Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

lem szűnnek a Kuba elleni provokációk Vjabb vélemények a TASZSZ nyilatkozatáról Havanna, (MTI): A kubai forradalmi fegyve- r erők minisztériuma kö- z, . , hogy egy amerikai ka- t ... repülőgép szeptember 1 én Oriente-tartomány kör- 7 - .ében kubai felségvizek fö- 1 . kis magasságban átrepült kubai kereskedelmi hajó fCiött. A kubai nép érdeklődésének V ippontjában továbbra is a . \SZSZ álfal közölt szovjet k -mánynyilai kozat áll. Or- s gszerte gyűléseket rendez- í ?. amelyeken a kubai dol- g íók hálájukat fejezik ki a 5 avjetuniónak önzetlen, test- \ ári segítségéért. Különböző t rradalmi szervek a havannai s; ovjet nagykövetséghez és H uscsovhoz intézett távira­ta kban mondanak köszönetét a Szovjetuniónak. Prága: Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkára "'■nro Penahpz, a Kubai akásszövetség főtitkárához ■zet táviratában a Szak- zervezeti Világszövetség •‘yüttérzéséröl és támogatá­sáról biztosítja a kubai mun­kásosztályt és felhívja az egész világ dolgozóit, egyesít­sék erőiket a Kuba elleni pro­vokációk abbahagyásának ki­kényszerítése céljából. Berlin: Pénteken az NDK fővárosá­ban tömeggyűlést tartottak az amerikai imperializmus által fenyegetett kubai nép iránti együttérzés kinyilvánítása cél­jából. Gyűléseket tartottak az NDK több más városában is, így Lipcsében, Gorában és Drezdában. Több gyűlésen részt vettek a demokratikus Németországban tanuló és dol­gozó kubaiak is, akik a né­met hallgatósággal együtt kö­vetelték: „Ed a kezekkel Ku­bától!’’ Washington: A Reuter washingtoni je­lentése szerint Galileo Solis . panamai külügyminiszter a Rusk amerikai külügyminisz­terrel folytatott megbeszélé­sét követően kijelentette, sze­retné, ha a nyugati félteke országainak külügyminiszterei megtárgyalnák a kubai kér­dést A szovjet hajók nem változtatnak irányt Bakajer miniszter nyilatkozata az amerikaiak provokációjáról n 3z Egyesült Alantok fokozni akarta a HflfO atomkapacitásái* — írják a nyugatnémet lapok az amerikai hadügyminiszter-helyettes bonni látogatásáról Moszkva, (MTI): Viktor Bakajev, a Szov­jetunió tengeri-fi ottaügjd mi­nisztere a Szovjetszkaja Rosz- szija tudósítójának adott nyi­latkozatában hangoztatta: a Kubába tartó szovjet keres­kedelmi hajókat semmiféle amerikai fenyegetés vagy pro­vokáció nem késztetheti ar­ra, hogy letérjenek útjukról. A miniszter utalt rá, hogy igen intenzív kereskedelmi forgalom bonyolódik le Kuba és a Szovjetunió között, mindkét irányban sok millió tonna áru van útban. Kubá­ba olajat, mezőgazdasági gé­peket, a legkülönbözőbb ipa­rt berendezéséket, onnan a Szovjetunióba pedig cukrot, szeszt, dohányt stb. szállíta­nak a szovjet kereskedelmi flotta hajói. Mindennap több tucat kereskedelmi- és utasszállító hajó indul útnak a szigetország és a Szovjet­unió között. A két ország közötti árufor­galom egy része bérbevett külföldi hajókon bonyolódik le — folytatódik a miniszter nyilatkozata. Sok ország ha- jótulajdonosai kötnek ilyen bérszerződést, mivel ez anya­gilag rendkívül előnyös. Az utóbbi időben az amerikai kormány a NATO felihaszná­I lásával durva nyomást gya- I kőről Angliára, Norvégiára I Franciaországra, Olaszország- i ra, Görögországra és mások­ra, hogy lemondjanak az áru I szállításokról. Washingtonnak j azonban nem sikerült rákény­szeríteni akaratát a szövetsé­gesekre. Ez egyébként elég ésszerűtlen politika, hiszen a pentagon! stratégák tudhat­nák, hogy az utóbbi időben rendkívüli mértékben meg­erősödött, gyorsjáratú, nagy vízkiszorítású hajókkal gya­rapodott szovjet kereskedel­mi flotta szükség esetén egy­maga is elláthatná a szocia­lista országok és Kuba közöt­ti forgalmat, ez esetben a bérfuvarról lemondó országok járnának rosszul, hiszen sok­sok hajójuk válna „munka- nélkülivé’*. Viktor Bakajev befejezésül elmondotta, hogy az utóbbi időben az amerikai légiflotta és haditengerészet repülőgé­pei egyre gyakrabban zaklat­ják a békésein hajózó szovjet kereskedelmi flottaegysége­ket. De semmilyen provoká­ció nem késztetheti a Kubát segítő szovjet kereskedelmi hajókat arra, hogy letérjenek útjukról. Tengerészeink tud­ják: hatalmas erő áll mögöt­tük, olyan erő, amely bárkit kijózaníthat. Bonn, (MTI): Strauss had­ügyminiszter pénteken Gilpat- ric amerikai hadügyminiszter­helyettessel tárgyalt. A tár- gj alásról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „meg kell javítani a NATO védelmi po­tenciálját” továbbá, hogy „szükség van jelentékeny és jól védelmezett atomhaderők jelenlétére Európában”. Gil- patric közölte továbbá Strauss-szal, hogy az ameri­kai kormány hajlandó továb­bi atomerőmeghajtású ten- geValattjárókat a NATO ren­delkezésére bocsátani. A szombati nyugatnémet sajtókommentárok lelkendezve üdvözlök ezt a közleményt és általában azt hangoztatják, hogy az Egyesült Államok fokozni akarja a NATO atomkapacitását. A Die Welt szerint az amerikaiak elsősor­ban azt ígérik, hogy növelni fogják az Európában állomá­sozó amerikai csapatok atom­rakétáinak számát, különösen az első vonalbeli bevetésre szánt Davy Crocket típusú ra­kétákat. Strauss és Gilpatric megbe­szélésén fontos szerepet ját­szott a bonni kormány ame­rikai fegyvervásárlásának kérdése is. Lapértesülések sze­rint az amerikai hadügy mi­niszter-helye tites hangsúlyoz­ta: az Egyesült Államok sze­retné, ha Bonn a jövő évben is nagyobb számú fegyvert vásárolna az Egyesült Álla­moktól és ezzel járulna hozzá az amerikai fizetési mérleg deficitjének eltüntetéséhez^ A Westdeutsche Allgemei­ne Zeitung szerint Gilpatric főleg hagyományos fegyverek vásárlására sürgette Straus«1, a bonni hadügyminiszter Vi­szont azt hangoztatta, hogy a i rendelkezésre álló kőlteég o. | tési keretből elsősorban ra- kétafegyverekei akar besze­rezni. J Idege siílapító — Etáivá* előtt lőjjenek fel ebből kettőt, akkor jól fog aludni... ’’ l (Szegő Gizi rajza.) ( \ Külpolitikai széljegyzet: MARIA GOMEZ NEVE Lisszabon utcáin ezekben a napokban megint roham­rendőrök cirkálnak és ria­dókészültségbe helyezték a titkosrendőrséget. Különö­sen az egyetemek körül erős az őrség: a kormány attól fél, hogy röviddel a tanítás megkezdése után egyetemi sztrájkok és tün­tetések robbannak majd ki, A lisszaboni egyetem egyik műhelyében a rendőrök már lefoglaltak egy félig- kész transzparenst is, amelyre hatalmas betűkkel ez a név volt írva: „Ma­ria Gomez”. Ez a név ma a Salazar rezsim elleni küzdelem zászlaja Portugáliában. Ma­ria Gomez férje, Gomez kapitány volt az a katona­tiszt, aki januárban a hí­res bejai felkelést vezette: az első fegyveres forradal­mi akicót, amely megmu­tatta, hogy portugál fa­siszta hadseregen belül is lábra kapott az ellenállás szelleme. Maga Gomez megsebesül a kísérletben, — olyan súlyosan, hogy ma is a katonai börtön kórházában fekszik. Sala­zar személyes parancsára V____________ hónapokkal ezelőtt letar­tóztatták Gomez kapitány feleségét, Maria Gomezt Is, s immár több mint fél esztendeje tartják rabság­ban Lisszabon mellett a Caias börtönben. Senki sem tudja, miért tartják a rácsok mögött, — csak azt tudatta a kül­világgal a rabok ezer ve­szély között kijuttatott üze­nete, hogy Maria Gomezt egy hónapja minden éjsza­ka megkínozzák és augusz­tus utolsó hetében egy hé­tig ébren tartották a por­tugál titkosrendőrség pri­békjei. Ekkor írták fel a lissza­boni egyetem diákjai a transzparensre Maria Go­mez nevét. És ma már egész Portugália tudja, hogy ez a név a bejad sor- tüzek emlékét, a korhadó Salazar-rezsim elleni első fegyveres felkelés szellemét idézi. Salazar is tudja —, ezért indította csatába a gép­pisztoly os rendőrök egész légióját egy rácsok mögött fekvő sebesült kapitány és egy megkínzott, magányos asszony ellen... ___________J napom magyar (íisszitiens a De Gaulle elleni merénylők között Párizs, (MTI): Párizsban bejelentették, hogy letartóztatták a múlt hónapi De Gaulle-ellenes me­rénylet vezetőjét A rendőr­ség Niauxot egy párizsi bör­tönbe szállította, ahol fel­akasztotta magát A francia rendőrség őrizet­be vette a merénylők három újabb tagját akik magyar származásúak. A húsz éves Varga Lászlót, a 31 éves Sári Gyulát és az ugyancsak 31 éves Marton Lajost, a fran­cia idegenlégió volt tagjait Jegyzckváltás a Szovjetunió és Irán között Moszkva, (TASZSZ): A szovjet külügyminiszté­rium bejelentette, hogy szom­baton Teheránban jegyzék­váltás történt Nyikolaj Pegov szovjet nagykövet és Abbasz Aram iráni külügyminiszter között. Az iráni jegyzék Ígé­retet tesz arra, hogy az „irá­ni kormány nem ad jogot egyetlen külföldi államnak sem ahhoz, hogy különböző raikétatámaszpontokkal ren­delkezzék Irán területéin”. A Szovjetunió válaszjegy­zéke megelégedéssel fogadja ezt a nyilatkozatot. A jegyzékváltás alkalmából Abbasz Aram iráni külügy­miniszter kormánya nevébe® ezeket mondta: „Hivatalosan kijelentem, hogy mint a sah őfelsége több ízben hangsúlyozta, az iráni kormány sohasem en­gedi meg, hogy Irán a Szov­jetunió területe ellen irányu­ló agresszió eszközévé váljék”. A szovjet nagykövet vála­szában hangoztatta, hogy az iráni kormány ígérete, vala­mint az említett jegyzékvál­tás „a Szovjetunió és Irén közötti jószomszédi kapcsola­tok alapjainak megerősítésé­re szolgál és megfelel a Kö­zel és Közép-Kelet békéje és biztonsága érdekeinek”. AZ ALIANZA EGY ÉVE A Kcn nedy-í erv kudarca Latin-Amerikában Ezekben a napokban van egy esztendeje annak, hogy a latin-amerikai országok ér­tekezletén, Punta del Este Uruguay-i városban az ame­rikai delegáció tömjénfüst és zajos csínadratta közepette beterjesztette az úgynevezett Szövetség a Haladásért prog­ramot. Latin-Amerika legel­terjedtebb nyelvén, spanyolul ez a név így hangzik: Alianza par\f el Progreso. A tfováb- biakjTpn tehát röviden Alian- zéról beszélünk. Miért indította el a Ken- nedy-kormány ezt a progra­mot? Ehhez először is emlé­keznünk kell a következő alapvető tényekre: a Rio Grande folyótól délre, az úgynevezett zöld kontinensen, tehát Latin-Amerikában mint­egy 200 millió ember él. Aki azt állítja, hogy ezek egyti- zede tele gyomorral fekszik Ifá az is túloz — írja égy őszinte pillanatában a Time című amerikai magazin. A fővárosok üzleti negyedei­ben ég felé meredő felhőkar­colók sem elég magasak ah­hoz; hogy eltakarják ennek a hatalmas térségnek a nyomo­rát. szellemi sötétségét Vál­toznak az idők. Washington­nak mind nehezebb a szabad világ szépségeiről szónokolnia, amikor tőszomszédságában ilyen állapotok uralkodnak. Latin-Amerika tehát korunk nagy politikai küzdelmében nyomasztó erkölcsi teher az Egyesült Államok számára. Mi az Alianza nem is lep­lezett célja? Aligha véletlen, hogy egy évvel ezelőtt Punta dei Esteben akkor terjesztet­ték elő azt a programot az amerikaiak, amikor fokozták a fiatal Kubai Köztársaság el­leni nyomást. A kubai példa megérttette Washingtonnal, hogy a zöld kontinens többi oiszágában is bekövetkezhet hasonló forradalmi robbanás. Az USA az elmúlt évtizedek során hozzászokott ahhoz, hogy egykedvűen szemlélje a latin-amerikai kormányválto­zásokat. Hiszen szinte kizáró­lag személyek és csoportok hatalmi villongásairól veit szó, amely nem változtatott a lényegen: az elmaradottságon és az Egyesült Államoknak való gazdasági-politikai ki­szolgáltatottságon. Kubában azonban a legutóbbi diktá­torral, Batistával együtt a Sierra Maestrából lezúdult nép a washingtoni függőség bilin­cseit is egyszer és minden­korra szétzúzta. Ezt akarja az amerikai kormány elke­rülni — még bizonyos anya­gi áldozat árán is. Mi gyakorlatilag az Alian­za? Segélyek és hitelek szö­vevénye „Latin-Amerika gaz­dasági talpraállítására”. Az erre fordított összeg azonban töredéke annak. aput az Egyesült Államok keresett és keres Latin-Amerikán. A jen­ki-szomszéd ugyanis minden erejével hozzájárult ahhoz, hogy ezeknek az országoknak a struktúrája nyersanyagter­melő legyen és így az Olcsón megvett nyersanyagért cseré­ben nagyon is jó áron ipar­cikkeket adjon el. Hogy mit jelent Amerikának a „zöld kontinens”, arra jellemző a2 United Fruit nevű óriás-mo­nopólium, amelynek a Rio Grandetól délre szinte min­den országban végeláthatatlan ültetvényei vannak és amely nem is olyan régen Washing­ton által támogatott „magán­hadseregével” verte le a gua- temalai forradalmat Az Alianza méretei. Ha minden tökéletesen úgy men­ne, ahogy Kennedy szeretné, az Alianza akkor is a leg­jobb esetben tüneti kezelést nyújthatna a nagybeteg La- tin-Amefikának. Egy példa a se* közül: az Alianza az egész hatalmas térségben 168 ezer lakás építésére ad se­gélyt és hitelt. Egyedül Bra­zília lakásszükséglete nyolc­millió. Azt mondottuk. ha az Alianza a terv szerint megva­lósulna. De nem valósul meg. Mi hátráltatja? 1. A szó- banforgó országok arisztok­ráciája. Az a íöldesúri-nagy- burzsoá réteg, amelyre Wa­shington ezekben az országok­ban támaszkodott. Kennedy — á forradalmi robbanás meg­akadályozására — mérsékelt és kézben tartott reformokat akar és erre az Alianzával akarja kényszeríteni az álta­la eddig támogatott latin­amerikai vezető réteget. De Haiti diktátorának, Duválier- nek, a nicaraguai Somozának, a Paraguay-i Strossnemek, a guatemalai Ydigoras Fuentes­nek a Frindizit elűzött argentin tábornoki karnak, a Goulart elnök reformterveivel szembe­szegülő brazil kongresszusi jobboldalnak esze ágában sincs komolyan venni Wa­shingtonnak az Alianzával rá­juk gyakorolt nyomását. Ez a réteg a zsarolásra zsarolással válaszol és tudja1, hogy Ame­rikának bele kell bonyolód­nia a maga által teremtett ör­dögi körbe: akkor is kényte­len őket támogatni, ha nem engedelmeskednek Kennedy reform-kívánságainak. mert ők azt mondják: válasszatok, vagy mi, vagy a kubai stílu­sú forradalom. Ezért nincs és nem is lesz egyelőre Para­guayan semmiféle jövedelmi adó, ezért mondta szemérmet­lenül egy salvadori hivatal­nok, amikor az amerikai kö­vet terveket kért tőle. mire óhajtják költeni az Alianza keretében kapott nyolcvan­milliót: „Terveket nem tu­dunk készíteni. De nyugodjék meg követ ár, van helye a pénznek". S hogy a latin-amerikai arisztokrácia vis2ontzsarolása eredményes, arra jellemző a pertui eset. Peruban a „pol­gári” kormányt katonai jun­ta váltotta fel. Washington erre — az Alianza szellemé­ben — megszakította a dip­lomáciai kapcsolatokat. De működésbe léptek a „vagy mi, vagy a forradalom”-gépe- zet kerekei és Washnigton el­ismerte Ricardo Perez Codey tábornok klikkjeit. 2. Ehhez alaposan hozzájá­rult az Alianzát hátráltató második számú erő: az ame­rikai szélsőjobboldal, a teljes mozdulatlanság híveinek tá­bora. Elsősorban azoknak a monopóliumoknak a képvise­lőiről van szó. akik egy-egy országból közvetlen mammut- hasznot húznak. Az ilyen ér­dekcsoportokat az amerikai szleng lobbyknak nevezi. Go- doy tábornokot például első­sorban a kongresszus „perui lobby”-jának erőfeszítései nyo­mán ismerték el. S hogy mi­lyen veszteséget okoznak az érdekelt országoknak ezek a monopóliumok, arra jellem­zőek Jorge Meyla Palacio co­lumbiai pénzügyminiszter sza­vai: „Mivel a Wall streeten letörték a columbiai kávé árát, ez nekünk csak ebben az évben háromszor annyiba kerül, mint amennyit m Alianzától kapunk 3. A harmadik hátráltató erő a bürokrácia és a hozzá nem értés. Egy-egy példa mindkettőre: Guetemala ége­tően sürgős ötmillió dollárod lakásépítési kölcsönét csak­nem egy éve nem kapja meg, mert az Inter-Amerikai Fej­lesztési Bank és a washing­toni külügyminisztérium tech­nikai részletkérdéseken vitat­koznak, Richard Goodwynt, a latin-amerikai ügyekkel fog­lalkozó államtitkárt a minap leváltották. „Semmit nem tu­dott Latin-Amerikáról” — így búcsúztatta el a Newsweek. A mérleg. Az Alianza meg­valósulása esetén is csak szépségtapasz lenne Latin- Amerika elkínzott testén, de minden jel arra vall, hogy — az említett ördögi kör miatt — még erre a szépségtapasz­ra sem lehet számítani. Wa­shington kénytelen támogatni a forradalomtól való félelmé­ben a reformokra sem kap­ható latin-amerikai arisztok­ráciát — ez viszont tovább fokozza az elégedetlenséget és közelebb hozza a forradalmi robbanást, amitől az ameri­kai kormány retteg. Retteg, mert a történelem kerekét lassítani lehet, de megállíta­ni nem, az halad könyörtele- nű(l » maga útján. Harmat Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom