Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-04 / 206. szám

Csak törvényes keretek között..• Akik a rendeletet kijátszók — Megbüntetik az önkényes lakássértőket Mint aki tudja, hogy tilos­ban jár, éjszaka költözött be önkényesen egy Népkert ut­cai lebontásra kerülő házba. V. I. vasutas Kótajban. Ügy gondolta, ilyen úton rövid idő alatt lakáshoz jut Nyíregyhá­zán. Tévedett. Az eset nem egyedülálló. Az utóbbi hónapokban az „éjsza­kai honfoglalók’’ — ahogy dr. Nagy Miklós a városi tanács szabálysértési előadója el­mondta — nemcsak a szabály­sértési csoportnak okoznak sok gondot, hanem gátolják a lakáshivatal munkáját is. A közeljövőben több föld­szintes házat lebontanak, hogy emeletes lakóházakat építse­nek helyükre. Ezek az épüle­tek kiürítésük után még hösz- szabb rövidebb ideig üresen állnak. Egyesek úgy képzelik, ha elfoglalnak egy ilyen la­kást, soron kívül kiutalnak számukra egy másikat. Arra számítanak, kijátszhatják azt az emberséges rendelkezést, hogy az utcára senkit sem le­het kilakoltatni, csakhogy ez nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra. Aki megsérti a társada­lom jogszabályait, az ne várjon méltányosságot, a társadalomtól. Csak úgy lehetne lakáshoz Juttatni a szabálysértőket, ha elvennék a jogos igénylők elől, akik már évek óta rossz körülmények között laknak és várnak egy megfelelő lakás­ra. Nem nehéz elképzelni mi lenne az ilyen intézkedések következménye. Hogy nemcsak a lakásügyi hatóságok munkájában kelte­nek zavart az önkényeskedők, erre is van példa. Az épülő víztorony körül 130 méteres körzetben kiürí­tették a lakásokat, mert az építkezési munkálatokból‘ere­dő földrezgések megrongáltak néhány épületet és az ottlakás életveszélyessé vált. A Kalinin utca 52. sz. lebontásra kerülő házba költözött be — ugyan­csak éjjel — B. G. vidéki la­kásából. Az építkezést le kel­lett állítani, míg megtörtént a kiköltöztetés. Szabálytalanul akart lakás­hoz jutni G. F. is. Kiutalás nélkül foglalta el a Sóstóhegy Iskola utca 1. sz. házat, mi­után az előző lakó P. S. Buda­pestre költözött és átadta ne­ki a lakást. Azonnal visza- költöztették régi lakásába és mindkettőjüket 900—900 fo­rintra megbírságolták. Ezen­kívül — mint minden önké­nyes lakásfoglaló — a lakásügyi jogszabályok értelmében három évre el­vesztette 1 akásigény jogo­sultságát. Tehát az elkövetkező három évben nem utalnak ki számára főbérieti lakást az ország te­rületén. Ügy látszik nem számolnak a következményekkel sem, mert több esetben csak kar­hatalom segítségével tudják káüríttetni az elfoglalt laká­sokat. Ez pedig — közismer­ten — nem zajlik le a legsi­mábban. Megpróbálnak drá­mát kovácsolni a felelőtlen cselekedetük okozta helyzet­ből. De az összesereglett szom­szédok hálátlan közönségnek bizonyulnak. A józangondolko­dású emberek elítélik a zavar­keltő, jogtalan lakásfoglalókat. A lebontásra kerülő, pilla­natnyilag üresen álló házakat most a rendőrség állandóan ellenőrzi. Erre sem volna szükség, ha egyesek megérte­nék, hogy lakásproblémájukat nem az önkényeskedésük, ha­nem az épülő lakóházak old­ják meg véglegesen. Túlzások nélkül Gondolatok az irányelvekről Próbaüzemei Európa egyik leg­korszerűbb extraktora Tiszavasváriban A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban új gép j kezdte meg a próbaüzemelést. | A lakóház nagyságú gépóniást : Nyugat-Németországból vásá­rolták több millió forintérc. Szükség volt rá, mert a ré­gi, 1927-ben készült berende­zés már nem tudott megfe­lelni a követelményeknek. Hat ember dolgozott mellette nehéz fizikai munkával. Az új extraháló berende­zés mindössze ' lóét ember munkáját igényli, de azok is csak a hőmérsékletet, az egyes munkafolyamatokat ellenőrzik. Az alkaloidát at teljesen automatikusan old­ja ki a mákgubókból. Európa egyik legkorszerűbb extra ktora segítségével a tea ­melés mennyisége és minősé­ge ugrásszerűen emedikedik ___________ EGYIK MEGYEI értekez­leten vettem részt a minap, ahol tekintélyes vezető is­mertette a beruházások ada­tait. Távlatokról volt szó, a szabolcsi gyümölcstelepítési programról, amely valóban nagy munka — méltán mond­hatnánk rá: félmillió ember jobb életének alapja Az elő­adó mégis kerülte a nagy szavakat. Reális tervről, meg- lósítható lehetőségekről be­szélt, de hozzátette, csak ak­kor válhatnak valóra, ha minden ember, a megye minden lakója kiveszi a ré­szét a megvalósításból, ha erőnket okosan és jól hasz­náljuk fel a cél érdekében. A felületes szemlélő szá­mára talán szokatlannak tű­nik ez a mód, ahogyan a holnap építéséről beszélünk. Pedig ez mai életünk gya­korlata, politikánk talpköve évek óta. A párt és a kor­mány ma nem ígér, semmi olyat nem mond, aminek a megvalósításában nem biztos teljesen, amire még nincs meg a fedezet. Célkitűzéseink ezért reálisak, komolyak, sze­rények, — de mély tarta­lommal telítettek. Virág helyett... A nyírbátori Szabadság mozi pénztárába va­gyunk az üzem dolgozóival együtt, ünnepé­lyes hangulat kö­zepette. A^ elő­készület, a lát­szat valami érte­kezletet mutat. De amikor az SZB-titkár beszé­dében méltatja Székely , Béla nyírbátori mozi­gépész „60 éves” munkáját, min­denki tudja, hogy a munka társv a „mozis veterán” nyugdíjba vonul. Előkerül a kék boríték és a meg­érdemelt jutalmat átveszi Székely bácsi. Ezután a teli poharak mellett jókívánságok hangzanak el és Olvasóink kérdezik, illetékesek válaszolnak Milyen változást lioz az új KRESZ? Lesz-e új sportcsarnok Nyíregyházán? — Miért nincs Nyíregyhá­zán olyan méretű tornaterem, amelyet sportcsarnokkér használhatnának a téli spor­tok kedvelői. Mikor lesz? Válaszol: Hadházi László, a Megyei Testnevelési és Sport Tanács elnöke: — Teljesen indokolt a kér­dés. Vannak ugyan tornater­mek Nyíregyházán, melyek­ben több-kevesebb nehézség­gel le lehet bonyolítani téli sporteseményt, de nagy baj, hogy ezeknél a rendezvények­nél teljesen ki kell zárni a nézőközönséget, helyszűke miatt. Ugyanakkor a spor­tolóknak is alig lehet bizto­sítani a termek nagy részé­nél a tisztálkodási feltétele­ket. A jövő években várható fejlődés szükségessé teszi egy városi sportcsarnok létesítését. — Lehetőségeink eddig kor­látoltak voltak, hiszen az is­kolaépítéseknél elsősorban az volt a célunk, hogy minél több tantermet építsünk. Csu­pán három iskola — a XII-es általános, a pénzügyi és a most megnyíló új Zrínyi gimnázium — kapott torna­termet az elmúlt években. Bár az újabb típustervek elő­írják. hogy valamennyi nyolc osztályon felüli iskolához tor­natermet is építsenek, Nyír­egyháza esetében ez kevés. Sportcsarnokra van szükség s komoly reményünk, hogy ez a közeljövőben meg is lesz. Tárgyalásokat folytatunk, mely szerint a Nyíregyházán legközelebb sorra kerülő isko­laépítésnél ne tornatermet hanem sportcsarnokot, néző­térrel ellátott fedett helyisé­get képezzenek ki. Ezt a me­gyei tanács és a Megyei Test- nevelési és Sport Tanács költ­séghozzájárulással segíti. Sze­retnénk, ha az újonnan épülő pedagógiai főiskola tornater­me lenne ez a régen óhajtott sportlétesítmény. a veterán élmé­nyei. 1908-ban kezdte el a szakmáját. Akkor még kézi hajtányú gép volt és tűzveszélyes film. Ha a bére kevés . volt, a munkakedvet pó­tolta a szakma- szeretet. Sok szép élmény mellett, sok nehézségekkel kellett megküz­deni, amelyek próbára tették a legbátnabb és leg­kitartóbb mozlgé- pészt is. De ő nem hátrált meg. Küzdött, élt. dol­gozott mert sze­rette a szakmá­ját. 1956-ban „Ki­váló dolgozó” lett. Most 79 éves. Egy emberöltő- nyi időt dolgozott le Az ünnepelt- nek a meghatott­ságtól az öröm­nek a könnye ereszkedik szemé­re és fájó szívvel vesz búcsút a „szívéhez nőtt” masináktól. Szé­kely elvtárs hiá­nyozni fog a mun­katársaknak a mozálátoigatók- nak is. De az ő széike ott van a moziban és min­dig szívesen lát­ják majd. Kívánjuk neked Székely elvtárs, hogy a nyugdíj­időben nagyon sok szép napsuga­ras tavagzt érj el erőben egészség­ben s virág he­lyett fogadd el tőlünk jókíván­ságainkat, mun­katársi, baráti ölelésünket és szenetetünket! Petró László NEM VERIK SEHOL, a nagydobot, nincs szükség a látványos külsőségekre, a tartalom a fontos. Nap nap után látjuk: a párt életében mindég legnagyobb, legje­lentősebb, eserpénymete, a pártkongresszusnak sem a csinadnattázás, az öntömjé­nezés és a kérkedés ad ma nagy fontosságot. Termelő­szövetkezeti tag és orvos, esz­tergályos és tanító, kubikus és kereskedő egyaránt olvas­ta a nyolcadik kongresszus i lányéi veit, s egyformán az róla a vélemény: igen, így van, itt dolgoztunk jól és itt követtünk el hibát, itt és itt kell javítani a munkánkon, hogy holnap, jövőre előre­menjünk. Párttaggyűléseken, üzemi értekezleteken, s gyak­ran baráti beszélgetéseken is felbukkan a téma, hogy pár­tunk komolyságának, erejé­nek jele ez a hang. Az em­berek látják, a marxi-lenini politika helyes alkalmazása történik egész életünkben. 1956 óta, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt létrejötte után végeszakadt egy káros időszaknak, amely sok tekin­tetben ferde vágányokra akarta futtatni a különben egyedül helyes elvi tételek gyakorlati érvényesülését A párt vonala azóta egyenes és töretlen. VANNAK MÉG. AKIK itt-ott elejtik a szavakat: igen, igen, a Központi Bi­zottság politikája jó, intéz­kedésed szükségesek és ala­posak, a dolgozók érdeké­ben születtek, csakhogy mire a határozat a lenti szervek­hez kerül... Arra gondodnak ezek az emberek, hogy az alsóbb pánt és állami szer­vek munkatársai nem értik még meg mindenütt és min­dig a felső vezetés Legfonto­sabb törekvését. Nem lát­ják, még mindenütt egyértel­műen, hogy a párt és a kor­mány határozatainak szelle­me az egész nép ügyét, a szocializmust szolgálja, mert el vannak foglalva a minden­napi apró és nagy gondok­kal. Előítélettel fogadnak sokszor egy-egy új törekvést, amely nem sablonos, s a né­pi-nemzeti egység, a széles alapokon nyugvó tömegkap- c^olat érdekét szolgálja. Kimondhatjuk-e kategori­kusan. hogy nincs alapja ezeknek a feltevéseknek? Hogy a megye, a járások, községek egyes szerveinél, hivatalaiban nincs ember, aM meg ne értené és munkájá­ban ne alkalmazná ezeket a helyes élveket? Ezt még nem. Ám, nyugodtan megál­lapíthatjuk, a Központi Bi­zottság és a kormány hatá­rozott irányvonala, törekvé­se a fejlődésre.— nagyon fi­gyelemreméltó eredményeket hozott eddig, s azzal jár fel­tétlenül a jövőben is. Sokat fejlődött pártunk ideológiailag és szervezetileg a hetedik kongresszus óta. A munkásosztály teljes egység­ben tömörül a párt köré, egyre erőteljesebb az MSZMP kapcsolata egész dol­gozó népünkkeL NEM KÉTSÉGES, hogy köze van ehhez annak is: a párt munkájára ma a rea­litás, a szerénység, a túlzás nélküli politika és cselekvés a jellemző. A cél egyre vilá­gosabb. A saocializmus tel­jes győzelme minden ember szorgalmára, igyekezetére, tu­dásának maximumára és for­radalmi lendületére tart igényt A szerénység, amely- lyel a népet szolgáljuk, nem zárja ki, sőt követeli a for­radalmi bátorságot, az önfel­áldozást. Manapság nem hencegünk eredményeinkkel. Nem mon­dunk, nem csinálunk olyat, ami csak a látszat kedvéért való, nem építünk feleslege­sen nagy acélműveket és új városokat — de amit elter­vezünk azért küzdünk, azt kivitelezzük. Ezer és ezer példa illusztrálja ezt, de csak egyet: már nyilvánvaló, hogy az ötéves terv során — s ez a műszaki vezetők, munkások szorgalmának, ta­karékosságának, a mezőgaz­daság reményen felüli fel­lendülésének is köszönhető — országosan és megyeOeg is jóval több lakás építésére és átadására lesz lehetőség, mint az eredeti tervben. A MEGYÉNKBEN MA kezdődő küldöttválasztó tag­gyűlések szerepe is az első­sorban: ráirányítani a párt­tagság és az egész lakosság figyelmét a párt politikájá­ra: gazdaságii, kulturális és ideológiai szempontból sok­oldalú követelmény a szo­cializmusért folytatott harc. A proletárállamnak és pártjának funkciója, a dol­gozó emberek érdeke, ma nem lehet más, mint ennék a segítése. Kopka János 1963: bukósisak a motorosoknak 60 kilométeres sebesség felett 1 Kérdez: Kiss Kálmán gép- , kocsivezető: — Hallottam, 1963. január j ’ 3-én új KRESZ lép életbe. | Miért vált szükségessé a régi ( átdolgozása és az új milyen t lényeges változásokat tartal­maz? Válaszol: A Megyei Rendőr­főkapitányság Közlekedésren­dészeti Osztály vezetője: — A régi KRESZ átdolgo­zása azért vált szükségessé, hogy feloldják azokat az in­dokolatlan kötöttségeket, me­lyek gátolják a gyors és biz­tonságos közlekedést. Egyes helyeken csökkenni, a veszé­lyes pontokon viszont növe­kedni fog a közlekedési táb­lák száma. Mindössze két fé­le útvonal lesz: fő- és mellék­útvonal. Vasúti kereszteződés­nél — ha az mindkét irány­ban jól belátható — nem kell megállni. A személygépko­csik sebességét lakott terüle­ten 50—ről 60 kilométerre emelik. Lakott területen kívül maximálisan 70 kilométeres sebességgel lehet közlekedni. Eddig ez kötetlen volt. A mo­torkerékpárosok lakott terü­leten kívül legfeljebb 60 kilo­méteres sebességgel haladhat­nak, nagyobb sebesség esetén a vezető és a pótutas bukó­sisakot köteles viselni. Álta­lában az új KRESZ sokat éoít a gépjárművezetők egyéni felelősségére, öntudatára. H Pedagógiai Fftfs'«a!áv&l új sportcsarnokot is ka* Nyíregyháza ? Kérdez: Fehér László, s Nyíregyházi VSC ismert at­létája: Visegrádi — A természeti szépségekben gazdag Duna­kanyar pompás koronája. Elragadtatott jelzők kínál­koznak, hogy velük leírjam a szemem elé táruló táj csodálatos látképét; az egy­másba kapaszkodó hegyek színgazdaságát, a merészen kanyargó Duna aranyoszöld csillogását, a szemkápráz­tató aranyhidat, amit a Nap ver a horizontról a Dunára Visegrád és Nagymaros kö­zött. A Várhegy sziklás or­mán a komor méltóságú Fellegvár romjait, alatta a Salamon toronnyal. A visegrádi paradicsom S, ahol a meredek lejtő lankává szelídül ott épült az alsó királyi palota, amely Mátyás uralkodása alatt vált Európa-szerte híressé; pazar külsejével és belső építésé­vel méltó versenytársaként nagy királyok palotáinak. Ahonnan a pápai követ így keltezte levelét; „Visegrád- ról, a földi paradicsomból". A gótika és a reneszánsz hatásában épült palota rom­jaiban is királyi. Mindezt „a szépséget egyetlen tekin­tettel fogadja be a szem itt Visegrádon. S, leírni? Hal­vány a kép, mint az emlé­kezet. Régmúlt századok törté­nelmi eseményeiről valla­nak a feltárt régészeti lele­tek. Visegrád hosszú évek óta állandó munkahelye a magyar archeológusoknak és műtörténészeknek, ahol a történelem előtti korok Mátyás király palotájának vendége voltara Nyárvégi üdvözlet Visegrádról emberének életjeleit is meg­találták. — A történelembe elő­ször kétezer évvel ezelőtt irta be nevét Visegrád, mint a Pannónia határán épült erődrendszer jelentős bás­tyája. A magyar honfogla­lói; időbeni megjelenéséről nincs bizonyíték. De már az első magyar királyok uralkodása idején Visegrád megyei székhely volt. — Hallom az idegenvezető hangját, időnként távolból, amikor elkalandozom a gó­tikus ívű árkádok alatt. Az ország fővárosa — A Fellegvárat a tatár dúlás után IV. Béla felesé­ge Mária építtette. Károly Róbert (1308—1342) idejé­ben lett az ország fővárosa, és ettpl kezdve Visegrád sűrűn szerepelt a magyar történelemben. Ez időben épült meg az alsó királyi pa­lota is. Az első épület a XIV. század végén leégett. .Zsigmond építtette újjá. Mátyás az egész palotát olasz mesterekkel jelentő­sen kibővítette. A messze- földön híres 350 szobás, 500 méter hosszú homlokvonalú királyi lak második fényko­rát élte a nagy király or- száglása alatt. — Mint egykoron a gyakori külföldi látogatókat most is elbűvöli szépségével. Aj fel­tárt és eredeti formájukban helyreállított boltozatos ter­mek, folyosók, díszudvarok és felettük a nyitott terasz, amelyet reneszánsz díszítésű „bábos" korlát díszít — fényűző ízlésről tanúskod­nak. Az ásatások során nap­világra került a. palota für­dője. Meredek lépcsősorokat kell megjárnunk, hosszú átjárókon áthaladnunk, hogy lássuk és ámuljuk: gőzfür­dő, hideg és meleg kádfür­dő, ötletes kövályus vízve­zeték és csatornarendszer is volt a palotában. Itt a negyedik szint ud­varán vár az újabb megle­petés; a teljes szépségében helyreállított vörösmárvány­ból faragott baldachinos. Hunyadi címeres diszkút. Az oroszlánok szájából Má­tyás híres udvari báljain vörös és fehér bor csörge­dezett. Mielőtt elhagyjuk a palo­tát, mégegyszer belépünk az eddig feltárt részek legszeb- bikébe, a díszudvarba. Egyik oldalán nyitott góti­kus folyosó, közepén nyolc­szögletes, lépcsőkre emelt vörösmárvány szökőkút. Há­rom gazdagon díszített ol­dallapja, alsó tálja és víz­köpő figurája maradt csak épségben. De így is a rene­szánsz szobrászat nagybecsű ritkasága. Az írásos hagyatékok füg- gökeretekről, oszlopcsarno­kokról, márvány szökőku- takrál, pazar pompáról me­sélnek. A százados falak között az ihlető csendben próbáltam idézni Mátyás uralkodása alatt megújuló kor hangulatát. Az udvari szertartások ünnepélyessé­gét... A lakomák, bálok szí­nes forgatagát... és minde­nütt Mátyást, a királyt. Az élő történelem Visegrád, az egész város maga az élő történelem. Igen, élő! Mert a letűnt századok holt emlékeit őr­ző városban napjainkban is tovább íródik a történelem. S, az új fejezetekbe is arany betűkkel készül beír­ni nevét Visegrád. A ter­vek szerint itt épült hazánk egyik legnagyobb vízi erő­műve, amely évente 800 millió kilowattóra villamos energiát termel majd. Ti­zenötször annyit, mint a ti- szalöki erőmű. Kádár Edit 3 majd. A próbaüzemeltetés so­rán bebizonyosodott, hogy a külföldi gép kiválóan meg­felel a hazai követelmeiuyek- r.ek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom