Kelet-Magyarország, 1962. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

A nyfrtassi Dózsa Tsz és a 3804 /5-ös kormányhatározat A kifejezés rcssz, a meg­állapítás némileg mégis talá­ló: „A háromezemégyesek a mi motorjaink a gazdálkodás­ban” — így adott jellemzést ■ nyírtassi Dózsa Termelőszö­vetkezet egyik brigádvezetője, amint a 3004/5-ös kormányha­tározatot tanulmányozták. Este volt már, hét óra felé járt az idő, amikor a világos­ságot látva, bekopogtattunk a szövetkezet irodájába. — Nem vagyunk hivatalnokok — vála­szolta a kérdésre Virtics Fe­renc, a tsz elnöke. — És ez az olvasmány rendkívül tanulsá­gos: minden szavát, minden mondatát külön elemezgetjük, mert a mi szövetkezetünknek, amely a gyengék között szere­pelt, különösen fontos ismerni a lehetőségieket, és élni azok­kal. A nyírtassi Dózsa Tsz-nek a jövő évre szóló elképzelései szinte megegyeztek a járási tanács javaslataival. Az 1963- as gazdálkodási terv legfőbb irányszámai ismertek, s ezek alapján érdemben vizsgálhat­ják a kormányhatározat kiha­tásait. — Ebben az évben — az egyéb dotálásokon kívül — ugyancsak jelentős kedvezmé­nyekben részesült termelőszö­vetkezetünk — mondja Tömös- vári József főkönyvelő. — Ma­ga a beruházási hitel is nagy kedvezmény, nem is beszélve a hitelelenge­désekről. A főbbeket említve, áz idén hitel segítségével és kévés erővel egy 500 férőhe­lyes süldőszállást, 16 holdra dohánypajtát építettünk, két — a legmodernebb Z—30-11 típusú — Zetort, és két UE— 28-as traktort vásároltunk. Ez utóbbiból még egyet várunk, ötven holdon gyümölcsöst te­lepítettünk, 300 anyajuhot és 18 tehenet vásároltunk. Nem is szólva három önálló szaka­szú , összesen 1800 méter hosz- szú tsz-bekötőútról, amelynek a földmunkáit társadalmi erő­vel oldjuk meg, a többi költ- Bég teljesen az államé. Á 3004 '4-es szerint a szövet­kezet komoly hitelelengedés­ben részesül beruházásai alap­ján. A dohánypajta és sertés- szállás építése, az áruterme­lesi terv teljesítése es túltelje­sítése, a gépállomási munkák végzése előreláthatóan 300 000 forint hiteljóváírást és kedvez­ményt eredményez a szövetke­zetnek. Idei ötven holdas gyü­mölcsös telepítésük termőre- fordulásakor mintegy 150 000 forint lesz a hitelelengedés. Nagy gondot fordítanak az álla tenyésztés fejlesztésére, minőségének javítására. Ezért építenek egy 600 férőhelyes juhhodályt és egy 100-as szarvasmarha­istállót. Mint számolják, jövő­re húsz darabbal növelik a tehénlétszámot saját szaporu­latból, s a juhállományt meg­kétszerezik. Folytatják, és újabb ötven holddal kétszáz holdra növelik a gyümölcstelepítést. Nyolc­van holdat rendeznek be esőz- tető öntözésre, amely terüle­ten kukorciát és pillangós ta­karmányt termesztenek. Az idei húsz hold mellett tizenöt holdon erdősíteni akarnak. A dohánytermesztés helyzetén sokat segít majd a 24 holdra épülő pajta. A növényvéde­lemben és gyomirtásban is szá­mottevő lesz a vegyszer-fel­használásuk. A gyümölcsös nö­vényvédelme mellett száz hol­don akarnak Hungasdnos gyomirtás végezni kukoricá­ban. Céljuk egy D—1—K trak­tor beszerzése is. Mindezek a tervek szoros kapcsolatban vannak a 3004/5- ös kormányhatározattal. Nem csoda, ha az őszinte csodál­kozás hangját ütik meg még a vezetők is a kedvezmények láttán, amelyekben az állam, a munkásság részesíti a szövet­kezeti gazdaságokat. Mert nem másról van itt szó, hanem arról, hogy a te­hénistálló építésénél férőhe­lyemként 1000, a juhhodálynál 120, az egy holdra jutó paj­tánál 25 000, az öntözéses te­rületnél 2000 forint a hitelel­engedés! ötven százalékos ár- kedvezményt kap a Dózsa Tsz a növényvédőszerek és a Hun- gasin után. Jövőre telepítendő ötvenkét hold almásuk termő- refordulásakor 8—12 000 forint lesz a hitelelengedés holdan­ként. Csak a fontosabb beruházá­sok alakulásáról szóltunk a nyírtassi Dózsa Tsz esetében. Ezek mellett továbbra is lé­nyeges a gépi munkák, az áruértékesítés kedvezménye, a két kihelyezett vezető állami támogatása, az a segítség, amelyet a VÍZÜGY, az ÜL­TETVÉNYTERV és sok más vállalat, intézmény nyújt. Samu András. Ünnepi ebéd készül a Mátészalkai járásban Vita a szülőkkel — Lovasbusz — Két fájó pont (Hammel J. felvétele.) Országos törekvés, hogy ál­talános iskoláink oktatószínvo­nalát egyszintre emeljék. Ne­héz kérdés elé állítják azon­ban a tanácsi szerveket azok a kis tanyai iskolák, amelyek­ben osztályonként kevés gyer­mek tanul, egy vagy két osz­tálytermük van, s az iskolásak minden évfolyamát egy-két pedagógus tanítja. Ezekben az iskolákban nincs lehetőség arra, hogy a felső tagozaton szaktanárok oktassák a gyer­mekeket. Érthető, hogy felké­szítésük ezért nem éri el az osztott, szakosított iskolák kö­vetelményeit. Az tehát a cél, hogy ezeket az „osztatlan” is­kolákat megszüntessék, illetve minden gyermeknek biztosít­sák a legkielégítőbb színvo­nalú oktatást. A mátészalkai járásban úgy igyekszenek segíteni, hogy a tanyák tanulóifjúságát egy kö­zeli falusi, osztott iskolába irányítják. Az elmúlt évben a Kántorjánosi melletti Emma- tanya felsőtagozatos gyermekei már bejártak a faluba. Az idén már az alsótagozatos gyermekek is ott tanulnak. Nem ment könnyen. Igen sok vita volt itt is, másutt is a szülőkkel, akik csak meggyő­zés után látták be, hogy nem mindegy milyen körülmények közöt tanulnak a gyermekeik. Az Emma-tanyáról autóbusszal járnak iskolába a gyermekek, a gépkocsivezetők nagy figye­leméi és szeretettel várakoznak rájuk. Nem ilyen szerencsés a hely­zet Fábiánháza, Előtelék-ta- nyán, ahol nincs menetrendsze­rű autóbuszközlekedés. Innen a fe’sőtagozatos gyermekek — mintegy harmincán — egyelő­re gyalog járnak be Fábián- házára. De az oktatási szervek kérik az Autóközlekedési Vál­lalatot, hogy a buszjárat meg­változtatásával tegyék lehe­tővé e gyermekek szállítását is. Nagydobos, Perényi-tanya négy kilométerre van a köz­ségtől. Viszont Parasznya föld­úton, domb és érdő mellett mindössze másfél. Itt tehát Parasznyára járnak be a gyer­mekek. A szülők ezt eleinte nagy idegenkedéssel fogadták, mondván, hogy eddig is jó volt a „saját” iskola. De az első napok után örömmel ve­szik tudomásul, hogy gyerme­kük nyelvet is tanul, amire eddig nem volt lehetőség, s a parasznyai iskolában nagy sze­retettel fogadták az új tanuló­kat Fülpösdaróc körzetesítését e héten oldják meg. A felsőta­gozat már eddig is Géberjénbe járt, de az alsótagozat megfe­lelő szintű nevelése még nincs biztosítva. A terv szerint az alsótagozat is a géberjéni is­kolába jár majd, s tekintve, hogy a majdcsak összeépült két falun át elég hosszú az út az apróságoknak, egy zárt lo­vaskocsit kívánnak közleked­tetni. A kocsi Rápolton meg­van, fogatról a termelőszövet­kezetet kérik gondoskodni. A felszabadult daróci iskolában óvodát létesítenek. Még két fájó pontja van a járásnak, Nyírkáta, Gólyaszál­lás és Tiborszállás, Halmos- tanya, amelyek helyzete nem könnyen változtatható. Esetleg központi új iskola építésével oldják meg. de később feltét­lenül megoldják e két tanyai iskola gyermekeinek problé­máját is. S. B. Új könyvel Sajátházépítés. Árkai 1st- és Tiefenbach könyve 3. b< tett kiadásban jelent meg. Üj kiadása maga is azt bizonyít­ja, hogy a könyv népszerű és keresett. Évről évre több em­bert érdekel a sajátházépítés. Részben vagy egészében is egyre többen fognak házépí­téshez. A könyv útmutatást ad ahhoz, hogy mit lehet házi­lag elvégezni, és mihez kell feltétlenül szakember. Témái Zoltán: A gépkocsi. Ezúttal 9. javított kiadásban került kiadásra az eddig két­százezer (!) példányban elfo­gyott szakkönyv. A kezdő és gyakorlott gépkocsivezetők számára nélkülözhetetlen' könyv ismerteti a gépkocsi szerkezetét, működését, helyes üzemeltetését. Az egyes feje­zetek végén vizsgakérdések se­gítik a jobb tájékozódást. Műszaki táblázatok. Oh­mach Róbert és Sárközi Zol­tán könyve szintén a kereset­tek közül való, mert negyedik kiadásban került a könyves­boltokba. A könyv a követke­ző tárgyköröket foglalja ma­gában: matematika — mér­tékegységek — súlytáblázatok — géprajz — technikai fizika — elektrotechnika — vegytan — anyagismeret — anyagvizs­gálat — gépelemek. Lesz művelődési ház Nagyecseden Két kilométeren utca kövezés 600 ezer forint értékű társadalmi munka Sokat növekedett, gyarapo­dott felszabadulás óta a szat­mári részek egyik legnépe­sebb helysége, Nagyecsed. Üjabban isimét jelentős köz­ségfejlesztési terveket valósí­tanak meg. Egyik ilyen, mint­egy két kilométer hosszan Ut­ca kövezés, amelyek során a gyakran Sáros, nehezen jár­ható Vönöscsillag és Komo- róci utcák kapnak kőburkola­tot. Már kihordták a község­fejlesztési pénzből vett sok vagonnyi követ, most pedig a feltöltési munkákat végzik. Az összes költség csaknem másfél millió, amelyből 600 ezer forint a társadalmi mun­ka. Éveken át nagy hiányát érezte a község egy modern, 11. — Kérem, bocsásson meg, és tudja be tapasztalatlansá­gomnak. ., — Hogy teljesen tisztában légy a reád bízott feladat sú­lyával, röviden vázolom a helyzetet, és néhány szóval ismertetem előtted terveinket. Marjanovka községtől délnyu­gatra jelentős orosz partizán- csoport ütött tanyát. Mint­hogy ez a csoport a mi had­testünk háta mögött működik, felszámolása a mi kötelessé­günk. Erre pedig most a leg­alkalmasabb az idő, mert Marjanovka körzetében kell újjászerveznünk a Vasököl- művelet során megsemmisí­tett 44-es és 12-es hadosztá­lyok maradványait. Megen­gedték, hogy ezeket az egy­ségeket felhasználjuk a par­tizánok felszámolásához. Á partizánok létszámát illetően rendkívül ellentmondó értesü­léseink vannak, csak egy a biztos; hogy hagy, jól fel­szerelt, és a szovjet parancs­noksággal állandó kapcsolat­ban álló csoportról van szó. Mindez azt a kötelezettsé­get rója reánk, hogy művele­korszerű művelődési háznak:. Rendezvényeket kényszerből a mozi helyiségében tartot­ták. Az ifjúságnak sem volt megfelelő szórakozási helyi­ség. Most elérkeztek oda, hogy ennek a jogos kívánságnak is eleget tegyenek: egyemele­tes művelődési ház építését kezdik meg október elején. Az építési beruházása három­millió forintot igényel. S hogy a tényleges költsé­geket amennyire csak lehet, csökkentsék, itt is több százezer forintot érő társa­dalmi munkát irányoztak elő. Ebben első helyen mindjárt a Rákóczi Tsz áll, 150 ezer fo­rintos társadalmi munka tá­mogatással. Nem maradnak ki a tömegszervezetek sem. Különösen értékes felajánlást tett a KISZ-szerVezet és á riőtanáes. Az önkéntes tűz­oltó testület tagjai — élükön Kapási Ferenc parancsnok­kal, — 80 nap társadalmi munka végzésére tettek ígé­retet. Mint a község vezetői tájé­koztatásuk során elmondják, a nagy akarat láttán az állam is segítségre siet: több, mint félmillió forint, öt évre szó­ló hitelt ad. Az elkészült, minden igényt kielégítő művelődési házat jövő év augusztus 20-án akar­ja a község birtokába venni. <ab4 1962. szeptember 21. Fiókkönyvtár Mátészalkán Mátészalka—Űjtelep elég mostoha közlekedő utakkal kapcsolódik a kisvároshoz. A néhány évtized alatt fejlődött városnegyedben több ezren élnek. Termelőszövetkezeti dolgozó parasztok és munká­sok lakják az Üjtelepet. Eddig e városrészben szinte semmi szórakozási lehetőség nem volt, míg a járási könyvtár fiókkönyvtárat nem nyitott. Helyiséget egy modern isko­laépület egyik termében kap­tak, amelyet bútorral, füg­gönnyel a járási könyvtár lá­tott el. Húszezer forint értékű könyvet adott a város, s a fiókkönyvtárba félnapos mun­kaidejű könyvtárost állítot­tak. Néhány nap alatt félszáz olvasója van már a könyv­tárnak, de számuk rohamo­san emelkedik. A könyvtáf nemcsak könyvesére lehetősé­get, de klübot is nyújt Újte­lepnek. Televíziót kívánnak beszerezni, hogy a klutv könyvtárat még otthonosabbá tegyék. i8|Sí8Wi8a 3Z „OSZfanSfl ISH61ÍH thold úr jóvoltából részem . néhány nagyon boldog pilla- natban; megengedte ugyanis, hogy elolvassam hozzá inté- 1 zett levelének azt a részét, 1 ahol Kegyed rólam tesz emlí­tést. Határtalan izgalommal ] értesültem arról, igen tisztelt . Nagyságos Asszonyom, hogy j ön jól emlékszik rám gyér- j mekkoromból, s megtudván, - hogy teljesen egyedül marad­tam ezen a világon, oly ben­sőséges érzéssel tüntette ki 1 személyemet, hogy azt nem ; is nevezhetem másnak, mint ; anyai szeretetnek. Boldoggá tesz az a gondolat, hogy is­mét van családom. Berthold úr már fiának tekint engem, én pedig úgy nézek reá. mint atyámra. Most pedig becses engedelmével azt is elmond­hatom, hogy van édesanyám. Vajha ugyanúgy biztos lehet­nék afelől, hogy hugocskám is van? Bár még apró gyerek voltam, amikor utoljára lát­tam Önt, az ön jósága és kedvessége, melyet irányom­ban tanúsított, élénken él, és mindenkoron megmarad em- , lékezetemben. Sok mindenről szeretnék írni önnek, Nagy­ságos Asszonyom, és még in­kább szeretném viszontlátni. Ennek a találkozásnak már élőérzete is boldoggá tesz. Minden erőmmel azon leszek, hogy siettessem ezt a talál­kozást. Addig is engedje re­mélnem, hogy legalább egy rövid levelet olvashatok Ke­gyedtől. Csókolja meg he- vembén Lőrét, majdnem azt írtam, hogy „a kis Lőrét”, mert ilyennek maradt meg emlékezetemben. Ha ö is volna olyan kedves, hogy ima nekem, mint fivérének, tel­jessé Válna a boldogságom. Engedje meg. hogy gyermeki csókkal búcsúzzam; Fia báró Goldring”. (Folytatjuk.) fogod végrehajtani ellenőrző körutadat, holnapután pedig délelőtt tízkor jelentést te­szel az eredményről, mert bármelyik pillanatban eljöhet az Erdei séta ideje. A csa­pattesteknek riadóra kell megindulniuk. Erről jut eszembe, ellenőrizd azt is, hogy milyen gyorsan készül­nek el riadó esetén. Különö­sen vonatkozik ez a Podgor- noje község vidékén találha­tó policáj-csapatokra, mert ezeket kell majd utasítanod, hogv zárják körül az erdőt Podgomojetól Ivankovóig. Magától értetődik, hogy a kü­szöbön álló műveletről senki sem tudhat semmit, még csak sejteniük sem szabad. Értet­ted? — Igenis. Leléphetek? — Eredj, és az indulás előtt pihend ki magad... Meg­állj csak, majdnem elfelej­tettem. Ma levelet kaptam hazulról, s van itt néhány sor, amely terád vonatkozik. Tessék. És Berthold elővette a le­velet, körmével megjelölte a szóban forgó részt, majd visz- szahajtya a papíros felső szé­lét, Goldring felé nyújtotta. Heinrich szeme végigfutott a megjelölt sorokon, majd meg- hatottan nézett Bertholdra. Azután ismét, most már nyu­godtan elolvasta az írást. — Azonnal, még ebben a percben válaszolok Else asz- szonynak! — kiáltotta izgatöt- tétri, kézében forgatva a leve­let. — Ejha, ez jó nevelésedről tanúskodik. Én is most aka­rom feladni a levelemet. Ha kívánod, írjál hozzá néhány sort. Akár mindjárt itt, a szobámban! Heinrich levele azonban több Volt riéháHy sornál. Ezt írta: „Mélyen tisztelt Nagyságos Asszonyom! Éppen az imént vólt Ber­srtesüléseket kell szerezned, hogy tudjuk, milyen erőkkel kezdhetjük meg ezt a műve­letet, amelyet1 fedőnévvel „Er­iéi sétának” nevezzünk. Meg­értetted? — Igenis... Megenged egy iérdést, ezredes úr? — Tessék. — ön csürhének nevezte a policájókat tehát, nyilván nem sokra becsüli őket? — Nem sokra? Enyhe kife­jezés! — Akkor miért kell őket felfegyverezni és megszervez­ni? Berthold ezredes kelletlenül elmosolyodott. — Ahhoz nincs elég erőnk, hogy minden lakott helyen helyőrséget tartsunk. Ez az egyik ok. A másik és fonto­sabbik ok abban rejlik, hogy akit policájnak toboroztunk, az kénytelen-kelletlen esküdt ellensége lesz a partizánok­nak, Nem tehet egyebet, küz­denie kell ellenük, márcsak azért is. hogy megmentse az életét. Sajnos, ez a helyi rendőrség túlnyomórészt kétes elemekből és katonaszökevé­nyekből áll. Márpedig a ka­tonaszökevény eleve is gyá­va volt, és gyáva marad, bár­milyen egyenruhát húz magá­ra. — És mikor kell végrehaj­tanom a feladatot? — Néhány óra múlva már indulhatsz is. Ma és holnap tünket a leggondosabban ké­szítsük elő. És most térjünk rá a te szerepedre. Megmond­tam már, hogy csak azokra a csapattestekre számítha­tunk, amelyek most állnak újjászervezés előtt. Ezeket te­hát mindenképpen meg kell erősíteni. Megerősítésüket a környékbeli községekben állo­másozó helyi policájok bevo­násával hajtjuk végre. Ha minden policájt mozgósítunk, két zászlóaljat verbuválha­tunk össze. — No, végre, saját sze­memmel láthatok legalább egy partizánt! — Csak jól vigyázz, ne­hogy a partizánok lássanak meg előbb téged! Ne felejtsd el, hogy igen pontosan céloz­nak és utolsó csepp vérükig verekednek. Egyébként remé­lem, hogy tnihden a legna­gyobb rendben fog menni. Rendelkezésedre áll egy sZé- mélyautó és egy páncélozott szállító-gépkocsi, tizenöt kato­nával és két géppuskával, Heinrich vállát vont, de nem mert vitatkozni. — Most pedig hallgasd meg, mi a feladatod: végig kell járnod azokat a helyeket, ahol ez a policájnak nevezett csürhe állomásozik. Állapítsd még harckészségüket. Vissza­érkezésed után írásbeli jelen­ést kell tenned, pontosan fel­sorolja az emberek számát és fegyverzetét. A legpontosabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom