Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-18 / 193. szám

ESőrehaladásunk újabb és magasabb követelményeket állít az emberek elé. A meg­szerzett politikai, gazdasági és kulturális tapasztalatok el­terjesztése elsőrendű köteles­ség. Ezt a célt szolgálja á szervezett pártoktatás, mely­nek keretében ezrek és ez­rek ismerkednek meg a mar­it izrmis-leninizmus alapjaival. Elsajátítják azokat az isme­réteket, melyek birtokában könnyebben és főleg jobban végzik munkájukat. A tapasz­talaitok azt mutatják, hogy az utóbbi években, de különösen a VII. kongresszus óta egyre több azoknak a kommunisták­nak és pártonkívüli dolgozók­nak a száma, akik nagy buz­galommal ismerkednek a filo­zófia, a politikai gazdaság­tan, a magyar és a nemzet- köen munkásmozgalom, a kü­lönböző gazdaságpolitikai tan­folyamok tananyagaival. Olyan korszakban élünk, amely parancsol óan követeli meg a rendszeres tanulást, képzést. Nem tarthatja ma már művelt embernek magát az, aki nem ismeri az új vi­lágrend ideológiáját, aki nem tudja mi történik és miért, a nagy világban. A magasabb társadalmi rend, nagyobb tu­dású. szélesebb látókörű em­bereket követel, örvendetes, hogy az igények nőttek. Sok ember tanul. S a múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek száma az idén még több lesz. Bár a munka dan­dárja van a földeken, készül­nek a nagy őszi betakarítás­ra szövetkezeteink, állami gazdaságaink, s az üzemek­ben is folyik a harc a ter­vek teljesítéséért, az év ered­ményes befejezéséért, mégsem szabad, hogy megfeledkezze­nek pártszervezeteink egyik fontos feladatukról: a párt­oktatási év jó előkészítéséről. Legfontosabb tennivaló a propagandisták kiválogatása. Ez az alapja az eredményes oktató munkának. Helyes lesz, ha a baktalórántházi já­rási pártbizottság módszere szerint az idén már figyelem­be veszik minden járásban azokat az elvtársakat is, akik tavaly végezték el a mar x i an us-len i ni zmus es ti egyetemét, vagy a pértiskolát. Fontos Változás lesz az 1962-—63-as pártoktatási év­ben a propagandisták tovább­képzésében is. Ez eddig meg­oldatlan volt. A megyei párt- végrehajtóbizottséga határo­zatot fogadott el, melyben biztositani kívánja a propa­gandisták ismereteinek gyara­pítását. Ezért a pártfőiskola tanárai, neves közgazdászok, filozófusok, gazdaságpolitiku­sok, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom jó is­merői tartanak előadásokat Olyan témákról, melyek a propagandistáknak egy-egy té­makörben alaposabb ismere­tet nyújtanak. Az idén is fe­lelősségteljes munka hárul az oktatógárdára. A rendszeres tanítás november közepén kezdődik. Erre az időszakra esik a párt Vili. kongresszu­sának tanácskozása is. Az itt elhangzó referátumok, hatá­rozatok az idei pártoktatás alapját képezik. Ez alapos felkészülést és felelősségteljes munkálkodást igényel minden propagandistától. Tavaly csaknem 17 000 em­ber vett részt a pártoktatás­ban. Az 1958-as évhez viszo­nyítva 5000 tsz-taggal több. A pártonkívüliek létszáma 7000 volt, az oktatásban részt ve­vőknek több mint 43 száza­léka. Ezek a számok, a fej­lődés és a tapasztalható ér­deklődést bizonyítják: az idén még többen kapcsolódnak be a pártoktatásba. S ez jó. Lát­szik, hogy a kétkezi munká­sok. tsz-tagok közül is mind többen igénylik a marxizmus- leninizmus tudományát. - A múlt évben 1000 propagandis­ta gondoskodott erről. Az idén csaknem 1200 lesz. Nö­vekszik a pártonkívüliek lét­száma, de ne feledkezzenek meg pártszervezeteink a nők, a fiatalok bátrabb bevoná­sáról sem. A július havi tag­gyűléseken már sok helyütt tárgyalták az oktatással kap­csolatos teendőket. Megalakí­tották a baktalórántházi já­rásban az előkészítő bizottsá­gokat is. Fontos, hogy az eb­ben részt vevő propagandis­ták és pártvezetöségí tagok gondoljanak erre is. Ne le­gyen egyetlen olyan hallgató, akivel ne beszélnének. Népszerűek voltak tavaly a kéthetes falusi téli tanfolyam mok. Ez jó iskola a propa­gandistáknak is, akik ezt az időt a tsz-ben töltik, az em­berek között, és sok tapaszta­latot szereznek. E tanfolya­mokon olyan emberek vettek részt, akik korábban semmi­féle oktatási formában nem tanultak. Számítani lehet ar­ra, hogy az idén még több ilyen tanfolyam lesz, még több hallgatóval. Lényeges változás csupán a szakosított tanfolyamoknál leiz az idén. Ezekből most nem szerveznek I. évfolyamot. A többi tanfo­lyamokon is csak 2—3 fontos és alapvető témával ismer­kednek meg a hallgatók, 6 jórészt a VIII. kongresszus anyagát tanulmányozzák. Eze­ket azonban el is kell sajá­títani, hogy a határozatok az életben megvalósuljanak. Eb­ben vár nagy munka a pro­pagandistákra. Vásárosna- ményban éppen ezért, a ré­szükre kéthetes tanfolyamot szerveznek, amelyen kizárólag módszertani kérdésekkel fog­lalkoznak. Jó ütemben halad a hall­gatók kiválogatása. Lényeges dolog azonban, hogy a helyi párt- és tömegszervezetek he­lyesen egyeztessék terveiket. Ne történjen meg olyan, hogy egy-egy ember részt vesz a pártoktatásban, a népfrontbi- zottség által szervezett tanfo- lyoman és még máshol is. 1 Ügyeljenek erre a járási párt- | bizottságok is. Tanuljon min- i denki, aki akar, de a neki j megfelelő helyen. Ez jár sd- ! kerrel és eredménnyel. Farkas Kálmán MíSifKSíil iSfQMf* 00 „Kedvencek?* autódaru és gyors- HmlllililllB Uldídh UU elvonó — A jutalmazási ív — Sertésgulyás, lekváros fánk — siiitiiinEiasvizsga az üj, m0dern lakótelep Újabb fontos létesítményeket adnak át a második fél évben Jó munkát végzett az év el­ső felében a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándor­zászlajával nemrég • kitüntetett ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. Hat hóna­pos termelési tervét — 94,5 százalékos létszámfelhaszná­lással — 101,1 százalékra tel­jesítette. Különösen figyelemre méltó javulás mutatkozott az év el­ső felében az épületek átadá­sa terén: 102 helyett 158 la­kást adtak át. Hozzáláttak a nyíregyházi konzerv, vala­mint a gumigyár építéséhez, s megkezdték 16 millió forint értékű isz-beruházás kivitele­zését. Az év hátralévő részében 238 lakást kell átadniuk a megye területén, — énnek nagyrésze a harmadik ne­gyedévre jut. Ezenkívül az utolsó simításokat is elvégzik a fehérgyarmati kórházon, a komorói faátrakó állomáson, a nyíregyházi almatárolón, a Zrínyi gimnáziumon. A harmadik emelet magas­ságából jól áttekinthető a ré­gi, földszintes épületek fölé emelkedő Arany János utcai lakótelep. A falak mögött, a lakásokban az otthonavatás ünnepe után már hétköznap­jaikat élik a családok. Segítenek a gépek És itt, a Kölcsey utca 3,11. számú építkezésen újabb 36 lakás készül. Amott a Toldi utcán egész házsor átadását fejezik be hamarosan. Egy hónap múlva már költözhet­nek ezekbe a lakásokba az új „birtokosok”. — Rövid az építési határ­idő — válaszol kérdésünkre Diczku Zoltán művezető. — Kilenc hónap. De ebbe bele­számítják azokat a hónapokat is, amikór a fagy miatt nem tudunk dolgozni. Gyakorlati­lag tehát 5—6 hónap alatt kell felépítenünk egy ilyen 18 lakásos, háromemeletes lakó­házat. — A gépek segítenek a ha­táridők megrövidítésében — veszd át a szót Seres László építésvezető helyettes, akinek szemmel láthatóan kedvére való ez a téma. Amíg a szom­szédos épületnél dolgozó fö­démdaru munkáját figyeljük — amint könnyű teherként emeli magasba az egymásra helyezett betonelemeket — elmondja, hogy az autódaru és a gyorsfelvonó a „kedven­cei”. Könnyen mozgathatók, gazdaságosak és jól használ­hatók kisebb építkezéseiknél is. Szemet gyönyörködtető lát­vány a „Bocskai utcai 84 la­kás építkezés” impozáns ház­sora. Itt is a nagy ablakok, az erkélyek, a korszerű for­matervezés, a friss színek ra­gadják meg a szemlélőt. Itt már nincs sok tennivaló. A hónap végén adják át mind a nyolc házat az új lakóknak. Pontosabban; egy házban már a héten sor kerülhet a lakás- avatásra. Szeretitek és tudnak dolgozni Az építésvezető asztalán jutalmazási ív fekszik. 12 ezer forintot osztanak ki az épí­tők közdtt A jutalmazóttak között szerepelnek a Rad- váncaki brigád tagjai is. Ar­ról nevezetesek, hogy szeret­nek és tudnak is dolgozni. Kalapáccsal, vésővel egyen­geti mellettünk a külső burko­latot Krajcsovics János kőmű­ves. Már nem fiatal. 36 éve dolgozik a szakmában. Meg­fontolt beszédű, kevétsszavú embernek ismerik. Leereszti kezéből a szerszámot, rágyújt, mintegy jelezve, most neki is lesz néhány szava a vitához. —- Hát, attól aztán igazán nem kell tartani, hogy nem lesz munkánk. Annyi az épít­kezés! Mikor építettek ennyi emeletes házat Nyíregyházán? Csak mutatóba egyet-egyet a város központjában. Azok is évekig készültek. Most meg nem egészen egy év alatt nyolcat építettünk csak itt. Meg aztán iskolák, gyárak is épülnek. — Ebédidőben fordulok bé a Színház utcai lakásépítkezés rögtönzött kapuján, A ház ár­nyékában, az udvarra kihelye­zett kecskelábú asztal körül fogyasztják el ebédjüket a dolgozók. Sertésgulyás és lek­város fánk a mai üzemi me­nü. Tegnap húsleves és bé­csiszelet volt. Ízletes és ele­gendő is az ebéd, amit 3,30-ért biztosít a vállalat. Ez az egybehangzó vélemény. Pedig, „szakácsnő legyen a talpán” az, aki ezeknek az erős, izmoetestű építörrruh ká­noknak a gyomrát kielégíti! Semmi különös Az épület földszintjén ez egyik lakásban villanyszerelők dolgoznak, ahogy mondták, négyen, ök hárman, és a jó­kedv. Sokat viccelnek, ugrat­ják egymást Most éppen Te- kecs István került „műsor­ra”. — Lehetőleg ne pakold össze egész Csehszlovákiát, mert a határnál lekapcsolnak a vámőrök! A pil zeni bői pe­dig hagyjál nekünk is, ne­hogy megártson. — Röpköd­nek az „intelmek”. — Már régen megígértem az asszonynak, ha kisebbik gyerekünk felcseperedik a pólyából, elviszem néhány napra külföldre. Másfél éves már a fiam, rábízhatjuk a rokonokra. Mi pedig utazga­tunk egy kicsit, lássunk va­lamit a nagyvilágból! — Az utazás után pedig hozzákezdek a tanuláshoz. Szakmunkásvizsgára ^szü­lök. Egyelőre, csak úgy ma­gánszorgalomból tanulgatok. Szép ez így együtt; külföl­di utazás és szakmunkásvizs­ga. Pedig nincs ebben semmi különös. Tekecs István szá­mára is természetes mindez. Hiszen élete semmiben sem más, mint sok száz társáé, akikkel együtt dolgozik Nyír­egyháza épülő házsorain. Kádár Edit Baktalórántházi levél Munkával ünnepelünk Baktalórántházán az augusz­tus 20-i ünnepség előkészíté­sére alakult bizottság gazdag programot dolgozott ki. Az al­kotmányunk születésének év­fordulójára rendezett ünnep­ség már vasárnap reggel öt órakor zenés ébresztővel MAI FIATALOK „Api bácsi“, „Brigidé Bardot“, az ifjú halász és a többiek Krámer Márta, a „szőke ciklon”. (Huszár István rajzai.) megkezdődik. Délelőtt 9 óm­kor háztömbkörüli kerékpár- és motorkerékpár-verseny lesz. A délutáni program is vál­tozatos: két órától háromig a művelődési ház hangszó­rói szív küldi műsort köz­vetítenek és a munkában élenjáró ipari és mezőgazda- sági munkásokat köszöntenek. A futballpélyán 17 órakor rendezik meg az Anarcs— Baktalórántháza találkozót, ahol a két futballcsapat baj­noki mérkőzéséin méri össze erejét. Este a földművesszö­vetkezet sörkertjében és az előtte lévő műúton kultúrmű­sor és utcabál zárja a vasár­napi ünnepséget. Másnap, augusztus 20-én — a sürgős munkára való tekin­tettel — a község termelőszö­vetkezeti tagsága munkával ünnepel. A legsürgősebb ten­nivalókat, a cséplést és a dohánytörést folytatják. Azon- ! ban a szórakozni vágvókról sem feledkezett meg a rende­zőség: délután a sportpályán atlétikai verseny lesz, mely­re az erdőgazdaság két csa­pattal, a járási tanács és a sportkör pedig egy-egy csa­pattal nevezett be. Közben megrendezik az úttörőcsapa­tok közötti labdarúgó-mérkő­zést is. Az ünnep tiszteletére a köz­ség kiszései vállalták, hogy augusztus 20-ra a tsz-majör épületét kimeszelik, körzetét rendbehozzák, a tanács és a Hazafias Népfront a középü­letek, utcák, terek és lakó­házak rendbehozására moz­gósít. A TIT az Úttörő Ter­melőszövetkezetben és a Fló­ra tanyán tart egy-egy elő­adást az alkotmány jelentő­ségéről. Kricsfalussy Béla tudósító s Növekvő igény ta kis időre meglepődik, s aztán ő is nevet, majd meg szakad. Hisz, milyen lehet az az „ünneplő kalap”, afnit kő­műves munkánál hord az ember? Szabó Pista kalapja után „Brigidé Bardot”, illetve Krá­mer Márta „a szőke ciklon” következik. Nem tudja leplezni zava­rát, de azért Márta is jóízűen nevet. Sokáig kellene keresgél­ni a színésznő szépségek képei között, hogy párját találjunk. Természetes, üde szépség és szőke mint az arany. Amikor zavara eloszlik megszólal: — Brigádunknak minden es­te közös programja van. Mo­ziba járunk, tévét nézünk, el­megyünk a cukrászdába... és nagyon szeretünk táncolni. Ha nem szeretnék a táncot, az lenne csodálni való, hiszen ők sohasem fáradtak. Ügy mondják: az esti program „egy kis” cséplés miatt nem maradhat el! Minket is invitálnak: ma­radiunk ott estére halászlére. Spáik Sanyi a halbeszerző (ő fogja, de nehoav az illeté­kesek megbüntessék érte. mert nem érdemelne ilyet ez a nagyszerű brisád) és szakács is egyszemélyben. A többiek véleménve szerint kitűnően főzi a halászlét. Noha. nem várhattuk meg, amíg Soák Sanyi elkészül a halászlével, azért nagyon kel­lemes szájízzel hagytuk ott ókéit. Magunkkal hoztuk a sok fiatal jókedvét, lelkese­dését, — emlékét. ★ Vidámak, robbanékonyak, szorgosak, dühösek, álmodo­zók, csintalanok, őszinték, ki­tartóak ! Ha néha súlykot vetnénk egy s más kilengésüket látva, s ezt mondanánk: „Mai fiata­lok!”, akkor vegyük észre, hogy ők csak a mát, az értel­mes munkát, a szép ruhát, a jó keresetet ismerik. És isme­rik a jogot, amely számukra korán megadatott. Milyen nagyszerű mindez így együtt. S lám, jobban megértjük őket és a szót is más hangsúllyal mondjuk: „Mai fiatalok...” Vincze György irmagját is kiirtották. Nem hiába! Vemcsellöről a múlt hó­nap végéig huszonháromezer- háromszázötven mázsa burgo­nyát szállítottak el, s a terve­zett négymillió forint helyett, nyolcmillió forint Volt a bevé­telük. Nekik, az ifiknek is summáé összeg jut ebből. Szabó Pista lyukacsos „ünneplő” kalapja. „Kell a stafirangra” — jegyzi meg mosolyogva egy kislány. Mindnyájan nevetünk, hi­szen a jókedv ragadós, s be­mutatják Szabó Pistát, vagy nem is anyira őt, mint Pista „ünneplő” kalapját. Szabó Pis­„bepörög” és tíz másodperc alatt „kipörög”. Nagyon szere­tik, ragaszkodnak hozzá. Ami­kor élkiáltja magát „Api bá­csi”: — sárt! egyszerre ugra­nak, mintha puskából lőtték volna ki őket. Sietnek az épületet tető alá hozni, mert huszonyegy erő­gépet és azok munkagépeit javítják majd itt. Berkó László, az ifjúsági brigád vezetője, az „idősebb nemzedék” közül való: hu­szonegy éves! Mezőgazdasági akadémián tanul, csak a nyá­ri szünidőben vezényli a bri­gádot. Azt is fontosnak tart­ja, hogy tanulásra ösztökélje a fiatalokat. Most szervezik az esti technikumot és a szak­munkásképzést. Nem kell agi­tálni senkit, bőven akad je­lentkező. Elszakíthatatlan közösség az övék. Végső Zsuzsa, ez az alacsony, barna lány, így mondja: _ Nem akartam közibük jönni, mert gondoltam, min­denféléről tereferélnek, aztán nem gyűlik a munkaegység. De most már semmiért nem mennék innen. Malteros, de még így is szén, hátha még felöltözik?! ök a tsz. ifjú élcsapata. Mindig óda vetik be őket, ahol gyors, fontos munkára van szükség. Az aratásnál ke­resztet raktak a gép után, az­előtt meg krumplit és kukori­cát kapáltak. Tiszta, a gyom Dudás József, a brigád „Api bácsija”. Vidámak, lobbanékonyak, szorgosak, dühösek, álmodozók, csintalanoik, őszinték, kitar­tóak. Ennyi elég a jelző áradatból. Egyszóval — fiata­lok. Mai fiatalok! Vágyak­kal és valósággal. A md korunk fiataljai mindannyian, tele de­rűvel, életkedvvel, célokkal. Manapság sok szó esik a fiatalokról. Hátha valakinek kételyei vannak a felnövek­vő nemzedékkel szemben, jöjjön el Vencsellőre. ☆ Közös néven így hívják őket: ifjúsági brigád. A tsz. gépműhely építésénél talál­koztunk velük. Harmincötén riolgöznak lányok és ti’lk. Du- »ás József irányítja őket. öt v'vják „Api bácsinak”. Tény- eg, apaként bánik Velük. Azt mondják a fiúk, hogy „Api kacsa” húsz másodperc alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom