Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-29 / 228. szám

Akik 1965-ben járnak • • Víztároló medence — Öntözés 300 holdon Készül a jövő évi terv Bere^darócon Hat-hét mázsa búza, nyolc mázsa szemes kukorica, öt-hat mázsa napraforgót ilyen át- ! termésekkel fizetett a vad beregi föld Beregdaróc ha­tárában a legutóbbi időkig — s ezek voltak az eredmá- v ek a termelőszövetkezet­ben is három esztendővel e előtt. — Ez a színtiszta igazság — vélekedik Szarka Sándor, a Haladás Tsz-elnöke —, írért az aszály és a csapadé­kos esztendő egyformán el­lensége volt ennek a vidék­nek. Ismerve a beregi tájat nem szükséges mindjárt kü­lönleges dolgokra gondolni, rendkívüli termelési módsze­reket elképzelni, amelyek se­gítségéved a Haladás Tsz az idén — a rendkívüli aszály ellenére — tíz mázsa napra­forgót, tíz mázsa búzát, húsz mázsa szemes kukoricát taka­rított be vagy vár egy hold földrőL Az eredmények a ta­gok szorgalmával párosulva a mélyszántásnak, a tápanyag- ulánpótíásnak köszönhetők a mezőgazdász, Ba-rkaszi End­re véleménye szerint Unoka Sándor, ( fí szövetkezet könyvelője sz elmúlt évek gazdasági mérlegeit szedi elő a szek­rényből, s az árutermelési eredményeket mutatja; há­rom éve egymillió forint alatt volt a másfél ezer hold szán­tóterülettel rendelkező tsz é-uértékesítése, tavaly, a má­sodik ötéves terv első évé­ben közel kettő és fél volt, az Idén három és félmillió várható. Az egy munkaegy­ség értékének az alakulása is hűen tükrözi azt a fejlődést — ttaenöí, huszonhat és har­minc forintos felfelé ívelés­sel. — Mi az irányelvek szeme­mében már a tizenötéves táv­latban nézzük a dolgokat, azt, hogy két és félszeresére kell növelni á mezőgazdasági ter­melést — mondja az elnök. — Ha a sokévi átlaghoz, és akár a tavalyi eredmények­hez viszonyítjuk is. termelő­szövetkezetünk adottságaink között: elérte, és jövőre túlszárnyalja az ötéves tervben meghatá­rozott 22—23 százalékos ter­melésnövekedést. Bereedarócon most készül az 1963. évi gazdálkodás ter­ve. Jobban mondva a tsz és a járási tanács elgondolásai­nak, javaslatainak kedvező ta­lálkozása alapján már el is készült a növénytermesztés és állattartás jövő évi torve, s erre alapozzák majd a pénz- gazdálkodást. Ez a terv to­vábbi távlatokat nyit a szö­vetkezet gazdálkodásában. Az intenzív búza arányá­nak növelésével 2—3 mázsá­val emelik a kenyérgabona át­lagtermését. A cukorrépa- termelést megszüntetik, mert sok nehézséget okoz a 30 kilométerre lévő vasúthoz való szállítás. Ugyanakkor a tíz mázsás napraforgótermés biztosítja a cukorrépa hol­danként! hasznát, s a szállí­tási szükséglet tizedannyire csökken. Az idei 180 helyett jövőre 300 holdon termelnek pillangós takarmányt a roha­mosan növekvő állatállomány ellátására. A legnagyobb változást az öntözéses gazdálkodás fogja hozni. Még ebben az évben, saját költségen, mintegy 20 szer köbmétert kitevő tömegű, | Hogy győzelemre a szocializmu Gondolatok az Irányelvekről Tíz és tízezrek tanulmá­nyozzák megyénkben ezekben a napokban a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veit, amelyekből különösen két probléma foglalkoztatja az embereket. Az első; „Mi értendő pontosan a szocializ­mus alapjainak a lerakásán?” A másik: „Mi szükséges a szocializmus teljes -felépítésé­hez?” Cikkünk — vázlatosan — ezekre a kérdésekre kí­ván választ adni. I. A íuíaj* ÁLLOMÁSON Hahó! Indulás! — hangzik a kiáltás, már csak messziről látszik egy kis gyufásdoboz.„ A tutajallomásról újra ki­futott egy tiszai vándor. Fur­csa állomás, csak indulnak és soha nem érkeznek... Páll Géza Vannak, akik úgy gondol­ják, hogy a mezőgazdaság szo­cialista' átszervezése jelenti a szocializmus alapjainak lera­kását. Kétségtelen, hogy az átszervezés nagy forradalmi lépés, amelynek jelentősége óriási. Mégsem jelenti önma­gában a szocializmus alapjai­nak a lerakását. Az irányel­vekben ígv fogalmaz, a párt; ,,A szocialista forradalom fő folyamatai — o. politikai, gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális-ideológiai átalakulás — egységet alkotnak, össze­fonódnak”, A szocializmus alapjainak lerakása tehát több tényezőből tevődik össze. A legalapvetőbb itt a munkás­hatalom, a proletárdiktatúra kivívása és megvédelmezése. Ez minden további léoés fel­tétele. A munkásosztály szá­mára a politikai hatalom megszervezése eszköz arra, hogy a nép nemcsak a politi­kában, hanem a gazdaságban is uralkodó leeven. Ezért tör­tént. hogy államosították a bányákat, a gyárakat, a ban­kokat. a közlekedést és a ke­reskedelmet. — ezeken a te­rületeken létreiöhettek a szo­cialista termelési viszonyok. Hazánkban fejlett nehézipar létesült, s Mawarország ag- rár-ioári országból ipari-agrár ország lett. A munkásosztály a hartalom birtokában ahhoz is hozzálát, hogy a kultúrában is a nép érdekei legyenek a meghatá­rozók. A kultűrforradalom lé­nyege: az egész nép művelt­ségi színvonalának emelése, a szocialista értelmiség kialakí­tása. Előttünk megy végbe Szabolcs-Szatmárban is a nagy kulturális átalakulás. Üj mű­velődési otthonok százai, könyvtárak, népszerű ismere­teket nyújtó tanfolyamok nyílnak, középiskolák tárják ki kapuikat a tanulni vágyó fiatalok és idősebbek előtt. A kultűrforradalom során tehát nagymértékben nő a dolgozó parasztság szocialista tudatos­sága is — ami ugyancsak elő­feltétele az új társadalom alapjai lerakásának. Megyénk szántóterületének döntő több­ségén ma már a szocialista termelési viszonyok az ural­kodók, gyáraink, iskoláink s más fontos eszközeink a nép kezében vannak, s ezzel lé­nyegében győzött a szocialisr ta forradalom. Ez egyben azt jelenti, hogy befejeztük a szo­S ez egyúttal megmutatja az előttünk álló feladatokat. A vegyipar megyénkben is óriási mértékben fejlődik az elkövetkezendő évek során, ami nemcsak vegyipari üze­meink, hanem az alapanya­got termelő mezőgazdaság fel­adatait is meghatározza. Gazdasági munkánk iránya­ként a termelékenység eme­lését, az önköltség csökken­tését, a gazdaságosság foko­zását jelölte meg a KözDonti Bizottság. Fejleszteni kell te­hát a technikát, technológiát, hogy gyártmányainkat kor­szerű, magas műszaki színvo­nalon állítsuk elő. Szüksé­ges iparunk szerkezetének és szervezésének további javítá­sa. Pártunk és munkásosztá­lyunk jól tudja, hogy csak a széles oeztályszövetség meg­valósításával viheti győze­lemre a szocializmust. A to­vábbi lépésként már célul tűzhetjük a szocialista nem­zeti egység kialakítását. En­nek a vezető ereje a mun­kásosztály és marxista-leni­nista pártunk. Alapja az új tartalmú munkás—paraszt szövetség, amelyben már a parasztság is szocialista osz­tály. Tartalma a békéért, a szocializmus teljes győzel­méért folyó küzdelem. Ezek a feladatok hazánkban össz­hangba kerültek az egész nép érdekeivel. Változás megy végbe államunk funkcióiban, lépésről lépésre kifejlődnek az egyetemes népi államra jel­lemző vonások. A társadal­mi egység kialakítása egyút­tal azt is eredményezi, hogy a munkásosztály élcsapata az egész nép pártjává válik. Nélkülözhetetlen a szocia­lista társadalom teljes fel­építésének időszakában né­pünk műveltségi színvonalá­nak emelése. Továbbá, hogy az élei: minden területén uralkodóvá váljék a marxiz- mus-leninizmus. A nevelés­nek, a tudománynak, a mű­vészeteknek és minden kul­turális eszköznek ezt a célt kell szolgálnia. Ezek összes­ségükben azt jelentik, hogy hazánkban kialakulnak az emberek közti kapcsolatok új szabályai, a szocialista em­berre jellemző erkölcsi nor­mák, hogy megtanulunk szo­cialista emberhez méltó mó­don élni, dolgozni, gomdol- codni. cializmus alapjainak leraká­sát, s hozzáláthatunk a szo­cializmus teljes felépítéséhez. II. í. II... A szocializmus építése egy hosszabb időszakot magában foglaló folyamat. E társada­lom felépítésének fő felada­tai a szocializmus építésének egész időszakában érvényesek. Egy ú j periódus kezdete — a szocializmus teljes felépítése — nem jelenti teljesen új fel­adatok, törvényszerűségek élŐ 7 térbe való helyezését. Égj; példa erre: a kulturális for­radalom feladatainak végre­hajtása például fokozottabban kerül előtérbe a szocializmus teljes felépítésének szakaszá­ban, mint az alapok leraká­sának idején. Mi szükséges tehált a szo­cializmus teljes felépítéséhez? 1 A szociaTrzmrm anyagi, technikai bázisának megte­remtése. 2. A szocialista egység kialakítása. nemzeti 3. A kuliúrfocradalom vé­gi gvi tele. Mit értsünk az anyagi— technikai bázis alatt? Lenin általános útmutatása: „Az erőforrások biztosításának, a szocialista társadalom megte­remtésének valóságos és egyetlen alapja csakis a nagy­ipar. .. jól megszervezett nagyipar nélkül egyáltalán, szó sem lehet szocializmus­tól. .Lenin szerint olyan gépi nagyiparra van szükség, amely képes a mezőgazdaság átszervezésére is, s arra, hogy a mezőgazdasági termelést gyors ütemben, nagyüzer.í módon fejlesszük. A legmo­dernebb technika színvonalá­nak megfelelő, jól szervezett gépi nagyipar tehát a szocia­lizmus anyagi—technikai bá­zisa. Az irányelvek az utóbbi évek fejlődését taglalva meg­állapítják: „Iparunlcban meg­nőtt a nehézipar részaránya. Ezenbelül a gépipar és a vegyipar emelkedett jelentő­sen”. Főképp e két ipari ága­zat fejlődésén múlik az anyagi—technikai bázis meg­teremtésének lehetősége. Hétszáz színházbérlet Nyíregyházán A debreceni Csokonai Szín­ház az idei őszön már har­madszor adott ki bérletet nyíregyházán. A népszerű színház által összeállított ti­zennégy dráma, opera, szín­mű, előadás megtekintésére hétszázan, a tavalyinál két­százzal többen — váltottak bérletet a városban. Az állan­dó színház látogatók túlnyo­mó többsége ipari munkás, de az idén már a nyíregyházi Dózsa, Ságvári és orosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai közül is sokan rendel­keznek színház bérlettel. Mirctignígle st bírálatról Akinek nem inge, ne ve­gye magára — mondja a ter­melési tanácskozáson egy fel­szólaló. Aztán csodálkozik, hogy senki sem „harap az árura”. ★ X üzemvezető megbírálja a beosztottjait, mert nem merik bírálni az üzemvezetés mun­káját. Erre a beosztottak őszinte önkritikát gyakorol­nak. ★ Mondd még az igazat, be­törik a fejed — vallja Lan­gyos kartárs. Most már ér­tem, miért hazudik örökké! ★ Hallgatni arany, — beszélni olykor magasabb prémium. Valakiről azt tartják, futtat­ja a főnöke. Csak nehogy le­körözze őt is. ★ X-nek a szemébe mondták meg az igazságot, .— a füléig már nem jutott el. ★ Ne szólj szám, nem fáj fe­jem, — tartja X kartárs. Bí­rálat előtt ezért mindig be­vesz két szem kalmopirint. ★ A diplomatikus főnök di­csérés közben bírál és bírálás közben dicsér. Egyszerű ez: sokáig él, aki csupasziv. ★ [ Belemen ős Kartárs azt mondta, rácsap az asztalra. Keménynek mutatkozott az asztal és ő sajnálta a tény», rét. ★ Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna — vádolják X-et a kollégái. És ő még csak nem is sajnálja az elsza­lasztott alkalmat! ★ Madarat tolláról, embert — helyezkedéséről. ★ Jobb ma egy túzok, mint holnap a társadalmi bíróság­gal találkázni. ★ Nem veszi észre, hogy fel­szólalása közben mindenki eb aludt. Vagy talán éppen azért beszél tovább, hogy felébresz- sze őket? (a. s f 1962. szeptember JtSt- régidőkben lerakódott folya­mi kavics kitermeléséhez- kezdenek hozzá. Az eddigi- feltárások alapján a kiter- melt bánya helyén 1- nagyméretű víztároló l képződik,- amelynek víztömegét — egy í meglévő csatornába emelve, s annak két oldalán — kö­zel 300 holdas terület öntözé- , séhez használhatják fel. Eh­hez a lehetőséghez még két csőkutat is terveztek, s így jövőre 70 hold zöldségest és 230 hold takarmányfélét ön- , tűzhetnek. A takarmányfélék öntözé- s se igen kedvező lesz az átlat­- tartás hozamainak alakulásá- . ra. Az állattartásban —mint s a kenyér- és takarmánygabo- s nánál, a kukorica és napra- s forgónál — a baromi'nevelés,- | a sertéshizlalás és tejterme- _ : lés terveit túlteljesítik. Jö- . vőre elsősorban a saját ne­velésből származó, tenyész­- lésre alkalmas állatokból a tehénállományt növelik a jelenleginek kétszeresére. Itt, kétségtelen, nagy buzdí­tó hatásuk van a 3004/5-ös kormányhatározat által bizto- i sított kedvezményeknek. Van ; húsz előhasi, negyven jö- | vőre tenyésztésbe fogható és negyven növendék üszőjük, ’ így a régiek selejtezésével a ' mostani 41-ről 80-ra növelik a tehénállományt. A tervek nem valósulnak meg maguktól. Azt jól tudják , a beregdarőcd szövetkezet . , tagjai, vezetői, hogy kemény , munkára, és akaratra van < szükség. Ebben ma már nincs ' is hiány, mert látják: a több- ; termelés vezet a gazdasági < felemelkedéshez. Samu András 1 legolcsóbb útra, a Tisza tük­rére. Eddik tíz tutajt indítot­tak útnak, ]övö tavasztól ké­ső őszig tucatszámra úsznak majd tutajok Tuzsérról — Szegedre, ahol deszka készül belőlük, s viszont látjuk bú­torok, ajtók képében. Hahó! indulás.. .? Visszhangot ver a Tisza- part, a tutajállomás „szema­forja” szabadot jelez. Lassú engedelemmel veszi hátára az öreg Tisza a háromszáz köb­méteres úszó-óriást. Csobban a víz a lapátok körül, las­san elmaradoznak a tuzséri partok. Eröskezű tiszai emberék irá- n pit jók az evezőlapátokat. Se­kély a viz, kell a figyelem. Tizenkét napig úszik a tutaj, közben a középütt felhúzott sátor szolgál lakóhelyül. Hű­vösek az éjszakák, jólesik a bogrács alatt parázsló tűz le­heleté. A .faúsztatók kellékei közül nem hiányzik a tran­zisztoros táskarádió sem. De egyelőre ez te hoz híreket a vénasszonyok nyaráról... A tizenkettedik napon ér­nek a szabolcsi faúsztatók Szegedre, megküzdve a Ti­sza hullámaival, átkelve a tiszalöki zsilipen, követve a kanyarokat. S míg a szege­diek szárazra vonszolják a vastag rönköt, Tuzséron újabb tutajokat ácsolnak. Három-négy nap alatt, — úttól függ milyen az idő — elkészül az új tutaj. Liszkai Lajos evező-szerelő kifaragja a hatméteres evezőlapátokat, felrakja a tutaj orrára, hogy előrebukjanak s könnyebb le­gyen bánni velük. A záhonyi átrakóból szünet nélkül érkez- hek a gépkocsik, 5—6 köbmé­ter fenyőfa gurul a vízbe a kocsikról. Faragnak az ácsok a tuzséri Tisza-parton, fagy beálltáig friwrfrfik az úszó rönköket a i Egy utolsó igazítás a tutaj monokliján: Liszkai Lajos j evező-szerelő a tizediken. i Hammel X felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom