Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-11 / 187. szám
A holnapi kenyérért A cséplőgépek még javában dolgoznak a gabona asztagok- nál. Időszerű-e hát akkor a jövő évi kenyér sorsáról, az őszi vetésekről beszélni? Igen! A megyében 200 000 hold terület vár bevetésre. Ez nagy e'őrelátást, szervezettséget, idejében elvégzett munkát kíván. Már most helyes és szükséges megkezdeni a vetésre szánt területek kijelölését, hogy folyamatosan készíthessék el a magágyat Jól beérett legyen a talaj a vetéshez. Ezen az őszön 60 000 hóidon kerül földbe az intenzív búza magja. Ez a búza vetésterületének hatvan százaléka! Bebizonyosodott a nagy hozamú bú- 7 ik előnye. Még ott is, ahol b"mostohábban kezelték ezt a búzát; mert kevés helyen maradt a termésátlag a tizenkét mázsa alatt. Elsősorban a gyenge gazdasági eredményt felmutató termelőszövetkezetekben törekedjenek arra, hogy búza vetésterületüknek lehetőleg tel- 'jes egészét az intenzív fajtákkal hasznosítsák. Az őszi kalászosok vetéséhez 53 0 gépállomást és teremlőszö- vetkezetj traktoros vetőgép áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy a vetés október végéig befejeződjön, szükség van a termelőszövetkezetek és tszcs-k birtokában lévő fogatos vetőgépekre is. Ezeknek a munkájára a vetésterület egynegyede vár. Az idejében való vetés érdekében az arra alkalmas gépek kettős műszakban dolgozhatnak majd. Jól bevált a két henger közé való vetés. Hat hétszóz gyűrűs- és sima henger áll a közös gazdaságok rendelkezésére. Ezeknek a helyes elosztásával elérhető valamennyi kalászos terület hengerezése, amely a korábbi, egyenletes kelést biztosítja. Az intenzív búzafajták igazolták a megfelelő növény- szám termésfokozó jelentőségét. A tavalyi száraz ősz miatti késői kelés is figyelmeztetett: a kellő bokrosodás elmaradása nagyban hozzájárult a hazai fajták alacsonyabb termésátlagához. Amikor most a vetőmag igénylése, a saját mag vetéshez való előkészítése folyik, gondoljanak erre a szövetkezeti vezetők. Ügy tervezzenek, hogy intenzív búzából 145— 150, hazai fajtából 110—120, rozsból 100, őszi árpából 90— 100 kilogramm magot vessenek el holdanként. A jó gazda előre tekint, s ha idejekorán felkészül a tennivalókra. nem érheti kellemetlen meglepetés. S. A. Miért nem ücsörögnek mór órákat a brigádvezetők? „Papíron legyen minden" — Az adós fizet Új vezetés Kemeesén Amikor Kemeesén Kiss Sándort keresi a riporter, hirtetenében nem is tudja, hogy az igazgató, vagy a tsz- elnök után érdeklődjön. Ha az utóbbi hetek munkája alapján akarnánk Kiss elvtársnak a fog- lalkozását meghatározni, talán az elnök-igazgató lenne a legjobban ráillö, hiszen többet elnök, mint igazgató. De kezdjük sorjában a dolgot. Hogyan lett elnök is az igazgató? Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata többek között így szabja meg az állami gazdaságok feladatát: „Az állami gazdaságoknak úttörő szerepük van a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében is. Tanítsák a kipróbált új módszerekre a környékükön lévő termelőszövetkezeteket, a gyengébbeket pedig lássák el rendszeresen szaktáncsok- kal. Neveljenek a szocialista mezőgazdaságnak jó gyakorlati szakembereket.” A Kemecsei Állami Gazdaság szomszédságában lévő helyi Üj Barázda Termelő- szövetkezet alapvető vezetési és egyéb hibák következtében a megye egyik leggyengébben működő szövetkezete volt. A mezőgazdaságot irányító járási és megyei szervek — a termelőszövetkezet tagságával egyetértve — megkérték Kiss Sándor igazgatót, hogy vállalja el a szövetkezeti elnökséget is. így történt, hogy jó egy hónappal ezelőtt az Üj Barázda Tsz közgyűlése elnökké választatta a gazdaság igazgatóját. Az els5 hónap után A mezőgazdaságban a termelési periódusok miatt év közepén alapvető módosításra nincsen lehetőség. A munkaszervezésben és egyéb dolgokban már inkább lehet változtatni. — A korábbi állapotokról nem akarok beszélni — mondta Kiss elvtárs. A veRepül n Sirály I. a Dunán Szerdán tette meg első pró- baútját a Dunán a Szovjetuniótól vásárolt hordszárnyas személyszállító kishajó. (MTI Foto — Marosi L. felv.) zetőséggel, pártszervezettel együtt ügy határoztunk, hogy a brigádvezetők egy hétre előre megkapják a feladatot. Az esetleges napi változásokat a főagronómus ismerteti a helyszínen a brigádvezetőkkel, így nem kell nekik naponta — egymásra várakozva — az irodában hosszú órákat ücsörögni. Szerénységből az elnök nem mondja el, de a tanácselnöktől megtudjuk, hogy látva az új munkarendet, ismerve az állami gazdaság működését, mintegy 45—50 olyan tag jár dolgozni, aki korábban nem vett részt a közös munkában. — Nagyon fontosnak tartottuk a rögzített bizonylati rendszer megteremtését — folytatta az elnök. Alapvető dolog, hogy ami megterem, a raktárba-pénztárba bejön, kimegy, mindez papíron legyen. Elértük, hogy / a banknál nincs „sorban állásunk”. A pénznek utána kell járni. A 382 000 forint mérleghiányunkat törlesztettük. A tagokkal szembeni 221 000 Ft zárszámadási tartozásunkból 59 000 forintot törlesztettünk, elsősorban a legrászorultabbak- nak adtunk némi pénzt. Száz- ötvenezer forint munkaegység előleget fizettünk ki; augusztus 20-ra újra szeretnénk előleget adni a tagoknak. A változást Tóth Gyula elnökhelyettes igazolja, amikor elmondja, hogy a második kapálást — július elején — nyolc nap alatt végezték el. Az aratás rendben ment, most három cséplőgép és egy kombájn csépeli a gabonát. Szállítják az állami raktárba a termést, de a szükségletet is biztosítják minden tagnak. A tarlóra szórják a műtrágyát és már 300 hold mélyszántást végeztek a jövő évi jobb termés érdekében. Augusztus 20-ig az éves állat és állati termék eladási tervüket teljesítik Az előirányzotton túl hizlalnak sőrét és az állami gazdaság terven felüli naposkacsa keltetéséből 5000 darabot kapnak, amit még az idén értékesítenek. Bátrabb tervek — Részleteiben még nem tudok nyilatkozni — mondta Kiss elvtárs. Az idei tervben a nettó bevétel négy és félmillió forint. A jövő évben ezt szeretnénk megkétszerezni. Akkor a jelenleg tervezett 22 forintos munkaegység helyett 35—40 forintot tudnánk a tagságnak fizetni. Meg akarjuk valósítani, hogy havi előlegként a tervezett munkaegység érték negyven százalékát megkapják a tagok. A vezetési módszerről, a két gazdaság irányításának összehangolásáról Kiss Sándor véleménye: ezt a kettősséget jelenleg csak napi 14— 16 órás munkával lehet győzni, többször az ünnepet is munkával kell tölteni, de ez a kezdeti hónapokban szükséges. Csikós Balázs ónodvári Miklós DOSSZIÉ uhui in min mii mii ni mii in ii mi mi ni in iiiiiiiiiiiii 11111111111111111111111111111111111111111111111111111 c ni mu XXXVI. Mintegy másfél órával ezelőtt a fiú asztalánál még három társa is ott ült. Hangosan beszélgettek, egyes szavak, beszédfoszlányok — amikor a zongorista pianoban játszott. — eljutottak hozzá is. Megállapította, hogy az erdőslaki vasgyárban dolgoznak és valami nyereségrészesedést kaptak a tervteljesítés után. Ezek is adtak borravalót a pincérnek és azt egészen jól megfigyelte, hogy amikor távoztak, az a fiú, aki ittmaradt, száz forintot kért kölcsön a legfiatalabbtól. Emez vonakodott adni. — A múltkorival is tartozol. .. — Fizetéskor a mostanit is megadom! — Nekem is kell a pénz.:. — Tudom, mondom, hogy fizetéskor... Azóta a fiú már az ötödik konyakot öntötté magába. A hatodik féldecit az imént tette eléje a pincér. Horváth sokáig méregette. Megpróbálta kitalálni, hol dolgozik, vagy, hogy dolgozik-e egyáltalán? Valami azt súgta belül, hogy meg kell ismerkednie ezzel a fiúval Amúgy is fúrdalta a lelkiismeret, hogy másfél hete tartózkodik már Erdőslakon és még mindig nem jutott közelebb feladata megoldásához. Ez a másfél hét azonban mégis fontos tapasztalatot hozott: a kohászati művekbe nehéz lesz bejutnia. Feltétlenül hasznos tehát, ha megfogadja Rose tanácsát és az ott dolgozók közül szervez be valakit az akcióba. Ilyen gondolatokkal méregette végig az előbb a másik társaságot is, ám azok sokkal józanabbak voltak és becsületesebbeknek látszottak annál, hogy bajba ne sodorják, ha netán felderítené akármelyikőjük előtt Is megbízatása titkát. Pedig, az a tény, hogy valamennyien a gyárban dolgoznak, már önmagában is izgató volt, és alig tudta megállni, hogy utánuk ne menjen, amikor elhagyták a helyiséget. Nézte hát azt, aki ittmaradt: tanulmányozta arcvonásait, mozdulatait. Megpróbált öltözékéről jellemére következtetni, hallgatta, amikor a pincérrel vitatkozott; jól megfigyelte, milyen könnyelmű mozdulatokkal dobta oda a kölcsönkért százast, és milyen nagyképű, hanyag eleganciával hagyta a visszajáró pénzt borravalónak. Mindezeket egybevetve, ösztönösen megérezte, hogy emberére akadt, a véletlen jószerencse sodorta útjába a fiút és egy percig sem késlekedhet, meg kell vele ismerkednie! Felhajtotta a kávét, csak most jött rá, hogy elfelejtett cukrot tenni bele. Odament a fiú asztalához. — Megengedi?... A részeg fiú egy pillanatig csodálkozó arccal meredt rá, ingatta a fejét és az üres székre mutatott — Ké... kérem! Ha önnek megfelel... — Ó, hogyne — mondta Horváth és helyet foglalt a fiúval szemben —, csak percig tartom fel. Véletlenül láttam, amikor itt voltak a barátai. Szeretnék magától tanácsot kérni... Abbahagyta, mert a pincér suhant el mellettük. — Nem inna még valamit? — kérdezte átmenet nélkül a fiútól. A részeg még mindig bambán nézett rá, erőlködött, hogy le ne csukódjanak álmos szemei: Horváth nem várt választ. A pincér után kiáltott, hogy hozzon két féldeci konyakot. A fiú ugyanolyan heves mozdulattal hajtotta le, mint az előbb és az arcába nézett. — Pár napig tartózkodom Erdőslakon — ' folytatta Horváth és közelebb hajolt hozzá —, ez alatt szeretném felkutatni egy régen látott rokonomnak a fiát Körülbelül olyan idős lehet, mint maga, és azért bátorkodom megkérdezni, mert hallottam, hogy a barátai a gyárban dolgoznak és... és gondoltam, hátha ismerik... Talán a segítségemre lehetnének, mert én még a címét sem tudom. A háború előtt láttam őket utoljára. .. Annyit tudok csupán, hogy ez a rokonfiú is a gyárban dolgozik... — Hogy hívják? — kérdezte a részeg. — Szabó Zoltánnak! Mint engem — mondta Horváth és boldogan nyújtotta a kezét, hogy sikerült felkeltenie a fiú érdeklődését. — Más munkám elvon attól, hogy utána járjak. Csak amikor a maguk beszélgetésére felfigyeltem, jutott eszembe ez a nagyszerű megoldás. Boldog lennék, ha találkozhatnánk. Bár lehet, hogy találkoztunk már valahol, csupán nem ismerA fagylalt sem tréfa! Csökkent minőségű fagylaltok a forgalomban 15 elárusítót ellenőriztek a napokban Az elmúlt napókban 15 fagylalt-elárusító helyét ellenőrzött a megyében az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a Debreceni Megyei Minőségvizsgáló Intézet. Hat helyen találtak rendellenességet. Két kis adag — négy gömb — fagylaltnál, melynek 10 deka súlyúnak kellett volna lenni: 5—20 százalékos hiányt tapasztaltak a baktalóránthá- zi és a vásárosnaményi fmsz- cukrászdáknál. Negyven mintát vettek a felügyelők, melyet a minőségvizsgáló intézet megvizsgált. Tíz fagylaltmintánál találtak minőségi kifogást, nem feleltek meg e fagylaltok az e\ső_ osztályú szabványnak, a kívántnál kevesebb tejszínt, tojást, stb. tartalmaztak. 48 órán túli fagylaltot találtak a fehérgyarmati cukrászdában. A váltó dolgozók ugyanis nem adták át egymásnak a tégelyeket, illetve a maradványt, új fagylaltot készítettek, s a régi, állott és a meleg időben könnyen mérgezést okozó fagylaltot későbbi időpontban mérték ki. Fehérgyarmaton a tégelyek sem voltak tiszták, ürítéskor I nem tisztították ki a fagy- laltos edényeket, négyfajta fagylaltot ** összekevertek, melyből szintén származhatnak mérgezések. Több helyen — mint a vásárosnaményi cukrászdában — kopottak a fagylalt-adagoló kanalak, ezáltal kevesebbet mérnek a kívántnál Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megkezdte a pénzbírságok kiszabását: Szklenyár Bélánét, az ófehértói cukrászda vezetőjét 100 forintra büntették, mert a termelőüzemben romlott fagylaltot találtak az ellenőrök, — bár azt nem akarták kimérni. Minden mulasztó cukrászdái dolgozó és boltvezető pénzbírságot kap. Villámcsapás A csütörtöki vihar, mely a megye egy részén áthaladt, gyakori villámlással járt. Oro- son B. Nagy Mihály 52 éves tsz-tag tatarozás miatt nem húzódhatott meg a Gábor Áron utca 6. sz. alatti laká1 ?án. A nyitott tetőt akarta be- 'edni, ponyvákkal, ezért ment i szomszédba Papp Miklóshoz. |\z istállóban érte a halálos villámcsapás, mely egy lovat is szénné égetett. Megjött a túrakocsi! 6000 pár „beteg“ — Kórház: a gyarmati Cipész KTSZ öreg, „özönvíz előtti” Skoda porzik a Rözsály—Zajta közötti hepehupás útón. Alig érkezik be Zajtára, a gyerekek hangos kiáltozással futnak be az udvarokra: „Itt van! Megjött a túrakocsi!” Amikor megáll a kimustrált jószág a termelőszövetkezet irodája előtt, már fel is tűnik néhány asszony, nagyobbacska gyerek, kezükben elvásott csizmával, lészakadt pántú szandálokkal, kibicsaklott sarkú körömcipőkkel. Az iroda előszobájában megkezdődik a „rendelés”, vagyis a beteg lábbelik állapotának megvizsgálása, s Szabó László, a Fehérgyarmati Cipész KTSZ javítási részlegvezetője sorban adja az elismervé- nyeket, hogy egy hét múlva becserélje a megjavított lábbelikkel. Az elmúlt télen határoztuk el — mondja Szabó Lásztük fél egymást. Mondom, még a háború előtt... akkor egészen kisfiú volt... — Nem ismerek ilyen nevűt — mondta elgondolkodva a fiú —, pedig én is ott dolgozom. — Igazán? Az orvossal madarat lehetett volna fogatni. Alig tudta leplezni örömét. — S melyik üzemben? — Kohókőműves vagyok, az óriáskohónál. — Ne mondja! Csaknem felkiáltott. Reszkető kézzel nyúlt a pohárért. Ezernyi terv, és ezernyi variáció cikázott át agyán. Hogyne, hiszen itt ül előtte az az ember, akit másfél hete keres: húsból, vérből való ember, aki végrehajtja majd a pontosan kidolgozott tervet.. Csak most eine rontsa, valahogy el ne repüljön a madárka a kalitkából. A másodperc töredéke alatt átgondolta, nem rontott-e el máris valamit, s azt is, hogy mit kell tennie, ha hálójába akarja ejteni a fiút. — Különös szerencse, hogy találkoztunk. Talán maga mégis... segíthetne nekem. Esetleg a barátaitól, vagy másvalakitől megérdeklődhetné. — Persze. Nagyon szívesen. Akár holnap is. Szabó Zoltán... nem felejtem el. — Óh, nagyon kedves! — ujjongott Horváth — igazán... nem is tudom, hogy háláljam meg... (Folytatjuk.) ló, — hogy a fogyasztók érdekében megjavítjuk szolgáltatásunkat. Elsősorban arra gondoltunk, hogy a járás távolabbi községeit keressük fel, hogy helybeli cipész híján egy-egy javíttatás miatt két napot ne töltsenek el — ne fizessék az útiköltséget az odavaló lakosok. Kezdetben bizalmatlansággal is találkozott a ktsz. Ma már a tizennyolc szakemberből álló javító részleg is kevés a munka elvégzésére. A ktsz kiterjesztette, munkaterületét a fehérgyarmatin kívül a csengeri járás legtöbb községére is. — Hetenként négy nap járjuk a községeket, összegyűjtjük a javításra váró, és átadjuk a megjavított lábbelit. Az elmúlt fél év alatt, túrajárataink alkalmával közel hatezer pár lábbelit gyűjtöttünk össze és javítottunk meg. Az őszi szezonban még nagyobb mértékben kiterjesztik a lakosság ellátását megkönnyítő tevékenységüket. S.— Miről ír a Magyar Mezőgazdaság ? A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG augusztus 8-án megjelent 32. számában Kerekes András Kossúth-díjas, a végegyházi Szabadság Tsz elnöke arról ír, hogy miként valósították meg féléves áru- termelési tervüket. Kovács Mihály az önköltségszámítás kérdéseit taglalja a zamárdi Magyar Tenger Tsz példája alapján. Káldy Gyula, a fará- di Felszabadulás Tsz gépparkjának munkaszervezéséről és irányításáról szóló cikkéből elsősorban o saját gépparkkal rendelkező tsz-ek kaphatnak hasznos tanácsokat. Dr. Láng Géza egyetemi tanár tollából a szervesipar visszapótlásáról jelent meg cikk a lap hasábjain. Dr. Reichart Gábor az országszerte tapasztalható vetési bagolypille invázió elleni hatásos védekezésről számol be. A lap öntözési rovatában Perényi Károly a kisnyomású esőztető berendezésekről írt igen hasznos cikket. Az állattenyésztési rovatban „A sikeres malacnevelés érdekében” című cikksorozat keretében most dr. Csire Lajos tudományos kutató a szoptató és vemhes kocák takarmányozásáról szói. 2
