyforgatás igen lassú ütemben halad. Az erőgépek nem kellő mennyisége mellett az is hátráltatja még a munkát, hogy a gyü- mölcsösítésre szánt területek veteményeinek jelentős része nincs betakarítva. Pedig azokban a szövetkezetekben, ahol 200—400 hold vár az idei őszön betelepítésire — és ilyen sok van — nem áll bőségesen idő rendelkezésre a talajmunkák és sarkitűzéseik elvégzéséhez az ültetés megkezdéséig. Ahol a mélyforgatás nem oldható meg, ott mélyszántással, gödörásássai szükségies az ültetés előkészítését gyorsan elvégezni. A tsz-eket nem hagyják magukra — A felmérésekből megállapítható, hogy nem kielégítő még a termelőszövetkezetek szakemberellátottsága a mostani, és még a későbbi feladatok maradéktalan jó végrehajtására — állapítja meg a kirendeltség vezetője. — Éppen ezért nem lehet magukra hagyni a szövetkezeteket. Egyelőre ötvennégy van, de ha mód lesz rá, mind a 115 tsz-be biztosítunk gyü- mölcstermelési felügyelőt. Ezek a főként állami gazdaságokból toborzott kertészeti szakemberek az idei telepítések kezdetétől — a következő ültetéseknél is — hivatásszerűen (másodállásként) dolgoznak a termelőszövetkezetekben. Szaktanácsokat adnak, gyümölcstermesztési tanfolyamokat tartanak, irányítják a főbb tennivalók végzését. Az ÜLTETVÉNYTERV mérnök-kollektívája a termelőszövetkezetekben elvégzi a gyümölcsös telepítése előtt a terület hálózatos kitűzését, amelynek alapján a szövetkezeti tagok különösebb nehézségek nélkül kijelölhetik a fák helyét Ez az idei ősz a megye gyümölcstelepítésének nagy erőpróbája. Most a termelőszövetkezeteken van a sor, hogy a népgazdaság igényeinek, a megye adottságainak megíeT, lelően időben, jó minőségben elültessék a nyári, őszi és téli gyümölcsféléket, hogy Szabolcs mezőgazdaságának az arculatát befolyásoló és megváltoztató jelen és távlati terveink sikerrel váljanak valóra. Samu András Ott dolgozik az unokám — mondta András bácsi s csak a szemével vágott a hegy felé, mert Tímár olyan közel van Tokajhoz, hogy a község határából jól látható a hegyen épült televíziós erősítő állomás. Ahol pedig mi megálltunk, onnan különösen közelinek tűnt az öreg hegy, lévén egy kisebb fajta domb a talpunk alatt. Dehát nem hegyet nézni jöttünk Tímárba, s az öreg is csak azért kezdett beszélni a csúcson épült erősítő állomásról, mert hogy bizonyára érdekli az ilyesmi az idegent, meg aztán büszke az ember az unokájára, aki onnan felülről nézi a világot. Bennünket azonban inkább a parányi kis völgy érdekelt a domb alján, ahol a Holt- Tisza ágától ketté osztott földön paprika, paradicsom pi- roslik, káposzta gömbölyödik, dinnye zöldell. — Hát ott van is mit nézni — dicsekszik András bácsi. — Még a falusiak is sűrűn megállnak a tábla szélén, és ha itt nem volnék én, meg Figura, hát mi tagadás, még le is szakajtanának egy- egy zsebre vagy kis kosárra való paprikát, paradicsomot. Dehát mi tőlünk nemigen lehet. A többesszámot Figura miatt alkalmazza az öreg, „aki’’ se nem puli, se nem komondor, de azért tudja mi a becsület. Ezt legtöbbször a libáknak kell tudtukra adni, mert az a haszontalan gágo- gó népség a szomszédos halastóról sűrűn átrándul ide a zöldségesbe egy kis csemege reményében, s ha az ember nem vigyáz... De András bácsiék vigyáznak, hiszen nem azért dolgoznak itt az asszonyok naphosszat... Naphosszat? Hiszen nincs itt egy teremtett lélek sem rajtunk kívül — vágunk a szavába. Dél körül persze, hogy nincs, magyarázza a csősz. Jól is járnánk, ha még csak most szednénk a paprikát', vagy a paradicsomot. Bezzeg hajnalban itt voltak mind a tízen, most még az urukat is reggeli nélkül hagyták, mert le kellett szédül ami már megérett. S az öreg számolni kezdi, hogy hány láda uborkát, paradicsomot, paprikát szállítottak be reggel. De nemcsak András bácsi tartja számon a termést, hanem a könyvelőség is — és Jó minőségű dohányt adnak át a nagydobosi Petőfi Termelő- szövetkezet dohányosai. A negyven holdon termelt Szabolcst dohánv minőségileg jól vizsgázik. — A képen Bodó István növénytermelési brigádvezető és Szűcs Károly. (Foto: Hammel J.) — Csak közvetve. — Az ezredes karonfogta Heinrichet, s fel-alá járkált vele a szobában. — Látod, fiacskám, vannak emberek, sőt sajnálatosan még az én törzsem tisztjei közt is akadnak ilyenek, akik más ember sikerében saját boldogulásuk kárát látják, azt hiszik, ettől kiseb- bedik karrierjük lehetősége, társadalmi pozíciójuk, sőt még a nőknél sem fognak olyan sikert aratni, mint azelőtt. Az ilyen embereket mindig mardossa a féltékenység. S ha ártani tudnak valamivel, azt készséggel megteszik. — Ez mind való igaz, de hogyan vonatkozik ez énrám? — Hát nem érted, hogy irigyelnek téged? — Most aztán már semmit sem értek. Herr Oberts! Miért irigyelnének engem? Hiszen csak nemrég érkeztem, 1962. szeptember 19 és azt hiszem, még senkit sem sértettem meg. No és milyen összefüggésben van mindezekkel a Vasököl-műve- let? Nagyon kérem, Herr Oberst, magyarázza meg nekem! — Nyugalom! Természetesen mindent megmagyarázok, s elhiheted, az egész história nem éri. meg, hogy idegeskedjünk miatta. De mindenekelőtt mondd meg nekem, milyen viszonyban vagy Schulz őrnaggyal? — Schulz őrnaggyal? — ál- mélkodott Heinrich. — Azt a magas termetű, testes tisztet gondolja, akinek úgy előre- csücsörösödik az ajka? — Kitűnő portré! — Tegnap beszéltem vele először a vacsorán, s egész beszélgetésünk az a néhány szó volt, amellyel megköszöntem a kosztját. Azelőtt csak üdvözöltük egymást, amikor találkoztunk. így hát semmiféle viszony nem lehet közöttünk, sem jó, sem rossz viszony. Az ezredes elgondolkozva csipegette kurta bajuszát, májd megkérte Heinrichet, hogy kövesse. A falhoz léptek, s ott Berthold félrehúzta azt a függönyt, amely a hadtest működési körzetének nagy stratégiai térképét takarta. Az ezredes nagy nyomatékkai kezdte magyarázni: — Arról van szó, hogy tegnap, hajnali négy órakor megkezdődött az a bizonyos művelet, amelyet törzsünk Vasökölnek nevezett el. Hogy a dolog lényegét megértsd, szemléltetően fogom megmagyarázni. — Fogta a pálcát, és mutogatni kezdett vele a térképen: — Ebben a körzetben állomásozik két hadosztályunk. A parancs értelmében ennek a két hadosztálynak két harckocsi-dandár támogatásával tegnap kellett megkezdenie az előrenyomulást. Két gépesített ezredünk ezen a ponton már elhelyezkedett, hogy fedezze az előnyomuló támadó csoportot. Az volt a megállapodás, hogy a tőlünk délre eső körzetben a szomszédos hadseregcsoport egyik hadosztálya Komdorff tábornok parancsnoksága alatt hat órával korábban színlelt támadást kezd, hogy elterelje az ellenség figyelmét és magára vonja erőit. Annál is inkább, mert ezek az erők. amint megtudtuk, elég csekélyek voltak, s már ki is merültek az előzetes harcokban. Tudtuk: a szovjet parancsnokság nem számit rá, hogy éppen itt fogunk támadni. Ezt mind a hadműveleti, mind a hírszerző felderítés megerősítette. A Vasököl-terv éppen csapataink támadásának váratlanságára épült fel. Az említett hadosztályoknak és harckocsi-dandároknak rajtaütésszerűen kellett áttörniük a szovjet hadak arcvonalát, ott, ezen a helyen, és meg kellett kerülniük védelmi csoportjukat, hogy megnyissák az utat Kalinyin város felé. Parancsnokságunk egész számítása a váratlan rajtaütésre, a gyorsaságra épült. Előkészületeinket titokban és gyorsan hajtottuk végre. A hadműveleti tervről csak néhány személy tudott, köztük én magam is. A tervet ábrázoló térkének a hadtest törzsénél, az előriyo- muló csapat parancsnokságánál és énnálam voltak. Heinrich tekintete kíváncsian követte a mutatópálcát. — Tegnap — folytatta az ezredes — támadó csoportunk csapategységei az előnyomulás előtt mindössze néhány órával gyülekeztek ebben a körzetben. Ne felejtsd el, hogy ebben a mélyedésben nagyon nehéz volt két hadosztályt és egy harckocsi-dandárt összevonni. Rettentő szűkén voltak, de parancsnokságunk mégis így döntött. S akkor váratlanul az események homlokegyenest ellenkezően folytatódtak, mint ahogyan reméltük; támadásunk megkezdése előtt két órával az oroszok hallatlan erejű tüzérségi tüzet nyitottak erre a körzetre, még sorozatvető tüzérséget is bevetettek, ami pedig itt azelőtt nem működött. Az ellenségnek alig tizenöt perc alatt sikerült a szó szoros értelmében elsöpörnie a támadásra összevont egységeket, amikor pedig a tüzérségi tűz megszűnt, az oroszok néhány tucat csatarepülőgépet indítottak a körzet ellen. A repülők még el sem tűntek, amikor szétvert csapataink maradványai közt egyszerre orosz harckocsik és gépkocsi zó gyalogosok jelentek meg, hogy teljesen megsemmisítsék azokat, akik a két előző csapás, a tüzérségi tűz és a légitámadás után életben maradtak. Szerencsére nem használták ki győzelmüket. hanem visszatértek előző állásaikba, Komdorff hadosztálya szintén rendkívül nehéz helyzetbe került, mert az oroszok, miután a támadásra szánt csapattal végeztek, őellene indították minden tartalékukat. Ezt a hadosztályt, azaz hogy a maradványait, már csak a főparancsnokság tartalékai mentették meg a megsemmisüléstől. Az ezredes otthagyta a térképet, és leült egy székre. — Amikor tegnap a te újdonsült tiszti rangodra ittunk, az oroszok már be is fejezték támadásukat. Néhány tisztet, köztük eneem is, egyenesen a vacsoráról hivattak a törzshöz. — Észrevettem távozásukat, de úgy véltem, hogy aludni mentek. — Bér így lett volna! (Folytatjuk.) nő, minden ládával ttS « asszonyok becsülete. Mert nem érdemes tagadni, hogy annak a tíz asszonynak, áld Tímáron (ebben a zöldséget soha nem termelő községben) elhatározta, hogy kertészkedni fog, kezdetben nemigen volt pártfogója. A tervezésnél figyelembe se vette a tsz ezt a művelési ágat. Szavics- kó Mihálynénak meg a többieknek alaposan ki kellett nyitniok a szájukat, hogy egyáltalán földet kapjanak. Aztán mégis csak kimérték a 8 holdat, vagyis inkább csak rámutattak a hatalmas tóvá duzzadt Holt-Tiszára, meg m vízállásos környékére, mondván, hogy ez a tiétek, ha annyira kertészkedni akartok. * Volt olyan az asszonyok között, aki sírva fakadt... Ezeknek kellenek besegítő tagok, mondták mások. — Szépen megbecsülnek bennünket. De aztán mikor lehúzódott a víz, hozzáfogtak... A borsó meg a retek nem sikerült. Hiába, elkéstek vele. De alig bírták a hatalmas rögök közé a palántákat elduggatni. Óraszámra hordták a langyos, lágy Tisza vizet vederrel meg locsolóval, hogy megfoganjanak a gyenge növényecskék. A termelőszövetkezet pincéjében most száz számra sorakoznak a ládák megrakva friss paprikával, paradicsommal, és Sztavicskó Mihály- né sűrűn lesiet kosárral a kezében, hogy felhozza a vevőknek a friss, olcsó zöldséget. Mert a tagok szívesen vásárolják a tsz kertészetének termékeit, ami közel íj van, olcsó is, meg jó is. Pontosan nem tudom, de már több, mint 20 ezer forintot árultunk, mondja a munkacsapat vezetője, és nálunk a dinnye még csak most kezdődik... A vérpiros paradicsomok, sárguló dinnyék aztán megenyhítették a szigorú vezetőséget is. Ma már az elnök sem úgy beszél, mint tavaly. 50 holdon akarunk kertészkedni jövőre, újságolja Tóth József. Eddig is vétek volt, hogy nem használtuk ki a Holt-Tisza vizét. No de a következő tavasszal már öntözünk. — Még akkor is kevés lesz a mostani tíz asszony a kertészetbe — vetjük ellen. — Ennyi baj legyen, legyint az elnök, legalább a többieknek is tudunk megfelelő munkát adni. Az asszonyok máris jelentkeznek, és nem teszik rosszul, mert aki szorgalmas, az többet kereshet majd, mint egy férfiember. Bányász Antal, aki az alapító tagok közé tartozik, éppen a beszélgetés végére érkezett, s még tréfásan meg is fenyegetett bennünket, hogy szeretné ő azt az asszonyt látni, aki nála többet keres. Pedig ha figyelertibe vesz- szük, hogy az asszonyok óránként egytized munkaegységet kerestek már ebben az évben is, jövőre pedig már kedvezőbb bérezési feltételek mellett dolgoznak, akkor... No, legalább lesz egy kis verseny a családon belül is. Gyarmati Béla. Kőkori lakótelep Csatornázási munkálatok közben kőkori lakótelepre bukkantak Tiszabezdéd községben. Az ásatási munkák során felszínre kerültek különféle kőeszközök, kőpengék, kések, opszidián kövek, melyekből a szerszámaikat készítették. Előkerült egy nőt ábrázoló szobrocska is, mely a megyében első ilyen lelet. Nagyságát tekintve országos viszonylatban is páratlan. A kb. 30. centiméteres szobor fejét és felsőtestét ábrázoló rész teljesen ép. A fej egyik c/lda- lán kis kampó van, amely- lyel falra lehetett akasztani. Feltehető, hogy egy istennőt tiszteltek benne. Korát 5000 évre becsülik. Hasonló mintájú, lapos női fejeket ábrázoló szobrokat újabban a törökországi és görögországi ásatásoknál találtak. i Az igen értékes lelet ■ Nyíregyházi Jósa András Múzeumba került.
