Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

Ben Bella bejelentette: a két szemben álló fél megegyezett Algírban Ätgir, (MTI): Ben Bella Algírban beje­lentette, hogy megállapodás született a két szemben álló fél között a polgárháború el­hárítására. Szi Hasszán ezredes, a 4. vilaja parancsnoka, továb­bá £1 Hadzs ezredes, a 3. vilaja parancsnoka ked­den megkötötte a tűzszü- neti megállapodást az FLN politikai bizottságával. A tűzszüneten kívül — amely azonnal életbelépett — a két fél megállapodott abban is, bogy Algírt egyelőre demilitari- zált várossá nyílvánítják. A 3. és 4. vilaja egységei ki­vonulnak Algírból, de a Ben Bellát támogató katonaság nem vonul be a városba. A 4. vi­laja csapatainak kivonása kedden este megkezdődött. A vilaja egy szóvivője közölte, a megállapodás azon az elven alapul, hogy Algír jövőbeni helyőrségét úgy állítják össze, hogy az magában foglalja majd mind a hat vilaja egysé­geit. Ben Bella az ünnepélyes bejelentést az algíri fórumon álló volt francia kormányzó­ság! épület erkélyéről tette. „A válság véget ért, nem az egyik, vagy másik had­sereg, s nem a politikai bizottság, hanem az algé­riai nép győzelmével’’ — mondotta a tömeg éljenzé­se közben. A reguláris hadsereg jelen­leg Algírtól 70—100 mérföld- nyi távolságra nyugatra éís délre veszi körül a várost. Négy napig tartó előnyomulása min te gy 10 halálos és száz sebesült áldozattal járt, leg­nagyobbrészt saját soraiban. A reguláris katonaság utasí­tást kapott, hogy amennyire lehet, tartózkodjék a tűzharc­tól. A legtöbb veszteség ak­kor történt, amikor a geril­lák lesállásból támadták a hadsereget. Ab USA folytatja provokációit Kuba ellen Kennedy nyilatkozata a szovjet-“kubai megállapodásról Sajtókonferencia az algíri prefekturán. (MTI Külföldi képszolgálat.) Washington, (MTI): A Fehér Ház kedden nyil­vánosságra hozta. Kennedy el­nök nyilatkgpatát, amely vá­laszol azoknak az amerikai kongresszusi képviselőknek, akik a szovjet-kubai megálla­podást követően katonai ak­ció megindítását követelték a szigetország ellen. Kennedy hangsúlyozza, semmiféle bizonyíték nincs ar­ra, hogy szovjet katonák ér­keztek volna Kubába, vagy a kubai kormány katonai tá­maszpontokat adott volna át a Szovjetuniónak. „Ellenkező esetben igen komoly problé­mák merültek volna fel, ame­lyekkel az Egyesült Államok­nak szembe kellett volna néz­nie." „A Szovjetunió — foly­tatta Kennedy — kizárólag védelmi célokat szolgáló lég­elhárító és tengerészeti raké­tákat szállít a kubai kormány­nak. A légvédelmi rakéták ha­tótávolsága 8 kilométer, a ten­gerészeti rakétáké pedig 24 kilométer.” A legújabb hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok folytatja provokációit Kuba elen. A kubai forra­dalmi fegyveres erők minisz­tériuma bejelentette, hogy Hitszegéssel született... A németországi nyugati megszállási zónák fokozatos egyesítése és a külön pénz­reform bevezetése után 1949. szeptember 7-én megalakult a nyugatnémet különállam, a Népiét Szövetségi Köztársaság Adenauer kancellár irányítá­sa alatt. Németország ketté- szakításáért a történelmi fe­lelősség kizárólag a nyugati hatalmakat terheli, hiszen a náci kapituláció pillanatától kezdve konzekvensen ebbe az irányba vezették az általuk megszállt német területek fej­lődését. A szovjet kormány, mint a negyedik megszálló hatalom képviselője, a német nép és az egész emberiség érdekében szigorúan tartotta magát a potsdami szerződés előírásaihoz, amelyek nem­csak Németország belső be­rendezkedését illetően tartal­maztak kristálytiszta elveket, hanem aperte kimondták azt is, hoev a német államot de­mokratikus, békeszerető ala­pon kell újjászervezni, még­pedig egységes államként. Németország szétszakítása már önmagában is megszegé­se volt a nemzetközi megál­lapodásoknak. De a szövet­ségi köztársaság létrehozása ellen aligha lett volna súlyos kifogás, ha ez a szeparált ál­lam a potsdami szellembén fogant volna. Amennyiben az NSZK demokratikus rezsim lenne, végrehajtották volna ott is a nácit! anítást. kihúz­ták volna a talajt a milita- rizmus erőinek lába alól, ak­kor nyilván még az se lenne kifogásolható, hogy világné­zetileg más. Csakhogy a szö­vetségi köztársasággal egyál­talán nem az a baj, hogy kapitalista berendezésű és vi­lágnézetű. A baj az hogy szü­letése óta, sőt már embrio­nális fejlődésében is túlteng­tek benne az. antidemokrati­kus, békebontó motívumok. Egy francia újságíró állapí­totta meg, hogy nem a Bun- deswehrt hozták létre a nyu­gatnémet állam védelmére, hanem a bonni különállamot hozták létre a nyugatiak azért, hogv újjáteremthessék a Wehrmacht utódát. A né­metek felfegyverzése a „kom­munizmus” ellen — ősrégi rögeszméje a kapitalizmus politikusainak. A második vi­lágháború utáni politikájukat éppen ez a fixa idea határoz­ta meg. Ne feledjük: még dö­rögtek a fegyverek a máso­dik világháború európai, és ázsiai csataterein. amikor Churchill angol miniszterel­nök bizalmasan utasította Európában harcoló parancs­nokait, hogy a zsákmányolt német fegyvereket gondosan tárolják, a hadifoglyokkal bánjanak jól, mert lehet. November 5-re összehívták a Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusát szeptember 2-án az amerikai tulajdonban lévő guantanamói támaszpontról 43 ízben tü­zeltek kubai területre. A kubai nép megelégedés­sel fogadta a Kubának nyúj­tott szovjet segítség növelésé­ről szóló közleményt. A szi­getország városaiban és fal­vaiban gyűléseket tartottak, amelyek részt vevői kifejezték hálájukat a Szovjetunió iránt. A Noticias De Hoy, a Mun­do és a Revulucion című lap hangsúlyozza, hogy a kubai kormányküldöttség és a Szov­jetunió vezetői között folyta­tott tárgyalások rendkívül je­lenősek Kuba számára. Ku­ba és a Szovjetunió megái la-' podása — írja a Noticias De Hoy — tovább szilárdítja a Szovjetunió és Kuba baráti kapcsolatait és testvéri együtt­működését. Az egyezmény fo­kozza Kuba népének a forra­dalom legyőzhetetlenségébe vetett hitét. Megrázó jelentések az iráni földrengésről A Magyar Vöröskereszt távirata hogy hamarosan szükség lesz rájuk. A nyugati államférfiak zö­me egy percig sem gondolta komolyan azt. amit Potsdam- ban néhányuk aláírásával szentesített. Az első hetek ha­tározott intézkedései után a három nyugati megszállási övezetben észrevehetően eny­hült a szigor, mind a volt nácikkal, mind pedig a mili- tarizmus képviselőivel való bánásmód tekintetében. Ez.a csendes „hatalomátvé­tel” a kulisszák mögött zaj­lott és voltaképpefi . máT' be is.. fejeződött. A gazdásági életben, a helyi és központi közigazgatásban, az igazság­szolgáltatásban, a hadsereg­ben a kulcspozíciókat csupa olyan ember tölti be, aki fe­dezi ezt a „hideg puccsot”, vagy maga is a hitleri re­zsim hagyatéka. Az Aden- auer-i kirakat sok tekintetben kísértetiesen emlékeztet a hu­szas évek Streseman-i spa­nyolfalára, amely mögött — miként akkor, éppenélgy ma is — az egész világot gyász­ba és lángba borítani akaró elvakult erők szervezkedhet­tek. Az NSZK-ban ‘hatalmon lé­vők ambíciói és indulatai vi­lágosan kiolvashatók azokból a követelésekből, amelyek az •1939. évi német birodalmi ha­tárok helyreállítását tartal­mazzák, tekintet nélkül az ilyenfajta határrevizióbam rej­lő világháborús kockázatra. Az Adenauer—Streseman ha­sonlat mellett szól annak a tendenciának az erősödése is, hogy Nyugat-Németország szemmelláthatólag egyre ne­hezebben tűri szövetségesei­nek, főként az amerikaiak­nak a gyámkodását. A fe­szültség Bonn és a nagy nyu­gati fővárosok (— Washing­ton. London’, Róma sőt hellyel — közzel. Párizs) között nem ad hoc jelenség, hanem éppen abban leli magyaráza­tát, hogy az NSZK-nak már nemigen akarózik másokhoz alkalmazkodni, legyen szó akár a gazdasági integrációról, akár Nyugat-Berlinről, vagy atom­fegyverek birtokolásáról, akár egyéb kérdésekről. Egy ilyen szeparált német állam, kialakítására a német nép demokratikus erőinek nem lehetett más választása, mint­hogy ők is létrehozzák a ma­guk államát. Az NDK megala­kulása csak logikus következ­ménye volt Németország két- tészakításának, amely a nyuga­ti politika lelkiismeretét ter­heli. Az NDK viszont a béke erőinek nagy nyeresége és az az egészséges csira, amelyből a demokratikus, békeszerető és az egységes Németország ■ kifejlődhet. Szófia, (MTI): A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának hatá­rozata szerint 1962. november 5-re összehívták a párt VIII. kongresszusát. A napirenden a következő pontok szerepelnek: 1. A Központi Bizottság be­számolója. Előadó: Todor Zsiv­kov, a Központi Bizottság első titkára. 2. A Központi Revíziós Bi­zottság beszámolója. Előadó: J. Katrandzsijev, a Központi Revíziós Bizottság elnöke, 3. A párt vezető szervei­nek megválasztása. A BOLGÁR KOMMUNISTA PART ÜDVÖZLETE A FEL­SZABADULÁS ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága szeptem­ber 9-e, a felszabadulás nap­ja alkalmából üdvözletét in­tézett a bolgár néphez. A bolgár nép — hangsúlyoz­za az üdvözlet — a párt irá­nyításával és a legyőzhetetlen szovjet hadsereg döntő támo­gatásával 18 esztendővel ez­előtt elsöpörte szülőföldjéről a gyűlöletes monarchofasiszta diktatúrát. 1944. szeptember 9-e új korszakot nyitott meg Bulgária fejlődésében: a szo­cializmus korszakát A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága — folyta­tódik a nyilatkozat — mara­déktalanul támogatja a Szov­jetunió békeszerető külpoliti­káját. A párt és a kormány — fejeződik be az üdvözlet — a jövőben is mindent megtesz, hogy a bolgár nép békés vi­szonyok között, eredményesen teljesítse a szocializmus és a kommunizmus építésének nagyszabású terveit Teherán. (MTI): A hírszolgálati irodák to­vábbi megrázó jelentéseket közölnek a perzsiai földren­gésről. Egyre súlyosabb gon­dot okoz a rengeteg áldozat eltemetése. A holttestek sok­helyen még hosszú sorokba rakva fekszenek az urnán. Kevés a sírásó.... — ínja a Reuter. A sah és miniszterelnöke kedden a földrengéssúlytotta vidékre utazott, s megszem­lélte a mentési munkálatokat Több európai ország után most majdnem valamennyi közel-keleti állam is bejelen­tette, hogy segélyszállítmá­nyokkal igyekszik enyhíteni a természeti csapást. Kuwait, Szaud-Arábia és az EAK te­kintélyes értékben szállít a hajléktalanoknak és sebesül­teknek gyógyszert, sátrakat és takarókat U Thant, az BNSZ ügyve­zető főtitkára táviratban kö­zölte az iráni sahhal, hogy felkérte az ENSZ szerveze­teit: vizsgálják meg, mi mó­don nyújthatnának legrövi­debb időn belül segélyt Washingtonban a nemzetkö­zi fejlesztési ügynökség be­jélen tette. hogy az amerikai élelrniszertartalékokból száz­ezer személy hathetes ellátá­sához elegendő készletet irá­nyítottak Teheránba. A Magyar Vöröskereszt részvéttáviratot küldött az iráni Vörös Oroszlán és Nap társaságához. „A magyar nép mély meg­döbbenéssel értesült az iráni lakosságot sújtó borzalmas katasztrófáról, amely sok ezer emberi életet követelt áldo­zatul. A Magyar Vöröskereszt őszinte részvétét fejezi ki az 'áldozatok hozzátartozói nak és minden előkészületet meg­tett, hogy segítséget nyújtson a földrengés által sújtott la- kosság szenvedéseinek eny­hítésére.” Módosították a Vénusz-rakóta pályáját Pasadena Az Egyesült Államok Pa- sadena-i kísérleti telepéről kedden elektronikus paran­csot küldtek a 2 300 000 kilo­méter távolságban lévő Ma­riner—2. Vénusz űrhajónak. Az elektronikus jelek hatásá­ra működésbe lépett az űrha­jó kisméretű rakétája, amely csökkentette a sebességet és megváltoztatta az űrhajó pá­lyáját Az űrhajó és az esthajnal- csillag találkozója a tervek szerint december 14-én GMT 17,45 órakor lesz. Mint ismeretes, a Mariner— . 2-őt augusztus 25-én lőtték fel. Felbocsátása után né­hány perccel eltért pályájá­ról és az útirány módosítása nékül az űrhajó 320 000 kilo­méterrel kerülte volna el a Vénuszt. Kedd este sajtóértekezleten jelentették be, hogy a Mari­ner—2 pályájának módosítása következtében az űrhajó 14 000 kilométerre közelíti meg a Vénuszt. Az amerikai tudósok azt remélik, hogy a Mariner—2 adatokat közöl a Vénusz hő­mérsékletéről és felhőrétegé­ről, méri a bolygó forgási se­bességét és megvizsgálja ren­delkezik-e a bolygó a Föld­höz hasonló mágneses térrel és sugárzási övvel. Ezeknek a kérdéseknek az alapján s tudósok eldönthetik, hogy a Vénuszon lehetséges-e élet vagy sem. A második világháború tör­ténelmét tárgyaló munkák özönéből külön érdemes len­ne foglalkozni a nyugatnémet irodalommal. Érdekes jelen­ség, hogy e könyvek kilenc­tized része egyetlen tényt vizsgál: az 1944. július 20-án Hitler ellen megkísérelt és kudarcba fulladt merényletet. A szerzők szándéka átlátszó: az adenaueri Német Szövet­ségi Köztársaság múltját erre a „demokratikus” megmozdu­lásra igyekeznek visszavezet­ni kidomborítják az egvkori hitlerista, ma a NATO-t szolgáló német tábornokok, különösen Heusinger és Spei­del szerepét az összeesküvés­ben és ezzel igyekeznek bebi­zonyítani a nyugatnémet kle­rikális rendszer antifasiszta jellegét. A mai bonni rezsim — írják — nem Hitler örö­köse, a Bundeswehr nem a , rossz” tábornokok útján jár tovább, hanem a „jókén”, akik kezet emeltek az őrült fasiszta diktátorra. Az igaz­ság megkívánja, hogy hozzá­tegyük : ebben a szerecsen­mosdatásban nemcsak a nyu­gatnémet politikusok és tör­ténészek vesznek részt, ha­nem amerikai, angol és fran­cia kollégáik is. Éppen ezért érdemli meg a részletes Ismertetést a szov­jet könyvpiac egyik újdon­sága, D. Melnyikov törtéB el- ml munkája: „Az 1944. július 20-i németországi összeeskü­vés. A legenda és a valóság 1962. szeptember & dikalizmus még borzalmasabb formákat ölt majd, mint 1918-ban”. (A weimari köz­társaság előtt.) A tények csoportosítása után Melnyikov a követke­zőkben összegezi az 1944. jú­lius 20-i Hitler-ellenes német összeesküvés jellegét: állam­csíny volt és nem forradalom, , katonai puccs és nem nép­mozgalom. Ha az összeeskü­vők győznek is, katonai, kle­rikális és monarchists erőkre támaszkodó félfasizmus ala­kulhatott volna ki Németor­szágban. A szerző mellesleg megjegyzi, hogy az összeeskü­vőket az Egyesült Államokból Allen Dulles, az amerikai kémközpont nemrégen távo­zott vezetőié támogatta, s így a NATO eredete tulaj­donképpen az 1943—1944-es eseményekre vezethető vissza. Ez a megállapítás köti ösz- sze szorosan a művet nap­jaink politikai valóságával is. Melnyikov munkájának érde­me éppen ezért nemcsak ab­ban van, hogy marxista mód­szerrel tárja fel a Hitler-el­lenes összeesküvés valódi hát­terét, de mintegy történelmi­leg Is felvázolja a mát: hol kell keresnünk a vezető nyu­gati hatalmak felelőtlen né­met politikájának mélyebben beágyazott gyökereit. Várkonyi Tibor így történt... — A NATO alapjainak lerakása — vésnek): „E katonatisztek j többségé számára sokkal fon- , tosabb volt a szó legkicsinye-. ] sebb értelmében vett karrier, J a jövedelmek, a marsa.llbot megszerzésének a kilátása, , mint az eszmék, az erkölcsi ] értékek”. ! A második csoportba a ! szovjet szerző az állami bü­rokráciát sorolja. Itt volt j Goerdeler nyugalmazott fő- . polgármester, akit az össze- . esküvés politikai főnökének , tekintettek. A bürokraták ( legfőbb célja a Hohenzollern császári dinasztia visszaállí- , tása volt. Valamennyien ■ ügyes intrikusok — írja Mel- j nyikov —, de el voltak sza­kadva a néptől, osak irodá- : juk ablakain át látták, hogy . mi történik odakünn, a vi- ; lágban. A harmadik csoport a mo- : nopoltőkéseket tömörítette. Itt volt Krupp. Bosch és sok más : ■ ipari érdekeltség, akik az } összeesküvőkkel Hjálmar Schacht bankár személyén ke- resztül tartották a kapcsola­tot. A programot számukra Goerdeler emlékirata fejtette ki, amelyben a célokat a po­litikai vezető így rögzítette: „Ha az eseményeket nélkü­lünk hagyjuk fejlődni, a ra­á moszkvai kritika is nagy fontosságot tulajdonított a műnek, nemcsak azért, mert az elsők közé sorolható, amelyben szovjet állásfogla­lás hangzik el a Hitler-elle- nes merényletről, de azért is, mert tárgya szorosan kapcso­lódik napjaink világpolitiká­jának egyik alapvető problé­májához, a német kérdéshez. Melnyikov hiteles doku­mentumok alapján először a tényeket rögzíti. Művének je lentősége abban van, hogy vi­lágos okfejtéssel, alapos mar­xista elemzéssel tárja fel a merénylet kudarcának valód okait. Melnyikov három kategó­riába sorolja az összeesküvő­ket. A jobbszámyon a kato­nák helyezkedtek el, az úgy­nevezett tábornokok frontja Ide tartozott Beck, a hitler támadó tervek egyik élőké szí tője, Canaris, a kémfőnök Klugo marsall, aki egyik fő felelőse volt a keleti frontor elkövetett bűnöknek, a tö­meggyilkosságoknak és mái magasrangú tisztek. Jellemzé­sükre elegendő Idézni Hassel- nak, a Német Birodalom egy­kori római nagykövetének ; megállapítását (Hassel magi is részese volt az öeszeeskü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom