Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

NYILATKOZATOK A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEKRŐL Gyorsítjuk a gyümölcstelepítést Somogyi Imre, megyei kertészeti felügyelő nyilatkozata Kitűzték az űj 250 személyes munkásszálló helyét Még szeptemberben megkezdik az építést a Széchenyi utcán október első napjaiban. Sür­Fénteken délelőtt újra je­lentős esemény színhelye, volt a nyíregyházi Széchenyi utca. Nemrég adták át itt a hiper­modern új leánygimnáziumot: tegnap ismét megjelentek a szakemberek a Zrínyi gimná­zium és az Ér-patak közötti részen, hogy kijelöljék a he­lyét megyénk első, minden te­kintetben korszerű munkás- szállójának. Gajdos Mihály főépítésveze­tőtől megtudtuk: Régi gondja már a megyei építőipari vállalatnak a dol­gozók elszállásolása. Egyre több jelentő® létesítmény megvalósításán fáradoznak az építőipar munkásai Nyíregy­házán, s nagyrészt igénytelen felvonulási épületekben kény­telenek lakni, pihenni. — Ezt a problémát oldja majd meg az a 250 férőhelyes munkásszálló, amely az Ér-pa­tak partján készül el. Tervek szerint a létesítmény fő épülete a csatornára néz majd: ezt a csatornaszakaszt idővel lefedik, s út lesz a helyén. A tulajdonképpeni szálló négy szintes, 3 emeletes lesz, több. mint 20. három­ágyas szobával. A tervezők a legkorszerűbb igényeket tar­tották szem előtt: a tágas szo­báknak előterük lesz, ahol be­épített szekrények találhatók majd. Nem hiányoznak a für­dők. a zuhanyozók sem, kiké­peznek társalgót, ételmelegí­tőt. A földszintes épületré­szekben helyezik el a kony­hát az éttermet, s a szükséges mellékhelyiségeket. — Ez lesz megyénk első' központi fűtéses munkásszál- | lója. Értesülésünk szerint a jövőben megépítjük az újabb j 250 személyes tömböt is, köz- j vétlenül a most készülő mö­gött az Ér-patak mentén. Miután a létesítmény a Széchenyi utcai óvoda udva­rán épül fel, már a felvonu­lás kezdetekor a Malom ut­cáról lehet megközelíteni az óvodát. — Miikor kezdődik az épí­tés? — Valószínű, hogy még eb­ben a hónapban hozzákez­dünk — mondja végül a fő- épí lés vezető — de legkésőbb get az idő bennünket, hiszen még az idén egymillió forint értékű munkát kell elvégez­nünk Nyíregyháza egyik leg­újabb és jelentős beruházá­sánál. ta. s.) örömmel olvastam az i MSZMP VIII. kongresszusé- ] nak irányelveiből, hogy a te­rületegységről nagyobb hofca- mot adó kultúrák arányának hövelésével fokozzuk a belter­jességet Az irányelvek ilyen kultúrákhoz sorolja a gyü­mölcstelepítés meggyorsítását is. Kerepesi Ferenc építész­mérnökkel, a megyei tervező iroda igazgatójával beszél­gettünk a párt kongresszusi irányelveiről. — Leginkább az tetszett, ahogyan a párt ilyen széles körben és őszintén ismerteti az ország-világ előtt helyze­tünket, tennivalóinkat. Azt hi­szem, hogy ez a módszer ele­ve tökéletesíti holnapi mun­kánkat. szárnyakat kapnak elképzeléseink. az építőipar áll legközelebb. E szempontból vizsgálva ha­zánk e na^y programját, azt mondhatom elsősorban: dön­tő az egymillió lakás megépí­tésének terve. S hogy nem csupán terv marad az el­képzelés. azt saját példám­mal is bizonyítom. Már több­ször fordultak irodánkhoz a megye illetékes vezetői, hogy az előre ütemezett lakáster­vek elkészítésén kívül készít­sünk1 tervdokumentációkat, hogy gyorsabban kapjanak szép. kényelmes lakásokat a családok. — Óriási előny, hogy a la­kásépítkezés hihetetlenül nagy programjának végrehajtásá­hoz a dolgozók segítségét ké­rik. De egyúttal korlátlan a mi lehetőségünk is a fejlő­désre. hiszen a több milliár­dos program megalapozza a műszaki tudást, nagy szak­mai rutint is ad. Űj utat ke­reshetünk, mi építészeik is, hogyan lehet olcsóbban, gyorsabban és minél korsze­rűbben építkezni? — Nálunk, a megyében az első lépcső, hogy a hagyo­mányos módszerek helyébe újak lépjenek. Korszerű, elő­regyártott, nagyblokkos, ké­sőbb esetleg térelemes építke­zés kerül itt is előtérbe. Vé­leményem szerint nagyon he­lyes ez az út. Szükséges vi­szont, hogy '-mtőiparunk szer­kezete is változáson menjen át. Át kell alakulnia szerelő­iparrá — egyúttal az építész­Megyénkben az irányelvek e kitételének megvalósítása már folyamatban van. A korábbi éveikben 4—5000 hold gyü­mölcsös volt az évi telepítés, ez év őszén 8100 hold gyü­mölcsöst és 500 hold szőlő telepítését tervezzük. A számok mutatják, hogy két­szer akkora területet telepí­nia. Sokkal nagyobb gépészeti ismeretekre van már szük­ség, mint néhány évvel ez­előtt. Emelő és kivitelező, előregyártógépek és daruk végzik már a munkát, s ter­mészetes követelmény, hogy az építészmérnök, technikus, de még az egyszerű építőipari munkás is tudja, ismerje munkájukat. — Különösen fontos ez a tervezőmérnököknél, akiknek szakszerűen kell ismerniük a gyors kivitelezést megvalósító gépeket, vagyis kivitelezés- szervezést kell tanulniuk. Ko­moly feladatokkal kell ezért már az első időkben is meg­bízni az egyetemekről kike­rült fiatalokat, mert nincs messze az idő, amikor a ma még divatos, kiselemes épít­kezési mpd teljesen eltűnik. Egy példa a fejlődésre: egy kőművesnek egyetlen köbmé­ter falazásnál négyszázszor kell anyagért lenyúlnia. Ugyanezt, egy gép egyetlen karemeléssel pillanatok glatt végzi ei. Vagy a nyíregyházi állomás előtti kockaházak tervdokumentációját két hét­tel ezelőtt adtuk át az építő­iparnak, amely az új mód­szerekkel hat-nyolc hét alatt tető alá hoz egy hatemeletes lakóépületet — Ehhez a szédületes tem­póhoz nagyon kell a szak­tudás. Állandóan képeznünk kell magunkat, hogy halad­hassunk az igényekkel, kö­vetelményekkel. Persze, az új módszerek ismeretére nem­csak a műsaaki vezetőknek van szükségük: munkásakadé­miát, de inkább akadémiákat kell szervezni az építőipar­ban, megyénkben is feltétle­nül, hogy megismerhessék a dolgozók az új szakágakat, á bonyolult eljárásokat, s mi­nél gyorsabban valóra váljon áz irányelvekben lefektetett terv: az egymillió, vagy an­nál még több lakás. így gyorsabb, olcsóbb 9 Uj módszer a felnőttoktatás színvonalának emelésére Interjú dr. Merényi Oszkár kandidátussal Dz irányelvek az építész szemével képzésnek is meg kell változ­Gácsö Lászlót, a rrtegyei könyvtár vezetőjét kerestük még, hogy nyilatkozzon a me­gye könyvtári munkájáról, a megyei könyvtár terveiről, feladatairól. Gacsó elvtárs elmondta, hogy igen sokrétű feladat vár a közvetlen jövőben is a könyvtári dolgozókra. Az el­ső és legnagyobb feladat hosszabb időre szól. Meg kell jávítani a könyvellátást, gya­rapítani az olvasók táborát- különösen a dolgozó paraszt­ság körében. Országosan az utolsó előtti helyen állunk könyvellátottság tekintetében, öt év alatt kívánatos lenne kétszeresére növelni a könyv­állományt, ami mintegy 9 millió forint ráfordítást je­lentene. Ez természetesen el­sősorban a községek gondja. Községi költségvetésből, ter­melőszövetkezetek kulturális alapjából, de más forrásokból is meríteni kell, ha a célt el szeretnénk érni. — Az olvasók toborzásában sokat segít majd a művelő­dési busz — mondta Gacsó László. — Kedden tart meg­beszélést a megye jelentős kulturális intézményeinek küldöttértekezlete, amelyen programot határozunk meg a busznak. Elképzeléseink van­nak arról, hogy különböző zenés irodalmi esteket állí­tunk össze, valamint egész napos kulturális rendezvénye­ket, például délelőtt bábszín­házunk szórakoztatná a falu­si gyermekekét, délután Ifjú­sági vagy felnőtt filmvetítés, este irodalmi műsor vonzaná a közönséget. — Nagy gondot kívánunk fordítani az ifjúság könyvel­látására. Mátészalkán, Nagy­kállóban és Kis'üárdán külön ifjúsági könyvtári részlege­ket nyitunk, de ahol ezek nem nyílnak, ott is gondos­kodunk arról, hogy az aján­lott olvasmányok kellő szám­ban rendelkezésükre álljanak. Könyvtárosaink a könyvtári munkán kívül nevelési fel­adatokat is vállaltak. — Megnyitottuk Nyíregyhá­zán is, a megyei könyvtár volt olvasótermében az ifjú­sági könyvtárat. Ez persze csak ideiglenes megoldás le­het. mivel helyszűkében va­gyunk. — Az elmúlt évben több, mint 80 író—olvasó találko­zót rendeztünk a MÉSZÖV és a Hazafias Népfront anya­gi és erkölcsi segítségével. Ezt az idén is folytatni szeret­nénk. A munkát ugyancsak a művelődési busz könnyíti meg. — Jövőre az 5000 lakoson felüli községekben függetlení­tett könyvtárosok beállítására van lehetőség. Természetesén csak ott, ahol megfelelő el­helyezésről a község gondos­kodik. A könyveket mi biz­tosítjuk. Ez nagymértékben javítja majd a falusi olvaso- mozgalmat. — Az Írásos propagandát is tovább fejlesztjük. ősztől megkezdjük a szabolcs-szat- mári ismeretterjesztő sorozat kiadását. _ Egyébként most dolgo­zunk azon, hogy felmérjük, milyen változások következ­tek be a VII. pártkongresszus óta, annak szellemében a me­gye könyvtári munkája nyo­mán. A feltárt adatok birto­kában még inkább ismerni fogjuk feladatainkat, amelyek gyors, vagy hosszabb idejű, szívós munkánkat igénylik — fejezte be nyilatkozatát Ga­csó László. S.— A kongresszusi irányelvek között bőséges helyet kapnak az oktatási kérdések is. A nyíregyházi Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagoza­tán új módszerrel kísérletez­nek a közelgő pártkongresz- szus tiszteletére. A módszer alapja az, hogy óra elején a felnőtt hallgatók sokszoro­sított formában kézhez kap­ják az óra anyagát. Dr. Me­rényi Oszkár igazgatóval, az irodalomtudományok kandi­dátusával beszélgettünk el az új kezdeményezésről. — HOGYAN MERÜLT FEL AZ ÜJ MÓDSZER GONDO­LATA? — Nem a saját ötletem, őszintén megvallom. Maguk a felnőtt hallgatók adták a gon­dolatot. Fiammal, Merényi László gimnáziumi tanárral közösen dolgoztuk ki a kí­sérleti módszert. Közismert tény, hogy a fel­nőtt hallgatók tankönyvei mi­lyen nehezek, néha szinte használhatatlanok. Nem akar­tunk az új tankönyvek meg­jelenéséig várni, mi már most emelni szeretnénk a fel­nőttoktatás színvonalát isko­lánkban. Bár meggyőződé­sünk, hogy módszerünket az új tankönyvek megjelenése sem teszi majd feleslegessé, illetve elavulttá. — MENNYIBEN KÖNNYÍTI MEG A MUNKÄT A MÓD­SZER? — Vizsgáljuk meg először a tanár szempontjából a dol­got. Sok kartársam valószí­nűleg idegenkedve fogadja majd ezt a hírt, hiszen az óra anyagának elkészítése és sokszorosítása jelentős több­letmunkát igényel. Eddig elég volt néhány mondat az óra­vázlat elkészítéséhez. most viszont a sokszorosított anyag­ban szerepel majd az egész óra anyagának a lényege, te­hát nagyobb előkészületet igényel. Az órán viszont megköny- nyíti a munkáját, mert nem kell jegyzeteket diktálnia óra elején. Ez a ló—15 perc nye­reség már maga is jelentős, hiszen ennyivel több ideje jut az anyag magyarázatára, megvitatására. — MIÉRT ELŐNYŐS A FELNŐTT HALLGATÓK­NAK? — A felnőttek soha sem mennek olyan frissen és ki­pihenve órára, mint a gyere­kek. Érthet», ha nyolc órai munka után a jegyzetelés is nehezebben megy. 10—15 perc alatt nem sokat tudnak leír­ni és nem is olyan olvasható, mint a sokszorosított jegyzet. Zavartalan a bbul figyelhetik, hallgathatják az előadást. Ed- j dig a tanulók éppen a na- I gyobb ütem miatti alapmű­veltség hiányában nem tud­tak lépést tartani a fejlődés­sel, nem tudták megérteni a magasabb szintű iskolai fel­adatokat. Más a felnőtt tanu­ló lélektana, mint egy gye­reké. A felnőtt sok gyakor­lati tapasztalattal rendelkezik és a tanárnak nem szabad ezt figyelmen kívül hagynia ma­gyarázat közben. Gondolato­kat kell ébresztenie a hall­gatóban, hogy előadás után kiegészítő pótkérdésekkel vitát kezdhessen és meggyőzhesse az embereket. A felnőtt ta­nulók pedig így csakfélig ér­zik magúkat diákoknak, ön­bizalmat, biztonságot nyújt nekik a vita. — ÉS OTTHON? — A jegyzet megőrzi a ta­nulók számára az előadás, az óra anyagának lényegét; mint­egy emlékeztetőül szolgál. Nemcsak a tanulásban segít, hanem a gondolkodásban is. Segít különbséget tenni lé­nyeges és lényegtelen között. Ha fél iS használtuk az eddigi tapasztalatainkat, ez a módszer még csak kísérleti. Lehet, hogy lesz benne rossz is, de mi bízunk benne. Ter­mészetesen a bizonyítékót majd csak az idő hozhatja meg, ha kevesebb lesz a le­morzsolódás és jobb az átla­gos tanulmányi eredmény. GB. tűnik, mint korábban. Szüksé­ges is az ilyen ütem — és ezt a következő éveikben is tártjuk —, mert az ötéves tervünkben előírt 37 000 hold telepítést csak így tudjuk el­végezni. A telepítésihez a szaporító anyag megvan. A gépi talaj- előkészítés már folyamatosan halad, azonban ennék az üte­mét gyorsítani lehetne. Az őszí telepítések tekintélyes része ezután lekerülő kapás utam fnegy. Javasoljuk a termelő­szövetkezeteknek , hogy a gyü- mölcstel építés sikere érdeké­ben a kapásnövény beérése után a takarítást azonnal kezdjék meg, majd sür­gősen végezzék el a gödör­ásást. Az őszi telepítést november 30-dg szükséges befejezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szőlőnél is hasznos az őszi telepítés, ezért kívánatos lenne a tervezett területnek legalább a felét ősszel betele­píteni. Ajánlatos a kiásott gödrök fenekére kevés szervestrágyát elhelyezni, hogy a fiatal gyü­mölcsfa az első években meg­felelő tápanyaghoz jussoh. Természetesen arra ügyeim kell, hogy a gyökér a trágyá­val közvetlenül ne érintkez­zen, földdel kell letakarni a tréfát. A terveink teljesítésé érde­kében az eltelepített fiatal fák védelmére nagyobb gondot kí­vánunk fordítani, mint a ko­rábbi években. SALAMON MIHÁLY: Valóságos, teljesíthető célkitűzések Engem elsősorban az iparral kapcsolatos kérdések fogtak meg az irányelvekből. Amikor olvastam, hogy el keli érnünk az ipari termelés gyors, éven­kénti 8—9 százalékos emelé­sét, az ex portkötel eze 11 ségek maradéktalan termelését, mely által iparunk jobban hozzájá­rul majd a nemzeti jövedelem előtereintéséhez, nem lepőd­tem meg, nem csodálkoztam. Nincs ebben a megfogalmazás- ban semmilyen túlzás, valósá­gosnak, teljesíthetőnek érez­zük minden sorát. Üzemünk, a Vörös Október Férfi Ruha­gyár nyíregyházi telepe bizo­nyítja ezt: nyugodt, kiegyensú­lyozott, de jól szervezett mun­kával, hajrá nélkül is képe­sek vagyunk eredményeink fo­kozására. Kitűnik az irányelvekből, az ipar előbbrelépését úgy ala­pozza a munkatermelékenység fokozására, hogy nem feledke­zik meg az igen fontos mű­szaki fejlesztésről. Ez koránt­sem frázis, hiszen. mi márt« tapasztaljuk e tétel gyakor­lati kedvező hatását: mióta a munkák nagyobb részét gépe­sítettük, nemcsak megkönnyí­tettük a dolgozók helyzetét* fokozni tudtuk a teljesítmé­nyünket mennyiségileg és minőségileg is Sokat lehetne még időzni a mi mindennapi munkánkkal összefüggő kérdéseknél, hadd említsem meg mégis a2t a fon­tos részt az irányelvekből, 'amely általában jelöli meg hazánk iparának jövőjét. Véle­ményem szerint is nagyon he­lyes olyan szakosítást végre­hajtanunk, úgy megváltoztatni iparunk szerkezetét, hogy min­denekelőtt a korszerű kultú­rát képviselő, a modem tech­nikán alapuló, hazánk adott­ságainak és a szocialista nem­zetközi munkamegosztás köve- te'ményeinek megfelélő ipar­ágak részarányát növeljük. 1962. szeptember 8. Gyarmati János és Mezei Ferenc nyírkátai termelőszö­vetkezeti tagok, de most Ká'itorjánosiban dolgoznak a köz­ponti major létrehozásán. Beléptek ők is a mátészalkai tsz- közi építőbrigádba, így ott dolgoznak ahol legnagyobb a szükség. Kániorjánosiban 2 darab 30-as sertésfiaztatót, égj darab 500-as hizlaldát, egy juhhodályt ős két darab pajtát ké­szítenek el szeptember végéig. Összefogva gyorsabb és ol­csóbb a munka. Hammel J. felvétele Kétszeresére növelni a fatusi könyvtárak állományát A* ifjúság és a könyv — Program a művelődési busznak Jövőre új függetlenített könyvtárosok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom