Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

Heath jelentése Anglia és a „hatok“ tárgyalásáról

Londonban kedden este közzétették Edward Heath lord"ecsétőr, külügyminiszterhelyettes jelentését Anglia és a „hatok” tárgyalásairól. A jelentés fehér könyv formájában is megjelenik és mihelyt összeül a nyári szünet után a képviselőház, a parlament elé terjesztik.

Az angol külügyminiszterhelyettes beszámolója megerősíti a már eddig is kiszivárgott részleteket. Hangsúlyozza, hogy számos kérdésben átfogó megegyezést értek el, de még nagy munka van hátra a nemzetközösségi országok mező- gazdasági exportjának rendezésében.

Felesküdött Kolumbia új elnöke

Bogota, CAP):

Kedden felesküdött Kolumbia új elnöke, a konzervatív párthoz tartozó Er., Guillermo Leon Valencia. Az 54 éves új elnök beiktató beszédében ígéretet tett, hogy folytatja liberális elődjének nyugatbarát külpolitikáját és ^belpolitikai reformjait”. Valencia négy évig tölti be az elnöki tisztséget. Lleras eddigi elnök felszólította az ösz- szes politikai «őket, támogassák utódját.

Kolumbiában 1958-ban döntötték meg Gustavo Rojas Pinalla diktatúráját. Ezután megegyezés született arról, hogy az elnöki tisztséget felváltva töltik be a liberális, illetve a konzervatív párt jelöltjei. Az alkotmány csak ezt a két pártat ismeri el. A megegyezés értelmében először Lleras* választották elnökké.

Újabb sikertelen amerikai rakétakísérlet

Cape Canaveral, (MTI):

Kedden első ízben végeztek kísérletet egy új típusú Polaris-rakétával, amelynek hatósugara — a tervek szerint 4500 kilométer lesz. Az első kísérletnél a rakétának 3000 kilométeres 1 távolságot kellett volna megtennie, _ de a második lépcső működésbe lépése után három másodperccel technikai hiba lépett fel és így a rakéta nem érte el a kitűzött távolságot. A tengeralattjárókon jelenleg alkalmazott Polaris-rakéták hatósugara 2700 kilométer. Az új típusú rakéta a Polaris—A —3 nevet viseli.

Katonai zendülés Argentínában

A hadseregügyi minisztérium ellenintézkedése a zendülés elfolytására

Buenos Aires, (MTI):

Argentínában szerdán katonai zendülés tört ki, — jelenők nyugati hírügynökségek. Frederico Toranzo Mon- tero tábornok a 4. argentin hadtest parancsnoka lázadt fel Juan Batista Loza hadseregügyi miniszter ellen és önmagát a hadsereg főparancsnokává kiáltotta ki.

Az AP híre szerint Monte- ro tábornok Jujuy tartományban rendezte be főhadiszállását

A fellázadt tábornok rádión keresztül értesítette Guido elnököt arról, hogy ö, mint rangidős tábornok

a hadseregben a fópa- rancsnoki tisztség átvételét határozta el, s ezentúl nem ismeri el Loza hadseregügyi miniszter parancsait.

Az AP kommentárja megállapítja:

A moszkvai leszerelési és béke- világkongresszus több mint háromszázötven részt vevője utazott át hazánkon

e pillanatban úgy látszik, hogy az ügy kizárólag a hadseregen belüli vitának tekintendő és nem a Guido-kormány ellen irányul.

A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus részt vevői közül hazatérőben több mint háromszázötvenen ejtették útba magyarországot. A külföldi békeharcosok többsége — mintegy kétszázötvenen — csak „futóvendég” volt, néhány órát, esetleg egy két napot időzött nálunk. Százan azonban legalább egy hetet, vagy még ennél is több Időt, tíz napot, illetve két hetet töltöttek hazánkban.

A vendégek elsősorban az ázsiai, az afrikai és latin-amerikai békemozgalmak küldötted közül kerültek ki. Ugyanakkor ellátogatott hozzánk több európai pacifista mozgalom, illetve szervezet képviselője is. Ügyszólván mindenki számára „testreszabott” programról gondoskodtak, a megérkezés után megkérdeztek: ki mire kíváncsi, s ennek alapján állították össze a magyar- országi útitervet.

Vendégeink mind azzal búcsúztak, a magyar békemozgalom vezetőitől: jól érezték magukat hazánkban, s a legjobb benyomásokkal távoznak a szocializmust építő Magyarországról.

Az argentin hadseregügyi minisztérium szerda délután megerősítette a katonai zendülés hírét, de azt Montero tábornok elszigetelt akciójának minősítette. A közlemény, mélyet Loza tábornok hadseregügyi miniszter adott ki, egyben bejelenti,

hogy „Intézkedések történnek a hadseregen belüli fegyelem helyreállítására”.

A bejelentett intézkedések elsősorban néhány magasrangú tiszt leváltására vonatkoznak. Bár a közlemények név szerint senkit sem említenek, de a nem hivatajlos bejelentések Madzzei tábornok, a Buenos Aires-i egyes katonai körzet parancsnoka és Artuz- ao, az első hadtest parancsnoka leváltásáról szólnak.

A megfigyelők úgy vélik,

hogy Argentína alkotmányos rendje egyelőre nem forog veszélyben, de a tar pasztalat azt mutatja, hogy Argentínában a hadseregen belüli válság gyorsan országos méretű politikai válsággá mélyülhet.

A Reuter olyan híresztelésekről számol be, amelyek szerint a fellázadt Montero tábornokot több helyőrség, igy a mendozai, cordobai és a lap- laitai helyőrség is támogatja.

Norstad megy —

nincs atomfegyver

Adenauer: — Most üt áHok megfürödvelt!

Gerő Sándor rajza.

Volt-e sztálingrádi csata ?

New York, (TASZSZ):

A második világháborúban nem volt semmiféle sztálingrádi csata. Az erről szóló hírek csupán a kommunista propaganda kitalálásai” — írja a Dallasban (Texas állam) megjelenő Morning News hasábjain Walker nyugalmazott vezérőrnagy. A szélsőjobboldali csoportokat összetákoló obsitos kijelentéseit szó nélkül lehetne hagyni, ha alapanyaga nem a Pentagon irattárában lenne fellelhető.

Walker e kijelentést O’ da- niel jelenleg nyugalmazott tábornok, egykor moszkvai katonai attasé jelentéséből merítette. O’ daniel annak idején körülbelül 3—i napot töltött a fronton, majd visszatérése után kijelentette: „Véleményem szerint egy amerikai hadtest szokásos tüzérségével két nap alatt elfoglalhatná Sztálingrádot”.

Az amerikai hadsereg szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a Walkernek

alapanyagul szolgáló beszámoló valóban fellelhető a Pentagon bizalmasan kezelt okmányai között. Az idézett megállapítást azonban már nem volt hajlandó kommentálni, csak annyit jegyzett meg, hogy nem mondhat semmit ebben a kérdésben.

Nem rendkívüli eset, hogy a Pentagon szovjetellenes ferdítések forrása, — írja Ponomarjov, a TASZSZ New York-i tudósítója. — Az is jellemző, hogy a dologhoz nem hajlandók kommentárt fűzni. A Pentagon nem egyszer megpróbálta már saját szólamára átírni a második világháború történetét és bebizonyítani, hogy a háborút csak az amerikai hadsereg segítségével lehetett megnyerni. Mit neki a tények! A hadügyminisztérium hivatalnokai szeretnék hozzászoktatni az átlagamerikaiakat az U. S. Amry „legyőzhetetlenségének” gondolatához. Következésképpen ahhoz, hogy egy esetleges összeütközésben könnyű lesz a győzelem.

Japán üzletemberek a Szovjetunióban

Habarovszk, (TASZSZ):

Japán üzletemberek küldöttsége érkezett a Szovjetunióba. Á küldöttséget Josi- nari Kávái, az egyik legnagyobb japán gépgyártó társaság elnöke vezeti.

A küldöttség vezetője még elutazása előtt nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Ebben hangoztatta, hogy örömmel ismerkednek meg a Szovjetunióval s különösen Szibéria

gazdasági életével. Kávái állást foglalt a szovjet—japán kereskedelem minél gyorsabb kibővítése mellett.

A japán üzletembereket a habarovszki repülőtéren a helyi hatóságok képviselői fogadták. A küldöttség látogatást tesz több szovjet városban és illetékes szovjet szervekkel megvitatja a két ország kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztéséi.

Albert Luthuli a Dél-Afrikai Köztársaság bojkottálására hívja fel a világ népeit

London, (TASZSZ):

A Guardian angol lap közölte Albert Luthuli Nobel- békedíjas, a Dél-Afrikai Köztársaságban élő ismert politikus felhívását a világ népeihez. Luthuli üzenetében rámutat a dél-afri>ai kormány által a közelmúltban a ^felforgató tevékenység” ellen hozott törvény reakciós voltára és felszólítja Dél-Afrika népét: fokozza a harcot a

köztársaságban a reakciós erők ellen. E törvény bizonyítja, hogy a dél-afrikai kormány megveti a demokratikus eszméket és eljárásokat.

„Ezért határozottan felhívjuk a világ minden népét,

hogy bojkotlálja a Dél-Afrikai Köztársaságot mindaddig,

amíg ott nem alakul népképviseleti kormány” — fejeződik be Albert Luthuli üzenete.

A halál és a nyomor „Szent Szövetsége“

Mint dühös oroszlán a ketrecében, úgy türelmetlenkednek az amerikai imperialisták, mióta Kubában végérvényesén győzött a forradalom. Szüntelenül az izgatja őket, hogy lobogó lángja esetleg átcsap Latin-Amerika többi országára is. Félelmük nem alaptalan, hiszen a jogfosz- tottság, a nyomor puszta létében fenyegeti a kontinens népének nagy részét.

Vajon mi az oka annak, bogy a természeti kincsekben oly gazdag földrészen a szegénység az úr? Mi az oka annak, hogy a 200 millió főnyi népességből mintegy 100 milliónak a „nincs” a kenyere és „hallgass” a neve? A legfőbb ok kétségtelenül, hogy az egyes országok uralkodó körein túl az Egyesült Államok mohó imperialistái is behálózták és kiszipolyozzák Latin-Amerika gazdagságát. Latin-Amerikából szakadatlanul áramlik a pénz az Egyesült Államokba: percenként

csaknem 4000, naponként 5,7 millió, évenként pedig 2 milliárd dollár.

A kisemmizett munkások és parasztok közül percenként 4 ember hal éhen. vagy pusztul el olyan betegségben, amelyből ki lehetett volna gyógyítani. „Minden halálért 1000 dollár, minden percben 4000 dollár! Ez az ára annak, amit imperializmusnak neveznek” — mondta Fidel Castro a legutóbbi havannai nagygyűlés csaknem 2 millió részvevőjének.

Latin-Amerika népei azonban nem kívánják önmagukat feláldozni az imperializmus oltárán, hanem — élni akarnak! S hogy élhessenek, igyekszenek megszabadulni az imperializmus karmaiból. Időnként ezért tüntetnek Venezuelában a caracasi egyetem diákjai, ezért fogtak fegyvert az ottani partizánok, ezért foglalnak földet az ecuadori parasztok és sztrájkolnak Argentína szervezett munkásai.

Mint ördög a tömjénfüsttől, úgy félnek az Egyesült Államok monopolistái attól, hogy a szélesedő népi megmozdulások megingatják lábuk alatt a talajt. Ennek megelőzésére, fondorlatos intézkedéseket tesznek. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke egy évvel ezelőtt hirdette meg és a Punta del Este-i értekezlet részvevőivel hagyatta jóvá a „Szövetség a haladásért” hangzatos elnevezésű programot

A New York Times március 12-i cikke szerint ez az Egyesült Államok külpolitikájának alapköve és fő célja, hogy „Latin-Amerika népei ne váljanak erőszakos forradalmak prédáivá”.

Ez az aiapelv cálfolja a szövetség nevét, mert a „Szövetség a haladásért” lényegében haladás ellenes, támadás a dolgozó tömegek alapvető érdekei ellen, összeesküvés a monopóliumok busás haszna érdekében. Hogy ez az ördögi gépezet teljesítse feladatát az amerikai kormány dollármilliókkal „olajozza” ma még csikorgó kerekeit Az Egyesült Államok kormánya már a program első évében összesen 1 milliárd 29 millió 576 ezer dollár folyósítására kötelezte magát.

Hogy miből áll a segély? Az a kormány, amely az Egyesült Államok monopóliumainak fojtogató karjába adja magát, bőven kap fegyvert, hogy erőszakkal letörhesse az esetleges népi megmozdulásokat. A megalkuvó politikusok markába is szépen csörgedezik a pénz, s így könnyebben elaltathatják esetleg felébredő lelkiismeretűk szavát. Az éhezők viszont itt-ott régi tejport és gabonát kapnak, hogy egyelőre ne vesszenek éhen, s akár életük megrövidítésének árán is képesek legyenek az imperialisták hasznát növelni.

A Jenki „gavalléria” tehát cseppet sem dagad az önzetlenségtől. Latin-Amerika támogatása lényegében a monopóliumok önsegélyezését jelenti, hiszen az eddig eladhatatlan gabonakészletek így jó áron vevőre találnak s jól jár az eladó. A készpénzben! dollársegéllyel tulajdonképpen megvásárolják az alkura hajlamos politikusokat, s azok mind a jelenben, mind a jövőben hűségesen igyekeznek teljesíteni észak-amerikai uraik parancsát. A dolgozó milliók éhének csillapításával politikai éleslátásukat, osztályöntudatukat akarják tompítani, nehogy jobb utat keressenek a boldoguláshoz. S ha mégis megpróbálnák ezt, ott vannak a mindig készenlétben álló amerikai fegyverek, hogy elhallgattassák az „elégedetlenkedőket”.

A „Szövetség a haladásért” — pontosabban a reakció szövetsége a haladás ellen a .„segélyezett” országoktól további hozzájárulást kíván. Bizonyos minimális reformokat, adócsökkentést, „fájdalommentes” földreformot szorgalmaz jóné- hány' latin-amerikai országban. Ezzel a tömegek «Jött szeretné azt a látszatot kelteni, mintha az adott társadalmi körülmények között is komoly remény lenne embertelen életük megjavítására. Az eredmény? — „A tömegek nem könnyen ismerik fel ezt a célt” — panaszkodik a New York Times.

S ha valamelyik kormánynyal van „baj”? Ha nem tud vagy nem akar „jenki nótára táncolni”? — Akkor Washingtonban „megnyomják a gombot” s valahol Latin-Ame- rikában megbukik egy kormány. Kubában ezt nem tudták elérni, de Argentínában szinte az első „gombnyomásra” sikerült a terv: a reakciós jobboldali katonatisztek „útilaput kötöttek” Frondizi elnök talpára. Miért vált kegyvesztetté? — Mert uralma alatt a radikálisabb peronista ellenzék túlságosan megerősödött, s Frondizi így akaratlanul is erősen veszélyeztette a washingtoni politikát. Az Egyesült Államok ugyanis a „Szövetség a haladásért” program keretében Argentínát afféle kirakatállammá szerette volna formálni. Természetesen nem azért, mert az argentínai munkások és parasztok sorsát túlontúl szívén viselné az USA.

Hanem azért, hogy a hatalmas kontinensen a tömegek számára oly vonzó kubai

példát ezzel ellensúlyozza. A kommunisták által támogatott radikális ellenzék viszont legalábbis bizonytalanná tette e terv keresztülvitelét Ezért léptek fel szinte leplezetlenül a monopolisták argentin szekértolói.

Üjabban Ecuadorban is hasonló játszma kezdődött. Aro- semena elnök azonban úgy látszik időben észrevette „merről fúj a szél” és cselekedett. Kormányát az Egyesült Államok ízlése szerint átalakította, majd megszakította diplomáciai kapcsolatait a forradalmi Kubával.

E cselszövések láttán Latfn- Amerikában is egyre többen Ismerik tel a „Szövetség a haladásért” program lényegét. Látják, hogy az amerikai monopóliumok a nemzeti burzsoázia reakciós elemeivel szövetkeznek, hogy tovább rabolhassák a nép>eket. Felismerik, és egyre többen harcolnak e reakciós, dúrván népjellenes szövetség ellen. Bár sikereik útjában lehetnek nehézségek, de a mai világban már nincs olyan erő* amely megakadályozhatná a népek kibontakozó felszabadító mozgalmát.

s