Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-31 / 203. szám
Falvak vándora: a köszörűs riLÁc noutAkjai, egyesüljetek i XIX- ÉVFOLYAM, 203. SZÁM ÁfCI 50 fillér 1962. AUGUSZTUS 31, PÉNTEK Az FLN-t támogató katonaság benyomult a 4. vüaja körzetébe Ismét kijárási tilalom Algírban — Tüntetés az újabb Yérontás ellen — Az Algériai Kommunista Párt felhívása Franciaország katonai intézkedéseket tervez Algériában Olvasóink írják Ghánában letartóztatták két minisztert Emberek az akták mögött L'jabb rágalomhadjárat Kuba ellen Lengyelországba érkezett a magyar válogatott Kádár János találkozott új nagyHoveteinkkel Kádár János, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, csütörtökön fogadta Kárpáti Józsefet hazánk új berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét valamint Garai Róbertét, az j új djakartai rendkívüli és , meghatalmazott nagykövetünket abból az alkalomból, j hogy a közeljövőben állomás- j helyükre utaznak. ' , ! Dobi István, Kádár Jáno*| és Hónai Sándud fogadták az j\DK népi kamarájának küldöttségét (Foto: Farkas Kálmárf Dobi István, az Elnöki Ta- íács elnöke. Kádár János, a nagyar forradalmi munkás— jaraszt kormány elnöke és Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke csütörtökön az Drszághózban fogadták a Né- net Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küllő ttségét: dr. Johannes Diepkmannak, a népi kamara elnökének, az Államtanács, elnökhelyettesének vezetésével. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott fogadásnál jelen volt Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, és dr. Wild frigyes, a 1 Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára. az országgyűlés külügyi bizottságának tagja. •Ugyancsak ott volt a fogadásnál Wilhelm : Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az EAK küldöttség visszautazott Kairóba Shturá, (Libanon/: ■ Csütörtökön délelőtt vissza! érkezett Kairóba az á kül-. döttség. afnely az Egyesült Arab Köztársaságot • képviselte az Arab Liga librnoni tanácsülésén Hassguna. az Arab Liga főtitkára kijelentette.- hogy szombaton megkezdik Kairóban az~ Arab 'Liga tanácsé* n.ak program szerini esedékes következő ülésszakát A Magyar Távirati Írod: jelentései; A francia demokratikus közvélemény növekvő aggodalommal figyeli az egyre súlyosbodó algériai helyzetet . ugyanakkor a szélsőjobboldali sajtó az európai telepesek »fegyveres ' védelmét” sürgeti. Az L’ Humamté az Algéi Républicain vezércikkét idézi; „A francia kormány már nem rejti kulisszák mögé tevékenységét. A francia telepesek: védelmének ürügye alatl csapatainak beavatkozásával fenyegetőzik”. Peyrefitte tájékoztatásügyi államtitkár a francia kormány szerda esti ülése után kijelentette: a jelenlegi zűrzavaros helyzetben lehetetlen Franciaország és Algéria között az együttműködés politikáját folytatni. Hozzáfűzte: a francia kormány utasításokat adott az algíri francia nagykövetnek és a francia katonai erők főparancsnokának a francia állampolgárok védelmére vonatkozóan. „Ezek az utasítások titkosak, de rendkívül határozottak” — mondotta a kormány szóvivője. A függetlenség kikiállása óta először szerdán ismét kijárási tilalmat rendeltek ei Algírban. A város arab negyedéből az esti órákban még szórványos lövöldözés hallatszott. A 4. számú vilaja vezetői közleményben hívták fel a főváros népét, hogy -* veszélyes helyzetre való tekintettel maradjon éber”. A közlemény élesen támadja Khidert. a Politikai Bizottság főtitkárát, s őt és híveit teszi felelőssé a szerdai ösz- szetű zésért. A szerda délutáni lövöldözés után a késő esti órákban helyreállt a nyugalom Algírban. Előzőleg azonban a kijárási tilalom ellenére, amelyet a 4. vilaja parancsnoksága elrendelt, algériaiak ezrei vonultak fel az utcákon, tiltakozva a délutáni inciden* miatt. A Hotel Aletti előtt mintegy 500 főnyi tömeg gyülekezett össze s arabul kiáltozta: „hét év elég volt’’. A tüntetők vezetői a szálloda előtt újságíróknak kijelentették, felvonulásukkal békevágyukat akarják kifejezni. „Nem akarjuk, hogy ismét vér folyjon Algírban. nem akarunk második Kongóvá válni. Mielőbb alakítsák meg az ú; kormányt — mondották. Valamivel később az arab ne gyed mintegy kétezer zászló1 lengető lakója vonult fel a: utcákon Ben Bellát éltetve. A szerdai lövöldözés áldó zatájról hivatalos adatok nincsenek, hír szerint 20—24 kő ] rül van a halottak és a se- | besültek száma. A 4. vilaja \ szóvivője kijelentette, saját katonáik közül öten vesztették életüket. Bert Bella, az FLN politikai bizottságának vezetője nyilatkozatában hangsúlyozza: „súlyos időket I élünk, az ország veszélyben van. Fővárosunkban ma véres események zajlottak le. Az algíri arab negyedet lázadók szállták meg ugyan úgy mint nem is olyan régen Massú tábornak csapatai. El kell vennünk egyszer s mindenkorra a lelkiisrrteret- leh demagógok kedvét attól, hogy anarchiába süllyesszék az országot”. Az algériai szakszervezetek vezetősége szerdán nyilatkozatban figyelmeztette a szemben álló feleket arra. hogy a válság elhúzódásának végzetes következményei lehetnek. A szakszervezetek helyesnek tartanák a választások mielőbbi megtartását. Az Algériai Kommunista Párt szerdán a legutóbbi algíri eseményekkel kapcsolatban felhívást adott ki. Ebben hangsúlyozza: Az Algériai Kommunista Párf mélységes aggodalommal értesült azokról a súlyos is»— I cidensekről, amelyek vérrel 1 festették meg a főváros utcáit. Az Algériai Kommunista Párt ünnepélyesen emlékeztet augusztus 27-i felhívására: felszólítja az algériaiakat, hagyják abba a meddő szócsatározást, akadályozzák meg a testvérgyilkos háborút és szenteljék minden erejüket a nép egységének, a neokolonializmus és szövetségesei ellen folytatott harcnak. Az FLN Politikai Bizottsága szerdán felhívással fordult az algériai felszabadító hadsereg vezérkarához, valamint az 1, 2, 5. 6. vilaják vezetőihez, hogy küldjenek csapatokat Algírba a rend helyreállítására. Röviddel a felhívás nyilvánosságra hozatala előtt a 4. vilaja több száz főnyi katonasága érkezett Algír városába a már ott lévő egységek megerősítésére A Politikai Bizottság a katonai vezetőkhöz intézett felhívásában a többi között hangoztatta, hogy „a 4. vilaja tanácsa tudatosan teremtette és szítja tovább a feszültséget Algírban”. Algíri tájékozott körökből származó hír szerint csütörtök reggel a Politikai Bizottságot támogató katonaság megkezdte benyomulását a 4. vilaja fennhatósága alá tartozó körzet nyugati részébe anélkül, hogy ellenállásba ütközött volna. ENSZ-be Ugyancsak eszme- j cserét folytattak a német kérdésről a kongói helyzetről, a ( leszerelésről. Ezekben a kérdésekben azonban semmiféle ; új mozzanat nem jöót fel- ,! színre. j|. A főtitkár ismertette további i , útitervét: Moszkvából 'Var- i | sóba, Prágába. Becsbe utazik, j; majd "Ausztriából tér --haza -az- ; ENSZ New York-i székhelyére. , r P T H A N T: „Őszinte, baráti és hasznos megbeszélés volt“ A főtitkár beszámolt Hruscsovval lezajlott találkozójáról Moszkva. (MTI): U Thant, az F.NSZ ügyvezető főtitkára Moszkvában sajtóértekezleten találkozott több mint. száz sízov- jet és külföldi újságíróval. A főtitkárnak sok Iterdést tettek fel a Hruscsovval folytatott megbeszélésen szobakénül témákról. „Az volt a benyomásom, hogy Hruscsov el akarja tüntetni a második világháború minden maradványát, egyelőre azonban nem kíván az ENSZ őszi közgyűlésére New Yorkba utazni — mondotta. — Nincs kizárva, hogy a továbbiakban, ha a körülmények szükségessé teszik, sor kerülhet erre az utazásra. Mint az ügyvezető főtitkár mondotta, igen széles körben megvitatták a nemzetközi problémákat. U Thant Jaltában szóba hozta, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése miatt esetleg szükségessé válhat a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek i .;n- „ „„ í v,/ I ». rétéin belül, vagy azokon kívül. Hruscsov azt válaszolta neki, hogyha a helyzet úgy kívánja, erről lehet szó. Az MTI tudósítójának kér- j désóre U Tharat elmondotta, hogy a szovjet miniszterelnök t szóba hozta a népi Kína ENSZ. j jogainak helyreállítását is és i hangoztatna, hogy a Kínai Nép- 1 köztársaságot fel kell venni az PÁRIZS: De Gaulle személyi hatalmát növelő alkotmány módosításra készül Az OAS rádióállomást állított fel Belgiumban [ Veszitfália-i német birodalmi I pártban tömörült volt hitlens- tták között. ÍJabb államcsíny Argentínában ? Buenos Aires, (Reuter): ' Juan Francisco Guevara ezredes, aki a legutóbbi argentin események során még a kormány mellett állt, a csütörtökre virradó éjszakán fellázadt az argentin katonai vezetők ellen. Kiálltványában Juan Guevara megállapította: „Bajtár- saim százainak nevében kijelentem, hogy amennyiben a törvény tiszteletben tartása lázadást jelent, akkor reá lázadók vagyurwr*. Az argentin fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy újabb katonai államcsíny van küszöbön. A megfigyelők szerint Argentínában a helyzet isméi kritikussá vált. j Az alkotmánymódosítást népszavazás útján kívánja jóváhagyatni, mert a jelenlegi nemzetgyűlés minden valószínűség szerint elvetné a saját jogkörét korlátozó törvényjavaslatot. Párizsi politikai körökben lehetségesnek tartják, hogy De Gaulle az alkotmánymódo- sífó népszavazás után feloszlatja a nemzetgyűlési, amelyben ma már nem támaszkod- hatik megbízható többségre. A Brüsszelben megjelenő De Standaard című flaraand lap jelentése szerint az OAS emberei titkos rádió leadóállomást állítottak fel Belgium területén. i A leadót Algériából hozták magukkal a fasiszta ellenállás összeomlása után. A flamand lap hírt ad arról is, hogy szoros együttműködés és kapcsolat van az OAS belgiumi vezetői, valamint a Nyugat-Né- metarszágban tartózkodó francia fasiszták és az Eszak-RajnaAZ MTI tudósítója .jeleníti: A francia Minisztertanács szerdai ülése után Peyrefitte tájókoztatásügyi államtitkár bejelentette. De Gaulle közölte a kormány tagjaival, hogy’ intézkedéseket tervez az „állama intézmények folytonosságának biztosítására”. A szűkszavú bejelentés mögött De Gaulle-nak az a régi terve áll, hogy az alkotmány módosításával tovább növelje személyi hatalmát, csökkentse a parlament amúgy is megnyirbált jogkörét. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a köztársasági elnököt a jövőben ne a nemzetgyűlés válassza, hanem népszavazás döntsön az elnök személyéről. De Gaulle az alkotmánymódosítással az utódlás kérdését is rendezni akarja A kormányülésről kiszivárgott hírek szerint De Gaulle nyugat-németországi látogatása után akarja végrehajtani tervét [szilárdítása veszélyezteti az Egyesült Államokat, vagy’ bármelyik más szomszédos országot. Kuba senkit sem fenyeget. Növelnie kel fegy v er< s erőjét, hogy védekezzék az agresszió állandó veszélye ellen, amely az Egyesült Államok részéről fenyegeti Kubát. Kubának jogában áll megsem- | másíteni azokat, akik megkí- ! sáriik a partraszállást és az [ország bármely részének elfoglalását ugyanúgy, mint ahogy szétJtaposta azokat, akiket az amerikai imperialisták Playa Girónba küldte. A kubai dolgozok felháborodással fogadták az amerikai szenátoroknak azokat az uszító kijelentéseit, amelyek Kuba „elfoglalását” követelik. A Noticias de Hoy című lap szerdai számában az egész ku- j bai nép érzéseit kifejezve a következőket írja: Az emerikai szenátorok követelésére válaszolva a kubai [nép ki jelen ti: az egész világ [előtt leleplezzük ezt az arcátlanságot, amely sérti az ország szuverenitását, leleplezzük a durva imperialista provokációt. Kétszínű az az állítás, hogy Kuba katonai erejének megKuba megsemmisíti azokat, akik a szigetországra támadnak
