Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-30 / 202. szám
Miből lesz a téli takarmány? Túlteljesíti silózási tervét a szabolcsbákai A 2530 hold közös szántón gazdálkodó szabolcsbákai Búzakalász Termelőszövetkezet határának nagy része homoktalaj. Kevés pillangóst tudnak termelni, mindössze hét hold lucernájuk van. Lóhere vetésük nem sikerült. Termeltek ugyan 120 hold édes csillagfürtöt, amelynek szalmáját, törekjét lehet hasznosítani takarmányozásra, de ennek egy részét kiosztják a háztáji jószágok számára. Ilyen körülmények .között a tsz-nek két- szersen fontos a közös állat- állomány téli takarmányozásának biztosítása; több mint 100 darab szarvasmarháról és 68 darab lóról kell gondoskodni. Idejében gondoskodtunk a vetésről Még tavasszal gondoskodtak arról, hogy bő hozamot biztosító silókukoricát vessenek. Tarlóba 30 hold csalamádét és 50 hold tarlórépát vetettek el. De gondolnak a cukorrépa leveles koronájára, napraforgó-bugára, répaszeletne, búza- törekre, kukoricaszárra,' valamennyit besilózzák. Három 150, és ugyancsak három 50 köbméteres kész silógödrük van. Megkezdték ezek kitakarítását is. A vezetőség 21-én határszemlét tartott: milyen a silókukorica, mikor kezdhetik meg a silózási munkát? Megállapították, egy hét múlva indulhat a silókombájn. Ügy rendezik a dolgokat, hogy a szövetkezét három pótkocsis traktora aikkorra szabad legyen és zavartalanul tudják lebonyolítani a szállítást. — Törődünk azzal, mit etetünk télen — mondja Szép Zoltán, a tsz elnöke. És mindjárt hozzáteszi: úgy szervezzük a munkát, hogy egy nap alatt egy gödör megtöltését befejezzük. Megadjuk hozzá a kellő sómennyiséget és azonnal földeljük. Mégpedig úgy, hogy levegőt ne kapjon. Sőt földelés után is gondoskodunk arról, hogy a szélek még többször megtappsásra kerüljenek, mert ott szokott levegő bejutni. Jó takarmány — több bevétel Tapasztalat adja a jótanácsot. Tavaly könnyen vették a silózást. Meg is bosszulta magát a könnyelműsködés: egy gödröt ki kellett hányni, nem ette meg a jószág a romlott silót. Most viszont azt tervezik, hogy kétszer is töltenek. A legelő gyengesége miatt koBúzakalász Tsz rém kell — főleg a fejőstehenekkel — silót etetniük. A feletetett mennyiséget répaszelet, búzatörek és kukaricaszár szecskázott keverékének be- silózásával pótolják. A szövetkezetben 600 köbméter siló befogadására van beton, illetve téglafalu gödör építve. De ez nem jelenti azt, hogy többet nem csinálhatnak. Sőt, el is határozták, hogy 300 köbméter ároksdiót készítenek. Azt mondja arról az elnök: — Pótolhatatlan a siló és jó az, ha minél több van belőle. Takarmányvásárlásra nem várhatunk, amikor szinte kínálkozik annak lehetősége, hogy silóval lássuk el állatainkat. Sok pénzmegtakarítást is jelent (ab.) Jön a Karbamid és a folyékony műtrágya Jó a lakosság ellátásának, haszon a termelőszövetkezeteknek: áz egyenletes árutermelés Nem közömbös, hogy milyen ütemben termelik a termelőszövetkezetek az olyan árut, melyre a lakosságnak — mint elsőrendű élelmi cikkekre — naponta, tehát az éven keresztül állandóan és folyamatosan szüksége van. Ezeknek az árucikkeknek nagy része állati eredetű. A növénytermelés termékeinek előállítása és értékelése ilyen szempontból nem vizsgálható, mert a termelés jellegénél fogva a növény évente egyszer ad termést. Az alábbiakban termelőszövetkezetünk első félévi termelése és értékesítése alapján igyekszem bebizonyítani, hogy az állatok és állati termékek folyamatos, az év minden szakában történő egyenletes termelése elérhető, üzemszervezési és termelés- technikai eszközökkel megvalósítható. Az I. félévi állat és állati termék értékesítés táblázata: Árú neve I. hónapok n. m. IV. V. VI. I. f.év éves éves ossz. terv. terv %-a Sertés db 204 sss bit 40 207 70 521 1040 50 Szmarha db SO — — — —■ 6 36 45 80 Baromfi db 2000 —--2000 — — 4000 12000 33 tehéntej 1. 9500 10500 11500 9000 11000 9500 60000 90000 67 tojás db 1600 4500 8500 14000 7700 6000 42300 60000 70 juhtej — — — 700 2300 2200 5200 4000 130 A második ötéves terv a vegyipar gyorsított ütemű fejlesztésének lényeges részeként a műtrágyagyártás nagyarányú növelését tűzte ki feladatul. Az előirányzott beruházások tervszerűen haladnak, közöttük a BVK teljesítőképességének megduplázása az idén befejeződik. A Nehézipa ri Mi ni szíérium az Országos Tervhivatallal és a Külkereskedelmi Minisztériummal együtt javaslatot terjesztett a gazdasági bizottság elé a száz százalékkal bővített BVK kapacitásának újabb megduplázására, továbbá a Péti Nitrogénművek jelenlegi teljesítőképességének megháromszorozására, terven felüli beruházásaként. A Péti Nitrogénművek háromszoros bővítését ugyancsak a második ötéves tervben kezdik meg és a harmadik ötéves tervben, 1967-ben fejezik be. A módosítás itt is bővíti a választékot, mert hozzáfognak a folyékony műtrágya, a 20,5 százalékos hatóanyagtartalmú Ammónia Hidroxid gyártásához. Az állattenyésztésben az árutermelés egyenletességének alapja az ellesek, illetve fialások egyenletes elosztása. A tejtermelés állandó szinten tartását a borj ázások elosztásával lehet biztosítani. Tervünk szerint egy hónapra átlag 5 borjú jut Az első ] fél évben 4,7 jutott egy hónapra. Ettől áprilisban és júniusban volt lényeges eltérés, ami azzal magyarázható, hogy az elmúlt évben a tehénállományt növeltük és ennek borj ázását még nem mi irányítottuk, mert ezek különböző idejű vemhességgel érkeztek hozzánk. Meglékelik a dinnyét! A Kelet-Magyarország augusztus 28—i számában két cikk jelent meg a földművesszövetkezeti kereskedelemmel kapcsolatban. Az égjük „Vörös — vagy fehér” címmel a dinnyevásárlás körüli bonyodalmakról szólt, a másik a zöldségfélék osztálybasoi olásának problémáit említette. Mindkét Írás jogos. Utasítottuk a zöldségboltok vezetőit, hogy a dinnyét a vevők kívánságára minden esetben lékeljék meg. Felhívtuk a figyelmüket arra is, hogy a 1 zöldségfélét a minőségnek megfelelő osztályba sorolják, 1 ha az állás miatt azok minősége már nem éri el az eredeti osztály követelményeit. A konkrétan említett mátészalkai eseben, amikor a II. osztályú paradicsomot 1. osztályúként értékesítették, a bolt vezetőjét és a kiszolgálót felelősségre vonattuk. Bold! Sándor osztályvezető Több, mint 500 darab tovíbbtenyésztésre alkalmas kis- borjút nevelt fel öt év alatt Gere Gusztáv, a Hodászi Állami Gazdaság állattenyésztője. (Foto: Hammel) Korábban a szakembereknek az volt a véleménye, hogy — elsősorban önköltségi szempontok miatt — a borj ázásokat úgy irányítsuk, hogy azok zömmel a tavaszi hónapokban legyenek, így az olcsó zöldtakarmány etetésé nek idejére esik a laktáció 3—4 hónapja. Ezzel a gyakorlattal kétségtelenül elérhető, hogy az év egy részén áprilistól júliusig tömeges ellesek következnek be, a született borjak egyidősek, felnevelésük egységesebb és ez időben sok tejet termelnek. Hátránya azonban, hogy az év más részein tejhiány jelentkezik, természetes felnevelésnél a sok szopósborjú elhelyezésének szinte megoldhatatlan akadálya van. Ismétlem, célunk a folyamatos árutermelés, ezért ezt a borjazásd ütemezést elvetettük és a folyamatos borjazást vezettük be. A zöldiekarmá- nyozásból eredő olcsóbb tehéntartás kétségtelenül figyelemre méltó indok lenne, de ha az üzem elegendő meny- nyiségű és jó minőségű szi- lázzsal (silóval) készül fel, a probléma megoldódik. Fontos üzemszervezési feladat a sertésfialások elosztása. A férőhely jobb kihasználása és a falkásííás érdekében helyes a kocákat két részeiben fiaz- tatni. 80 kocánkból 40 fial egyszerre és a választás után újabb 40 kerül a kutricákba. így évente három választás törÓnodvári Miklós SÄI&GÄ ID©§SSI1I ifimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiimiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiimiiimiiimmiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiFiiiiiiii L. Mindezt így eltervezve, gondolatban elrendezve, ábrándozva ült az asztalnál. Ma jókedve volt. Már a harmadik pohár konyakot itta. s a zongoristához hajolt, ötvenforin- tost csúsztatott a markába. — Játssza még el az előbbi számot!... Vele dudorászott, lehunyta szemét. A svájci villát látta maga előtt. Jó volt így el- emyedni, elképzelni mindazt, amiről annyit álmodozott. Hirtelen felnyitotta szemét. Megérezte, hogy valaki figyeli. István állt az asztalnál. — Megjöttél, fiú? Vártalak. Jó hír? Rossz hír? — Elhoztam! — súgta komoran István —, de baj van. Keresik... Halálos izgalomban voltam egész nap... — Látod, erre gondolhattunk volna — mondta majdnem nevetve Horváth és őszintén megharagudott magára, hogy ezekben a sorsdöntő pillanatokban milyen könnyelmű jókedv ömlik szét 1962. augusztus 30. rajta. Mint aki vesztét érzi. — Gondolhattuk volna, hogy keresni fogják... igyál meg az ijedtségre egy pohár konyakot! István fáradtan roskadt a székre. Tekintete idegesen vibrált, bensője reszketett. Reszketett a keze is, amikor felemelte a poharat. A kabátja alá rejtett ólmosvégű bot szinte perzselte a bőrét... — No, igyál még egyet. — Nem kívánom... Riadtam rezzent össze mindén ajtócsapásra, s akkor is, ha megreccsent mellette egy szék. Félt mindenkitől és kerülte az orvos tekintetét is. Maga elé meredt, lesütötte szemét Belső indulat és düh forrongott benne. Már felismerte, hogy nem tisztességes üzlet az, amibe Szabó Zoltán rántotta; pedig a valódi célról még sejtelme sem volt, ezt az eljárást alávalónak tartotta, mert lopni kellett miatta, ezernyi veszélyt hárítva magára. Egész nap egy falat nem ment le a torkán, titokban állandóan az irodaház ! felé figyelt, amelynek ajta- | ián ki. s be járkáltak az : emberek. Egyszer a fiatal nyomozótisztet. Zsuzsa udvar- | lóját pillantotta meg. Akkor 1 majdnem odarohant és azt kiáltotta: „én voltam, bilincseljenek meg. Odaadom az iratokat!” De visszatartotta a gyávaság, a félelem. Mint ahogy nem tudott ellentmondani a képügynöknek sem. Hideg verejték ült ki a homlokára, ha arra gondolt, hogy mi minden áll a magnetofonszalagon és egy percig sem kételkedett benne: az. ügynök komolyan ígérte, amit mondott. Ha nem teszi meg, amit kér tőle, eljuttatja a magnetofonszalagot a rendőrségre. Talán éppen Kerékgyártó János kezébe kerül. Tönkreteszi Zsuzsát is, szétzúzza az egész család nyugalmát. Mindez akkor született meg benne, amikor már a zsebében érezte az iratokat és nyilvánvalóvá vált a bűntény. Amikor titokban, az éi leple alatt az irodához settenkedett nem érzett bűntudatot. Valami kalandos izgalom dolgozott benne: ki tudja-e nyitni az ajtót ügy, hogy ne vegyék észre? Senki sem járt a közelben. Az iroda ajtaja az első kísérletre felpattant, ez felbátorította önbizalmat adott neki. Besurrant. Sötétben tapogatódzott, nem mert villanyt gyújtani. Ekkor lökte fel az asztalkán álló vizeskancsót. Rémületében majdnem felkiáltott. Percekig nem mert megmozdulni. Aztán villámgyorsan cselekedett. Szeme megszokta az irodai sötétséget, felfeszítette az íróasztal fiókját és kidobált mindent. Voltaképpen maga sem tudta hol van, amit keres. A másik pillanatban már a páncél- szekrényt feszegette. De ezzel nem boldogult, visszatért hát az íróasztalhoz. Végül egy keményborítású könyv akadt a kezébe. Az ablak melletti derengésnél kibetűzte: TERMELÉSI NAPLÓ — ez állt rajta. Dühösen széttépte. Tovább kutatott. Üjabb könyvet talált: „KOHÁSZATI MŰSZAKI ALAPELVEK”. Nagyot dobbant a szíve. Belelapozott. Rajzokat és fényképeket talált a könjrvben. „Ez lesz az!” — gondolta. Sejtelme sem volt róla, hogv olyan, ebből a szempontból értéktelen könyvet lopott el, amelyet az ügynök bármelyik könyvkereskedésben megkaphatott volna Erdőslakon... Kabátja alá rejtette és az ajtóhoz osont. Hallgatózott. Valaki járkált odakint. Rémület fogta el, maradéknyi ereje is elhagyta. Szorosan a falhoz lapult, bele-bújt volna az egérlyukba is. Kínos, hosz- szú percek teltek el, a dobhártyája megfeszült, a lábába szállt a vére, egvik pillanatban forróság öntötte el, másik pillanatban még a foga Is vacogott, úgy reszketett. Végre csend lett. Óvatosan kilépett és bezárta maga után az ajtót. Faltól falig lapulva, mint az árnyék, nesztelenül oéont és visszament munkahelyére. Szerencsére, az egyik bunkerban egyedül dolgozott, nem kellett beszélni senkivel. Leroskadt egy téglarakásra és megpihent. Később meg is nyugodott, s csak akkor riadt meg újra, amikor az irodából ki, s be járkáló embereket meglátta. Alig várta, hogy leteljen a műszak és mint az űzött vad, rohant kifelé a gyár területéről. Egész nap rohangált az utcákon. Minden emberben üldözőt látott és amikor a színház előtti szabálytalan áthaladás miatt ráfütyült a rendőr, futásnak eredt, eltűnt a szemben lévő keresztutcában és meg sem állt hazáig. A veszedelmes könyvet újságpapírba csomagolta és elrejtette az udvaron a farakás közé. Kifeküdt a kertbe, de sütötte még a föld is. Töprengett, gyötrődött, mit csinálion? Ha a lopás miatt megfogják, börtönbe vetik, elítélik és csíkos ruhát húznak rá. Ha visszaadja a könjnret. a képügynek jelenti fel. Legszívesebben az öklével verte volna szét a fejét, hogy miért is csinált Ilyet? Részeg fejjel nem tudta, miket mond. Kéotelen hazugságokat hordott össze, amelyek soha nem történtek meg. De ez most már mindegy. Az elszánt ügjmök kihasználja ellene. S ha a posta előtt tényleg meghalt egv orosz katona, senki nem mossa te róla, hogy nem ő volt a gyilkosa. (Folytatjuk.) ténik, ami azt jelenti, hogy a három korcsoportot az év három különböző szakában lehet értékesíteni, ami a folyamatos sertéshús termelést megoldja. A hizlalás idejének ütemezése akkor helyes, ha a hizlalás harmadik része (60—100 kg), a tavaszi, illetve az őszi hónapokra esik. Ilyenkor legjobb a takar»mányértékesítés, mert a hízókat nem befolyásolja sem a nagy meleg, sem a nagy hideg. Télen nem jelentkezik olyan mértékben a hús hiánya, mint tavasszal és ősszel* mert télen a háztáji vágások* nyáron a baromfihús csökkenti a sertéshús keresletet. A baromfihús előállítása szinte valamennyi termelő- szövetkezetben folyik. Tapasztalatok igazolják, hogy a nevelés legcélszerűbb az év első felében, mert az átvételi árak ilyenkor a legelőnyösebbek. Ellentétben pl. a sertés árakkal, a baromfi átvételi árak az év folyamán állandóan |vátoznak, s ennek kihatása van a gazdaságosságra. A IV. negyedévben sem a baromfiipar nem kíván sok árut* sem a piac nem igényli azt, mert a IV. negyedév uralkodó húsáruja a sertéshús. Ennek megfelelően a negyedik negyedév árai olyan alacsonyak, hogy azokon Való értékesítések már nem rentábilisak. Cél tehát a primőr csirkék tömeges nevelése és értékesítése. Helyes lenne a keltetés idejének előre hozása, hogy már decemberben naposcsibe álljon rendelkezésre, hogy február végén már baromfihús legyen a piacon igen előnyös értékesítési árral. A szarvasmarha hústermelés általában olyan mértékben már biztosítva van, amilyen mértékben azt a fogyasztó piac igényli. Előnyös átvételi árak fokozzák a kedvet a szarvasmarha hizlalásra. Külön kívánok szólni a juhtej termeléséről. Általában az volt a gyakorlat, hogy a juhászatok e fontos hozamát nem tekintették olyan jövedelmi forrásnak, mint amilyen lehet. Kétségtelen a juh hármas hasznosításából legértékesebb a gyapjú, azonban álljon itt termelőszövetkezetünk ez évi ilyen irányú eredménye. Gyapjúból 180 anya termelt 900' kg gyapjút 38 700 forint értékben, tejből 180 anya termelt 9000 liter tejet 36 000 forint értékben. A tejtermelés értéke majdnem megközelíti a gyapjú értékét. Milyen eszközökkel érhető el a termelés fokozása? Az üzetés idejének előrehozásával december végén megkezdődik a bárányozás, mely január végén befejeződik. 100 napos szoptatási idő után a részleges választással április hónapban megkezdődik a részleges fejés és ez augusztusig tart. Felmerült az az ellenvetés, hogy a fokozott nyírás előtti fejés a gyapjútermelés rovására mehet. Az anyánként nvírt 5 kg-os gyapjú és az 50 literes tejtermelés nem ezt bizonyítja, pedig a juhtejünk zsírátlaga mindennap 7 % fölött van. ' Megoldatlan probléma a tojástermelés egyen letességenek biztosítása. A tojókészség az év során változik és nem ismerjük még eléggé azokat a technikai, tartási és elhelyezési megoldásokat, melvek- icel ezen változtatni lehetne. Az áru egyenletes átadását a kereskedelem számára biztosítani lehet, ennek népélelmezési kihatásai óriásiak. De kihatása van az egyenletes árutermelésnek az egyenletes pénzgazdálkodásra is, melynek különösen a termelőszövetkezeteknél nagy a 'jelentősége. Kerekes Béla, a tiszavasvári Rákóczi Tsz. mezőgazdásza. 2
