Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-07 / 183. szám

CT# izfimtkezet ezermestere Amikor meghoztok a nén­iéihez a szedett-vedett „ven­déggépeket”, sokan ingatták q ifjúkat h}tf!tlepke(fve g,z tbrányi pózsa Termelőszö­vetkezetben: — Kár a vesződésért, úgy sem fogunk mi ezzel csé­pelni! — Ki hqllptt már ilyet?! Egy garnitúrát három hely­ről' psszpverfyunqijtt kft?fet~ len a cséplés előtt. Ha az előbbiben nem is, de abban igazuk" volt' a tii- tetlenkedőknek, hogy a terv későn született, és jiem sok idő volt a tptiakpcffrsra. A termelőszövetkezet vezetősé­ge ugyanig a cséplés idejére úgy akarta kihasználni az egyik erőgépet, hogy csép­lőgépet és kazalozÖt bérelték hozzá. Az egyiket a nyír­egyházi MTjl 110-es szárny ZOLIKA — ÉS A DINNYE Az izzó homok Atfocrósítja a láb­belit. A rekkenő hő­ségben a kukorica­levelek bágyadtan „furulyáznak”. A fasor védelmében földbe süllyesztett terjedelmes kuny­hók — 3 ^ifl^ypsek nyári szállásai. Az egyik szállás híjs helyiségében három generáció képviselői pihennek: idős Csor­dás feleségével, if­jú Csordás Zoltán élete párjával és Zolika — aki édes­apja tréfás megjegy­zése szerint jt|, a nyírcsászári dinpye- földön termett. S valóban mint szin- bplum, az egyhóna­pi? 'egénvkp fpeljpf: jókora halpm épet sárgadinnye illato aák. Csordás Zplján ta Valy került a diny- pyések őshazájából Csányró] a nyírség tájra, s npm csupár a ddnnyeérlelő hp mok tetszet meg ne ki, hanem más is Ica, a felesége, aki a nyírcsászári is; egyik közgyűlését ismert meg... A dinnyetermelés fia tál mestere így ver gyökeret a nyír homokon. Érdekes a csányi dinnyések élete, po­ra tavasszal szét- rajzanak az ország minden részére, fel- épjUk szállásaikat, s ott élnek, dolgoz­lak őszig. Hogy mennyire megszok­ták ezt az életet, talán Csordás Zpl- %ék bizonyítják legjobban: felesége családja fc|láip pe- gyedqrapyira lak}k á ^nnyeföídtoi', s ők mégis itt kint élnek a határban. Járjuk a huszon­négy holdas diny- nyé&kertet. Az érett sárgadinnyék szal- fnp- és citromsár­gán kíváncsiskod­nak elő a tűző na- pon is üde zöld je- velek niql. A görög­dinnye is kezd1 el­veszteni fiatalkori hamvgsságát, pogy két bét mÜJva kö­vethesse sárga tár­sat a piappn. Mert a gondps tpnnka, a szakértelem már meghozta az idén is első gyümölcseit. Sok gond van a dinnyével, amig az elvetett magból apq- nász ízű, , bőlevű gyümölcs lesz. Me­legágy, gyepkockák készítése, többszöri kapálás, koraisag — ez, es semmi más a csányiak titka. A modem technika is tért hódít. Már ta­valy félretették a melegágyi üveget, s műamyagfpljával dolgoztak a meleg­ágyaknál. ßz na­gyon jól bevált. — Tervük tizen­négy yagop dW^S- Emellett uborkát, rá tököt is terme­ink- Xípgy meny­nyit? HOZRP1 nűpd- járt az irodáimat — mondja Csordás Zoltán. Pipősdobozt hoz elő a szabásról. Péppé egy száiiíto- tftmb ás egy filzet. Eiz az irodám — mutatja nevelve. — tökéletesen eiegep- ap- igen. Tökből szqzhi^z, pborkábó) negyven mázsa a érvünk holdanként Már kevés píja van a teljesítésnek. jüélntánbá hajjjk az idő- amikor a „t_émá” zöldcssárga búsát is megkóstol­va búcsúztunk. Bp- 01 Hantok a szállás­ra. Zolika ön-kényte- lepÜI kinyújtja csqpp karját egy beszökkenő dinnye- érlelő fénynyaláb f-elé. S. A. ba gyúródik a homloka. Egy cséplőgépet és egy kazlazót négy nap alatt kijavítani mm gyerekjáték. Ppvonty (f piugkéhf? ö csfi- }§dgf. Rét fiq is fíft dolgo­zott }:éz qlf}, még pasárnqo is. pedig fialgjok. Az egyiJc 16, a másik is épe*. Persze pept kellett hozzá ,,bíztatás minff a kettő él, hal a gé­péként, akárcsak az apjuk. Még jól jár velük is a kö­zösség. — Mire a központi szérű­re behordtuk a 900 keresz­tet, qz „psszplftjzgsitás” is megtörténi, — fejezi be a IMéwtét o szövetkezet eh nőké, aki éppen a Pannó­niáját hozta el javításra az ezermesterhez. A seppftkfzet központjá­ban, a javítóműhely elöjt folyik a beszélgetés, s csak a fasor takarja el a mun­kában. lévő cséplpgaíniturát az emberekkel- A dob jel~ legzetes, mPnptan, néha iil- tßkpzößn felerősödő bugása azonb.an mindennél többet mond­— Megnyugodtak a htíet- lenkedők is — jegyzi meg Kató Antal főkönyvelő. — Az első nap 110 mázsát PSp- pplfek, a m4sodik nap pe­dig már ISO-et. Jut azonbay a gépállpmásnqk js, Ifiszen 510 hóidról 28 ezer keresz­tet arpttifV-k... ■§ a Iflédft.i-féle tanya széz rüjén azóta a gépállomás is mwkpzüte ff cséplést. Sza­porán telnek a zsákok, min­denből m^dinW^ a tervezett holdanként} ét}ögö,t. Tavaszi árpából például a tervezett 10 mázsa helyett tizenhatot termeltek holdan­ként. Előzetes becsfés sze­rint összesen hatezer méz?a termésre számítanak. Tóth Árpád EíeMnpuis frakror A pirps Alps phalmers Ma- jufacturing Cp. pgyik gép­gyárában elkészült az plsq slektromos traktor, amelynek nPtorját tüzelőanyagielemek segítségével termelt elektro­mos árammá. A berendezés delén mható bordás tömb 1800 megfelelő .módon egy­náshoz kapcsolt propán-oxi- ;én tüzelőanyagleiemből áll, ■qelyek közvetlenül alakítják it a vegyi energiát elekt.ro- losárarpfná. A berendezés teljesítménye 15 kilowatt, tó­tját elég áramot szolgáltat sgy húsz lóerős villanymotor üzemeltetéséhez. XXXIX. — Lassan indulhatsz! — ß- gyeimeztette Rose — jftbb, ha nem lát meg itt senki. — időnként én majd felkereslek, Imikor átadod a SZER részé­re készített anyagot. Ha va­lami problémád van, n.e te­lefonálj és levelet se fd, csak erre a címre taviratpzz. Rose egy cédulára írta a címét. — Legyen a távirat szövege mondjuk ilyesmi, hogy ... „Reggel érkezem. Várjatok az állomáson•” Akkor én hoz­zád utazom. Jó lesz így? Nem akarom! hogy ott is sokat lássanak bennünket együtt. A többit rádbízom. Horváth elköszönt a lány­tól és az állomásra sietett. — Majd elfelejtettem — kiáltott utána az ajtóbql Rose — a másik bőröndben vannak a reprodukciók és a rézkarcok. ☆ Korán’ beült a vonatba. Na­gyon fáradt volt. A bőröndö­ket kulcsra zárta, s a kul­csot a pénztárcájába tette. Az­tán kényelmesen hátradőlt az ülésen és elaludt. Álom nél­kül aludt, ringatta az egyen­letesen zakatoló személyvonat, amelynek fülkéjében fnllasz- tp mele§ FŐ*1 Árra ébredt fel, amijvor VÄ lóháttá mellettp az bbla%| | frj|s leghuzat megcsapta, összeku­szálta a haját. Első tekintete a bőröndökre esett, á helyén volt mmd T a kfftp*, rnew/n­godott. Hajnalodott. Meg­nézte ütmFSSÍ1 EJÖtlé bajuszos paraszt bácsi pipázott és amikor találkozott a te­kintetük' köszönésképpen rapg­biccentette q fejét. — Jól aludt az elvtáf«... — igen — felélje Hoi-vátfj, s az ,,émárs” szóra egy^jiiestt elpirult — csodálkozom, Hogy nem költött fel a kalauz. Hol járunk már? — Nőm Elfőtte, fel; mert nem hagytam — moqdta di­csekvő mosolygással az öreg. Már Rákosnál lekezelte a kocsit, dp OZ élvtárs olyan jó- ízííén aludj, még a nyála is kicsordult, hogy mondtam npki, hagyja csak békén magát, biztosan megvan a je­gye, nem olyan embernek né- zém... — Köszönöm! — mondta Horváth — nagyon köszönöm bácsikám, téqyleg itt a je­gyem. i — Aludt már Pesten is — folytatja az öreg — amikor én bpilttern jde- Nem ébredt fel, amikor elmdülf Vélünk a vo­nat, azóta nézem, pipázgqtok itt magamnak csendesen. — Bácsikqm nem aludt? — Ném éq ajddhl — neyptett fogatjan szajqyal az oreg — eÜft 9ffhön- az ágy­ban. a vonaton pipázok, pipá zok. nézegetem az embereket az ájlRRásqlíqt. Az e|pbb le­húztam az'ablakot. mert nagy yolj a füst. fjem messze van már Mezőfalva, ott leszállók. Az elvtárs mpdciig utazik? ' — Érdóslakra egészen — fp- lelte Xlorvájfi — s minek vqlt PésWi, bácsikám? — A fiafpbál járjqm, 3lvj ftjt égyefeméf! fsüdl. j^áp ötödik eve ... qryqsjanhql|gatq. — CJe bészéijepi' — íjor- váthot kis izgalom leple meg. — Csakugyan? — Ügy bizony — örült meg 3? Öreg — 3? rlvtársuak is van valajttjp ott? — Magam is Qfvqs vagyok. — Pardon! — s most a pi- pázgató bajuszos bácsin volt a csodálkozás sora. még a pi­pát is kivette a szájából r— ne haragudjon, hpgy nem lát­tam 'mindjárt. — Hát minek vélj? — kér­dezte Ősziqje kiváncsisággál Horváti! Az öreg zavarban volt. Mit mqpdjqn, hogy meg ne séjjsg. 80 előadás A közelrnljljban kibővített ülésen t||:gValta meg a vá­rosi qőtanács az 1962—63-as évre szóló oktatási j^yyéj. Nyolcvan különböző témá­jú előadást tartanak majd időszerű nemriptközj kérdé­sekről, jsmgrtpttls a leszerp- jési és jséke-vüqgkongresszus felhívqg|j, #’ Vfíf. , patkong- ppsszus jjatirozqtait sj|q. T3: nvai településeken mezőgaz­dasági, jogi, egészségügyi, természettudományos témák­ról terveznek előadásokat. re szakkört szervez Ren- kó, Rozsret, Manda bokrok­ban, az I. és II. kerületben. Borbányán, Felső^mgj), S ßäfc badság és a Ságvári telepen. g?abR-v3Wő tftníplyamftt, ‘ ké- zimunka szakkört, zenei is- Y^.orp+L^rjesztő e|pndásp|tat is tartanak. e­SzalmiWßütes a határban Foto: Hammel Józseí A leendő gyiimölcatermeUsi szaktechnikusok között — Taiijjőnak, vagy lüyajal- noknqk — möfldtá őszintén — csak azért, mert... pz or­vosok 'manapság már nem jgpn törik magukqt szemály- VRRajon . .. Autón Járnak ott ni, a műúton. Nálunk is a hé­ten vptj apjót a kRfrzptj dfih- jor. Vppne a többi js, dp nem jpt, npm kqpnqk rá kiutalást, mRPdía a fiam- ÜRS^ niilypn nPhRj. fifzjpsan még a dqktór úr sem kdRftjt. — Így vqn — hqzudja Hor­váth — magqfn is pz ügybpn fqradRztam FRsjpn. A jpyő homiPFa ígprtpk­— Akkor szepgpeséjp van! kiáltotta az öreg. Az ép figm m3F m«?I j>eadta qz jgpnyjpst, hogy mirp jövőre végez, meg- kapja majd a MPs^kYtFSfl* • • • — Marts, pqpstkam? tyRbp| vpsz a fiq Moszkvicsot? =3 ifát sft — m^RiyRdott pi az öreg a bajusza alatt — pzt még ép veszem mqf a fiam­nak p diplpmajáhciz. fÍR1-v3thpak lpesejt az álla. ÍÍ3 npm |4jjq vRlpa a baju­szos öregember becsületes ar­cát, azt Hjjfp yo|n§, hpgy rossz tréfát ÜFRRk vele. — HrI dolSR?ík bácsikám, hpsy ilyen jpi megy a sqmk? — ftthRh yagyftk én — fe­lel to az öreg, mert közben RlPFRÍSlYa lmt3r3ba ért vpjük 3 yoflft ~ SlIatgRRdR^ö a ter­melőszövetkezetben. Npzzen csak a doktqr up, ezek a mi földjeink. Ebbe a nagy táblá­ba a múlt héten kukpripät vétettünk. Látja, pár dugja a fejét, eső kepe tói... Az öreg szedelőzködött is­mét meggyújtotta a pipát és a kezét nyújtotta: p v — Hát, ha megengedi, dok.­a nyírteleki Iái®' kóla és a Nyírségj Hprqok- kíserjpti Gazdaság mO§tekinT tése szerepelt. Egy niásik ki­rándulás álkalmavai a szat­mári vidék gyümölcstermő gócpontjait néztek meg. , A hallgatók fele „hazai” fiú Gergely Eás?ap taqáf el-, mondtá, hogy a hallgatók 50 százaléka ,,hazat” fiú, vagy|s szabolcsi. A többiek más me- gyékbpl valók. Tanumányai- kat 1963 íúniusában jejezik be és felsőfokú technikumi ok­levelet nyernek. Három Szabolcst, B;uíha jR^spfpj, Sulyok Lászlót és Farkas Ervint mindjárt ,{peS is kérdezzük, milyen tervei kpt dpdplgelnpk ‘ ittppi tanúl­R13F|y3Ík hRÍRÍRzpso esptpfR. ßaftüa Pl ffiäfja «13j4 Vé- aezpi a kertészet} tőjskoiát is. Sulyok laboratónumtefi ¥3IY kutató intézetben szeretpp pl­helypzkedp}. L3fkas állami gazdaságba vágyik. Gprgp|y riászlő tanár paegjegy?!, Hogy tódomésp. szerint a szabolcsi fiúk negyven százaléka ter- me|őszqyetkpzetbep klyáttja tapü|mápyait gyümölpsöztetni. \ tööhlpk egyrésze továbh- tanul, vagy ' mezőgazdasági Vellegű üzemekben vállal majd immhRt­m QlnmÁuk LfifCL: Kocsordon megnőtt a külföldi bűz» beesiileíe A mi községünkben „nya­kas mágysroJs” élnek. Nehe­zen íflgadják pl az újat. Ta­valy qsszel szjptp rpmületpt Kpltptt qz a b(F, llRSV 1406 hold kalászosunkból 60Q hold lpsz a kplföldh szovjet Be- zqsztája búza. „Oda is Ipsz a 19YR évi kfmyprüqk” — tóRR- dogatták. Ez a hangulat, saj­nos, éFf»tq|te is hatását, mert kovés gondöt fordítottak egyes brigádokban erre a bú­tor ÚR-** az én fiam is orvos lpsz... kerékgyártó Jánps yagyqk­— Szabó. — Mutatkozott be Horvath is — dr. Szpbp Zfil- tán ... Még pgyszpr köszönöm, hogy npni engedett íciköitpni, bácsikám! — Ha pedig megvásárojja az atjtót, ne szaladj RR át a ía- Áfhkon, doktqr pr. Jöjjön bp hozzánk, van nekpm jó bo­rom !§> theg aztán h4t-ha Rjj- hop lpsz a fl§FP ÍS... A fejébe nyomta a kalapját és fiatalos türgpspggel lpug- rptt a vonatról. Horyátp üjána npzejt az ab- lakpp, szommRlhu-totta. amíg az orpg el pem tűnt az allm dőlt kljarai<lncl1 eS S°ndolko­Egyszer csak ráeszmélt ar­ra, hogy mjlyep végzptes hi­bát kpvpthptptt volna el. Riadtap tekifttptt &ÍFH}­— Megmqndtam, hogy oryos vagyok. Óh! én' marhp! Csák még az hiányolt, hogy a régi nevem is eLküpjem és csodál­kozhatnék, há Érdőslakop' az első rendőr a vállamra tenné a kezét. Ijedten nézte az alvó utaso­kat. Erqspbbpn vert a szívé és hirtelen kiszáradt a torka. Attól félt, hogy valaki leol­vassa az arcáról gondolatait. — Az Rlső és az utolsó eset volt! 4t«stem a keresztspgen, s tanultam bolőle. Átmeneti­leg vagyok csak képügynök, amíg Magyarországon tartóz­kodom. Nem kellett volna most sem ilyen büszkének lennem. Hogy is mpndta Rose? Nyitott szem. csukott száj-.. Igaza volt. (Folytatjuk.) zára. Míg a hazai fajtát vegy­szeres gyomirtásban részesí­tettek, a külföldi búzának csak áz acatplás jutott, s azt js csak immel-ámmal végez­tek- Hangoztatták: nem érde­mes vele sokat törődpi, hi­szen öt mázsát sem fog az ßmtm bpiúanként- Az plsp kisebb tábla kpm- bájnafatásáhpz s?mte a fél falu kicsődült. Lesték, ho­gyan igazolódik be» a jósla­tok­Tizenkilenc mázsa holdan- -ként! Aztán pgy másik, 5cj hol­das tábla. RrpdíTlR:ny 1? má­zsa. A legelhanyagoltabb te­rületen is 9 mókájává} fi­zetett a lenézett büza- Tavgly nagy hadakozás árán sikeppit öt jjpl4 terü­letet a kombájn részére biz- tqsítanj. Az jdéfl két "kombájn Ötszáz hpldop takarítpLUi be a termést. És "á mi „nyakas mpgyar- joipk” már most azt mond­ják a vezetőségnek': mjelobb biztosítsák jövő évre a kom­bájnokat,' és ők ’matti tud­ják. hogyap készítsék elő a talajt a szovjet búzának is. így küzd nálunk sikeresen az új a régivel. Kása Árpád Kocsord Nyári {ajajijiijHjía a fpl?Í<“k<‘*í A Gépállomások Megye flRFg.étRSáéü jegnióbbi érté­kelése szerint a gépá|}qmásol a nyári talajmúnka tervü­ket 16,6 százalékra teljesítet­ték. A sók gyenge teljesít­mény közül kiemelkedik « Vencsellői Gépállomás 3701 hplfida}- A kisvárdai, nagy- halászi, nagykálioi gépáll o- máFöh ís 3 jobbak közé so rólhatójo de a vártnál ők ú jóval kevesebbpf teljesíte­tek. Tefvüknek még alig 20— 25 százalékát teljesítétték. Különösen gypnge a csa- hqlci, fehérgyarmati és köl­esei gépállomások ' talaj mun­ka tervteljesítése, csupán 5— 7 százalékot érték el. A gépállomásokon nagyon rosBZÚÍ állnak a kettős mű, szakkal, mindössze 170 géfl dolgozik éjjel-nappal. IperiPnnuló Intézettől, a mq- sihat. pedig a . Gyulatanyqi Kísérleti Gazdaságtól. Mynkm-(i vm. m tudjak Szolgálni a gépet. Vgyanak; kor egy cséplőgép felszabg- dul rriás szövetkezet részére- A számításba csak akkgr csúszhat hiba. ha a rende}- Jcpzpsjfk'''e álló négy nqp alatt nem tudják előkészíte­ni q csépjéshe2 nz egyéb­ként javításra várai gépeket■ — Ha azt mondom, hogy meglesz, akkor meg is lesz! — nyugtatta meg a kételke­dőket Szilágyi István, a szö­vetkezet ezermestere, aki volt már géplakatos, vij- lanyszerelö fs q jó ég tucj- ja még mi minden. Most éppenséggel motojf. szérető. Ilyen esetben azonban még az ezermesternek is ráncok­Nagy volt a melpg, de 3 negyvenkilepc erpg, üpte? fia­talember szorgalpiasRP dolgor zptt a Nyírpgyháza "melletti iíopa-tanyai tangazdaságban. Rajtuk rövid nadrág, lábukon Szandál; psak kevespp Hor­danak maguhpn inget, vagy szellős trikót. Mindannyian a Nyíregyházi Felsőfokú bel­gazdasági Technikum ' nappali tagozatos, első évet végzett hallgatói. Az osztályvizsgákon még júniusban „átestek", utá­na termeléstechnikai gyakor­latokon vettek részt. 5 14 témakör és k i iám?Wláss A, B, P, csoportban dolgoz­tak a hallgató^, hogy a tetP3- tikápaii megfelelően, mind­annyian kivegyék részüket a foglalkozásokból. Látogatá­sunkkor az „A” csoportbeliek az almafák kpmbinäß korona­npvetós-ét gyakprol tátf- Á „B”-sek szóló lügasítá^áhqz huzqlos tamasztékokat készi- te-ltek. míg a „P” csoport tag­jai a faiskpidddb' — §zaboíP? araíiyábék eaemetéin — a|yp szemzest végeztek- 28 nap alatt 14 temÓF dolgoztak fel, dle|Ye gyakorRÍF3k be a le­endő száktpchnikusqii. Két kirándulás is szerepel a gyakorlati tematikában. Egyiket július 19-én- rendez­ték meg, amelynek program­jában a Gyulatanvai Kísérleti IÓnodvári Miklós A BÖRZEIÉ piHliliiliiiiiiiiiiiliiiiiiiiimiiiiiiiiiitiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiEimiiii a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom