Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-11 / 212. szám

NYILATKOZATOK A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEKRŐL V8! vagyunk az első olva- Mn, most már nem egé­szében értékeljük hatalmas jelentőségét, hanem apró részleteiben eJemezgetjük, ta­nulmányozzuk megállapítá­sait. A párt politikája reális Kovács Károiyrté ország- gyűlési képviselő, a megyei nőtanács titkára többszöri ol­vasás után is azt mondja, na­gyon alaposon kell még ta­nulmányoznia a párt kong­resszusi irányelveit, mert mindig lehet valami újét ta­lálni benne. — Már első olvasásra is a párt 1956 óta folytatott kö­vetkezetes, reális alapokon nyugvó politikáját láttám benne, amely nagyon szép perspektívát nyit egész né­pünk előtt. Üjabb erőt és lendületet ad további mun­kánkhoz. A benne foglalt ter­f vek reálisak, megbízhatók, mert pártunk helyesen mér­te fel társadalmunk mai helyzetét és ebből eredően jövő lehetőségeinket. Van azonban egy kérdés, amellyel eddig még nem tud­tam egészen megbarátkozni. A származási kategóriáknak az iskolákban történő eltörlésé­ről van szó. Nőmozgalmi ta­pasztalataimból számtalan példát tudnék felhozni annak bizonyítására, hogy munkás- és parasztszülők milyen keve­set tudnak otthon gyerekeik­nek segíteni iskolai munká­jukban. Kevesebb műveltség­gel, kisebb alappal nem in­dulhatnak azonos eséllyel a felvételi vizsgákon. Nagyon félten a munkás- és paraszt­fiatalokat, ezért vannak még kételyeim. Sokat kell ten­nünk értük, nagyon sokat, hogy semmi hátrányt ne érezzenek. Csak akkor tűn­nek el végleg a kategóriák. lYöveljfik a szocialista öntudatot Lábas* Menyhért, a TIT megyei titkára azokkal száll vitába, akik túlzottnak tart­ják a terveket, mondván, hogy dolgozóink nagy része nem elég fejlett még politi­kailag és ideológiailag ilyen hatalmas feladatok megvaló­sításához. — Nem értek ugyan' egyet az ilyen véleménnyel, de jő tanulsággal szolgál számunk­ra. A TIT száméra ugyanis megnövekedett feladatokat jelentenek ezek az irányel­vek. Éppen az emberek tu­datát kell állandóan fejlesz­tenünk, hogy sikerrel valósít­hassuk meg nagy céljainkat. Az eddiginél változatosabb és színvonalasabb ismeretterjesz­tési formákkal kell szakmai­lag és ideológiailag képzet­tebbé tennünk dolgozóinkat. A TIT éppen ezáltal segíthe­ti elő, hogy az emberek szo­cialista módon éljenek, dol­gozzanak és gondolkodjanak. A népművelési munka felelőssége Gacsó László, a megyei könyvtár vezetője az irányel­vek „kulturális” részét olvas­ta a legnagyobb örömmel. — Különösen megnyugtató számomra, hogy milyen nagy Gátlások nélkül Nem mondunk újat, ha azt állítjuk, egyre inkább társa­dalmi méretet ölt nálunk a tanulás. Lassan természetes­nek tartjuk ezt. ritkán gon­dolunk arra, milyen nagy do­log az, hogy megteremtettük a tömeges tanulás feltételeit Inkább az foglalkoztat ben­nünket: nem valamiféle „di­vat” az önképzés fejlődésünk jelenlegi szakaszában? Nem! Sokkal inkább életszükséglet, mulaszthatatlan feladat. Az ok egyszerű: bár sok múlik ma is a lelkesedésen, teljes értékű munkát csak kellő képzettséggel végezhetünk. — legyen az szakmai, politikai. Mondjuk — mert általában így van — egyre többen él­nek a lehetőséggel, ülnek be az iskolapadok közé, hogy tá­gítsák látókörüket, gyarapít­sák ismereteiket, csiszolják műveltségüket. De azt is tud­juk jócskán találhatók még olyanok, akiknek gátlásaik vannak. Egyesek méltányta­lannak tartják magukhoz az iskolapadot, restellik, hogy túl a három, vagy a négy ikszen kellene verset tanulni, vagy tizedes törtet szorozni, helyes­írási dolgozatot írni. Szégyen­ük a saját hibájukon kívüli mulasztást is pótolni, s in­kább a kifogások és magya­rázatok indáiba burkolóznak. engedik futni a napokat, ere­jüket túlhaladó munkát vé­geznek, hogy ezzel mentsék magukat. Bonyolult kérdés. — de nem megoldhatatlan. Minde­nekelőtt példákra van szük­ség: kezdeményezésre, hogy a nemes cselekedet mellett el­törpüljön mindenféle gátlás. S mert a példamutatásban ez­úttal is a szocialista, vagy a leendő szocialista brigádok járnak az élen, újból érez­zük: áldás ez a mozgalom egész életünkre. Nemrég a feladatokat beszélték meg a szocialista cfmért küzdő bri­gádok a nyíregyházi Cipőipa­ri Vállalatnál, azt, mit kell még tenniük az év hátralé­vő • részében a jó hírnévért, az üzem becsületéért, ami­kor egy érdekes bejegyzés ke­rült a jegyzőkönyvbe: 25 dol­gozó — mind a szocialista cím várományosai közül — jelentkezett a dolgozók esti iskolájába. A jelentkezési la­pok között ott volt a Szi- nyéri Péterné kérvénye is, aki nem éppen a legfiatalabb asszony a cipőgyárban. Aztán a 30 éves Botos Zoltáné, a 26 esztendős Kovács Józsefé és még sok hasonlóé. Vala­mennyien az általános iskola felső tagozatán szeretnének tanulni, hogy megszerezzék a műveltség alapjait. Talán ők nem küzdenek előítéletekkel ? V alószínű: igen. Az viszont biztos: rö­vid időn belül legyőzik azo­kat, s egészebb emberként állnak a munkapadokhoz. Ez lesz mostani bátor elhatáro­zásuk ellenértéke. Angyal Sándor súlyt helyez a dolgozók tu­datformálására. És ebben is hangsúlyozza a népművelési munkások felelősségét Két feladatunk van a sa­ját munkánkban, hogy megfe­lelhessünk ennek a feladat­nak. Az egyik a személyi fel­tételek biztosítása. Gondos­kodnunk kell könyvtárosaink állandó szakmai és ideológiai képzéséről, mert csak így tudják megoldani az egyre nagyobb feladatokat. A másik a tárgyi feltételekkel kapcso­latosak. Korszerűbbé tenni könyvtáraink helyiségeit be­rendezéseit, minél több köny­vet vásárolni — ezekben fő­leg a helyi tanácsok segítsé­gét kérjük. Az irányelvek népművelés­re vonatkozó részét közösen kell tovább elemezniük a népművelési dolgozóiknak. a TIT-nek, a művelődési házak dolgozóinak, a könyvtárosok­nak. És közösen kell a prog­ramot is kidolgoznunk. Csak így teljesíthetjük azokat a feladatokat, amiket az irány­elvek számunkra előírnak. Közös felelősséggel Jegyzetek Nyírlugos—-Szennyespusztáról Bevallom: nem fűtöttek nagy remények a szennyes- pusztai Szabadság Tsz párt­tagjainak küldöttválasztó gyű­lése előtt. Nem azért, mintha tizenegy párttag nem képvi­selhetne nagy erőt egy vi­szonylag kis közösségben, ha­nem inkább azok a gondok aggasztottak, amelyekről a párttitkárral beszélgettünk. Nyílt és őszinte tanácskozás Tizenegy párttag és a tsz- tagok közül öt meghívott ven­dég ült össze az alapszerve­zetnek a kongresszus előtti ta­nácskozására, A vezetőség be­számolója bátran nyúlt a bí­rálat fegyveréhez, s ezzel fel­nyitotta a zsilipet a termé­keny vita előtt. Nem volt itt egyetlen frázispufogtatás sem, hanem minden felszólaló — közvetve vagy közvetlenül az irányelvek szellemében — azt kutatta: hogyan oldhatják meg sajátos viszonyaik között a meglévő nehézségeket, hogyan haladhatnak előre. Kiderült: nagyon hasznos volt a ven­dégek meghívása, mert szinte valamennyiök felszólalását a pártszervezet iránti segítő­A megérdemeli pihenés Egy kedvesarcú nagymama Neki búcsúzást jelentett a hullatta könnyeit a III. sz. tanévnyitó ünnepi beszéd. Vi- altalanos iskola évnyitóján, da Gyuláné negyedszázad óta volt hűséges segítője a ta­nítóknak, nevelője a gyerme­keknek, hivatalsegédje az is­kolának s maradt még ezután is_ több ezer kisdiákból fel­nőtt, érett embernek is a kedves Vida néni. Ajándékokkal, virággal kedveskedtek neki, s ő végig- hordta meghatottságtól köny- nyes tekintetét az ünneplő­be öltözött gyerekseregen. Né­hány perc alatt pergett le előtte sok-sok emlék. Valami­kor de sok gyermek állt me­zítláb, rongyos, foltos ruhá­ban itt, ugyanazon a helyen, ahol most csupa-csupa ünnep- lős fiú- és leányarc ragyog. Dehogy gondolt akkor nyug­díjra. Iskolaszolgának hívták, aztán arra is gondolt Vida néni, milyen jóleső érzés, mi­kor a rég elfelejtett kis isko­lás, mint felnőtt köszönt reá. Mert ilyen is sűrűn előfor­dul. Az iskola volt tanulói meg-meglátogatták. Ez így természetes. 25 év óta nagyot változott itt minden, az aján- déltok és virágok mellé még sok-sok jókívánság is járul: tartós egészséget, jó pihenést kedves Vida néni. Hammel József készség, a közösséggel szem­beni felelősségérzés hatotta át Gondok vannak a szövet­kezetben a munkaerővel, s a fegyelmet lazítják a gyenge gazdálkodási kilátások. Az egyik megihívott vendég kér­te: sokkál többet segítsen a pártszervezet az emberek ne­velésében. Hiányzik a párt- és gazdasági vezetés jó össz­hangja, Széles körben vitas­sanak meg minden fontos kérdést. Az elnök a közös­ségnek jót akar, azonban egyes gazdasági területeken a lehetőségeken túlhalad a fej­lődésben. Felborult a növény- termesztés és állattenyésztés helyes aránya. Nem képesek megtermelni a szükségies ta­karmányokat. Feladatuk a nagy jövedelmet biztosító nö­vények termesztésének a megalapozása. Nagyobb fegyelmezett­séget Nagyobb szigort követelnek a fegyelemsértőkkel szemben. Egyes vezetők arra hivatkoz­nak, hogy szégyen lenne a büntetés, a józanabbak azt tartják, hogy nagyobb szé­gyen a kukorica egy részé­nek csupán egyszeri kapálá­sa. .. Az egyik pártvezetőségi tag, az ellenőrző bizottság el­nöke az öregek megbecsülé­séről szólva arról beszélt, hogy néhány idős tagot meg­rövidítettek a háztáji terület­nél, ugyanakkor mások jog­talanul használnak több hold földet. A közösség, a közös vagyon féltésének a gondolata érle­lődött szóvá mindenkinél a két óra hosszáig tartó vitá­ban. Meghatározták: a terme­lőszövetkezet párt- és gazda­sági vezetői alaposan elemez­zék a taggyűlésen felmerült kérdéseket, hogy zökkenő­mentesebbé tegyék az őszi betakarítást, s mindenre ki­terjedően készüljenek fel a jövő évi feladatokra. Párttagok, pártonkívüliek összefogása A beszámolóból, és különös­képpen a felszólalásokból ki­tűnt, hogy a pártszervezet nagyobb gondot fordítson a tömegkapcsolatra, az agitációs kollektíva létrehozására, az ideológiai nevelésre mind a párttagok, mind a pártonkí­vüliek körében. Tovább erő­södjön a kapcsolat a párt­szervezet és a szövetkezet ve­zetősége között. A párt kongresszusi irány­elveinek megvitatása során! ezek a gondolatok foglalkoz­tatták a nyírlugosi Szabad­ság Termelőszövetkezet párt- taggyűlésének részt vevőit. S ez helyes, mert ők a nagy fo­lyamok cSeppje — a tengert alkotják. A hangsúly pedig azon van; milyen részek ké­pezik az egészet. Ennek a taggyűlésnek a nyíltsága, a hibák leküzdé­sére való őszinte törekvés már biztosíték arra, hogy ez a kis közösség képes megol­dani a nehézségeket a pártta­gok és pártonkívüliek közös felelősségével, összefogásával. És csakis így! Samu András U 10. lubifárls kiállításra készülnek a nyíregyházi bélyeggyűjtők Nyíregyházán jelent meg a felszabadulás utáni első magyar bélyeg November 3-án és 4-én ren­dezi meg 10. jubiláns bélyeg­kiállítását a nyíregyházi bé­lyeggyűjtő kör. Kiállításra ke­rül az 1944 decemberében, il­letve 1945 februárjában Nyír­egyházán megjelent 4 darab­ból álló, első, felszabadulás utáni magyar bélyegsor is. Külön sor emlékezik meg az első nyíregyházi légi járat meg­indulásáról. A pengőtől a fo­rintig címmel szintén önálló rész kerül kiállításra. 1952-től, a kör megalakulásától, 1962-ig bemutatják a kiállítók a leg­szebb magyar bélyegeket. Lesz olyan is a 25 kiállító kö­zött, aki a népidemokratiku* országokból állít össze kiállí­tást. „Filatéliai” térképet is ké­szítenek a kiállításra, amely megmutatja, hogy milyen or­szágokba leveleznek a nyíregy­házi bélyeggyűjtők. Egy grafikon a kör fejlődé­sét mutatja be 1952-től nap­jainkig. Tíz év alatt 23-ról 320-ra emelkedett a taglét­szám. Ezenkívül pedig még három másik kör is működik a városban, amelynek tagjai szintén részt vesznek a kiállí­táson. Elsők szeretnének lenni Egyre nagyobbmérvü a köz­lekedés, fejlődik a gépkocsi- park, mind több és több jól felkészült gépkocsivezetőre van szükség országosan, me- gyeileg is. Szabolcs-Szatmár- ban az Autóközlekedési Tan­intézet kirendeltségének fel­adata a hivatásos gépkocsi- vezetők nevelése, képzése. — Egy éve dolgozik nyír­egyházi székhellyel kirendelt­ségünk — közli Szerencsi György megyei vezető. — Ti­zenkét hónap alatt 280 hiva­tásos szakemberrel bővült a gépkocsivezetők széles tábora. Tízhetes alapfokú tanfolya­mainkon elsajátítják az egyébként igen nehéz és nagy lelkiismeretességet igénylő szakmát a tanulók — persze' az alapfok csak a leglénye­gesebb ismereteket biztosítja. — Az egyéves tapasztalat tanulságai? — Ma már követélmény, hogy minél több legyen a műszakilag kitűnően képzett gépkocsivezető. Szakminiszté­riumunk is látja ezt, s lehető­vé tette, hogy ebben az év­ben tartósnak ígérkező kö­zépfokú gépjárművezetői tan­folyamokat is indítson Nyír­egyházán, s megoldja a hiva­tásos sofőrök továbbképzését. A tanfolyamra tehát azok je­lentkezhetnek, akiknek már van érvényes, hivatásos iga­zolványuk. igazolni tudják, hogy legalább két éve folya­matosan vezetnek, s ma is munkaviszonyban állnak. Eze­ken kívül vállalati javasla­tot is kérünk a felvételihez. — Mivel foglalkoznak a tanfolyamon a hallgatók? — Ötverahat órán — tehát az idő nagyrészében — mű­szaki elmélettel, javítással és karbantartással, harminc órát közlekedésrendészettel — amivel igen sok még a baj. Szállítási és munkajog-isme­rettel tizennégy, politikai is­merettel tíz órát töltenek a hallgatók. A tíz heti tanul­mányi idő anyaga tehát ösz- szesen száztíz órát — naponta általában négy órát — vesz igénybe. S bár a foglalkozáso­kat munkaidőn túl tartjuk, a részvétel természetesen min­denki számára kötelező, aki a tanfolyamra jelentkezett. — Gondolnak a felsőfokú képzésre is? — Feltétlenül. Mód nyűik például felsőfokú gépjármű- vezetői, illetve garázsmesteri tanfolyam nyitására is, amennyiben elég a jelentke­ző. Sőt: Nyíregyházán először szfe evezhetünk Diesel-adagoló és porlasztó-adagoló, valamint elektromos szaktanfolyamot is. A feltétel: középfokú gépjár­művezetői igazolvány. A tan­folyam ideje ez esetben már tíz hónap, illetve a nem gép­kocsivezetői szakmáknál 12— 16 hét. Megemlítem, hogy a közép­es felsőfokú képzésen kívül tovább folyik az alapfokú tanfolyamok munkája is, amelyekre a felvétel tíz he­tenként folyamatos. A legkö­zelebbi ilyen tanfolyam no­vember 18-án indul, s erre október 1-ig fogadunk el je­lentkezőket. A jelentkezési feltételekről és a tandíjról bő­vebb felvilágositást az inté­zet kirendeltségének irodája (Lenin tér) ad. A rövid interjú alapján hív­juk fel ezúton is a gazda­sági és szakvezetők figyelmét: támogassák a tanfolyamokra jelentkezőket, mert az végső soron a népgazdaságnak, a vállalatnak térül meg a gép­kocsivezető jó munkájában. (kj.) a megyei almatermesztési versenyben, a tiszakóródi Bck4 Termelőszövetkezet gyümölcstermelői. Szabó Kálmán a ti­zenegyedik permetezést végzi. (Hammel József felvj Közép- és felsőfoké gépkocsivezető-képzés, szaktanfolyam indul Nyíregyházán először Ma már követelmény a magas színvonalú képzettség

Next

/
Oldalképek
Tartalom