Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-15 / 190. szám

Ifjabb ráhág Argentínában Tüntetés, rohamrendőrség, könnygázgránát Nyugalom Nyugat­Berlinben ftz uszító beszédek nem találtak termékeny talajra »nyugatnémet lakosság körében Nyugatnémet és nyugat- berlini politikusoknak az an­tifasiszta berlini védelmi fal felépítése évfordulóján el­mondott uszító beszédei elle­néne a nyugatnémet és a nyugat-berlini lakosság nem engedte megzavarni rendes napi életét. Nyugatnémet nagyvárosokból és Nyugat- BerEnből érkezett jelentések szerint augusztus 13-a úgy zajlott le, mint akármilyen más munkanap. Még Nyugat- Beríin mesterségesen szított frontváros-légkörében sem ta­láltak termékeny talajra Brandt és Lübke uszításai. Nyugat-Berlin lakossága csekély érdeklődést mutatott a szervezett botrány jelenetek iránt, ez abban is megmutat­kozott, hogy a hétfő estére hirdetett gyűlést megsem tar­tottók. A nyugatnémet váro­sok lakossága nem vette fi- avelembe azt a felhívást sem, hogy este 20 és 21 óra között „tüntető módon" ne mutat­kozzék az utcákon. Sürgős erőfeszítésedet az atomkísérletek megszüntetésére Az Egyházak Világtaná­csa Központi Bizottsá­gának felhívása •Párizs, (MTI): Az Egyházak Világtanácsa- nak Központi Bizottsága foly­tatta az előterjesztett beszá­molók megvitatását és azok­kal kapcsolatban több hatá­rozatot fogadott el. A bizottság egyhangúlag jó­váhagyott egy felhívást,^ mely hangsúlyozza, 'sürgős erőfeszí­téseket kell tenni az atom- kísérletek megszüntetését cél­zó'megállapodás mielőbbi meg­kötésére, az általános és tel­jes leszerelés végrehajtására. A felhívás foglalkozik a ber­lini kérdéssel is és megálla­pítja, elengedhetetlen, hogy tárgyalás induljon meg „a berlini helyzetért felelősséget viselő” felek között. Rakétakísérlet az Egyesült Államokban Cape Canaveral, (MTI): Módosított típusú Atlas-ra- kétával végeztek kísérletet hétfőn este az Egyesült Álla­mok Cape Canaveral-i kísér­leti támaszpontján. A rakéta filmfelvevő-berendezést és magnetofonkészüléket vitt fel magával nyolcezer kilométe­res útjára. A beépített szerke­zetekkel már több ízben ku- darcot vallott rakéta esetleges hibáit- akarták felmérni és rögzíteni. Buenos Aires, (AP, Reuter): Guido argentin köztársasági elnök ingatag konhánya is­mét válságba került. Az elnöki hivatal hétfőn későn este közölte, hogy Cantilo hadügyminiszter • benyújtotta lemondását. Adrouge belügyminiszter ugyanaznap közölte újságírók­kal, hogy két ízben intézett ilyen irányú megkeresést Guidohoz, lemondását azon­ban a köztársasági elnök nem fogadta el. Az elmúlt héten kirobbant katonai válság te­hát minden bizonnyal teljes Belgrád, (MTI): Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök a napok­ban Brioni szigetén fogadta Drew Pearson amerikai újság­írót és nyilatkozott több nem­zetközi, valamint néhány bel­politikai kérdésről. Berlinnel kapcsolatban kifejezte azt meggyőződé­sét, hogy a kérdés megol­dási lehetőségeit illetően — úgy hiszi — nincsenek nagyobb nehézségek. Nyomatékosan hangsúlyozta: — Kész ténynek kellene el­ismerni, hogy Kelet-Németor- szégban létrejött egy új tár­sadalmi rendszerű közösség, amelyet nem lehet megváltoz­tatni nagyobb megrázkódtatás, a világbéke veszélyeztetése nélkül. És ha így értelmezik a helyzetet, akkor a német nép — az egyik és a másik olda­lon — módot talál az együtt­működésre a gazdasági és egyéb kérdésekben. Hogy egye­sülnek-e, vagy sem, hogy konföderációra lépnek-e, vagy föderációra, vagy pedig ba- rátian együttműködő két ál­lamot alkotnak — ez a né­met nép ügye. A továbbiakban kifejtette az amerikai újságírónak, hogy Hruscsov a béke embere. _ Tudom — mondotta Ti­to elnök —, hogy a Szov­jetunió mennyit szenve­dett a legutóbbi háború­ban és milyen pusztítást élt át. Tudom, a szovjet népnek az az óhaja, hogy normálisan, háborús meg­rázkódtatások nélkül, bé­kében fejlődjék. Vélemé­nyem szerint Hruscsov eszméje: a béke megőrzé­sének és a gazdasági ver­sengésnek az eszméje és ezt küldetésének tartja. Magasabb gazdasági szint­re emelni a Szovjetuniót: ez az ő életcélja. kormányátszervezést von ma­ga után, amennyiben Buenos Aires-ben elterjedt hírek sze­rint a lemondás gondolatával foglalkozik két további kulcsfontosságú miniszte­ri tárca tulajdonosa is: Del Carril külügyminisz­ter és Alsogaray gazda­ságügyi miniszter is. Különösen népszerűtlen Argentínában Adrouge bel­ügyminiszter, akit a politikai terror rendeletek atyjának ne­veznek. A Buenos Aires-i erőmű A jugoszláv köztársasági el­nök ezután a nukleáris rob­bantások kérdésével foglalko­zott. Rámutatott arra, hogy mindkét félnek jóakaratot kell tanúsítania és meg kelle­ne egyeznie az atomkísérletek megszüntetésében. A Kennedy elnök és Hrus­csov miniszterelnök esetleges találkozójára vonatkozó kér­désre adott válaszában az el­nök kijelentette, hogy egy ilyen találkozót üdvözölni kel­lene. Mint mondotta, a talál­kozón nem kellene okvetlenül nagy megegyezéseknek szü­letniük, de már maga a ta­lálkozó és a kapcsolatfelvétel hozzájárulna a bizalmatlanság csökkentéséhez és a két fél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány el­nöke és Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kim, ír Szénhez, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnöké­hez, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság miniszterta­nácsa elnökéhez, Coj Jen Gen-hez, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelsőbb Népi Gyű­lése Elnöksége elnökéhez in­tézett táviratában a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság nagy nemzeti ünnepe, Korea felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­szombati elpusztulása még csak súlyosbítja a helyzetet. A nagyobb ipari körze­tek munkája teljesen meg­bénult. Kétszázötvenezer munkás elvesztette kenye­rét. A hütőházakban az áramszol­gáltatás elmaradása miatt nem tudnak élelmiszert és vízkészleteket tárolni. Az egészségügyi hatóságok jár­ványveszélytől tartanak. A húsipari munkások nagy tün­tetést tartottak a fővárosiban. Az ezerötszáz főnyi tömeget a rohamrendőrség könnygáz- gránátokkal keresette szét. törekvéseinek jobb megisme­réséhez. Az elnök egy kérdésre vá­laszolva azt mondotta, lehet­séges, hogy az év végén, vagy jövő tavasszal a Szovjetunió­ba megy üdülni. Hozzáfűzte: természetesen ez alkalommal megbeszéléseket folytat majd, bár a látogatás nem lesz hi­vatalos jellegű. Nyilatkozatának befejező részében néhány belpolitikai vonatkozású kérdésre vála­szolt. Az új jugoszláv alkot­mánytervezetről kijelentette, hogy az előirányozza a köz- társasági elnöki tisztség elvá­lasztását a szövetségi végre­hajtó tanács elnöki tisztségé­től, azaz a kormányelnök tisztségé tőL párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa, a magyar forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány, az egész magyar nép és a maguk nevében testvéri üdvözleteit és jókívánságait küldte. ★ Péter János külügyminisz­ter a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte Pák Szón Csői-1, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét. ★ A SZOT elnöksége nevében Brutyó János főtitkár táv­iratban üdvözölte a ‘ Koreai Egyesült Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsát. Tito nyilatkozata Drew Pearson amerikai újságírónak Magyar államférfiak üdvözlő távirata Korea felszakad uíásának 17. évfordulója alkalmából Ónodvári Miklós ¥ Ä SÄEGÄ DOSSZIÉ mm ..............................................................................................................................................................mi............... iiiiiin XXXIX. Ilyenkor összerezzent, hir­telen elkomorodott. Dehát ezt hogy magyarázza meg? Hogyan mondja el, hogy első szerelme nemcsak hazudott, de otthagyta őt idegenben, meggyalázva, belekergette az öngyilkosságba. Hogyan vall­ja be, hogy milyen csúnya folt van a becsületén; enged­het hát akkor ennek az ér­zésnek hogy még jobban ösz- szebarátkozzanak, aztán egy­szer.. ha rájön, János is otthagyja őt, másodszor is ke­serves csalódást okozva... Ilyenkor folyton futni, fut­ni akart, minél messzebbre. Máskor meg, amikor nem látta, égett a vágytól, hogy újra a közelében legyen: hall­ja a hangját, nézze becsüle­tes, nvüt arcát. Oh, hány­szor álmodott már róla, s kapta rajta magát, hogy bár­mit csinál, akaratlanul is a fiú jár az eszében. Mindketten gondolataikba merültek. Egymás mellett mentek, rátértek a néptelen ligeti sétányra. Délután esett, harmat ült a fák zöld leve­lein. Fejük felett szelídgesz­tenye virágzott: hódító illat­tól terhes volt a levegő, el­kábultak tőle. szívük hevesen kalapált. János ismét meg­fogta kezét, lassan felemel­te és megcsókolta. A férfi szája valósággal megperzselte. — Zsuzsa! Most kellett volna elfut­nia, de földbe gyökerezett a lába. Csak állt a fiú előtt, boldog remegéssel, szája hangtalanul mozgott. — Szeretlek, Zsuzsa! „Oh, mondd, mondd még egyszer, tízszer, százszor, ezer­szer! Mondd, hogy szeretsz, én is szeretlek, az első pillanat­tól fogva...” — de egy hang nem jött ki a száján. Be­hunyta szemét és érezte — talán nem is igaz, talán ezt is csak álmodja —, hogy erős férfikar öleli át, magához szorítja és forró ajka az övé­re tapad. Meddig tartott az első csók? Két percig? öt percig? Egy pillanatnak tűnt csupán. De követte a husza­dik, ötvenedik. S mindany- nyiszor: — Szeretsz? — Szeretlek! — Meddig? — örökké! — Én is... ' Fenséges és gyönyörű volt ez az este. Magukba szívták a virágok hódító illatát, tö­rődtek szerelmükben és soha ki nem fogytak a csókokból; mindig újra kezdték, egyre hevesebben, egyre tüzeseb­ben. Leültek egy pádra, a fel­hők között bújkáló Hold oly­kor megvilágította arcukat. Ilyenkor szétrebbentek egy pillanatra, s zilálva, felfor­rósodva várták, hogy a Hold felhő mögé bújjon, és ők is­mét egymás ajkára tapadja­nak. Zsuzsa behunyt szem­mel, kábultan ült a fiú mel­lett, Boldogan tűrte simoga- tását, elringató dédelgetését, amelyet nagyritkán egy-egy fészkébe visszahúzódó madár szárnycsattogása zavart meg. Beteljesedett szerelemmel, odaadással simult a fiúhoz. A teljes eTl ágyul ás, a töké­letes odaadás pillanatai vol­tak ezek, ’ amikor nem ér­zünk, nem látunk, nem hal­lunk, csak annak a másik­nak a lélegzését, csókjának ízét kívánjuk; János is hang­talanul ült mellette, szerette volna kiokoskodni, hogyan is van ez. milyen nehéz meg­magyarázni, szavakban kife­jezni azt a mély érzést, amely benne van... — Zsuzsa... édes! — János... Ismét csak szavak alá rej­tettek izgalmukat, amely egymáshoz űzte őket. — Zsuzsa édes! Nyugodj meg. Felejtsd el rossz em­lékeidet, ne gyötörd magad felesleges szemrehányásokkal, hiszen ami megtörtént, meg­történt. A múltat már úgy­sem tudjuk megváltoztatni. Szeretlek és boldoggá akar­lak tenni. Bízzál bennem job­ban. Összekötöm veled a jö- vőmet, az egész életemet. Zsuzsa. . én feleségül vesz­lek! Észre sem vették, hogy ké­ső éjszaka lett, mire ezerszer meg-megállva, hazaértek. Zsu­zsát a csókok íze ringatta el, dalolt, zengett-zsongott, mu­zsikált benne minden, álmá­ban is a férfi szerelmes öle­lését érezte és ugyanilyen bol­dogan ébredt fel. Amikor reg­gel a parkon keresztül ment, Ä szocialista Korea számokban Ma It éve született a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság egész nép­gazdaságában már a szocia­lista termelési viszonyok ural­kodnak. Az ipar és a kisipar szocialista átalakítása után 1958-ban befejeződött a falu szocialista átalakítása is. A szocialista iparosítás eredményei 1954—56. évi első három­éves tervben újjáépítették a tönkretett ipart. Az 1957—61. évi első ötéves terv idősza­kában megvalósult a nehéz­ipar elsődleges fejlesztésének irányvonala, a könnyűipar párhuzamos fejlesztése mel­lett. Ez volt a népgazdaság műszaki átalakításának első szakasza, amelyet az ország szocialista iparosítása útján valósítottak meg. Az ötéves tervben elsősorban olyan üzemek újjáépítéséről volt szó, amelyeket a háború után még nem építettek teljesen újjá, utána pedig a meglévő üzemek korszerűsítése és ki­bővítése, valamint az új üze­mek építése került napirend­re. Á jelenlegi hatéves terv­ben elsősorban új ■ üzemek építésére és a meglévő üze­mek kibővítésére került sor. Az ötéves tervet négy év alatt teljesítették, s emellett az 1960-as esztendőt az egyes iparágak gyors ütemű fejlődése következtében ke­letkezett aránytalanságok kiegyenlítésére használ­ták fel. A Koreai Népi De- mokratilfus Köztársaság hat­éves népgazdaságfeilesztési terve ezért az 1961—1967. éve­ket ölelj fel. Az ötéves tervben rtagy változásokéra került sor az ország ipari struktúrájában, amelynek kialakításában a hazai nyersanyagok és anya­gok gazdag forrásaira, első­sorban szénre, vasércre, szí­nesfémekre és villamos ener­giára lehetett támaszkodni. Az első ötéves terv felszá­molta a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság gazdasá­gának egykori egyoldalúságát és hozzájárult az önálló nép­gazdaság szilárd alapjának megteremtéséhez. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság ipari-agrár ország lett. Gazdasági sikerei elvá­laszthatatlanok a szocialista világrendszer, elsősorban a Szovjetunió önzetlen interna­cionalista segítségétől. A hétéves terv előirányzatai A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság hétéves nép- gazdaságfejlesztési terve új, nagy távlatokat nyit meg. újraélte az esti csőkokat, Visszacsen gtefc fülébe a sze­relmes szavak. Milyen más lett a park! Megtelt a szerel­mes este emlékeivel. Itt áll­tak meg először. Itt csókolta meg a kezét János... amott, azon a pádon sokáig üldö­géltek. .. erről a fáról egy madár röppent fel. Alig bírt a parkból elmoz­dulni, mindenhová az emlé­kek húzták vissza; hát erre, hát arra emlékszel-e? Mindenre emlékszik. Bol­dog izgalom az egész napja, a hivatalban is. Valaki elhaladt mellette a lépesén, nem figyelte meg, most is János járt eszében. Sietett az aktával, benyitott a földszinti terembe. Itt a már jól ismert munkazaj fo­gadta. Kívül, a kis ablakok előtt topogtak az ügyfelek: pénzesutalványokat, ajánlott küldeményeket csúsztattak be; egyszerre három-négy te­lefon is csengett, amely a stemplik gyors és ütemes kopogásával egységes harmó­niába olvadt össze. Az ak­tát az 1-es fiókba tette, s megfordult. Halk sikoly hagyta el az ajkát. Mintha elektromos áramütés érte volna A hár­mas ablaknál annak a férfi­nek. .. az orvosnak az alak­ját pillantotta meg. (Folytatjuk.) Az ipari termelés ebben az időszakban 3,2-szeresére, ezenbelül a termelési eszkö­zök termelése 3,2-szeresére, a közszükségleti cikkeké pedig 3.1- szeresére nő. A hétéves terv irányelvei szerint az ország áramterme­lése 1967-ig 17 milliárd kW/órára, vagyis 1960-hoz képest 2,4-szeresére emelke­dik. A széntermelés ugyan­ezen idő alatt 2,4-szeresére nő, az acéltermelés eléri a 2.2— 2,5 millió tonnát. A hétéves terv előirányza­tai szerint lényegesen növek­szik az ország nyersvas- és acél-, réz-, ólom- és cinkter­melése. A vörösrézé 2,5-sze- resére, az ólomé 1,8-szeresé- re, a cinké 1,6-szorosára. Ez­zel kapcsolatban szükséges­nek mutatkozik egész sor új bánya építése, és a szükséges berendezésekkel történő fel­szerelése. E feladat teljesítese elsősorban a gyorsan fejlődő gépgyártástól függ. Csupán 1956—1960 között a gépgyár­tás részaránya az ország ipa­ri termelésében 17,3 száza­lékról 21,3 százalékra emel­kedett, s a hétéves tervben tovább növekszik majd. Lakásépítés A Koreai Munkapárt IV. kongresszusa megállapította, hogy a Koreai Népi Demok­ratikus 'Köztársaságban a la­kásproblémát lényegében megoldották. 1956—1960-as években az ország városaiban 6 millió 220 ezer négyzetmé­ter, falvaiban pedig 5 millió 60 ezer négyzetméter lakóte­rület épült. Az előirányzat szerint 1967-ig a városokban 600 000 új lakást építenek. Az építő­iparnak ez ipari létesítmé­nyének 58 százalékát előre­gyártott elemekből, a lakások 84 százalékát blokkokból és panelekből kell felépíteni. Mezőgazdaság Az ország hétéves népgaa- daságfejlesztési terve szerint a gabona termelését 1967-ig 6,6 millió tonnára, vagyis 70 százalékkal kell növelni. Az ország vetésterülete Je* lenleg kb. kétmillió hektár. Ezt 2,5 millió hektárra bőví­tik. Fontos az öntözőrendszer további kiépítése. Már 1960- ban 800 000 tenbot (1 ten- bot egyenlő 0,99 hektár) tett ki az öntözött terület. A me­zőgazdaság gépi felszerelése az első ötéves tervben meg­kétszereződött. Jelenleg több, mint 13 ezer traktor segíti a mezőgazdaság munkáját. Az 1961—1967 években 70 000 traktort (15 lóerős traktorok­ra átszámítva) 13 000 teher­gépkocsit és sok más mező- gazdasági gépet kap a mező­gazdaság 1961-ben 100 hek­tár mezőgazdasági területre 3,2 traktor jut majd. A hét­éves tervben befejeződik a falu villamosítása. Jelenleg az ország falvainak 92 százalé­kában van villany. A talaj termőképességét műtrágyával fokozzák majd. A hétéves terv utolsó évé­ben 1 hektár mezőgazdasági területre 570 kilogramm kü­lönböző műtrágya jut. Fejlődő egészségügy A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban az orvo­si ellátás díjtalan. A hétéves terv utolsó évében, 1967-ben tízezer lakosra 17 orvos jut majd. Ezért az orvosok szá­mának hét év alatt több, mint négyszeresére kell emel­kednie. Az ország egészség- ügyi helyzetének fejlődését szemléltetően tanúsítja az is, hogy a csecsemőhalandóság jelenleg a háború előttihez képest negyedére csökkent. 1962. augusztus 15. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom