Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

Pesti kislány falun Slpkay Barna írása; Nem romantika, nem nyara­lás vonzotta Tóth Margitot Fábián házára. A munka hívta. Kihelyezett pedagógus. Szege­den végzi a tanárit, s kézben, — két év után — már tanít. Átmenetileg — mondhatná falaid. Nem. Mert akkor nem hívta vol­na magával az édesonv ját, tel­égetve — ahogy mondani szok­tuk — maguk mögött a hidat. _ ★ Uj hazát keresett falun — A* talált. Nem olyan egyszerű volt ez. Egyetlen szál bútor, beren­dezés nélkül megérkezni a fa­luba, jelentkezni Kovács Ber­talan igazgatónál, hogy itt vagyok, hoztam magamat és jríunkakedvemet, mist' alig. Lakáéról azonnal gondoskod­tak, két szobás pedagógus la­kás egyik iskola udvarán. Nö­vénnyel gazdagon futtatott kis kert választja el a verandát az udvaron játszó gyermekek­től. Itt keresem a fiatal peda­gógust, aztán magam is meg­lepődöm, annyira fiatal. Nagyobb részt még üres szo­bában éppen ebédfőzéssel fog­lalatoskodnak, édesanyja meg ő. A bútorokat az iskola köl­csönözte, egyszerű, a vitt asz­talka, székek, iskolai szek­rény. A tűzhely: főzőlap a fal mellett. Zsír serceg benne. Még tehát erősen érzik, hogy csak néhány napja lakják, még minden liegen. De Tóth Margit jókedvűen ■evet: — Remélem, néhány hónap múlva új bútort vásárolhatok, részletre, fis majd akkor jöjjön el! Szemüveges, idős édesanyja mosolyogva bóvinc. Sokgyer­mekes családanya, egyedül küzdött az élettel. Minden sza­vát nagyon meggondolja. — & őszintén szólva job­ban szerettem volna Pesten maradni. De a ián vom csak falura, falura vágyott' Hát le­gyen. fis tényleg, nem rossz itt, falun. ★ Dehát miért ? — A nyugalom — mondja a mama. — Az emberek ked­vesek, szívesek. És mit mon i a tanárnő je­lölt? — Mindig arra vágytam, bogy gyermeke,íkVi fogialkoz- »ra. Tehát szereti a pályáját. Hogyan alakult ki ez a szere­tet? — Magam sem tudom. Gyermekkorom óta erre ké­szülök. Vidáman, határozottan ráz- *a fejét, szép, dús, kissé vö­rösesszőke haja lebegve kí­séri mozdulatát. — És hogy falun? Szeretem az egyszerű embereket! Szere­tem, hogy az osztályom — mert osztályfőnök is yagyok —. az én munkám szerint vál­tozók. fejlődik. Ezt talán fa­lun lehet a legjobban lemér­ni. Egyszóval: izzig vérig, pe­dagógus vagyok és kész! ★ Nem hiányzik a város? Pest? Szeged? — Nagyon szeretem Szege­det. Gyönyörű, tiszta város! I Mondja, igaz, hogy Nyíregy- I házán van színház? És mikor I jászik? Megnyugtatom, hogy lesz bőven alkalom, a télen, ha beutazik. Egyébként falura is jár a Déryné társulata. — Nem fogok unatkozni — tiltakozik egyik kérdésemre. — Színház lesz, a zenét na­gyon szeretem, a könyvet is, — és a szakikönyveket is! Tanulmányaira céloz? — Nem csak. Tanulnom is kell, igaz. De érdekel a ma­tematika, szakfolyóiratot is olvasok. Igazán meg akarom tanítani a gyermekeket mind­arra, amit tudok. Tudományos érdeklődése is van? — faggatom. — Ameddig a tanítás kíván­ja. fin tanítani akarok — hangsúlyozza, — jól, eredmé­nyesen tanítani, és segítem az embereknek, ahogyan csak tu­dok. Mást nem akarok. Kovács Bertalan, az igazga­tó már előre így tájékoztatott: — Néhány hete látom csak a munkáját. Megnyugvással mondhatom: jó pedagógus lesz belőle! Ez már is ' látszik, ahogyan a gyermekekkel fog­lalkozók. ★i Kikfsér. A határozott, magabiztos, céltudatos pedagógusnő végig tekint a hosszú utcán. És első ízben látok rajta zavart. — Ugye, van valami más módja is a bútor-részlet vá­sárlásnak, nemcsak a szak- szervezeti? Mert úgy tudom, csak egy évi tagság után le­het vásárolni szakszervezeti alapon. És ezt most nem a tanárnő, hanem a szép, húszesztendős kislány kérdezi, akinek éppoly álmai is vannak, mint minden húszévesnek. Ezúton válaszolok: valóban, egy éves tagság szükséges a részlet-vásárláshoz. De mégis: forduljon bizalommal a járási szakszervezethez, ahol, — a megyei pedagógus szakszerve­zet jóváhagyásával, — bizo>- nyára várják majd az ön le­velét, kedves Margitka! Az egész kollektíva előtt... A társadalmi bíróságok Szabó les-Szatmár ban 1000-ből elintézve: 192! Tallózás a szabálysértési akták között — Miért lassú az ügyintézés a nyíregyházi járásnál?! Szerkesztőségünkbe számos panasz érkezett a nyíregyházi járásból, hogy egyes ügyek­ben az illetékes szerv nem járt el helyesen. Jogosak-e ezek a panaszok? — kutattuk a nyíregyházi já­rási tanács vb. igazgatási osz­tályának szabálysértési cso­portján. A csoport dolgozóinak nem kis feladattal kell megbirkóz- niok. Az első fél évbén me­gyénkben 4725 feljelentést tet­tek, ebből 1073-at a nyíregy­házi járásban. Június végéig a több. mint ezer feljelentés közül csupán 192 nyert elin­tézést! — bár az ügyek szá­ma azóta több, mint 1300-ra emelkedett. Miért vannak a kérdőívek? A panaszok intézése való­ban lassan halad. Mindös--e egy szabálvsértési előadó vég­zi a munkát, mert kollégája hosszú hónapok óta beteg. A lassúság mellett azonban sok­kal nagyobb hiba a nem rit­ka szakmai tévedés. Általá­nos hiba, hogy a szabálysér­tők okmányai mellé nem csa­tolják a személyi és vagyoni állapotra vonatkozó kérdőíve­ket. Egy példa. A bírság kisza­básánál egyéni bemondás alapján döntenek. Nyilvánva­ló. hogy a szabálysértő igyek­szik a saját szerepét a lehe­tő legkedvezőbb színben fel­tüntetni. A bírság így nem mindig reális. T. M. deme- cserj lakost például falopás miatt büntették. Az indoklás­ban a következőket olvashat­juk; „Enyhítő körülménynek vettem a nevezett apvggi és szociális helyzetét”. És két Összevont szülői értekezlet volt Nyírbogáton sorral lejjebb: „Súlyosbító kö­rülménynek vettem, hogy a fent nevezett keresettel ren­delkezik, így nem volt rá­utalva a falopásra”. A rejtélyes ügyirat Tehát ami egyszer enyhítő volt, az két sorral lejjebb már súlyosbító körülmény. Hogy mindezt minek alapján álla­pították meg. az rejtély, mi­vel sem a keresetével, sem személyi helyzetével kapcso­latos kérdőív nincs csatolva az ügyiratokhoz. El sem ké­szíthették. Vajon, így való­ban reális volt-e a kiszabott 200 forint pénzbírság? Ha az előadók többet for­gatnák a „Szabálysértési Tényállások Gyűjteményét”, nem került volna sor olyan nagy tévedésre, amilyen B. Nagy Jáno6 tímárt lakos ügyé­ben történt. B. Nagyot meg­bírságolták. és mivel nem volt hajlandó fizetni, elrendelték a bebörtönzését pedig B. lágy Jánosnak állandó mun­kahelye van a Budapesti Épí­tőipari Vállalatnál. Ilyen eset­ben értesíteni kell a mun­káltató szervgt, és az a' fize­tésének megfelelő arányában letiltást eszközöl. A termelőszövetkezetek ve­zetői már bátran hozzá mer­nek nyúlni a fegyelmi jog­szabályokhoz. Ha valamelyik termelőszövetkezeti tag sza­bálysértést követ el, a tsz- ben döntenek a fegvelmi kér­désekben. Ennek ellenére a szabálysértési csoporthoz be­érkezett ügyek száma még ígv is elég magas, és az elin­tézés módja sokszor hibás. Ezt viszont már nem lehet a munkaerőhiánnyal magyaráz­ni, Az érthető, hogy keveseb­bet intéznek el, de amit kéz­be vesznek, azt ajánlatos ala­posan megvizsgálni, hogy a fenti esetek ne forduljanak elő mégegyszer. Bogár Ferenc gáttá edcug végzett munkáju­kat. Említésre méltónak tart­juk, hogy bár megyénk bér csak 1958—59-ben kezdődőt meg a társadalmi bíróságot szervezése, jelenleg harmim üzemben, vállalatnál, gépállo­máson, állami gazdaságbar működik a dolgozókból állc társadalmi testület. Megítélé­sünk szerint ezek egyharmadí dolgozik jól, tárgyal rendsze­resen és hoz a törvényesség­nek megfelelő határozatokat Sajnos, jelentős részük mun­kája nem rendszeres, s van­nak olyanok is, amelyeknek csak formai a létük. — Milyen ügyekben jár­nak el a bíróságok? — A munkafegyelem meg­sértése, az italozás, az üze­men belüli összeszólalkozás kerül eléjük. Tárgyalásaik lé­nyege, hogy az egész kollek­tíva előtt, azokkal közösen bí­rálják el az előttük álló ügyek súlyát. így a felelősségre vo­nás is sokkal hatékonyabb, mintha egyedül az igazgató járna el fegyelmi úton. A jól működő társadalmi bíró­ságok munkájának hatása máris lemérhető: az Erdőgaz­daságnál és a Nagyhalászi Kendergyárban jelentősen csökkentek a fegyelmi vétsé­gek. Ezeken a helyeken ugyan­is sikerült biztosítani a tár­gyalás nagy nyilvánosságát, a dolgozók pedig elítélték a tár­sadalomra káros eseteket, azok elkövetőinek is meg­mondták véleményüket. —; És mi gátolja másutt a jó munkát? — Elsősorban a szemlélet­ben! hibák. A gyengén műkö­dő társadalmi bíróságoknál arra hivatkoznak, hogy szűk a hatáskörük, nincsenek konk­rét eljárási szabályaik, stb. Van ebben igazság, amelyen — mint az irányelvekben is szerepel — javítani kell a jövőben. Mégsem ez az alap­vető htbá, hiszen a jelenlegi törvény is ad rá lehetőséget, hogy azzal élve eredményes lehet a bíróságok működése. Inkább az, hogy sok olyan igazgató akad, aki kétségbe vonja dolgozói rátermettségét, kevesli öntudatukat ahhoz, hogy a társadalmi bíróságok tagjai lehessenek, s hogy a nyilvánosság előtt is elítéljék a fegyelemsértőket. Ez leg­jobban azzal cáfolható, hogy a tjz jól dolgozó társadalmi bíróság tagjai is egyszerű em­berek, akik ismerik a célt és olyan határozatokat hoznak, amelyek egyeznek a becsületes dolgozók tömegeinek igazság- érzetével. Persze, a ferde nézeteken kívül az igazgatók, vagy a társadalmi bíróságok működé­séért felelős szakszerveteti bizottságok közömbössége, ha­nyagsága is okai a gyenge munkának, vagy éppen sem­mittevésnek. Az igazgatók nem teljesítik törvényes kö­telességüket, nem választanak ki a tárgyalásra megfelelő ügyeket, a szakszervezeti bi­zottságok pedig semmit sem tesznek a dolgozók mozgósítá­sáért. A nyírmadai, ‘ balkányi állami gazdaságokban, de még jó néhány üzemben teljes a közömbösség, de a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa se­gítő munkájában is sok a kívánnivaló. A fehérgyarmati állami gazdaságban ez évben 32 fegyelmi ügy volt, amiből legalább tizenötöt társadalmi bíróságnak kellett volna tár­gyalni — de egyetlen ügyet sem utaltak elé. Pedig a nyilvánosság előtti tárgyalásod elejét vehették volna jó né­hány hasonló eset megismét­lődésének. A törvény szerint a társa­dalmi bíróságokat évenként újra kell választani, ez séma történt meg mindenütt. — Miben kell sürgősen változtatni? — Hogy a társadalmi bíró­ságok megfeleljenek a köve­telményeknek, ahhoz elsősorban — és sürgősen — a szakszer­vezeteknek kpll talpraállniuk, mind megyei, mind vállalati szinten. Nem lehet elfogadni a kifogásokat, amelyeket fen­tebb említettünk, nevelés dol­ga, hogy mennyire alkalmasak a feladatok ellátására a-z em­berek. Idetartozik: nem csor­bul az igazgató hatásköre, te­kintélyé, s nem is lesz kisebb a fizetés, ha a fegyelmi ügyek közül legfcirívóbbakat a dol­gozók gondjaira bízza. Ezeken túl a pártszervezetek, ügyész­ségek, bíróságok dolga, hogy a társadalmi bíróságok meg­feleljenek egyre növekvő fel­adatuknak. Köp ka János KÉT GYEREK . (Tudósítónktól!) Az általános iskola igazga­tósága megtartotta az 1962— 53. tanév első összevont szü­lői értekezletét. Az értekezletet az általános iskolások rövid kultúrműsora nyitotta meg, majd Fábián Károly iskolaigazgató tartott beszámolóit. Beszélt az új is­kolai reformról, az oktatási anyagról, a szülők és iskola kapcsolatáról, amely minden evpen jobban és jobban fej­lődik, mert egyre jobban le­het számítani a haladó gon­dolkodású szülök segítségére. Az új tantermek építésénél ez anyagiakban is megmutat­kozott. Egészségesnek mondható az István tanyai V—VIII. osz­tályos bejáró tanulók szak­szerű oktatása, ahova a tsz biztosítja a gyerekek beszál­lítását a téli hónapokban. Az igazgató beszélt az osztályok szülői értekezleteinek hasz­nosságáról és arról, hogy a szülők pedagógiai vonatkozá­sú érdeklődése is fokozódott. Elmondotta, hogy a mulasz­tás teljes megszüntetése ér­dekében a Hunyadi, Petőfi, Bocskai utcákban és az úgy­nevezett házhelyeken csopor­tos családlátogatásokat szer­veznek majd községi aktívák bevonásával. Kérte a szülőkét tegyenek javaslatot az isko­lai munka további megjaví­tása érdekében. Az értekezleten több szülő is felszólalt az utcai viselke­dés megjavítása érdekében, majd befejezésül megválasz­tották a szülei munkaközös­ség vezetőségét, amely rövi­desen összeül, hogy megvitas­sa és jóváhagyja a munka- tervet, FügetE Imre 1962. szeptember ML „...Időszerű a társadalmi bí­ráskodás továbbfejlesztése...’* (Irányelvek III. rész 19. pont.) Államunk egyetemes népi állammá alakulásának kulcs­kérdése a sizocialista demok­ratizmus mind szélesebb körű kibontakozása. Az állam sok funkcióját fokozatosan a tár­sadalmi szervek, a dolgozók veszik át. A társadalmi bíró­ságok célja is az, hogy mun­kájukkal olyan légkört alakít­sanak ki, amelyben egyre csökkennek, majd eltűnnek a közösségi morált sértő esetek a munkahelyeken. Dr. Alexa Miklós megyei főügyész elvtársat kér­tük meg: ismertesse me­gyénk társadalmi bíróságai­nak helyzetét. — Hat éve jelent meg a Minisztertanács és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának közös határozata a társadalmi bíróságok létrehozásáról mű­ködéséről. Ügyészi szerveze­tünk a közelmúltban is vizs­talmába. A házi feladat a pá­lyaválasztásról készült, s a gyerek orvos akart lenni. Az orvos mindig fehér köpeny­ben jár nem végez piszkos munkát, mindenki tiszteli, mert nagyon fontos ember, élet és h^lál ura, sok a pén­ze és autón jár. Ez volt a lényege a leírtaknak. Néztem a gyereket s kér­dezem: szerinted csak azért érdemes orvosnak lenni? — Főként ezért — mondta felnőtte® bölcsességgel — mert akinek pénze van az a császár.!. Mondom 15 éve vágyóit szü­lői munkaközösségi elnök. Nem nagy idő, s ha jobban meggondolom nagyon hamar elillantak az évek. Az én gyermekeim felnőttek, meg­öregedtem, vagy kiöregedtem közülük, mert nem mindég értem a mai gyerekek gon­dolkozását. terveit, céljait. A kelleténél többet emlege­tik a pénzt, számítóbbak, va­lóságos kalmárok tudnak len- ni--. Nem vagyok pedagógus, de azt hiszem többet kellene be­szélni arról a gyerekeinknek! hogy vannak dolgok amelye­ket nem szabad aprópénzre váltani, s vannak értékek amelyeket nem lehet megvá­sárolni. Ezek közé tartozik a be­csületes munka és a hivatás* szeretet is... Pataky Rózsa anyja beteges és szeretné meggyógyítani. És másokat is, mert a tanyabokorban, ahol laknak nincsen orvos, 20 kilométert kell szekenezni és a patika is nagyon drága. Egy kisfiúról írt aki rozsdás szög­be lépett, s mire orvoshoz értek vele vérmérgezésben meghalt. Egy asszonyka kis­babának adott életet orvosi segítség nélkül s meghalt. Azért akarok orvos tenni, hogy mindenkit meggyógyít­sak, mert az egészséges em­ber tud dolgozni, jókedvű és örül az életnek. A kisfiú ösz- szecsukta a füzetét s nézett rám kutatóan. Visszanéztem s mondom néki: tanulj kis­fiam szorgalmasan a népi de­mokrácia segíti a tanuláshoz a gyerekeket A fiú lehajtot­ta a fejét és azt mondta: tet­szik tudni én nagyon szeret­nék, de mi hatan vagyunk testvérek és csak négy hold földünk van. A gyerek ma már végzett orvos. Egy másik esetet akarok még elmondani, ami tulaj­donképpen ehhez kapcsoló­dik. Az idén tavasszal is meg­hívtak iskola látogatásra. Ka­ti lányom most végezte a nyolcadik osztályt Oda nem akartam menni, gondoltam inkább a kicsikhez nézek be. Ismét a házi feladat jutott eszembe és a legutolsó pad- ban ülő gyereket megkértem olvassa fel. Ne nevessen ki, már az első mondatnál va­lami furcsa érzés kerített ha­családlátogatást, s ha az első i időben nem is volt sok ered- j menye, de később sikerült . jobb belátásra bírni a szülő­ket'. Akkoriban 195Q-ben meg 1 51-ben még elég kevés pénz 1 volt az iskolák nyári tataro- { zására s a szülői munkakö- i zösség tagjai egyetlen fillér i nélkül hozzáfogtak a rnuriká- < hoz. A férfiak szakmunkájuk j szeript ács, kőműves, aszta- l los munkát végeztek, az asz- £ szonyok súroltak, ablakot tisz- , látottak. Jöttek a gyerekek is 1 segíteni, s valóban olyan jó £ érzés yoit látni a megszépült t iskolát. A nevelőkkel is síi- < rűn találkoztunk, meghívtak 5 órákra, tulajdonképpen erről 1 akarok beszélni. Nem tudom s miért mindig a házi feladat i inánt érdeklődtem. Talán ott- 1 honi szokásból. 1 A negyedik osztályban az 1 utolsó padiban ült egy szőke f szeplős és nagyon rosszúl öl- 1 tözptt, vézna kisfiú. Odaáll- t tam mögé és azt mondtam: f olvasd fel a házi feladatodat. 1 Azt hittem, hogy a gyerek nem is írta meg, valahogy 1 úgy éreztem. t De felállt, kinyitotta újság- < papírba gondosan bekötött 1 füzetét és olvasta: Mi leszek t ha megnövök? Ez volt a fel- r adat címe. S miről szólt? Ér- £ dekes még most is emlékszem i rá 14 éV múltán, s azt hi­szem sohasem fogom elfelej- e tend. A kisfiú azt írta, hogy £ orvos szeretne lenni. Hatan r vannak testvérek, az édes- l 15 év nem nagy idő, év- < fordulóként meg nem is na- i gyón emlegetik. Válóban mp- : tatósabb azt mondani, hogy . 10 éve, vagy 20 éve... De ez 1 ez nem is lényeges csak ! azért említem, mert 15 esz- 1 tendeje vagyok a szülői mun- : kaközösségi elnök. Három : fiam járt ugyanabba az isko- 1 lába, s most már nagyon ne- 1 héz lenne visszaemlékezni ár- f ra, miért lettem pontosan én 1 a szülői munkaközösség elnö- f ke. Á többiek választottak, a 1 többi szülők. Igaz nem vol- ( tunk sokan, talán 60-an mind- < ö«sze. Ennyién jöttek el az i alakuló ülésre az apák. anyák 1 közül, az iskolába pedig 320 c gyerek járt 1 Minden kezdet nehéz, vi- ' gasztaltam az iskola igazgató- 1 ját a régi közmondással, akit ' szemmel láthatóan lesújtott a megjelenítek gyér száma. Szó- 1 morúan mosolygott s legyin- í tett: azt hiszi mindenki olyan 1 lelkiismeretesen szemmel 1 tartja gyermekei tanulását, < iskolai magatartását mint ma- - ga? Mint a szülői munkakö- 1 zösség elnöke meggyőződhet \ róla, hogy ez nem így van. Vannak szülők... szóval in- j kább nem mondom, majd i úgyis meglátja- 1 Hát megláttam. Az első aimi £ feltűnt nekem az, hogy a szü- t lői értekezletekre alig egy j két papa jött el, főként a s mamák érdeklődtek, s ezt " azért furcsálottam, mert fiú ‘ iskolában ennek fordítva kei- c lene lenni. Megszerveztük a \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom