Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

Az indián harcos ereje ( M e s e ) T/alamilcar régen egy bá­' tor legényke, a Varjú­indiánok. töréséből, elment sasra vadászni. Jó messze ment a falu határától, hogy harci fejdíszehez sastollat szerezzen. Felkapaszkodott egy domb tetejére, ahol a sasok fészkelni szoktak, mély göd­röt ásott és azt gallyakkal ta­karta be. A tetejére egy ka­róhoz húst erősített, majd le­vette ruháját és leiílt a gödör fenekére és türelmesen várt. Egész nap, míg leszállt az éj. Egyszeresük távoli, de jól hallható dobolásra lett figyel­mes. Kimászott a gödörből és elindult a hang irányába. Egy tóhoz ért. Ott vélte a dobolást hallani. De közben feljött a reggel és a dobolás hirtelen megszűnt. A vadász pedig si­ratta balszerencséjét. Éjszaka azonban újból hal­lotta a dobolást: olyat, ami­lyennel a törzsbelieket szokás gyűlésre hívni. És íme, a dob­szóra megszámlálhatatlan ál­lat és madár jelent meg a tó tükrén. Négy teljes napot töltött el az ifjú a tó partján, míg az­tán az éhségtől és fáradtságtól kimerülve elaludt. Amikor felébredt, hatalmas sátorban találta magát. A sá­tor madár- és állatbőrökbe bújtatott emberekkel volt tele. Némelyikük vidám táncot járt, a többi a fal mellett ült. Ezeket látta 6 a víz színén úszni, csakhogy most emberi alakjukat vették fel. Az egyik hozzálépett: — Darálom, hallottuk pana­szodat és segíteni akarunk ne­ked. Látod ezeket a lényeket? Ezek mind állatok. Én va­gyok a kutya. Nagy hatalom birtokában vagyok és én ezt átadom neked. Megtanitlak egy táncra, s ha hazamegy a törzsedhez, ez a tánc mindig fogja biztosítani a szerencsét a vadászatban és a harcban egyaránt. Most pedig, testvé­reim, szánjátok meg ti is ezt a bátor fiatal harcost és se­gítsetek rajta. Egy pillanatig csend volt. Senki sem szólt, mintha senki sem hallotta volna a főnök beszédét. Végül w <* bagoly állt fel: —■ Segítségedre leszek. Én látok a sötétben, bármily kor­mos is az éjszaka. Ha éjjeli vadászatra mégy, mindig ott leszek melletted és te látni fogsz az én szememmel. Vedd ezt a tollat és tűzd a hajadba. Csend lett ezután a sátor­ban. Majd a bölénybika kelt fel, hogy átadja a fiatal in­diánnak erejét és kitartását. Talizmánul egy bölénybőrböl varrt tarisznyát nyújtott át neki. Utána a sündisznó állt fel és átadott néhány tüskét. — Én olyan gyöngévé tudom tenni ellenségeimet, mint az őszi idő a legyeket. Végül felállt a sas: — Én is veled leszek, bár­hová mész. Harcban, vadá­szatban átadom merészsége­met, hogy ugyanúgy győzd le ellenségeidet, mint én, De felállt még az őz és a daru is. Mind adott valamit. 1/í inekután az állatoktól 1 megkapta az ajándéko- | kát, a bátor ifjú mély álomba ! merült. Amikor felébredt, is- [ mét a tó partján találta ma­gát. Hazatérve törzséhez, megta­nította a Varjú-indiánokat arra a harci táncra, amit a kutyától tanult és megmutatta az állatoktól kapott csodála- ; tos ajándékokat. Ezek a törzs kincseivé lettek. Ezek segítet- ték ettől kezdve a táp- ' lálékot szerző vadászatban és I az otthont védő harcban a Varú-indiánokat. Napoztaseuk-e a csecse­mőt? Sokan ezt károsnak tartják, és példákat említe­nek, hogyan fizetett rá egy- egy könnyelmű anya, mert néhány hónapos újszülöttjét napra vitte. A példák való­ban igazaik lehetnek, történt már baj a gondatlan napoz- tatással, előfordult, hogy be­tegséget akozott. Tehát mégse vigyük napra a csecsemőt? Feltétlenül vigyük, szüksége van a napsugárra, éppen úgy, mint a felnőttinek. De éppen- úgy, vagy még könyebben bajt is okozhat, mint felnőtt­nél, s természetesen már jó­val kisebb adag megárthat. Fontos szabály, hogy hat hetes kora előtt semmi esetre se vigyük napra a gyereket Aztán is csak fokozatosan szoktassuk hozzá, de csak ak­kor, ha a friss levegőt már megszokta. Először csak az arcát süsse a nap, és nem to­vább 1—2 percnél. A következő alkalommal ■már 4—5, utána 8—10 perc lehet a napozás ideje. Aján­latos fa alá, úgynevezett fél- árnyékba tenni a csecsemőt, és legalkalmasabb a koradól- előtti időszak, akkor még nem túl erős a napsugár. Könnyű rúgdalózóba öltöztessük a napozás idejére. És még egy igen fontos szabály: csők tel­jesen egészséges csecsemőt vihetünk napra! GYERMEKREJTVÉNY Mit sSssüiüt-főzziink? Töltött felsál Szép nagy felsálszeletet hús­verővel vékonyra verünk és gyengén besózzuk. Személyen­ként: két deka rizst kevés zsíron, vízzel puhára páro­lunk, majd két deka .apróra vágott gombát hagymás zsí­ron ugyancsak megpárolunk. 3 deka sonkát húsdarálón le­darálunk. Mindezt összekever­jük sóval, apróra vágott pet­rezselyemzöldjével, pici bors­sal ízesítjük és ha 4—5 sze­mélyre készül, egy tojással jól kidolgozzuk. A tölteléket az előkészített felsálszeletekre tesszük, összecsavarjuk és vé­kony zsineggel vagy erős cér­nával bekötjük. Reszelt hagy­más zsíron puhára pároljuk, közben tejföllel locsoljuk. Bur­gonyapürével és savanyúság­gal, salátával, esetleg kompót- tal tálaljuk. Ribizlis linzer 50 dkg. lisztet, 25 dkg. marga­rint vagy 20 deka zsírt, kevés tejben feloldott 1 deka élesz­tőt, 10 deka cukrot és egy késhegynyi szódabikarbónát jól összegyúrunk. Vékony, 3 egy­forma lappá kinyújtjuk és megsütjük. Ribizli lekvárral megkenve egymásra rakjuk é6 rózsaszínű fondanttal bevon­juk. Hosszúkás szeletekre vág­juk. Habcsók 2 tojás fehérjét keményre kikeverünk 20 deka porcukor­ral és egy kávéskanál citrom­lével. Viasszal megkent sütő­lapra erős papírtölcsérből egy­forma halmokat nyomunk és langyos sütőben msgzárítjuk. ŐSZI DIVAT A divattervezők naptára már őszt mutat. Megjelentek — bemutatókon — az első őszi újdonságok. A derékon aluli öv, mint a kép mutatja, az őszi ruhákon is megmaradt. Divat marad a nagy, lapos táska, s terjed, hódít a praktikus és mutatós nylonballon. Üdülési tanácsadó : Jlíit aig.yiink? Örök gond: a csomagolás utazás előtt. Kis bőrönd, nagy bőrönd, nylonháló mind tele van már, amikor eszébe jut az üdülni, hosszabb időre, né­hány hétre elutazni készülő lánynak, asszonynak: kima­radt a pulóver. És még a short! A melegítő! Hová fér, mindez? S kezdi újra rakni, de bizony nem fér, valamit otthon kell hagyni. De mit? Ez újabb gond. Mert ez is kell, az is- Nem Lehet ruha nélkül elmenni, és „akár­hogyan” megjelenni majd az üdülőben. Akárhogyan, valóban nem. De azért nem kell az egész ruhatárat becsomagolni. Keve­set, két-három ruhát — ez le­gyen az elv, — de jói össze­válogatni az egyes darabokat, hogy minden alkalomra, és minden időre — hűvösre is, kánikulára is — számítva, ne jöjjünk zavarba. Tudjunk öltözködni változatosan. Kész recept, minden eset­even alkalmazható nincs, ilyent nem lehet adni, csak ,irány­elvet”. A Balatonon vagy más für­dőhelyen első a fördőruha, ez természetesen elmaradhatat­lan. A háromrészes összeállí­tás: fürdőruha, szoknya (vagy kis nadrág, short) és felsőrész (boleró vagy kívül hordható blúz). Ez jó strandra. És sé­tára, délelőttre, felsőrész nél­kül is, mert a ma divatos für­dőruhák felső része elég ma­gas. Üdülőhelyen nyugodtan járhatunk így utcán, s még — fagylaltra, kávéra — cukrász­dába is beülhetünk. De ha a felsőrészt felvesszük, máris másként vagyunk öltözve. Vagy a felsőrész, shorttal, me­gint más változat. Praktikus, jól kihasználható ez a viszonylag nem drága, egyszerű összeállítás. DEMÉNY OTTÓ: Buborék-nóta Szál-szál szalmaszál. Péter néz, Palkó pipál. Száll az ezüst buborék, elveszíti majd az ég. S még mi legyen a bőrönd­ben? Természetesen egy ruha* estére, alkalomra, ha megje­lenni akarunk valahol. Egy pulóver, két blúz, kardigán — szeszélyes az idei nyár! —■* hosszúnadrág vagy melegítő. Szandál, magassarkú cipő, és félcipő, amit nem sajnálunk, ha kell, sárba vinni, vagy hegyre, kiránduláskor. Ne fe­lejtsük otthon a nylonkendőt, az esőkabátot, s Legalább egy pár harisnyát is csomagoljunk. Aki nagyon óvatos, tehet még egy melegebb ruhát. Mindez nem túl sok, hiszen ezek kö­zül valamelyiket magunkon visszük, abban utazunk. Nem lesz agyonzsúfolt a bőrönd, nem gyúródik annyira a ruha. Jó utat, jó nyaralást! Buborékon rózsa, száz, sárga malac, lila ház. Kényes, fényes pénzecske, aranyszínű kis kecske. Ha elpukkan ki bánja? Van még víz a pohárba. Elázik a szalmaszál, Palkó néz, Péter pipál. Vízszintes: 1. Portás. 4. Nem sok. 7. Fohász. 9. A megfejtés második része. 14. NTRAB. 15. Apa-ló. 16. Agy. 17. Igekötő. 18. EEEEC. 23. A megfejtés első része. 26. Ford.: belső, rö­viden. 27. Istvánka. 28. Elbo­rul, leboruL Függőleges: X. Lehetőség, mód. 2. Nitrogéranüvéról ne­vezetes község. 3. Rítt. 4. Be­cézett Katalin. 5. Erődítmény. 6. Halotti (csend). 10. Al-dunad mellékfolyó. 11. Magával. 12. Kiejtett abc. 13. OTZIC. 17. Hangtalanul lecsap!!! 19. Ilyen burgonyafajta is van. 20. Azo­nos magánhangzók. 21. Ide bele. 22. Rómái 1000, 2 és 50. 24. Szovjet motorkerékpár már­ka. 25. Dorong. Megfejtendő: víz­szintes 23 és 9. = Az ország legna­gyobb úttörőtá- Dora. Múlt heti megfej­tés: ÉLjen a VIT! Könyvjutalom : Tóth Katalin Nyír­egyháza, Vörös­hadsereg útja 64, Danko Erzsébet, Balsa, Szabolcsve- zér u. 6 és Vajda Sándor Nyírbél- tek, Posta út. Az idei nyár szűkén mérte melegét. Nagy hőség, igazi kánikula még alig volt. De lehet, hogy minden nap bekö­szönhet, s akkor gondot okoz — különösen ahol kisgyermek van, — hogy meg ne rámol­jon az étel, a tej. Falun a kút és a pince hűse jól szolgál nyáron. Városi lakásban, ahol sem ilyen természetes hűtő- szekrény, sem frigider vagy jégláda nincs, nehezebb a helyzet. Ahol azonban hozzá lehet jutni jéghez, ott a mosó­gép — ami igen sok család­nak van már — jégszekrény­ként is használható. Kettős fala ugyanis kitűnően szigetel. Néhány szál lécből, esetleg ke­retre feszített drótfonatból az üst belső átmérőjének meg­felelő nagyságú rácsot készí­tünk. Ezt úgy helyezzük bele a mosógép üstjébe, hogy an­nak alsó, szűkülő része tartsa fenn, vagy vékony lécekből készített lábakra támaszkod­jon. Mielőtt azonban elhelyez­nénk a rácsot, töltsük meg jéggel az üst alját. A rácsra helyezett élei akár egy napig is friss marad, mert a leborí­tott, s még nedves ruhával is letakart mosógépben igen las­san olvad el a jég. Nyaralni megy az egész csa­lád. A lakásban két hétig senki sem tartózkodik. Mi le­gyen , a virágokkal, a szobát díszítő szép zöldekkel? Eny- nyi idő alatt bizony tönkre­mennek, ha ngm kapnak vi­zet Szomszédot, jóbarátot kell megkérni, hogy naponta, vagy legalább másnaponként men­jen el megöntözni. Elkerülhet­jük a fölösleges fárasztási, ha önműködő „öntözőberendezést” készítünk. Nem kell hozzá egyéh, mint befőttesüveg és néhány méter pamutfonal. Közepes méretű cseréphez literes üveget használjunk; ha kisebb a cserép, kettőt is el­lát vízzel a literes üveg. A pamutfonálból vágjunk 30—40 centiméteres szálakat, s egy kötegbe annyit fogjunk össze belőlük, hogy lazán körülbe­lül ceruzavastagságú legyen. A pamutköteg egyik végéit he­lyezzük a vízzel telt üvegbe (várjuk meg, amíg átnedvese­dik és lesüllyed az üveg fe­nekére), a másikat pedig, ke­vés földdel letakarva, a cse­répbe, a gyökér közelébe. Már­is kész és működik az öntöző- berendezés. A pamutfonal ugyanis, mint valami szívócső működik, és pótolja a föld ned vességves zteségét. Vigyáz­zunk, ha virágjainkat egyéb­ként napos helyen tartjuk, erre az időre helyezzük a cserepe­ket árnyékosabb részre. így a föld tovább tartja nedvességét és a cserép mellé állított üvegből sem párolog el felese legesen sok víz. 1962. augusztus 5. A nyár és a gyermek A csecsemő napoztatása 7 Mosógépből — jégszekrény Önműködő viráglocsoló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom