Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

„A modern világ legfontosabb problémája megegyezésre jutni a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésében“ Az ENSZ-közgyűlés szerda délelőtti ülése Az ENSZ-közgyűlés szerda délelőtti — magyar idő sae- int kora délután megnyílt — ilésén folytatták az általá­nos politikai vitát. Az elsőnek felszólaló Gri­mes libériái küldött hangoz­tatta, Portugáliát szükség esetén erőszakkal kell meggyőzni arról, hogy köteles tiszte­letben tartani az ENSZ- alapokmányát Az Európai Közös Piac kérdé­séről szólva a libériái küldött rámutatott, hogy a gazdasági jólét oszthatatlan. Grimes végül állást foglalt amellett, hogy válasszák öt évre főtitkárra U Thant ügy­vezető főtitkárt. Per Haekkerup dán külügy­miniszter beszédében kijelen­tette, hogy a modern világ legfonto­sabb problémája megegye­zésre jutni a nukleáris fegyverkísérletek megszün­tetésében. A továbbiakban azonban „konstruktívnak” nevezte azt a Genfben legutóbb előterjesz­tett nyugati javaslatot, amely csak a levegőben, a kozmi­kus térségben és a víz alatt folytatott kísérleteket tiltaná Brezsnyev és Tito beszéde a jugoszláv elnök tiszteletére adott ebéden Kedden, a Tito elnök tisz­teletére adott ebéden beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia nagy­mértékben hozzájárul ah­hoz a harchoz, amely az új világháború megaka­dályozásáért, a béke erő­sítéséért folyik, s ame­lyet napjainkban a szo­cialista országok és a vi­lág valamennyi békeszere­tő országa és népe foly­tat. — Mind a Szovjetunió, mind Jugoszlávia harcol az ellen, hogy megkülönbözteté­seket alkalmazzanak a nem­zetközi kereskedelemiben, sík- raszáll a zárt gazdasági töm­bök létrehozása ellen, mert az ilyen tömbök ellentétben állnak a világ valamennyi országa közötti kereskedelem szabad fejlődésének elvével és lényegében az imperialista katonai tömbök gazdasági bá­zisaként szolgálnak. Brezsnyev hangsúlyozta azt is, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia népei erélyes harcot vívnak a gyarmati rendszer mielőbbi felszámolá­meg, a född alatti robbantások megszüntetését azonban a kémkedéssel egyértelmű hely­színi nemzetközi ellenőrzésihez kívánja kötni. A dán külügyminiszter édes szavakkal megbélyegezte a Dél-Afrikai Köztársaság fajül­döző politikáját, majd ugyan­csak elismeréssel nyilatkozott U Thant ügyvezető főtitkár tevékenységéről. Sir Garfield Barwiok auszt­ráliai külügyminiszter felszó­lalásában hosszasan foglalko­zott a délkelet-ázsiai helyzet­tel és otrombán megrágalmaz­ta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A laoszi kér­déssel foglalkozva annak a véleményének adott hangot, hogy „a jelenlegi körülmé­nyek között nem könnyű fenn­tartani az igazi semlegességet” Barwick sajnálkozását fejez­te ki afölött a rossz viszony fölött, amely Kambodzsa és két szomszédja — Thaiföld és Dél-Vietnam — között kiala­kult, s kijelentette: Ausztrália örömmel fogad­ná, ha ENSZ-megbízottat neveznének ki a határvi­ták elsimításának előmoz­dítására. A közgyűlés délelőtti ülése magyar idő szerint 17,15 óra­kor végétért. Délután — ma­gyar idő szerint 20,00 órakor — folytatták az általános po­litika ' vitát, amelyben Űj-Zé- land, Ukrajna és Salvador kép­viselője szólalt fel. Előzőleg Ajub Khan, a Pakisztáni Köz­társaság elnöke mondott be­szédet a közgyűlésen. Gromiko szovjet külügymi­niszter szerdán délelőtt a szovjet ENSZ-küldöttség szék­helyén fogadta Monzsi Szlim tunéziai külügyminisztert. sáért, majd megállapította: ily módon kijelenthetjük, hogy egy sor létfontosságú nemzetközi kérdésben vallott azonos vagy hasonló állás­pontunk teljes alapot nyújt az országaink baráti kapcsola­tainak fejlesztésére és elmé­lyítésére. Válaszbeszédében Tito elnök emlékeztetett a jugoszláv népnek a hit­lerista hódítók ellen ví­vott harcára, majd kije­lentette: a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyában azelőtt volt bizonyos fel- hősödés, ez a felhő azon­ban sohasem volt olyan sűrű, hogy eltakarta vol­na a Szovjetunió és Ju­goszlávia népei között meglévő mély rokonszen- vet Ez átmenet! jelen­ség volt, amelynek — vé­leményem szerint — so­ha többó nem szabad meg­ismétlődnie. A jugoszláv elnök végül ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének jugoszláviai látogatása „ha­talmas lépés a két ország kap­csolatainak fejlődésében”. w Arvízlragédia Katalóniában Több, mint 244 halott — 212 liter víz egy négyzetméterre Szerdán szörnyű árvíz zú­dult Kataióniára. A hosszan tartó szárazság után a szer­dára virradó éjszaka hatalmas erejű vihar dühöngött Barce­lona környékén: 120 liter, sőt Esparraqu era városának tér­ségében 212 liter víz zúdult egy négyzetméterre. A vidék kis folyócskái pusztító árrá nő'tek néhány óra leforgása alatt. A Ripoll, a Riera és a Besos áttörte gátját és a tra­gédia által sújtott mintegy 150 négyzetmérföldnyi terület lakóit a félrevert harangok költötték fel álmukból. A „vízözön’* elsodorta a házakat, hidakat, sőt Saba­dell városában romba döntött egy textdlgyánat, két másikat pedig elöntött. A gyárban öt­ven ember lelte halálát a tör­melékek alatt. Terrasa váro­sában kilencvenegy a halot­tak száma. Az ár sok embert fl? amerftal hadüqvmmisrfer látogatása Nyugat- Németországban Bonn, (MTI): Mcnamara amerikai had­ügyminiszter szerdán délben kétnapos látogatásra Nyugat- Németországba érkezett. A hadügyminiszter — mint a bonni amerikai nagykövetsé­gen közölték — nemhivatalos látogatásra érkezett Nyugat- Németországba, hogy rövid szemleutat tegyen az itt állo­másozó amerikai csapatoknál. Mcnamara — hangsúlyozták a nagykövetségen — nem láto­gat el Bonn ha és nem foly­tat megbeszéléseket nyugat­német hivatalos személyisé­gekkel. elsodort, elsősorban autóso­kat, akik járművükön próbál­tak menekülni. Rubi helység­ben 44 a halottak száma: egy városnegyedet teljesen lerom­bolt az áradat. __ A hatóságok szerdán a ko­ra délutáni órákban arról ad­tak hírt, hogy a halottak szá­ma 244 (de ez a szám még állandóan növekszik) 395 sze­mély pedig eltűnt Rusk és Gromiko találkozója New York, (MTI): Gromiko és Rusk külügyminiszterek kedden tanácskozásra ültek össze. A háromórás megbeszé­lésből két órán át négyszem­közt, csakis tolmácsaik jelent- létében tárgyaltak. A megbeszélés után az ame­rikai külügyminisztérium egyik szóvivője határozottan kijelentette, hogy kizárólag Laoszról és a leszerelés kér­déséről volt szó, ez utóbbi problémakörön belül is főleg az atomkísérletek megszünte­tésének kérdéseivel foglalkoz­tak. a szóvivő azt mondta, hogy sem Nyugat-Berlin, sem Kuba kérdése nem volt napi­renden. A két külügyminiszter új­ból találkozni fog, de időpon­tot nem állapítottak meg. r ....;; — CKülpalitikai izilieqyztl HUMANIZMUS U’aMi provokáció Kuba ellen Kuba mellett tűntettek San Salvadorban Havanna, (TASZSZ): A kubai forradalmi fegy­veres erők minisztériuma be­jelentette, hogy a parthoz kö­zeli vizeken amerikai repülő­gép provokációs mélyrepülést hajtott végre kubai hajó fö­lött. Egy másik lökhajtásos amerikai gép behatolt Oriente tartomány légiterébe. Egy harmadik amerikai kétmoto- ros repülőgép kubai szigetek fölé repült be. 80 000 salvadori tüntetett a kubai forradalom mellett San Salvadorban az ország nem­zeti ünnepén. A tüntetők til­takoztak az ellen, hogy Sal­vador amerikabarát katonai juntája részt vegyen az Egye­sült Államok imperialistái­nak Kuba-ellenes mesterkedé­seiben. Amidőn az ENSZ közgyűlésén újra meg újra szóvátet- ték Salazar portugál fasiszta diktátor rémuralmát Ango­lában, a fogadott és fogadatlan prókátorok kórusban kia­bálták: „Salazar a jólétet, a kultúrát és a tiszta humaniz­must honosította meg Angola földjén!” Fenti képünk be­szédesen illusztrálja a Salazar-féle humanizmust. A diktá­tor egyik katonája éppen tarkón lő egy angolai hazafit. A kép beszél önmagáért. Az ezerszeresen kipróbált fasisz­ta módszer is. És ha a boldogtalan áldozat jajkiáltása eljut­na a New York-i üvegpalotába, ugyan mit szólnának hoz­zá Salazar jenki patrónusai? Csőmbe „humanizmusára” hi­vatkoznának? Vagy arra a szándékukra, amely tömegmé­retekben szeretné gyakorolni ugyanezt a „humanizmust” — Kubában? Az amerikai boszorkány-konyhából ..egy pár forrófejű politikus, aki mégis sületlenségeket tálal a világközvélemény elé! Á dollár már nem mindenható ■ 0 Az Izvesztyija az Egyesült Államok külpolitikájáról Moszkva, (TASZSZ): Az Izvesztyija keddi száma közli V. Kudrjavcevnak, a lap szemleírójának cikkét az Egyesült Államok külpoliti­kájáról. Kennedy elnök szeptember 13-án tartott sajtóértekezleté­ről szólva a cikk szerzője megállapítja, Kennedy nyilatkozatában szembeötük annak beis­merése, hogy az Egyesült Államok pénzügyi ne­hézségekkel küzd. — Amikor Johnson aielnök a közelmúltban bejárta a Kö­zel- és Közép-Kelet országait, valamint Görögországot — ír­ja Kudrjavcev —, az ameri­kai sajtó keserű iróniával hangoztatta: először fordul elő, hogy Johnson nem adni és ígérni megy, hanem kér­ni, rávenni az Egyesült Álla­Rómában az a szokás, hogy a külföldi vendéget a város­nézés kezdetén a Trévi szö- kőikúthoz viszik el. Elraga­dóan szép látvány! Hatalmas szoborcsoportokból hull, zuhog a víz, három medencébe. A körülállókn&k hangosan kell beszélniük, hogy megértsék egymást a nagy zaj miatt... Egyebet sem hallottunk, ma­gunk is mondogattunk: „jaj de szép, gyönyörű”. A szökő- kútról ártatlan babonával azt tartják a rómaiak, hogy aki a medencének háttal áll, és egy pár lírát jobb kezével a vízbe pöccent, s az bele is esik, mégegyszer eljut Rómá­ba. Mi is megpróbálkoztunk, ki sikerrel, ki nem, s amikor kíváncsian megnéztük, hogy vajon beleesett-e a líra, a me­dence alján nagyon sok apró pénzt láttunk. Tehát sokan szórakoznak ezzel a kedves játékkal... A rómaiak moso­lyognak, tetszik nekik. Gon­dolható, hogy valakinek haszna lesz belőle, mert mi is történik a sok kis apró lí­rával? Az utcaseprők seprik össze késő este, mikor a kút vizét leengedik. Tőlük meg._ ne sajnáljuk. Különösen akkor gondoltunk erre, amikor meghallottuk, hogy egy munfcásembpr átlag ROMAI EMLÉKEK II. mok szövetségeseit, vállalják magukra a Pentagon által reájuk tukmált hatalmas ha­dikiadások terhét és szorítsák meg az adóprést. — Ha közvetve elismerik ugyan, hogy az Egyesült Államok képtelen végre­hajtani az agyonreklámo­zott segélynyújtást, ez nem jelenti azt, hogy az Egye­sült Államok vezető kö­rei le is mondanak ural- | ml terveikről, ezeket as országokat illetően. Washingtonban nem akarják elismerni, hogy az eroviszo- nyok a nemzetközi küzdőté­ren nem az ő javukra vál­toznak. Ilyen körülmények között az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok előtt reklámozott amerikai „segély­nek” az a célja, hogy meg­tartsa ezeket az országokat az imperializmus nyersanyagot szolgáltató és piacot biztosító függvényeként. Az Egyesült Államok egyáltalán nem ér­dekelt abban, hogy ezek az országok gyorsan iparosodja­nak, s gazdasági életük füg­getlenné váljon a külföldi mon opóliumoktól. Az Izvesztyija cikkírója ez­után rámutat: a dollár már nem minden­ható, s nem lehet már úgy támaszkodni rá, mint a Marsch all-terv idején, az Egyesült Államok pénz­ügyi helyzete egyre feszül- i tebbé válik és a külföldi segélyprogramot csökken­tik: a különböző katonai segélyek és katonai in­tézkedések viszont súlyos gazdasági helyzetbe sodor­ták az Egyesült Államok csatlós országait. Az Egyesült Államok ural­kodó körei az erőpolitikára alapozott világuralmi törekvé­sek és az országnak a világ­ban elfoglalt reális helyzete közötti vákuumot katonai ka­landokkal szeretnék kitölteni. 1962. szeptember M. de már más építészek «*«>■<•*- tették hosszú folyosókkal a hatalmas épületet, XII. Kele­men és V. Miklós Pápa palo­tájával. A legrégibb épület V. Miklós pápa palotája, benne foglal helyet a pápai képtár Leonardo da Vinci képeivel ’ és a reneszánsz, barokk, híres ' művészek összes alkotásaival. ' Egyébként támadó hordák el- 1 leni védelem céljait is szol- ' gálta a Vatikán. Igen érdekes a szalon, amely 300 méter ; hosszú és két oldalt a falakon térképek láthatók. A Raffael ■ teremben a nagy művész, el­ső munkái láthatók. A Vatikánba nem egészen i egyszerű a belépés. A belépő- , díj 300 líra, megcsak megjár­ná, de a ruha! Rövidujjú ru­hában, vagy uram bocsa’ nad­rágban belépni tilos. S ez ■ nemcsak a Vatikánban van így, általában a templomok­ban. Azt mondják, ez ^sze­mérmetlen öltözködés”. Az már asztán más kérdés, i hogy a „szemérmesség” elle­nére sok a szélhámos, a csa­ló, s hogy éppen a Vatikán kötöttségei miatt sok a házas­ságtörés. Válás nem lehetsé­ges, s így kényszerülnek az emberek a hivatalos „saent köteléken belül” — megértő . társast keresni. Szentesi Magda tón hatalmas rózsaszínű mas­ni függött. Kicsit zavartan néztünk össze, biztosan „ház­avató” volt. „Szó se róla!” — nevetett. Ez a masni tudomá­sul adja a lakóknak, hogy a házban kisbaba született, kis­lány. Ha kisfiú születik, ak­kor világos kék masnit tesz a házfelügyelő az ajtóra... Sok mindent érdekesnek ta­lál az ember, ha külföldön jár. Az emlékek frissek, elevenen élnek. Milyen előkelő és szép a Via Venetó! Egyik főút ja Rómának. Itt találhatók a legelőkelőbb lokálok, méreg drágák. Itt áll az USA palotá­ja, mellette közvetlenül Sa- voyai Margit, az első olasz királynő rezidenciája. Az ősi falrészletek a város közép­pontját veszik körül. Mennyi, mennyi régi kő! Itt érzi az ember, hogy az időnek súlya van. Elérünk a Vatikánhoz. II. Gyula Pápa alapította, aki ar­ról volt híres, hogy szerette a művészetet. Bramantét bíz­ta meg, az építéssel, ami a XVI. században kezdődött meg, fizetése 50-től 90 000 líráig ter­jed. Ebből csupán lakbérre 22—25 000 lírát fizetnek, tehát fizetésüknek kb. egyharmadát. Épülnek új lakások szép számmal. Ennek ellenére még­is lakáshiánnyal küzdenek. A magyarázata egyszerű: a lak­bér magas, és nincs arány­ban a fizetéssel, ezért hiába a hirdetés, hogy „lakás kiadó” vagy „eladó”, nem vehetik meg a munkás emberek. Kedves római ismerősünk az egyik délelőtt meghívott, néz­zük meg otthonát Megtudtuk, hogy a lakás pár évvel ezelőtt épült, körülbelül olyan ala­pon, mint nálunk a szövetke­zeti lakások. Már belépésünk­kor feltűnt, hogy a padlózatot márványból készítik. Néni kell rajta csodálkozni — magya­rázta —, hiszen Olaszország a márvány hazája, és olyan kellemes az időjárás egész év­ben, hogy még kályhára sincs szükség... Mikor látogatásunk végién búcsúzásra került sor, a kdjárati ajtónál megkérdezne: „Nem is nézik, mi van az ajtónkon?” — Kíváncsian for­dultunk vissza, s az üvegaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom